A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja. A L e t e n y e i K i s t é r s é g K ö r n y e z e t v é d e l m i P r o g r a m j a

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Letenyei Kistérség Környezetvédelmi Programja. A L e t e n y e i K i s t é r s é g K ö r n y e z e t v é d e l m i P r o g r a m j a 2011-2016 2011."

Átírás

1 A L e t e n y e i K i s t é r s é g K ö r n y e z e t v é d e l m i P r o g r a m j a

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés A Letenyei kistérség rövid bemutatása Földrajzi elhelyezkedés Demográfiai helyzet Mőködı vállalkozások és összetétele Munkanélküliség, jövedelmi helyzet Közlekedés A környezeti állapot általános értékelése Levegı Vizek Felszíni vizek (folyó- és állóvizek) Felszín alatti vizek Ivóvízellátás Nitrátérzékeny területek Kommunális szennyvízkezelés Csapadékvíz-elvezetés, ár-és belvízvédelem Potenciális szennyezı források A földfelszín, felszín alatti rétegek és a talajok Élıvilág Növényvilág Állatvilág Védettség alatt álló területek Tájsebek Épített környezet Hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok kezelése Zaj és rezgés, sugárzások Megújuló energia a kistérségben Helyzetértékelés A Letenyei kistérség SWOT elemzése környezetvédelmi szempontból Problémakataszter Környezetvédelmi célok, környezeti célállapotok Környezetvédelmi programok A levegı minıségének védelme Közlekedési eredető környezetterhelés csökkentése Energiatakarékosság ösztönzése Jogi szabályozás Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése Belterületi zöldfelületek fejlesztése Közlekedésbıl eredı légszennyezıdés okozta károk kompenzálása A felszíni és felszín alatti vizek védelem Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelızése Meddı szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása

3 7.2.6 Megfelelı minıségő ivóvíz biztosítása Föld védelme A mezıgazdasági mővelés okozta károk csökkentése Erdıtelepítések Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja Élıvilág és természetvédelem, épített környezet Értékkataszter készítése Tudatformálás Erdei iskola kialakítása, mőködtetése Élıhelyek revitalizációja Genetikai állomány megırzése A környezetvédelmi program összefoglalása településenkénti bontásban Bánokszentgyörgy A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Bázakerettye A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Becsehely A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Borsfa A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Bucsuta A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Csörnyeföld A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Kerkaszentkirály A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Kiscsehi A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Kistolmács A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Lasztonya A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Letenye A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Lispeszentadorján A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Maróc A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók

4 A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Molnári A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Murarátka A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Muraszemenye A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Oltárc A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Petrivente A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Pusztamagyaród A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Semjénháza A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Szentliszló A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Szentmargitfalva A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Tótszenmtárton A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Tótszerdahely A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Valkonya A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Várfölde A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Zajk A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintı tevékenységek Források Mellékletek

5 1. Bevezetés A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erıit saját hasznára. /Szent-Györgyi Albert/ A környezetvédelem fontossága napjainkban, nagymértékben felértékelıdött, az élet szinte minden területén találkozunk vele. A XXI. század embere felismerte a Földünk nyújtotta lehetıségek korlátait. A mindennapi tevékenységet, munkát úgy szükséges végezni, hogy a fenntartható fejlıdés 1 elve teljes mértékben érvényesüljön, megvalósuljon. A Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulást (továbbiakban: Társulás) alkotó 27 település közül Borsfa, Bucsuta, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka, Muraszemenye, Oltárc, Petrivente, Pusztamagyaród, Semjénháza, Szentliszló, Tótszenmtárton, Tótszerdahely, Valkonya és Zajk községek rendelkeznek önálló, települési környezetvédelmi programmal. Az önálló programmal nem rendelkezı önkormányzatok és közös, térségi projektek benyújtásának lehetısége valamint az elsı bekezdésben foglaltak miatt döntött a Társulás egy közös, térségi környezetvédelmi program (továbbiakban: Program) elkészítésérıl. A Program összeállításánál elsıdlegesen a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény rendelkezései kerültek figyelembe vételre. Jelen Program a letenyei kistérséget röviden bemutatja, majd a környezeti állapotot értékeli környezeti elemek és az elemeket veszélyeztetı tényezık alapján, kitér a térségben jellemzı megújuló energia használatra, majd a helyzetértékelést követıen meghatározásra kerülnek a környezetvédelmi célok és célállapotok, ezt követıen a környezetvédelmi programok, végül az utolsó pont tartalmazza az egyes településeket érintı, környezetvédelem szempontjából fontos mutatókat és programokat. A Programot döntıen Somogyi Hedvig, a Társulás munkaszervezeténél 6 éve dolgozó kistérségi menedzser - végzettsége okleveles környezetmérnök - készítette, aki kellı tapasztalattal és ismeretekkel rendelkezik a térséget illetıen. A dokumentum 7. pontjának megírásában, valamint a teljes anyag áttekintésében, vizsgálatában dr. Nagy Árpádné a térség kistérségi koordinátora vett részt, aki szintén jártas a vidék múltjában és jelenében, hiszen már több mint 21 éve dolgozik a területfejlesztés területén. Továbbá, de nem utolsó sorban Kollár Gyula is hozzájárult a Program elkészüléséhez, a csaknem 17 éves tapasztalatát felhasználva. Az egyes szakterületeknél a térségben tevékenykedı szakemberek nyújtottak információt, segítséget, itt megemlíthetjük - a teljesség igénye nélkül - Cselényi Attila Polgári Védelmi Iroda irodavezetıjét, Kendli Richárd a Délzalai Víz-és Csatornamő Zrt. szolgáltatási igazgatóját, Sánta Zoltánt, a Délzalai Víz-és Csatornamő Zrt. üzemvezetıjét, valamint a Lenti Hulladékkezelı Kft., a Zala-Depo Kft. és a Saubermacher-Pannónia Kft. munkatársait. Az Önkormányzatok polgármesterei, jegyzıi és munkatársai szintén rendelkezésre álltak bármilyen, a Programot érintı kér(d)és esetén. 1 A fenntartható harmonikus fejlıdés a fejlıdés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövı generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetıségétıl. (Forrás: Brundtland jelentés) 5

6 2. A Letenyei kistérség rövid bemutatása 2.1. Földrajzi elhelyezkedés A letenyei kistérség, a Nyugat-dunántúli Régió déli peremén, Zala megyében található, közvetlenül a horvát és a szlovén határ szomszédságában. Természetes határa délen a Mura folyó, máshol mindenütt mesterséges határok alkotják. Mintegy 389 km2-es kiterjedése az ország összterületének alig 0,42 %-át jelenti, a fıs (2010-es adat, forrás: TeIR KSH-TSTAR) népességével hazánk lakosságának csupán 0,17 %- át képviseli. A kistérség elhelyezkedése és települései Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR 6

7 2.2 Demográfiai helyzet A térség a 311/2007. (XI. 17.) kormány rendelet alapján hátrányos helyzető. A térséget alkotó települések közül 17 szerepel a 240/2006. (XI. 30.) kormányrendeletben, mint társadalmi gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és jelentıs munkanélküliséggel sújtott települések. A terület aprófalvas vidék, jellemzı a magas település sőrőség, a kis lélekszám. A falvakban jelentkezı nagymértékő fogyásnak több oka van, megemlíthetjük a környezı városok elszívó erejét, a fiatalok elvándorlását és az új betelepülık alacsony számát. Lakónépesség számának változása között (%) Letenyei kistérség Zala megye Nyugat-dunántúli Régió Magyarország Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR A lakónépesség az utóbbi 10 évben folyamatosan csökken, melynek mértéke az országos, a régiós és a megyei adatokat nagymértékben meghaladja. Öregségi mutató (60-x/0-14 évesek ) ,9 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1, Magyarország Nyugat-dunántúli Régió Zala megye Letenyei kistérség Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR Az öregségi mutatókat vizsgálva 2004 óta, megállapítható, hogy a 60 év felettiek folyamatosan nı. A kistérségi mutató itt is az országos átlag alatti, de a megyei és a régiós értékeket is felülmúlja. 7

8 Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége) Nyugat-dunántúli Régió Zala megye Letenyei kistérség -10 Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR A vándorlási egyenleg az elmúlt 5 évben negatív értéket mutat, az 1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége meghaladja a -8 fıt. A régiós és a megyei adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy a kistérség itt is rossz mutatókkal rendelkezik. 8

9 2.3 Mőködı vállalkozások és összetétele A térségben 2009 ben jogi személyiség nélküli vállalkozás mőködött, közülük a közkereseti társaságok 4, a betéti társaságok 145, valamint egyéni vállalkozó volt, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások többsége kicsi, kevésbé munkaadó, inkább önfoglalkoztató (jelentıs részben kényszervállalkozások). A jogi személyiségő gazdasági társaságok közül összesen 1 részvénytársaság van, a korlátolt felelısségő társaságok 187, a szövetkezet pedig 6. Nagyvállalkozás nincs, középvállalkozásból, azaz 50 és 250 fı között foglalkoztató gazdálkodó szervezetbıl is csak kevés van a térségben. Jelentıs vállalkozásként kell ennek megfelelıen számon tartani szinte minden az egyéni vállalkozás keretein túlmutató gazdasági egységet. jogi személyiség nélküli vállalkozások jogi személyiségő vállalkozások egyéni vállalkozás ok betéti társaságok közkereseti társaságok Összesen részvénytár saságok korlátolt felelısségő társaságok szövetkezet ek vállalkozások (Forrás:TEIR/ KSH-TSTAR) A társas vállalkozások 31 %-a a kereskedelem és gépjármőjavítás területén mőködik, míg az olajipari múltat és a feldolgozóipar jelenlétét jelzi, hogy ezeken a területeken szintén sok vállalkozás mőködik. Az ingatlanügyletek, az építıipar és a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás és halászat terén szintén arányaiban sok vállalkozás van. Az utóbbi kategóriát elsı sorban az erdıgazdálkodással foglalkozó vállalkozások teszik ki, mivel nagyobb mezıgazdasági vállalkozás kevés van a térségben. Kevés a vállalkozások a szállítás, raktározás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás és az oktatás terén. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás terén ugyancsak kevés (21 db, összes társas vállalkozás 7 %-a) mőködik. Összesen Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-.. Kereskedelem, gépjármőjavítás 0% 15% 6% 1% 4% 20% Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás 3% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7% 13% 31% Egyéb tevékenység Építıipar Ingatlanügyletek Oktatás Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása (Forrás: TEIR/ KSH -TSTAR) - 9

10 Az egyéni vállalkozások tekintetében a mezıgazdasági és erdıgazdálkodási tevékenység szerepel az elsı helyen, ami nem meglepı, hiszen ezek a tevékenységek jellemzıen egyéni vállalkozásban végezhetıek, sokszor kényszervállalkozásként, illetve jövedelem-kiegészítı tevékenységként. A második helyre kereskedelem, gépjármőjavítás szolgáltatások kerültek, míg az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban mőködı egyéni vállalkozások a harmadik legnagyobb a térségben. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás az egyéni vállalkozók között már elıkelıbb helyen áll, ez is mutatja, hogy a térségben inkább a kisebb turisztikai és vendéglátó-helyek a jellemzıek. Az építıiparban mőködı egyéni vállalkozások 88, a bányászat, kıfejtés feldolgozóiparban 106, a szállítás raktározás szolgáltatásban tevékenykedı vállalkozások 35. Az oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátásban kevés egyéni vállalkozás mőködik, az összes egyéni vállalkozás 1 %-a. 4% 1% 1% 2% 7% 9% 5% 0% Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek Kereskedelem, gépjármőjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7% 64% Oktatás Építıipar Bányászat, kıfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz- Egyéb tevékenység Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása (Forrás:TEIR/ KSH-TSTAR) 10

11 2.4 Munkanélküliség, jövedelmi helyzet A kistérséget az aktív foglalkoztatottak alacsony, a foglalkoztatók kis mérete, a települések aprófalvas mivolta miatt magas munkanélküliségi ráta jellemzi. A helyi foglalkoztatók alacsony miatt sok esetben csak a települési önkormányzat által biztosított munkalehetıségek érhetıek el. A letenyei statisztikai kistérség Zala megye, de a Nyugat-Dunántúli régió legnagyobb szegénységi kockázatú kistérsége is. Ennek oka többek között a magas munkanélküliségi ráta, a kedvezıtlen képzettségi színvonal, a gazdasági struktúra gyengesége. Az itt élı emberek, különösképpen a leszakadó társadalmi rétegek anyagi viszonyai kedvezıtlenek, sok esetben rosszak. A kistérség adófizetıinek a régión belül a második legalacsonyabb értéket mutatta 2007-ben. A es népszámlálási adatok alapján a 8 osztállyal nem rendelkezık 23,8 %, a 8 osztállyal rendelkezık 31.5 %, az egyetemi és fıiskolai végzettségő oklevéllel a lakosság csupán 3 %-a rendelkezik. Az iskolázottsági mutatók tekintetében tehát kedvezıtlen értékeket figyelhetünk meg, melynek oka, hogy a kistérség oktatási intézményrendszere csupán alapfokú, s ez is az alacsony osztálylétszámok és a kormányzati politika miatt létében fenyegetett. Középfokú oktatási intézmény hiányában a továbbtanuló diákok középiskolába Nagykanizsára és Lentibe ingáznak. A legtehetségesebb fiatalokat a felsıoktatás végleg kiemeli a térségbıl, közülük szinte senki sem tér már vissza. 11

12 2.5 Közlekedés 2004-ben az M70-es gyorsforgalmi út valamint 2008-ban az M7-es autópálya építése fejezıdött be. E fejlesztések révén Letenye hazánk legfontosabb déli kapujává vált, mely összekötı kapcsot jelent Horvátország, Olaszország és Szlovénia felé. A kistérség a szilárd burkolatú belterületi úthálózat kiépítettsége tekintetében a régiós átlagnál (20%) kedvezıbb értékkel bírt 2002-ben, így a 22 kistérség közül a hetedik volt (21%-kal). A külterületi utak tekintetében hasonlón kedvezı a helyzet, a régión belül ben a negyedik legnagyobb kiépítettségi aránnyal bír a kistérség (46%). Ez az aprófalvas térszerkezet következménye. Fontos azonban, hogy a mellékút hálózat minısége javuljon, mert e tekintetben komoly problémák figyelhetıek meg. A közúti közlekedésen kívül más jelentıs közlekedési ágazat nincs jelen a kistérségben. Csömödér és Kistolmács között létezik ugyan egy keskeny nyomtávú vasúti pálya (több, innen kiinduló szárnyvonallal), de ez elsısorban erdészeti és turisztikai célokat szolgál. A tömegközlekedés autóbusz-közlekedést jelent a térségünkben, amelynek feladatait a Zala Volán Zrt. látja el. A járatok sőrősége a 7-es fıút mentén kielégítı, a perifériális településeken sajnos messze van az ideálistól. A tömegközlekedés infrastrukturális feltételei nagyon rosszak. Az autóbuszváró épületek a minıségi közlekedés ellátására nem alkalmasak, sok helyen korszerőtlenek, erısen leromlottak, nem esztétikusak, funkciójukat már nem tudják ellátni, némely esetben a kialakításuk sem megfelelı, valamint van olyan település, ahol egyáltalán nincs buszváró épület. Az autóbuszmegállók több helyen nem szabványos kiépítésőek, forgalomtechnikai és biztonságtechnikai szempontból nem megfelelıek. Találhatunk olyan községet is, ahol nincs 12

13 öböl és fellépısziget, a megállóhelyet csak jelzıtábla jelzi. Több településen a fellépısziget régi, erısen megrongálódott, töredezett, felújításra szorul, vagy nincs megfelelı mértékben kiemelve, valamint a víztelenítése sem megoldott. Azon község, amely zsáktelepülés illetve nem áll rendelkezésre megfelelıen kialakított terület az autóbusz megfordulására. A kistérségben szilárd burkolatú, önálló kerékpárút hossza csupán 8 km hosszú, amely Letenye-Becsehely-Becsehely/Újmajor, Letenye-Julián-hegy között, valamint Tószerdahelyen és Molnáriban húzódik. A kismértékő kiépítettség oka, hogy a kistérség településeinek jelentıs része olyan kisforgalmú közutakon keresztül közelíthetık meg, amelyek kiválóan alkalmasak a kerékpározásra. A térség területét az országos és a megyei jelentıségő kerékpárutak is érintik, de igazi kínálati elemként a Dél-Zalai Erdıtáj Kerékpárút mőködik. Dunántúli - határmenti kerékpárút Molnári Tótszerdahely Letenye Zajk Kistolmács Bázakerettye Lispeszentadorján Kiscsehi Csörnyeföld Maróc Térségi jelentıségő kerékpárút Molnári - Semjénháza Dél-Zalai Erdıtáj Kerékpárút Letenye Zajk Kistolmács Bázakerettye Lispeszentadorján Kiscsehi Csörnyeföld Maróc A letenyei kistérség területén áthaladó útvonalak által érintett települések (forrás: Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület: A Zala Zöld Szíve helyi akciócsoport térségi turizmusfejlesztési terve 2010.) A Dél-Zalai Erdıtáj Kerékpárút döntıen egybeesik az országos hálózattal, amely 2003-ban jött létre a Happy Bike Kft. és a Magyar Kerékpáros Klub szakmai felügyeletével, és mögötte komplex szolgáltatói hálózat áll. 13

14 3. A környezeti állapot általános értékelése 3.1. Levegı Az ország levegıjének minıségét az OLM (Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat) méri és értékeli. A hálózat automata és manuális (RIV) mérıhálózatból áll. A letenyei kistérség egyik települése sem tartozik a mérıhálózathoz, így a térségrıl konkrét, egzakt mérési eredményekkel nem rendelkezünk. A Letenyétıl km-re fekvı, feltehetıen lényegesen szennyezettebb levegıjő Lenti és Nagykanizsa levegıjének minıségérıl viszont állnak rendelkezésünkre adatok. A mérés során ig 3 komponenst vizsgáltak, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és az ülepedı por mennyiségét, azonban 2008-tól csak a nitrogén-dioxid mérése történik. Nitrogéndioxid (NO 2 ) Szennyeze tt (4) Megfelelı Kéndioxid (SO 2 ) Légszennyezettségi index* Ülepedı Összesí Nitrogéndioxid Kéndioxid por (ÜP) tett index Lenti Kiváló (1) Szennyeze Szennye tt (4) zett (4) Nagykanizsa Kiváló (1) Jó (2) Megfele (3) lı (3) * 14/2001. (V.9.) KÖM-EÜM-FVM rendelet és módosításai alapján - : nem mérik az adott komponenst (NO 2 ) Megfelelı (3) Megfelelı (3) Ülepedı por (ÜP) Összesí tett index (SO 2 ) - - Megfele lı (3) - - Megfele lı (3) (Forrás: Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht., Környezetvédelmi és Természetvédelmi Levegıtisztaság védelmi Referencia Központ: Hazánk levegıminıségének értékelése) A légszennyezettségi index alapján megállapítható a települések környezeti levegıjének nitrogén-dioxid és por terhelése, amely zömmel közlekedési eredető. Az érintett területeken jelentıs légszennyezı-források (nagy ipari üzemek, gyárak) nem találhatók. A térséget kelet-nyugat irányban áthaladó M7-es autópálya és M70-es autóút, amely 120 m szélességben és km hosszúságban egy magas légszennyezıdéső folyosót jelent, ugyan meglehetısen távol a lakott területektıl, kivéve Murarátka belterületének 1-1,5 km-es szakaszát, ahol helyenként az autópálya tengelyéhez viszonyítva 200 m-en belüli is vannak lakóházak, amerre adott széljárások esetén a belterület levegıje szennyezıdhet. A lakossági energia ellátást sok esetben gázzal oldják meg (a gázzal ellátott lakások aránya 2009-ban: 74%), gyakori energiaforrás még a fa. Széntüzelés és olajtüzelés elhanyagolható mértékő, így annak a levegı minıségére gyakorolt negatív hatása nem mérvadó. A belterületi állattartás esetén, fıleg nyári idıszakban, az állattartáshoz kapcsolódó bőz okozhat problémát. Az évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46. (1.) bekezdésének c. pontja értelmében a települési önkormányzatoknak önkormányzati rendeletben szabályozniuk kell az állattartás körülményeit (a tartható állatok, fajtája, a tartás körülményei, trágyatárolás módja stb.). A mezıgazdaság fıleg a tevékenysége során keletkezı porral, az energiaellátó rendszerek üzemeltetésébıl származó anyagokkal, permetezések során kijuttatott kemikáliákkal és a parlagon hagyott területeken a gyomnövények pollenjeivel szennyezi a levegıt. 14

15 Fıként tavasszal és ısszel, az avar és a kerti hulladékok égetésébıl származó füst jelent környezeti terhelést. Az egyes Önkormányzatok rendeleteik útján szabályozzák az ilyen jellegő tevékenységet. Az egyik legjelentısebb lakosságra ható légszennyezı forrás a levegı magas pollentartalma. 3 fı pollenszezont különböztetünk meg: 1. tavaszi fák: mogyoró, éger, szil, tiszafa, nyírfa, nyárfa, tölgy, kıris, gyertyán, juhar, hárs, platán, főz, bükk, vadgesztenye. 2. kora nyári gyomok: pázsitfőfélék, csalánfélék, útifőfélék, vadsóska. 3. nyár végi, ıszi gyomok: libatopfélék, üröm, parlagfő. Parlagfő A parlagfő a legnagyobb kárt okozó allergén növény. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló évi XLVI. törvény elıírja, hogy a fölhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfő virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs idıszak végéig folyamatosan fenntartani. Számos önkormányzat kiemelt feladataként kezeli a településeken található pollen szóródásának megelızését, megakadályozását, amelyre több esetben is pályázati forrás igénybevételével került sor. 15

16 3.2. Vizek Felszíni vizek (folyó- és állóvizek) A Zalai-dombság területe alapvetıen két vízgyőjtıre osztható: egyik a Mura, másik pedig a Zala folyóé. Kistérségünk elsısorban a Mura vízgyőjtıterületéhez tartozik, bár Pusztamagyaród község határában található az Alsó- és Felsı-Válicka vízválasztója, mely a Mura és a Zala vízgyőjtıjének határvonala is. A déli csapásirányú völgyek, illetve a Mura árok intenzívebb süllyedése következtében tapasztalható erıteljes É-i irányú völgyhátravágódás eredményeként, a teljes Zalai-dombság vízfeleslegének 60%-a a Mura felé talál lefolyást. Mivel e vidék a Zalai-dombság egyik legmagasabbra kiemelt része, ezért, illetve a bıséges csapadék következtében igen sőrő völgyhálózat jellemzi. Legjelentısebb folyó a Mura, mely magyarországi szakaszán már kiegyensúlyozott középszakasz jellegővé szelídül. A magyarországi Mura-völgy geológiailag jól elkülöníthetı két szakaszra oszlik: egy felsı szakaszra Muraszemenye és Letenye között, ahol a Mura közvetlenül a Letenyei -dombság lejtıit követi és egy alsó szakaszra Letenye és Murakeresztúr között, ahol a folyó már eltávolodik a domboktól, ártere lényegesen kiszélesedik és jellegzetes teraszokat alkot. Alapkızetét kavicshordalék alkotja, melyet az ıs- Mura halmozott fel kb. 20 km széles medrében. A folyó medrének vándorlását jól mutatja, hogy míg jelenlegi vízszintje Letenyénél 140 m-es tengerszint feletti magasságban van, addig a tıle 3 km-re lévı Csitári domb tetején - mintegy 300 m magasságban - is fellelhetı kavicshordaléka. Szinte minden nagyobb árvíz után megváltoztatja medrét, völgyében alig van olyan hely, ami valaha ne Mura meder lett volna. A kavicshordalékon változó vastagságú, tömött szerkezető öntéstalajok alakultak ki, melyek minden típusa megtalálható. A Mura folyó teljes hossza 454 km, amelybıl csak a legalsó szakasz (48 km) - annak is csak a bal partja - esik Magyarországra, de még ezen az alsó szakaszon is elég gyors ahhoz, hogy medrét a laza talajban folyamatosan változtassa. Völgye a vízfolyások és holtmedrek tömkelege, túlfejlett kanyarjait helyenként maga is átszakítja. A hosszantartó közép- és kisvíz kanyarokkal alakítja ki magának azt a mederhosszat, amelynél a sebesség és a talaj ellenállása között az egyensúly megmarad. Az országhatár egykor a Mura sodorvonala volt. A folyó vándorlásának következtében azonban ma már mind Magyarországon, mind Horvátországban van szárazhatár, a határvonal szinte sehol sem fekszik a sodorvonalra. A Mura vízjátéka - a Drávához hasonlóan - más folyókhoz viszonyítva kicsi. Ennek egyik oka az, hogy az Alpok hótakarója természetes tározóként szerepel, a hegyek között az olvadás csak akkor kezdıdik el, amikor a tavaszi esızésekbıl származó ár már levonult. Jellemzı még a folyóra, hogy gyorsan árad és lassan apad. Apadáskor 6-8-szor annyi idı szükséges, mint amennyi idı alatt ugyanannyit áradt. A kistérség fontosabb vízfolyásai közül meg kell említenünk a Kerkát, mely Muraszemenyénél ömlik a Murába miután magába fogadta a Lendva folyócskát, az Alsó- Válickát, mely a Csertán, majd a Kerkán keresztül juttatja vizét a Murába, illetve a közvetlenül abba torkolló Szentadorjáni-, Borsfai- és Béci-patakokat. Természetes állóvizeket csak a Mura mentén lehet találni, ezek a folyó meandereinek lefőzıdésével alakultak ki, például ilyen Letenye határában a Hosszú-víz. A kistérség többi tava, mind mesterséges módon keletkezett. Ezek közül meg kell említenünk a muraszemenyei, tótszerdahelyi, molnári kavicsbánya tavakat, illetve a kistolmácsi, maróci, várföldei és zajki tavakat. 16

17 A folyókat és nagyobb vízfolyásokat döntıen a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezeli, amelyek hazai viszonylatban a tiszta vizek közé tartoznak Felszín alatti vizek A rétegvizek elıfordulása domborzati és geológiai tényezık függvénye. Vízadó képességük nem nagy, mert a felszín a sőrő völgyelések miatt erıteljesen szabdalt, ezért a vízzáró rétegeket gyakran metszik völgyek, miáltal nem alakulhattak ki nagy kiterjedéső felszín alatti vízgyőjtık. Talajvizet is csak a nagyobb medencékben, illetve a széles völgytalpakban lehet találni összefüggı területen. A kıolajbányászat során a kutatófúrások több helyen termálvizet tártak fel, bizonyítva azt, hogy a kistérség e tekintetben jelentıs eleddig még jórészt kiaknázatlan- vagyonnal rendelkezik. Bázakerettyén és Letenyén termálfürdı létesült, pillanatnyilag e két intézmény az, amely ráépül a helyi termálvízkincsre. A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévı települések besorolását tartalmazza, amely alapján a Letenyei kistérség települései döntıen érzékenyek, illetve Kistolmács, Letenye, Molnári és Tótszerdahely települések fokozottan érzékeny területeken fekszenek, amelyek kiemelten érzékenyek is. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területeken a már minıségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodása esetén, a kármentesítésre kötelezettnek, legkésıbb december 22-ig biztosítania kell a károsodás megszüntetését, illetve a felügyelıség által meghatározott (E) egyedi szennyezettségi vagy (D) kármentesítési célállapot határérték elérését Ivóvízellátás A Letenyei statisztikai kistérségben az ivóvíz-szolgáltatás bázisát döntıen a felszín alatti vízkészletek jelentik. Kémiai összetevıit vizsgálva megállapítható, hogy magas a Na+, a Cl-, valamint esetlegesen a HCO3- aránya. Ezek a vizek hazai viszonylatban is kifejezetten keménynek számítanak: a német keménységi fok szerint többségük a 18 fokot is meghaladja. Ez az egyik oka annak, hogy 1990 után a helyi önkormányzatok egyik legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása volt, melynek keretében mára a statisztikai kistérség valamennyi településén kiépült a vezetékes ivóvízhálózat. A közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza 222 km, az ivóvízzel ellátott lakások aránya 96 % a 2009-es adatok alapján (forrás: (TeIR) KSH-TSTAR. Megoldandó feladat a vezetékes ivóvízhálózat és a tisztítási technológiai korszerősítése, illetve több település tekintetében az ivóvíz kivezetése a környezı szılıhegyekre. 17

18 A 36/1993. (V.28.) OGY határozat alapján Becsehely, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton és Tótszerdahely sérülékeny környezető - regionális jelentıségő - vízbázisokon lévı települések. A térségben a két legfontosabb vízbázis Letenyénél és Molnárinál található. A Letenye Körzeti Vízbázis a Mura - folyótól 2 km-re, Letenye város DK-i részén helyezkedik el, mely Letenye települést látja el A vízbázis típusa talajvíz, üzemeltetıje a Dél-zalai Víz és Csatornamő Zrt.. A talajvíz mélysége 1,5-6 m, áramlási iránya DK-i, a Mura folyó irányába mutat. Egy esetleges árhullám idején a Mura-folyó duzzasztó hatása a vízmőkutakban a nagy távolság miatt már nem érvényesül, tehát a Murának már nincs közvetlen hidraulikai hatása a vízbázis kútjajra. A termelıkutak 2 db, a szőrözési mélység 3-12 m. Az átlagos termelés m 3 /év; 478 m 3 /nap. Figyelembe véve a vízbázis m 3 /nap védendı víztermelését és a jelenleg jelentkezı vízigényeket, a vízbázis a jövıben esetlegesen jelentkezı nagyobb vízigényeket is biztonsággal ki tudja elégíteni. A vízminıségi vizsgálatok alapján a térségben a talajvíz minısége megfelelı, a környezı területek mezıgazdasági mővelése ellenére sem mértek a vízmintákban határérték feletti nitrát mennyiséget. Egyedül a vas és a mangán mennyisége határérték feletti, de ez a szennyezıdés réteg eredető és egészségügyi kockázata nincs. Ezen elemek a vízbıl megfelelı tisztítási technológiával eltávolításra kerülnek, így ivóvíz célra már hasznosítható. A kiépített vízkezelési technológia a savtalanítás. A szennyezı forrás felmérés nem tárt fel a területen olyan létesítményt, illetve területhasználatot, amely a vízbázis állapotát közvetlenül veszélyeztetné. Potenciális szennyezı forrásként azonban megemlíthetı a Letenye D-i részén található szennyvíz átemelı telep, valamint figyelembe kell venni a környezı mezıgazdasági területhasználatokat is. Bár Letenye település 100 %-ban csatornázott, a rákötések aránya még nem teljes. Azokon a településrészeken, ahol még nem kötöttek rá a csatornahálózatra a szennyvízszikkasztásból eredı szennyezı hatással számolni kell. A Molnári Murai Vízbázis Molnáritól DK-i irányban, a településtıl m távolságra, a Mura-völgyben található. Típusa partszőréső, üzemeltetıje a Dél-zalai Víz és Csatornamő Zrt. A vízbázis összesen 22 települést lát el, amelyek közül Molnári, Becsehely, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton és Tótszerdahely érinti a letenyei térséget. A folyó és a kavicsteraszban tárolt víz intenzív hidraulikus kapcsoltban van. A termelıkutak 14 db, a szőrözési mélység 4-16 m. Az átlagos termelés m 3 /év; m 3 /nap. A vízbázis védendı víztermelési kapacitása m 3 /nap, amely 18

19 vízmennyiség csak a kutak felújításával biztosítható. A jelenlegi termelési adatokat figyelembe véve a vízbázisról ellátott települések vízellátását hosszú távon is biztonsággal ki tudja elégíteni. A vízminıségi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a kavicsteraszban tárolt víz határérték feletti mennyiségben tartalmaz vasat és mangánt, valamint kimutatható az alumínium és helyenként az ammónium jelenléte. Ezek értéke azonban a vízbázis termelı kútjaiban jóval határérték alatti. A határérték feletti vas és mangán eltávolítására a vízmőtelepen vastalanító üzemel. Pontszerő szennyezı forrásként meg kell említeni a vízmő telephez közeli illegális hulladéklerakót, benzinkutat, az egykori TSZ területén mőködı üzemeket, az általánosan jellemzı mezıgazdasági területhasználatot valamint a Mura mentén létesült kavicsbányatavat. A 123/1997. (VII.18.) kormányrendelet érvényre juttatása /védıterületet, védıidomot kell kialakítani a vízbázisok védelmére/ érdekében a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság mőködési területén a vízbázisvédelmi kormányzati célprogram keretében a Letenye Körzeti Vízbázis és a Molnári Murai Vízbázis vízbázisvédelmi munkái fejezıdtek be 2000-ben. Elıbbinél a vízmőkutak körül a sérülékenységtıl függetlenül kötelezıen kialakítandó belsı védıterület 2 kijelölésén túlmenıen a hidrogeológiai A 3, valamint a hidrogeológiai B 4 védıterületek kerültek kijelölésre. A Molnári Murai vízbázisnál kijelölésre került belsı, külsı 5, valamint hidrogeológiai A illetve hidrogeológiai B védıterülete. További cél a Molnári és a Letenyei vízbázis biztonságba helyezése, ami a vízbázis védıterületét kijelölı határozatban (Környezetvédelmi Hatóság határozata) megjelent elıírások betartásával elérhetı. Ennek megvalósítása érdekében a tervek szerint a jövıben pályázat kerül benyújtására. A vízbázis megóvása érdekében novemberében Murarátka Muraszemenye - Csörnyeföld Község Önkormányzata valamint Kistolmács Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a KEOP /A kódszámú, Üzemelı vízbázisok diagnosztikai vizsgálata címő pályázati felhívásra. Nyertes projekt esetén, 2 éven keresztül monitoring kutak segítségével víz - és talajminıség vizsgálatokat végeznek, majd biztonságba helyezési terv készül, és a védıövezet kijelölése is megtörténik. Az önkormányzatok jövıbeni tervei szerint, a 2 év letelte után a vízbázis biztonságba helyezésének konkrét munkálataira fognak pályázni Nitrátérzékeny területek A vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 27/2006. (II.7.) kormány rendelet tartalmazza a nitrátérzékeny 6 területeket (település közigazgatási területének legalább 10%-ában érintettek). 2 Védıterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. Belső védőterület: 20 nap az elérési idő (az az időtartam, ami alatt egy adott pontból a vízrészecske a vízkivételig eljut) 3 Hidrogeológiai A védıterület: 5 év az elérési idı. 4 Hidrogeológiai B védıterület: 50 év az elérési idı. 5 Külsı védıterület: 6 hónap az elérési idı. (Forrás: 123/1997. (VII. 18.) kormány rendelet) 6 Nitrátszennyezéssel szemben érzékeny víz (a továbbiakban: érzékeny víz): ha) az a felszíni víz, melyben haa) a nitráttartalom az 50 mg/l értéket, ivóvíz célú használat esetén a 25 mg/l értéket meghaladja, hab) a nitrogénvegyületek jelenléte hozzájárul az eutrofizáció kialakulásához, hb) az a felszín alatti víz, amelynek nitráttartalma meghaladja az 50 mg/l értéket, 19

20 A 43/2007. (VI.1.) FVM rendelet pedig ezen területek MePAR szerinti blokkok szintjén történı felsorolását foglalja magába. A kistérségben az alábbi települések, illetve blokkok érintettek: Település neve Bánokszentgyörgy Borsfa Kistolmács Letenye Molnári MePAR szerinti blokkok Y067H-7-08, Y0MEH-V-08, Y0VMH-A-08, Y107H-2-08, Y11EH-9-08, Y167H-8-08, Y18MH-Q-08, Y1HUH-6-08, Y1R1H-M-08, Y1T7H-V-08, Y1UEH-4-08, Y251H-2-08, Y2C1H-8-08, Y2EEH-Q-08, Y2HUH-7-08, Y2UEH-5-08, Y2WUH-M-08, Y5UEE-6-08, Y6VME-F-08, Y6WUE-P- 08, Y7R1E-R-08, Y7UEE-8-08, Y867E-E-08, Y89UE-5-08, Y8D7E-M- 08, Y8K1E-L-08, Y8L7E-U-08, Y8NME-A-08, Y907E-8-08, Y91EE-H- 08, Y92ME-Q-08, Y93UE-Y-08, Y97EE-P-08 Y6L7H-U-08, Y6NMH-A-08, YAPUH-P-08, YAUEH-E-08, YE51H-E- 08, YEC1H-M-08, YEEEH-4-08 Y5Y1H-Y-08, Y7WUH-T-08, Y8FMH-6-08, Y8HUH-E-08, Y8NMH-D- 08, Y8T7H-4-08, Y8UEH-C-08, Y93UH-2-08, Y9D7H-Q-08, Y9NMH-E- 08, Y9T7H-5-08, YF8MH-6-08, YF9UH-E-08 Y0197-U-08, Y0198-V-08, Y , Y0E , Y0JW8-1-08, Y18H8-C-08, Y1D , Y1E98-A-08, Y1FH8-K-08, Y24W8-N-08, Y28H8-D-08, Y2T38-J-08, Y2VH8-1-08, Y5WP8-C-08, Y7XW7-M-08, Y94W7-V-08, Y98H7-L-08, Y9D37-A-08, Y9JW7-9-08, Y9L37-J-08, Y9M97-R-08, Y9PP7-8-08, Y9QW7-H-08, Y9T37-Q-08, Y9U97-Y-08, YA037-X-08, YA2H7-E-08, YA3P7-N-08, YAE97-L-08, YAHP7-3-08, YAJW7-A-08, YAL37-K-08, YAM97-T-08, YC037-Y-08, YC , YC2H7-F-08, YC3P7-P-08, YC4W7-X-08, YC797-E-08, YC9P7-W-08, YCE97-M-08, YCNH7-3-08, YCVH7-9-08, YDAW7-6-08, YDE97-N-08, YDL37-M-08, YDQW7-L-08, YDT37-U-08, YDU , YE , YE2H7-J-08, YE4W7-1-08, YE , YE797-H-08, YET37-V-08, YEU , YF797-J-08, YF8H7-R-08, YFPP7-E-08, YHJW7-H-08, YJ , YJ3P7-V-08, YJ4W7-4-08, YJVH7-F-08, YK , YK2H7-N-08, YK8H7-V-08, YKE97-U-08, YKFH7-3-08, YLWP7-R-08, YM4W7-7-08, YM8H7-X-08, YM9P7-6-08, YMAW7-E-08, YMD37-N- 08, YME97-W-08, YMFH7-5-08, YMHP7-D-08, YMJW7-M-08, YML37- V-08, YMM , YMPP7-L-08, YMT , YMWP7-T-08, YN197-J-08, YN2H7-R-08, YN3P7-1-08, YN4W7-8-08, YN637-H-08, YN8H7-Y-08, YN9P7-7-08, YND37-P-08, YNE97-X-08, YNHP7-E-08, YNL37-W-08, YNPP7-M-08, YNQW7-V-08, YNT , YNWP7-U- 08, YNXW7-3-08, YP037-A-08, YP637-J-08, YP797-R-08, YP8H7-1-08, YTT , YTVH7-Q-08, YUU97-J-08, YV2H7-Y-08, YV797-X-08, YVAW7-N-08, YVFH7-D-08, YVL , YVM97-C-08, YWFH7-E- 08, YWJW7-W-08, YWM97-D-08, YWQW7-4-08, YWXW7-A-08, YX8H7-8-08, YXAW7-Q-08, YXE , YXL , YXM97-E-08, YXNH7-N-08, YXPP7-W-08, YXT37-D-08, YXU97-M-08, YXVH7-V- 08, YXWP7-4-08, YXXW7-C-08, YY037-L-08 Y3638-X-08, Y39P8-N-08, Y3E98-D-08, Y3JW8-4-08, Y43PC-L-08, Y4638-Y-08, Y463C-3-08, Y4M9C-Q-08, Y59PC-U-08, Y5D3C-A-08, Y5L3C-J-08, Y679C-D-08, Y68HC-M-08, Y69PC-V-08, Y6VH8-5-08, Y6VHC-8-08, Y6WP8-D-08, Y7L3C-L-08, YCU9C-6-08, YE19C-E-08, YE2HC-N-08, YE3PC-W-08, YENHC-9-08, YEPPC-J-08, YF4WC-6-08 hc) az a víz, amelyben a nitráttartalom meghaladhatja a ha) és hb) pontok szerinti határértékeket, illetve a ha) pont esetén eutrofizáció léphet fel, ha a mezıgazdasági tevékenység során nem a helyes mezıgazdasági gyakorlatot folytatják; (Forrás: 27/2006. (II.7.) kormány rendelet) 20

2011-2016 T E R V E Z E T

2011-2016 T E R V E Z E T A L e t e n y e i K i s t é r s é g K ö r n y e z e t v é d e l m i P r o g r a m j a 2011-2016 T E R V E Z E T 2011. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 1. Bevezetés... 5 2. A Letenyei kistérség rövid

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Célterület adatlap. Tudatos, térségi idegenforgalmi marketing fejlesztések támogatása / 1022373. 890f04

Célterület adatlap. Tudatos, térségi idegenforgalmi marketing fejlesztések támogatása / 1022373. 890f04 Célterület adatlap Tudatos, térségi idegenforgalmi marketing fejlesztések támogatása / 22373 Pályázati felhívás azonosító: 1 022 373 Helyi Akciócsoport: UMVP intézkedés: Jogcím: Célterület nevezése: Vonatkozó

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Célterület adatlap. Mintautak, mintaprojektek / 1022380

Célterület adatlap. Mintautak, mintaprojektek / 1022380 Célterület adatlap Mintautak, mintaprojektek / 1022380 Pályázati felhívás azonosító: 1 022 380 Helyi Akciócsoport: UMVP intézkedés: Jogcím: Célterület megnevezése: Vonatkozó HPME-k: Célterület komplex:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása A KözépMagyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása Budapest, 2009. december 11. Tartalomjegyzék Az elıadás témakörei Természet és környezetvédelmi kiírások a

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból

Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Sajtó-háttéranyag Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Az Új Magyarország Fejlesztési Terv novemberben megjelenı környezetvédelmi pályázatai az alábbi területeken nyújtanak támogatási lehetıséget:

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Célterület adatlap. Innovatív turisztikai fejlesztések / 1020739. 890a02

Célterület adatlap. Innovatív turisztikai fejlesztések / 1020739. 890a02 Célterület adatlap Innovatív turisztikai fejlesztések / 1020739 Pályázati felhívás azonosító: 1 020 739 Helyi Akciócsoport: UMVP intézkedés: Jogcím: Célterület megnevezése: Vonatkozó HPME-k: Célterület

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOL V Mi tekinthetı kistelepülésnek? MI A MEGHATÁROZÓ KRITÉRIUM: LAKOSEGYENÉRTÉK VAGY LAKÓSŐRŐSÉG 1 Kistelepülés: < 2000 LE (?) 2335

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Mirıl szól a Víz Keretirányelv, mi a célja? A Víz Keretirányelv (VKI) nevébıl fakadóan keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel

Részletesebben

KIMUTATÁS a tömegtartózkodásra alkalmas hűtött helyekről (Az üzletek vasárnapi zárvatartásának figyelembevételével)

KIMUTATÁS a tömegtartózkodásra alkalmas hűtött helyekről (Az üzletek vasárnapi zárvatartásának figyelembevételével) KIMUTATÁS a tömegtartózkodásra alkalmas hűtött helyekről (Az üzletek vasárnapi zárvatartásának figyelembevételével) Fsz. ZALAEGERSZEG JÁRÁS ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN 1. INTERSPAR Hipermarket Zalaegerszeg

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladék lerakók rekultivációja Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

Tiszaszentimre Község Önkormányzata Képviselıtestületének 13/2004. (IV. 28.) rendelete

Tiszaszentimre Község Önkormányzata Képviselıtestületének 13/2004. (IV. 28.) rendelete Tiszaszentimre Község Önkormányzata Képviselıtestületének 13/2004. (IV. 28.) rendelete A település környezetének védelmérıl [Módosította a 18/2009. (IX.29.) ÖR] (Egységes szerkezetben!) Tiszaszentimre

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Turisztikai szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó háttérinfrastruktúra fejlesztése

Turisztikai szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó háttérinfrastruktúra fejlesztése Célterület adatlap Turisztikai szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó háttérinfrastruktúra fejlesztése / 1022458 Pályázati felhívás azonosító: 1 022 458 Helyi Akciócsoport: UMVP intézkedés: Jogcím: Célterület

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.) számú határozat Településszerkezeti terv m=1:16 000 T-1 Belterület szerkezeti

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

I. Általános elıírások. A rendelet hatálya

I. Általános elıírások. A rendelet hatálya Nagytarcsa Község Önkormányzatának 7/1996. számú rendelete a község belterületéhez csatolt 749 hrsz.-ú lakóterület helyi szabályozási és építési elıírásairól, és az egyes építési munkák engedélyezésérıl

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 48 Algyı A település neve összeforrt a magyar kıolaj-kitermeléssel. Az Algyı határában kitermelt kıolaj és földgáz máig nemzetgazdasági jelentıségő,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Csonki István A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Fejlesztés (beruházás) Fenntartás, üzemelés A jelenlegi helyzet értékelése További

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Célterület adatlap. Térségi együttműködések nagyrendezvényeinek támogatása / 1022410

Célterület adatlap. Térségi együttműködések nagyrendezvényeinek támogatása / 1022410 Célterület adatlap Térségi együttműködések nagyrendezvényeinek támogatása / 224 Pályázati felhívás azonosító: 1 022 4 Helyi Akciócsoport: UMVP intézkedés: Jogcím: Célterület megnevezése: Vonatkozó HPME-k:

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 25/2004. (IX. 30.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjról 1/2005. (II.07.) számú és a 23/2005. (IX. 19.) számú módosító rendeletével Egységes

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

SZELESTE ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

SZELESTE ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred, Erdész köz 2. Szerz.sz.: II/5-635/2007 SZELESTE ÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK ERDÉSZETI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE 2 0 0 7

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Szennyvíztisztítás: klór helyett UVfénnyel

Szennyvíztisztítás: klór helyett UVfénnyel Szennyvíztisztítás: klór helyett UVfénnyel Befejezıdött a szennyvíztelep felújítása Zalaegerszegen. A szennyvíz tisztítása során klór helyett UV-fényt használnak, ívóvíz minıségő víz kerül a tisztítómőbıl

Részletesebben

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet

267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet a Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben