PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 / 83

Átírás

1 PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 / 83

2 TARTALOM LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁS... 4 BEVEZETÉS... 5 A PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA BEMUTATÁSA... 5 Az iskola küldetésnyilatkozata... 7 Az iskola jövőképe NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Kulcskompetenciák Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusok feladatai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű tanulók Tehetséges tanulók fejlesztése tehetséggondozás A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A felvétel és az átvétel szabályai Balesetvédelem, munkavédelem, iskolai védő, óvó rendszabályok / 83

3 1.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-, oktatómunkát segítők és felszerelések jegyzéke AZ ISKOLA HELYI TANTERVE Előírt tananyag és követelmény Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Az alapfokú művészetoktatás tantárgyszerkezete, tanszakai, óratervei és pedagógiai szakaszai A kötelezően választandó és szabadon választható tanórai foglalkozások megszervezése, ezek elvei A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb 10%-nak felhasználása Csoportok indításának és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az iskola értékelési rendje, osztályzás, magasabb évfolyamba lépés feltételei A beszámoltatás követelményei és formái, a minősítés fokozatai A szorgalom osztályozása A tanulási kedv fenntartása A tanulók jutalmazásának elvei Tanulói csoportok jutalmazásának elvei A tanulót megillető díjazás szabályai A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok a művészeti iskolában ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLET AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSREND A VEZETŐVEL SZEMBENI ELVÁRÁSREND PEDAGÓGUSOKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSREND Jogszabályi háttér / 83

4 PEDAGÓGIAI PROGRAM PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 6726 Szeged Fő fasor 68. LEGITIMÁCIÓS ELJÁRÁS Készítette: Intézmény OM azonosítója: intézményvezető aláírása Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások: Elfogadta: Véleménynyilvánítók:. Nevelőtestület nevében névaláírás Az iskola, szülői szervezet nevében névaláírás.. Diákönkormányzat nevében névaláírás...határozatszámon jóváhagyta. Intézményvezető Ph. Egyetértését kinyilvánította és ellenőrizte: Fenntartó nevében névaláírás sz. határozata alapján Hatályos: a kihirdetés napjától: A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: 4 / 83

5 BEVEZETÉS A PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA BEMUTATÁSA Az intézmény székhelye: 6726 Szeged, Fő fasor 68. Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény típusa: alapfokú művészeti iskola Az alapítás éve: 1997 Az intézmény alapítója: Erdősné Fagler Erika Az intézmény fenntartója: Fagler Ede Alapítvány a Művészet és a Művészetoktatás Támogatásáért 5 / 83

6 ELŐSZÓ A művészetoktatás tantervi programja részletezett, kerettanterv jellegű. Ezért a program saját tantervi kiegészítéssel (10%) alkalmas helyi tantervként. Iskolánk helyi tanterve e módszerrel készült. A kisebb változások kizárólag a szabadon választható tárgyakra vonatkoznak, egyéb tananyag, választható taneszközök, stb. kérdésekben a minisztérium által kiadott tantervet fogadjuk el helyi tantervi programnak. Iskolánkban a régi és az új tanterv szerint tanuló növendékek is tanulnak. Kimenő rendszerben a 27/1998.(VI.10.) rendelet értelmében a tanévvel bezárólag, és felmenő rendszerben a NEFMI 3/2011.(I.26.) Nefmi rendelet szerint szeptember 1-től belépők tekintetében. A Pro Musica Alapfokú Művészeti Iskola programja a zeneművészeti ág követelményrendszerét tartalmazza. Az egyes hangszerek között kevés az átjárhatóság, vagy az egyiket, vagy a másikat kell választani a tanulónak, elsajátítani a játéktechnikákat, kifejezési formákat, eszközöket. Azonban mégis találkoznak, integrálódnak az egyes hangszerek, pl. a kamarazenében, zenekarban, énekkarban, a közös zenélésben. Vannak olyan tanulók, akik több hangszer, művészeti ág tanulására is alkalmasak, tehetségesek, és képesek arra, hogy egyidejűleg több művészeti ágban eredményesen tanuljanak. A programban megfogalmazzuk a művészeti nevelés általános célkitűzéseit, az egyes művészeti területek cél- és feladatrendszerét, a specifikus, de még mindig általános nevelési elveket. Meghatározzuk az adott hangszerre, művészeti tevékenységre vonatkozó célokat, feladatokat. Nem részletezzük a tananyagot, abban a minisztérium által kiadott tanterv ide vonatkozó részleteit tartjuk irányadónak. 6 / 83

7 Az iskola küldetésnyilatkozata Minden gyermeknek joga, hogy az iskola kezébe adja azt a kulcsot, amivel bejut a művészetek birodalmába. /Kodály Zoltán/ Iskolánk célja: Teremtsen lehetőséget a város központjától távolabb élő gyermekek számára is a művészeti fejlődésre, amelyhez minden magyar állampolgárnak törvényben szabályzott joga van. Az ifjúság nevelésében az általános és középiskola, család és környezet személyiségformáló tevékenység mellett az érzelmi és esztétikai nevelés eszközével részt vállaljon. A tanulók készségeinek és képességeinek fejlesztésével zenei és művészeti műveltségüket megalapozza. Hozzásegítse szabadidejük tartalmas eltöltéséhez, nemcsak a gyermekkorban, hiszen megszerzett tudásukat a későbbiekben, felnőttként amatőr művészeti csoportokban, együttesekben kamatoztathassák. A kiemelkedő képességű tanulókat felkészítse szakirányú továbbtanulásra. Az intézmény tanulóival, tanáraival részt vegyen szűkebb otthona, de az egész város kulturális életében, annak ünnepségeit, rendezvényeit a maga módján színesebbé, gazdagabbá tegye. Járuljon hozzá a művészetet értő közönség kialakításához. 7 / 83

8 Az iskola jövőképe AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI Iskolánkat 1997 nyarán alapítottuk meg azzal a céllal, hogy a város külső kerületeiben lakó gyermekek is részesüljenek a művészetoktatásban. Kezdetben csak a zeneművészeti ágat tudtuk beindítani, mivel a többi művészeti ágra akkor alapítási moratórium volt. Így tanítottunk zongorát, furulyát, gitárt, ütőhangszert, hegedűt és fuvolát. A következő tanévben beindíthattuk a többi művészeti ág oktatását is. A tanított tanszakok száma évről-évre bővült, ahogy arra az igény megszületett, és a lehetőséget meg tudtuk teremteni. Szerettük volna, ha az iskola a város és a megye művészeti iskolái között egyféle módszertani központ szerepét is betöltse. Ezt a megyei versenyek rendszeres megszervezésével, továbbképzések szervezésével, tankönyvek kiadásával kívántuk elérni. Eddigi elképzeléseinket az elmúlt években maradéktalanul teljesítettük: 8 éven át megrendezésre került a Csongrád Megyei Fiatal Művészeti Iskolák Zenei versenye, ahol számos díjjal büszkélkedhet iskolánk. Ezen kívül már más városi, megyei, országos versenyeken is kiváló eredményeket értünk el, mind a zenei, mind az egyéb művészetek terén. Tanáraink számos továbbképzésen vettek részt és iskolánkban is szervezünk továbbképzéseket. Kiadtuk a Zeneerdő c. zeneóvodásoknak szóló füzetet. Ez irányú tevékenységeinknek a művészeti iskolák főként zeneiskolák számának folyamatos csökkenése, valamint az állami támogatás csökkenése vetett véget. Ma már kizárólag zeneiskola vagyunk, jórészt a székhely falai között zajlik az oktatás. Tanáraink felkészültek, speciális tudással, képességekkel, főiskolai, egyetemi diplomával rendelkeznek, számos továbbképzésen vesznek részt, igyekeznek változatos, izgalmas, érdekes, kreatív foglalkozások tartásával a tanulókat képességeik minél teljesebb kibontakozásához hozzásegíteni. Intézményünk lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Célunk, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a művészetek művelésére és befogadására készítsen fel. 8 / 83

9 HAGYOMÁNYRENDSZER Az iskola akkor tud egy település, egy város életében teljes körűen működni, ha az oktatáson, nevelésen túl felvállalja a település kulturális értékeit, hagyományainak őrzését és folytatását. Minden közösségnek, településnek az évtizedek során megvoltak a maga hősei, rendkívüli emberei, példaképei, közösségei, akik tudásukkal, tehetségükkel, áldozatvállalásukkal vagy művészetükkel hozzájárultak az életfeltételek, az életminőség javításához, a szellemi élet fejlesztéséhez, a kulturális értékek gyarapításához. Az iskola önmaga is a hagyományteremtés fontos bázisa, egyfajta szellemiség megteremtésével, névfelvételével, kulturális szokások kialakításával. Közel két évtizedes fejlesztő, építkező tevékenységünkkel, szellemiségünkkel mindig is törekedtünk részben hagyományokhoz csatlakozni, részben saját hagyományainkat megteremteni. Az iskola hagyományosan megrendezendő eseményei: A Pro Musica gyermekkórus szervezése, folyamatos működtetése. Őszi meghallgatások Muzsikáló december rendezvénysorozat Tanár-diák hangverseny Házi verseny Szolfézs bemutatók Kamarahangverseny Tanszaki hangversenyek Vendégünk egy zeneművész Megemlékezés: zenei világnap, zenei évfordulók A gyermekkórus fellépései (Éneklő Ifjúság) Évzáró hangverseny 9 / 83

10 A fent említett események alapvetően hármas célt szolgálnak: Az európai, a nemzeti és az iskola hagyományok életben tartása, beilleszkedés a hagyományok menetébe, ezáltal újra és újra megállítjuk az idő folyamát, ritmust és értelmet adunk napjaink menetének. Mindez közösségi keretben történik, az egész iskola, kicsik és nagyok bevonásával. Teret adunk az egyéni és csoportos kezdeményezéseknek, alkotókedvnek. Megtapasztaljuk az értékteremtés és az értékek élvezetének örömét. HELYZETELEMZÉS Személyi feltételek: Vezetési szerkezet A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény szerint az iskolának fenntartója van, amely jelen esetben a fent nevezett alapítvány. Az alapítvány kuratóriuma mint munkáltató bízza meg az iskola igazgatóját feladata ellátásával. Az iskola igazgatásáért, működéséért az igazgató a felelős. Munkáját segíti az igazgatóhelyettes, az iskolatitkár és az iskola munkaviszonyos és óraadó tanárai. Az iskola részben önállóan gazdálkodó intézmény. Gazdasági munkáját könyvelőiroda segíti, az iskola tisztaságáért részmunkaidős dolgozó felel. Pedagógusok: A tantestület összetétele, a szakos ellátottság, tükrözi az iskola tantárgystruktúráját, szakmai törekvéseit, fejlesztési céljait. Ebből következően az iskolai tanárai többféle alkalmazási minőségben és óraszámban dolgoznak. Az alkalmazás lehetőségei: teljes munkaidő, részmunkaidő, óraadó. Az egyes tanszakok alacsony létszáma indokolja az óraadók viszonylag magas számát. A munkaerőmozgás tanévenként megváltoztatja a tantestület létszámát és összetételét. Tárgyi feltételek: Épületek, tantermek: Iskolánk a jelenlegi tanulólétszám tanítását főként az iskola székhelyén 10 / 83

11 látja el, ahol tantermekben, irodákban és egy többfunkciós hangversenyteremben folyik a munka. Ezen kívül egy telephelyen folyik az oktatás. Taneszköz ellátottság, felszereltség, hangszerkölcsönzés: Iskolánk felszereltsége jónak minősíthető: Az oktatás alapfeltételei biztosítottak, minden tantermünk rendelkezik a törvény által előírt eszközökkel, igyekszünk kellemes légkört teremteni diákjainknak és kollégáinknak. Iskolánk a rendelkezésre álló hangszereket térítésmentesen a tanulók rendelkezésére bocsátja. A szülők hangszerkölcsönzési lappal anyagi felelősséget vállalnak a kapott hangszerekért. Az iskolában 6 éves kortól 22 éves korig alapfokú művészeti nevelés és oktatás folyik. Az iskola nevelési-oktatási tevékenységének sajátosságai, hogy kihelyezett képzés működik Algyőn. 11 / 83

12 1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Új megvilágításban a közoktatás Az európai unióhoz való csatlakozással szükségessé válik, hogy az iskola oktatás-nevelés alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése legyen. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség 12 / 83

13 esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása A művészeti iskola az e kompetenciában való jártasságot nagymértékben elő tudja segíteni a különböző nyelvű kórusművek elsajátításával, megismertetésével. A különböző zeneművek elemzésekor érvelési képessége, a kíváncsiság felkeltése, népdaltanulás során a hallott szövegértésének fejlesztéséhez tud segítséget nyújtani. 13 / 83

14 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést az alkalmazásra. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja indokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség A matematikai kompetenciák elmélyítését nagymértékben segíti a szolfézs órán megismert matematikai szabályokon alapuló zeneelméleti anyag elsajátítása. Logikai készségek messzemenő fejlesztésére ad lehetőséget. 14 / 83

15 Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását tekintjük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás A főleg csoportos órán felmerülő digitális eszközök használatakor lehetőségük van kialakítani az online információk befogadásának kritikus módját. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. 15 / 83

16 A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat 16 / 83

17 a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallásinyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás 17 / 83

18 az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. Iskolánk leginkább e kompetencia fejlesztésében tehet a legtöbbet. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a Kovács -módszerrel) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül. 18 / 83

19 Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása kiemelt fontossággal a kamaramuzsikálás területén Tanulásirányítás önálló tanulásra való nevelés Szabadidő szervezése a tanulók szabadidejének hasznos eltöltése Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvivallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára. A Pro Musica Művészeti Iskola jelenleg zeneiskola. Más művészeti ágat nem tanít. Az iskola pedagógiai programjának alapelemeit, tartalmát és következményeit az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja határozza meg. A nevelési, oktatási alapelvek általános, lényeges irányelvek, melyek az intézményben folyó nevelés és oktatás minden területére és formájára érvényes törvényszerűségekre és tapasztalatokra alapozva biztosítják a nevelés eredményességét. Iránymutatásul szolgálnak pedagógusoknak és az iskolának a nevelés-oktatás komplex folyamatában. Alábbi alapelveink tartós, hosszú időre szóló elvei intézményünknek: Komplexitás elve Tapasztalatszerzés elve Külső hatások elve Egyenrangúság elve A pedagógusok vezető szerepének elve A következetesség elve Életkor és egyéni sajtosságok figyelembe vételének elve Társművészetek iránti fogékonyság elve Különböző alkotó közösségekhez tartozás elve 19 / 83

20 Nevelő-oktató munkánk csak akkor lehet sikeres, ha önálló értéket, szellemiséget képvisel. Ennek tükröződnie kell a legapróbb részletekben is, iskolánk légkörén, melyet az itt lévők szellemisége, viselkedéskultúrája teremt meg. Nevelőtestületünk a következő alapértékeket helyezi előtérbe: Munkafegyelem, tanítási, tanulási fegyelem, elhivatottság Udvarias, empatikus viselkedés Nemzeti örökség, magyarság, identitástudat A teljesítmény és az emberi nagyság tisztelete Morál, önfegyelem, önismeret, tolerancia Derű, humor, vidámság Adottságok, képességek, a teljesítmény megbecsülése magunkban és másokban 1.2 Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja A művészeti tevékenység, mint minden emberi tevékenység magában hordozza az ember személyiségformálásának lehetőségeit. A művészetnek, mint emberi produktumnak az az értéke, hogy az emberhez, az emberről szól. Ezért célunk diákjainknak a magyarság és az európaiság értékeit közvetítő korszerű tudást és emberi mintát adni. Célunk a művészetoktatásban, nevelésben résztvevő tanulókkal: Megismertetni a nemzeti, művészeti kultúránk értékeit. Megismertetni az egyetemes művészet legnagyobb hatású értékeivel, alkotásival. Kibontakoztatni alkotó fantáziájukat, értelmi és érzelmi kifejező készségüket. Lehetőséget adni a város központjától távolabb élő gyermekek számára is a művészeti fejlődésre, amelyhez minden magyar állampolgárnak törvényben szabályozott joga van. Az ifjúság nevelésében az általános és középiskola, a család és környezet személyiségformáló tevékenysége mellett az érzelmi és esztétikai nevelés eszközével részt vállaljon. A tanulók készségeinek és képességének fejlesztésével zenei és művészeti műveltségüket megalapozza. A tanulókat hozzásegítse szabadidejük tartalmas eltöltéséhez, nemcsak a gyermekkorban, hiszen megszerzett tudásukat a későbbiekben felnőttként is kamatoztathatják akár 20 / 83

21 amatőr együttesekben is. Ösztönözze a tanulókat amatőr művészeti együttesekbe, kulturális körökbe való bekapcsolódásra, részvételre. A társművészetekkel való együttműködésre ösztönözni. A kiemelkedő képességű tanulókat felkészítse szakirányú továbbtanulásra. Az intézmény tanulóival, tanáraival részt vegyen szűkebb otthona, de az egész város kulturális életében, annak ünnepségeit, rendezvényeit a maga módján színesebbé, gazdagabbá tegye. Járuljon hozzá a művészetet értő közönség kialakításához. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ezáltal motivált munkában kell fejleszteni a növendékek felelősségtudatát, a kitartás képességét és az érzelemvilág gazdagodását. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. A zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása: a tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás: a zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 21 / 83

22 A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. Az esetleges tanulási problémával küzdő vagy hátrányos helyzetű (SNI, BTMN stb.) tanulóknak megfelelő szakmai segítség nyújtása és a lemaradással küzdő növendékek felzárkóztatása. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése, közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok ápolása, létesítése hazai és lehetőség szerint külföldi zeneoktatási intézményekkel. Erősíteni kell az Európához való tartozás tudatát és késztetni más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Ez főképp a felsőbb évfolyamokon lehetséges, kiemelt területként zeneirodalom-zenetörténet órákon. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a 22 / 83

23 türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák - komolyzenei művek tükrében - jeles magyar történelmi személyiségek, művészek, írók, költők, munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés - oktatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, 23 / 83

24 önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Ezen képességek fejlesztésére nagyfokú lehetőséget biztosít iskolai formánk ahol a gyermekek egyéni képzésben vesznek részt. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Néhány komolyzenei példa megismerése, különösképpen az operák (pl: Mozart: Varázsfuvola ) kiemelten fontos lehet a családi példamutatás területén. 24 / 83

25 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Pályaorientáció Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a zenetanulás távlati lehetőségeiről. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Az álltalános iskola feladata, hogy átfogó képet nyújtson a munka világáról, a művészeti iskolában lehetőséget kell nyújtanunk, hogy a zeneművészeti pálya lehetőségeiről képet kapjanak a növendékek. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a 25 / 83

26 bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusok feladatai A pedagógus ellátja az intézmény egészére ellátandó feladatokat, melyek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel, így: Részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében, elfogadásában A jóváhagyott órarend szerint ellátja tanóráit, felkészül azok megtartására A tanulók munkáját rendszeresen értékeli, figyelemmel követi Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, iskolavezetéssel Együttműködés az iskola pedagógusaival, a pedagógiai célok megvalósulásának érdekében Részt vesz az értekezleteken, szakmai továbbképzéseken Beiskolázásban való közreműködés Vizsgáztatással kapcsolatos feladatok ellátása Az iskola szakmai képviselete, külső szervekkel való kapcsolattartással járó feladatok 26 / 83

27 Azon feladatok, amelyeket az iskola munka speciális ill. hivatalos jellege megkíván pl. versenyek rendezése, bemutatók tartása, koncerteken való közreműködés, hagyományok ápolása, ügyelet, stb. Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai: A zeneiskolai főtárgy tanár egyéni órarend és a kerettanterv előírásai alapján heti 2x30 vagy 2x45 -ben tanítja növendékeit. A max. 26 tanulóról főtárgyi naplót, törzslapot, bizonyítványt vezet. Szülői hangversenyt szervez, amelyen saját növendékeit szerepelteti, mint osztályfőnök vezeti az általa tanított tanulók közösségét. Koncertek, kurzusok, tanulmányi kirándulások szervezésével színesíti tanszaka életét (gyermekek látószögét). Pedagógus továbbképzés Intézményünkben a pedagógusok továbbképzésének az alábbi céljai vannak: -a hét évenként kötelező 120 órás továbbképzési kötelezettség teljesítése -a meglévő, korábban szerzett ismeretek további mélyítése, -a pedagógiai program színvonalas végrehajtásához szükséges ismeretek megszerzése, valamint felkészülés a minőségirányítási program megvalósítására. Az elmúlt években a kollégák legnagyobb része aktívan bekapcsolódott a továbbképzési programba, és teljesítette a kötelező 120 órát. A továbbiakban is támogatjuk és szorgalmazzuk -a tantestület által elfogadott től ig érvényes továbbképzési programban kidolgozott szempontokat és sorrendiséget figyelembe véve-az akkreditált továbbképzéseken való részvételt. A törvényi előírások figyelembevételével elkészítettük a következő időszak hosszútávú továbbképzési programtervét. Az iskola konkrét továbbképzési programját külön dokumentum tartalmazza. Kiemelt feladataink Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. 27 / 83

28 A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése a csoportos órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, a tantárgyak tananyagának elsajátítása során. A tanulók igényének kialakítása az egyéni ismeretszerzésre. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembevétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése. Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben. A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése. Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása. A személyes meggyőződés és világkép kialakítása, és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Azon hátrányoknak a csökkentése, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. A lassúbb ütemben fejlődő, lemaradó tanulók beillesztése lehetőség szerint korosztályuknak megfelelő tanulócsoportba való integrációjuk révén. Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (inkluzivitás). A feladatok megvalósítását szolgáló eszközök, módszerek. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. Önálló intézményi innovációk megvalósítása, folyamatossá tétele. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességének és kreativitásuknak a fejlesztése. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Nevelési céljaink megvalósítása érdekében: Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi kibontakozását. 28 / 83

29 Személyi ügyekben a szeretetről és diszkrécióról se feledkezzen meg. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét. Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával, fejlesztőpedagógussal. Egyénenként illetve csoportonként megtervezett tanévi munkáját, a megvalósulás dokumentálását, a reflexiók beépítését a munkája minőségének emelése és mind tudatosabbá tétele érdekében időben elvégzi. Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Munkáját pontosság jellemzi. Megszervezi a tehetséggondozás, versenyfelkészítés teendőit. Ismeri és alkalmazza az iskola nevelési dokumentumaiban megfogalmazott elveket az ellenőrzés-értékelés feladataiban. Ezek szerint cselekszik. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő elfoglaltságokba bekapcsolódik. A munkatervben előirt iskolai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz. Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A szaktanárok minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a fogadóórákon a szülőkkel) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A pedagógus a tanuló értékeléséről a tájékoztató füzeten keresztül és a fogadóórákon személyes megbeszélésekkel rendszeresen értesíti, tájékoztatja a szülőket. A tájékoztató füzet bejegyzéseit a főtárgy tanár ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzések beírását pótolja A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A csoportos művészeti ágak oktatása során a személyiségfejlesztés többnyire a csoport formálása, alakulása fejlesztése kapcsán nyilvánul meg. A szolfézs tantárgy tanítása során kifejezetten előnyt jelent, hogy a gyermekekkel kis létszámú csoportban foglalkozhatunk. 29 / 83

30 A hangszeres oktatás során minden tanítványunkkal egyénileg foglalkozunk, mivel erre alkalmat teremt sajátos oktatási formánk. S ezért fokozottan tudunk figyelni tanítványaink személyiség alakulására, fejlődésére. Az erős kötődés a tanári személyiséghez és a pedagógus viszonya a tanulóhoz erősen befolyásolja a zenetanulás eredményességét. Feladataink a személyiségfejlesztés során: - Helyes önértékelés kialakítása - A sikerek és kudarcok közös feldolgozása. - A helyes gyakorlási mód kialakítása - Az esztétikai érzék, ízlés fejlesztése, formálása - A művészeti produktumok megalkotásának öröme Feladataink eredményes végzéséhez szükségünk van a szülők segítségére, a velük való jó kapcsolat kialakítására és fenntartására A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A testi és lelki egészségre nevelés Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. A zenetanítás területén is nagy fontossággal bír az állóképesség, a helyes testtartás és testtudat kialakítása Ezen nevelés a Kovács-módszer beépítésével valósulhat meg. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Ennek megalapozása nagymértékben az általános iskolák feladata. Célunk - a közismereti iskolák programjaihoz kapcsolódva a növendékek figyelmét ráirányítani a környezettudatosság mindennapin életben való alkalmazására, akár zeneszerzők életpályáján keresztül (Kodály Zoltán természetszeretete). Az erre a témakörre íródott műveken át a zenei nevelésben is hozzá lehet járulni a környezettudatosság ápolásához. 30 / 83

31 Környezeti, egészségnevelési, baleset megelőzési feladataink Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, valamint a mindennapos testedzés megvalósítása az általános iskolák hatásköre. Baleset megelőzési feladatai iskolánknak is vannak. A tanév elején a csoportos órákon a gyermekeket balesetvédelmi oktatásban részesítjük. Témája: az általuk használt oktatási eszközök helyes használata, a szabálytalan használatból adódó esetleges balesetek megelőzése, a közlekedés veszélyeire való felhívás A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység teendők A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai Mivel napjainkban egyre inkább szűkül a térítésmentes oktatás lehetősége, különösen a nem kötelező jellegű iskolákban, megkülönböztetett figyelemmel kell munkálkodnunk a szociálisan nehéz helyzetben lévő gyermek tanulmányainak segítésében. A konkrét anyagi támogatást iskolánk kérvény benyújtása után, külön elbírálás alapján ítéli meg. A támogatások formái a következők: - Tandíjmentesség - Tandíjmérséklés ( térítési díj 50%) - Részletfizetési lehetőség A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolatípusunk önkéntes, egyéni motivációt kívánó oktatási forma. Így lehetőségünk adódik arra, hogy a hozzánk kerülő, ilyen jellegű problémákkal küzdő gyerekeket segítsük. A kisebb csoportok és egyéni jellegű oktatási formánk segíti a szocializációt. A közös élmények, szereplések próbák fejlesztik az önmegvalósítást. Mindezek nagymértékben hozzájárulhatnak a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek integrálásához. 31 / 83

32 Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánk fogadja a sajátos nevelési igényű tanulókat, fontos feladatunknak tekintjük az iskola életébe való maradéktalan integrálásukat. A sajátos nevelési igényű, beilleszkedési magatartási nehézségekkel küzdő, tanulási zavarokkal, illetve részképességzavarokkal küzdő gyerekek felzárkóztatása és fejlesztése is megjelenik a pedagógiai munkánkban. Az SNI tanulók nevelése-oktatása egyéni adottságaiknak megfelelően a vonatkozó jogszabályi előírások szerint történik. A használt módszerek igazodnak egyéni szükségleteikhez. Értékelésük egyéni elbírálás alapján, a vonatkozó szabályozók által megfogalmazott metódusnak megfelelően folyik. Ezek a tanulók többségi társaikkal együtt végzik iskolai feladataikat, de a szükséges területeken nagyfokú támogatást kapnak. Ez jelenti a fokozott toleranciát, az egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, az ellenőrzés és értékelés szigorú igazítását a tanuló képességeihez, s az egyéni foglalkozásokat Tehetséges tanulók fejlesztése tehetséggondozás Az iskola feladata, hogy a tehetségeket felfedezze és mindent megtegyen tehetségük kibontakoztatására. A tehetség felismerése számos tényezőn alapul. Objektíven mérhető elemei a zeneoktatás során: az átlagosnál jobb ritmusérzék, hallás, harmóniai és formaérzék, mely rendszerint magasabb szintű asszociatív képességgel és logikai készséggel párosul. A tehetség önmagában azonban nem elegendő a magas szintű teljesítmény eléréséhez. Ehhez kitartás, szorgalom, akaraterő, türelem és gondos gyakorlás szükséges. A korai fejlesztés - zeneóvoda, kiselőképző, előképző során játékos formában, az életkori sajátosságoknak megfelelően ismerhetjük meg a gyermekek adottságait, képességeit, ezek fejleszthetőségét. Így a kiválasztásra és a korrekcióra is jobb, több lehetőség adódik, a gyermek személyiségének sérülése nélkül. A főtárgy kiválasztása a tanulók és a szülők részéről sok szubjektív elemet tartalmaz (egyéni érdeklődés, adott városrészben az ismerős, ill. szimpatikus tanár, egyéni benyomások, vagy emlékek a szülő részéről stb.). Ez nem mindig találkozik a megfelelő fizikai és szellemi adottságokkal. Minden szak tanulásához más-más adottság szükséges. 32 / 83