A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
|
|
- Máté Szőke
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA 2005
2 I. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK HÁTTERE 1. BEVEZETÉS Jelen dokumentum a Mátészalkai kistérség átfogó területfejlesztési stratégiájának és programjának vezetői összefoglalója. A program a Belügyminisztérium támogatásával, a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából került elkészítésre. A program kidolgozását a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte 2005-ben. A fejlesztési program elkészítésének fő célja a Mátészalkai kistérség felkészítése az EU csatlakozásból származó lehetőségek kihasználására, azaz a kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. A szakértői munka konkrét célja egy átfogó területfejlesztési stratégia és program kidolgozása volt a kistérség részére. Ennek eredménye egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben. A készülő koncepció és programok a Mátészalkai statisztikai kistérség valamennyi (26) településére kiterjed. A stratégia kettős időtávval rendelkezik; egyrészt kijelöli a kistérség középtávú jövőképét és az abból levezethető missziót (2013-ig), másrészt az alprogramok keretében rövid távra (2007-ig) meghatározza a konkrét fejlesztési tevékenységeket. Az alprogramok megvalósítását szolgáló kiemelt projekteket nevesítve szerepelteti a dokumentum. 2. A KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM FELÉPÍTÉSE A 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről meghatározza a területfejlesztési koncepciók, stratégiai és operatív programok, részletes tartalmi követelményeit. A tervezési munka a Mátészalkai kistérségben a fenti rendeletben előírtaknak megfelelően történik, a kistérségi szintnek megfelelő részletezettséggel. A törvényi előírásoknak megfelelően a tervezés eredményeképpen gyakorlatilag két dokumentum jön létre: A Területfejlesztési Koncepcióban elemzésre kerül a Mátészalkai kistérség jelenlegi helyzete, külső környezete, a vonatkozó jogszabályok és tervdokumentumok figyelembe vétele mellett. A koncepció készítése során a kistérségben felmerülő problémák és szükségletek beazonosítása a cél, mivel ezek alapján kerülhet megfogalmazásra a kistérség fejlesztési stratégiája, jövőképe és céljai. A Stratégiai Program az előző részben elkészített stratégia prioritásait tovább részletezi, a dokumentumban részletesen kifejtésre kerülnek az egyes fejlesztési prioritások, valamint itt már beazonosíthatók potenciális projekt javaslatok. Az Operatív Program tartalmazza a célok eléréshez rövid távon vezető komplex alprogramokat, bemutatva azok indokoltságát, céljait, a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket és a partnerek körét. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 2
3 A Mátészalkai kistérség MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 3
4 II. A HELYZETFELTÁRÁS FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI A Mátészalkai kistérség belső erőforrásait, adottságait vizsgálva körvonalazódnak a gazdaság fejlődését meghatározó tényezők, a lehetséges fejlesztési irányok. Térszerkezet A Mátészalkai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli, keleti részén található. A térség az országon belül periférikus fekvésű, a fővárostól legtávolabb fekvő kistérségek egyike, délről Romániával határos. Demográfia Népsűrűsége 108 fő/km 2, mely alapján a kistérség az OECD-besorolás szerint alapvetően vidéki térségnek minősül. 26 település alkotja: Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj. A települések közül Mátészalka, valamint Nagyecsed bír városi ranggal. A kistérség demográfiai helyzete kedvezőtlen, már évek óta folyamatosan csökken a lakónépesség a negatív természetes szaporodás (-3,2%-os) és elvándorlás (-5,2 ) következtében. Ugyanakkor az öregedési index értéke (63,6%) kedvezőnek mondható. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a mátészalkai kistérségben a roma kisebbség részaránya 7,3%, ami a 3. legmagasabb kistérségi érték a megyében. Munkaerőpiac, szociális helyzet A kistérségben rendkívül alacsony a lakosság gazdasági aktivitása (40,7%), a magas munkanélküliség következtében alacsony a foglalkoztatási ráta (32,2%) is, azaz kevés munkavállaló tartja el a nagyarányú inaktív lakosságot. Mindezek mellett magas a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek aránya. A regisztrált munkanélküliek aránya csak részben követte az országos tendenciákat, a munkanélküliség csökkenése csak átmeneti volt, a jelenlegi érték megegyezik az öt évvel ezelőttivel. A regisztrált munkanélküliek aránya 2003-ban az országos érték duplája volt (11,7%). A problémát súlyosbítja a munkanélküliség kedvezőtlen összetétele, magas a pályakezdők (11,4%) és a tartósan munka nélkül lévők aránya (51,5%), ami alapvető, strukturális problémákra vezethető vissza. Ezek kezelése nélkülözhetetlen a térség fejlődéséhez. A lakosság képzettségi szintje minden szintem alacsonyabb az országos átlagoknál, a nem piacképes szakmák oktatása sok esetben hozzájárul a munkanélküliség kialakulásához. Alacsonyak a jövedelmi viszonyok, az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alap az országos értéknek mindössze 56%-a. Ugyanakkor a szociális támogatásban részesülők aránya a kistérségben (50 ), csaknem ötszöröse az országos értéknek (11 )! A térség súlyos szociális és foglalkoztatási problémákkal szembesül. Oktatás Alacsony a lakosság iskolai végzettsége, a Mátészalkai kistérség értékei mind az általános, mind a középiskolai, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányát tekintve kedvezőtlenebbek a megyei és országos átlagnál, de kiemelkedő a diplomások alacsony aránya. Az alap- és középfokú oktatási intézmények állapota változó, sok esetben szükséges az épületek felújítása vagy korszerűsítése. A kistérségben a hagyományos szakmák oktatása a meghatározó, felnőttképzés eseti jelleggel folyik. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 4
5 Mezőgazdaság A mátészalkai kistérség mezőgazdasági potenciálja alacsony. A talaj minősége összességében gyenge, melynek következtében a szántóföldi művelés versenyképessége alacsonyabb a térségben. A kistérség mezőgazdaságában dominál a szociális gazdaság, a versenyképes, piaci méreteket elérő, árutermelő gazdaságok száma alacsony. Ezek hiányában a térség nem képes a meglévő mezőgazdasági potenciál megfelelő hasznosítására. Alternatív mezőgazdasági tevékenységre, új típusú összefogásra elvétve akad példa a térségben. Biogazdálkodást vagy alternatív mezőgazdasági tevékenységet nem folytatnak a térség gazdái. Jellemző a klasszikus mezőgazdasági kultúrák termelése. Ipar A kistérség jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik. Az ipari tevékenység súlya (23,9%) magasabb az országos átlagnál (21,9%). Öt jellemző ipari ágazat alakult ki a kistérségben: építőipar, gép- és műszergyártás, élelmiszeripar, könnyűipar és a fa-, papíripar, bútorgyártás. A térségben erős a mezőgazdasági feldolgozóipar jelenléte: konzervgyár, húsüzem, tejgyár, és több almalé feldolgozó üzem működik a településeken. Az optomechatronikai ágazatban működnek a korábbi Magyar Optikai Művek utódvállalatai. Ezen társaságok a kistérség legnagyobb foglalkoztatói, árbevételük és foglalkoztatotti létszámuk alapján meghatározó szerepet töltenek be a térségben. A vállalkozások együttműködésük növelésére létrehozták az optomechatronikai klasztert. A helyi vállalkozások alapvetően kisméretűek, tőkeszegények, nem képesek jelentős számú munkahely teremtésére. A kistérség ipari vállalkozásaira egy polarizált kettős helyzet jellemző. Egyszerre találhatók meg a csúcstechnológiát használó multinacionális vállalatok, valamint a helyi piacra termelő Bt-k. Szolgáltatások A kistérség szolgáltató szektora fejletlen, részesedése messze elmarad az országos értékektől. A kistérség nem rendelkezik kiugróan jó turisztikai potenciállal. A vonzerők többségére (természeti értékek, folyók, holtágak, kulturális örökség, rendezvények) kisebb volumenű, a pihenés alternatív formáját jelentő idegenforgalmat lehet rátelepíteni. A térség turisztikai kínálata nem versenyképes a környező turisztikai célállomásokkal. A Mátészalkán található termálvízre (gyógyvízzé minősítés folyamatban), és a kórháza építve fokozatosan kialakítható egy gyógyturizmus a városban. A látnivalók kiépítettsége sok esetben nem megfelelő, állapotuk leromlott, vagy más közösségi intézmény működik bennük (pl. iskola), ami megakadályozza idegenforgalmi hasznosításukat. Problémát jelent a látnivalók megközelíthetősége, az utak állapota rossz, hiányoznak az útbaigazító táblák is sok esetben. Az idegenforgalmi szolgáltatások szinte teljesen kiépítetlenek. Vállalkozási szerkezet A vállalkozói szektor elmúlt években tapasztalható növekedése ellenére a vállalkozássűrűség, azaz a vállalkozói aktivitás továbbra is alacsony; ezer lakosra csupán 50 vállalkozás jut. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 5
6 A térségben működő vállalkozások nagy részének csekély a munkahelyteremtő képessége: a kistérségben döntően a 10 fő alatti létszámmal működő társas vállalkozások dominálnak. Mindez azt sejteti, hogy alapvetően tőkeszegények a vállalkozások. A gyenge gazdasági teljesítmény feltehetően a piaci és infrastrukturális környezet fejletlenségében, s a vállalkozások alacsony versenyképességében keresendő. Az üzleti szolgáltatások fejletlenek, a helyi kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését segítő szolgáltatások szinte alig találhatók a térségben. Inkubátorház nem működik, egyedül a mátészalkai ipari park kínál különböző szolgáltatásokat a betelepülő vállalkozások számára. Infrastruktúra Komoly infrastrukturális hiányosságok figyelhetők meg a kistérségben. A vezetékes vízzel ellátott lakások aránya alacsony (89,6%), az ivóvíz minősége szinte valamennyi településen kívánnivalót hagy maga után. Ráadásul a vízhálózat kiépülésével nem tartott lépést a szennyvízhálózat építése, a Mátészalkai kistérségben a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya mindössze 28,4%. Annak ellenére, hogy a közműolló bezárása, azaz a szennyvízhálózat bővítése az elmúlt években megkezdődött, még 2005-ben is nagy a közműolló a kistérségben, 14 településén egyáltalán nincs szennyvízcsatorna kiépítve. A térség ár- és belvízvédelmi szempontból veszélyeztetett. Mind a Szamos, Mind a Kraszna erősen ingadozó vízhozammal rendelkezik, az árvizek elleni védekezés infrastruktúrájának fejlesztése, karbantartása szükséges. Az árvízvédelem koncepcióváltásának jegyében született Vásárhelyi-terv komplex, ökológiai szemléletű árvízszabályozásban, vidékfejlesztésben gondolkodik. A terv keretében kerül megépítésre a Mátészalka Nagydobos Szamosszeg Tunyogmatolcs négyszögbe tervezett Szamos-Krasznaközi tározó. A kistérség keleti része, illetve különösen az ecsedi területek nagyon belvízérzékenyek. Általános probléma, hogy a belvízelvezető csatornák sok helyütt rossz állapotban vannak a feliszapolódás és a vízi növényzettel való benőttségük következtében. A vésztározók használatát tulajdonjogi problémák nehezítik. A kistérség az országon belül periférikus fekvésű, országon belüli elérhetőségét nagyban javítaná az M3-as autópálya továbbépítése, mely a tervek szerint áthaladna a kistérségen, Mátészalka mellett. Kiemelt közlekedési beruházás az M49 számú gyorsforgalmi út megépítése Csengersima és az M3-as között. Ezáltal nagymértékben csökkenne a 49-es út mentén elhelyezkedő települések átmenő forgalma, és tovább javulna a kistérség megközelíthetősége. A kistérségben a kerékpáros úthálózat kiépítettsége messze elmarad a kívánatostól. Környezeti állapot A térség délkeleti részén helyezkedik el a mára teljesen lecsapolt Ecsedi-láp. Jelenleg láppá történő visszaalakítása újból napirenden van. A 2004 elején megkezdődő projekt a nagy vegyszer- és energiaigényű iparszerű mezőgazdasági termelés helyett egy természet közeli élőhely kialakítását és az extenzív gazdálkodás feltételeinek megteremtését célozza. A kistérség közepes erdősültségi értékkel rendelkezik, mindössze a földek 14%-át borítják erdők. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 6
7 III. A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG STRATÉGIÁJA 1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ A stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jövőképben leírt állapot elérését célozza a koncepció. A Mátészalkai kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak aránya magas, a munkanélküliség alacsony, megközelíti az országos értékeket. A lakosság iskolai végzettsége megfelelő, a kistérségben sok diplomás él. A hátrányos helyzetű és roma lakosok széleskörű segítséget kapnak nehézségeik megoldásához. A térség gazdaságában a mezőgazdaság még mindig fontos szerepet tölt be, a helyi adottságokra, hagyományokra és a környezeti lehetőségekre alapozva versenyképes termékeket állít elő. Fontos szerep jut az alternatív mezőgazdasági tevékenységeknek. Az iparban a multinacionális vállalkozások szoros együttműködésben dolgoznak mind egymással, mind a térség többi kisvállalkozásával, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek. A tercier szektor az élet minden területén kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára, a térség a rekreációs turizmus egyik kedvelt célpontja. A kistérség minden településén kiépültek a szükséges közművek, a kistelepüléseken is biztosítottak a minőségi élet feltételei. A térség útjai jó minőségűek, a megépült autópálya és gyorsforgalmi út bekapcsolja a kistérséget az ország gazdasági vérkeringésébe. A települések közti kerékpárút-hálózat teljes mértékben kiépült, az országos hálózatba kapcsolódva vezeti a kerékpáros turistákat a térség természeti és kulturális látnivalóihoz. A települések rendezettek, mind a közterületek, mind a magánházak jó állapotban vannak, számos park és pihenőhely áll a lakosok rendelkezésére. A kikapcsolódni vágyók több sportolási lehetőségből és kulturális programból választhatnak. A kistérség szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol romániai testvérvárosaival. A jövőkép alapján a kistérség missziója az alábbiakban fogalmazható meg: A kistérség missziója, hogy biztosítsa a kistérség valamennyi településén a lakosság életminőségének növelését. A misszió a fejlesztés alapcélja, a későbbiekben kijelölt stratégiai célok, részcélok, prioritások mind-mind a misszióban foglaltak elérését célozzák. Egy átfogó kistérségi koncepciónak a fő célja, mint azt a misszió is megfogalmazza a megfelelő életminőség biztosítása a kistérség lakosai számára. Fontos hangsúlyozni, hogy az életminőség javítása komplex és bonyolult feladat, amely csak hosszú távon hozhat eredményeket. A misszió kiemeli, hogy a fejlesztések végrehajtásának eredményeként keletkező előnyökből és lehetőségekből a kistérség valamennyi településének részesednie kell, törekedve a kistérségi különbségek mérséklésére. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 7
8 2. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak elérésére a kistérség vezetősége kijelölte azokat a stratégiai irányvonalakat, melyeknek központi helyen kell szerepelniük a stratégiai célok kialakítása, a prioritások és alprogramok meghatározása során. A stratégiai irányvonalak adottságok és problémák csoportokban kerültek kialakításra. Az adottságok képviselik azokat a belső erősségeket és kedvező külső folyamatokat, amelyekre a kistérség fejlődése alapozható, míg a problémák azok a gyengeségek és külső veszélyek, amelyek a legnagyobb akadályt képezik a kistérség sikeres fejlődésében. Adottságok: Kihasználatlan természeti értékek: Ecsedi láp, Holt-Szamos A kistérség turisztikai potenciálja jelenleg alig kerül hasznosításra, ennek egyik oka a látnivalók rossz állapota, és a szolgáltatások kiépítetlensége. A kistérség jelentős természeti értékekkel rendelkezik, ezek jelenlegi formájukban csak korlátozottan alkalmasak turisztikai célokra. Mindféleképp szükséges a természeti értékek fejlesztése, hasznosításuk javítása. Optomechatronikai high-tech vállalkozások A Mátészalkai ipari parkban működő optomechatronikai vállalkozások meghatározó szerepet töltenek be a kistérség gazdaságában, árbevételükkel és a foglalkoztatottak számával kiemelkednek a többi vállalkozás közül. Elő kell segíteni ezen vállalkozások fejlesztéseit, a közöttük lévő együttműködés közösségi alapjainak megteremtését. Mátészalkai ipari park A kistérség meghatározó gazdasági központja a Mátészalkai ipari park. Az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével a terület versenyképes telephelykínálattal tud megjelenni a potenciális befektetőknél, elősegítve új vállalkozások kistérségbe települését, új munkahelyek létesítését. Oktatási intézmények A kistérség két városában számos oktatási intézmény működik, a középfokú és felsőfokú képzések széles spektrumát kínálva a tanulni szándékozóknak. Mátészalka térségi oktatási központ szerepére építve elősegíthető a lakosság iskolai végzettségének növelése, valamint a szakképzettség javítása. Termálfürdő fejlesztése A Mátészalkán működő termálfürdő továbbfejlesztése révén a városban működő kórház egészségügyi szolgáltatásira és kapacitásaira építve hosszú távon meghonosítható a gyógyturizmus a kistérségben. Ez a természeti értékekkel kombinálva lehetőséget biztosít a wellness-szolgáltatások kialakítására is. Problémák: Strukturális problémák a munkaerőpiacon, rendkívül alacsony gazdasági aktivitás A kistérség jövője szempontjából meghatározó a foglalkoztatási szint növelése, az inaktív lakosok munkaerőpiacra való visszavezetése. Ezek hiányában nem javíthatók jelentős mértékben a jövedelmi viszonyok a kistérségben, valamint a települések lakosságmegtartó képessége is erodálódik. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok A munkaképes korú lakosság folyamatos elvándorlása már középtávon is a térség fejlődésének gátjává válhat, szociális válságot idézve elő. A munkaerő-kínálat csökkenésével a vállalkozások növekedési potenciálja is csökken, a térség kevés aktív keresője nem képes elegendő jövedelmet termelni a nagyszámú inaktív és MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 8
9 eltartott személy ellátásához. A problémát súlyosbítja a hátrányos helyzetű lakosok magas aránya a kistérségben. A nagyszámú roma lakosság körében sokkal nagyobb mértékű a munkanélküliség, iskolai végzettségük pedig alacsonyabb a térségi átlagnál. Alacsony a lakosság iskolai végzettsége A szakképzetlen, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkaerő szintén akadálya a fejlődésnek, a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében szükség van a lakosság iskolázottságának növelése. Kimondottan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya, amely akadályozza a jelen lévő multinacionális vállalatok fejlesztéseit is. Kihasználatlan turisztikai adottságok A kistérségben a turizmus nem rendelkezik hagyományokkal, bár a látnivalók sem képviselnek jelentős vonzerőt. Ugyanakkor a látnivalók kiépítetlensége, a rossz állapota, az információk és minőségi szolgáltatások hiánya következtében a kistérség a lehetőségekhez képest nem használja ki eléggé a turizmusban rejlő jövedelmi, foglalkoztatási lehetőségeket. Közművek hiányosságai A fejlődés és a lakosságmegtartó képesség alapja a kommunális infrastruktúra biztosítása. A térség számos településé szorul fejlesztésre az úthálózat, a vízhálózat, a szennyvízhálózat kiépítettsége rendkívül alacsony. A ár- és belvíz elleni védelem infrastruktúrája szintén fejlesztéseket követel meg. Ezek kiépítésének hiányában nem valósítható meg a kistérség sikeres felzárkózása, fejlődése. 3. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER A jövőképben és a misszióban foglaltak alapján, a stratégiai irányvonalak figyelembe vételével az alapján három stratégiai cél képezhető le. Az alábbi ábra a kistérség célrendszerét mutatja be. Központi helyen a fejlesztés alapcélja, a misszió áll, az alatt helyezkedik a három stratégiai cél, és azok alatt az egyes részcélok (összesen hét). A kialakított stratégiai célok a következők: 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése 2. Munkaerőpiaci részvétel növelése 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása Stratégiai célrendszer Az életminőség javítása a Mátészalkai kistérségben. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása Munkaerőpiaci részvétel növelése Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása Tőkevonzó képesség javítása A környezetbiztonság növelése A környezet minőségének javítása Közösségfejlesztés Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása Munkaerőpiaci reintegráció segítése MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 9
10 4. PRIORITÁSOK BEMUTATÁSA A felvázolt stratégiai célok, illetve a megvalósításukat támogató részcélok négy prioritás köré szerveződnek. A prioritások sorrendje nem jelent fontossági sorrendet, azok megvalósítása az egymással való szoros kapcsolatok miatt párhuzamosan szükséges. Prioritás A Versenyképes kistérség A prioritás a gazdaság fejlesztését, diverzifikációját célozza. A térség ipari hagyományaira építve kiemelten kezeli a működő vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, az együttműködés növelését, s széleskörű befektetés-ösztönzési tevékenységet határoz meg további vállalkozások térségbe vonzása érdekében. A javasolt alprogramok a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését, vállalkozói kapcsolatok elmélyítését, szélesítését, a vállalkozási környezet infrastrukturális elemeinek javítását, valamint a munkaerő fejlesztését foglalják magukba. Javasolt alprogramok: A/1. Tőkevonzó képesség javítása A/2. Vállalkozások közti együttműködés erősítése A/3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése A/4 Humánerőforrás fejlesztése Prioritás B Biztonságos környezet A prioritás az életminőség környezeti feltételeinek javítását célozza, elsősorban az infrastrukturális hiányosságok felszámolása révén. A környezet és a közösség védelméhez elengedhetetlen az árvízvédelem infrastruktúrájának fejlesztése, a bel- és csapadékvíz elvezetésének megoldása, a vízhálózat rekonstrukciója, valamint a szennyvízhálózat és -kezelés fejlesztése. A természeti értékek rehabilitációja és megőrzése szintén segíti az életminőség növekedését. Javasolt alprogramok: B/1. Ár- és belvízvédelem B/2. Vízminőség védelme B/3. Hulladékgazdálkodás B/4. Tájrehabilitáció és természetvédelem Prioritás C Fejlődő vidék A prioritás elsősorban a kistérség vidéki területein a települések lakosságmegtartó képességének növelését, valamint az alternatív jövedelmi lehetőségek fejlesztése révén a lakosság foglalkoztatásának elősegítését célozza. Ennek megfelelően egyrészt a mezőgazdasági szerkezetátalakítást, az adottságoknak megfelelő termékstruktúra kialakítását, másrészt a turizmusban rejlő, eddig nem megfelelően hasznosított potenciál fejlesztését ösztönzi. A térségi kohézió és a települések lakosságmegtartó képessége érdekében egyrészt a belterületi úthálózat, az összekötő utak, illetve a térségi kerékpárút-hálózat infrastruktúrájának korszerűsítését, másrészt a rendezett települési környezet, a közterek- és épületek felújítását célzó alprogramokat jelöli ki. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 10
11 Javasolt alprogramok: C/1. Alternatív mezőgazdaság C/2. Turisztikai kínálat bővítése C/3. Turisztikai együttműködés erősítése C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Prioritás D Élhető kistérség A prioritás a közösségi szolgáltatások feltételeinek javítását célozza. A települések lakossága számára meghatározó az alapfokú nevelés és oktatás intézményeinek működése. Ebből kifolyólag az óvodák és általános iskolák működési feltételeinek javítását célozza az első alprogram. Egy közösség életében meghatározó az időskorúak, valamint a hátrányos helyzetű lakosság segítése. Ezért az idősotthonok fejlesztésével párhuzamosan javasolt a házi gondozás rendszerének kiépítése, bővítése, valamint a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi, munkaerőpiaci reintegrációját célzó programok beindítása (képzési, foglalkoztatási program, tehetséggondozás). A szabadidő kulturált eltöltése érdekében a rekreációs lehetőségek infrastruktúrájának fejlesztése szükséges. A települési sportesemények, a sportegyesületek működése a települési kohézió egyik fontos eleme. Javasolt alprogramok: D/1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése D/2. Rekreációs lehetőségek bővítése D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi reintegrációja 5. HORIZONTÁLIS TÉMÁK A prioritások mellett létezik három olyan általános, horizontális elv, amely egyik konkrét területhez sem kapcsolható igazán, mégis át kell hogy hasson minden alprogramot. Ezek közül kettő a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség az Európai Unió és a Nemzeti Fejlesztési Terv horizontális témái, a harmadik, a határmenti együttműködés pedig a Mátészalkai kistérség speciális, határmenti elhelyezkedéséből fakad. Az alapelv érvényesülését nem elegendő a tervezés során figyelembe venni, azt érvényre kell juttatni a program megvalósítása és monitoringja során is. A stratégiai célok mindegyike tartalmaz olyan elemeket, melyek határmenti együttműködés keretei között kezelhetők, vagy közösen jobb eredményeket lehet elérni, mint külön-külön közelítve meg a problémákat. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 11
12 6. ALPROGRAMOK ÉS RÉSZPROGRAMOK ÁTTEKINTÉSE PRIORITÁS A VERSENYKÉPES KISTÉRSÉG PRIORITÁS B BIZTONSÁGOS KÖRNYEZET PRIORITÁS C FEJLŐDŐ VIDÉK PRIORITÁS D ÉLHETŐ KISTÉRSÉG A/1. Tőkevonzó-képesség javítása A/1.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése A/1.2. Befektetés-ösztönzés B/1. Ár- és belvízvédelem B/1.1. Árvízvédelem a Szamos és Kraszna közén B/1.2. Csapadék- és belvízelvezető rendszerek kiépítése és felújítása C/1. Alternatív mezőgazdaság C/.1.1. Ökológiai és biogazdálkodás ösztönzése C/.1.2. Erdősítés C/.1.3. Energianövények termesztése D/1. Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése D/1.1. Alapfokú nevelés intézményeinek fejlesztése D/1.2. Általános iskolai oktatás feltételeinek javítása A/2. Vállalkozások közötti együttműködések A/2.1. Optomechatronikai vállalkozások közötti együttműködés A/2.2. Beszállítói hálózatok kialakítása B/2. Vízminőség védelme B/2.1. Ivóvízhálózat korszerűsítése B/2.2. Szennyvízhálózat bővítése C/2. Turisztikai kínálat bővítése C/2.1. Idegenforgalmi vonzerők felújítása C/2.2. Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése C/2.3. Település-rehabilitáció D/2. Rekreációs lehetőségek bővítése D/2.1. Rekreációs és szabadidős létesítmények kialakítása D/2.2. Közösségi és kulturális programok A/3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztése A/3.1. Üzleti szolgáltatások bővítése A/3.2. Vállalkozások technológiai korszerűsítése B/3. Hulladékgazdálkodás B/3.1. Korszerű hulladékgazdálkodás B/3.2. Környezeti nevelési programok C/3. Turisztikai együttműködés erősítése C/3.1. Turisztikai programcsomagok kialakítása C/3.2. Turisztikai marketing D/3. Szociális infrastruktúra fejlesztése D/3.1. Szociális intézmények infrastruktúrájának fejlesztése D/3.2. Szociális ápoló-szolgálat és jelzőrendszer kiépítése A/4. Humánerőforrás fejlesztése A/4.1. Átképzési programok szervezése A/4.2. Szakképzés és felnőttképzés fejlesztése B/4. Tájrehabilitáció, természetvédelem B/4.1. Természeti területek rehabilitációja C/4. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése C/4.1. Térségi úthálózat fejlesztése C/4.2. Térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése D/4. Hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja D/4.1. Felzárkóztatási programok D/4.2. Roma mentori program D/4.3. Foglalkoztatási programok MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 12
13 MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 13
A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2005 A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK
HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenA MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM KIVONAT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA
A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM KIVONAT 2005 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...3 II. A helyzetfeltárás fontosabb megállapításai...4
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenA Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenA Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat
A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program
RészletesebbenFizikai környezet KOHÉZIÓ
Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenTársadalmi problémák feltárása
SWOT Erősségek civil szerveződések mezőgazdasági tapasztalati tudás Együttműködő önkormányzatok Háziorvosi ellátás elérhetősége Kiépített alapfokú oktatási rendszer Kiépített gyermekellátási rendszer Oktatási
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenFEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487
RészletesebbenA taktaközi települések fóruma
A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenBaranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz
Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia
RészletesebbenGAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM
GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenA vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.
A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenBudapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata
Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002
RészletesebbenA Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma
A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B I. Helyzetelemzés I.1. Gazdasági helyzet
RészletesebbenAz új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag
Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb
RészletesebbenTÁMOP / Projekt rendezvény Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások TÁMOP-1.4.4
A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben" TÁMOP - 1.4.4-08/1-2009-0016 Projekt rendezvény 2010. 08. 04. Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenCsengerújfalu, autóbusz-váróteremhez X I O W M
Mátészalka autóbusz-állomásról induló járatok Baktalórántháza, Fő térre M 5.32 I 6.15 M 6.15 X 6.50 I 6.53 + 7.10 M 8.35 10.15 X 10.25 M 11.35 14 11.35 14 11.50 M 12.35 15 13.20 M 13.30 M 13.45 O 13.45
RészletesebbenTerületi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.
Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenNagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei
Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenElőz et es t ájékoztat ási d okumen táció
K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenCsengerújfalu, autóbusz-váróteremhez X I O W M
Mátészalka autóbusz-állomásról induló járatok Baktalórántháza, Fő térre M 5.32 I 6.15 M 6.15 X 6.50 I 6.53 + 7.10 M 8.35 10.00 X 10.25 M 11.35 14 11.35 14 11.50 M 12.35 15 13.20 M 13.30 M 13.45 O 13.45
RészletesebbenGINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenSzlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek
Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenA LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában
A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenHeves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020
A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenAz Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenSZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a
RészletesebbenCsaládi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁDI NAPKÖZIK, HÁZI GYERMEKFELÜGYELET CÍMLISTÁJA 20.. Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma Hétszínvirág Családi Napközi 448 Nyíregyháza-Sóstóhegy
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szolnok, február 7.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Szolnok, 2017. február 7. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Foglalkoztatási paktum
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
Részletesebbenmegyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember
megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenMiért vagyunk ma itt?
A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben" című TÁMOP - 1.4.4-08/1-2009-0016 projekt projektindító megbeszélés Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások
RészletesebbenCsongrád Megye Integrált Területi Programja
Csongrád Megye Integrált Területi Programja Csongrád Megye Integrált Területi Programja megyék, MJV-k részére meghatározott forráskeret 7 évre (2014-2020) 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat Csongrád megye:
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenHajdúhadház Város Polgármesterétől
Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
RészletesebbenAz operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak
RészletesebbenFejér megye foglalkoztatási stratégiája
Fejér megye foglalkoztatási stratégiája 2016-2030 Legfontosabb kihívások Elmaradt gazdasági szerkezetváltás megyén belüli munkaerőpiai szolgáltatások helyzetének stabilizálása, bővítése és differenciálása
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenHort Község Önkormányzatának Gazdasági programja
Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenA Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése
A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Oláh Károly ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-1.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
RészletesebbenNatura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenTámogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban
Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,
RészletesebbenA BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉG
A BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA - - - Vezetői Összefoglaló november Készítette: Belmont-B Tanácsadó Bt. A BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett
Részletesebben