T E R V E Z E T

Átírás

1 A L e t e n y e i K i s t é r s é g K ö r n y e z e t v é d e l m i P r o g r a m j a T E R V E Z E T 2011.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés A Letenyei kistérség rövid bemutatása Földrajzi elhelyezkedés Demográfiai helyzet Működő vállalkozások és összetétele Munkanélküliség, jövedelmi helyzet Közlekedés A környezeti állapot általános értékelése Levegő Vizek Felszíni vizek (folyó- és állóvizek) Felszín alatti vizek Ivóvízellátás Nitrátérzékeny területek Kommunális szennyvízkezelés Csapadékvíz-elvezetés, ár-és belvízvédelem Potenciális szennyező források A földfelszín, felszín alatti rétegek és a talajok Élővilág Növényvilág Állatvilág Védettség alatt álló területek Tájsebek Épített környezet Hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok kezelése Zaj és rezgés, sugárzások Megújuló energia a kistérségben Helyzetértékelés A Letenyei kistérség SWOT elemzése környezetvédelmi szempontból Problémakataszter Környezetvédelmi célok, környezeti célállapotok Környezetvédelmi programok A levegő minőségének védelme Közlekedési eredetű környezetterhelés csökkentése Energiatakarékosság ösztönzése Jogi szabályozás Burkolatlan belterületi utak arányának csökkentése Belterületi zöldfelületek fejlesztése Közlekedésből eredő légszennyeződés okozta károk kompenzálása A felszíni és felszín alatti vizek védelem Szennyvízkezelés megoldása, fejlesztése Elhagyott hulladékból származó szennyezések felszámolása A hasznosítható hulladékok körének és arányának növelése Árvizek, csapadék- és belvíz okozta károk megelőzése Meddő szénhidrogén-, és termálkutak hasznosítása

3 7.2.6 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása Föld védelme A mezőgazdasági művelés okozta károk csökkentése Erdőtelepítések Felhagyott bányák (kavics és agyag) rekultivációja Élővilág és természetvédelem, épített környezet Értékkataszter készítése Tudatformálás Erdei iskola kialakítása, működtetése Élőhelyek revitalizációja Genetikai állomány megőrzése A környezetvédelmi program összefoglalása településenkénti bontásban Bánokszentgyörgy A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Bázakerettye A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Becsehely A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Borsfa A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Bucsuta A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Csörnyeföld A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Kerkaszentkirály A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Kiscsehi A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Kistolmács A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Lasztonya A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Letenye A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Lispeszentadorján A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Maróc A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók

4 A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Molnári A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Murarátka A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Muraszemenye A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Oltárc A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Petrivente A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Pusztamagyaród A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Semjénháza A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Szentliszló A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Szentmargitfalva A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Tótszenmtárton A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Tótszerdahely A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Valkonya A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Várfölde A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Zajk A környezetvédelmi program szempontjából fontos mutatók A programban meghatározott, települést érintő tevékenységek Források Mellékletek

5 1. Bevezetés A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára. /Szent-Györgyi Albert/ A környezetvédelem fontossága napjainkban, nagymértékben felértékelődött, az élet szinte minden területén találkozunk vele. A XXI. század embere felismerte a Földünk nyújtotta lehetőségek korlátait. A mindennapi tevékenységet, munkát úgy szükséges végezni, hogy a fenntartható fejlődés 1 elve teljes mértékben érvényesüljön, megvalósuljon. A Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulást (továbbiakban: Társulás) alkotó 27 település közül Borsfa, Bucsuta, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka, Muraszemenye, Oltárc, Petrivente, Pusztamagyaród, Semjénháza, Szentliszló, Tótszenmtárton, Tótszerdahely, Valkonya és Zajk községek rendelkeznek önálló, települési környezetvédelmi programmal. Az önálló programmal nem rendelkező önkormányzatok és közös, térségi projektek benyújtásának lehetősége valamint az első bekezdésben foglaltak miatt döntött a Társulás egy közös, térségi környezetvédelmi program (továbbiakban: Program) elkészítéséről. A Program összeállításánál elsődlegesen a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény rendelkezései kerültek figyelembe vételre. Jelen Program a letenyei kistérséget röviden bemutatja, majd a környezeti állapotot értékeli környezeti elemek és az elemeket veszélyeztető tényezők alapján, kitér a térségben jellemző megújuló energia használatra, majd a helyzetértékelést követően meghatározásra kerülnek a környezetvédelmi célok és célállapotok, ezt követően a környezetvédelmi programok, végül az utolsó pont tartalmazza az egyes településeket érintő, környezetvédelem szempontjából fontos mutatókat és programokat. A Programot döntően Somogyi Hedvig, a Társulás munkaszervezeténél 6 éve dolgozó kistérségi menedzser - végzettsége okleveles környezetmérnök - készítette, aki kellő tapasztalattal és ismeretekkel rendelkezik a térséget illetően. A dokumentum 7. pontjának megírásában, valamint a teljes anyag áttekintésében, vizsgálatában dr. Nagy Árpádné a térség kistérségi koordinátora vett részt, aki szintén jártas a vidék múltjában és jelenében, hiszen már több mint 21 éve dolgozik a területfejlesztés területén. Továbbá, de nem utolsó sorban Kollár Gyula is hozzájárult a Program elkészüléséhez, a csaknem 17 éves tapasztalatát felhasználva. Az egyes szakterületeknél a térségben tevékenykedő szakemberek nyújtottak információt, segítséget, itt megemlíthetjük - a teljesség igénye nélkül - Cselényi Attila Polgári Védelmi Iroda irodavezetőjét, Kendli Richárd a Délzalai Víz-és Csatornamű Zrt. szolgáltatási igazgatóját, Sánta Zoltánt, a Délzalai Víz-és Csatornamű Zrt. üzemvezetőjét, valamint a Lenti Hulladékkezelő Kft., a Zala-Depo Kft. és a Saubermacher-Pannónia Kft. munkatársait. Az Önkormányzatok polgármesterei, jegyzői és munkatársai szintén rendelkezésre álltak bármilyen, a Programot érintő kér(d)és esetén. 1 A fenntartható harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (Forrás: Brundtland jelentés) 5

6 2. A Letenyei kistérség rövid bemutatása 2.1. Földrajzi elhelyezkedés A letenyei kistérség, a Nyugat-dunántúli Régió déli peremén, Zala megyében található, közvetlenül a horvát és a szlovén határ szomszédságában. Természetes határa délen a Mura folyó, máshol mindenütt mesterséges határok alkotják. Mintegy 389 km2-es kiterjedése az ország összterületének alig 0,42 %-át jelenti, a fős (2010-es adat, forrás: TeIR KSH-TSTAR) népességével hazánk lakosságának csupán 0,17 %- át képviseli. A kistérség elhelyezkedése és települései Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR 6

7 2.2 Demográfiai helyzet A térség a 311/2007. (XI. 17.) kormány rendelet alapján hátrányos helyzetű. A térséget alkotó települések közül 17 szerepel a 240/2006. (XI. 30.) kormányrendeletben, mint társadalmi gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és jelentős munkanélküliséggel sújtott települések. A terület aprófalvas vidék, jellemző a magas település sűrűség, a kis lélekszám. A falvakban jelentkező nagymértékű fogyásnak több oka van, megemlíthetjük a környező városok elszívó erejét, a fiatalok elvándorlását és az új betelepülők alacsony számát. Lakónépesség számának változása között (%) Letenyei kistérség Zala megye Nyugat-dunántúli Régió Magyarország Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR A lakónépesség az utóbbi 10 évben folyamatosan csökken, melynek mértéke az országos, a régiós és a megyei adatokat nagymértékben meghaladja. Öregségi mutató (60-x/0-14 évesek ) ,9 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1, Magyarország Nyugat-dunántúli Régió Zala megye Letenyei kistérség Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR Az öregségi mutatókat vizsgálva 2004 óta, megállapítható, hogy a 60 év felettiek folyamatosan nő. A kistérségi mutató itt is az országos átlag alatti, de a megyei és a régiós értékeket is felülmúlja. 7

8 Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége) Nyugat-dunántúli Régió Zala megye Letenyei kistérség -10 Forrás:(TeIR) KSH-TSTAR A vándorlási egyenleg az elmúlt 5 évben negatív értéket mutat, az 1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége meghaladja a -8 főt. A régiós és a megyei adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy a kistérség itt is rossz mutatókkal rendelkezik. 8

9 2.3 Működő vállalkozások és összetétele A térségben 2009 ben jogi személyiség nélküli vállalkozás működött, közülük a közkereseti társaságok 4, a betéti társaságok 145, valamint egyéni vállalkozó volt, ami azt jelenti, hogy a vállalkozások többsége kicsi, kevésbé munkaadó, inkább önfoglalkoztató (jelentős részben kényszervállalkozások). A jogi személyiségű gazdasági társaságok közül összesen 1 részvénytársaság van, a korlátolt felelősségű társaságok 187, a szövetkezet pedig 6. Nagyvállalkozás nincs, középvállalkozásból, azaz 50 és 250 fő között foglalkoztató gazdálkodó szervezetből is csak kevés van a térségben. Jelentős vállalkozásként kell ennek megfelelően számon tartani szinte minden az egyéni vállalkozás keretein túlmutató gazdasági egységet. jogi személyiség nélküli vállalkozások jogi személyiségű vállalkozások egyéni vállalkozás ok betéti társaságok közkereseti társaságok Összesen részvénytár saságok korlátolt felelősségű társaságok szövetkezet ek vállalkozások (Forrás:TEIR/ KSH-TSTAR) A társas vállalkozások 31 %-a a kereskedelem és gépjárműjavítás területén működik, míg az olajipari múltat és a feldolgozóipar jelenlétét jelzi, hogy ezeken a területeken szintén sok vállalkozás működik. Az ingatlanügyletek, az építőipar és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat terén szintén arányaiban sok vállalkozás van. Az utóbbi kategóriát első sorban az erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozások teszik ki, mivel nagyobb mezőgazdasági vállalkozás kevés van a térségben. Kevés a vállalkozások a szállítás, raktározás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás és az oktatás terén. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás terén ugyancsak kevés (21 db, összes társas vállalkozás 7 %-a) működik. Összesen Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-.. Kereskedelem, gépjárműjavítás 0% 15% 6% 1% 4% 20% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás 3% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7% 13% 31% Egyéb tevékenység Építőipar Ingatlanügyletek Oktatás Társas vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása (Forrás: TEIR/ KSH -TSTAR) - 9

10 Az egyéni vállalkozások tekintetében a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenység szerepel az első helyen, ami nem meglepő, hiszen ezek a tevékenységek jellemzően egyéni vállalkozásban végezhetőek, sokszor kényszervállalkozásként, illetve jövedelem-kiegészítő tevékenységként. A második helyre kereskedelem, gépjárműjavítás szolgáltatások kerültek, míg az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban működő egyéni vállalkozások a harmadik legnagyobb a térségben. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás az egyéni vállalkozók között már előkelőbb helyen áll, ez is mutatja, hogy a térségben inkább a kisebb turisztikai és vendéglátó-helyek a jellemzőek. Az építőiparban működő egyéni vállalkozások 88, a bányászat, kőfejtés feldolgozóiparban 106, a szállítás raktározás szolgáltatásban tevékenykedő vállalkozások 35. Az oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátásban kevés egyéni vállalkozás működik, az összes egyéni vállalkozás 1 %-a. 4% 1% 1% 2% 7% 9% 5% 0% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7% 64% Oktatás Építőipar Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz- Egyéb tevékenység Egyéni vállalkozások tevékenységi körük szerinti megoszlása (Forrás:TEIR/ KSH-TSTAR) 10

11 2.4 Munkanélküliség, jövedelmi helyzet A kistérséget az aktív foglalkoztatottak alacsony, a foglalkoztatók kis mérete, a települések aprófalvas mivolta miatt magas munkanélküliségi ráta jellemzi. A helyi foglalkoztatók alacsony miatt sok esetben csak a települési önkormányzat által biztosított munkalehetőségek érhetőek el. A letenyei statisztikai kistérség Zala megye, de a Nyugat-Dunántúli régió legnagyobb szegénységi kockázatú kistérsége is. Ennek oka többek között a magas munkanélküliségi ráta, a kedvezőtlen képzettségi színvonal, a gazdasági struktúra gyengesége. Az itt élő emberek, különösképpen a leszakadó társadalmi rétegek anyagi viszonyai kedvezőtlenek, sok esetben rosszak. A kistérség adófizetőinek a régión belül a második legalacsonyabb értéket mutatta 2007-ben. A es népszámlálási adatok alapján a 8 osztállyal nem rendelkezők 23,8 %, a 8 osztállyal rendelkezők 31.5 %, az egyetemi és főiskolai végzettségű oklevéllel a lakosság csupán 3 %-a rendelkezik. Az iskolázottsági mutatók tekintetében tehát kedvezőtlen értékeket figyelhetünk meg, melynek oka, hogy a kistérség oktatási intézményrendszere csupán alapfokú, s ez is az alacsony osztálylétszámok és a kormányzati politika miatt létében fenyegetett. Középfokú oktatási intézmény hiányában a továbbtanuló diákok középiskolába Nagykanizsára és Lentibe ingáznak. A legtehetségesebb fiatalokat a felsőoktatás végleg kiemeli a térségből, közülük szinte senki sem tér már vissza. 11

12 2.5 Közlekedés 2004-ben az M70-es gyorsforgalmi út valamint 2008-ban az M7-es autópálya építése fejeződött be. E fejlesztések révén Letenye hazánk legfontosabb déli kapujává vált, mely összekötő kapcsot jelent Horvátország, Olaszország és Szlovénia felé. A kistérség a szilárd burkolatú belterületi úthálózat kiépítettsége tekintetében a régiós átlagnál (20%) kedvezőbb értékkel bírt 2002-ben, így a 22 kistérség közül a hetedik volt (21%-kal). A külterületi utak tekintetében hasonlón kedvező a helyzet, a régión belül ben a negyedik legnagyobb kiépítettségi aránnyal bír a kistérség (46%). Ez az aprófalvas térszerkezet következménye. Fontos azonban, hogy a mellékút hálózat minősége javuljon, mert e tekintetben komoly problémák figyelhetőek meg. A közúti közlekedésen kívül más jelentős közlekedési ágazat nincs jelen a kistérségben. Csömödér és Kistolmács között létezik ugyan egy keskeny nyomtávú vasúti pálya (több, innen kiinduló szárnyvonallal), de ez elsősorban erdészeti és turisztikai célokat szolgál. A tömegközlekedés autóbusz-közlekedést jelent a térségünkben, amelynek feladatait a Zala Volán Zrt. látja el. A járatok sűrűsége a 7-es főút mentén kielégítő, a perifériális településeken sajnos messze van az ideálistól. A tömegközlekedés infrastrukturális feltételei nagyon rosszak. Az autóbuszváró épületek a minőségi közlekedés ellátására nem alkalmasak, sok helyen korszerűtlenek, erősen leromlottak, nem esztétikusak, funkciójukat már nem tudják ellátni, némely esetben a kialakításuk sem megfelelő, valamint van olyan település, ahol egyáltalán nincs buszváró épület. Az autóbuszmegállók több helyen nem szabványos kiépítésűek, forgalomtechnikai és biztonságtechnikai szempontból nem megfelelőek. Találhatunk olyan községet is, ahol nincs 12

13 öböl és fellépősziget, a megállóhelyet csak jelzőtábla jelzi. Több településen a fellépősziget régi, erősen megrongálódott, töredezett, felújításra szorul, vagy nincs megfelelő mértékben kiemelve, valamint a víztelenítése sem megoldott. Azon község, amely zsáktelepülés illetve nem áll rendelkezésre megfelelően kialakított terület az autóbusz megfordulására. A kistérségben szilárd burkolatú, önálló kerékpárút hossza csupán 8 km hosszú, amely Letenye-Becsehely-Becsehely/Újmajor, Letenye-Julián-hegy között, valamint Tószerdahelyen és Molnáriban húzódik. A kismértékű kiépítettség oka, hogy a kistérség településeinek jelentős része olyan kisforgalmú közutakon keresztül közelíthetők meg, amelyek kiválóan alkalmasak a kerékpározásra. A térség területét az országos és a megyei jelentőségű kerékpárutak is érintik, de igazi kínálati elemként a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút működik. Dunántúli - határmenti kerékpárút Molnári Tótszerdahely Letenye Zajk Kistolmács Bázakerettye Lispeszentadorján Kiscsehi Csörnyeföld Maróc Térségi jelentőségű kerékpárút Molnári - Semjénháza Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút Letenye Zajk Kistolmács Bázakerettye Lispeszentadorján Kiscsehi Csörnyeföld Maróc A letenyei kistérség területén áthaladó útvonalak által érintett települések (forrás: Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület: A Zala Zöld Szíve helyi akciócsoport térségi turizmusfejlesztési terve 2010.) A Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút döntően egybeesik az országos hálózattal, amely 2003-ban jött létre a Happy Bike Kft. és a Magyar Kerékpáros Klub szakmai felügyeletével, és mögötte komplex szolgáltatói hálózat áll. 13

14 3. A környezeti állapot általános értékelése 3.1. Levegő Az ország levegőjének minőségét az OLM (Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat) méri és értékeli. A hálózat automata és manuális (RIV) mérőhálózatból áll. A letenyei kistérség egyik települése sem tartozik a mérőhálózathoz, így a térségről konkrét, egzakt mérési eredményekkel nem rendelkezünk. A Letenyétől km-re fekvő, feltehetően lényegesen szennyezettebb levegőjű Lenti és Nagykanizsa levegőjének minőségéről viszont állnak rendelkezésünkre adatok. A mérés során ig 3 komponenst vizsgáltak, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és az ülepedő por mennyiségét, azonban 2008-tól csak a nitrogén-dioxid mérése történik. Nitrogéndioxid (NO 2 ) Szennyeze tt (4) Megfelelő Kéndioxid (SO 2 ) Légszennyezettségi index* Ülepedő Összesí Nitrogéndioxid Kéndioxid por (ÜP) tett index Lenti Kiváló (1) Szennyeze Szennye tt (4) zett (4) Nagykanizsa Kiváló (1) Jó (2) Megfele (3) lő (3) * 14/2001. (V.9.) KÖM-EÜM-FVM rendelet és módosításai alapján - : nem mérik az adott komponenst (NO 2 ) Megfelelő (3) Megfelelő (3) Ülepedő por (ÜP) Összesí tett index (SO 2 ) - - Megfele lő (3) - - Megfele lő (3) (Forrás: Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht., Környezetvédelmi és Természetvédelmi Levegőtisztaság védelmi Referencia Központ: Hazánk levegőminőségének értékelése) A légszennyezettségi index alapján megállapítható a települések környezeti levegőjének nitrogén-dioxid és por terhelése, amely zömmel közlekedési eredetű. Az érintett területeken jelentős légszennyező-források (nagy ipari üzemek, gyárak) nem találhatók. A térséget kelet-nyugat irányban áthaladó M7-es autópálya és M70-es autóút, amely 120 m szélességben és km hosszúságban egy magas légszennyeződésű folyosót jelent, ugyan meglehetősen távol a lakott területektől, kivéve Murarátka belterületének 1-1,5 km-es szakaszát, ahol helyenként az autópálya tengelyéhez viszonyítva 200 m-en belüli is vannak lakóházak, amerre adott széljárások esetén a belterület levegője szennyeződhet. A lakossági energia ellátást sok esetben gázzal oldják meg (a gázzal ellátott lakások aránya 2009-ban: 74%), gyakori energiaforrás még a fa. Széntüzelés és olajtüzelés elhanyagolható mértékű, így annak a levegő minőségére gyakorolt negatív hatása nem mérvadó. A belterületi állattartás esetén, főleg nyári időszakban, az állattartáshoz kapcsolódó bűz okozhat problémát. Az évi LIII. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény 46. (1.) bekezdésének c. pontja értelmében a települési önkormányzatoknak önkormányzati rendeletben szabályozniuk kell az állattartás körülményeit (a tartható állatok, fajtája, a tartás körülményei, trágyatárolás módja stb.). A mezőgazdaság főleg a tevékenysége során keletkező porral, az energiaellátó rendszerek üzemeltetéséből származó anyagokkal, permetezések során kijuttatott kemikáliákkal és a parlagon hagyott területeken a gyomnövények pollenjeivel szennyezi a levegőt. 14

15 Főként tavasszal és ősszel, az avar és a kerti hulladékok égetéséből származó füst jelent környezeti terhelést. Az egyes Önkormányzatok rendeleteik útján szabályozzák az ilyen jellegű tevékenységet. Az egyik legjelentősebb lakosságra ható légszennyező forrás a levegő magas pollentartalma. 3 fő pollenszezont különböztetünk meg: 1. tavaszi fák: mogyoró, éger, szil, tiszafa, nyírfa, nyárfa, tölgy, kőris, gyertyán, juhar, hárs, platán, fűz, bükk, vadgesztenye. 2. kora nyári gyomok: pázsitfűfélék, csalánfélék, útifűfélék, vadsóska. 3. nyár végi, őszi gyomok: libatopfélék, üröm, parlagfű. Parlagfű A parlagfű a legnagyobb kárt okozó allergén növény. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény előírja, hogy a fölhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Számos önkormányzat kiemelt feladataként kezeli a településeken található pollen szóródásának megelőzését, megakadályozását, amelyre több esetben is pályázati forrás igénybevételével került sor. 15

16 3.2. Vizek Felszíni vizek (folyó- és állóvizek) A Zalai-dombság területe alapvetően két vízgyűjtőre osztható: egyik a Mura, másik pedig a Zala folyóé. Kistérségünk elsősorban a Mura vízgyűjtőterületéhez tartozik, bár Pusztamagyaród község határában található az Alsó- és Felső-Válicka vízválasztója, mely a Mura és a Zala vízgyűjtőjének határvonala is. A déli csapásirányú völgyek, illetve a Mura árok intenzívebb süllyedése következtében tapasztalható erőteljes É-i irányú völgyhátravágódás eredményeként, a teljes Zalai-dombság vízfeleslegének 60%-a a Mura felé talál lefolyást. Mivel e vidék a Zalai-dombság egyik legmagasabbra kiemelt része, ezért, illetve a bőséges csapadék következtében igen sűrű völgyhálózat jellemzi. Legjelentősebb folyó a Mura, mely magyarországi szakaszán már kiegyensúlyozott középszakasz jellegűvé szelídül. A magyarországi Mura-völgy geológiailag jól elkülöníthető két szakaszra oszlik: egy felső szakaszra Muraszemenye és Letenye között, ahol a Mura közvetlenül a Letenyei -dombság lejtőit követi és egy alsó szakaszra Letenye és Murakeresztúr között, ahol a folyó már eltávolodik a domboktól, ártere lényegesen kiszélesedik és jellegzetes teraszokat alkot. Alapkőzetét kavicshordalék alkotja, melyet az ős- Mura halmozott fel kb. 20 km széles medrében. A folyó medrének vándorlását jól mutatja, hogy míg jelenlegi vízszintje Letenyénél 140 m-es tengerszint feletti magasságban van, addig a tőle 3 km-re lévő Csitári domb tetején - mintegy 300 m magasságban - is fellelhető kavicshordaléka. Szinte minden nagyobb árvíz után megváltoztatja medrét, völgyében alig van olyan hely, ami valaha ne Mura meder lett volna. A kavicshordalékon változó vastagságú, tömött szerkezetű öntéstalajok alakultak ki, melyek minden típusa megtalálható. A Mura folyó teljes hossza 454 km, amelyből csak a legalsó szakasz (48 km) - annak is csak a bal partja - esik Magyarországra, de még ezen az alsó szakaszon is elég gyors ahhoz, hogy medrét a laza talajban folyamatosan változtassa. Völgye a vízfolyások és holtmedrek tömkelege, túlfejlett kanyarjait helyenként maga is átszakítja. A hosszantartó közép- és kisvíz kanyarokkal alakítja ki magának azt a mederhosszat, amelynél a sebesség és a talaj ellenállása között az egyensúly megmarad. Az országhatár egykor a Mura sodorvonala volt. A folyó vándorlásának következtében azonban ma már mind Magyarországon, mind Horvátországban van szárazhatár, a határvonal szinte sehol sem fekszik a sodorvonalra. A Mura vízjátéka - a Drávához hasonlóan - más folyókhoz viszonyítva kicsi. Ennek egyik oka az, hogy az Alpok hótakarója természetes tározóként szerepel, a hegyek között az olvadás csak akkor kezdődik el, amikor a tavaszi esőzésekből származó ár már levonult. Jellemző még a folyóra, hogy gyorsan árad és lassan apad. Apadáskor 6-8-szor annyi idő szükséges, mint amennyi idő alatt ugyanannyit áradt. A kistérség fontosabb vízfolyásai közül meg kell említenünk a Kerkát, mely Muraszemenyénél ömlik a Murába miután magába fogadta a Lendva folyócskát, az Alsó- Válickát, mely a Csertán, majd a Kerkán keresztül juttatja vizét a Murába, illetve a közvetlenül abba torkolló Szentadorjáni-, Borsfai- és Béci-patakokat. Természetes állóvizeket csak a Mura mentén lehet találni, ezek a folyó meandereinek lefűződésével alakultak ki, például ilyen Letenye határában a Hosszú-víz. A kistérség többi tava, mind mesterséges módon keletkezett. Ezek közül meg kell említenünk a muraszemenyei, tótszerdahelyi, molnári kavicsbánya tavakat, illetve a kistolmácsi, maróci, várföldei és zajki tavakat. 16

17 A folyókat és nagyobb vízfolyásokat döntően a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezeli, amelyek hazai viszonylatban a tiszta vizek közé tartoznak Felszín alatti vizek A rétegvizek előfordulása domborzati és geológiai tényezők függvénye. Vízadó képességük nem nagy, mert a felszín a sűrű völgyelések miatt erőteljesen szabdalt, ezért a vízzáró rétegeket gyakran metszik völgyek, miáltal nem alakulhattak ki nagy kiterjedésű felszín alatti vízgyűjtők. Talajvizet is csak a nagyobb medencékben, illetve a széles völgytalpakban lehet találni összefüggő területen. A kőolajbányászat során a kutatófúrások több helyen termálvizet tártak fel, bizonyítva azt, hogy a kistérség e tekintetben jelentős eleddig még jórészt kiaknázatlan- vagyonnal rendelkezik. Bázakerettyén és Letenyén termálfürdő létesült, pillanatnyilag e két intézmény az, amely ráépül a helyi termálvízkincsre. A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolását tartalmazza, amely alapján a Letenyei kistérség települései döntően érzékenyek, illetve Kistolmács, Letenye, Molnári és Tótszerdahely települések fokozottan érzékeny területeken fekszenek, amelyek kiemelten érzékenyek is. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken a már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodása esetén, a kármentesítésre kötelezettnek, legkésőbb december 22-ig biztosítania kell a károsodás megszüntetését, illetve a felügyelőség által meghatározott (E) egyedi szennyezettségi vagy (D) kármentesítési célállapot határérték elérését Ivóvízellátás A Letenyei statisztikai kistérségben az ivóvíz-szolgáltatás bázisát döntően a felszín alatti vízkészletek jelentik. Kémiai összetevőit vizsgálva megállapítható, hogy magas a Na+, a Cl-, valamint esetlegesen a HCO3- aránya. Ezek a vizek hazai viszonylatban is kifejezetten keménynek számítanak: a német keménységi fok szerint többségük a 18 fokot is meghaladja. Ez az egyik oka annak, hogy 1990 után a helyi önkormányzatok egyik legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása volt, melynek keretében mára a statisztikai kistérség valamennyi településén kiépült a vezetékes ivóvízhálózat. A közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza 222 km, az ivóvízzel ellátott lakások aránya 96 % a 2009-es adatok alapján (forrás: (TeIR) KSH-TSTAR. Megoldandó feladat a vezetékes ivóvízhálózat és a tisztítási technológiai korszerűsítése, illetve több település tekintetében az ivóvíz kivezetése a környező szőlőhegyekre. 17

18 A 36/1993. (V.28.) OGY határozat alapján Becsehely, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton és Tótszerdahely sérülékeny környezetű - regionális jelentőségű - vízbázisokon lévő települések. A térségben a két legfontosabb vízbázis Letenyénél és Molnárinál található. A Letenye Körzeti Vízbázis a Mura - folyótól 2 km-re, Letenye város DK-i részén helyezkedik el, mely Letenye települést látja el A vízbázis típusa talajvíz, üzemeltetője a Dél-zalai Víz és Csatornamű Zrt.. A talajvíz mélysége 1,5-6 m, áramlási iránya DK-i, a Mura folyó irányába mutat. Egy esetleges árhullám idején a Mura-folyó duzzasztó hatása a vízműkutakban a nagy távolság miatt már nem érvényesül, tehát a Murának már nincs közvetlen hidraulikai hatása a vízbázis kútjajra. A termelőkutak 2 db, a szűrözési mélység 3-12 m. Az átlagos termelés m 3 /év; 478 m 3 /nap. Figyelembe véve a vízbázis m 3 /nap védendő víztermelését és a jelenleg jelentkező vízigényeket, a vízbázis a jövőben esetlegesen jelentkező nagyobb vízigényeket is biztonsággal ki tudja elégíteni. A vízminőségi vizsgálatok alapján a térségben a talajvíz minősége megfelelő, a környező területek mezőgazdasági művelése ellenére sem mértek a vízmintákban határérték feletti nitrát mennyiséget. Egyedül a vas és a mangán mennyisége határérték feletti, de ez a szennyeződés réteg eredetű és egészségügyi kockázata nincs. Ezen elemek a vízből megfelelő tisztítási technológiával eltávolításra kerülnek, így ivóvíz célra már hasznosítható. A kiépített vízkezelési technológia a savtalanítás. A szennyező forrás felmérés nem tárt fel a területen olyan létesítményt, illetve területhasználatot, amely a vízbázis állapotát közvetlenül veszélyeztetné. Potenciális szennyező forrásként azonban megemlíthető a Letenye D-i részén található szennyvíz átemelő telep, valamint figyelembe kell venni a környező mezőgazdasági területhasználatokat is. Bár Letenye település 100 %-ban csatornázott, a rákötések aránya még nem teljes. Azokon a településrészeken, ahol még nem kötöttek rá a csatornahálózatra a szennyvízszikkasztásból eredő szennyező hatással számolni kell. A Molnári Murai Vízbázis Molnáritól DK-i irányban, a településtől m távolságra, a Mura-völgyben található. Típusa partszűrésű, üzemeltetője a Dél-zalai Víz és Csatornamű Zrt. A vízbázis összesen 22 települést lát el, amelyek közül Molnári, Becsehely, Petrivente, Semjénháza, Tótszentmárton és Tótszerdahely érinti a letenyei térséget. A folyó és a kavicsteraszban tárolt víz intenzív hidraulikus kapcsoltban van. A termelőkutak 14 db, a szűrözési mélység 4-16 m. Az átlagos termelés m 3 /év; m 3 /nap. A vízbázis védendő víztermelési kapacitása m 3 /nap, amely 18

19 vízmennyiség csak a kutak felújításával biztosítható. A jelenlegi termelési adatokat figyelembe véve a vízbázisról ellátott települések vízellátását hosszú távon is biztonsággal ki tudja elégíteni. A vízminőségi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a kavicsteraszban tárolt víz határérték feletti mennyiségben tartalmaz vasat és mangánt, valamint kimutatható az alumínium és helyenként az ammónium jelenléte. Ezek értéke azonban a vízbázis termelő kútjaiban jóval határérték alatti. A határérték feletti vas és mangán eltávolítására a vízműtelepen vastalanító üzemel. Pontszerű szennyező forrásként meg kell említeni a vízmű telephez közeli illegális hulladéklerakót, benzinkutat, az egykori TSZ területén működő üzemeket, az általánosan jellemző mezőgazdasági területhasználatot valamint a Mura mentén létesült kavicsbányatavat. A 123/1997. (VII.18.) kormányrendelet érvényre juttatása /védőterületet, védőidomot kell kialakítani a vízbázisok védelmére/ érdekében a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén a vízbázisvédelmi kormányzati célprogram keretében a Letenye Körzeti Vízbázis és a Molnári Murai Vízbázis vízbázisvédelmi munkái fejeződtek be 2000-ben. Előbbinél a vízműkutak körül a sérülékenységtől függetlenül kötelezően kialakítandó belső védőterület 2 kijelölésén túlmenően a hidrogeológiai A 3, valamint a hidrogeológiai B 4 védőterületek kerültek kijelölésre. A Molnári Murai vízbázisnál kijelölésre került belső, külső 5, valamint hidrogeológiai A illetve hidrogeológiai B védőterülete. További cél a Molnári és a Letenyei vízbázis biztonságba helyezése, ami a vízbázis védőterületét kijelölő határozatban (Környezetvédelmi Hatóság határozata) megjelent előírások betartásával elérhető. Ennek megvalósítása érdekében a tervek szerint a jövőben pályázat kerül benyújtására. A vízbázis megóvása érdekében novemberében Murarátka Muraszemenye - Csörnyeföld Község Önkormányzata valamint Kistolmács Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a KEOP /A kódszámú, Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata című pályázati felhívásra. Nyertes projekt esetén, 2 éven keresztül monitoring kutak segítségével víz - és talajminőség vizsgálatokat végeznek, majd biztonságba helyezési terv készül, és a védőövezet kijelölése is megtörténik. Az önkormányzatok jövőbeni tervei szerint, a 2 év letelte után a vízbázis biztonságba helyezésének konkrét munkálataira fognak pályázni Nitrátérzékeny területek A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) kormány rendelet tartalmazza a nitrátérzékeny 6 területeket (település közigazgatási területének legalább 10%-ában érintettek). 2 Védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. Belső védőterület: 20 nap az elérési idő (az az időtartam, ami alatt egy adott pontból a vízrészecske a vízkivételig eljut) 3 Hidrogeológiai A védőterület: 5 év az elérési idő. 4 Hidrogeológiai B védőterület: 50 év az elérési idő. 5 Külső védőterület: 6 hónap az elérési idő. (Forrás: 123/1997. (VII. 18.) kormány rendelet) 6 Nitrátszennyezéssel szemben érzékeny víz (a továbbiakban: érzékeny víz): ha) az a felszíni víz, melyben haa) a nitráttartalom az 50 mg/l értéket, ivóvíz célú használat esetén a 25 mg/l értéket meghaladja, hab) a nitrogénvegyületek jelenléte hozzájárul az eutrofizáció kialakulásához, hb) az a felszín alatti víz, amelynek nitráttartalma meghaladja az 50 mg/l értéket, 19

20 A 43/2007. (VI.1.) FVM rendelet pedig ezen területek MePAR szerinti blokkok szintjén történő felsorolását foglalja magába. A kistérségben az alábbi települések, illetve blokkok érintettek: Település neve Bánokszentgyörgy Borsfa Kistolmács Letenye Molnári MePAR szerinti blokkok Y067H-7-08, Y0MEH-V-08, Y0VMH-A-08, Y107H-2-08, Y11EH-9-08, Y167H-8-08, Y18MH-Q-08, Y1HUH-6-08, Y1R1H-M-08, Y1T7H-V-08, Y1UEH-4-08, Y251H-2-08, Y2C1H-8-08, Y2EEH-Q-08, Y2HUH-7-08, Y2UEH-5-08, Y2WUH-M-08, Y5UEE-6-08, Y6VME-F-08, Y6WUE-P- 08, Y7R1E-R-08, Y7UEE-8-08, Y867E-E-08, Y89UE-5-08, Y8D7E-M- 08, Y8K1E-L-08, Y8L7E-U-08, Y8NME-A-08, Y907E-8-08, Y91EE-H- 08, Y92ME-Q-08, Y93UE-Y-08, Y97EE-P-08 Y6L7H-U-08, Y6NMH-A-08, YAPUH-P-08, YAUEH-E-08, YE51H-E- 08, YEC1H-M-08, YEEEH-4-08 Y5Y1H-Y-08, Y7WUH-T-08, Y8FMH-6-08, Y8HUH-E-08, Y8NMH-D- 08, Y8T7H-4-08, Y8UEH-C-08, Y93UH-2-08, Y9D7H-Q-08, Y9NMH-E- 08, Y9T7H-5-08, YF8MH-6-08, YF9UH-E-08 Y0197-U-08, Y0198-V-08, Y , Y0E , Y0JW8-1-08, Y18H8-C-08, Y1D , Y1E98-A-08, Y1FH8-K-08, Y24W8-N-08, Y28H8-D-08, Y2T38-J-08, Y2VH8-1-08, Y5WP8-C-08, Y7XW7-M-08, Y94W7-V-08, Y98H7-L-08, Y9D37-A-08, Y9JW7-9-08, Y9L37-J-08, Y9M97-R-08, Y9PP7-8-08, Y9QW7-H-08, Y9T37-Q-08, Y9U97-Y-08, YA037-X-08, YA2H7-E-08, YA3P7-N-08, YAE97-L-08, YAHP7-3-08, YAJW7-A-08, YAL37-K-08, YAM97-T-08, YC037-Y-08, YC , YC2H7-F-08, YC3P7-P-08, YC4W7-X-08, YC797-E-08, YC9P7-W-08, YCE97-M-08, YCNH7-3-08, YCVH7-9-08, YDAW7-6-08, YDE97-N-08, YDL37-M-08, YDQW7-L-08, YDT37-U-08, YDU , YE , YE2H7-J-08, YE4W7-1-08, YE , YE797-H-08, YET37-V-08, YEU , YF797-J-08, YF8H7-R-08, YFPP7-E-08, YHJW7-H-08, YJ , YJ3P7-V-08, YJ4W7-4-08, YJVH7-F-08, YK , YK2H7-N-08, YK8H7-V-08, YKE97-U-08, YKFH7-3-08, YLWP7-R-08, YM4W7-7-08, YM8H7-X-08, YM9P7-6-08, YMAW7-E-08, YMD37-N- 08, YME97-W-08, YMFH7-5-08, YMHP7-D-08, YMJW7-M-08, YML37- V-08, YMM , YMPP7-L-08, YMT , YMWP7-T-08, YN197-J-08, YN2H7-R-08, YN3P7-1-08, YN4W7-8-08, YN637-H-08, YN8H7-Y-08, YN9P7-7-08, YND37-P-08, YNE97-X-08, YNHP7-E-08, YNL37-W-08, YNPP7-M-08, YNQW7-V-08, YNT , YNWP7-U- 08, YNXW7-3-08, YP037-A-08, YP637-J-08, YP797-R-08, YP8H7-1-08, YTT , YTVH7-Q-08, YUU97-J-08, YV2H7-Y-08, YV797-X-08, YVAW7-N-08, YVFH7-D-08, YVL , YVM97-C-08, YWFH7-E- 08, YWJW7-W-08, YWM97-D-08, YWQW7-4-08, YWXW7-A-08, YX8H7-8-08, YXAW7-Q-08, YXE , YXL , YXM97-E-08, YXNH7-N-08, YXPP7-W-08, YXT37-D-08, YXU97-M-08, YXVH7-V- 08, YXWP7-4-08, YXXW7-C-08, YY037-L-08 Y3638-X-08, Y39P8-N-08, Y3E98-D-08, Y3JW8-4-08, Y43PC-L-08, Y4638-Y-08, Y463C-3-08, Y4M9C-Q-08, Y59PC-U-08, Y5D3C-A-08, Y5L3C-J-08, Y679C-D-08, Y68HC-M-08, Y69PC-V-08, Y6VH8-5-08, Y6VHC-8-08, Y6WP8-D-08, Y7L3C-L-08, YCU9C-6-08, YE19C-E-08, YE2HC-N-08, YE3PC-W-08, YENHC-9-08, YEPPC-J-08, YF4WC-6-08 hc) az a víz, amelyben a nitráttartalom meghaladhatja a ha) és hb) pontok szerinti határértékeket, illetve a ha) pont esetén eutrofizáció léphet fel, ha a mezőgazdasági tevékenység során nem a helyes mezőgazdasági gyakorlatot folytatják; (Forrás: 27/2006. (II.7.) kormány rendelet) 20

21 Tótszerdahely Zajk Y0FH8-J-08, Y0PP8-Y-08, Y1T38-H-08, Y1XW8-F-08, Y2AW8-V-08, Y2HP8-U-08, Y2L38-A-08, Y2PP8-2-08, Y2XW8-H-08, Y32H8-7-08, Y48H8-F-08, Y4AW8-X-08, Y4E98-E-08, Y4JW8-5-08, Y4L38-D-08, Y4U98-U-08, Y4XW8-K-08, Y52H8-9-08, Y5E98-F-08, Y5M98-N-08, Y5NH8-W-08, Y5QW8-D-08, Y5U98-V-08, Y5VH8-4-08, Y , Y63P8-K-08, Y64W8-T-08, Y , Y , Y68H8-J-08, Y69P8-R-08, Y6AW8-1-08, Y6D , Y6E98-H-08, Y6FH8-Q-08, Y6HP8-Y-08, YYL Y0637-T-08, Y0JW7-Y-08, Y0VH7-W-08, Y1037-M-08, Y1NH7-Q-08, Y1XW7-E-08, Y2197-W-08, Y22H7-5-08, Y2QW7-8-08, Y3T37-J-08, Y44W7-P-08, Y4HP7-V-08, Y6D , Y9L7H-X-08, YFK1H-V-08, YPJW7-P-08, YPNH7-E-08, YPPP7-N-08, YPQW7-W-08, YPT , YPVH7-M-08, YQU97-E-08, YR2H7-V-08, YR637-L-08, YRFH7-9-08, YT197-N-08, YT637-M-08, YTFH7-A-08, YTM , YTNH7-J-08, YTPP7-R-08, YTQW Kommunális szennyvízkezelés A kommunális szennyvíz kezelése, gyűjtése és megtisztítása területén igen kedvezőtlenek a mutatók. A kistérség 27 települése közül 2009-ben csak Bázakerettye, Becsehely, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Muraszemenye, Letenye, Molnári, Petrivente, Tótszerdahely és Tótszentmárton rendelkezett szennyvízcsatorna hálózattal. A kistérségben 2009-ban a szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya csupán 54% volt. Jelenleg Valkonyán, európai uniós forrásból építik ki a gyökérzónás szennyvízkezelési rendszert (alkalmazott növény: nád), mely várhatóan tavaszára készül el, amit 1 év próbaüzem követ. Szintén pályázati támogatásból épül ki Semjénházán (nagykanizsai agglomerációban) a szennyvízcsatorna hálózat, tervezetten tavaszára. 21

22 A csatornahálózatba és az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya a térségben kedvezőtlen értéket mutat, mind országos, régiós és megyei értékekhez viszonyítva. A térségben az alábbi 5 településen üzemel szennyvíztisztító: Bázakerettye (2 db), Letenye, Molnári, Petrivente és Tótszerdahely. Döntő többségük elavult, rossz állapotú, felújításra illetve kapacitásbővítésre szorulnak. Önerőből a korszerűsítésüket nem tudják megoldani, így pályázati forrásokat keresnek a fejlesztéshez. Tótszerdahely Község Önkormányzata 2010-ben a Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatást nyert, a beruházás a szennyvíztisztító telep korszerűsítését tartalmazza, amely várhatóan ben fejeződik be. Letenye Város Önkormányzata és Bázakerettye Község Önkormányzata 2010-ben pályázatot nyújtott be a szennyvíztisztító telepük korszerűsítésének tervezésére, szintén az IPA program pályázati kiírására, melynek döntése tavaszára várható. Lispeszentadorján és Kiscsehi közösen, Maróc Község Önkormányzata egyedül, - már több alkalommal pályázott- szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére a NYDOP (Nyugat-dunántúli Operatív Program) keretében, de ezek a rendezetlen tulajdoni viszonyok miatt sajnos elutasításra kerültek. Borsfa Község Önkormányzat szintén pályázott az NYDOP konstrukcióban, de nem részesült támogatásban. A szennyvíztisztítókon keletkező szennyvíz-iszapok és a szippantott szennyvizek ártalmatlanításának több módja van. A kistérségben jellemző a mezőgazdasági területen történő hasznosítás Csapadékvíz-elvezetés, ár-és belvízvédelem Legtöbb településen a csapadékvíz elvezetése a kül-, és a belterületi szakaszokon kialakított árokrendszereken keresztül történik. Fő befogadó a Mura vízgyűjtője, valamint a kisebb patakok, folyók, vízfolyások. Ezek állapota vízgazdálkodási szempontból megfelelő, bár néhol előfordul a feliszapolódás. A belterületen lévő csapadékvíz elvezető árokrendszerek állapota több helyen nem megfelelő, felújításuk szükséges, illetőleg folyamatos 22

23 karbantartásuk nélkülözhetetlen. A településeken belüli csapadékvíz elvezetés az Önkormányzatok kompetenciájába tartozik. Borsfán immár hosszú idők óta állandó problémát jelentett a belvíz és a csapadékvíz elvezetése, elsősorban a település domborzati viszonyai miatt ban európai uniós forrásból a helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése érdekében csapadékvíz és belvíz elvezetési fejlesztések valósultak meg. A térség egy másik településén, Petriventén is megtörténik a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója több mint 50 millió Ft támogatásból, tervezetten 2011-ben fejeződik be a beruházás. A térségre jellemző a 100 évente 2 3 szor jelentkező haváriát jelentő árvízi csúcsok. Az állami fővédvonal felújításával, megerősítésével a térség árvízvédelme rendeződik, amelyre a tervek egy európai uniós forrásból elkészülnek, valamint a kivitelezésre is sor kerül a jövőben. Kerkaszentkirályon és Muraszemenyén az önkormányzat illetékességi területéhez tartozik az árvízvédelmi töltés, melynek felújítása az utóbbi település vonatkozásában megtörtént ben került átadásra Alsószenterzsébet határában az árvízcsúcs-csökkentő tározó, amely 3,7 millió m 3 árvíztömeget tud visszatartani. A létesítmény a Kerkán érkező árhullámoktól védelmet nyújt a tározótól Lentiig minden településnek, Lentitől D-re pedig jelentősen csökkenti a kialakuló árvízszinteket (az elöntési területet). Az ár-és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet tartalmazza az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek védelmi szakaszait, továbbá az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére mértékadó vízállásokat, amely a Letenyei térséget illetően az alábbiak szerint alakul: A védelmi szakasz, neve: Murai hossza: 43,360 km A folyó, a vízfolyás, a csatorna neve A fővédvonal és védvonala, szelvénye (tkm) kezdő (km) hossza végső (km) hossza Gerencsér á. bp 0,000 1,255 1,255 Gerencsér á. jp. 0,000 1,244 1,244 Béci patak jp. 0,000 3,100 3,100 Béci patak bp. 0,000 3,114 3,114 Borsfai patak jp. 0,000 1,363 1,363 Borsfai patak bp. 0,000 1,351 1,351 Principális jp. 0,000 5,000 5,000 Mura bp. 0,000 26,933 26,933 A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó vízmérce: - Neve, helye: Letenye, 35,60 fkm - 0 pont: 137,86 mbf (Balti-tenger közepes vízszintjéhez viszonyított tengerszint feletti magasság) - LNV (legnagyobb vízállás): 514 cm, kelte: VII Vízállás: I. fok 330 cm II. fok 380 cm III. fok: 430 cm A belvízvédelmi szakasz - és neve: , Mura bal parti - központja: Letenye - érintett települései: Letenye, Molnári, Murakeresztúr, Murarátka, Tótszerdahely 23

24 A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet - a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról - alapján Bánokszentgyörgy, Muraszemenye, Pusztamagyaród és Várfölde erősen veszélyeztetett 7, Kerkaszentkirály, Letenye, Molnári, Murarátka és Tótszerdahely közepesen veszélyeztetett 8 település. Ár-és belvízvédelmi tervvel minden település rendelkezik, amely többek között a vízkárelhárítással kapcsolatos teendőket, feladatokat tartalmazza Potenciális szennyező források A felszíni vizek szennyezése jelentős ipar hiányában csak a kommunális szennyeződésekre illetve a mezőgazdasági területekről bejutó diffúz szennyezésre korlátozódik. Potenciálisan jelentős szennyező forrásként kell számon tartani a térségre jellemző olajbányászati létesítményeket (olajkutak, vezetékrendszerek, stb.) A felszín alatti vizeket a szervezetlen, normáknak nem megfelelő kommunális és veszélyes hulladék elhelyezés veszélyeztetheti. Potenciális szennyező forrást jelent, hogy a kommunális szennyvíztisztítás csak részlegesen megoldott a kistérségben. 7 Erősen veszélyeztetett, ha a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet. (forrás: 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM rendelet) 8 Közepesen veszélyeztetett, ha nyílt vagy mentesített ártéren fekszik, és amelyet nem az előírt biztonságban kiépített védmű véd. (forrás: 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM rendelet) 24

25 3.3 A földfelszín, felszín alatti rétegek és a talajok A holocén korban alakult ki az a talajtakaró, amely máig jellemzi ezt a vidéket. A tagolt domborzatú területeken, - így a kistérség döntő részén is- legelterjedtebb talajtípus a savanyú pszeudoglejes barna erdőtalaj, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a barnaföld. Az előbbi kettő rossz vízgazdálkodású, gyenge vagy közepes termőképességű, erodált talajtípus, amely sárgásbarna és vörösesbarna vályogon, deluviális löszös üledékeken, pannon agyagon és homokon képződött. Az utóbbi már jóval kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik, de vidékünkön szerepe csupán csak harmadlagos. A kisebb-nagyobb völgyek és medencék az areális leöblítés közvetett hatásaként, a lineáris és fluviális erózió következtében feltöltődő allúviumokként definiálhatók, melyeknek jellegzetes talajai a réti és láptalajok, lejtőhordaléktalajok, illetve a nyers öntéstalajok (pld. Muravölgy). Azonban az elsősorban a dombhátakon uralkodó pszeudoglejes barna erdőtalajok a szélesebb völgyekben is megjelennek, bár azért némi különbség van közöttük. A vidék völgyeit borító talajtakaró termőképessége sok esetben gyenge (a nyers öntéstalajok esetében mindenképpen az), vízháztartása szélsőséges, gyakran vizenyősek, láposak. A pszeudoglejes barna erdőtalajok tekinthető általánosnak a vidéken. E talajok vízgazdálkodása nagyon rossz, így bennük a sok csapadék hatására időszakosan pangóvizek halmozódhatnak fel, melyek redukciós folyamatokat indítanak el. Jellegzetességük az, hogy mésztelenek, felhalmozódási szintjükben viszont vasas hártyákkal, kiválásokkal tagoltak, s kilúgozási szintjükben erőteljesen kifakítottak. Mivel felhalmozódási szintjük kb. 40%-os agyagtartalmú, ezért szinte tökéletes vízzáró réteget alkotnak, ez tehát az oka a rendkívül kedvezőtlen vízháztartásnak. A kilúgozás, az agyagosodás és agyagvándorlás hatására e talajok savanyú kémhatásúak és tápanyagban szegények. Agyagbemosódásos barna erdőtalajokkal a Letenyei-dombság területén találkozhatunk. Ezek termőképesség szempontjából már jóval kedvezőbb mutatókkal rendelkeznek. A barna erdőtalajok kapcsán feltétlenül meg kell említenünk azt, hogy a Zalai-dombság területén e talajok erodáltsága igen nagyfokú. Művelési ág Földrészletek Alrészletek Összes alrészlet terület (m 2 ) Erdő Fásított terület Gyep (legelő) Gyep (rét) Gyümölcsös Halastó Kert Kivett Szántó Szőlő Földrészlet statisztikai művelési ágaként (Forrás: A földterületek hasznosításainak adatait vizsgálja megállapíthatjuk, hogy alacsony a halastavak, kertek és a fásított területek gyümölcsösök, szőlőterületek aránya, de a rét, legelő művelési ágú területek is kevés, elsősorban az állatállomány drasztikus csökkenése miatt. A nagyállattartás (szarvasmarha) mára csaknem teljesen eltűnt. Az őshonos fajtákat előbb az intenzív fajták szorították ki, majd a helyi állattenyésztés összeomlása és a piaci 25