A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM"

Átírás

1 A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2005

2 A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM A stratégiai és program a Belügyminisztérium támogatásával, a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült. A stratégiai és program kidolgozásában résztvevő szakértők: Bakó Ágnes, Hegedűs Gábor, Kézy Béla, Róka László, Szűcs Róbert Program lezárva: szeptember 30. Készítette MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS A munka háttere A koncepció és program felépítése...4 II. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA A tervezést meghatározó általános alapelvek A tervezés során alkalmazott módszerek A Program felépítése, logikája...7 III. A STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA Jövőkép és misszió Stratégiai irányvonalak Stratégiai célrendszer Javasolt prioritások Horizontális témák Alprogramok áttekintése...20 IV. PRIORITÁSOK BEMUTATÁSA...22 Prioritás A Versenyképes kistérség...22 Prioritás B Biztonságos környezet...31 Prioritás C Fejlődő vidék...40 Prioritás D Élhető kistérség...48 V. ALPROGRAMOK BEMUTATÁSA...55 Prioritás A - Versenyképes kistérség...55 A/1. TŐKEVONZÓ-KÉPESSÉG JAVÍTÁSA A/2. VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A/3. KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE A/4. HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE Prioritás B - Biztonságos környezet...76 B/1. ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELEM B/2. SZENNYVÍZKEZELÉS ÉS -ELVEZETÉS B/3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS B/4. TÁJREHABILITÁCIÓ, TERMÉSZETVÉDELEM Prioritás C - Fejlődő vidék...91 C/1. ALTERNATÍV MEZŐGAZDASÁG C/2. TURISZTIKAI KÍNÁLAT BŐVÍTÉSE C/3. TURISZTIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐSEGÍTÉSE C/4. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Prioritás D - Élhető kistérség D/1. OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE D/2. REKREÁCIÓS LEHETŐSÉGEK BŐVÍTÉSE D/3. SZOCIÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE D/4. HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJA VI. MEGVALÓSÍTÁSI MECHANIZMUS Fejlesztések térségi szintű koordinációja Monitoring rendszer Finanszírozási források áttekintése MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 3

4 I. BEVEZETÉS 1. A MUNKA HÁTTERE A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be a Belügyminisztérium támogatásának elnyerésére A Mátészalkai kistérség Területfejlesztési stratégiája és programja elkészítéséhez. A szakértői munka márciusában vette kezdetét, a végleges tervdokumentumok várhatóan augusztusára készülnek el. A fejlesztési program elkészítésének átfogó célja a Mátészalkai kistérség felkészítése az EU csatlakozásból származó lehetőségek kihasználására, azaz a kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. A projekt konkrét célja egy átfogó területfejlesztési stratégia és program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben. A készülő koncepció és programok a Mátészalkai statisztikai kistérség valamennyi (26) településére kiterjednek. 2. A KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM FELÉPÍTÉSE A 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről meghatározza a területfejlesztési koncepciók, stratégiai és operatív programok, részletes tartalmi követelményeit. A tervezési munka a Mátészalkai kistérségben a fenti rendeletben előírtaknak megfelelően történik, a kistérségi szintnek megfelelő részletezettséggel. A törvényi előírásoknak megfelelően a tervezés eredményeképpen gyakorlatilag két dokumentum jön létre: A Területfejlesztési Koncepcióban elemzésre kerül a Mátészalkai kistérség jelenlegi helyzete, külső környezete, a vonatkozó jogszabályok és tervdokumentumok figyelembe vétele mellett. A koncepció készítése során a kistérségben felmerülő problémák és szükségletek beazonosítása a cél, mivel ezek alapján kerülhet megfogalmazásra a kistérség fejlesztési stratégiája, jövőképe és céljai. A Stratégiai Program az előző részben elkészített stratégia prioritásait tovább részletezi, a dokumentumban részletesen kifejtésre kerülnek az egyes fejlesztési prioritások, valamint itt már beazonosíthatók potenciális projekt javaslatok. Az Operatív Program tartalmazza a célok eléréshez rövid távon vezető komplex alprogramokat, bemutatva azok indokoltságát, céljait, a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket és a partnerek körét. Jelen dokumentum tartalmazza a Stratégiai Program és Operatív Program fejezeteit. Ennek megfelelően a továbbiakban röviden összefoglalásra kerül a koncepcióban kialakított stratégia, és részletesen kifejésre kerülnek a javasolt prioritások, valamint az azok alapján kialakított alprogramok és azok részprogramjai. Számos alprogram esetében jelöl ki a program kiemelt projekteket, melyek megvalósítása jelentős térségi hatással rendelkezik. Minden egyes alprogram esetében feltüntetésre kerül a célcsoport, a megvalósítás feltételrendszere, valamint az igénybe vehető finanszírozási lehetőségek. Tovább prioritásonként és alprogramonként meghatározásra került az eredmények és az előrehaladás mérésére szolgáló komplex monitoring rendszer. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 4

5 II. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA A kistérség komplex fejlesztési programjának kialakítása a fejlesztési tervek hagyományos, széles körben elfogadott és elismert módszertanát követi. A programok tematikája a kistérségi fejlesztési koncepcióban feltárt igények és szükségletek, a stratégiai programban megfogalmazott közép- és hosszú távú célok, valamint az operatív programban rögzített beavatkozási területek, komplex projektek hármas egységére épül. Az alkalmazott módszertan segítségével a kistérség települései olyan szakmai tanulmány birtokába jutnak, mely egyfajta iránytűként szolgál a fejlesztési irányok, a megvalósítási feltételek, illetve a konkrét lépések, tevékenységek meghatározásához. 1. A TERVEZÉST MEGHATÁROZÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A fejlesztési programok készítése során alkalmazott módszertani alapelvek az alábbiak: Reális időtáv meghatározása A program időtávja többszörös elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt pedig keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. Ez alapján az alábbi két időszak különíthető el a 2013-ig tartó időszakban: december 31-ig tart az első időszak, amely az EU Strukturális Alapok jelenlegi ( os) programozási időszakának a vége (rövid táv) december 31-ig, a következő programozási időszak végéig ( ) tart a második időszak (közép táv). A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség érvényesíteni tudja érdekeit a következő, as programozási periódusra készülő fejlesztési tervek kidolgozása során. A készülő operatív programban meghatározott prioritások keretében az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2006 végéig) ismert nemzeti tervekhez illesztett és a kistérségi igényekre reagáló feladatok kerülnek kijelölésre, úgy, hogy a komplex projektek végrehajtása azonnal elindítható. A as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek még nem ismertek, a vonatkozó hazai tervek készítése még jelenleg van folyamatban, ezért 2007 elején szükségessé válik a kistérség operatív programjának aktualizálása, felülvizsgálata. Gazdaságfejlesztési orientáció A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása szükséges új munkahelyek teremtéséhez, a kistérség népességmegtartó képességének javításához. A versenyképes gazdaság által biztosított munkahelyek, jövedelmek és adók képezik az alapot a társadalmi, kulturális és környezeti feltételek javításához. A programban a gazdaság mellett elemzésre kerülnek társadalmi, szociális és környezeti folyamatok, problémák is. Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívánunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor azonban az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt. A primer információgyűjtés kérdőívek, személyes interjúk és szakmai egyeztetések keretében történik. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 5

6 Az érintettek bevonása széles körű egyeztetés A programkidolgozás során jelentős hangsúlyt fektetünk arra, hogy az érintettek, a kistérség önkormányzatainak, vállalkozásainak és civil szervezetinek képviselői befolyásolhassák a tervezési dokumentum tartalmát, érdekeiket, elképzeléseiket megjeleníthessék. Ezt szolgálja a részletes primer kutatás, valamint a programozást kísérő egyeztetési és társadalmasítási folyamat. Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerülnek a különböző szintű - országos, regionális, megyei és kistérségi- fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: o Országos szinten: Nemzeti Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Területrendezési Terv. o Regionális szinten: Regionális Akcióterv (RAT), Észak-alföldi Régió, Az Északalföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja, o Megyei szinten: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat évi munkaprogramja, megyei ágazati programok. o Kistérségi szinten: Vidékfejlesztési terv, Oktatási koncepció. A Strukturális Alapok forrásainak felhasználására alkalmas projektek beazonosítása A projektek kialakítása során törekszünk a Strukturális Alapok elvárásainak, támogatási területeinek teljeskörű figyelembe vételére. Ennek megfelelően kiemelten fontos a projektek illeszkedése a Nemzeti Fejlesztési Terv és az egyes programkiegészítő dokumentumok prioritásaihoz, céljaihoz, és a konkrét intézkedésekhez. Gyakorlatorientált megközelítés A program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre kerül figyelembevételre; törekszünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható prioritásokkal rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. 2. A TERVEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Az alapelvek gyakorlati alkalmazását támasztják alá a fejlesztési dokumentumokban nyomon követhető módszerek. A fejlesztések idősíkja 8-10 év, melyhez a meghatározó tényezők feltárása szükséges. A helyzetfeltáráshoz, illetve az abból levonható következtetések megalapozásához az alábbi konkrét módszereket alkalmaztuk: - Nemzetközi, országos, megyei és kistérségi szintű háttéranyagok: koncepciók, tervek, a Mátészalkai kistérséghez való kapcsolódási pontjaik, koherenciájuk; - Gazdasági és társadalmi adatbázisok elemzése; - Primer információk összegyűjtése személyes interjúk és kérdőívek segítségével; - Szakmai workshopok rendezése a kistérség szereplőinek bevonásával, annak érdekében, hogy számszerűsíthető adatok hiányában is releváns információ álljon rendelkezésre az adott területre vonatkozóan; - SWOT analízis összeállítása: a kistérséget befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló, közgazdasági alapon nyugvó értékelése és rendszerezése. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 6

7 3. A PROGRAM FELÉPÍTÉSE, LOGIKÁJA A bevezetésben felvázolt, a koncepció és program felépítése című ponttal összhangban a program két fő szakaszra bontható: az első rész a stratégiai, míg a második az operatív elemeket és a megvalósítási mechanizmust tartalmazza. A stratégiai rész felépítése: Stratégia összefoglalása Az első nagyobb fejezet a Fejlesztési Koncepcióban bemutatott stratégiai központi elemeit tartalmazza, ezáltal a Koncepció és a Program önálló dokumentumként is használható, külön-külön értelmezhető egységet alkot. Prioritások bemutatása A stratégiai részben központi helyen szerepel a prioritások részletes bemutatása. Minden egyes prioritás ugyanolyan struktúrában, egységes szempontok szerint kerül kifejtésre. Szükséglet bemutatása: A prioritás szükségességének igazolása a helyzetfeltárás megállapításai alapján, adatokkal alátámasztva. Fejlesztéspolitikai Keretek: A prioritás által érintett, a kijelölt alprogramok megvalósításához szükséges országos, regionális és megyei tervezési keretek, tervdokumentumok kapcsolódó szakaszainak összefoglalása, valamint az országos és nemzetközi szakmapolitikai folyamatok és előírások áttekintő bemutatása. Célok: A prioritás kapcsolódása Koncepcióban kijelölt stratégiai célokhoz és részcélokhoz. Javasolt alprogramok: A szükségletek és célok alapján megfogalmazható alprogramok, illetve azok részprogramjainak összefoglaló bemutatása. Monitoring rendszer: A prioritás által kitűzött célok mérésére és a megvalósítás menetének ellenőrzésére szolgáló eredmény és hatásindikátorok bemutatása. Megvalósítás szereplői: A prioritás megvalósításában érintett szervezetek felsorolása. Lehetséges források: A fejlesztések megvalósításához a program készítése során ismert finanszírozási források felsorolása. Az operatív rész felépítése: Alprogramok bemutatása Az operatív részben kerülnek részletesen bemutatásra a stratégia megvalósítását szolgáló alprogramok és azok konkrét részprogramjai. Minden egyes alprogram ugyanolyan felépítésben és logikában szerepel a dokumentumban, melynek főbb pontjai a következők: Szükségesség: A prioritás szükségességének igazolása a helyzetfeltárás megállapításai alapján, adatokkal alátámasztva MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 7

8 Célok: Annak meghatározása, hogy az alprogram mely stratégiai cél(ok)hoz járul hozzá, illetve melyek az adott alprogram specifikus céljai. Célcsoportok: Az alprogram közvetlen és közvetett célcsoportjának bemutatása, azaz mely szervezetek vesznek részt az alprogram megvalósításában, illetve kik részesülnek annak eredményeiből. Részprogramok szöveges bemutatása: Minden egyes alprogram részprogramokat jelöl ki, melyek azokat a konkrét tevékenységeket, akciókat tartalmazzák, melyek a kitűzött célok eléréshez szükségesek. Kiemelt projektek: Ahol lehetőség volt rá beazonosításra kerültek olyan térségi hatással rendelkező kiemelt projektek, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a kijelölt célok eléréséhez. Horizontális elvek: Annak bemutatása, hogy az alprogram mennyiben és milyen módon kapcsolódik a stratégia horizontális elveinek (Fenntartható fejlődés, Esélyegyenlőség és Határmenti együttműködés) érvényesítéséhez. A végrehajtás módja, feltételrendszere: Az alprogram megvalósításának főbb szereplői, érintettjeinek bemutatása. Monitoring mutatók (indikátorok): Az alprogramok megvalósulásának és a specifikus célok teljesülésének mérésére szolgáló output, eredmény és hatásindikátorok bemutatása. Finanszírozás lehetséges forrásai: Az alprogra,m lehetséges projektjeinek megvalósításához a program készítésekor igénybe vehető EU-s és/vagy hazai források. EU-s források esetén elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között meghirdetett és meghirdetésre kerülő pályázatok alapján. Megvalósítási mechanizmus A fejezet tartalmazza a program megvalósításának szervezeti kereteit, valamint az egyes alprogramoknál külön-külön bemutatott finanszírozási források összefoglalóját. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 8

9 III. A STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA 1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ A stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jövőképben leírt állapot elérését célozza a koncepció. A Mátészalkai kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak aránya magas, a munkanélküliség alacsony, megközelíti az országos értékeket. A lakosság iskolai végzettsége megfelelő, a kistérségben sok diplomás él. A hátrányos helyzetű és roma lakosok széleskörű segítséget kapnak nehézségeik megoldásához. A térség gazdaságában a mezőgazdaság még mindig fontos szerepet tölt be, a helyi adottságokra, hagyományokra és a környezeti lehetőségekre alapozva versenyképes termékeket állít elő. Fontos szerep jut az alternatív mezőgazdasági tevékenységeknek. Az iparban a multinacionális vállalkozások szoros együttműködésben dolgoznak mind egymással, mind a térség többi kisvállalkozásával, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek. A tercier szektor az élet minden területén kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára, a térség a rekreációs turizmus egyik kedvelt célpontja. A kistérség minden településén kiépültek a szükséges közművek, a kistelepüléseken is biztosítottak a minőségi élet feltételei. A térség útjai jó minőségűek, a megépült autópálya és gyorsforgalmi út bekapcsolja a kistérséget az ország gazdasági vérkeringésébe. A települések közti kerékpárút-hálózat teljes mértékben kiépült, az országos hálózatba kapcsolódva vezeti a kerékpáros turistákat a térség természeti és kulturális látnivalóihoz. A települések rendezettek, mind a közterületek, mind a magánházak jó állapotban vannak, számos park és pihenőhely áll a lakosok rendelkezésére. A kikapcsolódni vágyók több sportolási lehetőségből és kulturális programból választhatnak. A kistérség szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol romániai testvérvárosaival. A jövőkép hangsúlyozza, hogy a kistérség diverzifikált gazdasági szerkezettel rendelkezik, és a térségben működő helyi és multinacionális vállalkozások képesek elegendő számú munkalehetőséget biztosítani a lakosság számára. A kistérség mezőgazdasága alternatív, helyi termékeket állít elő, igazodik a helyi sajátosságokhoz. Az ipar területén működő vállalkozások széles együttműködésben dolgoznak, kiterjedt beszállítói hálózattal rendelkeznek a jelen lévő multinacionális vállalatok. A szolgáltató szektorban rejlő lehetőségek is hasznosításra kerülnek, az ágazat számos ága biztosít megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet a lakosság számára. A jövőkép a minőségi élet jövedelmi feltételei mellett kiemeli a különféle közösségi infrastruktúrák biztosításának fontosságát. A hiányzó kommunális, közlekedési, árvízvédelmi infrastruktúrák mellett a lakosok minőségi környezeti iránti igénye, a rendezett településkép, a szabadidő kulturált és változatos eltöltésének lehetőségei is igen fontos szerepet játszanak az életminőség alakulásában, tovább javítják a települések lakosságmegtartó képességét. Mindezek mellett a Mátészalkai kistérség határmenti elhelyezkedését tükrözve kiemelten szerepel a határmenti gazdasági-társadalmi együttműködés. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 9

10 A jövőkép alapján a kistérség missziója az alábbiakban fogalmazható meg: A kistérség missziója, hogy biztosítsa a kistérség valamennyi településén a lakosság életminőségének növelését. A misszió a fejlesztés alapcélja, a későbbiekben kijelölt stratégiai célok, részcélok, prioritások mind-mind a misszióban foglaltak elérését célozzák. Egy átfogó kistérségi koncepciónak a fő célja, mint azt a misszió is megfogalmazza a megfelelő életminőség biztosítása a kistérség lakosai számára. Fontos hangsúlyozni, hogy az életminőség javítása komplex és bonyolult feladat, amely csak hosszú távon hozhat eredményeket. A misszió kiemeli, hogy a fejlesztések végrehajtásának eredményeként keletkező előnyökből és lehetőségekből a kistérség valamennyi településének részesednie kell, törekedve a kistérségi különbségek mérséklésére. Az életminőség javításának egyik központi feltétele a megfelelő jövedelmi viszonyok biztosítása a lakosok számára. Ehhez alapvetően két dolog szükséges: elegendő számú és minőségű munkahely, valamint megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező munkaerő. A megfelelő számú és minőségű munkahelyek biztosításához a kistérség gazdasági szerkezetének diverzifikációja valamint külső források, befektetések térségbe vonzása szükséges. A jelenlegi gazdasági szerkezet egy fejletlen és erősen ellentmondásos struktúra, a gazdasági átalakulás közbenső állapotában megrekedt állapotot tükröz. A kistérség mezőgazdasága döntően önellátásra és jövedelem-kiegészítésre rendezkedett be, az árutermelő mezőgazdaság feltételei nem adottak. Problémát jelent, hogy a mezőgazdaságban nem jelentenek meg az alternatív tevékenységek (biogazdálkodás, agrár-környezetvédelem, falusi turizmus), melyek a hagyományos termékeknél magasabb jövedelmi szintet biztosíthatnának a termelőknek. Gondot jelent az is, hogy a térségben működő számos élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalkozás számára nem áll minden esetben rendelkezésre helyi alapanyag, így azokat a térségen kívülről kell beszerezniük. Az iparra a kettősség jellemző, a kistérségben egyszerre vannak jelen a legmodernebb technológiával világpiacra termelő multinacionális vállalatok és a helyi mikro- és kisvállalkozások. A KKV-k és a multinacionális vállalatok közötti beszállítói kapcsolatok a termelés tőkeintenzív jellegéből fakadóan nem jellemzőek, a nagyvállalatok nem képesek széles beszállítói kört kialakítani a térségben. Ebből kifolyólag szükséges a vállalatok közti együttműködés bővítése, a helyi KKV szektor versenyképességének javítása. A vállalkozások általában vett alacsony száma miatt elő kell segíteni az új vállalkozások beindítását a megfelelő üzleti infrastruktúra és szolgáltatások biztosításával. A kistérség szolgáltatató szektora rendkívül fejleten, az ágazat alacsony részesedése magas foglalkoztatási és növekedési potenciált hordoz magában. Az idegenforgalmi szolgáltatások hiánya szembeötlő, így a kistérség a korlátozott idegenforgalmi potenciálját sem képes kellő mértékben hasznosítani. A turizmus jellegéből fakadóan fontos jövedelemkiegészítő lehet a vidéki településeken. A kistérségben működő multinacionális vállalatok és a kisméretű, alacsony tőkeerejű KKV-k önmagukban nem képesek elegendő munkahelyet létrehozni a lakosság részére, ezért szükség van a térségen kívüli befektetésekre is a munkalehetőségek bővítéséhez. Ehhez megfelelő minőségű üzleti infrastruktúrákra és szolgáltatásokra van szükség. Ehhez jó alapot jelent a mátészalkai ipari park, melynek továbbfejlesztése indokolt. Továbbá fejleszteni kell a térség befektetés-ösztönzési tevékenyégét, mivel a megfelelő marketing tevékenység hiányában csökken a befektetők térségbe vonzásának esélye. A kistérségben a foglalkoztatottsági és aktivitási ráta rendkívül alacsony, a társadalom széles rétegei szorultak ki a munkaerőpiacról. Továbbá a munkaerőpiaci szempontból aktív lakosok MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 10

11 körében is igen magas munkanélküliség figyelhető meg. Mindezek érdekében szükség van egyrészt az aktív lakosság piacképes ismeretekkel, szakmákkal való felruházására, másrészt az inaktív, a munkaerőpiacról kivonult lakosok munkaerőpiaci reintegrációjának segítésére. Ennek során fejleszteni kell az alap és középfokú oktatás, szakképzés intézményeit, az oktatott szakmákat, képzési, átképzési és továbbképzési programokat kell szervezni, és speciális tanácsadással, szolgáltatásokkal kell támogatni a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci reintegrációját. Az életminőség másik alapfeltétele a társadalmi és természeti környezet minősége, ezek egy része alapvető feltétele a vállalkozások versenyképes működésének, másrészt a mindennapi élet létesítményei elengedhetetlenek egy település, kistérség vonzóvá tételéhez. A biztonságos élet megteremtéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése nem hozzájárul a kistérség tényleges fejlődéséhez, a hiányosságok pótlása pusztán az alapot jelenti a későbbi fejlődéshez. A megfelelő infrastruktúra (árvízvédelem, szennyvíz, ivóvíz, közlekedés, stb.) a modern társadalom alapját képezi, ezek hiányában a települések lakosságmegtartó képessége csökken. Ezek biztosítása tehát a stratégia megvalósításának egyik alapját jelenti. Azonban az életminőség szempontjából meghatározó magának a társadalmi környezetnek a minősége is, az alapokon felül szükség van minőségi tényezőkre is. Ilyen például a településkép, a rendezett közterek látványa, a települési zöldfelületek és parkok megléte, de ide tartoznak a településeken kívüli erdők, természeti területek, melyek az ember érintetlen természet iránti igényét elégítik ki. Szükség van rekreációs lehetőségekre, a szabadidő (kulturális élet, sportolási lehetőségek, rendezvények, stb.) kulturált eltöltésének biztosítására. Ugyanakkor rendkívül fontos magának a közösségnek az összetartása, valamint a közösség által nyújtott szolgáltatásoknak az elérhetősége és minősége. A szociális ellátás, az alapfokú oktatási intézmények megléte szükségesek a megfelelő életfeltételek biztosításához. Mindezeken túl ki kell építeni egy pozitív térségi image-t, amely a térségi azonosságtudat kialakulását, erősödését segíti. 2. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak elérésére a kistérség vezetősége kijelölte azokat a stratégiai irányvonalakat, melyeknek központi helyen kell szerepelniük a stratégiai célok kialakítása, a prioritások és alprogramok meghatározása során. A stratégiai irányvonalak adottságok és problémák csoportokban kerültek kialakításra. Az adottságok képviselik azokat a belső erősségeket és kedvező külső folyamatokat, amelyekre a kistérség fejlődése alapozható, míg a problémák azok a gyengeségek és külső veszélyek, amelyek a legnagyobb akadályt képezik a kistérség sikeres fejlődésében. Adottságok: Kihasználatlan természeti értékek: Ecsedi láp, Holt-Szamos A kistérség turisztikai potenciálja jelenleg alig kerül hasznosításra, ennek egyik oka a látnivalók rossz állapota, és a szolgáltatások kiépítetlensége. A kistérség jelentős természeti értékekkel rendelkezik, ezek jelenlegi formájukban csak korlátozottan alkalmasak turisztikai célokra. Mindféleképp szükséges a természeti értékek fejlesztése, hasznosításuk javítása. Optomechatronikai high-tech vállalkozások A Mátészalkai ipari parkban működő optomechatronikai vállalkozások meghatározó szerepet töltenek be a kistérség gazdaságában, árbevételükkel és a foglalkoztatottak számával kiemelkednek a többi vállalkozás közül. Elő kell segíteni ezen vállalkozások fejlesztéseit, a közöttük lévő együttműködés közösségi alapjainak megteremtését. Mátészalkai ipari park A kistérség meghatározó gazdasági központja a Mátészalkai ipari park. Az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével a terület versenyképes MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 11

12 telephelykínálattal tud megjelenni a potenciális befektetőknél, elősegítve új vállalkozások kistérségbe települését, új munkahelyek létesítését. Oktatási intézmények A kistérség két városában számos oktatási intézmény működik, a középfokú és felsőfokú képzések széles spektrumát kínálva a tanulni szándékozóknak. Mátészalka térségi oktatási központ szerepére építve elősegíthető a lakosság iskolai végzettségének növelése, valamint a szakképzettség javítása. Termálfürdő fejlesztése A Mátészalkán működő termálfürdő továbbfejlesztése révén a városban működő kórház egészségügyi szolgáltatásira és kapacitásaira építve hosszú távon meghonosítható a gyógyturizmus a kistérségben. Ez a természeti értékekkel kombinálva lehetőséget biztosít a wellness-szolgáltatások kialakítására is. Problémák: Strukturális problémák a munkaerőpiacon, rendkívül alacsony gazdasági aktivitás A kistérség jövője szempontjából meghatározó a foglalkoztatási szint növelése, az inaktív lakosok munkaerőpiacra való visszavezetése. Ezek hiányában nem javíthatók jelentős mértékben a jövedelmi viszonyok a kistérségben, valamint a települések lakosságmegtartó képessége is erodálódik. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok A munkaképes korú lakosság folyamatos elvándorlása már középtávon is a térség fejlődésének gátjává válhat, szociális válságot idézve elő. A munkaerő-kínálat csökkenésével a vállalkozások növekedési potenciálja is csökken, a térség kevés aktív keresője nem képes elegendő jövedelmet termelni a nagyszámú inaktív és eltartott személy ellátásához. A problémát súlyosbítja a hátrányos helyzetű lakosok magas aránya a kistérségben. A nagyszámú roma lakosság körében sokkal nagyobb mértékű a munkanélküliség, iskolai végzettségük pedig alacsonyabb a térségi átlagnál. Alacsony a lakosság iskolai végzettsége A szakképzetlen, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkaerő szintén akadálya a fejlődésnek, a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében szükség van a lakosság iskolázottságának növelése. Kimondottan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya, amely akadályozza a jelen lévő multinacionális vállalatok fejlesztéseit is. Kihasználatlan turisztikai adottságok A kistérségben a turizmus nem rendelkezik hagyományokkal, bár a látnivalók sem képviselnek jelentős vonzerőt. Ugyanakkor a látnivalók kiépítetlensége, a rossz állapota, az információk és minőségi szolgáltatások hiánya következtében a kistérség a lehetőségekhez képest nem használja ki eléggé a turizmusban rejlő jövedelmi, foglalkoztatási lehetőségeket. Közművek hiányosságai A fejlődés és a lakosságmegtartó képesség alapja a kommunális infrastruktúra biztosítása. A térség számos településé szorul fejlesztésre az úthálózat, a vízhálózat, a szennyvízhálózat kiépítettsége rendkívül alacsony. A ár- és belvíz elleni védelem infrastruktúrája szintén fejlesztéseket követel meg. Ezek kiépítésének hiányában nem valósítható meg a kistérség sikeres felzárkózása, fejlődése. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 12

13 3. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER A jövőképben és a misszióban foglaltak alapján, a stratégiai irányvonalak figyelembe vételével az alapján három stratégiai cél képezhető le. Az alábbi ábra a kistérség célrendszerét mutatja be. Központi helyen a fejlesztés alapcélja, a misszió áll, az alatt helyezkedik a három stratégiai cél, és azok alatt az egyes részcélok (összesen hét). A kialakított stratégiai célok a következők: 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése 2. Munkaerőpiaci részvétel növelése 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása 1. ábra Stratégiai célrendszer Az életminőség javítása a Mátészalkai kistérségben. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása Munkaerőpiaci részvétel növelése Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása Tőkevonzó képesség javítása A környezetbiztonság növelése A környezet minőségének javítása Közösségfejlesztés Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása Munkaerőpiaci reintegráció segítése A következőkben részletesen bemutatásra kerülnek a stratégiai célok és azok részcéljai. 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése A koncepció helyzetelemzése részletesen elemzi a kistérség gazdasági-társadalmi folyamatait. Ezek alapján a térség egyik legmeghatározóbb, központi problémája a munkalehetőségek hiánya. A korábban működő mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése, az ipari létesítmények létszámleépítése, valamint az országon belüli ingázási lehetőségek radikális csökkenése következtében a térségben egy igen jelentős munkaerő-többlet keletkezett. Ezt a szabad munkaerőt nem képes a mai napig felszívni a térség gazdasága. Ez eredményezi a térség magas munkanélküliségi rátáját, a foglalkoztatottak rendkívül alacsony arányát, valamint a szintén alacsony aktivitási rátát. A kistérség gazdasági szerkezete nem tekinthető korszerűnek. A mezőgazdaság magas részesedése a gazdaságon belül kedvezőtlen termelési adottságokkal és versenyképtelen birtokstruktúrával párosul, kevés az igazi árutermelő gazdaság. Az iparban bár működnek jelentős multinacionális vállalkozások, valamint termelnek korábbi gyárak utódvállalatai, ezek nem képesek dinamizálni a térség vállalkozásait, azok alacsony tőkeerejükből kifolyólag nem képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok beszállítói hálózatába. A szolgáltató szektor alacsony részesedése MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 13

14 szintén a térség elmaradott gazdasági szerkezetét jelzi. Idegenforgalmi szolgáltatások Mátészalkán kívül szinte nincsenek is a térségben, az ágazat minimális kapacitással rendelkezik. A jelentős foglalkoztatási potenciált rejtő tercier szektor országos szintű térhódítása viszont még nem érte el a kistérséget. A vállalkozások száma alacsony, legtöbbjük költséghatékony szervezeti formában, alacsony létszámot foglalkoztatva működik. Külső befektetők térségbe vonzását akadályozza az üzleti infrastruktúra hiánya, valamint a szakképzetlen munkaerő, melyet nem képes ellensúlyozni a működő ipari park. A térség rossz közúti megközelíthetősége, Budapesttől való nagy távolság végképp ellehetetleníti a térség tőkevonzó képességét. A foglalkoztatási problémák leküzdése igen nehéz feladat, közösségi eszközökkel csak közvetve segíthető. A munkahelyek teremtését szolgálja a gazdasági szerkezet diverzifikációja, a térségi adottságok alaposabb hasznosítása. E mellett szükség van a kistérség tőkevonzó képességének javítására, de legalábbis a hátrányok fokozatos leküzdésére. A foglalkoztatás növelését az alábbi részcélok megvalósításán keresztül lehet elérni: a) Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása b) Tőkevonzó képesség javítása a) Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása A kistérség gazdasági szerkezetének modernizálásához ez egyik legfontosabb a térség vállalkozási szerkezetére jellemző kettősség oldása. Elő kell segíteni a vállalkozások közötti együttműködést, a beszállítói és partneri kapcsolatok kialakulását a térségben jelen lévő multinacionális vállalatok, a helyi kis- és középvállalatok között. Ennek érdekében szükséges a kkv-k versenyképességének javítása, új vállalkozások indítását célzó fejlesztések megvalósítása, az üzleti szolgáltatások körének bővítése. A kistérségben az igen jelentős részesedéssel rendelkező mezőgazdaság modernizálása is szükséges. Meg kell határozni a kistérség mezőgazdasági erősségeit, azaz az adottságoknak megfelelően mely termelési ágak életképesek, s a kieső kapacitások hogyan hasznosíthatók, továbbá melyek az alternatív jövedelemszerzés mezőgazdasági forrásai. A kistérség elmaradott szolgáltató szektorának fejlesztése is szükséges, kiemelt hangsúlyt fektetve a jelenleg szinte alig hasznosított turisztikai adottságok hasznosítására. Szükséges a látnivalók felújítása, a térségi turisztikai együttműködés fejlesztése, valamint a hiányzó szolgáltatások kiépítése. b) Tőkevonzó képesség javítása A külföldi befektetők vonzása, megtelepedési feltételeik biztosítása, és a vállalkozások megtartása jelentős részben a kistérségen múlik. A külföldi vállalkozások igényeihez igazodó ipari, szolgáltató területek kialakítása, üzleti szolgáltató tevékenységet kiszolgáló szervezeti keretek biztosítása, szakképzett humán erőforrásbázis rendelkezésre állása a befektetők számára kulcsfontosságú tényező. Az infrastruktúra, a szolgáltatások és a munkaerő mellett rendkívül fontos egy pozitív térségi image kialakítása, egy aktív térségi befektetés-ösztönzési tevékenység beindítása. A tőkevonzó képesség javításához elengedhetetlen az alapvető kommunális infrastruktúra, kiemelten a szennyvízrendszer és az úthálózat kiépítése. Ezek hiánya alááshatja az új befektetők térségbe vonzását. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 14

15 2. Munkaerőpiaci részvétel növelése A kistérségben megfigyelhető magas munkanélküliség nem egyedül a vállalkozások alacsony munkahelyteremtő képességének eredménye. A foglalkoztatás bővülését megnehezítik a kistérség munkaerőpiacán tapasztalható súlyos strukturális problémák. A legnagyobb problémát az alacsony gazdasági aktivitás jelenti, azaz a térségben kiemelkedő az eltartottak és az inaktív keresők aránya. Mindezek mellett a gazdaságilag aktív népességen belül is jellemző a magas munkanélküliség, tehát az aktív lakosság jelentős része nem talál munkát. A magas munkanélküliség egyik fő oka annak rossz szerkezete: az országos értéket jelentősen meghaladja mind a tartósan munka nélkül lévők, mind a pályakezdő munkanélküliek aránya. Mindkét esetben fontos szerepet tölt be a munkaerő képzettsége, a piacképes tudás vagy szakma hiánya. A térségben kiemelten kell kezelni az inaktív lakosság munkaerőpiaci visszatérését célzó tevékenységeket. Az inaktív lakosság alacsony motivációja, a szakismeretek és a munkaerőpiaci információ hiánya negatívan befolyásolják az újbóli munkavállalást. Ezek kiemelten jelentkeznek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban, valamint a roma lakosság körében. Mindezek alapján egyértelműen javasolt a térség képzési és felnőttképzési rendszerének felülvizsgálata. A munkaerőpiaci részvétel növelését a program az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja elérni: a) Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása b) Munkaerőpiaci reintegráció elősegítése a) Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása A gazdasági aktivitás növekedését, és ezzel egyidejűleg a munkanélküliség csökkenését is elősegíti a munkaerő képzettségi szintjének és szerkezetének javítása. Piacképes ismeretek birtokában egyrészt elérhetők a fenti célok, de közvetve hozzájárul a vállalkozások versenyképességének növeléséhez is. A magas színvonalú oktatási, szakképzési rendszer, és az ezt kiszolgáló infrastrukturális háttér minőségi munkaerő-kínálatot képes nyújtani a helyi és külföldi vállalkozások számára. Elengedhetetlen a vállalkozások igényeinek felmérése, azaz olyan szakmák és ismeretek oktatása szükséges, amelyek iránt kereslet mutatkozik a piacon. b) Munkaerőpiaci reintegráció elősegítése A kistérségben jelentős számban képviseltetik magukat hátrányos helyzetű rétegek. Elhelyezkedési esélyeik növeléséhez kistérségi összefogás szükséges, melynek célja a munkaerőpiacról kiszorult csoportok, kiemelten a tartósan munka nélkül lévők, nők és romák integrációja, az esélyegyenlőség megteremtése. Ezt képzési, átképzési és felzárkóztatási programok indításával, foglalkoztatási programokkal és tehetséggondozással lehet segíteni. 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása A harmadik stratégiai cél az életminőség egy újabb aspektusára koncentrál, a bennünket körülvevő társadalmi és természeti környezet hiányosságai, szolgáltatásai, a közösség és intézményeinek működése mind-mind nagymértékben hozzájárulnak az életminőséghez. A jövőképben megfogalmazott állapot eléréséhez számos infrastrukturális hiányosságot kell felszámolni, valamint meg kell teremteni a MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 15

16 lakosság magasabb szintű elvárásainak is a feltételeit (településkép, rekreációs lehetőségek). A kistérség települései között jelentős eltérések nem figyelhetők meg, a térségközpont Mátészalka - nagyságánál fogva - jobb helyzetben van a térség többi településnél. Ugyanakkor a kistérség egészére jellemző a népesség elvándorlása, melynek megállítása a térség jövőjének kulcsa. A munkalehetőségek biztosítása mellett a környezet állapota játszik fontos szerepet a kistérség népességmegtartó képességének javításában. Az élhető társadalmi és természeti környezet kialakítása az alábbi részcélok megvalósításával érhető el: a) A környezetbiztonság növelése b) A környezet minőségének javítása c) Közösségfejlesztés a) A környezetbiztonság növelése Az életminőség javításához alapvető a környezeti veszélyek megszüntetése vagy minimalizálása. Az alapvető kommunális és egyéb infrastruktúrák hiánya a mindennapi élet alapjait veszélyezteti. A kistérség ár- és belvízveszélyes területen helyezkedik el, a Szamoson és a Krasznán igen gyakran vonul le jelentős árhullám. Az árvizek elleni védekezés egyik kiemelt létesítménye a töltésrendszer, ami folyamatos karbantartást és figyelmet igényel. Az utóbbi évek nagy árvizei miatt egy vésztározó kialakítása is tervben van a térségben. Mindezek mellett a folyók magas vízállása, a nagy esőzések igen jelentős belvízkárokat okoznak. Fontos feladat a csapadékvíz és a belvíz elvezetésének megoldása mind a települések belterületein, mind a külterületeken. A vízelvezetés speciális helyzete miatt ezt csak térségi együttműködésben, a szomszédos érintett területekkel közösen lehet megvalósítani. Egy másik fontos tényező a térségi vízbázisok védelme. A szennyvízhálózat alacsony térségi kiépítettsége miatt igen komoly szennyezési forrást jelent a talajvízbe, és onnan a folyókba szivárgó kommunális folyékony hulladék. Az infrastruktúra kiépítésével az alapvető higiénés feltételek biztosíthatók. Egy rendkívül fontos probléma a kistérség szinte valamennyi településén az ivóvízminőség. A víz magas ammónium-, arzén- és nitrát tartalmának csökkentése az életminőség alapjainak biztosítása érdekében szükséges. Egy másik, speciális tényező a közlekedésbiztonság. Az utak rossz állapota, az összekötő utak hiánya miatt a közúti közlekedés feltételei kedvezőtlenek. Különösen nagy probléma a kerékpárutak hiánya, a kistérségben rendkívül gyakran fordul elő súlyos kerékpáros baleset. Ezek megelőzése érdekében javasolt egy térségi kerékpárút-program elindítása. b) A környezet minőségének javítása A lakosság életminőségének fontos tényezője a közvetlen lakókörnyezet minősége, a pozitív vizuális hatás. A településkép-fejlesztés hozzájárul egyrészt a népesség megtartásához, másrészt pedig a kistérségben tervezett kisléptékű turisztikai fejlesztések elengedhetetlen előfeltétele a rendezett környezet kialakítása. A települések magjának felújítását, rekonstrukcióját a hagyományokat tükröző állapot helyreállítása révén kell elvégezni. A közterek felújítása, kialakítása mellett MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 16

17 törekedni kell a lakosok bevonására is oly módon, hogy a magánházak udvara, előkertje is a településképbe illeszkedve legyen kialakítva. Fontos tehát a lakosság bevonása a településszépítés folyamatába, a tiszta udvar, ház kialakítása iránti igény feltámasztása. A településvezetők által kijelölt, fontosabb, értékkel bíró épületek, építmények felújítása, funkcióval való felruházása különösen fontos. A kistérség minden településén találhatók ilyen épületek. Mindezek mellett rendkívül fontos a települési zöldfelületek növelése, parkok kialakítása. Továbbá szükséges a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, a rekreációs lehetőségek fejlesztése. Javasolt egyrészt az aktív pihenéshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (pl.: sportpályák, sportolási lehetőségek, horgásztavak), másrészt a pihenést, kikapcsolódást szolgáló pihenőparkok, zöldfelületek kialakítása. A kistérségben található természeti értékek védelme kiemelt fontosságú. Az erdők, folyópartok, árterek és mocsarak természetes állapotban való megőrzése, vagy abba való visszaállítása hozzájárul a térség turisztikai potenciáljának növekedéséhez is. Továbbá a természetvédelemhez kapcsolódó feladatok szorosan összefüggnek a környezeti, kommunális beruházásokkal, például a szelektív hulladékgyűjtési akciókkal, vagy a szennyvízhálózat korszerűsítésével. Mindkét cél a természet védelmét, a lakókörnyezet megóvását, egészséges életkörülmények kialakítását szolgálja. A természeti értékek védelme, az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartása valamennyi település közös érdeke. c) Közösségfejlesztés Egy közösség működésében rendkívül fontos szerepet töltenek be a közösség által a tagjainak nyújtott szolgáltatások, valamint az, hogy a közösség milyen eszközökkel segíti nehéz helyzetben lévő tagjait. A közösségfejlesztés egyik meghatározó eleme az alapvető települési funkciók működése, azaz az alapfokú oktatás és nevelés, az egészségügyi és szociális intézmények megfelelő működése. Biztosítani kell az óvodák működését, a gyerekek általános iskolai oktatásához szükséges feltételeket (infrastruktúra, eszközök, tanárok). Ez utóbbiak esetében a települések eltérő demográfiai folyamatainak figyelembe vételével javasolt az intézményi társulások kialakításának vizsgálata. A szociális ellátás fejlesztése alapvetően az időskorúak ellátásának fejlesztését célozza. A térségben viszonylag több településen működik bentlakásos idősek otthona, és több megyei kezelésű létesítmény is található. Mindezek mellett meg kell vizsgálni, hogy mely településeken van mód további idősek otthona kialakítására, mivel egyrészt a beruházás volumene és a létesítmények fenntartása is komoly pénzügyi nehézségeket okozhat az önkormányzatoknak. Ugyanakkor szorgalmazni kell a településeken a házi gondozás kialakítását, a lehetőségekhez képest a legteljesebb körű segítséget meg kell adni az időseknek az otthonmaradásra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idősekre nincs jó hatással a megszokott környezet elhagyása, sok esetben rendkívül gyorsan rosszra fordul állapotuk. A kistérség belső kohéziójának erősítése érdekében mindenféleképp segíteni kell a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációját. A kistérség magas roma lakossága külön segítséget igényel. Felzárkóztatási és képzési programokat kell szervezni, foglalkoztatási programokkal kell elősegíteni a célcsoport munkához jutását. Ugyanakkor el kell indítani a hosszú távú tehetséggondozási, nevelési programokat is, mivel ezek hozhatják meg a várt eredményeket. A közösségfejlesztés újabb eleme szintén a kistérség belső kohéziójának kialakítását célozza. Települési és térségi szinten is hiányzik a markáns, a terület jellegét tükröző, pozitív üzenetet hordozó image, önmeghatározás. A kohézió kialakítása hosszú távú folyamat, ez az elem ennek a tudatos tervezéséhez kíván hozzájárulni, amely a térség lakosságának bevonását és aktív közreműködését igényli. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 17

18 4. JAVASOLT PRIORITÁSOK A felvázolt stratégiai célok, illetve a megvalósításukat támogató részcélok négy prioritás köré szerveződnek. A prioritások sorrendje nem jelent fontossági sorrendet, azok megvalósítása az egymással való szoros kapcsolatok miatt párhuzamosan szükséges. Prioritás A Versenyképes kistérség A prioritás a gazdaság fejlesztését, diverzifikációját célozza. A térség ipari hagyományaira építve kiemelten kezeli a működő vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, az együttműködés növelését, s széleskörű befektetés-ösztönzési tevékenységet határoz meg további vállalkozások térségbe vonzása érdekében. A javasolt alprogramok a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését, vállalkozói kapcsolatok elmélyítését, szélesítését, a vállalkozási környezet infrastrukturális elemeinek javítását, valamint a munkaerő fejlesztését foglalják magukba. Prioritás B Biztonságos környezet A prioritás az életminőség környezeti feltételeinek javítását célozza, elsősorban az infrastrukturális hiányosságok felszámolása révén. A környezet és a közösség védelméhez elengedhetetlen az árvízvédelem infrastruktúrájának fejlesztése, a bel- és csapadékvíz elvezetésének megoldása, a vízhálózat rekonstrukciója, valamint a szennyvízhálózat és -kezelés fejlesztése. A természeti értékek rehabilitációja és megőrzése szintén segíti az életminőség növekedését. Prioritás C Fejlődő vidék A prioritás elsősorban a kistérség vidéki területein a települések lakosságmegtartó képességének növelését, valamint az alternatív jövedelmi lehetőségek fejlesztése révén a lakosság foglalkoztatásának elősegítését célozza. Ennek megfelelően egyrészt a mezőgazdasági szerkezetátalakítást, az adottságoknak megfelelő termékstruktúra kialakítását, másrészt a turizmusban rejlő, eddig nem megfelelően hasznosított potenciál fejlesztését ösztönzi. A térségi kohézió és a települések lakosságmegtartó képessége érdekében egyrészt a belterületi úthálózat, az összekötő utak, illetve a térségi kerékpárút-hálózat infrastruktúrájának korszerűsítését, másrészt a rendezett települési környezet, a közterek- és épületek felújítását célzó alprogramokat jelöli ki. Prioritás D Élhető kistérség A prioritás a közösségi szolgáltatások feltételeinek javítását célozza. A települések lakossága számára meghatározó az alapfokú nevelés és oktatás intézményeinek működése. Ebből kifolyólag az óvodák és általános iskolák működési feltételeinek javítását célozza az első alprogram. Egy közösség életében meghatározó az időskorúak, valamint a hátrányos helyzetű lakosság segítése. Ezért az idősotthonok fejlesztésével párhuzamosan javasolt a házi gondozás rendszerének kiépítése, bővítése, valamint a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi, munkaerőpiaci reintegrációját célzó programok beindítása (képzési, foglalkoztatási program, tehetséggondozás). A szabadidő kulturált eltöltése érdekében a rekreációs lehetőségek infrastruktúrájának fejlesztése szükséges. A települési sportesemények, a sportegyesületek működése a települési kohézió egyik fontos eleme. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 18

19 5. HORIZONTÁLIS TÉMÁK A prioritások mellett létezik három olyan általános, horizontális elv, amely egyik konkrét területhez sem kapcsolható igazán, mégis át kell hogy hasson minden alprogramot. Ezek közül kettő a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség az Európai Unió és a Nemzeti Fejlesztési Terv horizontális témái, a harmadik, a határmenti együttműködés pedig a Mátészalkai kistérség speciális, határmenti elhelyezkedéséből fakad. Az alapelv érvényesülését nem elegendő a tervezés során figyelembe venni, azt érvényre kell juttatni a program megvalósítása és monitoringja során is. A fenntartható fejlődés horizontális elv az erőforrások fenntartható felhasználására ösztönöz, és a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet harmonikus fejlesztését szorgalmazza. Az alapelv szükségességét egyrészt a makro-tervekhez való kötelező illeszkedés is előírja, másrészt a Mátészalkai kistérség belső folyamatai is indokolják annak hangsúlyozását. A térség hosszú távú fejlődése csak úgy biztosítható, ha a fejlesztések előkészítése és megvalósítása során maximálisan figyelembe vételre kerülnek az egyes beruházások környezeti és társadalmi aspektusai is. Az elvándorlási folyamat megállításához mindenféleképp újfajta megközelítés szükséges, a gazdaság egyoldalú fejlesztése mellett figyelembe kell venni a társadalmi és a természeti környezet fejlesztését is. Mindezekből kifolyólag a program stratégiai céljai között önálló célként szerepel a minőségi társadalmi és természeti környezet, amely lényegében kiegészíti a másik két stratégiai célt, melyek a gazdasági környezet fejlesztését célozzák. Az esélyegyenlőség horizontális elv a szélesebb körben vett esélyegyenlőség biztosítását célozza, minden állampolgár számára megteremteni az egyenlő esélyeket a környezettől az oktatásig és munkavállalásig. A horizontális elv központi célcsoportját alkotják a nők, a fogyatékkal élő emberek, valamint a roma emberek. A kistérség kedvezőtlen demográfiai folyamatai, a formálódó szociális válság következtében a kötelező makro-illeszkedés nélkül is központi részét képezné a koncepciónak az esélyegyenlőség. A kistérség alacsony aktivitási rátája, a munkaerőpiacról kiszorul inaktív és eltartott lakosok magas száma, a halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosok növekvő száma mind-mind indokolja a téma külön hangsúlyozását. A Munkaerőpiaci részvétel növelése stratégia cél közvetlenül az esélyegyenlőséget szorgalmazó célokat jelöl ki, de több részcél közvetve is elősegíti a horizontális elv érvényesülését. A határmenti együttműködés horizontális elv azt jelenti, hogy a térség határmenti elhelyezkedését figyelembe kell venni a térég adottságainak hasznosításakor, valamint a közös problémák megoldása során. A határmenti együttműködést az indokolja, hogy a kistérséget hagyományosan szoros gazdasági-társadalmi kapcsolatok fűzik a romániai Szatmár-megyéhez, korábban egy közigazgatási egységet alkotott. A közös történelmi és kulturális múlt, a közös, határokon átnyúló problémák közös cselekvést igényelnek. A természeti értékek megóvása, a környezeti problémák kezelése és megelőzése tipikus területei a határokon átnyúló együttműködésnek. Egy másik terület a vállalkozások közötti együttműködések, a gazdasági kapcsolatok erősítése, bár ez önszerveződő módon, piaci alapon is szerveződik. A stratégiai célok mindegyike tartalmaz olyan elemeket, melyek határmenti együttműködés keretei között kezelhetők, vagy közösen jobb eredményeket lehet elérni, mint külön-külön közelítve meg a problémákat. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 19

20 6. ALPROGRAMOK ÁTTEKINTÉSE PRIORITÁS A VERSENYKÉPES KISTÉRSÉG PRIORITÁS B BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET PRIORITÁS C FEJLŐDŐ VIDÉK PRIORITÁS D ÉLHETŐ KISTÉRSÉG A/1. Tőkevonzó-képesség javítása A/1.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése A/1.2. Befektetés-ösztönzés B/1. Ár- és belvízvédelem B/1.1. Árvízvédelem a Szamos és Kraszna közén B/1.2. Csapadék- és belvízelvezető rendszerek kiépítése és felújítása C/1. Alternatív mezőgazdaság C/.1.1. Ökológiai és biogazdálkodás ösztönzése C/.1.2. Erdősítés C/.1.3. Energianövények termesztése D/1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése D/1.1. Alapfokú nevelés intézményeinek fejlesztése D/1.2. Általános iskolai oktatás feltételeinek javítása A/2. Vállalkozások közötti együttműködések A/2.1. Optomechatronikai vállalkozások közötti együttműködés A/2.2. Beszállítói hálózatok kialakítása B/2. Vízminőség védelme B/2.1. Ivóvízhálózat korszerűsítése B/2.2. Szennyvízhálózat bővítése C/2. Turisztikai kínálat bővítése C/2.1. Idegenforgalmi vonzerők felújítása C/2.2. Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése C/2.3. Település-rehabilitáció D/2. Rekreációs lehetőségek bővítése D/2.1. Rekreációs és szabadidős létesítmények kialakítása D/2.2. Közösségi és kulturális programok A/3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése A/3.1. Üzleti szolgáltatások bővítése A/3.2. Vállalkozások technológiai korszerűsítése B/3. Hulladékgazdálkodás B/3.1. Korszerű hulladékgazdálkodás B/3.2. Környezeti nevelési programok C/3. Turisztikai együttműködés erősítése C/3.1. Turisztikai programcsomagok kialakítása C/3.2. Turisztikai marketing D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése D/3.1. Szociális intézmények infrastruktúrájának fejlesztése D/3.2. Szociális ápoló-szolgálat és jelzőrendszer kiépítése A/4. Humánerőforrás fejlesztése A/4.1. Átképzési programok szervezése A/4.2. Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése B/4. Tájrehabilitáció, természetvédelem B/4.1. Természeti területek rehabilitációja C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése C/4.1. Térségi úthálózat fejlesztése C/4.2. Térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja D/4.1. Felzárkóztatási programok D/4.2. Roma mentori program D/4.3. Foglalkoztatási programok MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 20

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA 2005 I. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK HÁTTERE 1. BEVEZETÉS Jelen dokumentum a Mátészalkai kistérség átfogó területfejlesztési stratégiájának

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben