A MENTÁLIS LEXIKON TÖBB SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA

Átírás

1 DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A MENTÁLIS LEXIKON TÖBB SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA LIBÁRDI PÉTER BUDAPEST,

2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ LIBÁRDI PÉTER A MENTÁLIS LEXIKON TÖBB SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA Nyelvtudományi Doktori Iskola vezető: Prof. Dr. Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program vezető: Prof. Dr. Gósy Mária DSc A bizottság tagjai A bizottság elnöke: Prof. Dr. Keszler Borbála DSc Hivatalosan felkért bírálók: Prof. Dr. Adamikné Jászó Anna DSc Prof. Dr. Lengyel Zsolt CSc A bizottság titkára: Dr. Bóna Judit PhD A bizottság további tagjai: Dr. Gyarmathy Dorottya PhD Dr. Laczkó Krisztina PhD Dr. Steklács János PhD Témavezető: Prof. Dr. Gósy Mária DSc Budapest,

3

4 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A MENTÁLIS LEXIKON Meghatározásának lehetőségei A mentális lexikon szerkezete A mentális lexikon mennyiségi mutatói Tárolás a mentális lexikonban BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ A beszédprodukció Levelt beszédprodukciós modellje Indefrey és Levelt modellje A szóprodukció bemutatása magyar példán Aktiválás a beszédpercepcióban A SPONTÁN BESZÉD AZ ANYANYELV-ELSAJÁTÍTÁS FOLYAMATA A FELNŐTTKOR HATÁRÁIG A MEMÓRIA SZEREPE A SZAVAK TÁROLÁSÁBAN AZ IFJÚSÁGI NYELV PSZICHOLINGVISZTIKAI ASPEKTUSAI A MENTÁLIS LEXIKON MEGISMERÉSÉNEK LEHETŐSÉGE, A SZÓASSZOCIÁCIÓ KÉRDÉSFELTEVÉSEK, CÉLOK, HIPOTÉZISEK ÁLTALÁNOS MÓDSZERTAN Kísérleti személyek Anyag és módszer EREDMÉNYEK Szabad szóasszociáció írásban A felvett korpusz adatai, mennyiségi mutatók A szóasszociációk tipizálása A 14 éves korosztály szóasszociációja írásban A 16 éves korosztály szóasszociációja írásban A 18 éves korosztály szóasszociációja írásban Részösszefoglalás a három korosztály írásbeli szóasszociációs eredményeinek összevetése Hálózati kapcsolatok az adatközlő diákok mentális lexikonában a gimnázium hívószó esetében

5 10.2. Szabad szóbeli szóasszociációk Időbeli tényezők A szóbeli szóasszociációk korosztályonkénti jellemzői az aktiválások tipológiája alapján A 14 éves korosztály szóbeli asszociációja A 16 éves korosztály szóbeli asszociációja A 18 éves korosztály szóbeli asszociációja Részösszefoglalás a három korosztály szóbeli szóasszociációs eredményeinek összevetése A szóismeret tesztelése írásban Szókeresés definíció megadásával írásban Spontánnarratíva-kísérlet a diákok tanulási szokásainak elmondása Hallott szöveg visszamondásának kísérlete KÖVETKEZTETÉSEK A vizsgálat fő hipotézisei az eredmények tükrében Hipotézisek az egyes vizsgálatok alapján ÖSSZEGZÉS TÉZISEK IRODALOM MELLÉKLETEK Feladatlap az írásbeli kísérletsorozathoz Az irányítottnarratíva-kísérlethez meghallgatott szöveg

6 ELŐSZÓ A lexikai egységeket tároló mentális lexikon feltöltődése, a szókincs nagyságának változása egész életen át tartó folyamat eredménye. Az anyanyelv-elsajátítás intenzitása (az egyén genetikai, szociális és pedagógiai vonatkozásai okán) életkori szakaszonként eltérő, egyénenként nagy individuális eltéréseket mutat, kvantitatív és kvalitatív mutatóit az egyén tapasztalata, életkora és kulturális öröksége, valamint az adott nyelv struktúrája is befolyásolja. Az életkori szakaszok megjelölései csupán jelzések, határaik összemosódnak, illetőleg a megelőző és a rá következő periódus sajátosságai átmenetileg egymás mellett is megjelennek (Gósy, 2005). A pszicholingvisztika az anyanyelv-elsajátítás folyamatának életkor szerinti szakaszolásában az ifjúsági nyelv alsó határát éves kornál jelöli meg, lezáródása nehezen behatárolható, mivel folytonossága okán átmenet nélkül válik az egyén nyelvhasználata felnőttnyelvivé. Az állandó és folyamatos változásáról a társadalmi hatóerők is gondoskodnak. Az életkor előrehaladtával a megértéshez szükséges aktivált szavak mennyisége folyamatos növekedést mutat, a megértés biztonsága erősödik, s valószínűsíthető, hogy ez a folyamat az intézményi oktatás keretében válik a leginkább intenzívvé, ahol változik az anyanyelv-tanulás színtere mellett annak metodikája is. A nyelvi tudatosság erősödő tendenciája az ifjúság nyelvhasználatának jellemzőin keresztül figyelhető meg. E korosztály mentális lexikonának mintázata sokszínűségében is feltételez hasonlóságot. Az egyéni sajátosságokon kívül leginkább a viszonylag homogénnek mondható közeg, a középiskolai színtér nyelvhasználata lesz meghatározó, melyben szerepet játszanak a köznyelvi jellemzők mellett a szakterminológiákon és az irodalmi nyelven túl a diáknyelv és a szleng jelen lévő elemei is. A gyermeknyelv fejlődésének első szakaszáról a szakirodalom ismeretanyaga a 20. század második feltől meglehetősen gazdag (Chomsky 1957, 1988, Piaget 1954, Vigotszkij 1956, 1971, Schlesinger 1977, MacWhinney 1975, 1998, 2004, Berko Gleason Bernstein Ratner 1998, Ingram 2001, Tomasello 2003, S. Meggyes 1971, Lengyel 1981a, Pléh 1985, Réger 1983, 1995, Gósy 1981, 1996, 2000, Kátainé Koós 1998). A későbbi évek, legfőképpen a tízéves kor utáni időszak vizsgálata azonban viszonylag kevés kutatási eredménnyel bír különösképpen a magyar szakirodalomban (pl. Gósy Kovács 2001, Csiszár 2011, Vallent Konstantinné 2011, Imre Menyhárt 2014, Bóna 2015, Laczkó 2015). A disszertáció témája a mentális lexikon mintázatának vizsgálata gimnazisták spontán beszédében, az aktiválásra került elemek és a köztük létrejött kapcsolat típusának, valamint minőségének több szempontú elemzése a megjelölt korosztályok anyanyelvhasználatában, 6

7 vagyis a gyermeki és a felnőtti mentális lexikon átmeneti időszakának, az ifjúsági szókincs állapotának és jellemzőinek bemutatására vállalkozik. A disszertáció elméleti hátterének a mentális lexikon mintázatát reprezentáló érintkező folyamatokat (felépítés, tárolás, aktiválás, mennyiségi mutatók, életkor, gender ) és a pszicholingvisztika kapcsolódó alapterületeit és aspektusait (anyanyelv-elsajátítás, beszédprodukció- és percepció, spontán beszéd, memória) alkalmazom. Vizsgálati módszerként a szóban és írásban történő szóasszociáció prioritása mellett a dolgozatban helyt kapnak olyan elemzések is, mint a szóismeret- és a szókeresés-, a spontán- és az irányítottnarratíva-vizsgálat kísérlete. A disszertáció témájához kötődő elméleti és módszertani jellemzőket a 1. ábra szemlélteti: Memória Spontán beszéd Felépítés Tárolás Beszédprodukció és -percepció Mennyiségi mutatók Aktiválás Életkor Gender Anyanyelvelsajátítás szóasszociáció, szóazonosítás (írásban és szóban), spontán és irányított narratíva Az ifjúság nyelvhasználata 1. ábra: A mentális lexikon mintázatát reprezentáló érintkező folyamatok (nyílfelirat), a pszicholingvisztika kapcsolódó alapterületei és aspektusai (ellipszisforma), valamint a vizsgálati módszerek (téglalapforma) a disszertációban érintett kutatással kapcsolatosan 7

8 Az értekezés témájának aktualitását az anyanyelv-elsajátítás átmeneti (gyermek- és felnőttnyelv közötti) periódusának, az ifjúsági nyelvnek szórványos ismerete indokolja a magyar szakirodalomban. Az eredmények a pszicholingvisztikai vonatkozásokon túl számos nyelvészeti tudományterületen (fonetika, beszélt nyelvi grammatika, diskurzuselemzés, retorika, textológia, ) vagy a magyar- és idegennyelv-tanítás módszertanában egyaránt hasznosíthatók, ahogy a pedagógia, illetve a gyógypedagógia, a szociológia, a pszichológia vagy a családi nevelés szakterülete is meríthet belőle. 8

9 1. A MENTÁLIS LEXIKON 1.1. Meghatározásának lehetőségei Az emberi agyban lévő szótár, a mentális lexikon felépítése és működése a pszicholingvisztika kiemelt kutatási területe. Meghatározása, illetve jellemzése régóta foglalkoztatja a nyelvészeket (is), számos elképzelés látott napvilágot Platóntól (madárkalitka-analógia) Cicerón (a memória minden dolgok kincsestára) Kant, német filozófuson (az emberi memória általános fejezetekre van osztva éppúgy, ahogy a könyvtár pocain a könyvek különböző címkékkel) és Aitchisonon (2003) át ( Úgy gondolom, hogy az emberi agy eredetileg egy üres kis szoba, amelyet olyan funkciókkal töltünk meg, amelyeket magunk választunk ) napjainkig. Pinker (2006: 83) meghatározásában: A nyelv tehát úgy működik, hogy minden ember agyában van egy szótár és egy fogalomtár, melynek tagjaira a szavak vonatkoznak (mentális lexikon), valamint egy szabályhalmaz, mely meghatározza, hogy a szótár elemei hogyan kapcsolódnak össze, és miként fejezik ki a fogalmak közötti viszonyokat (mentális grammatika). A csomópontok és összeköttetések bonyolultságának megjelenítésére Aitchison a térképanalógiát (2003) alkalmazza. Lengyel (2012) szerint a mentális lexikon egyszerre a szavak tárháza, beszédértési és beszédprodukálási folyamatok, valamint morfológiai események színtere. Meghatározásában az agyi szótár strukturált, szervezett és gazdaságos volta a lexikai folyamatok gyorsasága és az egyéni szókincs nagysága alapján feltételezhető. Jarema és Libben (2007) metaforának értelmezi a mentális lexikont, mellyel annak meghatározhatóságát kérdőjelezi meg. Létezik olyan felfogás is, mely szerint a mentális lexikon nem a szavakat tárolja, a szavak (ezen hipotézis szerint) ugyanis mentális állapotváltozást előidéző stimulusok, jelentés nélküli jelentés-előhívók (Elman 2004). Az elnevezés ( szótár, de még a lexikon is) kétarcúságára utalva félrevezető lehet, ugyanis mindkét szó statikus adathalmazra utal, mely alapvetően szemben áll a mentális lexikon lényegével: működése mindig valamiféle aktivitáshoz kötődik, és állandó (időbeni) változáson alapszik (Aitchison 2003, Knipf Rada Bernáth 2006). Azonosítható a rövid és a hosszú távú emlékezeti rendszer azon részével, amely felelős a nyelvi, verbális emlékek előhívásáért és tárolásáért (Lukács Pléh 2003). Aktív elővételező rendszernek is nevezhető, mely a lexikális reprezentációk folyamatos aktivációjával predikciókat téve igyekszik felismerni a szavakat (Pléh et al. 2014). Bańczerowski (2008) egy állandóan bővülő nyelvi tárról beszél, mely nagy mennyiségű kommunikációs 9

10 fragmentumból áll. A fragmentumok a végtelen asszociációs mezők és a köztük érvényesülő analógiák sokaságaként értelmezhetők. Véleménye szerint az ember a nyelvi kommunikáció folyamatában a külső világról saját tapasztalásai által szerzett belső reprezentációját közvetíti. A világról alkotott alanyi képet az ember mentális információs térképének nevezi. A világ nyelvi képe a természetes nyelvben kifejlődött kategóriarendszer, valamint a szókincs és a mondattan szemantikai struktúráinak összességeként a nyelvközösség által tapasztalt, átélt és elképzelt valóság rögzülését mutatja. Ebből a néhány kiragadott példából is egyértelmű, hogy a mentális lexikon szerveződésének vonatkozásában kielégítő meghatározás ma sem adható. A mentális lexikon megismerhetősége az elméleti nyelvészeti elgondolások mellett a pszicholingvisztikai kutatásokban minden esetben empirikus, kísérleten alapuló korpusz vizsgálatát feltételezi, és négy különböző kérdéskört érint (Pléh et al alapján): 1. a szavak felismerését és a szavakhoz való hozzáférést, 2. a szótár és a nyelvtan viszonyát, 3. a mentális szótár szerveződését és 4. a szókincs elsajátításának mechanizmusait. Pszichológiai tekintetben a szótár különböző mozzanatok (lásd 2. ábra) mentén szerveződik, és ezekre vonatkozóan tartalmaz információt (Lukács Pléh Kas Thuma 2014): 2. ábra: A szavakhoz tartozó információk típusai a mentális lexikonban Lukács Pléh Kas Thuma (2014) alapján 10

11 1.2. A mentális lexikon szerkezete A mentális lexikon dinamikus rendszer, melyet három rugalmasan változó, egymással érintkező, egymásba átalakuló terület alkot. Az első a lexikon aktív, a második a passzív tároló rész elemeit tartalmazza. Az aktív rész az adott személy által gyakran, a passzív rész ugyanazon személy által ismert, de ritkán használt nyelvi és beszédjeleit foglalja magában. A harmadik rész az éppen aktivált szókincs, amelyet a személy egy adott beszédhelyzetben használ. Ezen jelek vagy az egyik vagy mindkét (aktív és passzív) rész elemei közé tartozhatnak. A három terület között átjárhatóság van, legintenzívebben az aktivált terület változik, hiszen összetétele az adott beszédhelyzettől függ. AKTÍV PASSZÍV AKTIVÁLT 3. ábra: A mentális lexikon részei (Gósy 2005) A területek közötti váltások lehetnek hosszantartók vagy csupán átmenetiek, mindezt az adott beszédhelyzetek sorozata befolyásolja. A mentális lexikon felépítése nyelvspecifikus, vagyis feltételezhető, hogy az adott nyelv struktúrája meghatározza a nyelvi és beszédjelek tárolási módját. A lexémák egyaránt lehetnek elemei az aktív és a passzív területnek, a toldalékmorfémák közül a gyakran használtak (pl. többes szám jele, helyhatározói ragok, tárgyrag) az aktív, míg a régies formák (határozói igenévképző) a passzív részben találhatóak. A lexikális hozzáférés (az adott nyelvi, beszédjel keresése és megtalálása) során töltődik fel az éppen aktivált szókincs (Gósy 2005: ). Az egységek állandó cserélődését számos tényező indukálhatja, így az életkor, a tanulás és felejtés, a különböző tapasztalati működések, az adott elem előfordulásának gyakorisága, akusztikai, fonetikai sajátosságai, fonológiai ismérvek, kontextus vagy a közrejátszó előfeltevések (Gósy Kovács 2011). 11

12 1.3. A mentális lexikon mennyiségi mutatói A mentális lexikonban tárolt szavak mennyisége nehezen meghatározható, mivel elsajátításuk egy egész életen át tart, s ezt a folyamatot számtalan (korábban említett) tényező befolyásolja mind kvalitatív, mind kvantitatív szempontból. Ennek értelmében a mentális lexikon nagysága (annak összetettsége okán) egyfókuszú kísérleti módszerrel nehezen mérhető. Különböző, egymást kiegészítő kísérletek összessége adhat megközelítőleg objektív számadatot e tekintetben, bár a megfelelő kísérleti módszerek meglétével sem lenne egyszerű a kérdés megválaszolása. A hozzáférési folyamatok döntően tapasztalati működések, a szókincs nagyságának változása a tanulás és a felejtés, illetőleg az emlékezés egyfajta végeredménye (Gósy 2000). A mennyiségi mutató lexéma- vagy lexikai egység alapú, s ez által a lexikai egység több értelemben definiálható. Egy szó más szóelemmel kerül(het) kapcsolatba, aminek az egyéni szólehívások esetében számtalan variációja lehet (szóképzés, szóösszetétel, a számok különböző szavakként való értelmezése, illetve a szó-fogalom meghatározásának kérdése). Például egy szín (zöld) szó is, fogalom is lehet, szerepelhet jelzős szerkezetben is (katonai zöld), illetve körülírt (lilás barnás) alakban (Navracsics 2007), utóbbi arra enged következtetni, hogy a beszélő felfogta, érzékelte a jelenséget, csak a megfelelő szó hiányzik a szókészletéből (vö. Collins Lotfus 1975, Dittmann 2002). További kérdés, hogy a katonai zöld egy színárnyalatra utalva egy fogalomként van a mentális lexikonban, vagy két egysége a jelzős szerkezetnek (vö. Kovács L. 2013). A lexikon tehát nemcsak az önálló elemeket tartalmazza (Singleton 1999), hanem az elemek fonológiai, szemantikai jegyeit is és információkat arról a szintaktikai környezetről, amelybe az egység beépíthető, továbbá a grammatikai szabályok alkalmazhatóságáról (Fillmore 1971). Ezért az egyén mentális lexikonának nagysága csupán becslés szintjén számszerűsíthető. Számos kísérletet tart számon a szakirodalom az óvodás és a kisiskolás korosztály, illetve a tíz-tizennégy éves, valamint a tizennégy év fölötti tanulók esetében. Több kísérlet szóasszociációs módszerrel próbálta mérni az egyes korosztályok mentális lexikonának nagyságát: a évesekét (Cser 1939), a évesekét (Balló 1983), a 0 14 évesekét (Jagusztinné 1985), illetve az óvodásokét (Neuberger 2008). Ez a módszer alkalmas a lexikon működését reprezentáló pókhálóelmélet igazolása mellett a nagyság hozzávetőleges meghatározására (Lengyel 2008, Navracsics 2007). A hároméves korosztály szókincsét szó közé teszik a kutatók (vö. Bakonyi 1918, Gósy 1984, Meixner 1971, Erdei 1987). Az iskoláskor kezdetére 3000 szót mutatnak az adatok (Büky 1984), ugyanezen forrásra 12

13 utalva a tizennégy-tizenöt éves adatközlőnek 8 10 ezer elemből állhat a passzív szókincse, illetve ezer lexikai egységet is ismerhet a tanult vagy egyéb forrásból ismert idegen nyelv elemeivel együtt. Ezzel összevetve egy művelt fiatal felnőtt kísérleti eredménye szó ismeretét mutatta (Seashore Eckerson 1940), más elképzelés szerint a szavak száma 10 ezer és 100 ezer közé tehető (Miller 1965), vagy számuk 75 ezernél is többre becsülhető (Oldfield 1963). A mennyiségi mutatókkal kapcsolatosan további kérdésként merülhet fel a mentális lexikon nyelvi képesség szempontjából történő értelmezése, mely tartalmazza az adott beszédközösség egészére jellemző sajátosságokat. Ezeket a jellemzőket az egyén csak részben birtokolja, tehát az egyes egyéni tudások a kollektív tudás egyes, egymást átfedő részhalmazai. Különbségeik a grammatikában tapinthatók ki, és természetesen rendszer jellegűek. A grammatikai szerkezetekkel ellentétben az egyéni szókincs nagyobb szabadságfokú, a különbségek forrásai nem lingvisztikai alapúak, az életkor, a gender és a szakterületi műveltség alakítja azokat (vö. Lengyel 2011: 11). Jelen kutatás a kollektív tudás egy részhalmazának (gimnazisták általi ismeretek) három, egymáshoz közeli életkori szakaszát vizsgálja, melyben a szóelőhívások számadatai és a hozzáférési stratégiák jellemzői alapján pontosabb adathalmaz kapható a korosztályok közötti és az egyes korosztályokon belüli mennyiségi és minőségi mutatókról. Ezen mutatók hasonlóságai és/vagy különbségei nyomán következtetések vonhatóak le a gimnazisták mentális lexikonának állapotáról Tárolás a mentális lexikonban A mentális lexikon az emberi agyban a mediális/laterális temporális lebenyben (szavak tárolása) és a frontális/basalis ganglion struktúrákban (grammatikai egységek és szabályok megléte) található (Ullmann 2001). Az egyes szavak referenciális jelentése (Pulvermüller 2001) vagy az egyes szóalaktani folyamatok más és más agyrészekhez kapcsolódnak, de a gender különbségei is kimutathatók (Kimura 1999) az egyes lexikai szerkezetek előhívásakor vagy a szavakra való emlékezésben (vö. Gósy 2005: 197). Milyen egységeket tárol a mentális lexikon? A nyelvészetben a legáltalánosabb hivatkozási egység a szó fogalma, melynek az átfogó definiálására irányuló kísérletek eddig nem jártak sikerrel. Széles körben a legelfogadottabb meghatározása: a szó a legtermészetesebb, mindenki számára legkönnyebben megközelíthetı nyelvi egység 13

14 (Martinkó 2001). A századforduló újgrammatikus munkáiban a szó egyfelől kiindulási pontnak, másfelől a mondat jelentéstani tagolásával nyerhető egységnek tűnik fel. Kiefer Ferenc (1994) a szó mibenlétével foglalkozó írásában arra utal, hogy a szó nem határozható meg egyetlen, minden lényeges jegyet magában foglaló definícióval, több szófogalommal számol. A John Lyons munkájára (1968) alapozó koncepcióban az ún. grammatikai szó olyan formális egységként tűnik fel, amelynek sajátos kontrasztív és kombinálhatósági funkciója van. Ennek invariáns része a nem kompozicionális jelentésűnek tartott lexéma, performanciája pedig az e felfogásban nem automatikus hangtani szabályokként kezelt jelenségek hatókörébe eső legnagyobb egység, az ún. fonológiai szó (vö. Kiefer 1993: , idézi Fehér 2016). Kiefer a grammatikai szó fogalmát szintaktikai (belső szerkezetüket mondattani szabályok nem változtathatják meg) és morfológiai (inflexiós toldalékolás, képzés, összetétel révén létrejöttek) szavakra tagolja, megalkotva négyszintűvé vált szómodelljét (vö. Kiefer 1999: 188). Kenesei István (2000) és előtte Károly Sándor (1970) a nyelvi elemek megnyilatkozásokbeli előfordulásainak jellegén alapuló ún. szabad és kötött formák kettősségéből indulnak ki. Kenesei mentálislexikon-leírásában a szótári egységek tipologizálásakor szigorúan formális, az egyes elemek adottnak vélt disztribúciós, morfoszintaktikai és szemantikai jellemzőinek egyértelmű leírására törekvő kritériumokra támaszkodik (vö. Kenesei 2000: 76 77, 94). A logikai típusú elméletek közé tartozó fogalom=jelentés-elmélet szerint a szó jelentése nem más, mint maga a fogalom. A fogalom ontológiájáról szóló elméletek három csoportra oszthatók, melyeket Marosán Lajos: Szó, fogalom és jelentés (2013) című írása alapján ismertetek: 1. A fogalmat mentális reprezentációként határozza meg, mely a reprezentációs elmefilozófiai teória (Representational Theory of Mind, RTM) szerint a gondolkodás elmebeli megvalósulások mentén történik, például a hitek, a vágyak és az egyéb propozicionális attitűdök mentális szimbólumokként (szerkezetük van, nyelvszerű struktúrát alkotnak és szemantikai kompozicionalitás jellemzi őket) vesznek részt a gondolkodásban. Legismertebb válfaja a mentális nyelvről szóló hipotézis. 2. A képességelmélet meghatározásában a fogalom mint képesség egy entitás fogalma, mely nem mentális kép és nem mentális szó, s amely lehetővé teszi egy bizonyos entitás megkülönböztetését, újra felismerését, és különféle következtetések megalkotását biztosítja. Egyik fő képviselője Millikan (2000). 14

15 3. A fogalom propozíció, mely összekapcsolja a gondolkodást a nyelvvel és a referenciával, vagyis a szavak jelentése maga a fogalom. A mentális lexikonban tárolt elemek jelentést, szintaktikai, morfológiai és fonetikai információt tartalmaznak (Levelt 1989), melyekhez kapcsolódva további információkat is hordozhatnak. jelentés szintaktikai morfológiai fonetikai információ információ információ A MENTÁLIS LEXIKON EGY TÁROLT ELEME 4. ábra: A mentális lexikon egy tárolt elemének felépítése Levelt (1989) alapján A beszélő egyén lexikális hozzáférési műveletét számos, egymásba fonódó, egymást kiegészítő információk összetettsége jellemzi, Fillmore (1971) a jelentés, a szintaktikai, morfológiai és fonetikai információk mellett az alkalmazható grammatikai szabályt, predikátum esetén a lehetséges argumentumot, a használati (pragmatikai) feltételt és az elem a mentális lexikon más eleméhez fűződő szemantikai és morfológiai viszonyát nevezi meg (vö. Gósy 2005: 202). Hasonlóan vélekedik Caron (2001: 72), az egyén nyelvi jeleket tároló rendszerének négy alapvető információja (lásd Levelt 1989) kiegészítéseként az elem használati körét jelöli meg. A mentális lexikon felépítését több elmélet próbálja leírni, modellálni. Az alapteóriák kiindulásként teret biztosítanak a további elméleti kutatásoknak, melyek által betekintést kaphatunk e bonyolult mechanizmus felépítésébe és működésébe. A modellek alapvetően két kategóriába sorolhatók. Az egyik elképzelés szerint a szavak szemantikai jegyekre, ún. jelentésatomokra, atomgömbökre (meaning atoms) bonthatók. Egyes elképzelések szerint a primitívák veleszületettek, univerzálisak, és a szótanulás, illetve a fogalmi tanulás során belőlük kiindulva képezzük le a szavak, a fogalmak jelentését. Ezek a részegységek két vagy több szemantikai mező elemei is lehetnek, bizonyos mértékben egymás átfedéseiként is funkcionálhatnak (Csépe et al. 2011). Egy ettől eltérő felfogás szerint (Miller et al. 1976) a szemantikai primitívák a perceptuális primitívákra vezethetők vissza, vagyis olyan elemi összetevőkre, amelyek a percepcióban a tárgyészlelés 15

16 alapjául szolgálnak. Ez a felfogás a konkrét fogalmaknál jól elképzelhető, de az elvont fogalmak esetében nem ad kielégítő magyarázatot. Az atomgömb-elmélet tehát számos problémát vet fel, megoldhatatlan kérdésnek látszik többek között az atomgömb mint egység meghatározása vagy az egyes átfedésekben részt vevő összes elem pontos megnevezése is. A pszicholingvisztikai kutatások során elfogadottabbá vált az az elképzelés, amely a mentális lexikont olyan hálóhoz, hálózathoz (hálóelmélet) hasonlítja (Gósy Mária meghatározásában pókhálóelmélet, Aitchisonnál human word-web), ahol a szavak jelentésbeli asszociációik segítségével kapcsolódnak egymáshoz. Egy egységnek akár több egységgel is lehet közvetlen kapcsolata (Aitchison 2003, Gósy 2005). A kapcsolatokról azonban feltételezhető, hogy a köztük lévő viszonyok nem tekinthetőek egyenrangúnak (Aitchison 2003, Kovács L. 2007, 2008), hanem irányuk és erősségük foka változó mértékű lehet. Ennek ábrázolására gráfok alkalmazhatóak (Kovács L. 2007, Lengyel 2008), a modellben a nyilak a kapcsolatok irányát, a vonalak vastagsága a kapcsolatok erősségét jelölik. 5. ábra: A mentális lexikon felépítése irányított, súlyzott gráfokkal Kovács László 2007 alapján Kovács László e modellt a háló/pókhálómodell továbbfejlesztéseként alkalmasnak találja a mentális lexikon kutatásánál többek között a háló- és prototípus elméletek egy modellben történő egyesítésére, a kollokációk és a különböző típusú kapcsolatok kifejezőbb jelölésére színekkel, vonalfajtákkal (vö. Kovács L. 2013: 28 29). A hálózati jelleg hasonló prezentálását Spitzer (1996) is elvégzi, de ő gráfok helyett pontokat és hálózatokat említ, Fodor (1983) hasonlóan vélekedik, de ő nem definiálja a gráfok milyenségét. Umamoto (1998) a mentális lexikont annak hálózatos analógiája kapcsán a 16

17 hipertexthez hasonlítja, ami a world wide web (hipertext markup language html) nyelve, s a szókincsoktatás hatékony nyelvoktatási módszerének tartja, amely az adatközlők szóasszociációinak gyűjtésére és rendszerezésére használható. A mentális lexikonban az elemek nem elkülönülten, egymástól függetlenül, hanem egymáshoz kapcsolódva rögzülnek. A kapcsolatok fogalmi-szemantikai és lexikai-fonetikai szinten valósulhatnak meg. A két szint (fogalmi és lexikai) értelmezhetősége annak egymásba fonódási lehetősége okán nehezen megragadható, hiszen a fogalom verbális vagy vizuális formája már lexikalizált (vö. Fellbaum 1998, Murphy 2003, Navracsics 2007). A mentális lexikon egyes lexikai egységei között egy nyelvállapoton belül minden viszonyokon nyugszik saussure-i alaptézis szerint szintagmatikus és asszociatív (más meghatározásban paradigmatikus) viszony van. A nyelvi elemek szintagmatikus viszonyai a beszédaktus során jönnek létre, amikor a nyelv szigorú linearitása folytán a szavak egymás mellé kerülnek (kombináció), s egymással (a nyelvi rendszer készletéből, a mentális lexikonból) valamilyen nyelvtani viszonyra lépnek. A szavak kiválasztása (szelekciója) annak jelentésbeli vagy formai hasonlósága, illetve különbözősége (a hasonlóság nulla foka vagy negatív értéke) alapján történik. A kiválasztott szó paradigmatikus kapcsolatban áll a szóhalmazzal, amelyből a kiválasztás történt (Saussure 1997). Átlagos nyelvhasználóknál a szelekciós és a kombinatív kompetencia működése harmonikus összhangot mutat. A szóelőhívások tekintetében a saussure-i két tengely elméletre vonatkoztatva Jakobson (1980) értelmezi a metafora és a metonímia trópusokat. A hasonlósági (névátviteli) alapelven nyugvó metaforát asszociatív (paradigmatikus), az érintkezésen alapuló metonímiát szintagmatikus jellegű előhívástípusnak határozza meg. Tehát amíg a metafora két dolog belső tulajdonságainak összemérésével jön létre, addig a metonímia két dolog külső jellemzőinek egymásra vonatkoztatásával valósul meg. A metafora és a metonímia kiegészülve a további két mester- vagy alaptrópussal, a szinekdochéval és az iróniával a gondolkodási műveletek produktumai (Adamikné Jászó Anna meghatározása) közé sorolandók. A metonímiának és a szinekdochénak más és más a kognitív alapja, míg a metonímia szukcesszív (egymás utáni) viszonyon alapul, addig a szinekdochéra a felcserélési viszony a jellemző. E produktumok kapcsolatban vannak a megismerés descartes-i módszereivel (az analízissel és a szintézissel) és a retorikában általános érvforrásoknak tekintendő gondolkodási műveletekkel (Adamainé Jászó 2006). A mentális lexikon egyes lexikai egységei között megvalósuló véletlenszerű asszociatív (paradigmatikus) összetartozást nyelvfüggetlen, konceptuális szintnek is nevezhetjük (vö. Navracsics 2001, 2007). Huszár Ágnes (2005) a mentális lexikonban a 17

18 konceptus (nyelvfüggetlen fogalom) mellett a lemma (konkrét nyelvhez kötődő, de absztrakt szó) és a lexéma (konkrét nyelvi szó, annak fonológiai alakjával) hármasát határozza meg. Pinker (1997) elmélete két rendszer létezését feltételezi, egyik rész a lexikon (konnekcionista hálóban lévő hang-jelentés párok), másik rész a műveletvégző szabályrendszer. Ullmann procedurális/deklaratív modellje (2001) a deklaratív emlékezet függvényeként jellemzi a mentális lexikont. Más elképzelés szerint a szavak nyelvtani, szóalakkal kapcsolatos, a világra utaló, valamint képekhez és fogalmakhoz köthető információkat tárolja, illetve kapcsolatokat létesít más szavakkal a mentális szótár (vö. Pléh et al. 2008: 791). A mentális lexikonban nemcsak szavak tárolódnak, hanem a világról alkotott enciklopédikus tudásunk is (Kay 1989). Richards (1923) megfogalmazásában az agyunkban tárolt szavak jelentését a megszerzett tapasztalatok befolyásolják. Szemantikai relativizmus elméletében arra világít rá, hogy a szó egyéni műveltségünk és múltbeli élményeink alapján más és más tartalmakat idéz elő bennünk. Ez kontextusként kiegészül a jelenlegi (éppen aktuális) szituációval, s a tapasztalás így válik befolyásoló tényezővé. A megértés azért valósulhat meg, mert létezik kollektív jelentés, így a relativizmus részlegesen teljesedik ki (vö.: Adamik et al. 2005). Walter Ong (2002) szerint a szavak az emberi elmében az emlékezet során őrződhetnek meg, aminek elengedhetetlen feltétele a kommunikáció verbális módja, amelynél az aktiválás terjedésére hatással van a szövegprozódia. Ezért Ong kiemelt szerepet tulajdonít a folytonos és komplex gondolkodás érdekében a memotechnikai eszközök, mint a ritmizálás, az ismétlések, és az egyéb formuláris elemek folyamatos jelenlétének: Szóbeli kultúránkban a tapasztalat memotechnikai eszközök segítségével intellektualizálható (Ong 2002: 38). Rímes forma esetében a fonetikai, köznyelvi forma esetében pedig a szintaktikai-szemantikai kapcsolatok aktiválódnak gyakrabban (vö. Kovács L. 2013: 33). A szó jelentésének rögzítése és használata (a holisztikus felfogás alapján) az ember kategorizálási képességén alapul. A kategorizálás prototípusok alapján történik, egy entitásnak egy adott kategóriához való tartozása fokozat kérdése (Kiefer 2007). Az elmélet megalkotása alapvetően Rosch (1975) nevéhez fűződik. A prototípus-elmélet szerint a szónak van egy alapjelentése, amelyhez képest fokozati különbségek megalkotásával viszonyítunk jelentéseket. Ez az alapja annak, hogy az adott szót az alapjelentéséhez képest egy más kontextusba helyezve elemezzünk. Egy-egy szó több kategóriának is lehet eleme, és az adott kategórián belül eltérő mértékben lehet tipikus. A megítélési adatok alapján három altípusba lehet sorolni az egyes szavakat mindhárom fogalomkörön belül: prototipikus összefüggést mutatók, általános összefüggést mutatók és nem jellemző egyedek (Gósy 2005). A 18

19 prototipikus jelentés annál gyengébb, minél kevesebb tipikalitási feltétel érvényesül, vagyis az elmélet egyik megválaszolandó kérdése, hogy az alapjelentés utolsó eleme meghatározható-e, vagy hogy a beszélő osztályba vagy csoportba sorolásának képessége milyen sajátos, egyéni vonásokat mutat. A kategorizálás jelentőségéről és a prototípus-elmélet fejlődéséről Lakoff (1987) ad számot, illetve a kognitív megközelítések tulajdonságainak összefoglalásával a további kutatásokat alapozza meg. A prototípusokkal a magyar szakirodalomban Kiefer (2007), valamint Kövecses Benczes (2010) foglalkoznak. Utóbbi szerzőpáros az ún. példaalapú modellben elveti a prototipikus elem létezését, véleményük szerint a kategóriák a példák emlékképeiből jönnek létre. A szójelentések egymáshoz való kapcsolódásai szemantikai hálót képeznek, de természetesen a szemantikai jellemzők mellett a mentális lexikon működésének vizsgálatakor számolni kell a fonetikai kapcsolatok jelenlétével is. A szemantikai háló egységei közötti kapcsolatok erőssége a két egység közötti közös tulajdonságok számától függ. Általuk modellezhető többek között a szavak aktiválása vagy megtalálása beszéd közben (Kovács L. 2013). Ez alapján hierarchikusan építkező fogalmi rendszerek is kialakulhatnak. E hierarchiában a kognitív ökonómia elve is érvényesülni látszik, általában a jelentésben egymáshoz közelebb álló fogalmak a hierarchiában azon a fokon állnak, amelyeken a leginkább közelinek értelmezhető (vö. Quillian szemantikai memória modellel 1968, Collins Lotfus 1975). Ez a teória a szemantikai összetartozás elvével is összevethető (Baddeley 2001). Az aktivációs modellek legfontosabb jellemzője, hogy a mentális lexikont csomópontok és az azokat összekötő kapcsolatok hálózataként írják le (Kovács L. 2013). A csomópontok három formában találhatóak: fogalmak, lemmák, szóformák (Levelt, Roelofs, Meyer 1999). A hálózat elemei a beszédprodukció és a beszédpercepció folyamán különböző aktivációs szintekre kerülnek. Az aktiválási folyamatok intenzitás szempontjából különbözők, és emiatt valamennyi kapcsolat nem aktiválható egyszerre (vö. Huszár 2005: 63 64). A kapcsolatok erőssége csupán feltételezett, mértéke aktiválás közben nem mérhető. Az aktivált egységek számát negatívan módosíthatják és az aktiváció terjedését befolyásolhatják a közben fellépő blokkolási folyamatok (vö. Kiss 1975, Gósy 2005). A modell Roelofs WEAVER, WEAVER++ aktiválást modellező számítógépes programjának továbbfejlesztéseként értelmezhető. Aitchison (2003) szintén komplex hálózatként felfogható modulokról beszél, melyek között erősebb (modulokon belül) és gyengébb (szomszédos modulokhoz) kapcsolatok lehetnek, amelyek alhálózatokként is működhetnek. Elképzelése szerint egy szemantikai-szintaktikai modul és egy fonetikai-fonológiai modul valamint egy, az új szavak 19

20 alkotásáért felelős eszköztár létezik. Hasonlóképpen a mentális lexikont egymást átfedő modulok, illetve hálók összességeként képzeli el Caramazza (1999) Független Hálózat modellje. Helbig (2006) többdimenziós rétegnek említi a tároló rendszert, Hudson (2007) szerint külön hálózat a szemantika, a morfológia és a szintaxis. Meara (2009) több nyelv összekapcsoltságáról beszél, hasonlóan Grosjean és Léwy (2001) lexikai elérés bilingvis modelljéhez (BIMOLA = Bilingual Model of Lexical Access Modell). A mentális lexikont vizsgáló legújabb elméletek is a hálózat/(pók)hálóelképzelést preferálják, melyek alapja az alá- és fölérendeltség. Baayen (2007) hierarchikus temporális memória (Hierarchical Temporal Memory) elmélete szerint a mentális lexikon aktív memóriacsomópontokból (memory nodes) épül fel (Kovács L. 2013). Alapvető kérdésként merül fel továbbá, hogy a mentális lexikon aktiválása során az egységek szóalakonként vagy különböző morfémák alakjában kerülnek lehívásra. Többféle elgondolás is érvényben van egymás mellett: az egészleges vagy holisztikus modell szerint minden egyes toldalékolt szó külön bemenettel rendelkezik (Butterworth 1983), az elemző vagy analitikus elképzelés szerint csupán a szótövek tárolódnak, a többi alak a szabályok segítségével aktiválódik (Vannest Boland 1999). Köztes álláspontként az elemek előfordulásának gyakorisági tényezőit veszik alapul, vagyis a gyakrabban használatos toldalékolt szavak hasonlóan megtalálhatóak önállóan, mint a szótövek (Juhász Pléh 2001). A dekompozíciós elmélet képviselői kettős szervezettséget feltételeznek, a toldalékolt alakokhoz való nehezebb hozzáférést abban látják, hogy a szótő és a toldalék összekacsolása előtt az előhívásuk két helyről történik (Stanners et al. 1979, Caramazza et al. 1985). 20

21 2. BESZÉDPRODUKCIÓ ÉS BESZÉDPERCEPCIÓ A beszéd az emberi kommunikáció legtermészetesebb formája, olyan képesség, amely évekig tartó tanulás eredményeként sajátítható el, s ami kötődik az egyén fejlődéséhez és társadalmi szocializációjához (Levelt 1989). A beszéd a nyelvhasználat hangzó formája, két összetevője a beszédprodukció és a beszédpercepció, melyek az anyanyelv-elsajátítás folyamán párhuzamosan fejlődnek annyira egyidejűleg, hogy a beszélő egy gondolat nyelvi megformálása közben már a gondolat grammatikai, fonológiai megformáltságát végzi (Horváth 2009). Tipikus fejlődés esetén a percepció minden életkorban megelőzi a produkciót. Az első években a beszédprodukció gyorsabb és látványosabb; két-három éves kor után a fejlődés mértéke kiegyenlítődik (Gósy 2005). Az emberi gondolatok hangzó kifejezésének, illetve a hallott közlések feldolgozásának képessége evolúciós fejlődés eredménye. A beszéd egészében jelen vannak a tudati tényezők is (Subosits 2001) A beszédprodukció A beszélés során a szükséges lexikai egység kiválasztása, a fonológiai, fonetikai forma hozzárendelése, majd az aktuális artikulációs gesztusok véghezvitele a cél (Levelt 1989, 1993). A beszédképzés bonyolult biológiai mechanizmus, amely az agyi tervezés és irányítás eredménye (Subosits 2001), melyet a bal agyféltekében elhelyezkedő Broca-centrum irányít. A beszédprodukció folyamatának modellezése a hetvenes és nyolcvanas évek meghatározó pszicholingvisztikai irányzatai (interaktív, konnekcionista, szeriális, moduláris elképzelések) alapján történik (vö. Dell Reich 1981; Stemberger 1985; Lapointe Dell 1989). Az egyes modellek egymás kiegészítéseként, továbbfejlesztéseként is működnek. A szeriális értelmezésbe a visszacsatolás hiányát az interaktivitás (az időben később működésbe lépő modulok visszahatnak a korábbira) hivatott pótolni. A párhuzamos, megosztott feldolgozású modellek az interakciós modellekre emlékeztetnek, azonban inkább konnekcionistának tekinthetők (vö. Gósy 2005: 82). Garrett modellje (1980/1989) az általános nyelvi szintek mintájára produkciós szinteket határoz meg, melyben a beszélő üzeneteket fejez ki verbálisan. Az üzenetek számára a lexikai egységek kiválasztásra kerülnek a mentális lexikonból, és meghatározódnak a közlés alapvető grammatikai viszonyai. Ez a modell három fő szintet határoz meg: az üzenet, a mondat és az artikuláció szintjét, mely enciklopédikus, valamint pragmatikai-szintaktikai 21

22 ismereteket is tartalmaz. A modell egymástól független modulok működésén alapszik, legfőbb szervezési elve a linearitás. A Clark házaspár (1977) elképzelése nem állapít meg éles határokat a tervezés és a kivitelezés között, modelljük öt szintet feltételez. Az első szinten a szövegtervek fogalmazódnak meg, ahol a szövegműfaj is kiválasztásra kerül. A második szinten a mondattervezés zajlik (különválnak az ismert és új információk, a mellé- és alárendelések). A harmadik szinten a lexémák, a kifejezések kerülnek kiválasztásra, és a sorrendiség is kialakul. A negyedik szinten az artikuláció előkészítése történik, az ötödiken az artikuláció valósul meg. Ezzel a teóriával a hallgató meggyőzése is felmerül, vagyis egyfajta együttműködési szándék is megfogalmazódik, ami Grice (1975, 1989) együttműködési alapelvét készíti elő. Dell (1986) modellje aktivációterjedéses modell. E hipotézis a hálózatot létrehozó szavak egységei közötti szemantikai-fonológiai viszonyokra épít. Teóriája négy szintet határoz meg: szemantikai, szintaktikai struktúrák, morfológiai és fonológiai szintek, melyeken kategoriális szabályok érvényesülnek. A szintek felsorolása lépcsőzetes felépítésű, mely egyben hierarchiát is tükröz, s benne az információ aktiválása paralel folyik felülről lefelé és fordítva. A reprezentációk szinteken történő létrejötte hasonló Garrett (1988) felfogásához, abban különböznek leginkább, hogy a konnekcionista felfogásban a szintek egymással párhuzamosan működnek. Azok az elemek, amelyek aktivációs szintjüket elvesztették, törlődnek, s helyükbe új elemek kerülnek. A modell a hálózatként felépülő lexikont is,tartalmazza. Dell feltételezése szerint a mentális lexikon minden tárolt eleme képes a vele szemantikai vagy fonetikai kapcsolatban álló szó felidézésére. Az aktiváció egyszerre folyik mindkét irányba (felülről lefelé és fordítva). Az aktiválódás első fázisa szemantikai szintű, melyet egy szintaktikai séma követ, s a morfológiai szinten az az elem aktiválódik, mely a szemantikai szerveződéshez szükséges. A tervezés során a szándékolt jelentéshez kapcsolódó szavak aktivizálódnak a mentális lexikonban, ami láncreakció-szerűen terjed, s valószínűleg veszít erősségéből (Horváth 2009). Az egyes elemek kölcsönös kapcsolódása révén egy-egy szó többször is aktiválódhat, s az adott lexéma ez által magasabb aktivizációs szintre jut. Végül a beszélő azt a szót fogja választani, amely a legmagasabb aktivizációs szintet éri el (Motley 1985: 91). A sokfelé irányuló kapcsolat az egyes elemek között azonban gyakran zavarhatja az aktiválódás folyamatosságát. Az aktivációterjedés elmélete alapján a 20. század kilencvenes éveiben különféle jól működő szoftvereket fejlesztettek (Huszár 2005) a kognitív tudományokban architektúráknak nevezett általános tanulásmodellekhez, melyekkel a beszédprodukcióban a törlődött, aktiváció szintjüket vesztett elemek új elemekkel történő pótlását mutatták be (vö. Gósy 2005: 83). 22

23 Vannak olyan modellek is, melyek a beszédprodukció általános bemutatása mellett a nyelvi elemek tervezésének sorrendiségével foglalkoznak (Horváth 2009), ezek az ún. OSCAR (Vousden et al. 2000) és EXPLAN-modellek (Howell 2007) Levelt beszédprodukciós modellje A beszédprodukció legáltalánosabban elfogadott modellje Levelt (1999) nevéhez kötődik, amely a mentális kronometriai feladatokat alkalmazó kísérleti eredményekre építő, szeriális modell (Váradi 2013). A modell átfogóan elemzi a beszédprodukciót a beszéd szándékától az artikulációs megvalósulásig. Önálló modulokból és ellenőrző folyamatokból áll. Alapvetően hierarchikus felépítésű, de a párhuzamos működések is megtalálhatók az egyes mechanizmusok között. Központi eleme a mentális lexikon, mely a közléshez szükséges elemeket és információkat tartalmazza, s a modell két rendszere (szemantikai/szintaktikai és fonológiai/fonetikai) annak öt szakaszát (fogalmi előkészítés, grammatikai kódolás, morfo-fonológiai kódolás, fonetikai kódolás, artikuláció) köti össze. Levelt modelljének két rendszere a makro- és a mikrotervezés folyamatát reprezentálja. A makrotervezés maga a szándék, a mikrotervezés a kiválasztott nyelvi szerkezet, melyben beszélő az egyes beszédaktusokat nyelvi formába teszi, megkezdi a lexikális egységek válogatását a mentális lexikonból, és bizonyos időrendet tervez meg az elhangzásra vonatkozóan (Gósy 2005). A makro- és mikrotervezés szorosan követi egymást, a folyamatok kis mértékben párhuzamosan, illetve átfedésben valósulnak meg. A mentális lexikon kulcsfontosságú szerepe abban is megnyilvánul, hogy a preverbális üzenet létrejötte után közreműködik a grammatikai, majd a fonológiai kódolás lefolyásában. A grammatikai kódolás során a preverbális üzenet felszíni szerkezetté alakul. Ekkor a lexikai fogalmak előhívják a mentális lexikonban tárolódó lemmákat, amelyek aztán az egy szinttel lejjebb lévő morfo-fonológiai szójellemzőket aktiválják szintén a mentális lexikonban. Ezt a kétlépcsős működést bizonyítja az egyik szóelőhívási nehézség, a nyelvem hegyén van jelenség is (Váradi 2013). A beszélő sok esetben rendelkezik bizonyos szintaktikai, szemantikai információkkal a keresett szóról, de nem tud hozzáférni a fonológiai szerkezetéhez (Brown McNeill 1966/1977, Brown 1991, Burke et al. 1991, James Burke 2000, Gósy 2001). A grammatikai kódolás végeredményeként a felszíni szerkezet a morfológiai kódolást készíti elő. Ekkor a beszélő már hozzáfér az aktiválódott lemma 23

24 morfológiai és fonológiai elrendezéséhez. A szintaktikai szerkezet alapján megtörténik a szótagokra bontás, majd létrejön a közlés fonológiai partitúrája, amely az aktivált szó metrikai csoportosítása mellett tartalmazza a szótagokat alkotó fonémákat is. A fonológiai partitúra artikulációssá alakulása szintjén a beszélő hozzáfér a szavak kiejtéséhez szükséges információkhoz, az ún. artikulációs gesztusokhoz, s a beszédszervek mozgatásával eljutunk az artikulációval a kiejtésig (vö. Váradi 2013). 6. ábra: A beszédprodukciós folyamat modellje Levelt (1999) alapján 24

25 Indefrey és Levelt modellje Indefrey és Levelt (2004) képmegnevezéses szóprodukciós kísérletben a szómegértés és a szóprodukció feldolgozási folyamatai és kölcsönhatásai mellett a kép bemutatásától a képen látható tárgy megnevezésén túl a produkciós folyamat időtartamát is meghatározta. A kép megnevezése átlagosan 600 ms-ot, míg egy hallott szó megértése átlagosan 400 ms-ot vett igénybe. A modell (4. ábra) szürke ellipszisei a jelentésben hasonló fogalmi csomópontokat és lemmákat szemléltetik, a nyilak az aktiváció terjedési irányát mutatják. A szóprodukció fonológiailag hasonló szavak vagy szegmentumok általi pozitív irányú befolyásolhatóságát az I. és a II. számú nyilak jelzik, a modell ezen kölcsönhatások mechanizmusára nem tér ki. A III. és IV. nyíl a beszéd önellenőrzését jelzi, amit a megértési rendszer végez. Az elhangzott beszéden kívül a még nem artikulált, de fonológiailag megtervezett beszéd is monitorozás alatt van (vö. Magyari 2014: 396). 7. ábra: A szómegértésben és a szóprodukcióban részt vevő feldolgozási folyamatok és azok kölcsönhatása Indefrey és Levelt (2004) alapján 25

26 A szóprodukció bemutatása magyar példán A lexikális hozzáférés folyamatának célja a beszédprodukcióban a szükséges lexikai egység (leggyakrabban szó) kiválasztása, a fonetikai, fonológiai forma hozzárendelése, majd az aktuális artikulációs gesztusok véghezvitele (Levelt 1989; 1993; Levelt et al 1988). A modell magyar példán szemlélteti a folyamatot. 8. ábra: A szóprodukció modellje (Gósy 2005) Az ábrában szereplő kutyus szó a modell lemma szintjén található. A fogalmi előkészítés után, a lexikai fogalom definiálásával válik a működés nyelvspecifikussá. A fogalmi előkészítés közelebbről nehezen meghatározható, nem feltétlenül nyelvi jel, lehet vizuális élmény is (Gósy 2005: 209). A gondolati folyamat univerzális, befolyást rá számos mentális és környezetei vagy érzelmi hatás gyakorolhat. A lexikai válogatás szintjén a beszélő a mentális lexikon tárolt elemei közül válogat az adott beszédhelyzetnek és a kontextusnak megfelelően. A lexikai előhívás két szinten történik (Garrett 1980; Levelt 1989), a fogalom szemantikai-szintaktikai reprezentációja aktiválódik, majd a fonológiai alak társul hozzá, vagyis az egymásutániság és a viszonylagos önállóság egyaránt a jellemzőjük. A két 26

27 részfolyamat között minimális temporális eltérés van, mely esetenként a reakcióidőt zavaróan meghosszabbíthatja vagy akár meg is akaszthatja. A fenti példában a -ból raggal történő morfológiai kódolással (lexikai egység kerül a fonológiai kódolás szintjére) létrejön a lexéma. A magánhangzó-illeszkedés (-ból/-ből ragok megfelelő formájának kiválasztása) és a zöngésség szerinti hasonulás (kutyus+-ból = kutyuzsból ) által két fonológiai folyamat érvényesült. A beszédprodukció folyamán az elkülönülő lexikális hozzáférési lépések közül első a szemantikailag és szintaktikailag meghatározott információ, amit a fonológiai reprezentáció követ (Gósy 2005). Annak ellenére, hogy a téves kivitelezések hibatípusainak jelenléte általában rendkívül ritka, előfordul(hat)nak (relatíve nagy számban) téves szótalálások és téves kivitelezések még akkor is, ha a beszélő tudja, mit akar mondani. A zavart a hangzási hasonlóság is okozhatja, de a hozzáférési zavar érintheti a szótöveken kívül a toldalékokat is. Egy mondat tervezésekor minden egyes szó morfo-fonológiai kódja egyenként aktiválódik a mentális lexikonban Aktiválás a beszédpercepcióban A beszédfeldolgozás tevékenysége, a beszédpercepció az emberi kommunikáció egyik alapfeltételeként, annak szerves részeként a teljes beszédészlelési és beszédmegértési folyamatot foglalja magába. Beszédészlelésen a jelentés nélküli egységek (beszédhangok, hangkapcsolatok) felismerését, azonosítását, míg a beszédmegértésen a jelentéses nyelvi egységek (szavak, mondatok, szöveg) megértését és értelmezését értjük (Gósy 1995). A szófelismerést egy soktényezős választásos reakcióidő-feladatnak tekinti Miller (1965). A beszéd megértése és értelmezése a folyamatnak két különböző (egyenként több fokozatból felépülő), egymással hierarchikus viszonyt alkotó szintje. Az egyes szintek rendezett, integrált együttműködésben biztosítják a hallott beszédjelenségek megértését, mely során nem válik szét a beszéd értelmes és értelmetlen szegmensekre (vö. Gósy 2005). A beszédpercepció két szintjének mechanizmusai annak ellenére, hogy hatásukat közösen fejtik ki, kétféle irányt vehetnek: alulról felfelé végbemenő (elsősorban akusztikai, fonetikai információkra alapuló) és felülről lefelé ható (a jelentést középpontba állító vagy globálisan működő). Az első esetében az egymásra épülő működés eredményei egyre összetettebb válnak, s így érik el a végső megértést, a másodiknál az előfeltevések és a háttérismeretek felhasználása mellett az egyes részletinformációk teljes analízisét figyelmen kívül hagyva az alsóbb szinteken 27

28 csupán ellenőrző műveletek történnek (Bańczerowski 1994, Lengyel 1994, Gósy 2005, Fricker 2003, Jongman et al. 2003). A beszédmegértés komplex folyamat, mely az anyanyelv-elsajátítás során kialakuló percepciós bázist felhasználva működik a nyelvspecifikus jelenségek használatával. A percepciós bázis az a működésmechanizmus, amely során úgy dolgozzuk fel az elhangzott közléssorozatot, hogy a meghatározó nyelvi sajátosságok hatnak a fiziológiai rendszer működésére (Nemser 1971, Maruszewski 1975). A percepció során fontos segítséget nyújtanak a nyelvi jelek következési valószínűségeire és előfordulási gyakoriságaira vonatkozó ismeretek (Macher 2013). A hallgató sok esetben képes a hangjelenségek elébe menni, az akusztikai jelsorozat elejéből megjósolni annak folytatását, összevetve a beérkező jelet a saját előfeltevéseivel (Kassai 1998, Heck 2006). A megértésben szerepet játszik a redundancia (az előzményekhez képest új információval nem rendelkező elem), mely lehetővé teszi a hiányosan vagy pontatlanul továbbított jelsorozat szegmentálást, értelmezését úgy, hogy a lényeges információk ne vesszenek el (Bańczerowski 2000, Crystal 2003, Gósy 1998, 2005). A kutatók a megértés folyamatát modellek (lásd Bańczerowski 1994, Lengyel 1994, Gósy 1999) megalkotásával próbálják igazolni, melyek többsége a teljes percepciós folyamat működését (a beszédet körfolyamatként) míg mások egyes részleteinek (beszédészlelés, beszédmegértés) feldolgozását kísérlik meg. A legátfogóbb modellek sem adnak maradéktalan ismertetést, mivel a folyamatok egyes részei az elemzés számára rejtetten mennek végbe. A percepciós folyamatok vizsgálatakor jól kontrolálható és manipulálható a bemenet, míg a produkciós mechanizmusok elemzésekor csak a kimenet hozzáférhető, a közölni kívánt üzenet nem (Garnham 1985). A modellek többsége a lexikai egységek egy időben történő aktiválódását tartják valószínűnek. Az adott nyelv szókincsétől és egyéb feltételtől függően az egyes elemek között versengés alakul ki a szólehíváskor. A lexikai válogatás eredményeként jön létre a beszélő szándékát leginkább biztosító elem. A modellek a mentális reprezentáció egyes szintjei között lévő kapcsolat alapján megkülönböztethetők alulról felfelé (bottom-up) vagy interaktív (interaktiv top-down) típusú modellekre. Különbség az egyes szintek közötti működési irányban mutatkozik: az alulról felfelé építkező modellek lényegében adatvezéreltek, az alsóbb szintek információi határozzák meg a felsőbb szintekét, itt az információhatás visszafelé nem valósul meg, az interaktív modellek fogalomvezéreltek, itt az információáramlás mindkét irányban megtörténik. 28

29 E rendszerezésnek megfeleltethetők a percepciós modellek (Massaro 1994, Yeni- Komshian 1998), melyek alapjául Darwin (1976) passzív (az akusztikai inger passzív szűrőn, ellenőrző mechanizmuson keresztül megy át) és aktív (a jel felismerése két jel mintázata közötti dinamikus folyamat) modelljei szolgálhatnak. A produkció aktív folyamatához képest a megértést Saussure (1916/1997) is passzív folyamatnak vélte. Morton (1969, 1979, 1982) logogén elmélete passzív modellnek mondható, melyben a szavak jelentését, szintaktikai, fonológiai és ortográfiai szerkezetét ún. logogének reprezentálják a mentális lexikonban. A neurális minta hipotézisén alapszik ez az elmélet. A szófelismerés során a logogének (logogen = energiával feltöltött értelmet képviselő szómemória egység) monitorozzák a bejövő akusztikai vagy vizuális ingert. A szófelismerést a mentális lexikonban tárolt elemek energiaszintje dönti el, a gyakori szavak kisebb, a ritkábbak nagyobb energiaküszöbbel rendelkeznek. Zipf (1949) szerint nagyon kevés gyakori szó van, s egyben a gyakori szavak rövidebbek, ami gyorsítja a felismerést. Ezzel ellentétben mindig nagyon sok kis gyakoriságú szó van a mentális lexikonban. A gyakoriság elvárási rendszerként és elemi gazdaságossági (erőfeszítést csökkentő) tényezőként segíti a kódolást (Pléh et al. 2014), vagyis a gyakori szavak előhívása könnyebb a produkcióban, s az az előhívási időt és a produkció időtartamát is befolyásolja. Lindsay Norman (1977) majd később Osgood (1986) interakciós felfogású modelljeiben a különböző megértési komponensek egyszerre kezdenek dolgozni a beérkező anyagon, tehát párhuzamos működés történik a fonetika, a szótár, az alaktani és mondattani elemző, a szemantika és a pragmatika között. A szavak felismerésébe egyik oldalon az asszociatív tényezők, a másik oldalon a mondattani típusú elemzésnek alapja és támpontja a mentális lexikon. Mindez feltételez egy teremfelügyelőt, ami centrális processzorként működik, ő dönti el a keresésének eredményeinek összegzett értelmét (vö. Pléh 1998: 28 29). 29

30 Világismeret Szövegprezentáció Idő MENTÁLIS LEXIKON Bemenet Hangelemzés Szófelismerés Mondatelemzés Jelentés T E R E M F E L Ü G Y E L Ő 9. ábra: A szótár döntő szerepe és a mondatmegértés módosított folyamata az interakciós felfogások szerint Pléh Csaba (1998) kiindulása alapján Az interaktív aktivációs modelltípusra példa a TRACE (McClelland Elman 1986), melyben három egymásra alulról felfelé és felülről lefelé ható hierarchikus réteg (fonetikai jegyek fonémák szavak) különül el, melyek serkentő és gátló hatással lehetnek egymásra. A fonémák és a szavak nem diszkrét egységként vannak jelen, hanem aktivációs kötődést mutatnak az egyes egységek szintjeihez. A modellben a szólehívások temporális jellegzetességei is megjelennek, ezek szolgálnak az egységek közötti kapcsolatok működésére. A szófelismerési folyamat első, önálló (autonóm) szakaszában a kohort modell (Wilson Tyler 1980) alapján létrejön egy szókezdő kohort (akusztikai input), mely alapján aktiválódnak a hallott szó potenciális megfelelői (valamennyi azonosan kezdődő szó) a mentális lexikonból. A másik szakaszt a már aktiválódott megfelelők versengése tölti ki, ez az ún. jegykeresés. E szakasz interaktív, s nemcsak alulról felfelé, hanem ellentétes irányban is működnek benne a folyamatok. A kohort elmélet a kontextushatást is képes figyelembe venni, ezért jól alkalmazható a folyamatos beszédben történő szófelismerés megfigyelésére. A lexikális feldolgozást a szógyakoriság hatása is meghatározza, mely akusztikusan és vizuálisan is erősen befolyásolja a szófelismerést és a produkciót. Hatása többféleképpen értelmezhető: a gyakoribb szerkezetekhez való hozzáférés gyorsabban vagy kevesebb 30

31 erőfeszítéssel megy végbe, vagy egyszerűen kevesebb bizonyíték kell az aktiválásukhoz (Jurafsky et al 2002). A beszéd feldolgozásának teljes működését mutatja be Cutler és Clifton (1999) beszédpercepciós modellje. A folyamat négy elkülönített szakasza (beszédinformációk dekódolása, szegmentálás, felismerés-szóazonosítás, integrálás) mellett figyelembe veszi a szupraszegmentális jellemzőket is. Az utolsó szakaszban a nyelvi információk tágabb kontextusba, a diskurzusmodellbe integrálódnak (Váradi 2013). Elman (2004) véleménye szerint a bejövő akusztikai jel egyenesen a mentális állapotra hat, ami egy adott szó reprezentációja (egyfajta direkt észlelés). Lényege az előjelzés, a predikció, amelynél a szavak jelentése a meghatározó, ami azonban kontextusonként változó is lehet (Gósy 2005). A magyar nyelv tipológiai és strukturális jellemzői okán sajátos megközelítést is igényel a beszédpercepció vizsgálata. A ragozás és a kétértelműség kérdése, a ragozási minták és a szabályok realitása, avagy a ragok jelentéstartalma (Pléh 2000) olyan szempontokat vet fel, melyeknek más, nem agglutináló nyelveknél nincs jelentőségük. Ilyen például, hogy a magyar nyelvben van analitikus hozzáférési folyamat, ami a dekompozíciós elméletet támasztja alá. Temporális különbséget (hosszabb reakcióidőt) mutat az azonos szótagszámú többmorfémás szó (csókjaidtól) és a szótő (levendula) hozzáférési folyamata (vö. Gergely Pléh 1994; 1995). A szavak (vagy akár egy szöveg) felidézésének egyik jellemző vonása az ún. fürdőkádhatás (Aitchison elnevezése 1987), mely szerint a beszélők a szó elejére a legkönnyebben majd a szó végére, legkevésbé pedig a szó közepére emlékeznek (ez hasonlítható a kádban ülő ember vizuális képéhez: legtöbb a fejből, majd a lábból, a testből viszont semmi sem látható. Ez a hatás a lexikális hozzáférés jellemzője, míg a kombinatorikus hibák inkább a lineáris feldolgozásra utalnak (Pléh et al. 2014). 31

32 3. A SPONTÁN BESZÉD A spontán beszéd esetében a gondolkodás, a szöveg megszerkesztése és elmondása szinkrón tevékenység, valós időben, rögtönzött formában (előkészítés nélkül) történik. A hallgató és a beszélő rövid távú memóriája által befolyásoltan, meghatározott kontextusban, szemtől szembeni kommunikációban valósul meg. Akusztikai sajátosságokkal rendelkezik, gesztusok, testbeszéd, artikuláció jellemzi (Wacha 1974, Imre 2005, Miller Weinert 1998, Neuberger 2014, Gósy et al. 2009). Megvalósulása egyszeri, megismételhetetlen. Jellemzője továbbá a közvetlenség, a kontextus, valamint a lexikai tömörség és grammatikai összetettség tekintetében (Halliday 1979). A beszélt nyelvi szövegépítkezés jegyeinek vizsgálata során megfigyelhető, hogy számos logikai és szemantikai-szintaktikai ugrást tartalmaz. A beszélő a spontán beszéd közben logikai, ok-okozati összefüggéseket jelző kötőszókat (ezért, ugyanis, tehát stb.) gyakran elhagyja, vagy pedig a kapcsolatos és kötőszóval helyettesíti (Neuberger 2014), ennek okán a szerkesztésére a kapcsolatos mellékmondatos mondatfűzés a jellemző, melyeket láncszerűen, egymást követve, ritmikusan köt össze a beszélő. Ezek a szukcesszív tagmondatok az emlékezeti terhelés csökkenését szolgálják (Wacha 1988). A beszélő ezzel összefüggésben morfológiai, szintaktikai, tartalmi-logikai tévesztéseket vét(het), ezeket azonban a globális szövegtartalom megtartása érdekében figyelmen kívül hagyja (Fábricz 1988). A spontán beszéd további jellemzője, hogy sajátos felépítése, stílusa van, amelyet nem ritkán redundancia és hiány jellemez (Gósy 2004). A beszélő sok esetben átfogalmazza, megismétli, megváltoztatja, átszerkeszti mondanivalóját, mintegy túlbiztosítja a megértés érdekében. Ellentétes esetben, számítva a hallgatóval közös előismeretek meglétére, agrammatikus vagy elliptikus mondatokat alkalmaz, melyek tartalmi vagy formai hiányai a beszéd folyamán spontán, mentális síkon, kimondatlanul kiegészítődnek. Agrammatikus formák vagy szerkezetek ezen kívül az egyeztetési tévedések is. Problémát okozhatnak a hallgató számára a kötetlen beszélgetésekre jellemző közbeékelődések, mondatátszövődések, váratlan bővítmények. Ezek oka a makrotervezés egyes részleteinek előretörése az aktuális formai megvalósításban. A beékelt szerkezetek nemegyszer befejezetlenek, ami a gondolatifogalmi ugrásokból ered (Neuberger 2014). A spontán beszéd által közölni szánt mondanivaló a közlés tárgyán kívül egyéb összetevőket: asszociációkat, személyes viszonyulást a témához, véleményt is tartalmaz. Ennek következménye az is, hogy a tagmondatok alanya nem minden esetben egyezik meg, vagyis gyakoriak az alanyváltások, a hosszabb spontán közlés egyes részeinek alanya gyakran csak a teljes szöveg elhangzása, nemegyszer a beszédhelyzet ismeretében deríthető ki (Keszler 1983, Gósy 2005). A spontán megnyilatkozásban váratlan 32

33 bővítmény is előfordulhat, mely szerkezetileg vagy nem tökéletes vagy nem illik a mondatba. A beszédtervezés gyakorlatilag bármely szintje hatással lehet a kivitelezésre, és módosíthatja a létrehozott közlést, a formailag szervezetlenül ékelődő részek rendszerint a korábban már elhangzottakkal vannak valamiféle, leggyakrabban szemantikai, logikai kapcsolatban (Gósy 2005). A beszélő a mondanivaló tagolását, szegmentálását a beszédprodukció mikrotervezési szakaszában megtervezi, azt az egyéni fiziológiai tényezők, a beszéd tartalma, a szöveg típusa, a beszédhelyzet (Váradi 2008) részben befolyásolják, de az artikulációs megvalósulás s nagyobb részt ösztönösen zajlik (vö. Neuberger 2014). Természetesen számolni kell az egyéni különbségek előfordulásaival is. Individuális jellemzők hatása mutatkozik meg a szünetek alkalmazásakor. A beszédszünetek egyrészt a lélegzetvételhez szükséges időt biztosítják, másrészt az értelmi tagolást segítik elő (Szende 1976). A néma szünetek általában kapcsolódnak a megnyilatkozások egységeinek határain, ez a funkció az anyanyelv-elsajátítás kezdetétől fogva jelen van a közepes vagy hosszabb bekezdések határán (Esposito et al. 2004). A szünetek előfordulása egyénenként igen változó, jelenlétük a spontán beszédben relatíve nagyszámú, a beszéd teljes hosszának 20-50%-át is kitehetik, némely esetben ennél magasabb arányban is jelen lehetnek (Gocsál 2001, Markó 2005, Bóna 2007). A szünetek a produkcióban a tervezés és a kivitelezés diszharmóniáját oldják fel, illetve a mentális lexikonban történő keresésre szolgáltatnak időt, a beszédmegértésben pedig csökkentik a tartalmi bizonytalanságot, lehetővé téve a biztos követhetőséget, a pontos feldolgozást (Gósy 2000). A spontán beszéd az életkor előrehaladtával állandóan változik, módosul, felnőtt korra lelassul, töredezettebbé, az artikuláció szempontjából pontatlanabbá válik/válhat, vagyis több szünetet (néma szünetet) alkalmaz a beszélő. A tartalmat tekintve is észlelhető a változás: ilyen a témától való kisebb-nagyobb mértékű eltérés, a redundáns szövegezés feltűnése, az egyes résztartalmak felesleges részletezése, sokszor a mondanivaló logikai vázának megsértésével is. Az életkorral azonban nő a grammatikai (morfológiai, szintaktikai) megformáltság pontossága (vö. Gósy 2005: 91). A beszéd folytonosan változó jelsorozat voltából kifolyólag és a tervezési és a kivitelezési folyamatok párhuzamos működése okán diszharmonikus jelenségek lép(het)nek fel a felszíni szerkezetekben, melyek a spontán beszéd folytonosságát számos formában megakaszthatják, ezeket összefoglaló néven megakadásjelenségeknek nevezzük (kategorizálásuk a magyar szakirodalomban Gósy 2002). 33

34 4. AZ ANYANYELV-ELSAJÁTÍTÁS FOLYAMATA A FELNŐTTKOR HATÁRÁIG Az anyanyelv pszicholingvisztikai értelmezés szerint az a gyermekkorban elsőként (vagy az elsők egyikeként) elsajátított kommunikációs eszköz, amely a nyelv hangzó változatának, a beszédnek produkcióját és feldolgozását, vagyis a mások hangos közlésének észlelését és megértését jelenti (Gósy 2005). Elsajátításának mikéntje alapkérdésként szolgál a kutatók számára. A nyelvi ontogenezis leírása alapvetően három elméleti megközelítés köré szerveződik, s mindhárom arra keresi a választ, hogy a genetikailag kódolt tudati alapideáknak és a megtapasztalást indikáló társadalmi környezetnek mi a szerepük, és hogyan hatnak egymásra az anyanyelvi fejlődésben. Az empirista (behaviorista) elmélet a tapasztalást helyezi előtérbe, a racionalista (innáta) felfogás szerint az alapismeretek születéskor már léteztek a tudatban, Noam Chomsky (konstrukcionista elmélet) alapján a gyermek egy univerzális grammatikával születik, ami biztosítja az anyanyelv-elsajátítást a tapasztalás segítségével (Adamikné Jászó 2012), vagyis a belső (mentális) rendszer és a környezeti hatások dinamikus egyensúlyára való törekvést helyezi a középpontba. A mentális lexikon alakulása, fejlődése szempontjából ez a magyarázat fontos mozzanattal járul hozzá ahhoz, hogy központi szerepet tulajdonít a rendszer átalakításának, átalakulásának, illetve a gyermeki (lexikon)rendszer-átlépési képességének. A konstrukcionista elképzelés tehát eleve feltételezi a gyermeki és felnőtti mentális lexikon különbségét (Lengyel 2011). A nyelvelsajátítás elméleti megközelítését David Crystal (2003) négy összetevő köré csoportosítja és fejti ki: utánzás, veleszületettség, kogníció és a bemenet (az anyai vagy más terminussal a dajkanyelv hatása). Közülük az utánzást és a hozzá kapcsolt megerősítést sokáig a nyelvelsajátítás egyetlen módjának tartották, de hamar bebizonyosodott, hogy a gyermek nem képes a felnőttek által használt nyelvtani szerkezetek és alakok pontos utánzására (még rendszeres és tudatos bevéső szándékú ismétlések után sem). A veleszületettség determinálja a gyermeki agy felkészültségét a nyelv elsajátítására: a beszédet észlelő gyermeknél a nyelv feltárását és strukturálását meghatározó általános elvek (nevezik nyelvi univerzáléknak is) automatikusan működésbe lépnek. Ezeket a szerkezeteket (ilyen nyelvelsajátító szerkezet például a language acquisition device = LAD) az elhangzó megnyilatkozások értelmezésére, működési hipotézisek felállítására használják a gyermekek. 34

35 Töredékes adatok LAD Univerzálék Értékelő elvek Nyelvtanok 10. ábra: A nyelvelsajátítás mint biológiai előkészítő rendszerek (LAD) irányította folyamat Pléh (2014) alapján A nyelvi szerkezet megjelenését a gyermek beszédében egy kognitív alap kialakulásához kötik a konstruktivista elmélet képviselői (Piaget 1954, Vigotszkij 1956, 1971 és Tomasello 2003), melynél a tapasztalás útján egybeesve a beszéd intellektuálissá, a gondolkodás pedig beszédhez kötötté válik (vö. Gósy 2005: 243). Az anyai beszéd segítő szerepe is meghatározó a gyermek beszédfejlődésében. Átalakított, pozitív értelemben leegyszerűsített formái lehetőségeket adnak az interakcióra és a tanulásra (Ferguson 1977), ezek a megnyilatkozások legtöbbször konkrétak, vagyis arra a helyzetre korlátozódnak, amelyben az anya-gyermek közötti konkrét tevékenység éppen folyik. A nyelv és a társadalmi környezet együtthatásának tekintetében is eltérők a nézetek. Piaget a nyelvet függetlennek tekinti a társadalmi környezettől, szerinte a gyermek önmagának szóló egocentrikus nyelvet fejleszt, s később alakít ki kapcsolatot a körülötte lévő világgal. Vigotszkij (1971) a nyelvet a kapcsolattartás eszközének tartja, amely együtt szolgálja a kapcsolatteremtő és a belső (egocentrikus) funkciót. Owens (1996) a gyermeknyelv fejlődésével foglalkozó szakirodalom és a Piaget-féle kognitív pszichológia elméletét veti össze az információfeldolgozással (az értelem működése hasonló a számítógépek működésének analógiájával) az alábbi táblázatban (Adamikné Jászó 2012). 35

36 1. táblázat: Piaget és az információfeldolgozás elméletének összehasonlítása Owens szerint Adamikné Jászó Anna (2012) alapján Elmélet Tanulás Memória Raktározás Előhívás Piaget elmélete A gondolat kognitív struktúrái. A megismerés fejlődési fokai. Az egyensúly állapotának az elérése a belső sémák és a bejövő információk között az asszimiláció és az akkomodáció segítségével. A memória típusai nem írthatók le, mert a memória nem külön aspektusa a megismerésnek. A sémában vagy már létezik, vagy újonnan alakult. Az előhívás szimbolikus funkció, amely egyéves kor táján alakul ki. Információfeldolgozás elmélete (information processing, IP) Az információ kognitív feldolgozása. A megismerés mechanizmusai vagy folyamatai. Az információ beépítése a hosszú távú memóriába ismétlés segítségével; a longitudinális változások reflektálnak az információ-felvétel folyamataira vagy stratégiáira. Érdekelt az érzékelés, a rövid és a hosszú távú memória részfolyamataiban. A kapacitás állandó, a megnövekedett mennyiség új stratégiákat jelent. Mind a felismerés, mind az előhívás kisgyermekkorban alakul ki. Az anyanyelv-elsajátítás bonyolult folyamatát magyarázó elméletek többségének feltételezésében a tanulási modell működése két összetevőjű: a gyermekek a nyelv egységei és tényei mellett hozzáférnek a kontextus néhány nem nyelvi sajátosságához is. Az egyes elméletek egymás kiegészítéseiként is működnek, a hipotézisek elméleti összetevőit az alábbi felsorolás szemlélteti (vö. Gósy 2005: 248): A genetikailag kódolt nyelvi képesség, mely feltételezi, hogy a gyermek bizonyos nyelvi összefüggéseket felismerő és elsajátító képessége eleve meglévő az egyénben. Valószínűleg létezik egy előzetes készlete a specifikusan nyelvi stratégiáknak a nyelvi szerkezetek elsajátítására (Chomsky 1957). A tanuláselméleti megközelítés azt feltételezi, hogy a nyelvfejlődés a tanulási folyamatnak a felnőttektől kapott megerősítése és általános elvei alapján megy végbe. Lényegében háromféle tanulást tartalmaz: a klasszikus és műveleti kondicionálást, valamint a szociális tanulást. 36

37 A kognitív elmélet szerint a nyelv a kognitív fejlődésnek van alárendelve, és a különféle fogalmak megszerzésétől függ. A szociális interakciós teória azt állítja, hogy a gyermek a nyelvet mások segítségével, illetőleg közvetítéssel sajátítja el, nem annyira a saját mentális aktiválása révén. A konnekcionista modellek bizonyos működésért felelős egységeket tételeznek fel, amelyek a nyelvtanulás során szükséges kapcsolatokért és asszociációkért felelősek. MacWhinney emergentizmus elmélete a minőségi növekedést helyezi a középpontba. A versenymodell nyelvspecifikus paraméterekből álló egyetemes mechanizmusokat tételez fel, tehát más kognitív folyamatokkal való kapcsolatrendszert is elemez. A támpontok a jelsorozatok elszigetelt jellemzői, s nem globális mondatminták sajátosságai (Pléh 1998). A tanulást mint egységet a modell a hét komponens interakciójaként kezeli. Az elmélet a nyelvelsajátítás univerzális kérdésének logikai megoldását kívánja bemutatni. 11. ábra: McWhinney (2004) hétkomponensű versenymodellje Gósy (2005) alapján Az anyanyelv-elsajátítás folyamata egyrészt folyamatosan, kiegyensúlyozottan, a megszületés pillanatától a felnőttkor határáig, a nyelv teljes birtokbavételéig, másrészt néhány szakaszra ütemezett ugrásszerű fejlődés mentén zajlik. Ez a megközelítés a gyermekekre nézve univerzálisnak, mindenkire egyformán érvényesnek mondható, ugyanakkor az egyéni jellemzőkből kifolyólag más-más tempó jellemzi az egyes egyének nyelvelsajátítását. 37

38 Normális fejlődés esetén a különbségek két és fél éves korban már nem érzékelhetők. A szakaszvégek két életkort jeleznek, s ezeket biológiai sorompóknak nevezzük: az anyanyelv alapszintű elsajátítása, a nyelvi tudatosság megszilárdulása 6-7 éves korra tehető (első biológiai sorompó), innentől kezdve a felnőttnyelvi minta minél sikeresebb megközelítése a cél. Ebben az életkorban a gyermekek beszédprodukciós szintje készen kell, hogy álljon az írott nyelv elsajátítására, ami az első iskolai évek tevékenységén alapul. Ekkor indul meg az anyanyelv intézményes oktatása (írott nyelv, nyelvtan, szövegalkotási készségek elsajátítása). A második biológiai sorompó éves korhoz köthető, ebben az életszakaszban valósítható meg legsikeresebben az idegennyelv-tanulás (más elképzelések szerint 7-10 éves korban). A mentális lexikon egyik alapvető tulajdonsága az intenzitás és a flexibilitás. Alakulásában (főként a szókincs gyarapodásában) alapvető szerepet játszik az észlelhetőség, vagyis a perceptuálhatóság, amelyek nagy erővel hatnak a hálózati rendszer felépítésére is. A tabula rasa-elv alapján a feltöltődés egyik alapvető jellemzője fonetikai-fonológiai és grammatikai szempontból az, hogy előzmény nélküli, s az átalakítási mechanizmusok működései által gyarapszik. A beszédmegértés többszintű, aktív folyamata során együtt fejlődik az artikulációs és a percepciós bázis (Gósy 1989), mely az életkorral szorosan összefügg, és kb. 14 éves korra éri el a felnőttre jellemző érzékenységet. Különböző nyelvi szintű (17, 18, 19 éves és egyetemista) fiataloknál kimutatták (Laufer Nation 1999), hogy az iskolai évek során a tudással növekszik a szókincs, és ez a növekedés a gyakori és a ritka szavaknál egyaránt érvényes (Pléh 2014). 38

39 5. A MEMÓRIA SZEREPE A SZAVAK TÁROLÁSÁBAN A nyelvelsajátítás, a nyelvfejlődés vagy a nyelvfeldolgozás nem vizsgálható csupán a nyelv szempontjából, hiszen a nyelvtől részben vagy teljesen független kognitív rendszerek is jelentős hatással vannak a nyelvi folyamatokra, melyeket emlékezeti rendszereknek nevezünk (Németh 2006). Az emlékezetet a pszichológia alapvetően háromféleképpen osztályozza: az első felosztás a kódolás tárolás előhívás szakaszát különbözteti meg (Melton 1963), majd a tárolás időtartama alapján rövid (másik elnevezése a munkamemória) és hosszú távú memóriatípusokat határoz meg, illetve az információk tárolásának módjait választja szét. Kódolás Tárolás Előhívás Elhelyezés Megőrzés Visszanyerés a memóriában a memóriában a memóriából 12. ábra: Az emlékezés három szakasza Melton (1963) nyomán A nyelvi folyamatok szempontjából szintén három emlékezeti struktúrát kell megemlíteni: a munkamemóriát, a procedurális és a deklaratív emlékezeti rendszereket. A tudatosságot erőteljesebben igénylő, másodlagos nyelvi folyamatokra (például a szöveg- és mondatértés későbbi szakaszai, a többnyelvűek kódváltása) a munkamemória-rendszer, míg a gyors, automatikus, implicit nyelvi működésekre (mint a mentális nyelvtan vagy a mondatmegértés korai szakasza) a procedurális rendszer van hatással (Csépe Győri Ragó ). A deklaratív rendszerek esetében az emlékezés implicit módon, a tárolás elsajátítási gyakorlatának felidézése nélkül nyilvánul meg (Schacter 1989). Baddeley és Hitch (1974) több komponensű, dinamikus, aktív rendszert feltételező munkamemória-modellje elvetette azt a felfogást, mely a rövid távú memóriát viszonylag egységes és passzív rendszernek definiálja, s a hosszú távú tár előszobájának tekinti (Atkinson és Shiffrin 1968, Mudrock 1974). Az új felfogás alapján a tárolás mellett a munkamemória különböző műveleteket is végez. A korlátozott kapacitás mellett: párhuzamos hozzáférést biztosít a tudat számára az eltérő reprezentációkhoz, fenntartja és manipulálja az információt a kognitív feladathelyzetekben (mint például a tanulás, következtetés, nyelvi megértés, képzelet, problémamegoldás), 39

40 és független információkat hoz interakcióba (Baddeley 1997, Racsmány 2004, vö. Németh 2006). Központi K végrehajtó Téri-vizuális vázlattömb Epizodikus puffer Fonológiai hurok Vizuális Epizodikus Nyelv szemantika hosszú távú emlékezet 13. ábra: A munkamemória modellje Baddeley (2000) alapján A modell alrendszerekre bontható, melyek közül a téri-vizuális vázlattömb a téri és vizuális ingerek megtartását és manipulálását biztosítják önálló munkamemória egységekként. A központi végrehajtó feladata az eredeti modellben a téri-vizuális vázlattömb és a fonológiai hurok irányítása, és a hosszú távú memóriával való kapcsolattartás volt, az újabb értelmezésben korlátozott kapacitású, modalitásfüggetlen rendszerként funkcionál. A modell egy fluid (gyorsan változó környezetei hatások nyomon követésére) és egy kikristályosodott egységre (a háttér információkkal való egyeztetés biztosítására) is felosztható. A központi végrehajtó többek között a beérkező információt igazítja a cselekvési célokhoz. Komplex verbális munkamemóriáról a fonológiai hurok és a végrehajtó funkciók egyidejű működésekor van szó (Baddeley 2000, Baddeley Logie 1999, Racsmány 2004, vö. Németh 2006: 16). A gyermek nyelvtanulásában és a szókincsbővülésben (a mentális lexikon feltöltődésében) kritikus és meghatározó szerepe van a nyelvelsajátítás motorjának (Baddeley 1986 elnevezése), a munkamemória alrendszereként működő fonológiai huroknak. Ezen kívül kiemelkedően fontos a második (idegen)nyelv elsajátításában, de szerepet játszik az olvasástanulás sikeres megvalósulásában is. A fonológiai hurok a nyelvelsajátítás első pillanatától jelen van a folyamatban, hat annak ütemére, fejlődése azonban a 7-10 éves kor 40

41 körül lezárul. A munkamemória az éppen beérkező információk, illetve a hosszú távú memóriából előhívottak átmeneti megtartását szolgálja, a beszédprodukcióban és a percepcióban egyaránt részt vesz (Gósy 2016). A fonológiai hurok egy új szó fonológiai reprezentációját ideiglenesen addig tartja fenn, míg ki nem épül a szóval kapcsolatos tartós emléknyom a mentális lexikonban (Gathercole 1999, vö. Racsmány 2007: 191). A szókincs növekedése és a fonológiai hurok terjedelmének relációja nézőpontjából a hurok segít a szavak hosszú távú megőrzésében, így a mentális lexikon feltöltődését segíti elő (Németh 2002, vö. Vakula 2013). A fonológiai hurok Baddeley szerint ugyan szerepet játszik a megértésben, de különösen a komplex és a nagy kapacitást igénylő feladatoknál válik jelentőssé (Turi et al. 2014). Gathercole (1999) és munkatársai vizsgálata szerint a munkamemória-teljesítmény nagyon szoros kapcsolatban áll a szókincs fejlődésével, így az életkor változásával jelentkező verbális munkamemória-különbségek jól prognosztizálják a későbbi szókincsgyarapodást. A szókincs gyarapodásának mértéke nem feltétlenül lineáris a gyermek életkorának a növekedésével, továbbá a gyermekek között meglehetősen nagyok az individuális különbségek. Ráadásul a mentális lexikon nagysága és milyensége szoros összefüggést mutat a kommunikációs és a tanulási folyamatokkal, továbbá a beszédértéssel is, így jelentős hatással van a gyermekek tanulási sikerességére és a további fejlődésükre (Gósy Kovács 2001). A megértési folyamat központi elemének tekintett mondatmegértésben a hangelemzés, a szófelismerés, valamint a morfológiai elemzés egyaránt meghatározó szerepet játszik. Az előhívott szavakat, az alkalmazott ragokat egymáshoz viszonyítjuk, és megalkotjuk a mondat jelentését, továbbá eldöntjük a mondat logikai szerkezetét, meghatározzuk az új információt és a beszélő szándékát (vö. Pléh 2014: 259). Józsa Krisztián és Steklács János (2010) szerint egy szöveg megértésekor az előzetes tudás és az újonnan szerzett információk közötti összefüggéseket tárjuk fel. Ebben az összetett folyamatban több részfolyamat összehangolásának a képessége szükséges, amelyben a figyelem és a munkamemória is kulcsszerepet játszik. Herbert és Eve Clark (1977) szerint a mondatmegértés három összetevő függvénye, melyet a 14. ábra szemléltet. 41

42 ADOTT ÚJ tagolás BEMENET mondateszerkezet és kijelentés KIMENET cselekvési elemzés 14. ábra: A mondatmegértés három összetevője Clark Clark (1977) nyomán A mondatmegértés és a nyelvfeldolgozás egyéni különbségeket is mutat, melyek hátterében Just és Carpenter (1996) CC-READER (Capacity Constrained Reader) modellje szerint nem nyelvi tudásbeli eltérések, hanem a nunkamemória, mint egy korlátozott kapacitású feldolgozó és tároló rendszer áll. A hazai (Németh 2002; 2006) és a nemzetközi szakirodalom (Ericsson Kintsch 1995, Caplan Waters 2013) szerint a mondatmegértés egyaránt a hosszú távú, készség kapcsolatú munkaemlékezeti rendszert használja (vö. Pléh 2014). 42

43 6. AZ IFJÚSÁGI NYELV PSZICHOLINGVISZTIKAI ASPEKTUSAI A magyar ifjúsági nyelv a nyelvészeti kutatások középpontjába szakirodalmi terminusként a 60-as évek közepétől került Kovalovszky tanulmánya (1963) nyomán, amit réteg- vagy csoportnyelvnek határozott meg. Megállapította, hogy új stílus jelent meg, melyet a lezserség, a humor, az irónia és a durvaság jellemez. A témát ekkor a magyar nyelv megóvásának szándéka tette időszerűvé, mivel e nyelvi réteg elemeinek kritika nélküli befogadása annak kreativitása, játékos szóalkotási módja, valamint változatossága és szemléletes kifejezőképessége mellett negatív hatású lehet a nyelvhasználatra nyelvészeti, pedagógiai, erkölcsi és egyéb vonatkozásban (Grétsy Kovalovszky 1965). Előzményként megemlítendő az 1898-ban Dobos Károly által szerkesztett A magyar diáknyelv és szótára című kiadvány. A kettős meghatározás megjelenése diák- vagy ifjúsági nyelv, illetve a réteg- vagy csoportnyelv értelmezés kérdése. A megnevezés előfordul életkori nyelvváltozatként (Sebestyén 1988) is, de a diáknyelv felfogható mint az ifjúsági nyelv egyik válfaja. Jellegét tekintve (a másoktól való elkülönülés és az önállóság bizonyításának szándéka miatt) inkább csoportnyelvnek határozható meg. A játékosság, az ötletesség, a vidám hangulat, a diákos csínytevés jellemzi (Kardos Szűts 1995). Használóját a felnőttek társadalmától a beavatottság érzése különíti el. Legközelebb a tolvajnyelvhez, a jassznyelvhez áll. Jellemzően három nyelvi szintet érint: a normatívan szabályozott köznyelvet, a saját, kialakulóban lévő és átvett szleng szókincset és a mindennapok trágár szavait és kifejezéseit. Szókincse állandóan gazdagodik, kifejezési formái elvontabbá és áttételesebbé válnak, a mondatszerkesztés sajátosságai gyors tempójú asszociációkról árulkodnak. Az irodalmi nyelv megújulási lehetőségeinek egyik fő forrása lehet (vö. Vidra 2001). Napjainkban jellemző egyfajta titkos kódnyelv használata, ami a beszélőket a csoporton belül is kisebb közösségekre osztja, például egy osztályközösségnek vagy egy baráti társaságnak is lehet csak rá jellemző speciális nyelvhasználata. A megváltozott társadalmi hatások, az átalakult olvasási szokások, a média és az internet térhódítása, az idegen nyelvi kifejezések fokozott beáramlása miatt radikális nyelvi elszegényedés (Vincze 2009) és kifejezésbeli színtelenség (diszkónyelv, rap-szövegek, sms-használat) jellemezi (Sebestyén 1999). Feltehető, hogy a manapság további új alkalmazások (snapchat, Facebook, WhatsApp, viber, Messenger, ) megjelenésével a beszélt nyelv egyre gyorsabb ütemű lesz, és ennek folytán intenzívebb leegyszerűsödésének lehetünk tanúi. 43

44 Az 1990-es évektől empirikus kutatások foglalkoznak a középiskolás korosztály nyelvhasználatával. Hatásukra az ifjúsági nyelvvel kapcsolatosan változott megítélése is, a fent említett negatív minősítés helyett a kutatók objektív mércével igyekeztek rávilágítani e korosztály tipikus nyelvhasználati jellemzőire. Tíz-tizennégy éves korra a serdülők magatartása egyre inkább társadalmi irányultságot kap, erősödő éntudatuk intenzívebbé teszi beszédfunkciójuk önkifejező szándékát, valamint beszédigényük motiváltságát. Mindez akarva-akaratlanul növeli a mondatalkotási készséget, és frazeológiai állománya is gyarapszik (Büky Egyed Pléh 1984: 63-67). Figyelmük a felnőttek nyelvhasználata felé fordul, részben őket utánozzák. Szóalkotásaikban (keresve az újat, a szokatlant, a meghökkentőt) a szóképzést és az szóösszetételt alkalmazzák a leggyakrabban. Gyakran a köznyelvi összetétel kap új jelentést, de még gyakoribb jellemző, hogy olyan szavakat kapcsolnak össze, amelyek jelentésük miatt egymás mellé nem kerülhetnek. Az is előfordul, hogy a köznyelvi összetétel elő- vagy utótagja helyett annak rokon értelmű párja szerepel, s így még erősebb a stilisztikai hatás. Gyakori az olyan szóösszetétel is, amelynek elő- vagy utótagja megváltozott alakban szerepel. Ismétlődő a szokatlan igekötő-használat (Bencédy 1995: 98). Újabban kedvelt formává váltak a szóláshasonlatok (például: Kevés vagy, mint Balaton szeletben a hullámverés.), melyek kis nyelvi tréfák is egyben. Megjelenésükre Balázs Géza (2007) tanulmányban hívja fel a figyelmet. Általában a fiatalok közismert szólásokat alakítanak át, változtatnak meg: Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra! a vaj van a füle mögött szólás újraértelmezéseként kerül elő től olyan módosulás is tapasztalható, amelyben vagy a szójelentések változtak meg, vagy teljesen kivesztek egyes kifejezések az ifjúság nyelvhasználatából. Az is jellemző (a gyors és intenzív változások okán), hogy a rögzült szavak, elemek viszonylag rövid ideig tárolódnak a mentális lexikonban, hiszen egy generáción belül is változhat a szójelentés, vagy az adott kifejezés elmarad(hat) a nyelvhasználatból. Így viszonylag gyors a mentális lexikon egyes részei (aktív-passzív) között a váltás. Az anyanyelv-elsajátítás folyamatának kutatásában is lassan hangsúlyt kap ez a korcsoport. Zsulán Julianna (1989) felmérése a töltelékszavak (melyek a hezitáció és a modorosság vagy a korrekciós szándék kifejezői lehetnek) és a szemantikai, valamint a grammatikai hibajelenségek előfordulásainak megfigyelésére irányult. Százötvenöt fő (14 éves, nyolcadik osztályos tanuló) váltakozó hosszúságú, elbeszélő és értekező-fejtegető műfajú élőszóbeli szövegét vizsgálta, melyben a következő megállapítást teszi: azokban a szövegekben, amelyekben nagyobb a különféle (nyelvbotlásos, de főleg szókincshiányos) eredetű szótévesztések száma megnő(het) a modoros beszédtöltelékek aránya, s ekkor a 44

45 modorosság (például a gyermekek szövegeiben a sok hangsúlytalan szakaszelőzőként funkcionáló hát valamilyen módon jelezheti a szókészlet használatának bizonytalanságát is (Zsulán 1989: 99). A metanyelvi tudás (homonimapárok régies és tájnyelvi alakjainak) aspektusvizsgálatát Szabó Kálmán (1994) végezte el. Irodalomtanítás közben figyelt fel arra, hogy a diákok bizonyos homonima párok régies vagy tájnyelvi alakjaihoz negatív értékítélettel viszonyulnak. Ugyanazon iskola négyszáz diákja 60 szópár vizsgálatakor az esetek döntő többségében csakis az egyik szóalakot választották, míg a másikat hibásnak, rossznak minősítették (Szabó 1994: 61). Laczkó Mária (2005) tizenöt és tizennyolc éves középiskolás diákok (30-30 fő) spontán élőszóbeli kommunikációjának felmérése az ún. magasabb szemantikai tartalmú minősítő melléknevek produkciójára irányult, mely azt eredményezte, hogy ezt a melléknévtípust az idősebb diákok gyakrabban használják, s azok szélesebb skálája is kimutatható beszédükben. A melléknevek szélesebb köre nem valamennyi tanuló beszédére, hanem a tanulók egy részének produkciójára jellemző csak (Laczkó 2005). Levelt elmélete alapján a évesek makro- és mikroszinten megvalósuló beszédtervezési műveletének vizsgálatáról is készült tanulmány (Laczkó 2006b). A két korosztály korpuszában a legnagyobb különbség az ismétlések terén mutatkozott (a 15 évesek a névmásokat és gondolataikat azonos nyelvi formában, míg a 18 évesek a kötőszavakat és ugyanazt a tartalmat eltérő nyelvi formában ismételték meg). Egy másik tanulmányban a 10. és 12. osztályosok mentális lexikonának összetételének vizsgálata valósult meg (Laczkó 2014) szintén szóasszociációs módszerrel az anyanyelvben és az elsőnek elsajátított idegen (angol) nyelvben. Az elemzés mindkét nyelv esetében az aktivált szavak hosszúságára, szófaji összetételére, a szemantikai kategóriák megoszlására és a szóelőhívási stratégiákra vonatkozott. Vallent Konstantinné (2010) a középiskolás korosztály nyelvének gyors ütemű változásaira hívta fel a figyelmet spontánnarratíva-elemzésében, melyben rámutat az artikuláció, bizonyos szupraszegmentális tényezők (temporális jellemzők, intonáció, hangerő), a szókincs, a mondatszerkesztés és a nyelvhasználat területén jelen lévő nehézségekre. Másik kutatásában (Vallent Konstantinné 2011) az érettségiző fiatalok beszéd- és íráskészségét vizsgálta, tanulmányozva a presztízsváltozattól való eltérést fonetikai, lexikai és szintaktikai szempontok érvényesítésével. A gyermekek szókincsének mennyiségi meghatározására is irányultak vizsgálatok. Az ifjúsági korcsoport esetében a szókincs nagyságának elemzésével egyetemben ismétlő mérés 45

46 valósult meg (a tizenkét-tizenhárom éves korosztálynál) Cser János 1939-ben elvégzett szabad szóasszociációs kutatása alapján (Gósy Kovács 2001). Ez az összevethetőség az új adatok elemzése mellett lehetőséget nyújtott a szókincs nyelvi, nyelvhasználati változásainak nyomon követésére hatvan év távlatában. A 17 éves korosztály spontán beszédének megakadásjelenségeit vizsgálva feladatorientált dialógusmódszerrel (Libárdi 2015) igazolást nyert, hogy a fiatalok spontán beszédében az összes megakadásjelenség-típus közül a fogalmi szint és a nyelvi tervezés közötti bizonytalanságok a leggyakoribbak, s a közlés hossza és összetettsége befolyásoló hatású a beszéd sikeres lefolyására. A (teljesség igénye nélkül) említett ifjúsági nyelvhasználatot vizsgáló kutatások csekély száma arra hívja fel a figyelmet, hogy a mentális lexikon sajátosságainak átfogó elemzésére ez idáig nem került sor. Ennek a hiánynak a pótlására tesz kísérletet az értekezés. 46

47 7. A MENTÁLIS LEXIKON MEGISMERÉSÉNEK LEHETŐSÉGE, A SZÓASSZOCIÁCIÓ A szóasszociáció vizsgálati módszer, alkalmazásakor a lexikális hozzáférés folyamatát specifikus parancs végrehajtásaként ismerjük meg, vagyis lefolyásával a mentális lexikon sajátos aktiválása történik. Az asszociációk működését bizonyos szemantikai kapcsolatok nagyon korai létrejötte biztosítja. Ez az asszociációs hálózat az alapja a szemantikai memóriának (Miller, Johnson Laird 1983). Az emlékezeti működések kutatói azt felételezik, hogy amint az emléknyom rögzül, az egyik neuronból a másikig egy nyúlvány nő ki, és szinaptikus kapcsolatot alkot egy másik neuronnal. Emlékezéskor ezeket a szinaptikus kapcsolatokat aktiváljuk (Rose, 1983). A szóasszociációs vizsgálatok folytán meghatározott típusú izolált szavak előhívása történik (kontextus nélküli keresési műveletek), mely új helyzetet teremt az egyén számára. Hasonló helyzet áll elő például írásbeli fogalmazáskor vagy levélíráskor, tehát amikor a végleges produkció nem azonnali (mint a spontán verbális kommunikációban), ezért lehetőség nyílik a változtatásra (Gósy 2001). E metódus kísérleti eredményei a mentális lexikon pókhálóelmélet alapú szerveződését a legnyilvánvalóbban reprezentálják. Elsőként Francis Galton alkalmazta ban, saját magán próbálta ki a szóasszociációs működéseket, illetőleg azok gyorsaságát (Gósy 2005). Az eljárásnak számos változata van, korlátozható vagy bővíthető például az adható válaszok száma, a válaszidő hossza, meghatározható az aktiválandó szavak szófaja, vagy kijelölhető a szavak egy tárgykörhöz való kapcsolódása. Cramer (1968) a szóasszociációkat összefoglaló művében 300-nál is több kísérlet eredményét összegzi, és elvégzi a szóasszociációs tesztek tipizálását. Két főcsoportot nevezett meg: a szabad és a kontrollált asszociációk csoportját, melyekhez számos alcsoportot is feltüntet. Napjainkra a módszernek különböző fajtái alakultak ki: Szabad szóasszociáció: a) Teljesen szabad szóasszociáció minden nyelvi vagy egyéb megkötés nélkül. b) A kísérleti személynek egy hívószóra kell kimondania az első szót, ami eszébe jut. c) A kísérleti személynek meghatározott számú szót kell kimondani meghatározott időintervallum alatt. Szűkített szóasszociáció: A kísérleti személynek a hívószóra meghatározott kategóriájú (pl. hasonló vagy ellentétes hangzású) szavakat kell mondania. 47

48 Nyitott szóasszociáció: A kísérleti személynek egy meghatározott jelentéskategórián belül (például állatok) kell annyi szót mondania, amennyi eszébe jut. A szóasszociácós kísérletek tipizálásának másik szempontja a stimulus, illetve a válaszadás formája, annak írott vagy szóbeli (ritkább esetben képi, rajzos forma) megvalósulása (vö. Cramer 1968, Szalay Deese 1978). A szóasszociációs kísérletek a mentális lexikonban tárolt egységek rendszerben megvalósuló kapcsolatait és az egyes nyelvi jelentésviszonyok befolyásoló hatását vizsgálják a tárolt információk tekintetében. A beszélő személy képes a mentális lexikonban tárolt elemeinek aktiválására, hiszen ez verbális kommunikációjának elengedhetetlen feltétele. A szólehívások szabály(ok) szerint mennek végbe. Az aktivált szavak minősége és mennyisége között egyéni különbségek tapasztalhatók. Az aktiválás bizonyos reakcióidő alatt zajlik, melyhez a beszélő valamilyen szóasszociációs stratégiát választ. A stratégia egyénenként különböző lehet (vö. Gósy 2005: 206): fonetikai (ez a leggyakoribb), szemantikai, grammatikai okokra visszavezethető hangzási egyezés/hasonlóság alapú, vagy összefüggés nélküli (a reakcióidő rövidülése miatt nem egyértelmű a megválasztott stratégia). Ebben az esetben az asszociatív memória a hívószóhoz vonatkozás nélküli elemeket aktivál. Ezeket a válaszokat az asszociatív vagy az egyéb válaszok kategóriájába soroljuk (Lengyel 2008). A szóasszociációs vizsgálatokban a szavak közötti viszonyok négy fő kategóriába csoportosíthatóak: mellérendelés az azonos kategórián belül, fölérendelés, együttjárás, szinonima (Csépe et al ). A szóaktiválások során az elemek szótagszáma is irányadó (a mentális lexikon szerveződésétől függően), a szótag szintű szegmentálás révén a hasonló szótagkezdet segít a lexikális hozzáférés során (Segui et al. 1990). Lényeges faktorok továbbá az aktiválási folyamat egyes elemei között jelentkező szünetek, melyek a lexikális hozzáférés időtényezői. A szünetek időtartamának változékonysága egyéni sajátosságokon alapszik, az első szavak aktiválása gyorsan megtörténik, az ötödik szó megtalálása után azonban a reakcióidő általában csökken, s a megfelelő keresési stratégia megtalálása után ismét felgyorsul. Ez a hozzáférési folyamatot hullámzóvá, szakaszossá, ritmikussá teszi. A párhuzamos (egy időben) és az egymást 48

49 követően zajló aktiválási folyamatok egy meghatározott értéktartományhoz viszonyítva (amennyiben az értéktartomány univerzálisnak fogadható el) valósulnak meg. A tartományt ( ms) meghaladva biztosra vehető, hogy nem párhuzamos, hanem egymást követő működések mennek végbe benne (Garman 1990, vö. Gósy 2005: 207). Az aktiváláskor a kísérleti személyre jellemző tényezők is befolyásoló hatásúak: az egyéni szókincs nagysága, a nyelvelsajátítás módja, a szó gyakorisága, hangzásbeli jellemzői, az egyéni szókincsben való jártasság, a szóaktiválás egyéni sebessége, a megválasztott aktiválási stratégia tempója, pszichés és egyéb tényezők, illetve még a szó szófaja is. Gátló hatásként a teszthelyzet adta szorongás is befolyásoló hatású lehet. Szófajok tekintetében a szófaji megkötés nélküli szóasszociáció esetében a legjellemzőbb a főnevek aktiválása (50-60%), majd az igéké (15-20%), ezeket követik a melléknevek, de előfordulnak módosítószók, határozószók és kis számban számnevek is (Gósy 2005). Az adott szófajú hívószavak behatárolják az aktivált szavak szófajiságát, de számos esetben előfordul, hogy főnév hívószó esetén igéből képzett főnév vegyül az asszociációs megjelenésbe, ami valószínűleg a beszélő tudatában önálló egységként rögzült. Az igék önmagukban is kisvilágot (vonzat, tárgy) alkotnak, melyek elsajátítása a főnevekénél sokkal bonyolultabb mentális működést feltételez (Lengyel 1981). A szóasszociációs vizsgálatok eredményeit a hívószó kategóriája (pozitív vagy negatív jelentés, illetve köznyelvi vagy szakszó), ismertsége (Cramer 1968), továbbá a válaszadók neme (Cser 1939, Kegyesné 2002, Rosenzweig 1970), képzettsége és annak szintje, szakterülete (Cramer 1968, Rosenzweig 1970), a nyelvismeret szintje (Södermann 1993), kultúrkörhöz való tartozása (Cramer 1968, Navracsics 2007, Szalay Deese 1978), intelligenciája és verbális képessége, értékei, érdeklődési köre (Cramer 1968), gyerek esetében a szülők által használt nyelv(ek) és a szülők végzettsége (Bátyi 2010) is befolyásol(hat)ja (idézi Kovács L. 2013). A konnotatív jelentések elemzése alapkérdésként merül fel a szavak mentális reprezentációjának szóasszociációs vizsgálati módszerénél, mely szerint egy adott szó jelenésmagjához (denotációjához) kapcsolódó konnotációk (valamennyi aktivált elem, mindaz, ami estünkbe jut róla, együttesen alkotja) alapján négy fogalom, a jelentésteliség, a képkiváltó és a mozgáskiváltó érték, valamint az érzelmi jelentés értelmezése köthető (vö. Pléh et al. 2014: 169). A jelentésteliség a kiinduló szó kontextusvilágának gazdagságát jelöli. Paivio (1965, 1971) szerint a konkrét referenciájú szavak mentális képviselete kettős: egyaránt beletartozik az asszociatív kontextus és a szenzoros reprezentáció. Minél elvontabb egy szó jelentése, annál nehezebben definiálható nyelvileg, annál nehezebben kapcsolható 49

50 hozzá egy bizonyos képzet, amely megvalósulása adja a képkiváltó értéket (Paivio 2006 alapján Fekete 2007). Például az asztal vagy a kert szónál a konnotatív kontextust szemléletes képzetek alkotják, míg a szabadság vagy az elmélet absztrakt jelentésű szavaknál a felidézett mentális képzettartalom asszociatív (Pléh et al. 2014: 169). Putnoky (1978) szerint az absztrakt szójelentés létrejöttében a beszédészlelési összetevő és a beszéddel kapcsolatos mozgásos reprezentációk vesznek részt. A motoros töltet a beszédkinesztézis és a tárgyak mozgásának képzetéhez kötött tartalom (vö. Pléh et al. 2014: 171). Osgood (1957) konnotatívjelentés-elmélete alapján a szavak aspecifikus érzelmi konnotációt (az értékelés, erő, aktivitás dimenziójához kötődően) is előhívnak. A szóasszociációs vizsgálatok kitérnek a mentális lexikon rendezettségének a beszélők életkori sajátosságaiból fakadó különbségeire is: a gyermekek általában szintagmatikus kapcsolatokat építenek ki (a nyelv lineáris voltát modellálva) a tárolt elemek között. Ilyenek például a főnév-melléknév, a melléknév-főnév vagy az ige-határozószó relációk (Gósy 2005), amelyek az egyes egységekkel történő szókapcsolatok, szintagmák létrehozását mutatják. Felnőttkorra azonban ezek a kapcsolatok átrendeződnek, és inkább paradigmatikus jelleget öltenek. Fejlődés-pszicholingvisztikai okokra visszavezethetően feltételezhető, hogy a szintagmatikus/paradigmatikus váltást követően a gimnazista korosztály esetében inkább a paradigmatikus kapcsolatok a jellemzőek (felnőttnyelvi jellegből adódóan), de az asszociatív (a hívószóval nincs nyelvi vonatkozásuk) válaszok közzététele is egyre valószínűbb, utóbbi megvalósulása a hálózati jellegre is utal (Lengyel 2008). A lexikális hozzáférés, azaz az adott nyelvi jel keresése és megtalálása életkorspecifikus, s a társadalmi változás befolyásolja a sikeres szóaktiválást: az idősebb korosztály sikeresebb a szókészlet kiveszőben lévő szavainak lehívásában, míg a fiatal generáció tagjai az új keletkezésű nyelvi jeleket aktiválják nagyobb számban eredményesen (Libárdi 2001). A szóasszociációs vizsgálatoknak Lengyel Zsolt (2009) három faját különíti el: Kiinduló eljárásként a szóasszociációs tesztet (SZAT) alkalmazta, melyben a hívó- és válaszszavak közötti grammatikai-szemantikai kapcsolatokat tárja fel, az adatközlők száma néhány tucat, a hívószavak száma szó. Ezt követi a szóasszociációs norma (SZAN), mely a szóasszociációs teszt továbbfejlesztése. A hívószóra adott válaszszavakat gyakoriság szerint rendezi, a kísérletbe legalább 1000 személy vett részt, a hívószavak száma is több száz. Harmadikként a szóasszociációs tezauruszt ismerteti (SZATE), ami hasonló a szóasszociációs teszthez, de megnövelt számú hívószót (több ezer) alkalmaz, melyeket a válaszszavak segítségével listáz, s az eljárást három alkalommal megismétli. Ezzel szavak közti szemantikai hálót nyer. Az eljárások alkalmasak arra, hogy nagy elemszámú adathalmazt 50

51 létrehozva nagyszámú ( fő) adatközlő bevonásával szóasszociációs normát (Aichison 1987: 24) határozzon meg, s ennek következtében a hívószavakra egyre több azonos válasz születhessen egy bizonyos életkori szakaszra (10-14 éves populációra) vetítve (Lengyel 2008). Az adatbázisok megléte (egyre több adatbázis létrehozása a különböző korosztályok esetében) egybevetési lehetőséget biztosít, melyek feldolgozásával átfogó kép adható a pszicholingvisztiai kérdések mellett vagy azokat kiegészítve egyéb alkalmazott nyelvészeti területek tematikáiról. A tömeges adatközlői mintavétel és a hálószemlélet (pókhálószemlélet) érvényesítése új kutatási lehetőségek felé mutat. Az adatfelvétel tudományos módszerek alkalmazásával internet útján zajlik, ami segíti a gyors adatgyűjtést, és viszonylag sok adatközlőt szólít meg egy időben, viszont a válaszadók motiváltsági szándéka és az adatok releváns volta nem minden esetben kísérhető nyomon. Kovács László (2012) szerint a mentális lexikont csúcspontok és azokat összekötő kapcsolatok hálózataként leíró aktivációs (aktivációterjedéses) modellekben a hálózat elemei különböző aktivációs szintre kerülnek beszéd, illetve beszédértés közben. Az aktiváció terjedése azon múlik, hogy milyen mértékben került aktivált állapotba egy adott szó a stimulusszó hallatán. Az aktivált szavak és az aktiváció szintje jelentős egyéni eltéréseket mutat (Kovács L. 2012). A szóasszociációk páronkénti vizsgálata részinformációk mellett hálózati összefüggéseket is tartalmaz. A hálózat csúcspontjai a szavak, melyek között asszociációs kapcsolat van. A csúcsokat forráscsúcsoknak (hívószavak, centrális) és célcsúcsoknak (hívószóra adott válaszszó, kevésbé centrális szó). Az együtt előforduló szavak mindegyike lehet forrás- és célcsúcs egyszerre, vagyis az asszociáció mindkét irányban egyformán működik. Egy részük gyakran együtt előforduló szó, úgynevezett kollokáció. Alakulhatnak szimmetrikus szópárok, de a ritkán vagy gyakran előforduló kapcsolatok elemzésével súlyozott hálózat is megrajzolható. A valóságban megfigyelt hálózatok jelentős része úgynevezett kisvilág hálózat, ahol a nagy elemszám ellenére egy kiválasztott elemről elindulva egy másik elem az élek mentén haladva néhány lépésen belül elérhető. Így a legtávolabbi szavak összekapcsolása is elérhető néhány lépéssel. 51

52 14. ábra: Az irányított szóasszociációs hálózat csoportszerkezeti és válaszidők szerinti súlyozási modelljei (Kovács László 2012) Az irányított asszociációs hálózat legsűrűbb csoportjait mutatja az ábra két különböző nézetben. A bal oldali a csoportszerkezetet ábrázolja, a jobb oldali ábra a válaszidők szerinti súlyozást. Mindkét nézetben azokat a szavakat, amelyek csak egyetlen csoportba tartoznak, üres alakzatjelölések (minden csoportot más-más alakzat ábrázol), a csoportok közös tagjait pedig teli karikák jelzik. A bal oldali ábrán szaggatott vonal segít elkülöníteni a csoportokat. A jobb oldali ábrán a rövid válaszidejű asszociációkat vastag vonal jelöli. A rövid válaszidejű élek tipikusan csoportok átfedéseiben lévő csúcspontokhoz vezetnek (Kovács L. 2012). 52

53 8. KÉRDÉSFELTEVÉSEK, CÉLOK, HIPOTÉZISEK Kutatásomban a vizsgálatok középpontjában a mentális lexikonban tárolt egységek közötti kapcsolatok elemzése áll. Arra keresem a választ, hogy a nyelv mint rendszer és a nyelvi jelek közötti jelentésviszonyok milyen befolyással vannak az információk rétegződésére az anyanyelv-elsajátítást lezáró, a felnőttnyelvhez illeszkedő ifjúsági nyelv átmeneti fázisában. Kutatási cél: A éves gimnazista diákok mentális lexikonában lezajló működések több vizsgálati úton történő felmérése és elemzése. Fő hipotézisek: 1. Az adatközlők szóelőhívásaiban nagyfokú egyéni és korosztályi teljesítmény feltételezhető. 2. Hipotézisem, hogy az egyéni stratégiák mellett a gender is befolyásolással lesz valamennyi kísérletben. Hipotézisek az egyes vizsgálatok alapján: A) Szóasszociáció: 1. A tizenévesek szóasszociációi csupán meghatározott időtartamban működnek. 2. A mentális lexikon aktiválása valamilyen tekintetben összetartozó szócsoportokat hoz létre. 3. A kutatásban résztvevő gimnazista korosztályok esetében a paradigmatikus kapcsolatok jelenléte lesz jellemző. B) Szóazonosítás: A szaktárgyi ismeretek megmutatkoznak az egyes korosztályok szóazonosításaiban. C) Spontán narratíva: Feltételezem, hogy a spontán beszédben korosztály- és témaspecifikus szavak jelennek meg. 53

54 D) Irányított narratíva: 1. Hipotézisem, hogy a hallott és visszamondott szöveg szómegfelelései életkorspecifikusan különböznek. 2. Feltételezem, hogy a kulcsfogalmak aktiválási stratégiájában érvényesülni fog a fürdőkádhatás. Az írásos kísérletsorozatban a kézírás egyéni jellegzetességei okoznak eltéréseket, míg a szóbeli adatrögzítésnél a teszthelyzet okozta pszichés gátlás lesz visszafogóbb hatású az egyes adatközlőkre nézve. 54

55 9. ÁLTALÁNOS MÓDSZERTAN Ebben a fejezetben a disszertációban tárgyalásra kerülő kutatások adatközlőinek bemutatása, valamint a felhasznált anyag és módszer általános ismertetése szerepel Kísérleti személyek A kísérletsorozatban egy budapesti gimnázium három korosztályának diákjai vettek részt, összesen 98 fő. A három korosztály adatközlői 14, 16 és 18 évesek, a hetedik, a kilencedik és a tizenegyedik évfolyam tanulói voltak. Az egyes korosztályokat 33, 33 és 32 fő képviselte. A nemek megoszlása a 14 évesek esetében 19 lány és 14 fiú, a 16 évesek esetében 12 lány és 21 fiú, a 18 évesek esetében 12 lány és 20 fiú volt. A kísérleti személyek bemutatásakor fontosnak tartom közölni, hogy a kísérletsorozatban egy tehetséggondozó fővárosi gimnázium diákjai vettek részt. Ez az intézmény eredményességét tekintve a magyar közoktatás rendszerében kiemelt helyen szerepel (a gimnáziumok országos eredményességi listájának hosszú idő óta az helyezettje, iskolai tanulmányi átlaga 4,4 4,5, érettségi vizsgaátlaga 4,8). Ennek értelmében a kutatási minta felülreprezentált, az eredményeket nem lehet általánosítani a magyarországi hasonló korú populációra. Mindhárom korosztály diákjai hatosztályos képzésű osztályokba jártak. Valamennyi adatközlő magyar anyanyelvű, ép halló, a köznyelvet beszélő budapesti vagy a főváros agglomerációjában élő fiatal. A kísérlet írásbeli sorozatában az összes adatközlő közreműködött a fent említett létszámban. Teljes osztályokat vizsgáltam, a fiú-lány arány a fentiek szerint adott volt. Fontos megjegyezni, hogy az írásbeli tesztek kitöltésekor az egyes korosztályokban a nemek eloszlása nem volt azonos, így az összevetéskor a torz eredmények elkerülése végett (többnyire) nem számadatokat, hanem átlag szerinti vagy százalékban kifejezett mutatókat közlök. A kísérlet szóbeli részében az írásbeli sorozatban is szereplő diákok közül működtek közre (összesen 60 fő) korosztályonként fő jelenlétével, mindhárom korosztályt 10 lány és 10 fiú képviselte. Az adatközlők létszámának változását a kísérlet szóbeli jellegéből adódó időbeli tényezők és a kapott eredmények minél relevánsabb összevethetősége indokolta. 55

56 9.2. Anyag és módszer 1. Kísérleti anyag: A) Írásbeli kísérletsorozat: Az értekezésben az írásbeli kísérletsorozathoz papír alapú tesztlapot használtam, melyen mindhárom kísérleti anyag (szabad szóasszociáció, szóismeret és szótalálás definíció megadásával) együtt szerepelt. A tesztlapot lásd a mellékletben. A szóasszociációs vizsgálatban öt főnévre (asszony, hegedű, gimnázium, jelzőlámpa, sziréna), három melléknévre (kék, lyukas, spanyol) és két igére (siet, dübörög), összesen tíz hívószóra vártam szóelőhívásokat. Az volt a szóasszociációt végző diákok feladata, hogy írjanak két perc alatt annyi szót, amennyit az adott hívószóra elő tudnak hívni. Szabad szóasszociáció lévén egyéb megkötést nem szabtam meg. A szóismeret tesztelésénél húsz szó (abrak, algoritmus, bőregér, csalit, egyelőre, hordószónok, icce, igric, jóllehet, kerengő, keresetlen, kérész, kies, mellékhajó, szelindek, talmi, törek, vackor, vájtfülű, zsizsik) szójelentésének kiválasztása volt a feladat, a kísérleti személyeknek négy felkínált lehetőség közül kellett választaniuk hívószavanként. A hívószavak válogatásakor olyan szavakat kerestem, amelyekkel a diákok nagy valószínűséggel találkozhattak mentális fejlődésük során, bár kétségtelen, hogy több szó kapcsolódik valamilyen műveltségi területhez, amely az iskolai környezethez köthető. A szókeresés definíció megadásával szintén húsz szó szóelőhívására irányult. A keresett kifejezések a következők voltak: cezarománia, ciklon, ciklus, cinizmus, csigavonal, kufár, lavíroz, lelketlen, lojális, lösz, marionett, megütődik, salak, sármány, szakember, talpnyaló, tőzeg, tülök, zafír, zefír. A tesztanyag összeállításakor ennél a kísérletnél is figyelembe vettem a hívószavak előfordulási eshetőségét a diákok mentális lexikonában. Olyan hívószavakra esett a választásom, melyek az egyes korosztályok olvasottsági és műveltségi szintjét is reprezentálja. Ezek a hívószavak az előző feladatban szereplő hívószavakhoz képest tantárgyspecifikusabb kifejezések. A szóismeret és a szókeresés definíció alapján kísérletekhez a hívószavakat Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról - Tanulási képességet fejlesztő tréning éveseknek c. könyvének Fogalomválogatás tesztjeiből válogattam. 56

57 B) Szóbeli kísérletsorozat: A szóbeli kísérletsorozatban szintén három vizsgálat szerepelt (szabad szóasszociáció, spontán narratíva elmondása egy megadott témában hallott szöveg visszamondása). Szabad szóbeli szóasszociáció: négy főnév (autó, férfi, nyelvtan, számítógép), két melléknév (lila, okos) és két ige (ásít, eszik), összesen 8 szó előhívása volt a feladat. Itt sem határoztam meg az aktiválásra megkötéseket, minden diák addig végezhette az asszociációt, ameddig az asszociátumokat közölni tudta. A spontánnarratíva-kísérlet a diákok tanulási szokásainak elmondására volt. Az instrukció közlése után azonnal megtörtént a beszédprodukciók közlése és folyamatos rögzítése. A meghallgatásos kísérlet szövege Dr. Bartha Dénes: Fenyőritkaságaink című tudományos-ismeretterjesztő írása (TermészetBúvár 69. évfolyam, 2014/6., a szöveget lásd a mellékletben) meghallgatása alapján történt. A felvett szöveg időtartama 5,1 perc. A szöveg lexikai és grammatikai komplexitása átlagos volt, megértése a diákok részéről semmiféle speciális tudást nem igényelt. Az adatközlők azt az utasítást kapták, hogy a szöveget annak meghallgatása után azonnal mondják vissza, lehetőleg minél részletesebben. A szöveg visszamondásnak elemzéséhez meghatároztam tíz alapgondolatot (kulcsmondatot), vagyis azokat az tartalmi tényeket, melyek véleményem szerint a hallott szöveg megértéséhez és visszamondásához elengedhetetlenül szükségesek voltak. 2. Kísérleti eljárások: Az írásbeli kísérletekben a tesztlapok kitöltése tantermi körülmények között, tanórai keretben, 45 perces időtartamban folyt. Lebonyolításukat a kísérletvezető (a disszertáció szerzője) irányította. Az instrukciók közlése után a szóasszociációs kísérletek hívószavanként 2-2 perces időintervallumban valósultak meg, annak indulását és lejártát kísérletvezetőként pontosan jeleztem. A szóbeli kísérleteket rögzítése digitális formában, ACER ZSWE3 típusú laptopra, beépített hangfelvevővel történt. A felvételek adatközlőként egyesével valósultak meg, a kísérleti személyen kívül a helyiségben csak a kísérletvezető volt jelen. Minden adatközlő mindhárom szóbeli kísérletet egymás után, folyamatosan teljesítette. A szóbeli feladatokat (beleértve a szóasszociációt is) a diákok időkorlát megszabása nélkül végezték. A felvételek mindig azonos helyen és körülmények között valósultak meg, csendesített helyiségben. A 57

58 meghallgatott tudományos-ismeretterjesztő szöveg felvétele férfi bemondóval, átlagos beszédtempóban, csendes helyiségben került rögzítésre, közvetlenül számítógépre. Az interpretálandó szöveget a kísérleti személyek csak egyszer hallgathatták meg. 3. Statisztikai vizsgálatok: A kapott adatok rögzítése és rendszerezése után az SPSS program 20-as verziója alapján statisztikai elemzés készült, melynél a Generalized Linear Mixed Modell (Általános Lineáris Kevert Modell) és az Ismétléses ANOVA-tesztet alkalmaztuk. A statisztikai elemzésben Dr. Beke András volt a segítségemre. 58

59 10. EREDMÉNYEK Szabad szóasszociáció írásban A felvett korpusz adatai, mennyiségi mutatók A szabad szóasszociációk esetében az aktivált egységek a klasszikus grammatika szódefiníciójával csupán részben jellemezhetők, ugyanis azok a szótő mellett megjelenhetnek toldalékolt alakban, szóösszetétel és szószerkezet formájában is. A jelen korpuszban a felsoroltak mellett több szóból álló szakasz előhívása is megvalósult, melyek szókapcsolatoknak vagy szerkezetsornak tekinthetőek. Ezért a mentális lexikonban tárolt lexikai egységeket az értekezésben mentális szavaknak határozom meg. A szabad szóasszociáció írásban kísérlet tíz hívószavára (asszony, hegedű, gimnázium, jelzőlámpa, sziréna, kék, lyukas, spanyol, siet, dübörög) az adatközlők (98 fő) összesen válaszszót adtak, ami átlagosan 1131,5 aktiválást jelent hívószavanként. A korpusz tehát mentális szót tartalmaz, ez tekinthető 100%-nak. A három korosztály szóaktiválásának számadatait a 15. számú ábra mutatja. 14 évesek 16 évesek 18 évesek K O R O S Z T Á L Y O N K É N T I S Z Ó E L Ő H Í V Á S Ö S S Z E S S Z Ó E L Ő H Í V Á S ábra: A három korosztály szóelőhívásainak adatai Mindhárom korosztály különböző mennyiségű szóaktiválást produkált: a 14 évesek 3418 (30,21%), a 16 évesek 4183 (36,97%), a 18 évesek 3714 (32,82%) mentális szót. Az egyes korosztályok szómennyiségi különbsége a következő elosztást mutatja: 14 és 16 évesek között 764, a 16 és 18 évesek között (a fiatalabb korosztály javára) 469, míg a 14 és a 18 évesek között 296 szóelőhívás a különbség. Tehát szignifikáns különbség csak a 14 és a 16 59

60 Átlagos szómennyiség éves korosztály esetében volt kimutatható: F(2,938)=4,199; p=0,015. Ez a tendencia az összes hívószóra adott szóelőhívás esetében is jellemző volt, csupán egy esetben, a dübörög ige aktiválásánál mutat csekély mértékű egyenletes emelkedést ( válaszszó) a korosztályok életkorának növekedése szerint. Legkevesebb válaszszót a 14 éves korosztály (3.418 válaszszó) tagjai adták. E jelenséget a 16. ábra szemlélteti. 103,57 126,75 116,06 14 évesek 16 évesek 18 évesek Korosztály 16. ábra: A korosztályok szóelőhívásainak atipikus tendenciagörbéje A 16 évesek intenzívebb szóaktiválási szándéka eredményezte azt, hogy a szabad szóasszociációs kísérletben ez a korosztály szerepelt a legeredményesebben. A szabad szóasszociációs tesztben az egyes hívószavakra az adatközlők változó számú válaszszót produkáltak, melyet összesítve a 17. ábra, részletezve a 2. táblázat szemléltet. 60

61 Válaszszavak száma (db) 14 évesek 16 évesek 18 évesek összes adatközlő Hívószavak 17. ábra: A hívószavakra adott válaszok korosztályok szerint és az összes adatközlőre kimutatva 2. táblázat: Az egyes hívószavakra előhívott válaszszavak száma korosztályonként Korosztály 14 éves korosztály 16 éves korosztály 18 éves korosztály Az összes szóelőhívás Szavak Összes Átlag Szórás Összes Átlag Szórás Összes Átlag Szórás Összes Átlag Szórás (db) (db) (db) (db) asszony 263 8,0 3, ,1 4,9 326,0 10,2 3, ,8 4,2 hegedű 320 9,7 4, ,0 4,9 351,0 11,0 3, ,2 4,4 jelzőlámpa ,5 5, ,7 4,6 384,0 12,0 3, ,1 4,7 sziréna ,2 4, ,8 4,2 355,0 11,1 3, ,4 4,0 gimnázium ,5 5, ,0 5,7 416,0 13,0 3, ,2 5,3 dübörög ,6 4, ,7 5,4 393,0 12,3 4, ,9 4,8 kék ,0 4, ,2 5,5 387,0 12,1 4, ,1 5,0 lyukas ,3 4, ,7 4,4 343,0 10,7 4, ,6 4,4 spanyol ,1 5, ,5 5,0 412,0 12,9 3, ,1 4,8 siet ,6 4, ,1 5,2 347,0 10,8 3, ,2 4,5 Az összes adatközlő a legtöbb szóelőhívást a gimnázium (1290 válaszszó), míg a legkevesebbet az asszony (956 válaszszó) hívószóra aktiválta. Ebből kifolyólag a gimnáziumi iskolai közeg minden diák számára olyan asszociatív tudati működéseket generált, melyek által sikeresebben és gyorsabban képes mentális lexikona elemeinek társítására a hívószóval 61

62 Átlagos szóelőhívás (db) kapcsolatosan. Ezzel ellentétben az asszony hívószóval a korosztályok kevesebb ismeret mozgósítására voltak képesek, tehát a kiinduló hívószó (1. hívószó a tesztlapon) kontextusvilága a gimnáziumi korosztály számára a legszűkebb terjedelmű a szóasszociációs tesztben szereplő hívószavak közül. E hívószóval a kísérletsorozatban az adatközlők legelőször találkoztak, s a teszthelyzetben megvalósuló szóaktiválás rutintalansága negatív tényezőként hathatott az aktiválás sikerességére. A többi hívószó aktiválásának mennyiségi mutatói az 1036 és a 1190 szómennyiség skálája közé esik, a legkisebb különbség a jelzőlámpa (1183 szóelőhívás) és a kék (1188 szóelőhívás) hívószavak esetében (csupán 5 aktiválás az eltérés) mutatkozott. A nemek és a hívószó tekintetében is szignifikáns különbségek jelentkeztek a szóaktiválásban kvantitatív szempontból: F(1,938)=4,678; p=0,031. Általánosságban elmondható, hogy a lányok minden korosztály esetében több szóaktiválást hajtottak végre, mint a fiúk. Legnagyobb különbség a két nem közötti szóelőhívásokban a 16 éves korosztálynál található, a fiú-lány közötti különbség átlag alapján kifejezve 25,3 válaszszó. fiúk lányok ,9 117,6 123,5 109,6 111,8 95,5 14 évesek 16 évesek 18 évesek Korosztályok 18. ábra: A szóelőhívások nemek szerinti elosztása átlag alapján A fiúk és a lányok szóelőhívásainak értéktartománya mennyiség szempontjából a következőképpen alakult, a 19., 20. és a 21. ábra a szóelőhívások számát mutatja adatközlőként és korosztályonként: 62

63 Szóelőhívások száma (db) Szóelőhívások száma (db) fiúk lányok ábra: A szóaktiválások mennyiségi mutatója a 14 évesek esetében adatközlőként az összes hívószóra együttesen fiúk lányok ábra: A szóaktiválások mennyiségi mutatója a 16 évesek esetében adatközlőként az összes hívószóra együttesen 63

64 Szóelőhívások száma (db) fiúk lányok ábra: A szóaktiválások mennyiségi mutatója a 16 évesek esetében adatközlőként az összes hívószóra együttesen A szóelőhívások tekintetében meglehetősen nagyok az egyéni eltérések, az összes adatközlő szóelőhívási mennyiségi mutatói az 50 és a 233 szóelőhívás közé esik, mindkettő szómennyiséget a 16 éves korosztály egy-egy tagja produkálta (a legkevesebbet egy fiú, a legtöbbet egy lány). A három ábra adatainak összevetésekor megfigyelhető, hogy a 14 éves korosztály szóelőhívásainak zöme az szómennyiségi érték, míg a két idősebb korosztály aktiválásainak száma a szómennyiségi érték közé esik. Az egyes korosztályok nemek szerinti megoszlásának szóaktiválási eredménye a 3. táblázatból (hívószavakra lebontva) olvasható le. 64

65 3. táblázat: Az aktiválások számadatai korosztályonként és nemenként Korosztály 14 évesek 16 évesek 18 évesek Szavak Nem Összes Átlag Átlagos Összes Átlag Átlagos Összes Átlag Átlagos (db) eltérés (db) eltérés (db) eltérés asszony ,9 3, ,8 4, ,8 2, ,8 3, ,8 5, ,8 3,8 hegedű ,4 4, ,0 4, ,2 3, ,6 3, ,1 5, ,7 3,2 jelzőlámpa ,4 4, ,9 3, ,8 3, ,6 5, ,1 5, ,4 3,9 sziréna ,4 3, ,8 4, ,9 3, ,8 4, ,6 4, ,4 3,6 gimnázium ,8 6, ,0 5, ,4 3, ,1 5, ,6 6, ,1 4,4 kék ,1 4, ,4 4, ,7 4, ,7 5, ,8 6, ,8 4,7 lyukas ,4 3, ,4 3, ,3 4, ,9 5, ,0 5, ,4 4,1 spanyol ,3 5, ,3 5, ,9 3, ,7 4, ,4 4, ,5 3,5 siet ,0 5, ,9 5, ,1 3, ,1 3, ,1 4, ,1 4,6 dübörög ,8 4, ,1 5, ,7 4, ,3 4, ,4 5, ,3 3,5 A nem és évfolyam interakciójában a lányok esetében található szignifikáns különbség a 14 és a 16 éves korosztálynál (p=0,018), átlagosan 33,3 aktiválással többet hajtottak végre a 16 éves lányok. A 14 és 18, illetve a 16 és 18 éves lányoknál szignifiáns különbség nem volt érzékelhető. Az egyes hívószók nagy többségének kölcsönhatása (összesen 90 lehetőség) is mutat szignifikáns különbséget az aktiválásnál kvantitatív szempontból: F(9,938)=15,769; p<0,001. Az alábbi (13) hívószópárok kivételével a többi (77) hívószópárra igaz az állítás: hegedű sziréna, hegedű lyukas, hegedű siet, jelzőlámpa kék, jelzőlámpa spanyol, jelzőlámpa dübörög, sziréna hegedű, sziréna siet, sziréna dübörög, kék spanyol, kék dübörög, lyukas siet, spanyol kék. 65

66 A szóasszociációk tipizálása Szóasszociációs kutatásokkal a mentális lexikon szerveződésének kvantitatív és kvalitatív jellemzőire kaphatunk választ. Kvantitatív például a kapcsolatok erősségét jelző leggyakoribb (első) válaszszó mennyiségi mutatója vagy a válaszok száma és konzisztenciája, vagyis hogy egy hívószóra hány válaszszó aktiválódott, s ezek mennyire azonosak, illetve eltérőek. A kvalitatív megállapítások alkalmasak a szóelőhívások szerkezetének részletes és szisztematikus elemezésére. Ezért figyelmet érdemel az asszociációk tipológiájának az elemzése, ami arra enged következtetni, hogy a szóelőhívásokban milyen asszociációs kapcsolat létesül(het) az egymás után aktivált szavak között. Hangzási, szerkezeti (pl. kollokáció, szóképzés vagy szóösszetétel) hasonlóságok mellett, illetve azokkal együtt szemantikai (mellérendelő vagy tapasztalati) kapcsolatok is aktiválódnak, de alá- és fölérendeltségi viszonyok szintén jelen lehetnek a szóelőhívásokban, illetve szófaji azonosság alapján is végezhetünk elemzést. Vizsgálhatók továbbá a különböző egyének vagy csoportok által adott válaszok közötti egyezések vagy eltérések (vö. Lengyel 2005, Navracsics 2007, idézi Kovács L. 2013). Az aktivált szó szótagszáma is tényezője lehet a hozzáférésnek, ha a mentális lexikon tartalma azt megengedi (Gósy 2005). A szemantikai kapcsolatok között jelen vannak azok a tapasztalati úton berögzült gondolkodási műveletek eredményeként létrejövő produktumok (Adamikné Jászó Anna meghatározása), melyek az ifjúsági nyelvhasználat elemeiként jelentkeznek. Megnevezéseik megegyeznek a stilisztikai kategóriák megnevezéseivel, hiszen ezeknek a formáknak és a költői eszközöknek a gyökere azonos. Az ismert szóképek közül a tizenévesek esetében a metonímia (a névátvitel mögött érintkezésen alapuló kapcsolat vagy ok-okozati viszony van) és a szinekdoché (rész-egész viszony felcserélésén alapuló szókép), valamint a hasonlat jelennek meg gondolkodási műveletként köznyelvi formában. Néhány (elenyésző) esetben előfordult, hogy a szóasszociációs sorban megnevezett fogalmat/dolgot annak hangjáról (hanghatásáról) nevezett el az adatközlő diák (vagyis fordított analógiával az egészet a résszel) nevezte meg, ami a pars pro toto összefüggés elvén alapul. A metafora viszont már nem jellemző szóelőhívási forma, a diákok iskolába kerülvén felhagynak az addig gyakran alkalmazott metaforálással (vö. Adamikné Jászó 2006: ). A diákok szóaktiválásaiban az egymást követő elemek szóasszociációs kapcsolatokat építettek. Ezt a képződményt szóasszociációs sornak definiáltam, melynek minimális elemszámú tagja a három elemből álló szópár (első elemét a hívószó képezi). Az asszociációk során előforduló ismétléseket is elemeztem. 66

67 A 14 éves korosztály szóasszociációja írásban A 14 éves korosztály esetében jellemzően a szemantikai szóelőhívások domináltak a szabad szóasszociációs vizsgálatban, illetve a szemantikai stratégia működései befolyásoló hatással voltak az egyéb típusú szóasszociációkra, vagyis jelenlétük fellelhető a hangzási (fonetikai) hasonlóság vagy a szerkezeti típusú összefüggésekben is. A szemantikai összefüggéseket alapvetően a koordináció (egy fogalmi mező azonos szinten álló szavai között fennálló mellérendeltségi viszony, azaz viszonyfogalmak) jellemezte, melynél az egymáshoz rendelt válaszszavak közötti jelentés minősége volt a meghatározó. A szóasszociációk változó számban tapasztalati alapú, metonimikus (anyag-, térbeli vagy oksági érintkezésű), illetve szinekdochikus (rész-egész vagy nem faj összetartozású), ellentétes és rokon értelmű összefüggések szerint valósultak meg. Akadt példa a faj-egyed kapcsolat fordított irányú működésére is, amely fölérendeltségi viszonyt jelez. A) Szóasszociációs sorok Már a 14 éves korosztály szóasszociációjában megjelent a szemantikai alapon szerveződő, egymásba fonódó, egymást folytató, alakító jelentések sorozata, mely a kételemű szópároktól az öt-hat elemből álló szósorokig hatott. Számos esetben a válaszszavak között kollokációs kapcsolat is megfigyelhető. Hívószó asszony 4. táblázat: Szóasszociációs sorok a 14 éves diákok szóelőhívásaiban Fiúk nő anyuka feleség mosás főzés házasság kapcsolat Szóasszociációs sorok Lányok néni hölgy nagyi menyecske anya nő dada óvó néni néni menyecske nő hölgy takarítás mosás főzés főzés takarítás főzés mosogatás sütés főzés takarítás hegedű hegedű vonó (négyszer) hegedű vonó (ötször) barna fekete (háromszor) violin másodhegedű cselló brácsa mélyhegedű hangszerórák vizsgák fellépések meghallgatások 67

68 jelzőlámpa piros sárga zöld (nyolcszor) piros zöld szabad tilos állj mehetsz állj indulj vigyázz tilos mehet mentő rendőr gyalogos kerékpáros autós gyalogos autós vonat kerékpár autó benzin dízel sziréna mentő rendőr tűzoltó (ötször) mentőautó rendőrautó tűzoltóautó piros kék (kétszer) félreáll elenged gimnázium tanulás szórakozás diák tanár (háromszor) könyv füzet (kétszer) testnevelés fizika matematika kémia biológia magyar tanterem menza klub kék piros zöld sárga lila póló farmer lyukas spanyol siet dübörög tű cérna (kétszer) ing cipő nadrág zokni nadrág piros sárga (négyszer) arany ezüst mentő tűzoltó futás görkorcsolyázás biciklizés ablak ajtó vonat villamos piros zöld sárga (ötször) zöld piros vigyáz segít irányítás útmutatás teherautó villamos HÉV vonat mentő tűzoltó rendőr (hétszer) mentőautó rendőrautó tűzoltóautó kék piros (kétszer) hangos fényes gyors karambol ütközés tanulás szórakozás (kétszer) tanár diák (kétszer) egyes ötös asztal szék könyvek füzetek póló nadrág pulcsi farmer zenék dalok tű cérna (négyszer) zokni nadrág töri föci (történelem-földrajz) spanyol olasz (kétszer) spanyol katalán spanyol latin festészet szobrászat rákok kagylók autó repülő villamos bosszúság idegesség busz troli autó busz troli metró múlt jelen jövő reggel délben este troli busz metró villamos villamos troli villamos metró vonat sín A térbeli kapcsolat egyedi esete valósult meg a teszthelyzetből adódóan, ugyanis előfordult, hogy a szóasszociációt végző diákok az osztályteremben található tárgyakat, eszközöket sorolták fel. Erre a jelenségre a gimnázium hívószó esetében került sor, egy fiú adatközlő az asszociációs sort a közepétől ezt a stratégiát alkalmazva fejezte be: terem pad 68

69 óra - (falióra) könyv füzet toll ceruza radír vonalzó. Hasonlóképpen egy másik fiú adatközlő ugyanerre a hívószóra az óra (falióra) füzet tábla toll ceruza szavakat aktiválta, egy harmadik diák pedig az óra (falióra) füzet tábla szóhármast asszociálta. A koordinációs (mellérendeltségi) összefüggések mellett alá- és fölérendeltségi viszonyok is előfordultak a 14 éves diákok szóasszociációiban. Erre példa a főzés-házimunka szópár, melyeket egy fiú adatközlő asszociált az asszony hívószóra vagy az autó járművek a jelzőlámpa hívószóra egy lány adatközlő aktiválásában. Hasonlóképpen az asszony hívószóra egy lány adatközlő is a főzés mosogatás házimunka szóelőhívással aktivált fölérendeltségi viszonyt a főzés mosogatás viszonyfogalmak társításával. További példa a kék hívószóra egy lány által aktivált víz elemek szóelőhívás is. Az együtt előfordulás egy speciális válfaja is megvalósult a diákok szóelőhívásaiban. A felsorakoztatott szavak olyan szósort alkottak, amelyekkel egy történés, esemény leírása követhető nyomon. A siet hívószóra egy 14 éves fiú a munka gyors traffipax kocsi idő kórház sort produkálta. Ugyanez a fiú a spanyol hívószóra az alábbi, egymással összefüggésbe hozható szósort aktiválta: gazdagság gyarmatosítás arany ezüst királyság király udvar hajó felfedező kontinens. Hasonló algoritmus alapján járt el az a lány adatközlő, aki a jelzőlámpa hívószóra a piros autó anyu kereszteződés baleset kórház szósort, a sziréna hívószóra a biciklizés apu ájulás mentőautó asszociációs sort produkálta. B) Metonimikus és szinekdochés alapú szóasszociációk A metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) valamint szinekdochés (rész-egész, fajegyed, utóbbi a táblázatban *-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk, kapcsolódások mindegyikére különböző mennyiségben aktiváltak válaszszavakat a 14 éves adatközlők. A fiúk a 10 hívószóból hat, a lányok nyolc hívószóra adtak metonomikus és szinekdochés alapú asszociációkat, melyeket az 5. táblázat foglal össze. Csupán a dübörög hívószóra nem fordult elő ilyen típusú szóasszociáció sem a fiúknál, sem a lányoknál. A metonimikus alapú aktiválások száma összesen 14 (a fiúk hat, a lányok 8 esetben) a szinekdochés alapú szóelőhívások száma pedig összesen 50 (a fiúk 22, a lányok 28 esetben) volt. 69

70 5. táblázat: A metonimikus és szinekdochés típusú szóelőhívások a 14 éves diákok szóasszociációjában Hívószó asszony hegedű Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nemfaj*-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk Fiúk Lányok anya szülő (faj-egyed)* anya szülő (faj-egyed)* asszony nő (faj-egyed)* nyolcszor asszony nő (faj egyed)* szerelem házasság (ok-okozati) tizenegyszer hangszer vonó húr fa (részegész* és anyagbeli) fenyőfa (anyagbeli) hegedű húr (rész-egész)* hegedűfa (anyagbeli) kétszer vonó húr (rész-egész)* hegedű húr fa (rész-egész* és anyagbeli) háromszor hegedű fa (anyagbeli) háromszor hegedű húr (rész-egész)* kétszer jelzőlámpa színek piros sárga zöld (nemfaj)* - sziréna - baleset kórház (ok-okozati) bűnözés bilincs börtön (ok-okozati) karambol- sebesült (ok-okozati) ütközés sérülés (ok-okozati) gimnázium gimnázium iskola (nem-faj)* hatszor kék víz tó, víz tenger (anyagbeli) szín piros zöld sárga lila (nem-faj)* gimnázium iskola (faj-egyed)* hatszor arc-szem (rész-egész)* levendula virág (nem-faj)* szín kék (faj-egyed)* lyukas - edény vas réz (anyagbeli) molylepke kártevők (nem-faj)* spanyol piros sárga zászló (rész-egész)* tangó (spanyol)tánc (nem-faj)* sztepp tánc (faj-egyed)* színek vörös piros (nem-fej)* siet - busz troli autó - dugó (ok-okozati) késés dugó (ok-okozati) dübörög - - C) Rokon értelmű, ellentétes jelenésű szavak és viszonyfogalmak A rokon értelmű, ellentétes jelentésű és a viszonyfogalmak típusú szóasszociációkra is megjelentek a 14 éves korosztály szóelőhívásaiban. A lányok mindegyik hívószóra sikeres aktiválásokat hajtottak végre, a fiúk a dübörög hívószó kivételével szintén mindegyik hívószóra találtak rokon értelmű szóaktiválásokat. Legsikeresebben a siet ige provokált rokon értelmű válaszszavakat, ami az anyanyelv-elsajátítás iskolai folyamatában (a hangalak és jelentés viszonyának tanításakor) elsajátított stilisztikai árnyalás következménye. 70

71 6. táblázat Rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak a 14 éves diákok szóasszociációban Hívószó asszony Rokon értelmű (jele: R), ellentétes jelenésű (jele: E) szavak és viszonyfogalmak (V) Fiúk Lányok férj feleség (V) háromszor kedves szelíd mosolygós (R) néni bácsi (V) szeretet gonoszság (E) feleség férj (V) házas férjezett (R) hegedű zene muzsika (R) bánat szomorúság gyász halál (R) dal ének (R) hegedű vonó (V) kétszer összekötés kapocs (R) szomorúság boldogság (E) jelzőlámpa állj-mehetsz (E) indulás állás (E) fék-gáz (E) gyorsulás assulás (E) indulás megállás (E) állj mehet (E). kétszer áthajtás fékezés (E) irányítás útmutatás (R) megállás elindulás (E) türelem türelmetlenség (E) sziréna idős fiatal (E) élet halál (E) gimnázium diák tanuló (R) asztal szék (V) rend fegyelem (V) boldogság szomorúság (E) dolgozat felmérés (R) dolgozat felelés (R) kék - boldogság öröm (R) kedves mosolygós (R) messzeség távolság (R) sötét-élénk (E) szomorúság bánat (R) lyukas - varrás öltés (R) spanyol siker bukás (E) temperamentumos lusta (E) siet lohol kocog (R) rohan fut szalad (R) rohan fut (R) kétszer reggel este (V) rohan lohol szedi a lábát (R) szalad fut rohan (R) kevés sok (E) elkésni odaérni (E) olajra lép menekül (R) dübörög - alkohol pia (R) ordítozás kiabálás (R) öröm szomorúság (E) A 14 éves fiúk szóelőhívásaiban (három esetben) előfordultak egymást kizáró speciesek, melyek két esetben négy-négy elemből álló szóasszociációs sort is eredményeztek: tenger tó, patak folyó tenger óceán, víz folyó tenger óceán. 71

72 D) Asszociatív típusú szóelőhívások A konkrét jelentésű hívószókra olyan aktiválások is születtek, melyek nem sorolhatóak be a korábban említett szóelőhívások típusaiba. Ezek a szóasszociációk általában megakasztják a közvetlen kapcsolatok létrejöttét, s a hívószóhoz nem kapcsolódnak szorosan, illetve egyfajta elvont jelentésű lazább kapcsolatot alkotnak vele. A lányok mind a tíz hívószóra aktiváltak asszociatív típusú szóelőhívásokat, a fiúk csupán négy hívószóra alkalmazták ezt a típust. Az aktiválásokat a 7. táblázat szemlélteti. Az asszociatív típusú aktiválások általában a szósorok közepétől a vége felé, leggyakrabban a szósor legutolsó egységeiként jelentkeztek. Két esetben, egy-egy lány adatközlő indította a kék hívószó szóelőhívásait a szabadság, illetve a boldogság békesség elvont főnevekkel. 7. táblázat: Az asszociatív szóaktiválások a 14 éves diákok szóasszociációjában Hívószó Asszociatív aktiválások Fiúk Lányok asszony - halál otthon biztonság szeretet szeretet hűség védelem biztonság hegedű festő fenyőfa álom élet nyugtatás jelzőlámpa idegesség boldogság sziréna - farkas gimnázium - boldog félelem szomorúság kiváltság ölelés öröm szerelem kék szépség érzékeny biztonság minden boldogság - öröm fagyizás szabadság őszinteség szabadság világos tisztaság idegenség magány jóság engedékenység biztonság - ártatlanság sötét félelem bezártság lyukas hurrikán félelem fájdalom 72 varázslat hangyaboly, molylepke, magyar helyesírás

73 mérgesség düh bánat fájdalom kutya élet lélek bánat nyár segítség beszélgetés hiány sötétség űr színtelen kiszámíthatatlan szomorúság törés repedés semmi véges újrapróbálás feladás tövis kutya hideg unalom kényszer barátságtalan spanyol - boldogság szeretet siet - szerelem dübörög - bánat mosoly kacsa A hangyaboly, a molylepke és a magyar helyesírás szóelőhívásokat a lyukas hívószó és a válaszszó hagyomány elvének helyesírási analógiája eredményezte, a molylepke válaszszó szemantikailag is kötődik a lyukas szó jelentéséhez. E) Fonetikai hasonlóság alapján jelentkező szóasszociációk A 14 évesek esetében a fonetikai hasonlóság 44 előfordulást jelentett, közülük legtöbbször a két mentális szó kezdőhangja (hegedű hívószóra: boldogság bonyolult, fa frakk, húr hang, karmester kotta, festő fenyőfa, jelzőlámpa hívószóra: baleset büntetés, forgalom fény, kereszteződés karambol, közlekedés KRESZ (két előfordulással), sziréna hívószóra: baj baleset bűntény, baleset baj (két előfordulással), bűnözés bilincs börtön, sietség segítség, gimnázium hívószóra: autó alvás, tanulás tudás, kék hívószóra: jég jóság, lyukas hívószóra: foltozás föld, sajt sárga, spanyol hívószóra: zászló zene, ropni ruha, siet hívószóra: baj büntetés, futás félelem, dübörög hívószóra: ablak ajtó, basszusgitár - banda, elefánt emelet, félelem fájdalom, félelem fabútor, ricsaj rádió rezeg rock, tábor tánc, tapos táncol. Ritkán az előhívások kezdő szótagja (tőmorféma) ismétlődött (gimnázium hívószóra: tanárok tanulás). A szemantikai összefüggések közül a koordináció is jelentkezett a fonetikai hasonlóság típusú szóasszociáció során az asszony hívószónál a férj feleség mentális szópárnál, illetve a siet hívószóra adott igazolt igazolatlan ellentétes jelentésű mentális szópár esetében. Előfordult a grammatikai okokra visszavezethető szóképzéses forma is: a hegedű hívószóra zenekar zenélés, a gimnázium hívószóra tanárok tanulás, de jelen volt a hegedű hívószóra a hegedű hangja birtokos jelzős szerkezeti típusú hangzáson alapuló szóasszociációs stratégia is. 73

74 Szavak száma (db) F) Szerkezeti összefüggéseken alapuló asszociációk A szerkezeti asszociációk közül a legtöbbször a szószerkezeti stratégiák működtek a szóelőhívásoknál. A 14 éves diákok a 10 hívószóra 99 szószerkezetet alkalmaztak, ebből a fiúk 38 (átlagosan 2,71 aktiválás), a lányok 61 esetben (átlagosan egy lányra 3,21 aktiválás). A szintagmák típus és nemek szerinti eloszlását a 22. ábra mutatja %-ban: fiúk lányok összes szószerkezet birtokos jelzős szószerkezet minőségjelzős szószerkezet tárgyas szószerkezet Szerkezeti összefüggések 14 3 határozós szószerkezet 2 3 predikatív szószerkezet 22. ábra: A szerkezeti típusú aktiválások aránya nemek szerinti megoszlásban az összes mentális szó vonatkozásában Látható, hogy a minőségjelzős szószerkezetek az összes szerkezeti típusú szóelőhívások több mint a felét jelentik, s hogy a lányok közel kétszer annyi aktiválást hajtottak végre ebből a típusból, mint a fiúk. A szerkezeti szóelőhívások között a szóképzés a szótő képzővel formában, nagyon változatos módon jelentkezett, azonban feltűnően nagy intenzitást az -ás, -és valamint a -ság, -ség képző mutatott: a fiúknál 5, a lányoknál 11 esetben volt különböző mennyiségben jelen valamennyi hívószót érintve ez a jelenség. Leggyakrabban a siet és a dübörög igéknél fordultak elő ezek a képzők, melyekkel az igei alakok főnevekké változtak, tehát általuk a cselevő és a hangutánzó igéket az asszociációs sorban egy-két igei válaszszó után főnévi alak váltotta fel, illetve a szóelőhívási stratégiaváltások ritmikája szerint váltakozva helyeződtek be 74

75 a szóaktiválási sorba, hol az igék, hol pedig az igékből így képzett főnevek. Az ilyen stratégiaváltásoknál megfigyelhető volt néhány egymás utáni előfordulással az, hogy a képző alakította a szóasszociációt: egy lány adatközlőnél a siet hívószóra az utolsó három szóelőhívás a kimerültség idegesség fáradtság, egy fiúnál szintén a siet hívószóra az asszociációs sor közepén a futás görkorcsolyázás biciklizés, s ugyanezen fiúnál a dübörög hívószóra az asszociációs sor végén az idegesség sietség kétségbeesettség segítség szóalakok jelentkeztek. G) Tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez kötődő aktiválások Kifejezetten a gimnáziumban oktatott tantárgyakhoz köthető szóelőhívásokat a 14 éves adatközlők korpuszában minimális előfordulással találtam. Leginkább a földrajz területéről a spanyol hívószóra aktiváltak válaszszavakat, de ezek nagy része a nyaralások helyszínéhez is köthető: Barcelona, Madrid, Sevilla, illetve Spanyolország szerepelnek 4-5 aktiválással, egy esetben (lány adatközlő) a fővárosa Madrid szópárt kapcsolta össze. Egy-egy lány adatközlő szintén a spanyol hívószóra aktiválta a Cortez és a Picasso személyneveket, melyeket a történelem és a vizuális kultúra tantárgyakhoz kapcsolhatunk. Szintén egy lány adatközlő hívta elő a hegedű hívószóra Mozart nevét. H) Emocionális hatás a szóelőhívásokban Az emotív funkció is megjelent a diákok szóelőhívásaiban. A kék hívószóra asszociálták a kedvenc, kedvelt melléknevekkel a fiúk közül egy-egy adatközlő, a dübörög hívószóra egy lány adatközlő a zene szeretem szópárt hívta elő. Egy másik lány a kék hívószóra a szeretem ezt a színt formát adta válaszul, mindketten az egyes szám 1. személyű ragozott alakot használták. Három lány pedig a kedvenc színem (egyes szám 1. személyű birtokos személyjeles) formával nevezte meg a kék színt. I) Ismétlések A 14 évesek szóasszociációiban kevés előfordulással ismétlések is előfordultak, melyek megjelenése a kísérleti személyek egyéni sajátosságai. Az ismétlések három fajtája jelent meg a szóasszociációkban: 75

76 Előfordult, hogy az asszociációs sor valamely szavát ismételte meg az adatközlő ugyanabban az asszociációs sorban: a kék hívószóra egy fiú adatközlő a tenger szót a sorban a 2. és a 7. helyen megismételte. A korábban hívószóként funkcionáló szó jelent meg egy másik hívószó szóelőhívásánal: a siet hívószóra egy fiú adatközlő a sziréna, kék, és a jelzőlámpa hívószavakat aktiválta. A már egyszer (más hívószóra) aktivált szót/szavakat újból előhívták: a jelzőlámpa hívószóra egy fiú adatközlő mentő-rendőr-tűzoltó szóhármas két tagját, a mentőtűzoltó szópárt a siet hívószóra is aktiválta. J) Számfogalom A 14 évesek szóelőhívásaiban minimális mértékben fordultak elő számok: a lyukas hívószó a lyukas lyukas zászló 1956 hármas szóelőhívást indította egy fiú adatközlőnél, amit a vizsgálat időpontja és a történelmi esemény évfordulója eredményezett, esetleg a történelem tantárgyhoz köthető ismerete is segíthette. Az 1956 szóelőhívást a főnévi forma jelentéstapadásos esetének tekint(het)i az adatközlő diák. A spanyol hívószóra a foci VB-hez köthető két dátum, a 2010 és a 2014 aktiválódott egy fiú adatközlőnél, illetve a siet hívószóra szintén egy fiú adatközlő a 30A jelű busz válaszszót asszociálta. A lányoknál számfogalom a szóelőhívások között nem jelent meg. K) Egyéb típusú aktiválások Az ifjúság nyelvhasználatára jellemző szleng-kifejezések alkalmazása a 14 éves korosztály szóelőhívásaiban a dübörög hívószónál az alkohol szinonimájaként alkalmazott pia szó előfordulásán kívül nem jelentkezett. A szerelemmel, a szexualitással kapcsolatosan egy lány adatközlő egy előfordulással aktiválta a szerelemgyerek szóösszetételt a lyukas hívószóra. Egy esetben egy fiú adatközlő a spanyol hívószóra a csörgető, aminek nem tudom most a nevét választ produkálta, ami a nyelvem hegyén van jelenség példája. A diák a teszthelyzet okozta időkorlát miatt azonnal túlhaladt a keresett szó megtalálásán, új szóelőhívási stratégiával a foci válaszszóval haladt tovább a szóasszociációban. L) Szófaji kategóriák 76

77 % Szófajok tekintetében ismétléses nem-parametrikus teszttel vizsgáltuk, hogy van e szignifikáns különbség az egyes csoportok között. A 14 évesek esetében a lányok és a fiúk szóelőhívásai között statisztikailag jelentős különbség Z= -2,296; p=0,022 mutatható ki. A szófajok megoszlását számszerűen a 8. táblázat személteti: 8. táblázat: A szófajok megoszlása a 14 éveseknél a gender tekintetében szófaj fiúk lányok összes válaszszó szófajonként főnév tulajdonnév melléknév számnév névmás ige igenév határozószó indulatszó összesen összes válaszszó fiúk lányok minden szófaj főnév tulajdonnév melléknév számnév ige igenév névmás határozószó 23. ábra: A szófaji kategóriák jelenléte a 14 éves diákok korpuszában az összes válaszszó és a nemek tekintetében %-ban kifejezve 77

78 A korpuszban szinte valamennyi szófajra találunk adatot, melyek reprezentáltsága jelentős különbséget mutat (23. ábra). Legnagyobb számban a főnév, a melléknév és az ige aktiválódik, intenzitásukat az okozza, hogy szóasszociációt végző adatközlők a hívószó jelentésreprezentációit aktiválják, vagyis a hívószavak fogalomköréből válogatnak. A tulajdonnevek jelenléte is számottevő, legfőképpen a hegedű és a gimnázium főnévi, valamint a spanyol melléknévi hívószavak provokálták azokat, melyek eloszlását a 9. táblázat mutatja be. A tulajdonnevek megjelenését valamilyen tapasztalás vagy megélt élmény, esetleg személyekhez való kötődés indikál(hat)ta, például a hegedű hívószóra a Botond, Detti, Lili nevek valószínűleg olyan osztály- vagy iskolatársak, családtagok vagy barátok lehetnek, akik játszanak e hangszeren, a Beethoven, Haydn, Mozart zeneszerzőket és a Viola da Gamba hangszert tanul(hat)ták az énekórán vagy a zeneelméleti foglalkozásokon, a Művészetek Palotájában és a Zeneakadémián részt vettek hangversenyen (a gimnázium is rendszeresen szervez koncerteket ezeken a helyszíneken). A spanyol hívószóra a fiúk a foci (FC Barcelona, Real Madrid), az autógyártás tárgyköréből (Seat), a lányok egy spanyol szappanopera szereplőit, illetve kelyszínét (Francesca, Kamilla, Ludmilla, Madrid, Napo) aktiválták, valamint mindkét nem tagjai a történelem- és a földrajztudásukat is (Madrid, Sevilla, Cortez) hasznosították. 9. táblázat: A tulajdonnevek előfordulása a 14 éves diákok szóasszociációjában Hívószó Tulajdonnévi asszociációk Fiúk Lányok asszony - - hegedű Viola Da Gamba, Botond, Detti, Lili, Zeneakadémia Beethoven, Haydn, Mozart, Művészetek Palotája jelzőlámpa BKV - sziréna BKK, ELMŰ, MÁV - gimnázium István, Szent István István, SZIG Gimnázium, SZIG (kétszer) kék BVSC, Paula, Chelsea Balaton (kétszer), Pallasz Athéné lyukas Hollandia - 78

79 spanyol Anglia, Amerika, Barcelona (ötször), FC Barcelona (kétszer), Hollandia, Madrid (kétszer), Real Madrid, Portugália, Seat, Sevilla Barcelona (kétszer), Budapest, Cortez, Detti, Disney, Francesca, Kamilla, Ludmilla, Madrid, Napo, Petra, Picasso, Spanyolország, Violetta siet BKV Nóri dübörög Germanwings, Majmok bolygója Elizabeth, Fall Ont Boy, Oláh néni, Thor Megjegyzés: A SZIG betűszó a Szent István Gimnázium tulajdonnévből alakult, s a gimnázium diákjai és tanárai egyaránt alkalmazzák a köznyelvben A 16 éves korosztály szóasszociációja írásban A 16 éves korosztály szóasszociációjára szintén a szemantikai stratégia a jellemző, melyek a fonetikai és a szerkezeti összefüggések kombinációival együtt bonyolult aktiválásokat eredményeztek. A) Szóasszociációs sorok Az egymáshoz rendelés okozta bevésődés következménye az, hogy több hívószó esetében szópárok vagy szóhármasok aktiválódtak. Ilyen például a hegedű vonó a hegedű hívószóra (8 előfordulással) vagy a jelzőlámpa hívószóra aktivált piros sárga zöld (28 előfordulással), illetve a sziréna hívószóra válaszul megjelent kék piros (8 előfordulással), illetve a mentő rendőr tűzoltó (19 előfordulással). A hasonló aktiválásokat a 10. számú táblázat szemlélteti. 79

80 10. táblázat: Szóasszociációs sorok a 16 éves diákok szóelőhívásaiban Hívószó asszony hegedű jelzőlámpa sziréna Szóasszociációs sorok Fiúk feleség társ feleség lány nő férj feleség - gyerek főzés takarítás főzés takarítás - mosás főzés sütés főzés takarítás munka (alárendelés) gyermek unoka házimunka főzés (fölérendelés) mosás takarítás süt főz takarít mos tanya falu kunyhó brácsa nagybőgő dob nagybőgő zongora oboa hegedű vonó (ötször) opera szimfónia vonó húr (háromszor) vonó tok autó jármű (fölérendelés) autó kamion (alárendelés) autó motor - bicikli biciklis motoros gyalogos gyalogos biciklis autós - motoros piros sárga zöld (tizenhétszer) HÉV autó vonat HÉV vonat kék piros (hatszor) mentő - rendőr mentő rendőr tűzoltó (tizenkétszer) rendőrautó tűzoltóautó mentőautó (kétszer) mentősök tűzoltók rendőrök 80 Lányok főzés sütés házimunka főzés takarítás sütés (fölérendelés) húr vonó hegedű vonó (háromszor) piros sárga zöld (tizenegyszer) jelzés kék piros (fölérendelés) kék piros (kétszer) mentő rendőr tűzoltó (hétszer) sérült baleset segítség gyors gimnázium matek tesi nyelvek - történelem - kék orosz zászló szerb zászló horvát zászló francia zászló holland zászló sárga zöld piros szürke narancs fekete magenta - égszín zöld piros fehér fekete lila rózsaszín - lyukas nyelvtan költészet tű cérna zár kulcs sajt reszelő szita fokhagymanyomó kulcslyuk kéz egérlyuk kukacos alma

81 spanyol baszk katalán fekete vörös nyelv - francia olasz angol török kínai orosz szlovák szlovén román cseh német lengyel japán latin svéd arab (alárendelés) piros sárga (négyszer) út idő tű cérna (kétszer) nyelv nemzet sárga piros (kétszer) siet - - dübörög - - A térbeli kapcsolat egyedi eseteként előforduló, a tanteremben látható tárgyak felsorolása két diák szóelőhívásában valósult meg a gimnázium hívószóra a könyv, pad, toll, ceruza, illetve a tankönyv ceruza toll vonalzó körző ceruzabél pad aktiválási sorok formájában. Erre a korosztályra jellemző, hogy olyan szóasszociációs sorokat alkotnak, melyekben a válaszszavak logikai kapcsolatokat (láncokat) létesítenek egymással. Erre példa a dübörög hívószóra a bíróság börtön rabló cella évek, illetve a nép forradalom vezetők lázadás kín fájdalom vagy a vonat József Attila (Balaton)Szemes jön veszélyes megállíthatatlan végleges halál kiállunk elé szembenézés erő, de ilyen a sziréna hívószóra asszociált megment elolt újraéleszt szóhármas is. B) Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, faj-egyed) érintkezésen alapuló szóasszociációk 11. táblázat: A 16 éves diákok metonimikus és szinekdochés érintkezésen alapuló szóasszociációja Hívószó asszony Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem-faj *-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk Fiúk asszony nő (nem-faj)* tizenkétszer házasság esküvő (ok-okozati) szerelem házasság gyermek (okokozati) Lányok asszony nő (nem-faj)* kétszer főzés sütés konyha (rész-egész)* ruha fejkendő (anyagbeli) hegedű hangszer (nem-faj)* hatszor hegedű fa (anyagbeli) hétszer hegedű húr(ok) (rész-egész)* nyolcszor gyakorlás verseny (ok-okozati) 81 hangszer (nem-faj)* kétszer hegedű fa (anyagbeli) háromszor hegedű megmunkált fa (anyagbeli) hegedű húr (rész-egész)* négyszer vonó lófarokszőr (rész-egész)*

82 jelzőlámpa - autó jogosítvány (ok-okozati) forgalom dugó (ok-okozati) közlekedés dugó káromkodás (okokozati) sziréna bombázás hangzavar (ok-okozati) - gimnázium félelem késés (ok-okozati) gimnázium iskola (nem-faj)* ötször reál humán tagozat (rész-egész)* kék kék szín (nem-faj)* ötször víz - tenger (anyagbeli) háromszor víz tó (anyagbeli) gimnázium iskola (nem-faj)* háromszor kék szín (nem - faj) * távoli nehéz megközelíteni (okokozati) víz tenger (anyagbeli) lyukas - - spanyol - - siet rohan elkésik (ok-okozati) - dübörög füst korom (ok-okozati) paták lábak (rész-egész)* - C) Rokon értelmű, ellentétes jelenésű szavak és viszonyfogalmak A 16 éves korosztály adatközlői a rokon értelmű, az ellentétes jelentésű szavakra és a viszonyfogalmakra széles körben alkalmaztak szóelőhívásokat. 12. táblázat: A 16 éves diákok rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak szóelőhívása Hívószó asszony hegedű Rokon értelmű (jele: R), ellentétes jelenésű (jele: E) szavak és viszonyfogalmak (V) Fiúk Lányok asszony férfi (V) kétszer asszony férfi (V) asszony férj (V) kétszer asszony férj (V) férj feleség (V) négyszer érett bölcs (R) lány kisasszony (R) férfi feleség (V) háziasszony gazdasszony (R) lány nő (R) előadás koncert (R) finomhangoló kulcs (R) művész előadó (R) zene cincogás (R) zene muzsika (R) négyszer zenekar együttes (R) zenemű darab (R) 82 apukám anyukám (V) koncert hangverseny (R) színház opera (V) jelzőlámpa megállás indulás (E) kétszer gyalogos autós (V)

83 be ki (E) gyalogos biciklis (V) haladás egy helyben állás (E) jelzőlámpa villanyrendőr (R) megállni elindulni (E) szabálytalanság szabályosság (E) sziréna pánik félelem (R) baj probléma (R) gimnázium élvezet utálat (E) érettségi felvételi (V) olvasás írás (V) öröm bánat (E) reál humán (E) kétszer szék asztal (V) tanár diák (V) kétszer tanár tanuló (V) kétszer tanuló diák (R) halál élet (E) barátok ellenségek (E) kétszer csend hallgatás némaság (R) kamaszok kisfelnőttek (R) köszöntés ölelés (R) reál humán (E) szeretet gyűlölet (E) szeretet tisztelet (R) társak magány (E) kék világos sötét (E) négyszer bejön kimegy (E) sötét világos (E) 2x lyukas - gond öröm (E) öreg régi (R) spanyol siet dübörög meleg mediterrán (R) spanyol hispán (R) hispán katalán (E) kelés elalvás (E) megy száguld rohan fut (R+E) rohan fut (R) rohan fut lohol iramodik (R) rohan fut szalad (R) rohan fut lohol vágtáz (R) ajtó ablak (V) hallás süket (E) padló plafon (E) szomorúság vidámság (E) barátok ismerősök (R) nemzet nép (R) rákok kagylók halak (R) csiga gepárd (E) fut rohan (R) fut lohol rohan (R) közelség lelki távol (E) lusta szorgos (E) reggel délután (V) kín fájdalom (R) toporzékol veszekszik hisztizik (R) Hasonlóan, bár nagyobb számban a 14 évesekhez képest ebben a korosztályban is jelen vannak az egymást kizáró speciesek: a fiúk szóasszociációikban a folyó tenger óceán, a patak folyó (kétszer), a tenger óceán (kétszer) fordult elő, míg a lányok szóelőhívásaiban a folyó tó, a bálna delfin cápa, valamint a villamos metró vonat egy-egy előhívással volt jelen. A siet hívószóra a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű válaszszavak esetében megfigyelhető a köztük lévő szinonima-antonima jelleg és a fokozati különbségek okán meglévő jelentésbeli különbség: a megy száguld rohan fut szósorban a száguld rohan 83

84 fut szóhármas elemei között a fokozati jelleg (a gyorsan megy viszonylatában) rokon értelmű kapcsolatot, míg a megy a siet hívószó és az utána következő szóhármas összevetésében antonim viszonyt mutat. D) Asszociatív típusú szóelőhívások Ebben a korosztályban egyre erőteljesebben van jelen a konkrét referenciájú szavak mentális képviseletének kettőssége a szóasszociációkban, vagyis a szemléletes képzetek mellett fokozatosan megjelennek azok folytatásaként az absztrakt képzettartalmak. Ilyen egy lány adatközlő által a dübörög hívószóra aktivált nép forradalom vezetők lázadás kín fájdalom vagy egy másik lány adatközlő által produkált vonat József Attila Szemes jön veszélyes megállíthatatlan végleges halál kiállunk elé szembenézés erő asszociációs sor. Mindkét aktiválás utolsó három, illetve hét válaszszava belső, érzelmi konnotációt is előhívnak, amelyek valamiféle sajátos tudati kapcsolódásokat is feltételeznek, melyek az előzetesen megtapasztalt szociokulturális élményekre támaszkodnak. A szóaktiválást végző diákok a dübörög ige által felidézett hanghatás hallatán aktiválnak elvont jelentésű válaszszavakat. Emellett a kontextus is befolyásoló hatással bír a szóelőhívásra, az első példánál az 56-os megemlékezés (jelen felmérést október hónapban végeztük), a másodiknál a diák irodalomtörténeti ismeretei játszhattak szerepet. Az utóbbi ismeret egy lány adatközlő asszony hívszóra adott szóelőhívásaiban is megmutatkozott, az asszony mama József Attila szóhármassal indította az aktiválást. Itt egyértelműen az ismert verscím hívta elő a költő nevét. 13. táblázat: a 16 éves diákok asszociatív szóelőhívásai Hívószó Asszociatív aktiválások Fiúk Lányok asszony fa mama József Attila karrier kinézet megkülönböztetés szépség hegedű érték - érzések felemelő érzés jelzőlámpa - apukám asszociáció 84

85 sziréna - ima álom gimnázium jövő unalom szürkeség beolvadás remény kék lyukas spanyol élet facebook francia holland gondolat (kétszer) üres tér ütés szél támad taps vers csalódás elvesztés kiégett szólánc világ egy év medve barackfa szeretet jövő álmok életek világok álom attól félek, elmúlik a gravitáció a világ én érzékeny, de nem mutatja fulladás körömlakk - fogszabályozó minden örökké felfelé zuhanok agy bizalmatlanság gyerekkor szeretet táguló üresség világegyetem gyerekkor nagymama siet visszaható életmód globalizáció lelki távol dübörög füst korom a gondolat száguld zaj zene te vagy a zene a lelkemben vonat József Attila végzet E) Fonetikai hasonlóság alapján jelentkező asszociációk A fonetikai hasonlóság ennél a korosztálynál is a leginkább a hívószó kezdő hangját, ritkábban a kezdő hangkapcsolatát vagy a kezdő szótagját érintette. Jellemzőjük, hogy az egymást követő szavak CV-kapcsolattal kezdődnek, s előfordul, hogy koordinációs szemantikai kapcsolatok is létrejönnek. A korpuszban 52 esetben fordult elő fonetikai hasonlóság alapján történő szóasszociáció, melyek a következő megoszlást mutatják: az asszony hívószóra: férj feleség (kétszer), férfi feleség, feleség felnőtt, fény festék, fontos fárasztó, hagyományok hímzés, karrier kinézet, keblek kenyér, kert kapa, konyha kötény, távoli tiszta, a hegedű hívószóra: fa fényes, hegedű hangszer 4x, koncert kíséret, koncert komoly, vonalas füzet vonó, a jelzőlámpa hívószóra: közlekedés 85

86 kereszteződés, sorompó stop, világítótorony villogás, a sziréna hívószóra: baleset baj bűntény, baleset betörés, figyelem felhívás, szabad száguldás, a gimnázium hívószóra: testvériskola terem, tanóra témazár, a kék hívószóra: fény - - foton - fizika, látható fény, türkiz toll, a lyukas hívószóra: folt fal, fog félelem, rossz régi, használt hiányos, udvar utca, a spanyol hívószóra: foci földrajz, meleg mediterrán, nemzet nép, szentimentális szappanopera színész, templom tenger, vehemens vér, a siet hívószóra: iskola irodalom, kötelesség kényelem közlekedés, óra oktatás, a dübörög hívószóra: bíróság börtön, padló plafon, pénz példakép, rendőr rossz gyerek, vihar villám, zajt csap zavar, zaj zene. F) Szerkezeti összefüggéseken alapuló szóasszociációk A 16 éves korosztály esetében a szerkezeti összefüggések a legnagyobb számban a szószerkezetek aktiválásával valósultak meg összesen 101 előfordulással. Legintenzívebben 64 esetben a minőségjelzős, majd 15 esetben a predikatív, illetve 14 esetben a határozós, 3-3- esetben a tárgyas és a birtokos jelzős és 2 esetben a mennyiségjelzős szintagmatikus kapcsolat aktiválódott. Az előforduló szószerkezetek a következők voltak: az asszony hívószóra: a lelki társ, az élet adása és a teherbe esés, a hegedű hívószóra: a felemelő érzés, a jó este, a kis méret, a nagy csapat, a vonalas füzet és a zenei ábécé, a jelzőlámpa hívószóra: a helyben állás, a sziréna hívószóra: az autós üldözés, az éjszakai felébredés, a kíváncsi sokaság, a légoltalmi védőhely, a női hang, a nem figyelnek rá, a nem minden szép, a súlyos sérülés, a villódzó fények és a zuglói tűz. A gimnázium hívószóra: a lényegtelen infók, a korai kelés, a nagy épület, a nem kialudt állapot, a nyári szünet, a régi idők, a rossz fűtés, a történelmi személyek nevei, a kék hívószóra: az attól félek, elmúlik a gravitáció, az érzést sugall, a kedvenc szín, a miért ír kéken a toll, a nyári szünet, az orosz zászló szerb zászló horvát zászló francia zászló holland zászló, a szél támad, a segítségre szorul, az örökké felfelé zuhanok, az üres tér. A lyukas hívószóra: a hideg érzés, a kivágott ruhák a kukacos alma, a pöttyös labda, a szög utáni nyom, a valami hiányzik, a spanyol hívószóra: az egy év, a fekete haj, a hideg ital, a jó hangulat, a jó idő, a jó szórakozás, a késő esti élet, a kreol szín, a kulturális emlékek, a latinos kultúra, a legszebb nyelv, a napbarnított bőr, a nemzeti étel, a nyári utazás, a pezsgő élet, a régi tanárom, a sose fogom megtanulni, a tengeri ennivaló, a tanult nyelv, a tenger gyümölcsei. A siet hívószóra: az eléri a villamost, az életem a sietés, a felgyorsult élet, a forgalmi fennakadás, a Hold nem lyukas, az igazolatlan óra, a későn kelés, a kevés idő, a lelki távol, a nagy lépések, a röpül a felhő, a repülés nem veszélyes, a romló 86

87 Szómennyiség (db) teljesítmény, a rossz időbeosztás, a siet valahová, a troli után futás, a világnak sosincs vége. A dübörög hívószóhoz pedig: a dübörög a végzet, a gondolat száguld, a ház odafenn, a kereskedelmi embargó, a lenyomni valamit a földbe, a mély hang, a nehéz koncentrálni, a nincs visszaút, a zajt csap, a rossz gyerek, a sós víz és a te vagy a zene a lelkemben. fiúk lányok összes szószerkezet 31 minőségjelzős szószerkezet mennyiségjelzős határozós szószerkezet szószerkezet birtokos jelzős szószerkezet tárgyas szószerkezet 12 3 predikatív szószerkezet 24. ábra: A szószerkezet típusú aktiválások a 16 éves korosztály esetében A szerkezeti összetevők másik típusa a szótő és képző kapcsolatán alapul. Ennél a korosztálynál is a -ság, -ség, -ás, -és képzők nagyszámú jelenléte a jellemző, különböző mértékben, mindegyik adatközlőnél előfordul ez a fajta szóelőhívás, a 33 adatközlőből csupán háromnál (két fiú és egy lány) nincs jelen egyszer sem ez a jelenség. Feltűnő, hogy az ige szófajú hívószavak esetében is nagy arányban ez okoz szófajváltást (igéből főnév), s így ez okoz váltakozást az előhívási stratégiákban is. Számos esetben az ige hívószóra adott szóasszociációs sor első két eleme ige, amit e képzők alkalmazásával főnévre váltanak át az adataközlők, vagy a szóasszociációs sor váltakozásának lesz ez a jelenség az okozója. 87

88 G) Tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez kötődő aktiválások A 16 éves korosztályban gyakran előfordulnak a gimnáziumi oktatás egyes tantárgyi ismereteihez kötődő aktiválások, ilyen például az asszony hívószóra adott mama József Attila válasz, amely esetében először emotív hatásra asszociálódhatott a mama szó, majd ennek következményeképpen maga a verscím, s utána a vers költőjének neve. Hasonlóan aktiválódott az asszony hívószóra az Éva személynév, melynek előhívását a bibliai alapjelentés mellett Madách Imre Az ember tragédiája című alkotásának ismerete is segíthette. Az irodalmi hatás mutatkozott meg a kék hívószó első két szóelőhívásában is, a kék egy másik színt, a zöldet aktiválta, ez pedig Kosztolányi Dezső költő nevét eredményezte, a színélményekről szóló Mostan színes tintákról álmodom című verse kapcsán. A kék melléknév a fizika tantárgyi tudást is megmozgatta a fény hullámhossz foton fizika szósor előhívásával. A spanyol melléknév hívószóként könnyen felidézte a mentális lexikonban állandósult szókapcsolatként tárolt spanyolviasz és spanyolnátha frazeológiai alapú szóösszetételeket, illetve az utazási élményből megrögzült spanyol lépcső jelzős szerkezetet. A lyukas hívószó a frazeológiai alapú (lyukas) kéz válaszszó mellett a nyelvtanból megtanult helyesírási szabályok ismerete alapján a teli ly betű (két diák előhívásában), a helyesírás hagyomány elve kivétel (kétszer) lyuk pontos j ly-os j (két előfordulással a korpuszban) és a kulcslyuk szabály aktiválásokat hajtottak végre a diákok (fiú adatközlők), illetve a lyukasóra válaszszó is kétszer előfordult (lány adatközlők). Nyelvtani ismeretek befolyásolhatták azt a jelenséget is, hogy két fiú adatközlő a dübörög hívószót tipizálja a hangalak és jelentés viszonya alapján, vagyis válaszszónak a hangutánzó szakkifejezést közli. Történelem tematikájú válaszszavak is aktiválódtak, leginkább a spanyol hívószó indikálta a kereskedelmi embargó bevándorlás arany gyarmatbirodalom angol háború aktivációs sort (egy fiú adatközlő esetében), illetve a sziréna hívószóra asszociált vészhelyzet légvédelem háború óvóhely sor is köthető ehhez a tantárgyhoz. Az ökológia, a természetvédelem témakörét érinti a Balaton probléma szóasszociáció, melyet egy fiú adatközlő produkált a kék melléknév asszociációjaként. H) Emocionális hatás a szóelőhívásokban Az emóció hatása a lányoknál érvényesült leginkább: a gimnázium hívószóra az emlékek egy életre, illetve a hegedű hívószóra a hangszerem, apukám, anyukám, valamint a kék hívószóra a kedvenc színem formák mutatkoztak. Ezekben az aktiválásokban az 88

89 adatközlők az egyes szám 1. személyű birtokos személyjeles formákat alkalmazzák. Egy fiú adatközlő a gimnázium hívószóra a jobb, mint az általános iskola hasonlatot aktiválta. I) Ismétlések Viszonylag kevés ismétlés található a 16 éves diákok szóelőhívásaiban. A fiúknál mindösszesen két esetben fordult elő, hogy a korábban aktivált szó ugyanannál a hívószónál még egyszer megismétlődött: a siet hívószónál a tevékenység tevékenység szó 5. és 9., illetve a gimnázium hívószónál a - barátok - - barátok 3. és a 6. elemként jelentek meg a sorban. A lányoknál egy esetben a dübörög ige a zene te vagy a zene a lelkemben formát idézte elő, egy másik lány adatközlőnél az apukám a hegedű és a jelzőlámpa hívószavak első szóelőhívása, a József Attila válaszszó pedig a gimnázium első és a dübörög második szólehívása, az asszony hívószónál a kötény válaszszó a 6. és a 8. helyen ismétlődött. J) Számfogalom Két fiú adatközlőnél egy-egy előfordulással jelenek meg a korpuszban számok. A spanyol hívószónál az 1492, mely az Amerika szóelőhívást követte, s felfedezésének dátumát jelzi. Ez az aktiválás is kötődik a diák történelmi ismereteihez. A másik asszociáció lyukas hívószóra aktivált XIX XX. század válaszszó, amellyel (kapcsolódva hívózóhoz) a diák negatív véleményét fejezi ki az adott történelmi időszakról. K) Egyéb típusú aktiválások Az ifjúsági nyelvre jellemző szleng kifejezések kevés számban jelennek meg a szóelőhívásokban annak ellenére, hogy a gimnáziumi közegben gyakori a használatuk. Itt is megmutatkozik a diákok érzelmi intelligenciájának magas foka, illetve az adatközlők önmonitoringjának képessége. E szavak minimális előfordulását az adatközlők élethelyzetére leginkább ható közeg, a gimnáziumi élettér befolyásolta, a gimnázium hívószóra két fiú a lógás, doga, egy lány pedig az infók válaszszavakat hívta elő. A szerelemmel, a szexualitással kapcsolatos szavak ugyancsak minimális számban fordultak elő a korpuszban. A fiúk a szerelem szót kétszer, a párzás, a teherbe esés és a nász válaszszavakat egy-egy alkalommal aktiválták, míg egy lány adatközlő a keblek szót adta válaszul az asszony hívószóra, utóbbi az anyaságra is utalhatott. 89

90 A szóelőhívások között akadt tájnyelvi jellegű szó is, egy fiú adatközlő az asszony hívószóra a fehérnép szóelőhívást produkálta, amely szó a mai köznyelvből kiveszőfélben van, Erdélyben még használatos, valószínű, hogy az adatközlő fiúnak erdélyi kötődése lehet, illetve olvasmányélményéből fakadóan aktivál(hat)ta ezt a kifejezést. Egy esetben, a siet hívószóra egy lány adatközlő a»lassú víz, partot mos.«közmondást hívta elő, valószínű a siet gyors lassú ellentétes analógiát alkalmazva, s így építette tovább felhasználva az ismert frazeológiai formát. L) Szófaji kategóriák Szófaji megoszlásban ebben a korosztályban is a három alapszófaj, a főnév, a melléknév és az ige kerül elő magas számban. A főnév a tulajdonnévvel együtt, a melléknév és az ige összesen 3418 előfordulást okozott, de a szófajok nagy többsége is képviselteti magát a korpuszban. A három alapszófajon kívül 48 egyéb szófajú szó található összesen a korpuszban. Általában az adatközlők tőszókat aktiváltak, ritkán fordultak elő többes számú főnevek, illetve birtokjeles főnévi formák. Ismétléses nem-parametrikus teszttel a fiúk és a lányok szóelőhívásaiban a szófaj tekintetében szignifikáns különbség nem volt észlelhető. A szófajok részletes eloszlását a 14. táblázat és a 25. ábra szemlélteti. 14. táblázat: A 16 éves diákok szóasszociációinak szófaji megoszlása szófaj fiúk lányok összes válaszszó szófajonként főnév tulajdonnév melléknév számnév névmás ige igenév határozószó indulatszó összesen

91 % összes válaszszó fiúk lányok minden szófaj főnév tulajdonnév melléknév számnév ige igenév névmás 25. ábra: A 16 éves diákok szóasszociációjának szófaji jellemzői Tulajdonnevek 75 esetben fordultak elő a szóelőhívásokban a 16 évesek esetében. A fiú adatközlők 4 hívószóra (asszony, lyukas, siet, dübörög), a lány adatközlők 3 hívószóra (lyukas, siet, dübörög) nem asszociáltak tulajdonevet, az asszony hívószóra egy tulajdonnévi válaszszó érkezett, tehát a nemek egy válaszszó kivételével azonos hívószavakra nem aktiváltak válaszszót. Legtöbb tulajdonnévi szóelhívás a spanyol és a hegedű hívószavakra érkezett. A spanyol hívószó a földrajzi (Spanyolország különböző tartományait, illetve a spanyol nyelvterületeket), a történelmi (Kolumbuszt, Amerikát), a művészeti (Picassot) és a sport (Foci és Forma 1) témakörét érinti mindkét nem esetében. A hegedű hívószóra zeneszerzők, előadóművészek neveit, illetve művek címét asszociálták a diákok. A 16 évesek tulajdonnévi szóelőhívásait a 15. táblázat részletezi. 15. táblázat: Tulajdonnévi asszociációk a 16 éves diákok szóelőhívásaiban Hívószó Tulajdonnévi asszociációk Fiúk Lányok asszony - Csenge hegedű Baráti Kristóf, Beethoven, Jehudi Menuhin, Lindsey Stirling, Mozart, Mága Zoltán, Operaház Ave Maria, Kinga, Kodály, Mozart jelzőlámpa Budapest, Egressy út, Budapest, Debrecen, Pécs Mogyoródi Cinkotai úti 91

92 kereszteződés sziréna BKK, BKV - gimnázium Szent István (kétszer), Szent József Attila István Gimnázium kék Balaton (kétszer), Föld, Kosztolányi Dezső, Horvátország Olaszország lyukas - - spanyol Amerika (kétszer), Barcelona (hatszor), Brazília, Dél Amerika (négyszer), Európa (kétszer), Fernando Alonso, Forma 1, Ibériai félsziget (kétszer), Ildi, Katalánia, Kolumbusz, Kőbánya, La Barcelona, Dél Amerika, Espana, Európa, Eurovisio, Heisenberg, Latin Amerika, Los Pallos Hermanos, Madrid, Nyugat Európa, Spanyolország (háromszor) Plata, Picasso, Madrid (ötször), Messi, Mexikó, Pireneusok (négyszer), Real Madrid, Spanyolország, siet - - dübörög A 18 éves korosztály szóasszociációja írásban A kísérletben részt vevő legidősebb korosztály szóelőhívásai átfogóan a szemantikai összefüggések mentén valósultak meg, melyeken a fonetika és a szerkezeti érintkezések bonyolult hatásai érzékelhetők. E korosztály adatközlőinek szóaktiválási stratégiáján a tömörítő jelleg figyelhető meg, az aktivált válaszszavak mennyisége nem náluk a legnagyobb elemszámú, de az előhívott szavak közötti összefüggések a legmélyebb rétegzettséget mutatják, a homogenizáló erő is náluk a legerőteljesebb. Például az együtt előfordulású szóasszociációs sorok vagy a metonimikus és a szinekdochés érintkezésen alapuló, illetve a rokon értelmű, ellentétes jelenésű szavak, valamint a viszonyfogalom esetében a hálózat a leginkább ennél a korosztálynál strukturált. 92

93 A) Szóasszociációs sorok 16. táblázat: A szóasszociációs sorok a 18 éves diákok szóasszociációiban Hívószó asszony Szóasszociációs sorok Fiúk Lányok anya feleség néni nagymama főzés mosás takarítás főzés mosás takarítás főzés takarítás házimunka mosás vasalás (föléés mellérendelés) kötény szoknya hegedű vonó (négyszer) cselló nagybőgő brácsa hegedű brácsa cselló gordonka nagybőgő zongora harsona trombita fuvola brácsa cselló bőgő zongora cimbalom bőgő cselló zongora dob cselló brácsa bőgő fagott cselló bőgő brácsa gitár cselló nagybőgő hegedű tok hegedű vonó (kétszer) klarinét cselló bőgő vonó húr (négyszer) vonó gyanta jelzőlámpa autó busz kamion villamos vonat bicikli busz vonat troli villamos piros sárga zöld (tízszer) sziréna kék piros (háromszor) kék piros sárga mentő rendőr tűzoltó (tízszer) mentő rendőr piros zöld rendőr tűzoltó gimnázium magyar matek történelem biológia kémia matek tesi magyar biosz infó rajz német angol fizika kémia földrajz tábla tankönyv füzet toll (térbeli felsorolás) toll könyv füzet pad (térbeli felsorolás) kék kék zöld kék piros 93 piros sárga zöld (nyolcszor) piros zöld piros tilos autó baleset veszély kórház közlekedés biciklis karambol villogás mentő rendőr tűzoltó (ötször) mentő tűzoltó rendőrautó mentőautó rendőrautó tűzoltóautó (kétszer) rendőr mentőautó Szent István Madách Veres Pálné Apáczai

94 lyukas spanyol piros zöld sárga fehér fekete lila zöld sárga lila orr fül tű cérna francia olasz latin gyarmat félsziget mór piros sárga (kétszer) vörös sárga piros zöld sárga lila tű cérna (kétszer) piros sárga töri arany becsvágy siet - késés busz kapkod kétségbeesés idegesség dübörög - ló tehenek bölénycsorda B) Metonimikus és szinekdochés érintkezésen alapuló szóasszociációk 17. táblázat: A 18 éves diákok metonimikus és szinekdochés érintkezésen alapuló szóasszociációja Hívószó Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem-faj *-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk Fiúk Lányok asszony asszony nő (nem-faj)* tizenkétszer asszony nő (nem-faj)* tízszer szoknya ruha (nem-faj)* férj feleség házasság (ok-okozati) hegedű hangszer (nem-faj)* tízszer hegedű húr (rész egész)* ötször nagyzenekar zongora cselló elsőhegedű (rész-egész)* hegedű fa (anyagbeli) vonó lószőr (rész egész)* hangszer (nem-faj)* háromszor hegedű fa (anyagbeli) ötször hegedű húr (rész egész)* vonó lószőr (rész egész)* jelzőlámpa karambol baleset (ok-okozati) jármű autó/jármű busz (nemfaj)* szabálytalanság gázolás (okokozati) megállás várakozás kereszteződés (ok-okozati) KRESZ szabályok büntetés (okokozati) színek piros sárga (nem-faj)* sziréna - - gimnázium feladat tanulás (ok-okozati) gimnázium iskola (nem-faj)* nyolcszor tanulás tudás (ok-okozati) kék kék szín (nem-faj)* ötször tenger víz (anyagbeli) háromszor lyukas póló nadrág zokni sapka kesztyű ing (metonimikus gimnázium iskola (nem-faj)* ötször gimnázium iskola szakközépiskola középiskola (nem-faj)* tenger víz (anyagbeli) kétszer tenger óceán víz (anyagbeli) kék szín (nem-faj)* négyszer - 94

95 tapasztalati jellegű kapcsolatok) spanyol spanyol nyelv (nem-faj)* spanyol nyelv (nem-faj)* négyszer háromszor spanyol ország (nem-faj)* háromszor spanyol ország (nem-faj)* zászló piros sárga (rész-egész)* kétszer siet izgul rohan elér (ok-okozati) menetrend óra perc másodperc dübörög ló patkó (rész-egész)* ló pata (rész-egész)* (ok-okozati, rész-egész)* - C) Rokon értelmű, ellentétes jelenésű szavak és viszonyfogalmak 18. táblázat: A rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak a 18 éves diákok szóasszociációjában Hívószó asszony hegedű jelzőlámpa Rokon értelmű (jele: R), ellentétes jelenésű (jele: E) szavak és viszonyfogalmak (V) Fiúk Lányok asszony férfi (V) kétszer asszony férj (V) háromszor édesanya édesapa (V) feleség házastárs ara (R) férj feleség (V) asszony férfi (V) asszony férj (V) asszony feleség (R) asszon úr (V) banya boszorkány (R) házasodott férjezett házas (R) mulatós klasszikus (E) rezgés vibrálás (R) zene muzsika (R) fék gáz (E) kétszer gázolás baleset (R) sziréna halál élet (E) nyugtalanság káosz (R) pánik félelem káosz (R) pince padlás (V) privilégium megkülönböztetés (R) tolvaj rabló (R) gimnázium diák tanár (V) hatszor dolgozat felelés (R) múlt jövő (E) szabályok korlátok (R) tanár pedagógus (R) 95 fájdalom szomorúság (R) gáz fék (E) KRESZ szabályok (R) megállás várakozás (R) zebra kereszteződés (R) kétszer zebra gyalogos-átkelőhely (R) - diák tanár (V) kétszer érettségi felvételi (V) gimnázium - általános iskola (R) gyerek felnőtt (V) oktatás tanítás (R) tanulók tanárok (V) tanulás oktatás (R) kék fű kábítószer cigi (V) -

96 lyukas spanyol siet dübörög gyilkos tolvaj csaló (V) rendőr zsaru fakabát (R) sötét világos (E) foltos öreg régi ócska (R) (tan)óra szünet (V) óvszer gumi (R) áttetsző átlátszó (R) hiány teljes (E) nép nemzet (R) fut száguld (R) fut szalad (R) kétszer fut szalad rohan halad lépdel mozog ballag baktat kocog galoppozik (R+E) felkészületlen összeszedetlen (R) idegesség pánik (R) pontos pontatlan (E) rohan szalad fut (R) agresszió harag (R) dobbant dörög (R) dübörög dörömböl (R) rohan siet (R) fekete sötétség éjszaka (R) foltozás varrás (V) tönkrement sérült (R) háború béke (E) elkésik megérkezik (E) fut rohan (R) kétszer fut rohan szalad (R) háromszor dübörög dörög (R) figyelemfelkeltő feltűnő (R) fut vágtat (R) siet fut (R) zakatol dörömböl (R) zörög csörög (R) Az egymást kizáró speciesek a 18 éves diákok szóelőhívásaiban is megjelentek, de sokkal kisebb előfordulással, mint a 16 évesek esetében. A fiúk kétszer, különböző aktiválási sort alkalmaztak, a tenger folyó patak tó és a tó folyó óceán formában, a lányok szintén kétszer, de ugyanazt a szópárt tenger óceán aktiválták. D) Asszociatív típusú szóelőhívások A 18 éves diákok elvont gondolkodásának fejlettségére utal az asszociatív típusú szóasszociációk számának növekedése a kísérletben részt vevő 14 és 16 éves korosztály tagjainak szóelőhívásaihoz mérten. A mennyiségi mutatók növekvő tendenciája mellett a szóelőhívások szemantikája is eltérést mutat a két fiatalabb korosztályétól, változékonyabb és strukturáltabb jelentésszinteket érintenek ezek az aktiválások, melyek hívószavankénti előfordulásait a 19. táblázat szemléltet. 96

97 19. táblázat: A 18 éves diákok asszociatív típusú szóelőhívásai Hívószó asszony hegedű jelzőlámpa gyümölcsoltás rigolya kínaiak melankólia ejtőernyőzés drog sör asztal Fiúk sziréna - - gimnázium család rács elég érettség múlt jövő szeretem otthon vonat kék lyukas béke gyógyulás tisztaság igénytelen páncél (háromszor) szegénység tüdő világ Asszociatív aktiválások Lányok ajtó kályha rang uralkodó királynő göndör haj elvont macska reneszánsz magasság trafik hivatalos kék malom kell melankolikus szabadság végtelen spanyol - romlott siet - futótűz dübörög agresszió harag Gábor anya hiány űr hiány űr csillagok bolygók Nap - égitest szegény ember - E) Fonetikai hasonlóság alapján jelentkező asszociációk A fonetikai hasonlóság alapján részleges fonetikai azonosság, tehát a válaszszavak kezdőhangának vagy a kezdő szótagjának azonosságán alapuló összefüggések is találhatók a 18 éves adatközlő diákok szóelőhívásaiban. A teljes szóalakot érintő homonímia nem fordult 97

98 elő. Összesen 53 hangzásbeli összefüggést fedeztem fel. Az asszony hívószóra egy fiú adatközlő a feleség főzés, a lányok a feleség főkötő, férjes főzés szópárokat aktiválták. A hegedű hívószó a fiúk részéről a hang húr, hang harmónia, koncert közönség, kottatartó karmester, szegénység szépség, a lányoktól a hang húr, hegedű hangszer, köröm kékszakáll, zongora zenekar szópárokat eredményezték. A jelzőlámpa hívószóra csupán a fiúk asszociáltak fonetikai összefüggésen alapuló szóelőhívásokat a dugó duda, sorompó sör, villamos vonat szópárokkal. A jelzőlámpára csak a fiúk a fény füst, a szirénára csak a lányok kórház közlekedés, betegápoló büntetés asszociáltak hangzás alapján. A gimnázium hívószó a fiúk részéről a magyar matek, a lányok részéről a közoktatás kötelező, tanterem tábla, termek tanárok szópárokat hívta elő. A kék hívószó a fiúk az óceán ózon, tó tenger, a lányok a határtalan hullám hupikék törpikék, tenger toll, tinta toll, szín szivárvány aktiválásokat hajtották végre. A lyukas hívószó a fiúk részéről fánk fej fegyver, fej fal, fej fog, fej fül, szita szűrő, tartály táska szópárokat, a lányok a gát gomb, üreg űr, szakadt szegény szópárokat indikálta. A spanyol hívószóra a fiúk barna szem Barcelona, bevándorló bűnöző, nyár nyelvtanulás szóelőhívásokat, a siet hívószóra a szalad szaporán, siet siheder szópárokat aktiválták. A lyukas hívószó a mese matekfeladat, ócska ózonlyuk óra, zaj - zavaró szópárokat vonzotta. A dübörög ige a fiúknál a fekete földrengés, süket sötét, vendég vonat, a lányoknál a Dömötör dibdáb, fáradtság fül, figyelemfelkeltő feltűnő, zene népzene, zene zenekar zaj előhívásokat eredményezte. A dübörög ige hanghatás alapján történő szóasszociációt is előidézett, a Dömötör dibdáb szópár Dömötör tagja a hívószó hangzására utal. F) Szerkezeti összefüggéseken alapuló asszociációk A szintagmatikus összefüggésekben ebben a korosztályban is megtalálhatók a szemantikai stratégia működései. A korpuszban összesen 56 szintagmát találtam, túlnyomó többségük (44 előfordulás) minőségjelzős szószerkezet, amelyből pontosan a felét (22 szintagmát) a fiúk, a másik felét (szintén 22 szintagmát) pedig a lányok alkottak meg. A fennmaradt 12 szintagmából (4 birtokos jelzős, 5 határozós és 3 predikatív) egy predikatív szintagmán kívül a többit a fiúk asszociálták. Ezt az eloszlást a 28. ábra mutatja be. Az asszony hívószóra egy lány a nagy ház minőségjelzős szintagmát hívta elő, a hegedű hívószóra egy fiú a bécsi temperált hangszerek (az elemzésben ezt két szintagmának értelmeztem) egy lány pedig a göndör haj minőségjelzős szintagmát aktiválta. A jelzőlámpára 98

99 Színtagmák száma (db) a fiúk az agresszív vezetők és a mosolygós fej, a szirénára az állami alkalmazottak, baj történt, félrehúzódás az utakon, gyors haladás, és szirének dalai, egy lány adatközlő a megkülönböztető jelzés szószerkezetet aktiválta. A szirének dalai asszociációt a sziréna hívószó hangzási hasonlósága idézte elő, amely a szemantikai kapcsolat hatását módosítja, hiszen az eredeti szótagszerkezet felbomlott, s jelentésbeli kapcsolat a két szóaktiválás között nincs. A gimnázium hívószóra a fiúk az év hasznossá tétele, hamarabb kezdődik, házi feladat, jó suli, korán kelés, szép élet, míg a lányok az általános iskola, házi feladat (kétszeri előfordulás), korai kelés, magyar zászló - EU-zászló szóelőhívásokat alkalmazta. A kék hívószó egy fiú részéről a csíkos füzet, a lányokéból pedig a hímes tojás, hupikék törpikék, kék malom válaszszavakat eredményezte. A spanyol hívószóra csak a lányok aktiváltak: barna szem, kreol bőr, pergő nyelv. A lyukas hívószóra a fiúk mentális lexikonában a fekete lyuk (kétszeri előfordulás), golyószóró puska, társadalmi rés, míg a lányokéban a helyesírási szótár, a szegény ember szerepel válaszszóként. A spanyol melléknévre a fiúk az Amerika felfedezése, barna bőr, fekete haj, földrajzi felfedezések, válogatott bajnokság, míg a lányok a legjobb barátnőm és a vitorlás hajó aktiválásokat hajtottak végre. A siet hívószó a fiúknál a gyorsan hajt, igazolatlan óra, lekésik valamit, szedi a lábát válaszszókban fejeződik ki, egy lány esetében pedig az indulás előtti percek szószerkezetek aktiválódtak. A dübörög igére a fiúknál az első sor, válaszra vár (állandósult szókapcsolat), elektronikus zene, felső szomszéd, ipari forradalom, dübörög a gazdaság (politikai szlogen), míg a lányoknál az emocionális töltetű szív dobog és a magas hangrend szószerkezetek aktiválódtak összes szószerkezet minőségjelzős szószerkezet birtokos jelzős szószerkezet határozós szószerkezet tárgyas szószerkezet predikatív szószerkezet fiúk lányok 26. ábra: A 18 éves diákok szintagmatikus szóasszociációi 99

100 A szerkezeti összefüggések másik jellemzője ebben a korosztályban is a -ság, -ség, - ás, -és képzők nagyszámú jelenléte a korpuszban. Csupán négy fiú adatközlő nem alkalmazza ezt a szóalkotási módot. Legtöbb esetben a főnévi és a melléknévi szófajú hívószavakra adott válaszszavaknál jellemző, de az igék esetében is jelen vannak e képzők, s befolyásolják a szóelőhívási stratégiákat szófaji szempontból. G) Tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez kötődő aktiválások Az asszony hívószó esetben az előző két korosztály esetében is kis mennyiségben előkerültek a falusi, népi jellegű szóaktiválások, a leggyakrabban ez a jellemző a 18 éveseknél fordult elő a szóelőhívásokban. A lányok a hímzés, vagy a parasztasszony - - tyúk szigor nyújtódeszka rétes kötény méltóság pofon gazda válaszszavakat aktiválták, de ide sorolható a korsó válaszszó, ami irodalmi vonatkozást is mutat(hat) Petőfi Sándor A Tisza című költeményéből a pórmenyecske jött, korsó kezében sorából. Megjegyzendő, ez a vers memoriterként szerepel a magyar irodalom tantárgy követelményei között, így a lexéma bevésődését a vers megtanulása segít(het)te. A válaszszavak között az asszonyság mint grammatikai típusú szóelőhívás (a hívószó képzős alakja) is megtalálható, illetve az Alföld válaszszó, amely szintén Petőfi Sándor egyik versének címére utal (az adatközlő lány nagy kezdőbetűvel írta ezt a szót). A fiúk aktiválásai között szintén van ilyen típusú szóelőhívás, a pántlika válaszszó mellett a kendő válaszszó (két előfordulással), s a népmesei szereplők közül a boszorkány szóelőhívás jelenik meg. A hegedű hívószóra Vivaldi Négy évszak művének címe két esetben, maga a zeneszerző neve háromszor aktiválódott. Vörösmarty neve A vén cigány c. költeménye ismeretében egy esetben, a Titanic című film zenéjére való utalás szintén egy esetben hívta elő egy lány adatközlő. A jelzőlámpa hívószóra a KRESZ válaszszó viszonylag gyakran fordult elő az aktiválásokban, a 32 adatközlő közül tizenketen (9 fiú és 3 lány) előhívták, életkoruknál fogva a jogosítvány megszerzése okán van jelen ekkora intenzitással e betűszó a mentális lexikonukban. A lyukas hívószó az lyukas óra mese matekfeladat, szóhármast provokálta, de szerepelt az előhívások között kétszer a (lyukas) garas frazéma és a szegény ember válaszszó is. Utóbbi a Szegény ember szerencséje című magyar népmese ismertére utal(hat): annyi a gyermeke, mint a rosta lika. A lyukas hívószóra a nyelvtanóra - szabályzat, a gólya, az ly-os j, háromszori megjelenése, valamint a nyelvtan háromszor szabály kakukktojás kivétel helyesírási ismeretekkel válaszolhattak a diákok. A lyukas kéz szinonimájaként előhívott marok válaszszó szerepelt egy lány szóaktiválásai között, ahogyan a kas szóelőhívás is, ami a vigyázz kocsis, lyukas 100

101 a kas sorral a Debrecenbe kéne menni gyermekmondókát idézi. A lyukas hívószóra a fiú adatközlők szintén a helyesírási ismeretekre utaló egérlyuk kétszeri előhívását, illetve a fizikai vagy a földrajzi ismeretekhez köthető fekete lyuk válaszszókat aktiválták. Morfológiai vagy szintaktikai szempontból ismétlésnek is felfoghatjuk. A hegedű hívószó a fiúk esetében hét előhívással a cigány válaszszót provokálta, melyet részben Vörösmarty Mihály A vén cigány című tanult verse ihletett, illetve a diákok szociológiai ismereteikre is támaszkodhattak. Ezzel összefüggésben a cigányzene válaszszó is egy esetben szerepelt, ahogy a tücsök válaszszó is előkerült A tücsök hegedűje című mesére vonatkoztatva. A kék hívószó a lányoknál a hupikék válaszszó a mesei jelzőt, a lagúna válaszszó pedig a romantikus filmet idézte meg. Az általános műveltség körébe tartozó, zenei-irodalmi ismereteken alapuló kékszakáll válaszszó egy esetben lány adatközlő által aktiválódott. Egy másik lány adatközlő a Kékszakáll című regény írójának nevét, Vonnegutot asszociálta. Egy fiú adatközlő a kékvér válaszszóval az arisztokráciára mint társadalmi elitre utalt. A sziréna hívószó hangját is felidézte egy lány adatközlő a víjúvíjú hanghatással, illetve egy másik lány előhívta a hullámhossz foton szópárt, amelyet a fizika tantárgy ismeretei inspiráltak, ahogyan a mindkét nem esetében (fiúknál háromszor, lányoknál egyszer) megjelenő Doppler-effektust is. A spanyol hívószóra a viasz frazeológiai szinthez köthető szó háromszor, a konkvisztádorok - - gyarmatosítás egy alkalommal és a Colombus hajózás konkvisztádor szintén egy alkalommal került elő, mely előhívások a diáklányok történelemtudásán alapulnak. A gyarmat félsziget mór, a történelem gyarmatosítás felfedezések, a gyarmatosítás király inkvizíció munkanélküliség és a hódítók konkvisztádorok szóelőhívások a fiúk történelmi ismereteire utalnak, ahogy a drogkartell spanyolnátha aktiválás is. A spanyol hívószó Hemingway Akiért a harang szól című regényét is aktiválta egy fiú adatközlő esetében. Egy lány pedig a spanyol hívószóra a macsó szóelőhívást alkalmazta. A siet hívószóra az időpontra ragos alak a grammatikai típusú szóelőhívásra példa, a türelmetlen kellemetlen szópárnál a fosztóképző a szóelőhívás mozgatója (jelenléte mennyiségét tekintve elenyésző), a fontos releváns elfoglalt ambiciózus aktiválásban pedig az idegen eredetű szavak is megjelennek. A gimnázium hívószó az Abigélt mint az ismert Szabó Magda-regénycímet idézi fel egy lány adatközlő mentális lexikonában. A dübörög igére egy lány adatközlő a dibdáb hanghatással válaszol, míg egy másik az alföld Döbrögi szópárral a tájegységet köti össze a népmesei szereplővel. A Döbrögi szó még a hívószóval hasonló hanghatást is eredményez. A spanyol hívószóra egy fiú adatköző a fieszta szieszta rímelő, fonetikai alapon szerveződő szópárt alkalmazta. 101

102 H) Emocionális hatás a szóelőhívásokban Általában a lányok alkalmaznak emocionális töltetű szóasszociációkat a 18 éves korosztályra vonatkoztatva: a jelzőlámpa hívószóra az apukám, a kék hívószóra a testvérem a spanyol hívószóra a legjobb barátnőm, egy fiú a hegedű hívószóra a húgom szóelőhívást aktiválta. Mindegyik érzelmi töltetű szóelőhívás az egyes szám 1. személyű birtokos személyjel toldaléktípust használta. I) Ismétlések A lány adatközlőnél a nő válaszszó az asszony és a hegedű hívószavaknál egyaránt előfordult, az első aktiválásnál a 3., a másodiknál az utolsó helyen szerepelt az asszociációs sorban. A siet hívószó megjelenik a dübörög hívószónál asszociációként a siet fut rokon értelmű párban a 6-7. válaszszóként a sorban, a lyukas hívószó szótövének (lyuk) ismétlődése háromszor megjelenik a szóelőhívásokban, az óra válaszszó a lyukas és a spanyol hívószavakban egyaránt előfordul. A jelzőlámpa és a sziréna hívószavak esetében a büntetés válaszszó két helyen ismétlődik (a 20., legutolsó és 18., utolsó előtti helyen a sorban). A jelzőlámpa hívószó a siet hívószó válaszszavaként jelenik meg újra. A sziréna hívószó esetben a 7. helyen előforduló bunker válaszszó az atombunker szóelőhívást provokálta, majd az így előhívott válaszszó atom előtagja további két aktiválást atombomba, atomtámadás eredményezett. Ugyanennél a hívószónál megjelenő KRESZ válaszszó a sziréna utolsó szóelőhívásaként is aktiválódott. Ugyancsak a sziréna hívószóra a légvédelem lakosságvédelem polgári védelem katasztrófa védelem esetekben a védelem utószóként, illetve egy előfordulással a szintagma alaptagjaként vagy önálló szóelőhívásként mutatkozott. Hasonlóképpen a gimnázium hívószó esetében az iskola szó utótagként vagy szintagma alaptagjaként ismétlődött meg: középiskola szakközépiskola szakiskola főiskola általános iskola. A hegedű hívószóra az első szóelőhívás a zene szó, ami a zenekar, népzene, komolyzene, utcazene válaszszavakban utótagként négyszer megismétlődött. A kék hívószóra korábban a jelzőlámpa szóasszociációjakor előforduló piros zöld sárga színhármas megismétlődött. J) A számfogalom Számok a 18 éves diákok szóasszociációban nem fordultak elő. 102

103 K) Egyéb típusú aktiválások A 18 éves korosztály esetében a legtöbb előfordulással tapasztaltam a szerelemre, szexualitásra utaló válaszszavakat, melyeket általában a fiú adatközlők produkáltak: az asszony hívószóra a nőstény mell kebel emlő, szex barátnő szerető kielégítés és a lyukas hívószóra a lyukas szaporodás, óvszer gumi szóelőhívások születtek. A szex válaszszó az említett előforduláson kívül még kétszer jelentkezett önállóan a szóelőhívásokban. A spanyol hívószóra a nyaralás tengerpart nők szóhármas aktiválódott, mely előhívás harmadik szava is erre a témára utal. Szleng kifejezéseket szintén a fiúk alkalmaztak, a jelzőlámpa hívószóra az anyázás, a gimnázium hívószóra a szívás, illetve a sziréna hívószóra a balhé válaszszókat aktiválták. Hasonlóképpen az előzőekhez a kék hívószóra a rendőr zsaru fakabát rokon értelmű aktiválásokban a szleng hatása van jelen. Ebben a korosztályban egy fiú adatközlő a kék hívószóra a fű kábítószer cigi szóhármas aktiválásával a káros szenvedélyek egyikére utalhatott. L) Szófajok A 18 éves korosztály esetében szintén valamennyi szófaj képviselte magát a szóelőhívásokban, legnagyobb arányban a három alapszófaj, a főnév a tulajdonnévvel együtt, a melléknév és az ige aktiválódott. E három szófaj megjelenése előfordulást jelentett, az összes többi csupán 36 szóelőhívást mutat. Ismétléses nem-parametrikus teszttel kimutatható, hogy a 18 éves adatközlők esetében a fiúk és a lányok szóelőhívásai között szignifikáns különbség van: Z=-2,197; p=0,029. A fiúk az összes szófaj tekintetében 672 aktiválással többet teljesítettek a lányoknál, főnévből 424, melléknévből 159, igéből 45 előfordulással hagyták maguk mögött a lányokat. 103

104 % A szóelőhívások szófaji eloszlását részletesen a 20. táblázat és a 27. ábra mutatja. 20. táblázat: A szófaji kategóriák jelenléte a 18 évesek szóasszociációjában szófaj fiúk lányok összes válaszszó szófajonként főnév tulajdonnév melléknév számnév névmás ige igenév határozószó indulatszó összesen minden szófaj főnév tulajdonnév melléknév számnév ige igenév névmás határozószó indulatszó 0 összes válaszszó fiúk lányok 27. ábra: A szófaji kategóriák jelenléte a 18 évesek szóasszociációjában 104

105 Tulajdonnevek e korosztály szóelőhívásaiban 76 esetben fordultak elő. A fiúk 54 esetben, a lányok 22 esetben alkalmaztak tulajdonneveket. A fiúk a jelzőlámpa és a dübörög hívószavakra nem alkalmaztak tulajdonneveket, a lányok a lyukas és siet szavakra nem találtak tulajdonnévi aktiválást mentális lexikonukban. Mindkét nem a hegedű, a gimnázium és a spanyol hívószavakra alkalmaztak a legnagyobb mértékben tulajdonnévi szóelőhívásokat. Átfogóan a tulajdonnevek eloszlását a 21. táblázat mutatja. 21. táblázat: A 18 éves diákok tulajdonnévi szóasszociációi Hívószó Tulajdonnévi asszociációk Fiúk Lányok asszony Réka Alföld hegedű Flórián, Mozart, Turisas Négy évszak (kétszer), (együttes) Titanic, Vivaldi (ötször), Vörösmarty, Zeneakadémia jelzőlámpa - fóti Vörösmarty tér sziréna Doppler-effektus (háromszor) Doppler-effektus gimnázium Borosné (tanárnő), István, Abigél, Apáczai, István, Réka, Szent István (kétszer), Madách, Szent István, Szent Szent István Gimnázium, István Gimnázium, Veres SZIG Pálné kék Balaton, Duna, Dunhill, BVSC, van Gogh ENSZ, Föld, Hollywood, MTK (kétszer), Windows háttérkép lyukas Hold - spanyol Barcelona (négyszer), Cortez, Dél Amerika (háromszor), Hemingway: Akiért a harang szól, Hispánia, Madrid (háromszor), Kolumbia, Barcelona (háromszor), Cortez, Európa Bajnokság, Ferdinánd, Franciaország, Gibraltári szoros, Ibériai félsziget, Gaudi, Izabella, Latin Amerika (háromszor), 105

106 Kolumbusz, Mexikó (hatszor), Real Madrid (kétszer), Spanyolország Mexikó, Nap, Portugália, Spanyolország (kétszer), Zara (háromszor) siet BKV - dübörög - Alföld, Döbrögi A tulajdonnevek között egyaránt találhatóak személynevek, földrajzi nevek (a legnagyobb arányban), intézmények nevei vagy irodalmi alkotások címei. A személynevek közül a Réka kétszer és a Borosné (tanárnő) nevek szerepelnek, előbbi valamelyik osztály- vagy iskolatárs, utóbbi pedig a magyartanár neve, ezt a szóelőhívást mindkét alkalommal ugyanaz a fiú aktiválta. Nyilvánvalóan mindkét személyhez valamiféle emocionális viszony fűzi az adatközlőt, ami lehet pozitív, de akár negatív is. Az István, a Szent István Gimnázium, illetve a SZIG előhívott forma mindegyike a Szent István Gimnáziumot takarja. Ennek analógiáját követve a lányok által aktivált Apáczai, Madách, Veres Pálné szóelőhívások is gimnáziumok megnevezésit jelentik (a gimnázium szó előfordulása nélkül) Részösszefoglalás a három korosztály írásbeli szóasszociációs eredményeinek összevetése Áttekintve az egyes korosztályok eredményeit látható, hogy a mentális lexikon elemeinek aktiválása sokféle, szerteágazó, bonyolult folyamatok mentén valósul meg. Mindhárom korosztályra a szemantikai stratégia működései voltak a legjellemzőbbek, amelyekkel együttesen a hangzási (fonetikai) és szerkezeti összefüggések különböző módokon jelentkeztek. Mindhárom korosztály adatközlői különböző mértékben és variációban produkáltak szóelőhívásokat az alábbiak szerint: A szóasszociációs sor típusú szóasszociációk nagy amplitúdójú különbségeket mutatnak az egyes hívószavak között a korosztályok és a nemek szerint egyaránt. A 14 éves lányok (szóaktiválási arányszámuk a jelzőlámpa hívószóra (átlagban mérve) 0,5 értékszám alatt, a sziréna hívószóra 0,65 értékszám alatt maradt) kivételével a legnagyobb arányban a jelzőlámpa és a sziréna hívószavakra aktiváltak a diákok sikeresen ebből a típusból. Egyetlen szóelőhívást sem produkáltak a 16 éves fiúk a siet, dübörög igékre, a 16 éves lányok ugyanezekre, valamint a gimnázium és kék hívószavakra, és a 18 éves fiúk szintén a siet, 106

107 Válaszszavak száma átlag alapján (db) dübörög igékre és a 18 éves lányok a gimnázium hívószóra nem aktiváltak válaszszavakat. A leghomogénebb szóelőhívásai a 14 éves lányoknak voltak, egyik hívószó esetében sem ők produkálták a legnagyobb vagy a legkisebb arányszámú szóasszociációt. A legnagyobb eltérést a 16 éves fiúk szóelőhívásai mutatták, a második legmagasabb (sziréna hívószóra 1,19) és a 0 értéken kívüli legalacsonyabb (gimnázium hívószóra 0,05) átlagérték hozzájuk kötődik. Az egyes korosztályok és nemek szerinti megoszlást a 28. ábra szemlélteti. 1,4 asszony hegedű jelzőlámpa sziréna gimnázium kék lyukas spanyol siet dübörög 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, éves fiúk 14 éves lányok 16 éves fiúk 16 éves lányok 18 éves fiúk 18 éves lányok Korosztály 28. ábra: A szóasszociációs sor típusú szóasszociációk kimutatása évfolyamonként, nemek szerinti megoszlásban, hívószavanként külön-külön átlag szerint 107

108 Szóelőhívások száma átlagban (db) 4 3, ,09 3,41 3,08 2,5 2 1,5 1 0,5 1,93 0,42 1,15 0,57 1,47 2,24 0,71 1,08 0,47 0,45 0, évesek 14 éves fiúk 14 éves lányok 16 évesek 16 éves fiúk 16 éves lányok 18 évesek 18 éves fiúk 18 éves lányok Korosztály metonimikus és szinekdochés szóelőhívások együtt metonimikus szóelőhívások szinekdochés szóelőhívások 29. ábra: A metonimikus és szinekdochés típusú szóasszociációk korosztályok szerint átlagban kifejezve A rokon értelmű, ellentétes jelentésű szóelőhívások és a viszonyfogalmak közül a három korosztályból kettő (a 14 és a 18 évesek) a rokon értelmű szóelőhívásokat preferálta, kivételt a 16 éves lányok csoportja, ők az ellentétes jelentésű szóaktiválásokat hajtották végre a legmagasabb számban. A rokon értelmű szópárokból a legkevesebbet a 14 évesek, a legtöbbet a 18 évesek asszociáltak, a lányoknál mindhárom korosztály esetében egyenletesen növekvő tendenciát fedezhetünk fel. A lányok mindhárom korosztálynál megelőzték a fiúkat. A legegyenletesebb szóelőhívási arányt mindhárom típus esetében a 14 és a 16 éves fiúk szóaktiválásai mutatják, bár a 14 éveseké jóval elmarad a 16 évesekétől. 108

109 Szóelőhívások száma átlagban (db) 2 1,8 1,6 1,4 1,41 1,59 1,4 1,76 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0,72 0,54 0,46 0,46 0,24 0,28 0,89 0,57 0,21 0,96 1 0,95 0,69 0,76 0,76 1 0,58 0,37 0,71 0,75 0,43 0,28 0, évesek 14 éves fiúk 14 éves lányok 16 évesek 16 éves fiúk 16 éves lányok Korosztály és 'gender' 18 évesek 18 éves fiúk 18 éves lányok rokon értelmű szóelőhívások ellentétes jelentésű szóelőhívások viszonyfogalmak 30. ábra: A rokon értelmű, az ellentétes jelentésű szóelőhívások és a viszonyfogalmak korosztályonként átlagban kifejezve Mindegyik korosztály szóelőhívásaiban változó mennyiségben, de előfordultak asszociatív jellegű aktiválások. Meglepő, hogy a szóasszociációs kísérletben a legintenzívebben részt vevő korosztály, a 16 évesek közül a fiúk jóval (1,03) átlagértékkel a korosztály lány adatközlői alatt teljesítettek, s ezt az eredményt a másik két korosztály lány adatközlői is (a 16 évesek 0,42, a 18 évesek 0,45 átlagértékkel) meghaladták. Az is látható, hogy a másik két korosztály fiú adatközlői a 16 éves fiúk eredményeit nem tudták elérni. Az asszociatív szóelőhívásokat a 31. ábra szemlélteti. 109

110 Szóelőhívások száma átlagban (db) asszociatív 2,5 1,89 1,92 1,47 1,3 0,64 14 éves fiúk 14 éves lányok 16 éves fiúk 16 éves lányok 18 éves fiúk 18 éves lányok Korosztály és 'gender' 31. ábra: Az asszociatív típusú szóelőhívások nemek szerint átlagban kifejezve A fonetikai típusú szóelőhívások a szerkezeti összefüggésekhez képest kevesebb megvalósulást mutatnak, a 14 és 16 éves korosztályban 1:2 arányt képviselik, az emotív jellegű összefüggések, a számfogalmak és az egyéb elvont szóelőhívások elenyésző előfordulással vannak jelen. A 18 éves diákok számot nem aktiváltak válaszként egyik hívószóra sem. A szerkezeti összefüggések között a legjellemzőbbnek a jelzős szószerkezet bizonyult, előfordult, hogy a jelzett szó maga a hívószó volt, amelyhez valamilyen tulajdonságát aktiválták a diákok, vagy a hívószóra adott válaszszót látták el jelzővel. Az is előfordult, hogy a hívószó minősült jelzővé a jelzős szerkezetben. A hívószó jelzett szóvá, illetve jelzővé válását az ismétlés jellemzőknél mindhárom korosztálynál ismertettem. A három korosztály szóaktiválásának tipizálását a 32. ábra mutatja. 110

111 Szóelőhívások száma átlagban (db) fonetikai szerkezeti emotív szám egyéb 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, ,06 1,57 1,65 1,75 1,33 0,21 0,12 0,09 0,18 0,3 0,31 0,06 0, éves korosztály 16 éves korosztály 18 éves korosztály Korosztály 32. ábra: A fonetikai, a szerkezeti, az emotív, a szám és az egyéb szóasszociációk korosztályok szerint kifejezve átlag alapján Az aktivált szavak szófaji eloszlását a 22. számú táblázat és a 33. ábra prezentálja. Az egyes korosztály szóasszociációs eredményei között a Wilcoxon-próba alapján nem mutatható ki szignifikáns különbség. 22. táblázat: A szófajok megoszlása a három korosztály szóelőhívásaiban SZÓFAJ 14 évesek 16 évesek 18 évesek főnév tulajdonnév melléknév számnév névmás ige igenév határozószó indulatszó összesen korosztályonként összesen a három korosztály

112 % 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 14 évesek 16 évesek 18 évesek Korosztály indulatszó határozószó igenév ige névmás számnév meléknév tulajdonnév főnév 33. ábra: A szófajok megoszlása a három korosztály szóelőhívásaiban A szóelőhívások eredményét szófaji megoszlás szempontjából a korosztályokon belül nemek szerint is összevetettem. Ismétléses nem-parametrikus teszttel kimutatható, hogy az egyes csoport között a 14 évesek esetében van a fiúk és a lányok között szignifikáns különbség a szóelőhívásokban (Z=-2,296; p=0,022), illetve a 18 évesek esetében is kimutatható statisztikailag jelentős eltérés a fiúk és a lányok szóaktiválása között: (Z=-2,197; p=0,029). A lányok szóaktiválási tevékenységét összevetve a 14 és 16 évesek között (Z=-2,194; p=0,028), illetve a 14 és a 18 évesek között belül is szignifikáns különbség (Z=-2,521; p=0,012) található. A szófajok megoszlását a három korosztály szóelőhívásaiban összesítve a 23. számú táblázat és a 34. ábra prezentálja. 112

113 % 23. táblázat: A szófajok szóelőhívásainak szám szerinti megoszlása korosztályok és nemek szerint 14 évesek 16 évesek 18 évesek SZÓFAJ fiú lány fiú lány fiú lány főnév tulajdonnév melléknév számnév névmás ige igenév határozószó indulatszó % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 14 éves fiúk 14 éves lányok 16 éves fiúk 16 éves lányok 18 éves fiúk 18 éves lányok indulatszó határozószó igenév ige névmás számnév melléknév tulajdonnév főnév Korosztály és 'gender' 34. ábra: A szófajok szóelőhívásainak szám szerinti megoszlása korosztályok és nemek szerint %-ban 113

114 Hálózati kapcsolatok az adatközlő diákok mentális lexikonában a gimnázium hívószó esetében A szóasszociáció folyamán a diákok a gimnázium hívószóra aktivált leggyakoribb válaszszókkal jelezték viszonyulásukat egy adott időpontban az aktuális világuk egy szegmenséhez. Ez a viszonyulás a mentális lexikon kapcsolatait mutathatja meg számunkra, melyek között különféle erősségű viszonyok képződnek. A szóelőhívások gyakorisága, az előhívott szavak sorrendje erősségi kapcsolatot feltételezhet. A válaszszók gyakorisága kapcsán modelleztem a gimnázium hívószóra érkezett két elemszámnál nagyobb elemszámú aktiválások kapcsolódási lehetőségeit. Az egyes kapcsolatokat súlyoztam, ezek meglétét nyilak formájában jelöltem. A súlyozott kapcsolatok erősségé attól függ, hogy a szóasszociációs vizsgálatban a hívószóra hány válaszszó érkezett az adatközlőktől. Háromféle formájú nyilat alkalmaztam, a vastag folytonos nyíl a legerősebb (15-nél több), a vékony folytonos nyíl a közepes (5-15 közötti), a szaggatott nyíl a gyenge (0-5-ig) kapcsolatot jelzi. A válaszszók alatti számok a három korosztály szóelőhívási mutatóit ábrázolják (a 14 évesekét a piros, a 16 évesekét a kék, a 18 évesekét a zöld szín). Az aktivált szócsoportok közös tagjait összetartozó színű geometriai alakzatok fogják össze. Az árából látható, hogy a gimnázium hívószó az iskola tanár diák hármasát helyezi a középpontba, mindhárom válaszszó a közvetlen percepcióval kapcsolatos. Az egyes válaszszavak egymással asszociációs párokat hoznak létre, melyek további kapcsolódásai másik válaszszópárokkal hálózati összefüggést alkotnak. Említést érdemel a tanulás tudás érettségi egyetem jövő szóaktiválási sor, melyben megmutatkoznak a közvetlen környezet ismeretén alapuló jelentéskomponensek és az élethelyzeti jellemzők (tanulás tudás). A gyengébb jelenlétű elvonatkoztatások (érettségi egyetem) a közvetlen jövő alakulására irányulnak (a 16 és legfőképpen a 18 évesek esetében), majd a szociokulturális sajátosságokra utaló jövő szóelőhívás következik. A tudás érettségi egyetem jövő aktiválások a 14 éveseknél minimális előhívással ( , az értékek a szósor aktivált elemeinek számát jelzik) vannak jelen, míg a 16 éveseknél ( ) az aktiválási arány. Jól érzékelhető, hogy ez a korosztály már a tudás megszerzésére koncentrál a sikeres tanulmányok érdekében. A 18 évesek az érettségi vizsga közelében 12 elemszámot produkálnak az érettségi szóval a gimnázium hívószóra válaszul. 114

115 35. ábra: Hálózati kapcsolatok az adatközlő diákok mentális lexikonában a gimnázium hívószó esetében korosztályonként 115

116 A szóelőhívás változatosságának szemléltetése egy 16 éves fiú adatközlő szóasszociációja alapján A szóelőhívás változatosságát egy 16 éves fiú adatközlő írásbeli szóasszociájának a hegedű hívószóra aktivált válaszsorával szemléltetem: hegedű: húr vonó hangnemek finomhangoló kulcs hangszerem zene hegedűverseny tanár bonyodalom hamisság munka Yehudi Menuhin Baráti Kristóf Az aktiválást a diák a rész-egész szinekdochés alapú összetartortozással kezdte (hegedű húr), majd a hangszer húrjainak megszólaltatásához szükséges vonóval mint viszonyfogalommal folytatta, ami elindítja az egész assszociációs soron érzékelhető szemantikai hatást. Az aktiválást a hangnemek asszociátummal (a hangnemek közötti váltások a vonó bizonyos irányú gyors mozgatásával érhetők el) folytatja, melyhez kapcsolódik a finomhangoló - kulcs szópár (első eleme a hangszer hangjának minőségi javulására használatos eszközt jelzi, második tagja az előző szinonimájaként ráerősít az első jelentésre). Ezt a hangszerem faj-egyed metonimikus alapú asszociáció mellett az emotív funkciót (az egyes szám első személyű -m birtokos személyjel) is hordozó forma követi. A zene, a hegedűverseny és a tanár szavak a hangszerem szóval viszonyfogalmat mutatnak, de a tanár szó megjelenése ok-okozati összefüggésen alapuló metonimikus kapcsolatot indikál a bonyodalom hamisság relációjában (hiszen a hamis játék bonyodalmat okoz a tanár és a diák között). Ez az ok-okozati jelleg folytatódik a hamisság munka válaszszavakban, ugyanis a hamis játék munkával (gyakorlással) küszöbölhető ki. A hamisság szerkezeti típusú asszociáció is, a -ság képző alkalmazásával a hamis melléknévből fogalomtágítással a tulajdonságot főnév formájában elvont fogalomra változtatja. Ebben az összefüggésben (zene hamisság) szokatlan ez a szóhasználat, a zene vonatkozásában inkább a hamis, hamisan játszik szóelőhívás lenne a természetes. Az asszociációs sort két tulajdonnévvel zárja (Yehudi Menuhin Baráti Kristóf), melyek megjelenése a diák zenei műveltségterületen való jártasságát mutatja. Esetleg hegedűtanára a gyakorlás elérése érdekében példaképként említhette a két művészt, de általunk nem ismert asszociációs hatás is előidézhette e két tulajdonevet. A szóelőhívást végző diák két perc alatt 14 válaszszóból álló asszociációs sort produkált, ami az átlagos szóelőhívás mennyiségi mutatóit (11,54 válaszszó mindhárom korosztály összes adatközlője tekintetében) 2,46 elemszámmal meghaladja. Saját korosztályában is átlagon felül teljesít (12,67 mentális szó esik egy diákra), 1,33 elemszámmal asszociált többet az átlagtól. A szóasszociációs soron sem a fonetikai, sem a szerkezeti hasonlóság nem mutatkozik, bár a sort a hívószó kezdőbetűjének azonosságával 116

117 Korosztály és 'gender' indítja. A szerkezeti jelleg annyiban nyilvánul meg, hogy négy szóösszetételt alkalmaz a szóelőhívás folyamán ( hangnemek finomhangoló... hangszerem hegedűverseny ), illetve a korábban említett -ság képző jelenléte Szabad szóbeli szóasszociációk Időbeli tényezők A szabad szóbeli szóasszociációs vizsgálatokban a három korosztály ( éves) diákjai számára 8 hívszóra a válaszszavak aktiválása 195,85 percet, azaz 3,26 óra időtartamot jelentett. Az egyes korosztályok szóasszociációjának időeloszlását az 36. ábra mutatja: 18 évesek 16 évesek 14 évesek lányok 23,43 29,61 44,93 fiúk 28,41 26,31 38,13 idő összesen 54,75 58,03 83,06 Idő (perc) 36. ábra: A szabad szóbeli szóasszociációk időtartama percekben kifejezve korosztályok és nemek szerinti megoszlásban Látható, hogy a leghosszabb ideig a 16, majd a 18 és legrövidebb ideig a 14 éves korosztály asszociált. A leghosszabb és a legrövidebb időtartamú asszociáció között 28,21 perc mutatkozik. Az összes adatközlő átlagosan 1,96 percet használt fel, korosztályokra lebontva az átlagosan felhasznált idő a következőképpen alakul: a 14 évesek 1,66 percet, a 16 évesek 2,51 percet, a 18 évesek 1,72 percet asszociáltak. A lányok a 16 és a 18 évesek 117

118 Idő (perc) Idő (perc) esetében megelőzték a fiúkat, a különbség a két korosztálynál a nemek szerint változóan eltérő: a 16 éveseknél a lányok 6,8 perccel hosszabban asszociáltak, mint a fiúk, a 18 éveseknél a különbség 1,2 perc szintén a lányok javára. A 14 éves korosztály esetében megfordult a tendencia, a fiúk 2,88 perccel hosszabban aktiváltak, mint a lányok. Természetesen az időfaktor egyénenként is nagy eltéréseket mutat, amelyeket a 37., 38. és 39. ábrák szemléltetnek. Az ábrákban az értékek nem növekvő sorrendet követnek, az adatközlők a kísérletsorozatban kapott kódok (korosztály/nem/sorszám) alapján szerepelnek az eredmények könnyebb összevethetősége okán. fiúk lányok 3,18 2,46 1,48 2,43 1,15 3 3,57 2,38 1,49 4,05 4,07 3,41 3,19 3,47 3,41 3,06 2,33 1,12 1,23 1,37 Adatközlők 37. ábra: A 14 éves adatközlők egyéni szabad szóbeli asszociációinak időtartama percekben kimutatva 4,38 3,2 3,42 4,22 4,1 2,34 fiúk 5,05 3,35 4,08 2,43 lányok 4,11 9,06 6,47 5,48 4,16 4,11 3,33 4,47 2,35 1,42 Adatközlők 38. ábra: A 16 éves adatközlők egyéni szabad szóbeli asszociációinak időtartama percekben kimutatva 118

119 Idő (perc) fiúk lányok 4,41 3,12 2,33 1,48 1,5 2,19 2,37 2,58 3,52 2,55 2,47 1,15 2,3 3,11 2,19 2,54 3,15 2,26 2,15 1,45 Adatközlők 39. ábra: A 18 éves adatközlők egyéni szabad szóbeli asszociációinak időtartama percekben kimutatva A három korosztály adatközlőinek szóasszociációs időtartamát összevetve megállapítható, hogy a legrövidebb ideig a 14 évesek 1. számú lány adatközlője (14/L/1) 1,12 perc időtartamban, hozzá hasonlóan, 1,15 percig a 14 évesek 5. számú fiú (14/F/5) és a 18 évesek 2. számú lány (18/L/2) adatközlője asszociált. Leghosszabban a 16 évesek 2. számú lány adatközlője (16/L/2) asszociált, őt társa a 16 évesek 3. számú lány adatközlője (16/L/3) követi 6,47 időtartammal. A fiúk közül leghosszabb ideig, 5,05 percen át a 16 évesek 7. számú adatközlője (16/F/7) asszociált A szóbeli szóasszociációk korosztályonkénti jellemzői az aktiválások tipológiája alapján A 14 éves korosztály szóbeli asszociációja Az írásban elvégzett szóasszociációs vizsgálatok mintájára mindhárom korosztály szóbeli szóasszociációit is elemeztem. Az eredményeket az írásbeli kísérlet kiértékelésekor használatos algoritmust követve végeztem el az alábbi szempontok alapján. 119

120 A) Szóasszociációs sorok A szóasszociációs sorok tekintetében a fiúk és a lányok egyaránt a nyelvtan hívószóra aktiváltak a legintenzívebben. Valószínű, annak tudható be ez az aktivitás, mert a szósorokban fellelhető szóelőhívások minden esetben azokhoz a nyelvészeti diszciplínákhoz kötődnek, amelyek a leíró nyelvtan tárgyköréből éppen ebben az időszakban tanulnak. A lányok esetében a férfi hívószó is gazdag szóelőhívási sorokat indukál, szinte minden aktiválás az édesapa, nagyapa alakjához kötődik vagy valamilyen tipikus jegy vagy cselekvésminta alapján. Hívószó férfi 24. számú táblázat: Szóasszociációs sorok a 14 éves diákok verbális szóelőhívásaiban Szóasszociációs sorok Fiúk Lányok apuka nagypapa - dédpapa apa erős bátor megvéd pénzt póló farmer keres dolgozik szőrzet izomzat apa nagypapa (kétszer) énekel zongorázik - zenél házasság esküvő házasság feleség - gyereke szakáll bajusz ábécé morféma lexéma szintagma igenevek igekötő betű morféma ábécé lexéma szintagma morféma mondat szókapcsolatok szöveg nyelvtan irodalom szabályok helyesírás nyelvtan fonéma morféma szavak lexéma szintagma magánhangzó mássalhangzó magyar nyelv angol nyelv szintagma fonéma morféma mondat szó szintagma fonéma morféma szóelemzés mondatelemzés autó - benzinkút autószerviz autómosó parkoló gurul kerék számítógép - - lila zöld fehér kék lila levendula levendula ibolya orgona lila rózsaszín kék piros ruhák nyaklánc karkötő okos tanár tanulás egyetem diploma osztálytársak barátok ismerősök mesterképzés ásít fej száj nyelv kéz ágy párna takaró száj kéz eszik ebéd reggeli ebéd reggeli vacsora tányér kés villa tányér villa kanál kés villa kés kanál fehérje szénhidrát zsír vacsora ebéd reggeli 120

121 B) Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem faj) érintkezésen alapuló szóasszociációk A metonimikus és a szinekdochés érintkezésen alapuló aktiválások mindegyike (egy kivétellel) szinekdochés típusú szóelőhívás. A fiúk három (férfi, okos, ásít), a lányok egy hívószóra (eszik) nem alkalmaztak ilyen típusú aktiválást. Meglepő, hogy a lányok az autó hívószóra messze a legtöbb aktiválást hajtották végre az összes szóelőhívás tekintetében, felsorolták az autó egyes alkatrészeit rész-egész kapcsolatokat létrehozva a hívószóval. 25. táblázat: A 14 éves diákok metonimikus típusú szóbeli szóasszociációja Hívószó Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem-faj *-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk Fiúk Lányok férfi - férfi férj (nem-faj)* férfi nő gyerekek család (részegész)* ing ruha nyakkendő (nem-faj)* nyelvtan szavak ige főnév (nem-faj)* tantárgy magyar irodalom (nemfaj)* mondat alany állítmány jelző tárgy (rész-egész)* nyelv angol magyar (rész-egész)* autó autó gépjármű (nem-faj)* autó jármű (nem-faj)* autó kormány ködlámpa fék kipufogó visszapillantó tükör index (rész-egész)* számítógép gépház monitor hangfal egérpad (rész-egész)* lila ibolya virág növény (nem-faj)* lila szín (nem-faj)* hatszor szín zöld kék (faj-egyed)* virág ibolya (nem-faj)* 121 rag toldalék képző (nem-faj)* autó jármű (nem-faj)* kétszer kerekek kormány (rész-egész)* kétszer kocsi kormánykerék pedál kuplung (rész-egész)* kormány sebváltó lehúzható ablakok tárcsa motor anyósülés biztonsági öv légkondicionáló (részegész)* pedálok ülés műszerek (rész-egész)* rendszám ajtó ülés kormány (részegész)* képernyő billentyűzet monitor egér (rész-egész)* monitor billentyűzet (rész-egész)* lila szín (nem-faj)* hétszer pulóver ruházat (nem-faj)* piros fekete (rész-egész)* Újpest focicsapat (nem-faj)* okos - matematika természettudományok (rész-egész)

122 ásít - fáradt álmos (ok-okozati) eszik ebédlő asztal szék (anyagbeli) étel sütemény (nem-faj)* villa tányér evőeszköz (nem-faj)* - C) Rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak aktiválása szóban 26. táblázat: A rokon értelmű, az ellentétes jelentésű szavak és a viszonyfogalmak szóbeli szóasszociációja Hívószó Rokon értelmű (jele: R), ellentétes jelentésű (jele: E) szavak és a viszonyfogalmak (jele: V) Fiúk Lányok férfi fekete fehér (E) férfi nő (V) kétszer férfi nő (V) szerelem romantika (V) rövid haj kopasz (E) nyelvtan - írás olvasás (V) autó billentyűzet egér (V) elektromosság áram (R) jármű közlekedési eszköz (V) autó kocsi (R) számítógép egér kurzor (R) szoftver hardver (V) egér billentyűzet (V) hardver szoftver (V) lila - - okos főnök beosztott (V) gyerekek felnőttek (V) tehetséges szorgalmas (R) ásít eszik hétköznap hétvége (E) reggel este (E) étterem ebédlő menza (R) gyümölcs zöldség (V) menza étterem (V) értelmes intelligens (R) főiskola egyetem (V) okos buta (E) szamár (R) iá (hanghatás) okos zseni (R) unatkozik érdektelen (R) diéta fogyókúra (R) együtt külön (E) étel táplálék (R) eszik iszik (V) 2x étel ital (V) tele üres (E) 122

123 D) Asszociatív típusú szóelőhívások Asszociatív aktiválásokat a 14 éves korosztály minimális számban hajtott végre, a fiúk a nyolc hívószóból háromra, összesen öt aktiválást (ebből két esetben szóaktiválási sort), míg a lányok nyolc aktiválást (közülük egy szóaktiválási sort és két szópárt) hívott elő, melyből négyet a férfi hívószó provokált. 27. táblázat: A 14 éves diákok szóbeli asszociatív aktiválásai Hívószó Asszociatív aktiválások Fiúk Lányok férfi fogas kabát lelki társ szerelem szeret kedves védelem szerelem boldogság szeretet nyelvtan izzasztó autó - éneklés csapat számítógép - - lila azonosság bánat fáradtság nyolc lila ibolya lánynév hideg nefelejcs okos - Szent István (Gimnázium) ásít - - eszik - - E) Fonetikai hasonlóság alapján jelentkező asszociációk Összesen tizenhét esetben alkalmaztak a 14 évesek fonetikai hasonlóságon alapuló szóaktiválásokat, a fiúk hét, a lányok tíz alkalommal, a fiúk négy, a lányok öt hívószóra az alábbiak szerint: a fiúk a nyelvtan hívószóra a magánhangzó mássalhangzó, a számítógépre az eszköz elektronika és az informatika intelligencia, a lila hívószóra a szín szilva szivárvány színes a távcső teniszütő és az eszikre az étel édesség, valamint az étkezés étel éhes szópárokat aktiválták. A lányok a férfi hívószóra a férfi férj szópárt kétszer, a nyelvtanra a tanulás tanóra, az autóra a kocsi kormánykerék, az okos hívószóra okos osztálytársak, az eszik hívószóra az éhes étel, éhség étel, étvágy étterem, fontos finom, jóllakottság jó(érzés) szópárokat aktiválták. Jellemzően a szó kezdő hangjának, ritkábban a szó első szótagjának ismétlődése alapján történik meg a fonetikai alapú szóaktiválás. Jellemző 123

124 továbbá, hogy a hangzásbeli azonosság két, legfeljebb három válaszszón ismétlődik az szóelőhívási soron belül, s az ezt követő stratégiaváltás után a szemantikai jelleg hat tovább az aktiválásra. F) Szerkezeti összefüggéseken alapuló asszociációk A szerkezeti összefüggések zömét a szintaktikai típusú aktiválások fedik le, 2 esetben fordultak elő ebben a korosztályban. A fiúk tizenegy, a lányok tizenhét esetben alkalmaztak szószerkezeteket. A fiú adatközlők a férfi hívószóra az erősebb fél, hímnemű élőlény, rövid haj, a nyelvtan hívószóra a külföldi nyelvek, külföldi országok, az autó hívószóra idegen ország, idegen nyelv, az okos hívószóra a vezető emberek, jó jegyek, az ásít hívószóra a kevés alvás, az eszik hívószóra a kedvenc életek szószerkezeteket aktiválták. A lányok a férfi hívószóra a pénzt keres, rövid haj, a nyelvtan hívószóra a szépkiejtési verseny, az autó hívószóra a közlekedési eszköz, a számítógép hívószóra az asztali számítógép, közösségi oldalak szintagmát kétszer, az okos hívószóra a fonott haj, jó jegyek, sok tanulás, az ásít hívószóra a keveset alszik, sok gondja van, testi jel, az eszik hívószóra a jóleső érzés, jó érzés, sült krumpli, szeret enni szószerkezeteket aktiválták. A szintagmák között 22 esetben fordult elő minőségjelzős, négy mennyiségjelzős és két tárgyas szerepelt. A szerkezeti összefüggések másik típusa, a szóképzés szintén jelen volt a szóelőhívásokban, jellemzően a -ság, -ség és az -ás, -és főnévképzők jelentkeztek nagy számban. A 33 diák közül 23-nál minimum egy előfordulással találtam példát erre a jelenségre. G) Tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez kötődő szóasszociációk Tantárgyakhoz köthető szóaktiválásokat a 14 éves diákok a nyolc hívószóból négy hívószóra (nyelvtan, számítógép, ásít és eszik) hajtottak végre. A számítógép hívószóra a fiúk a Word microsoft ppt Excel, internet Google, míg a lányok az internet Facebook, Facebook, Excel Windows powerpoint, internet, softver, internet informatikai szakkifejezéseket aktiválták. A legtöbb válaszszó a nyelvtan hívószóra érkezett, melyet az 28. számú szemléltet. 124

125 28. táblázat: A 14 éves korosztály nyelvtan hívószóra adott tantárgyhoz köthető szóasszociációja hívószó nyelvtan válaszszó fonéma morféma lexéma szintagma szöveg fiú lány Emellett viszonylag nagy elemszámú és változó jelentésű válaszszó érkezett a számítógép hívószóra, melyek leginkább az informatikaóra tantárgyi szakszókincsét (eszközparkját és tevékenységét) idézik. Ezeket a válaszszavakat a rokon értelmű, ellentétes jelentésű, illetve a viszonyfogalmakat, továbbá a metonimikus és a szinekdochés összefüggéseken alapuló felosztásban, illetve az egyéb aktiválások szempontnál részletesen bemutattam. Az ásít igére a kémia tantárgyi ismereteket mozgósító oxigén aktiválódott egy fiú adatközlőnél, és az eszik hívószóra a táplálkozás (egy fiú) és a bélrendszer (egy fiú), valamint az életfeltétel (egy lány) válaszszavakat összesen három esetben hívták elő. H) Emocionális hatás a szóelőhívásokban Az emóció jelenléte minimális a szóelőhívásokban, csak a fiúk alkalmazták mindösszesen két esetben: az okos hívószóra az anyukám, az eszik hívószóra a kedvenc ételem birtokos személyjeles formát használták. I) Ismétlések Ismétlést szintén csak a fiúk hanganyagában fedeztem fel, a férfi hívószóra a nő válaszszó a 4. és a 7. a sorban, a számítógép hívószó az intelligencia válaszszót provokálta elsőként és negyedikként az aktivációs sorban. J) Számfogalom Számfogalom a 14 évesek szóbeli szóasszociációs hanganyagában nem szerepelt. 125

126 K) Egyéb típusú aktiválások: A fiúknál és a lányoknál egyaránt előfordult a lila szín asszociációjaként az Újpest mint futballklub egy-egy esetben, a fiú asszociációjában a kedvenc jelző társult hozzá, a lány adatközlő értelmezésként a focicsapat válaszszót aktiválta a válaszszót követve. Egy fiú adatközlő az autó hívószóra a kisebb, mint a busz hasonlatot alkalmazta. ehhez a hívószóhoz a számítógép függőség szópárt asszociálta. A lányok szóbeli szóasszociációikban a KRESZ válaszszó is megjelent az autó hívszóra. Az ásít hívószóra a hétalvó összetett szó is egy esetben aktiválódott. L) Szófaji kategóriák A hívószavak között a három alapszófaj (főnév, ige, melléknév) szerepelt. Ezekre válaszszóként általában e három szófaj közül választ az adatközlő, természetesen főnévi formára nem minden esetben főnevet, igére igét, melléknévre melléknevet, hanem e szófajok variálásával végzi a szóasszociációt. A táblázatban látható, hogy a három alapszófaj mellett válaszszóként minimális előfordulással jelen van a számnév, a határozószó és az indulatszó is (a tulajdonnevet a főnévhez kapcsolva külön nem említem). A határozók közül az ásít hívószóra egy fiú adatközlő a korán egy lány pedig a messze, míg az okos hívószóra egy lány adatközlő az együtt és a külön válaszszavakat hívta elő. Egy indulatszó is aktiválásra került, a nyelvtan hívószóra egy fiú a Jaj! (érzelemkifejező) válaszszót adta. Névmás és igenév nem szerepelt a 14 éves diákok korpuszában. 29. számú táblázat: A 14 évesek szabad szóbeli asszociációjának szófaji megoszlása A 14 évesek SZÓFAJ HÍVÓSZÓ Fn Tn Mn Szn Névmás Ige Igenév Határozószó Indulatszó Hívószavanként összesen Összesen férfi nyelvtan autó számítógép lila okos ásít eszik

127 Tulajdonnév minimális előfordulással van jelen a 14 évesek rögzített anyagában, a nyelvtan hívószóra a diákok magyartanárának a neve, Borosné tanárnő egy esetben fordul elő. Az okos hívószóra a Szent István személynevet aktiválták, ez alatt a Szent István Gimnáziumot értik, a mindennapi kommunikációban a diákok sokszor nevezik így vagy Istvánnak az iskolájukat. Az autó hívószó a Mercedes autómárkát, a lila hívószó pedig a Lilla lánynevet mozgósította, utóbbit a hívószó és a válaszszó hangzási hasonlósága eredményezte A 16 éves korosztály szóbeli asszociációja A 16 éves diákok szóbeli szóasszociációja mennyiségileg és minőségileg jóval meghaladja a két évvel fiatalabb korosztályét. A korpusz mindegyik szegmense átfogóbban és rétegzettebben érintett a szóelőhívásokban. Megfigyelhető a fiúk és a lányok asszociációs tevékenységében az, hogy a fiúk jóval több és összefüggéseiben szerteágazóbb aktiválásokat hajtottak végre a metonimikus és a szinekdochés összefüggésekan alapuló szóelőhívásokban, míg a lányok a rokon értelmű, az ellentétes jelentésű és a viszonyfogalmak terén végeztek intenzívebb szóasszociációt. A) Szóasszociációs sorok A nyolc hívószó mindegyikére érkezett válaszként szóasszociációs sor a fiúk részéről, a lányok a férfi és az ásít hívószóra nem adtak válaszként ilyen típusú szóelőhívási formát. 30. táblázat: Szóasszociációs sorok a 16 éves diákok szóelőhívásaiban Hívószó Szóasszociációs sorok Fiúk Lányok férfi szakáll bajusz - nyelvtan biológia testnevelés rajz angol nyelv helyesírás mondattan szóelemzés beszéd írás beszéd nyelv Facebook közösségi élet grammatika szintagma helyesírás szóelemzés nyelvtan irodalom mondatelemzés 127 nyelvtan irodalom piros sárga zöld zebra jelzőlámpa autó személygépjármű autóbusz teherautó számítógép billentyűzet egér lila kék piros sárga zöld kék piros

128 kék zöld - piros keverék piros - kék piros kék (kétszer) okos oktatás fejlődés gyakorlás angolok britek magyarok franciák ásít kéz száj - eszik eszik iszik (K) alszik reggeli ebéd vacsora (kétszer) ebéd vacsora reggeli (kétszer) ebéd vacsora reggeli uzsonna tízórai édesség főétel előétel desszert éhes szomjas eszik iszik B) Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, faj-egyed) érintkezésen alapuló szóasszociációk Hasonlóan a 14 évesek szóbeli szóasszociációjában a metonimikus és a szinekdochés összefüggéseken alapuló szóasszociációban a 16 éves diákok is a szinekdochikus típusú szóelőhívásokat preferálták, szinte valamennyi szóelőhívásuk (két kivétellel) ebbe a típusba sorolható. A metonimikus alapú szóelőhívások példái: a férfi hívószóra egy lány adatközlő ok-okzati összefüggésként a kapcsolat házasság szópárt aktiválta, egy fiú adatközlő pedig az autó hívószóra a kipufogógáz légszennyezettség szópárt hívta elő szintén ok-okozati összefüggést alkotva általa. 31. táblázat: A metonimikus és szinekdochés érintkezésen alapuló szóasszociációk a 16 éves diákok szóbeli szóelőhívásaiban Hívószó férfi nyelvtan Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem-faj *-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk Fiúk Lányok család apa (rész-egész)* fiú gyerek (nem-faj)* család gyerekek (rész-egész)* kapcsolat házasság (ok-okozati) férfi ember (nem-faj)* gyerek lány fiú (nem-faj)* férfi nő gyerek család (részegész)* írásjelek vessző (nem-faj)* nyelvtan tantárgy (nem-faj) * nyelvtan tantárgy (nem-faj)* kétszer nyelvtan tantárgy irodalom matematika (nem-faj)* autó ablak kerék karosszéria kerék tükör dísztárcsa kormány alkatrészek kormány kerék anyósülés (rész-egész)* 128

129 kuplung (rész-egész)* kerék kormány (rész-egész)* karosszéria kerék motor kipufogó kormány pedálok (részegész)* kipufogó tengely (rész-egész)* kipufogógáz légszennyezettség (ok-okozat) számítógép egér billentyűzet képernyő monitor (rész-egész)* gépház egér monitor billentyűzet hangszóró webkamera (rész-egész)* monitor egér billentyűzet kijelző (rész-egész)* lila lila szín (nem-faj)* négyszer lila akác virág (rész-egész)* autó jármű közlekedési eszköz (nem-faj)* egér billentyűzet monitor hardver szoftver alaplap hangszóró mikrofon (rész-egész)* képernyő billentyűzet egér (részegész)* kurzor egér billentyűzet monitor (rész-egész)* lila szín (nem-faj)* négyszer Lilla lánynév (nem-faj)* háromszor virágok ibolya liliom (nem-faj)* okos osztálytársak én (rész-egész)* - ásít - - eszik gyomor fogak (rész-egész)* villa kés kanál tányér evőeszközök (nem-faj)* sütemény főzelék leves desszert előétel ebéd (részegész)* ebéd reggeli vacsora étkezés (nem-faj)* C) Rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak szóasszociációi A rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és a viszonyfogalmak tekintetében a rokonértelműség mint az ismétlődés sajátos formája volt a legintenzívebb a 16 éves korosztály diákjai szóelőhívásáaiban. Nyelvi igényességük és leleményességük okán képesek egy adott hívószóra akár több szóból álló szinonimasor megalkotására és előhívására a mentális lexikonukból. Ebben az életkorban a nyelvtantanítás folyamán is találkoztak e jelentésbeli és stiláris jelenséggel, amit a fiúk tizenhárom, a lányok huszonhárom esetben alkalmaztak. 129

130 32. táblázat: A rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak a 16 éves diákok szóbeli szóasszociációjában Hívószó Rokon értelmű (jele: R), ellentétes jelentésű (jele: E) szavak és a viszonyfogalmak (jele: V) Fiúk Lányok férfi férfi nő (V) hatszor férfi fiú (V) férfi nő (V) háromszor izmos sportos inas erős kisportolt (R) izomzat kockás felsőtest (R) jóképű karizmatikus sármos (R) lojalitás tisztelet (R) menőség pávaság (R) szőr bajusz szakáll (V) nyelvtan írás olvasás (V) tollbamondás helyesírás (V) bonyolultság összefüggéstelenség (E) gyakorlati feladatok elméleti kérdések (E) írás olvasás (V) autó autó gépjármű (R) benzin dízel (E) drága olcsó (E) gáz fék (E) kétszer számítógép programozás szövegszerkesztés táblázatkezelés (V) rendszer rendszertelenség (E) autó kocsi (R) kétszer fajta márka (V) híres ismert (R) gáz fék (E) feltöltés letöltés (E) kapcsolattartás bontás (E) kijelentkezés bejelentkezés (E) magány egyedüllét (E) szoftver hardver (V) lila lila bíbor (R) kétszer - okos eszes ügyes értelmes intelligens (R) fejlett visszamaradott (R) intelligens agyas találékony (R) művelt intelligens tanult szorgalmas jeles (R) okos buta (E) kétszer ásít álmos fáradt (R) kétszer éjszaka este (V) kétszer (este) reggel (E) alvás szundikálás (R) felkelés (E) fáradt kialvatlan (R) doktor tanár professzor (V) értelmes tudatos mindenben jó (V) okos eszes (R) intelligens olvasott sokat tudó érdeklődő (R) jól tanul értelmes intelligens (R) karrier siker (R) nő férfi (V) okos buta intelligens (R) okos intelligens (R) alvás pihenés relaxáció (R kialvatlan érdektelen (R) eszik éhes jóllakott (E) egészség egészségtelen (R) 130

131 eszik iszik (V) háromszor étel táplálék (R) eszik táplálkozik (R) kétszer eszik zabál (R) étel ital (V) étkezik táplálkozik (R) savanyú édes keserű (E, V) éhezés fogyókúra (V) élettér környezet (R) étkezik táplálkozás (R) finom ízletes (R) fogyókúra diéta (R) fontos elengedhetetlen (R) hízás fogyás (E) ízlik finom (R) D) Asszociatív típusú szóelőhívások Az asszociatív aktiválások száma viszonylagos növekedést mutat a 14 évesek ilyen típusú szóaktiválasihoz, sőt meghaladja a 18 évesekét is, de még így sem adnak mindegyik hívószóra szóelőhívást: a fiúk a nyolc hívószóból csupán háromra (férfi, autó, lila) aktiváltak szóelőhívásokat, a lányok a számítógép, a lila és az ásít hívószavakon kívül mindegyikre asszociáltak. 33. táblázat: A 16 éves diákok asszociatív szóbeli szóelőhívásai Hívószó Asszociatív aktiválások Fiúk Lányok férfi boldog lóverseny bátorság lovagiasság féltékenység csönd béke álom huszárság János vitéz otthon (kétszer) nyelvtan - - autó egzotikus szó stílus művelődés színház vágyak számítógép - - lila jelenés jó nemesség szép tavasz élet fájdalom béke humor álmok felhő - rózsaszín lila toll irodalomóra verekedés erő okos - piros zöld Shakespeare Dante ásít - - eszik - Afrika áldás állat eszik szép szomjas tudásszomj 131

132 E) Fonetikai hasonlóság alapján jelentkező asszociációk Viszonylag kis számú szóasszociációt jelentettek a hangzásbeli hasonlóságon alapuló szóasszociációk, melyek nagy részét áthatja a szemantikai jelleg. A fiúk mindössze három szópárt aktiváltak ebből a típusból: a férfi hívószóra a fizikai munka fiú, az autó hívószóra a kormány KRESZ, az okos hívószóra pedig a tanulás tehetség szópárokat adták válaszul. A lányok tíz szópárt és egy szóhármast aktiváltak hangzás alapján: a férfi hívószóra a férfi fiú, futball focista, kaland kapcsolat, magas munka, az autó hívószóra a kerék kocsi közlekedés, a számítógép hívószóra a barátok beszélgetés, az okos hívószóra háborúk hadvezérek, történetek történések, az ásít hívszóra az álmos álom, az eszik hívószóra pedig az áldás állat, éhes étel szópárt. F) Szerkezeti összefüggéseken alapuló asszociációk A szerkezeti alapú szóaktiválások közül ebben a korosztályban is a szintaktikai típusúak vannak túlsúlyban. Összesen a fiúk 20, a lányok 46 aktiválást hajtottak végre. A szószerkezetek fajtája zömmel minőségjelzős (16 előfordulás), a fennmaradt három tárgyas és egy állandó határozós. A lányok 36 minőségjelzős, három tárgyas, egy birtokos jelzős, egy mód-, egy idő- és egy állandó határozós szószerkezetet aktiváltak. A szószerkezetek között volt két olyan, amelyben három mondatrész alkot két-két szószerkezetet. Mindkettőt lányok aktiválták: az autó hívószóra az apukám hoz az iskolába és az eszik hívószóra az ért az emberi kapcsolatokhoz. A fiúk szószerkezetei a következők voltak: a férfi hívószóra a fizikai munka, kétkezi munka, rövid haj kétszer, széles váll, a nyelvtan hívószóra a leíró nyelvtan, helyesírási szabályzat kétszer, mondatvégi írásjelek, nyelvi rendszer, a számítógép hívószóra az elektronikai eszköz, a lila hívószóra a lila köd, az okos hívószóra a jó jegyek, jó tulajdonság, sokat tudó, az eszik hívószóra az iskolai menza, rossz ízű és az ásít hívószóra az aludni szeretne, nem figyel oda, unja a dolgát. A lányok a férfi hívószóra a barna szem, családi barátok, erősebb nem, férfi mosdó, hátrafésült haj, jobbak matekból, kockás felsőtest, letolt gatya, olasz stílus, rövid haj, a nyelvtan hívószóra az elméleti kérdések, gyakorlati feladatok, helyesírási szabályzat, helyesírási szótár kétszer, szaggatott vonalak, összetett mondatok, az autó hívószóra az elektromos kocsi, hosszabb út, más közeg, a számítógép hívószóra a fényképek feltöltése, közösségi oldalak háromszor,a modern kor, sok idő, új generáció, a lila hívószóra a lila toll, szép név, az okos hívószóra a könnyen tanul, másféle gondolkodás, mindenben jó, az eszik hívószóra az alapvető létfenntartás, egészséges életmód, 132

133 könnyű ételek, kulturált étkezés meleg étel, zsíros ételek és az ásít hívószóra a gyenge pont, koncentrálni próbál és a korán ébred szintagmákat aktiválták. G) Tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez kötődő aktiválások A 16 éves diákok a nyolc hívószóra öt olyan típusú válaszszót produkáltak, amelyek valamilyen tantárgyi ismeretekhez köthetők. A legtöbb válaszszót a nyelvtan hívószóra aktiváltak, melyet a 34. táblázat foglal össze. 34. táblázat: A 16 éves korosztály nyelvtan hívószóra adott tantárgyhoz köthető szóasszociációja hívószó válaszszó fiú lány válaszszó fiú lány nyelvtan grammatika 2 0 ragok 0 1 helyesírási 3 1 szintaxis 1 0 szabályzat igék 0 1 szófajok 0 1 igeragozás 0 1 szóösszetétel 0 1 nyelvtudomány A nyelvtan hívószó mellett a számítógép hívószóra az informatika tantárgyhoz köthető szavak előhívása volt jelen a korpuszban viszonylag nagy elemszámmal. amelyeket az egyéb típusú szóasszociációknál (ezen fejezet K pontjában) ismertettem. A lila hívószóra egy lány adatközlő irodalmi ismereteire támaszkodva a lila dal szinesztéziát asszociálta, mely Tóth Árpád: Körúti hajnal című versének egyik kifejező költői képe. Egy-egy lány adatközlő szintén irodalmi tudását mozgósíthatta, az okos hívószóra Dante és Shakespeare nevét aktiválta. Hasonlóképpen a 14 évesekhez, az ásít hívószóra asszociált oxigénhiány és az oxigénszerzés a kémia tantárgyhoz, míg a gyomor és a fogak válaszszavak a biológia tananyaghoz kapcsolódó tudást bizonyították. 133

134 H) Emocionális hatás a szóelőhívásokban Az emotív funkció a lányok szóelőhívásaiban két esetben jelentkezett: az autó hívószóra az apukám hoz az iskolába szintagmában a birtokos személyjel formát, valamint a lila hívószóra a lányos szín szószerkezetet alkalmazzák. I) Ismétlések Az autó hívószónál a parkolás válaszszó a 15. és a 19. a szóasszociációs sorban, a férfi korábbi hívószó ismétlődik az autó hívószóra válaszszóként (8. a sorban), illetve ugyanezt hívószót egy fiú a férfi válaszszóval indítja. A számítógép és az okos hívószóra a tanulás válaszszó egyaránt megjelenik (elő esetben a 2., második esetben a szóasszociációs sor 1. tagjaként). A férfi és az eszik hívószavak esetében az étel válaszszó ismétlődik meg (7. és 1. a sorban). J) Számfogalom Szám nem jelenik meg sem a fiúk, sem a lányok szóbeli szóasszociációiban. K) Egyéb típusú aktiválások A fiúk szóelőhívásaiban a férfi hívószóra az italozik válaszszó negatív véleményt tükröz, az autó hívószóra a mobilizáció idegen eredetű szóként tűnik fel, ahogy előfordulnak a számítógép hívószóra adott válaszokban a CD-olvasó, ikonok, internet (három előhívással), PC, Excel, memória, RAM, weboldal, Word internetes szakkifejezések is. A nyelvtan hívószóra egy fiú a negatív véleményének ad hangot a nem kedvenc jelzővel kifejezett válaszszóval. A lila hívószóra megjelenik a lila köd állandósult szókapcsolattá vált szlogen is. A lányok szóelőhívásaiban szintén szerepelnek a fiúk által is előhívott informatikai szakkifejezések a számítógép hívószó kapcsán. Ilyen a chat, Excel, Facebook (háromszori előfordulással), ímél, internet (háromszori előfordulással), Microsoft, youtube és a Word, valamint a kockák (a számítógéppel függőségi viszonyban lévő emberekre használatos szleng kifejezés). Az okos hívószóra egy lány aktiválta a könyvmoly, egy másik pedig a bagoly szavakat. Az ásít hívószóra az oxigénhiány (négyszeri előfordulással) tudományos szakkifejezésként aktiválódott. 134

135 L) Szófaji kategóriák A szófajok közül csupán igenév nem szerepelt a 16 éves diákok korpuszában. Egyébként jellemző szóasszociációjukra a szófaji sokszínűség, a főnév mellett melléknevet alkalmaznak a legnagyobb számban, 4,5-ször aktiváltak több melléknevet, mint igét. 35. táblázat: A 16 évesek szabad szóbeli asszociációjának szófaji megoszlása 16 évesek SZÓFAJ HÍVÓSZÓ Fn Tn Mn Szn Névmás Ige Igenév Határozószó Indulatszó Hívószavanként összesen férfi nyelvtan autó számítógép lila okos ásít eszik Összesen A fiúk az autó hívószóra az ismert autómárkákat preferálták, így a BMW, a Ford, Volkswagen (kétszeri előhívással) jelent meg a felvett hanganyagban. A lila hívószóra a Lilla lánynév szópár (kétszer), a lánynév válaszszó értelmezőként (egyszer) jelent meg. A lila hívószóra egy fiú szóelőhívásában a Barbie, egy másikéban a Venezia válaszszavak szerepeltek, utóbbit az asszociatív előhívások közé is besoroltam. A számítógép hívószóra a Szilícium-völgy Amerika Kína tulajdonnév hármasa az informatikai és a földrajzi ismeretek meglétéről tanúskodik. Egyik lány a férfi hívószóra a huszárság válaszszó után a János vitéz tulajdonnevet aktiválta, amely irodalmi ismeretek mozgósítására utal, egy másik lány a Nike cipőt tartja a férfiakhoz köthetőnek. A lila szín a lányoknál is az Újpest színe, az okos melléknévvel Dante, Shakespeare szerzők neve aktiválódott (ezeket a neveket a tantárgyi ismeretekhez kapcsolódó szóasszociációknál is mint irodalmi ismereteket megemlítettem), és az eszik hívószóval a McDonald s gyorsétteremre asszociálnak. 135

136 A 18 éves korosztály szóbeli asszociációja A) Szóasszociációs sorok A 18 évesek között a fiúk aktiváltak nagyobb mennyiségben szóasszociációs sorokat, leginkább a nyelvtan, a lila és az eszik hívószókra adtak válaszokat erre a típusra. A nyelvtan hívószóra a fiúk elemből álló szósorokat alkalmaztak. A fiúk a nyolc hívószóból ötre hívtak elő szósorokat. Meglepő, hogy a számítógép hívószóra egyik nem képviselői sem aktiváltak szósorokat, annak ellenére, hogy az ifjúság nagyon járatos az informatika világában. Pontos felhasználói ismereteik vannak ebben a témában, s az informatika tantárgyként is jelen van a gimnáziumi oktatásban. Tizennyolc évesen már programozói ismeretekkel is rendelkezhetnek. 36. táblázat: Szabad szóasszociációs sorok a 18 éves diákok szabad szóbeli szóasszociációjában Hívószó Szóasszociációs sorok Fiúk Lányok férfi vadászat fegyverek katonaság öltöny nyakkendő (kétszer) szakáll bajusz (kétszer) nyelvtan helyesírás retorika nyelvtörténet magyar angol német irodalom matematika földrajz történelem kémia biológia mondatelemzés retorika ragozás írásjelek j ly szintagma szavak mondatszerkezet stílus nyelvjárások autó motor bicikli repülő motor bicikli busz villamos metró sportkocsi teherautó terepjáró számítógép - - lila kék piros (háromszor) kék piros zöld sárga barna rózsaszín piros zöld narancs ibolya sárga piros zöld piros zöld sárga okos - - ásít - - eszik hús gyümölcs zöldség rizs reggeli ebéd vacsora tízórai tányér villa kés pohár ebéd reggeli vacsora 136

137 B) Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, faj-egyed) érintkezésen alapuló szóasszociációk Mennyiségileg a legkevesebb szóelőhívást produkált a 18 évesek korosztálya ebből a típusból. A fiúk az okos és az ásít, a lányok az okos hívószavakra nem aktiváltak egyetlen ilyen típusú szóelőhívást sem. Az asszociációk nagy része (hét kivételével) szinekdochés összefüggésen alapul. A metonimikus kapcsolatot mutató szóelőhívások közül az autó hívószóra adott útlezárás dugó és a férfi hívószóra aktivált gyerek nevelés, valamint az ásít hívószóra előhívott oxigénhiány levegővétel, illetve az álmos fáradt ok-okozati összefüggést mutat, míg a lila hívószóra asszociált szín orgona, szín orgona ibolya és a szín virágok anyagbeli érintkezésen alapulnak. 37. táblázat: A 18 évesek metonimikus és szinekdochés érintkezésen alapuló szóbeli szóasszociációja Hívószó Metonimikus (ok-okozati és anyagbeli) és szinekdochés (rész-egész, nem-faj *-gal jelölve) érintkezésen alapuló szóasszociációk Fiúk Lányok férfi férfi ember (nem-faj)* kétszer férfi ember (nem-faj)* férfi szülő (nem-faj)* gyerek nevelés (ok-okozat) nyelvtan nyelvtan tantárgy (nem-faj)* nyelvtan óra (nem-faj)* nyelvtan tantárgy (nem-faj *4x autó autó gépjármű (nem-faj)* autó motor ajtó ablak váltó (rész-egész)* kerék felni gumi (rész-egész)* útlezárás dugó (ok-okozati) autó jármű (nem-faj)* kétszer autó közlekedési eszköz (nem-faj)* kétszer kormány pedál lámpa (rész-egész)* számítógép alaplap videokártya processzor szoftver operációs rendszer (részegész)* egér billentyűzet (rész-egész)* klaviatúra egér fejhallgató hangszóró (rész-egész)* processzor CD-lemez egér billentyűzet monitor adatkábel (rész-egész*) számítógép laptop (nem-faj)* lila lila szín (nem-faj)* ötször viola virág (nem-faj)* virág orgona ibolya (nem-faj)* virág ibolya orgona levendula (nem-faj)* 137 számítógép billentyűzet egér (részegész)* számítógép laptop (nem-faj)* számítógép klaviatúra billentyűzet egér tartozékok (rész-egész)* lila szín (nem-faj)* ötször szín orgona (anyagbeli) szín orgona ibolya (anyagbeli) szín virágok (anyagbeli) ibolya orgona levendula (nem-faj)*

138 okos - - ásít álmos fáradt (ok-okozati) kétszer oxigénhiány levegővétel (ok-okozati) - eszik étel éhes Etiópia gyermek (okokozati összetett) - C) Rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak szóasszociációi 38. táblázat: A rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak és viszonyfogalmak a 18 évesek szóbeli szóasszociációjában Hívószó férfi nyelvtan autó Rokon értelmű (jele: R), ellentétes jelentésű (jele: E) szavak és viszonyfogalomak (jele: V) Fiúk Lányok boldogság öröm (R) férfi apa (V) anya (V) család fajfenntartás nemzés (R) (rész-egész)* férfi fiú (V) háromszor férfi nő (V) férfi hímnemű (V) kétszer utód gyerek (R) férfi nő (V) háromszor férfi nő férj (V) fiú lány (V) határozott felelősségteljes (R) kenyérkereső családfő (R munka dolgozni (R) rövid hajú hosszú hajú kopasz (E) irodalom nyelv (V) nyelvtan grammatika (R) nyelvtan irodalom (V) autó kocsi (R) kétszer bicikli kerékpár (R) 138 autó kocsi (R) háromszor benzin dízel (V) fiúk lányok (V) gyorsaság száguldás (R) város metropolisz (V) számítógép - - lila - bíbor ibolya (V) fekete sötét komor (R) magas mély (E) okos adottság tulajdonság (R) leleményes találékony intelligens eszes tehetséges (R) okos buta (E) kétszer okos értelmes (R) okos művelt (R) okos művelt (R) műveletlen (E) találékony ügyes ötletes kreatív értelmes eszes (R) magabiztos talpraesett (R) okos buta (E) okos eszes agyafúrt (R) okos eszes bölcs (R) okos intelligens (R) tanulás oktatás (R)

139 ásít eszik (R) tanár diák (V) tudás bölcsesség műveltség (R) álmos éber (E) alvás alváshiány (E) este reggel (V) fáradt álmos unott (R) fáradt unott (R) kétszer indulás érkezés (E) pihenés kikapcsolódás (R) eszik falatozik (R) eszik iszik (V) kétszer eszik zabál falatozik (R) éhezés szomjúság (V) kipihentség fáradtság (E) fáradt kimerült (R) éhes szomjas (V) D) Asszociatív típusú szóelőhívások Az asszociatív aktiválások kis számban jelentkeztek a 18 évesek korpuszában. Mindkét nem képviselői a nyolc hívószóból négy-négyre asszociáltak egy vagy maximum két szóelőhívást. 39. táblázat: A 18 évesek asszociatív típusú szóelőhívásai Hívószó Asszociatív aktiválások Fiúk férfi vér halál mentő otthon nyelvtan etnikum autó számítógép Lányok lila okos ásít eszik monokli szomorú lehetőség pénz magas mély ősállat zárkózottság Hold csillagok szülés 139

140 E) Fonetikai hasonlóság alapján jelentkező asszociációk A hangzáson alapuló összefüggések a kísérletben résztvevő legidősebb korosztály esetében is jelen voltak. A 18 éveseknél előfordult, hogy a szókezdő hang, illetve a szókezdő szótagon kívül a szóösszetételek előtagja ismétlődik (szavak szóelemek szókincs, szóelemzés szótag), s így idéz elő fonetikai azonosságot. A fiúk összesen 31 esetben aktiváltak rövidebb hosszabb válaszszó-szakaszokat. A férfi hívószóra a férfi fiú, férfi fiú feleség, fegyelem figyelem, katona küzdelem szópárok aktiválódtak, a nyelvtan hívószóra a szavak szóelemek szókincs, szóelemzés szótag, szókincs szótár szavak, tanóra tanár tanulás, tanulás tudás válaszszavak, valamint három minőségjelzős szószerkezet (piros toll kék toll zöld toll). Az autó hívószóra az ajtó ablak, ipari forradalom Ford felfedezés, kerék kényelem, kocsi közlekedés környezetszennyezés, település térkép, a számítógép hívószóra az információ internet, konnektor kijelző, számrendszer számolás, szórakozás szoba, az okos hívószóra a tudós tanár, tulajdonság tanulás, a lila hívószóra a viola virág, az ásít hívószóra az ásít álmos (két előfordulással), az eszik hívószóra az éhes éhség étel, élmény érzés, étel éhség, energia elhízás, főzés főtt, étel étterem (két előhívással) étvágy, ízlés ízlelés ital, kecsap kanál krumpli válaszszavak érkeztek. A lányoknál kevesebb fonetikai típusú szóelőhívás keletkezett, összesen 8 szópár (szószakasz): a férfi hívószóra a bajusz borotválkozás, biztonság bizalom, izom ing ingázik, az autó hívószóra a kocsi kormány, teherautó terepjáró, a számítógép hívószóra a szórakozás szoba, a lila hívószóra a nehéz nadrág, valamint az eszik hívószóra a karikák kókadt válaszokat produkálták. F) Szerkezeti összefüggéseken alapuló szóasszociációk A szerkezeti típusú összefüggések alapját a 18 évesek korpuszában is a szószerkezetek adják. A korosztály összesen 29 szintagmát produkált, a fiúk 17 (melyek közül az összes minőségjelzős), míg a lányok 12 (közülük 10 szintén minőségjelzős, 2 pedig tárgyas) esetben. A fiúk a férfi hívószóra a jó kiállású, rövid hajú hosszú hajú (az ellentétes jelentésű összefüggések közé is besoroltam), a számítógép hívószóra a bináris számrendszer, közösségi oldal, operációs rendszer, szociális média, az autó hívószóra a biztonsági öv, ipari forradalom, közlekedési eszköz, közlekedési tábla, a lila hívószóra a lila foltok, az okos 140

141 hívószóra az idős emberek, 5-ös jegy, az eszik hívószóra a főtt étel, közösségi program, teli has válaszokat adták. A lányok a nyelvtan hívószóra a helyesírási szabályzat, vonalas füzet, az autó hívószóra a biztonsági öv, hosszú utak, közlekedési eszköz, a számítógép hívószóra a házi feladat, közösségi háló, közösségi oldalak, a lila hívószóra a különböző színek, az okos hívószóra a könnyű felfogású és az ásít hívószóra az aludni akar, nyújtja a száját szószerkezeteket asszociálták. G) Tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez kötődő szóasszociációk Ez a korosztály hasonlóan a 14 évesekhez, ugyanazokhoz a hívószavakhoz aktivált tantárgyi ismereteken alapuló szóelőhívásokat: a nyelvtan, a számítógép, az ásít és az eszik hívószavakhoz. 40. számú táblázat: A 18 éves korosztály nyelvtan hívószóra adott tantárgyhoz köthető szóasszociációja hívószó válaszszó fiú lány válaszszó fiú lány nyelvtan ábécé 1 0 nyelvtudomány 1 0 beszéd 1 0 ragozás 1 0 esszé 0 1 retorika 2 0 helyesírás 5 2 stílus 2 0 helyesírási 0 1 szavak 3 1 szabályzat írásjelek 1 0 szintagma 1 0 mondatelemzés 3 1 szófaj 1 0 mondatrészek 3 1 szóelemek 1 0 nyelvjárások 2 0 szókincs 2 0 A további szóelőhívások az autó és az ásít hívószavakhoz aktiválódtak: az autóra adott válaszszavak, a XX XXI. század történelmi és művelődéstörténeti, illetve természettudományos ismereteket feltételez, míg az ásít ige oxigénhiány, vér, vérellátás válaszszavai a biológiai ismereteket mozgósította. 141

142 H) Emotív hatás a szóelőhívásokban Egy fiú az eszik hívószóra a szeretem, egy lány pedig az autó hívószóra az apukám birtokos személyjeles alakkal válaszolt. I) Ismétlések Ismétlések az alábbi esetekben fordultak elő a 18 évesek felvett hanganyagában: az autó hívószó a férfi hívószóra megjelenik válaszszóként (5. a sorban), az ásít igére az 1. és a 3. szó a sorban az álmos szó. Az autó és a számítógép hívószavakra az eszköz válaszszó egyaránt megjelent (mindkét esetben az első helyen). A férfi hívószóra adott erő válaszszó (4. helyen a sorban) az autó hívószóra is aktiválódott, itt a 6. helyen áll a sorban. Valamennyi ismétlést a fiúk produkálták. J) Számfogalom Szám egy-egy esetben jelent meg a két nem szóasszociációiban, mindkét alkalommal a nyelvtan hívószóra az 5-ös érdemjegyet aktiválták, ami főnévi kategóriának számít, illetve a XX XXI. század szóelőhívást sorolhatjuk még ide, mely az autó hívószóra érkezett (ezt a szóelőhívást említettem a tantárgyakhoz köthető aktiválások között is). K) Egyéb típusú aktiválások A fiúk szóelőhívásaiban az autó hívószóra a KRESZ két előfordulással volt jelen. A számítógép hívószóra itt is megjelentek az internetes szakkifejezések: Facebook (háromszori jelenléttel), Google, internet (négyszer), Skype, twitter, youtube, wikipédia. Az ásít hívószóra a 16 éveseknél is előhívott oxigénhiány (kétszer) itt is előfordult, s az eszik hívószóra az anorexia betegségelnevezést is aktiválta egy fiú adatközlő. A lányok szóasszociációjában az autó hívószóra a KRESZ két előhívással volt jelen. Az informatikai szakkifejezések itt sem maradtak el, a számítógép hívószóra az Apple (kétszer), Excel (kétszer), fájl, internet (négyszer), Facebook (háromszor), laptop és a Word válaszszavak jelentkeztek. Az ásít hívószóra az agy agysejtek, vér vérellátás, oxigénhiány biológiai ismeretek aktiválódtak. Előfordultak szleng kifejezések is, az okos hívószóra a stréber, az eszik hívószóra a nasizás válaszszavak asszociálódtak. 142

143 L) Szófaji kategóriák Szófajok tekintetében hasonló a megoszlás, mint a 16 évesek esetében, egyedül az igenév nem képviselteti magát a 18 évesek korpuszában. Az alapszófajok mellett kilenc előfordulással van jelen a határozószó, az indulatszó és a névmás két-két szóaktiválást produkált. Az indulatszó például a férfi hívószó esetében a Hajrá! (akaratnyilvánítás), az okos hívószónál pedig a Jaj! (érzelemkifejezés) megjelenítői. 41. táblázat: A 18 évesek szabad szóbeli asszociációjának szófaji megoszlása 18 évesek SZÓFAJ HÍVÓSZÓ Fn Tn Mn Szn Névmás Ige Igenév Határozószó Indulatszó Hívószavanként összesen Összesen férfi nyelvtan autó számítógép lila okos ásít eszik A tulajdonnevek közül a fiúk az autó hívószóra a Ford (kétszeri előfordulással) és a Volkswagen autómárkákat aktiválták, valamint egy előhívással megjelent a Forma-1 mint válaszszó. A lila színre az Újpest futballklub háromszori előhívása volt a válaszszó. A lányok a nyelvtan hívószóra magyartanáruk, Borosné tanárnő nevét kétszer hívták elő, az autó hívószóra az Audi, Ferrari, Mazerati, Opel autómárkák megnevezései, valamint a Budapest földrajzi név jelentek meg válaszszóként. A lila hívószóra az Újpest futballklub kétszer, a lila hívószóra a Lilla lánynév egyszer aktiválódott a lila Lilla hanganalógia alapján. A szexualitásra való utalás a férfi hívószóra aktivált nemzés alakban egy alkalommal jelentkezett. 143

144 Részösszefoglalás a három korosztály szóbeli szóasszociációs eredményeinek összevetése A nyolc hívószóra összesen válaszszó érkezett a szabad szóbeli szóasszociációban részt vevő 60 adatközlőtől. A 42. táblázat részletezi a három korosztály hívószavakra egyes hívószavakra adott válaszszavainak mennyiségét darabszám, átlag és átlagos eltérés tekintetében. 42. táblázat: A nyolc hívszóra érkezett szabad szóbeli szóasszociációk eloszlása korosztályonként Korosztály 14 évesek 16 évesek 18 évesek Összes szóasszociáció Szavak Összes (db) Átlag Átl.eltérés Összes (db) Átlag Átl.eltérés Összes (db) Átlag Átl.eltérés Összes (db) Átlag Átl.eltérés férfi 179 8,74 4, ,75 4, ,70 2, ,73 3,72 nyelvtan 153 7,84 2, ,05 3, ,75 2, ,55 2,65 autó 167 8,37 2, ,40 4, ,85 3, ,87 3,67 számítógép 150 7,58 2, ,20 4, ,25 2, ,01 3,23 lila 104 5,26 2, ,10 2, ,35 2, ,90 2,41 okos 108 5,63 2, ,15 4, ,30 1, ,69 2,87 ásít 99 4,68 1, ,35 2, ,25 2, ,76 2,06 eszik 144 7,16 2, ,60 3, ,25 4, ,34 3,27 A táblázatból jól kiolvasható, hogy a szabad szóbeli szóasszociációs kísérletben a 16 éves adatközlők voltak a legsikeresebbek, csupán a lila melléknév aktiválásában teljesítettek kevesebbet elenyésző különbséggel (három aktiválással) a 18 éves korosztálynál.. Legtöbb szóelőhívást mindhárom korosztály adatközlői a négy főnév szófajú hívószóra (férfi, nyelvtan, autó, számítógép) produkáltak, legkevesebb szóelőhívás a két melléknévi szófajú hívszóra (lila, okos) és az egyik igére (ásít) érkezett. A kapott adatokon az Általános Lineáris Kevert Modellel (GLMM) statisztikai elemzést végeztünk, a függő faktor az egyes szavakra eső szóelőhívások száma volt, az ismétléses faktort pedig az egyes szavak jelentették, mivel a tesztsorozat összes feladatában valamennyi résztvevő szerepelt. Független faktornak az évfolyam és a nemek számítottak. Az 144

145 elemzésekből látszik, hogy az évfolyam és a hívószó szignifikáns: évfolyam F(2,432)=3,751; p=0,024; hívószó F(9,432)=22,086; p<0,001, az egyes faktorok közötti interakcióban nem adatolható szignifikáns effektus. Az egyes hívószóra érkezett válaszok száma alapján kimutatható szignifikáns különbséget a 40. ábrán a sárga összekötő vonal jelez. 40. ábra: Az egyes hívószóra érkezett válaszok szignifikáns esetei A nemek és a korosztályok eredményeinek összevetését a 43. táblázat és a 41. ábra mutatja be részletesen. 43. táblázat: A szabad szóbeli szóasszociációi eredményei hívószavanként a nemek és a korosztályok tekintetében Korosztály 14 évesek 16 évesek 18 évesek Hívószavak NEM Összes Átlag Átlagos Összes Átlag Átlagos Összes Átlag Átlagos (db) eltérés (db) eltérés (db) eltérés férfi Fiú 81 8,1 3, ,7 3, ,9 2,72 Lány 98 9,8 4, ,8 5,4 95 9,5 2,6 nyelvtan Fiú 73 7,3 2, ,3 3, ,5 2 Lány ,8 2, autó Fiú 82 8,2 3, ,9 4,5 99 9,9 4,06 Lány 85 8,5 1, ,9 5,1 98 9,8 3,44 számítógép Fiú 73 7,3 2, ,7 2, ,5 3,3 Lány 77 7,7 2, ,7 5, ,6 Fiú 51 5,1 2, , ,4 145

146 Szóelőhívások száma átlagban (db) Lány 53 5,3 2,3 67 6,7 2, ,7 2,64 okos Fiú 51 5,1 2, ,4 1, Lány 57 5,7 2, ,9 5,9 66 6,6 1,84 ásít Fiú 53 5,3 1, ,2 63 6,3 2,1 Lány 46 4,6 1, ,7 3, ,2 2,32 eszik Fiú 68 6, ,4 2, ,1 3,54 Lány 76 7,6 2, ,8 4, ,4 4,4 férfi nyelvtan autó számítógép lila okos ásít eszik éves fiúk 14 éves lányok 16 éves fiúk 16 éves lányok 18 éves fiúk 18 éves lányok Korosztály és 'gender' 41. ábra: A szabad szóbeli szóasszociációi eredményei hívószavanként a nemek és a korosztályok tekintetében Az adatokból látható, hogy mindhárom korosztály esetében eltérő megoszlásban a lányok jobban teljesítettek a fiúknál. A szóbeli szóasszociációkat a legsikeresebben a 16 éves lányok hajtották végre. Tőlük kissé lemaradva a 16 éves fiúk asszociáltak, s a 18 és a 14 éves fiúk és lányok verbális szóelőhívásaira elmondható. hogy viszonylagos homogenitást mutatnak az egyes korosztályok fiú-lány csoportjai. A szóbeli szóasszociációt a 14 évesek a 18 évesektől minimális különbséggel hajtották végre. 146

147 átlag Részösszefoglalás az írásbeli és a szóbeli szóasszociációk mennyiségi eredményeinek összevetése A szóasszociációs vizsgálatok írásbeli és szóbeli eredményeinek temporális sajátosságai nem vethetők össze, mivel az írásbeli kísérletben az aktiválások hívószavankét 2-2 perces időintervallumban zajlottak, a szóbeli kísérletben pedig az adatközlő diákok időkorlát megszabása nélkül asszociálhattak. A két típusú asszociációs kísérletben a három korosztály résztvevői összesen (az írásbeli kísérletben , a szóbeli kísérletben 3.830) mentális szót aktiváltak, ami átlagosan 11,54 asszociátumot jelent írásban és 7,98 válaszszót jelent szóban. A szóasszociációs vizsgálat írásbeli és szóbeli különbségeit a 42. ábra szemlélteti ,67 11,61 10,35 9,33 6,91 7,71 14 évesek 16 évesek 18 évesek szóasszociáció írásban szóasszociáció szóban 42. ábra: Az írásbeli és szóbeli szóasszociáció kimutatása korosztályonként átlagban Mindkét típusú szóasszociációban a 16 éves korosztály aktiválta a legtöbb válaszszót, majd a 18 évesek és legvégül a 14 évesek szerepeltek sikeresen. Az írásbeli szóasszociációhoz mérten nagyobb az eltérés a 16 és a 18 éves korosztály esetében, az írásbeli kísérletben 1,06 eltérés van az aktiválásban, míg a szóbeli kísérletben ez az arány 1,62 válaszszót jelent átlagosan. A 14 éves korosztály lemaradása a 16 évesektől egyenletesebb: írásban 2,32 válaszszót, szóban pedig 2,42 aktiválást jelent. Az írásbeli szóasszociációkban a legkevesebb (8,0) válaszszót a 14 évesek aktiválták az asszony hívószóra, a legtöbbet (15,0) a 16 évesek a gimnázium hívószóra asszociálták. A szóbeli kísérletben a legkevesebb válaszszó az ásít igére (4,68) a 14 évesektől érkezett, a legtöbbet a 16 évesek a férfi hívószóra (11,75) aktiváltak. 147

148 Szógyakoriság-vizsgálat a szóbeli szóasszociációkban A verbális szóasszociációs kísérlet eredményeinek elemzésekor megvizsgáltam, hogy melyek azok a válaszszavak, amelyek az egyes hívószóra a legnagyobb arányban megjelennek az egész korpuszban. A táblázatban azok a válaszszavak találhatóak, amelyek jelenléte négynél magasabb részvételt mutatott. A táblázatban látható, hogy számos válaszszó változó gyakorisággal fordult elő az egyes korosztályok szóelőhívásaiban, például a férfi hívószóra a nő asszociátum a 14 és a 16 éves fiúk esetében öt-öt előfordulással egyaránt jelen van. Magas szógyakorisági mutatóval rendelkezik szintén a férfi hívószóra az apa válaszszó, a éveseknél szintén (14 éves lányok szóelőhívásaiban hat, a 16 éves fiúkéban négy, a 18 éves lányokéban nyolc) esetben megjelenik. A számítógép hívószóra a játék(ok) szóaktiválás csupán a 18 éves lányoknál marad el, a többi korosztály esetében a leggyakoribb szónak felel meg. 44. táblázat: A szóelőhívásokban jelentkező szógyakoriság összefoglalása a három korosztály esetében Korosztály 14 évesek 16 évesek 18 évesek Hívószó fiú lány fiú lány fiú lány férfi nő (5), erő (5), nyakkendő (4) nyelvtan irodalom (4), szó (4), morféma (4) apa (6), izom (5), nyakkendő (4), ing (4), bajusz (4) autó kerék (4) kormány (7), kerék (6) számítógép játék (6) játék (6), internet (4) lila szín (8), virágok (5) erő (6), nő (5), izom (4), apa (4), munka (4) tanulás (6) dolgozat (6), helyesírás (5), magyar (4), tantárgy (4), mondatok (4) szín (7), virágok (4) kerék (7), kormány (5), kipufogó (4) egér (5), billentyűzet (5), internet (5), játékok (4), monitor (4) szín (8), piros (4) 148 erő (5), izom (4), munka (4) helyesírás (7) utazás (4), baleset (4) egér (5), játékok (5), billentyűzet (4), facebook (4) sín (6), virág (4) erő (4), izom (4) helyesírás (5), irodalom (4) rendőr (5), közlekedési lámpa (4), motor (4), autópálya (4), kerék (4) játék (4), internet (4), laptop (4) szín (7), virágok (6), piros (5), ibolya (5) apa (8), munka (6), gyerek (4), család (4) irodalom (4), magyar (4), nyelv (4) <4 egér (6), internet (5), laptop (4), billentyűzet (4) szín (9), ibolya (5), virágok (4), kék (4)

149 okos iskola (4), tanár (4) ásít fáradt (5), ágy (4) eszik étel (6), ebédlő (4), menza (4), kés (4), villa (4) <4 szorgalmas (4) intelligens (4) fáradt (9) fáradt (7), este fáradság (5), (4), éjszaka (4) unalom (4) étel (5) étel (7), finom (5), reggeli (4), ebéd (4), vacsora (4), iszik (4) ebéd (4), táplálkozik (4) <4 tanulás (5) álmos (7), fáradt (6), unott (4), reggel (4) étel (7) álmos (8), fáradt (5), alvás (4) étel (4), iszik (4) 149

150 10.3. A szóismeret tesztelése írásban A szóismeret tesztelésekor írásban 20 megadott szó (a 43. táblázatban feltüntetve) jelentésének meghatározása volt a feladat. Az eredményeket három lehetséges válasz alapján, a helyes, a téves, illetve a nincs válasz kategóriák figyelembe vételével osztályoztam. A tesztlapon az alábbi meghatározások közül lehetett választani, karikázással kellett jelölni a helyesnek vélt jelentést. Egy kiragadott példán szemléltetem a válaszadásra felkínált lehetőségeket: egyelőre - a) most, jelenleg, még b) egyenletesre c) azonosra d) valamely korábbi időponttól számított bizonytalanul rövid ideig Ismétléses ANOVA statisztikai vizsgálattal kimutattuk, hogy szignifikáns különbség van az egyes korosztályok között: F(2,18)=47,931; p<0,001. A Bonferroni-teszt igazolta, hogy minden egyes csoport átlagának összehasonlítása szignifikáns p<0,001. A korosztályok eredményei közötti emelkedő tendencia látható, melyet a 43. ábra szemléltet. 43. ábra: A szóismeret korosztályok közötti különbsége %-ban kimutatva 150

151 Az egyes évfolyamok szóismeretének helyes válaszai között hívószavanként jelentős és nagyon változó mértékű eltérések mutatkoztak, a diákok legsikeresebben az algoritmus (75,76/93,94/96,88%), a bőregér (100/93,94/96,88%) és az egyelőre (75,76/87,88/90,63%) hívószavakra adtak helyes válaszokat mindhárom korosztály esetében. Legsikeresebben (100%) a bőregér hívószóra a 14 éves (legfiatalabb) korosztály diákjai adtak helyes választ. Legkevésbé a kies (9,09/15,15/15,63%), a hordószónok (24,24/24,24/25%) és a szelindek (9,09/27,27/28,13%) hívószavak jelentése volt ismert. Az egyes hívószavakra érkezett helyes válaszok eloszlását a 45. táblázat mutatja. 45. táblázat: A szóismeret helyes találatainak korosztályonkénti eredménye százalékban kimutatva Hívószó Helyes találat (%) 14 évesek 16 évesek 18 évesek egyelőre 75,76 87,88 90,63 kies 9,09 15,15 15,63 talmi 66,67 72,73 75 hordószónok 24,24 24,24 25 igric 12,12 54,55 56,25 kerengő 33,33 42,42 43,75 mellékhajó 72,73 75,76 78,13 kérész 27,27 33,33 34,38 keresetlen 33,33 33,33 34,38 abrak 48,48 63,64 65,63 vackor 45,45 42,42 43,75 algoritmus 75,76 93,94 96,88 icce 54,55 57,58 59,38 csalit 54,55 57,58 59,38 törek 39,39 69,7 71,88 bőregér ,94 96,88 zsizsik 36,36 36,36 37,5 szelindek 9,09 27,27 28,13 vájtfülű 33,33 33,33 34,38 jóllehet 21,21 36,36 37,5 Az eredmények elemzésekor a nemek szerint adott válaszokat is összehasonlítottam. Az Ismétléses ANOVA-teszt alapján nem mutatható ki szignifikáns különbség az egyes évfolyamok között a fiúk esetében, tehát a szóismeret nem mutat fejlődő tendenciát az életkor növekedésével. Ugyanezen teszt alapján a lányok esetében szignifikáns különbség észlehető 151

152 az egyes évfolyamok között: F(2,18)= 10,657; p<0,001. A Bonferroni belső teszt azt mutatja, hogy a 7. évfolyam statisztikailag jelentős eltérést mutat, vagyis a 14 évesek szóismerete elmarad a16 és a 18 évesekétől. A 16 és a 18 évesek szóismerete között nincs szignifikáns különbség. A fiúk és a lányok közötti, valamint az egyes évfolyamokon a két nem közötti adatokat a 46. és a 47. számú táblázatok szemléltetik 46. táblázat: A szóismeret helyes válaszainak eloszlása korosztályok és nemek szerint Korosztály Helyes válaszok (%) Átlag Szórás Minimum Maximum 14 évesek Fiú 45,00 21,42 0,00 100,00 Lány 42,63 19,57 5,26 100,00 16 évesek Fiú 50,23 20,97 14,28 95,23 Lány 56,66 20,50 0,00 100,00 18 évesek Fiú 54,25 19,67 15,00 100,00 Lány 62,91 22,91 16,66 100, táblázat: A szóismeret helyes válaszainak eloszlása korosztályok és nemek szerint a hívószavak tekintetében Hívószó Helyes válaszok (%) 7. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány egyelőre 78,57 73,68 85,71 91,67 90,00 91,67 kies 0,00 15,79 23,81 0,00 35,00 25,00 talmi 64,29 68,42 61,90 91,67 40,00 41,67 hordószónok 14,29 31,58 14,29 41,67 15,00 25,00 igric 21,43 5,26 57,14 50,00 15,00 41,67 kerengő 50,00 21,05 38,10 50,00 40,00 75,00 mellékhajó 78,57 68,42 85,71 58,33 90,00 91,67 kérész 35,71 21,05 33,33 33,33 70,00 58,33 keresetlen 35,71 31,58 28,57 41,67 60,00 41,67 abrak 50,00 47,37 47,62 91,67 55,00 75,00 vackor 50,00 42,11 38,10 50,00 50,00 91,67 algoritmus 78,57 73,68 90,48 100,00 100,00 100,00 icce 57,14 52,63 52,38 66,67 50,00 83,33 csalit 57,14 52,63 61,90 50,00 50,00 75,00 törek 35,71 42,11 71,43 66,67 65,00 50,00 152

153 bőregér 100,00 100,00 95,24 91,67 100,00 100,00 zsizsik 35,71 36,84 28,57 50,00 40,00 58,33 szelindek 7,14 10,53 23,81 33,33 40,00 16,67 vájtfülű 28,57 36,84 33,33 33,33 25,00 41,67 jóllehet 21,43 21,05 33,33 41,67 55,00 75, ábra: A lányok szóismerete közötti szignifikáns különbség szemléltetése %-ban kifejezve A szóismeretekre várt helyes válaszok mellett három lehetőség volt a helytelen szójelentés kiválasztására. A 45. ábra a helytelen válaszokat az egyes évfolyamokra vetítve összevontan ábrázolja, s külön tünteti fel azokat az adatokat, amelyek esetében a diákok nem adtak választ, vagy helyes választ adtak. 153

154 Korosztály 11. évfolyam évfolyam évfolyam % 20% 40% 60% 80% 100% Helyes Helytelen Nincs válasz 45. ábra: A szóismeretekre érkezett helyes, helytelen és a hiányzó válaszok aránya évfolyamonként A statisztikai elemzések az Ismétléses ANOVA-teszt alapján kimutatták, hogy az egyes évfolyamok szerint szignifikáns különbség van a helytelen találatok tekintetében: F(2,18)=8,229; p<0,001. A Bonferroni belső teszt szerint azonban csak a 7. évfolyamosok különböznek szignifikánsan a többi évfolyamtól ebben a tekintetben. Az Ismétléses ANOVA-teszt vizsgálati eredményeiből látható, hogy mely évfolyamon és mely hívószóra milyen arányban nem adtak választ a diákok: F(2,18)=17,135; p<0,001. A nincs válasz a 16 évesek esetében volt a legtöbb, majd a 14 évesek, végül a 18 évesek mentális lexikonából hiányoztak a legkevésbé a keresett szójelentések. A 45. ábra adatainak részletes bemutatását évfolyamokra lebontva a 48., a 49. és az 50. táblázatok szemléltetik. 48. táblázat: A 14 éves adatközlők helyes, helytelen és hiányzó válaszai a szóismeretekre hívószavanként 14 évesek Hívószó helyes helytelen1 helytelen2 helytelen3 nincs válasz abrak algoritmus bőregér csalit egyelőre hordószónok icce igric

155 jóllehet kerengő keresetlen kérész kies mellékhajó szelindek talmi törek vackor vájtfülű zsizsik táblázat: A 16 éves adatközlők helyes, helytelen és hiányzó válaszai a szóismeretekre hívószavanként 16 évesek Hívószó helyes helytelen1 helytelen2 helytelen3 nincs válasz abrak algoritmus bőregér csalit egyelőre hordószónok icce igric jóllehet kerengő keresetlen kérész kies mellékhajó szelindek talmi törek vackor vájtfülű zsizsik

156 50. táblázat: A 18 éves adatközlők helyes, helytelen és hiányzó válaszai a szóismeretekre hívószavanként 18 évesek Hívószó helyes helytelen1 helytelen2 helytelen3 nincs válasz abrak algoritmus bőregér csalit egyelőre hordószónok icce igric jóllehet kerengő keresetlen kérész kies mellékhajó szelindek talmi törek vackor vájtfülű zsizsik

157 10.4. Szókeresés definíció megadásával írásban A szókeresés definíció megadásával írásban kísérlet bizonyult a legnehezebben megoldhatónak mindhárom korosztály számára. Helyes válasznak a forrásban megjelölt vagy annak jelentéséhez közel álló szó szinonimáját fogadtam el, hasonló válasznak a helyes hívószó jelentésköréhez tartozó válaszszót értékeltem. Ebben a kísérlettípusban született a legkevesebb helyes válasz, s itt a legnagyobb a szórás a hasonló válaszok kategóriájában is. Az egyes korosztályok válaszainak összesítését a 51., 52. és 53. számú táblázatok mutatják. A diákok feladata az volt, hogy keressenek a mentális lexikonukban egy olyan szót, amelyet leginkább helyesnek találnak a definíció üresen hagyott helyének kiegészítésére. Egy kiragadott példával illusztrálom a szókeresési eljárást: A olyan szabályosan visszatérő időszak, melyen belül hasonló jelenségek, folyamatok fordulnak elő, mint az előzőkben. Erre a kiegészítendő definícióra a keresett válasz a ciklus szóelőhívás volt, s a következő válaszok érkeztek az egyes korosztályok adatközlőitől. 51. táblázat: A ciklus szóelőhívásra érkezett válaszok száma korosztályonként helyes válasz hasonló válasz helytelen válasz nincs válasz 14 évesek ciklus (0 előhívás) évszak (9 előhívás hónap (3 előhívás) ismétlődés (3 előhívás) nyár (1 előhívás) 16 évesek ciklus (6 előhívás) évszak (5 előhívás) periódus (2 előhívás) nyár (1 előhívás) tél (1 előhívás) menstruáció (2 előhívás) nap (2 szóelőhívás) napkelte (1 előhívás) 18 évesek ciklus (8 előhívás) periódus (17 előhívás) évszak (2 előhívás) körfolyamat (1 előhívás) szakasz (1 előhívás) 14 déjà vu (2 előhívás) ismétlés (1 előhívás) 6 megszokott (1 előhívás) monszun (1előhívás) refrén (1 előhívás) sorrendiség (1 előhívás) visszatérés (1 előhívás) szezon (1 előhívás) 3 157

158 52. táblázat: A szókeresés definíció megadásával kísérlet eredményeinek összefoglalása a 14 évesek esetében hívószóra és a nemek arányában 14 évesek helyes válasz hasonló válasz helytelen válasz nincs válasz NEM fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány ciklon ciklus cinizmus csigavonal hatalomvágy lavíroz lelketlen lojális lösz marionett meghökken nyerészkedő salak sármány szakember talpnyaló tőzeg tülök zafír zefír táblázat: A szókeresés definíció megadásával kísérlet eredményeinek összefoglalása a 16 évesek esetében hívószóra és a nemek arányában 16 évesek helyes válasz hasonló válasz helytelen válasz nincs válasz NEM fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány ciklon ciklus cinizmus csigavonal hatalomvágy lavíroz lelketlen lojális lösz

159 marionett meghökken nyerészkedő salak sármány szakember talpnyaló tőzeg tülök zafír zefír táblázat: A szókeresés definíció megadásával kísérlet eredményeinek összefoglalása a 18 évesek esetében hívószóra és a nemek arányában 18 évesek helyes válasz hasonló válasz helytelen válasz nincs válasz NEM fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány ciklon ciklus cinizmus csigavonal hatalomvágy lavíroz lelketlen lojális lösz marionett meghökken nyerészkedő salak sármány szakember talpnyaló tőzeg tülök zafír zefír

160 Válaszszavak száma (db) A statisztikai elemzés kimutatta, hogy a helyes válaszok esetében nem észlelhető szignifikáns különbség az egyes évfolyamokon belül. A hasonló megoldások mutattak statisztikailag jelentős különbséget: F(2,18)=5,897; p=0,014, a Bonferroni-teszt a 14 és a 18 éves diákok között észlelt szignifikáns eltérést. A és a évesek között jelentős különbség nem jelentkezett. A helytelen válaszok hasonlóképpen a 14 és a 18 évesek közötti eredményekben mutattak szignifikáns eltérést: F(2,18)=5,964; p<0,001, melyet a Bonferroniteszt igazolt. Mindhárom korosztály között azokban az esetekben valósult meg szignifikáns eltérés F(2,18)=18,843; p<0,001 szintén a Bonferroni-teszt alapján, ahol az adatközlő diákok nem adtak meg választ szójelentést felidéző definícióra. Az 46. ábrán megfigyelhető a helyes és a hasonló, valamint a helytelen és a megválaszolatlan válaszok arányának korosztályonkénti növekvő tendenciája a szóelőhívások mind sikeresebb irányában. Az életkor függvényében emelkedik a helyes és a hasonló válaszok előhívása: a 14 évesek 124/186, a 16 évesek 134/220, a 18 évesek 159/258 esetben találták meg a helyes és a hasonló válaszokat, míg a helytelen válaszokat a 14 évesek 83, a 16 évesek 85, a 18 évesek 49 esetben aktiválták. A 14 éves diákok a mentális lexikonukban nem találtak az adott definíciók alapján válaszszót 263, a 16 évesek 201, a 18 évesek pedig 147 esetben, ami 12,52, 6,09 és 4,59 átlagértéket jelent. A szótalálás sikeres sikertelen tendenciáját szintén az 46. ábra szemlélteti a hívószavak és a korosztályok tekintetében, míg az 47. ábra a szótalálások nemek szerinti jellemzőit ábrázolja évesek 16 évesek 18 évesek 50 0 helyes válasz hasonló válasz helytelen válasz nincs válasz 46. ábra: A szótalálás sikeres sikertelen tendenciája a válaszszavak száma alapján a korosztályok tekintetében 160

161 7. évfolyam 9. évfolyam 11. évfolyam Helyes válasz Hasonló válasz Rossz válasz Nincs válasz Lányok Fiú Lányok Fiú Lányok Fiú ábra: A szótalálás sikeres sikertelen tendenciája a korosztályok és a nemek tekintetében 161

162 Korosztály és 'gender' Spontánnarratíva-kísérlet a diákok tanulási szokásainak elmondása A spontánnarratíva-kísérletben az adatközlő diákok a tanulási szokásaikat összesen 120,95 perc alatt ismertették, ami 2,02 percet jelent átlagosan egy főre kimutatva. A leghosszabban a 16 évesek beszéltek, egy főre átlagosan 2,52 perc esett, a fiúk átlagideje 2,59 perc, a lányoké 2,46 perc). Őket a 18 éves diákok követték 2,27 perces átlagidővel fejenként (a fiúké 2,66 perc, a lányoké 1,87 perc), majd a 14 évesek, akiknél az egy főre eső átlagos narratívaidő 1,24 percet (a fiúké 1,31 perc, a lányoké 1,19 perc) mutatott. A 18 évesek átlagidejéből látható, hogy a fiúk csekély mértékben, 0,07 másodperccel meghaladták a 16 éves fiúk közléseinek átlagidejét, korosztályos szinten mégis jobban teljesítettek a 18 éveseknél a lányok narratíva-átlagidejének alacsonyabb átlagértéke miatt. A fiúk és a lányok beszédidejének átlaga a korosztályon belül jelentős eltérést csak a 18 éves korosztály esetében mutat, a 14 és a 16 éveseknél a fiúk és a lányok hasonló időtartamban nyilatkoznak az adott témával kapcsolatosan, mindkét korosztálynál arányosan a lányok kis mértékben teljesítik alul a fiúk beszédének terjedelmét. A korosztályok temporális jellemzőit a nemek viszonylatában az 48. ábra szemlélteti. 18 évesek 16 évesek 14 évesek narratívaidő-átlag lányok fiúk 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 Átlagidő (perc) 48. ábra: A spontánnarratíva-átlagidő kimutatása korosztályok és nemek szerint Az egyes korosztályok adatközlőinek átlagos beszédidejét az 49., 50. és 51. ábrák mutatják percben kimutatva. 162

163 16/F/1 16/F/2 16/F/3 16/F/4 16/F/5 16/F/6 16/F/7 16/F/8 16/F/9 16/F/10 16/L/1 16/L/2 16/L/3 16/L/4 16/L/5 16/L/6 16/L/7 16/L/8 16/L/9 16/L/10 Beszédidő (perc) 14/F/1 14/F/2 14/F/3 14/F/4 14/F/5 14/F/6 14/F/7 14/F/8 14/F/9 14/F/10 14/L/1 14/L/2 14/L/3 14/L/4 14/L/5 14/L/6 14/L/7 14/L/8 14/L/9 14/L/10 Beszédidő (perc) 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 fiúk lányok 0 Adatközlők 49. ábra: A 14 éves diákok spontánnarratíva-idejének kimutatása percekben 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 fiúk lányok Adatközlők 50. ábra: A 16 éves diákok spontánnarratíva-idejének kimutatása percekben 163

164 Szavak száma átlagban (db) 18/F/1 18/F/2 18/F/3 18/F/4 18/F/5 18/F/6 18/F/7 18/F/8 18/F/9 18/F/10 18/L/1 18/L/2 18/L/3 18/L/4 18/L/5 18/L/6 18/L/7 18/L/8 18/L/9 18/L/10 Beszédidő (perc) 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 fiúk lányok 0 Adatközlők 51. ábra: A 18 éves diákok spontánnarratíva-idejének kimutatása percekben A spontánnarratíva-elemzésénél a temporális jellemzők mellett az azonos téma kifejtése okán szógyakoriság-vizsgálatot végeztem a rögzített korpusz hanganyagán. A diákok által leggyakrabban használt 10 szót rangsoroltam előfordulás szerint korosztályonként, és az összes előforduló szóra szófaji besorolást végeztem. A leggyakrabban előforduló 10 szó között 4 olyan szó van, amelyik mindhárom korosztályban valamilyen arányban előhívásra került. A leggyakrabban aktivált szavak a tanul, megy, szeret igék és a tantárgy főnév, közülük is szógyakoriság szempontjából a tanul ige emelkedik ki. A leggyakrabban előforduló szavakat korosztályonként az 52. ábra szemlélteti átlagban kimutatva. 3 2,5 2 1,5 1 0, évesek 16 évesek 18 évesek Korosztály tanul tantárgy megy szeret 52. ábra: A spontánnarratíva-korpuszban leggyakrabban előforduló szavak száma átlagban kifejezve korosztályonként 164

165 A leggyakrabban előforduló 10 szót együttesen korosztályokra lebontva az 55. táblázat mutatja. 55. táblázat: A szógyakoriság szemléltetése a korosztályok esetében 14 évesek 16 évesek 18 évesek Szó Gyakoriság Relatív gyakoriság Szó Gyakoriság Relatív gyakoriság Szó Gyakoriság Relatív gyakoriság tanul % tanul % tanul % megy % óra % szeret % feladat % tantárgy % tantárgy % óra % szeret % angol % csinál % megtanul % dolgozat % tantárgy % dolog % megy % megtanul % mond % feladat % szeret % iskola % mond % angol % megy % dolog % ír % könnyű % nyelv % Vizsgálatom a diákok közléseiben a lexémák változatosságára is kiterjedt. A szógazdagság mérésére a type/token módszert alkalmaztam. A vizsgálatban összemértem a szóelőfordulásokat (tokenek) és a szövegben jelen lévő lexémák (type-ok) számát. A type/token arány százalékos értéke arra enged következtetni, hogy az adott szöveg szavainak hány százaléka lexéma. A százalékos érték növekedése arra mutat, hogy a beszélő egyre több különböző szótári szót használ fel a közlésében. Ez a jelenség a lexémák ismétlődésének előfordulását a minimálisra szűkíti. Az elemzést az életkor, a nem és a kettőjük interakciójának független változóin végeztem. A diákok szövegeinek type/token aránya a teljes korpuszra vetítve 80,89 %-ot mutat (fiúk esetében 79,93%, lányok esetében 81,86%), az egyes korosztályok és a nemek szerinti értékkülönbségeket az 56. táblázat és az 53. ábra foglalja össze. Az adatokból kitűnik, hogy az egyes korosztályok és a nemek között elenyésző az eltérések aránya, a Generalized Linear Mixed Model szerint szignifikáns különbség nem mutatható ki. 56. táblázat: Type/token arány korosztály fiúk lányok összesen 14 évesek 82,67 82,24 82,45 16 évesek 79,99 77,73 78,86 18 évesek 77,13 85,6 81,36 165

166 53. ábra: Type/token arányok a három korosztály és a nemek tekintetében %-ban. A korpuszban valamennyi szófaji kategóriára találtam adatot, ez alapján a szófajok reprezentáltsága nagy eltéréseket mutat. Legintenzívebben a főnév melléknév ige hármasa jelentkezett, ez tette ki a 14 éveseknél az előhívott szavak 87,24%-át, a 16 éveseknél a 82,63%-át, a 18 éveseknél a 83,64%-át. Tehát ez alapján az összes kimondott szó 84,5%-a főnév, ige vagy melléknév. Az összes szóra vetített szófaji eloszlást az 57. táblázat és az 54. ábra szemléltet. 57. táblázat: A szógyakoriság eloszlása szófajonként a korosztály tekintetében 14 évesek 16 évesek 18 évesek Szófaj Gyakoriság Relatív Gyakoriság Relatív Gyakoriság Relatív gyakoriság gyakoriság gyakoriság főnév % % % melléknév % % % ige % % % határozószó % % % névmás % % % számnév % % % indulatszó % % % 166

167 Szavak száma (db) 14 évesek 16 évesek 18 évesek Szófajok 54. ábra: A szógyakoriság eloszlásának szemléltetése szófajonként a korosztályok tekintetében A rögzített kísérleti anyagot mondatszerkesztés szempontjából is megvizsgáltam. Mondatszerkesztési mutatóknak az egyes tagmondatok és a mondatok hányadosa, a mondatok szavainak száma számított. A Generalized Linear Mixed Model (GLMM) szerint az évfolyamnak szignifikáns hatása van a mondathosszra, vagyis az életkor növekedésével növekszik a mondatokat alkotó elemek száma is. A 16 évesek mondatai állnak a legtöbb szóból. Szignifikáns különbség: F(2,54)=4,019; p=0,024) a 14 és a 16, valamint a 16 és a 18 évesek között mutatkozott, a 14 és a 18 évesek között ez a statisztikailag jelentős különbség nem valósult meg. Természetesen meg kell jegyezni, hogy ennek a vizsgálatnak a kimenetele igencsak függ a mondatszegmentálástól, amelynek értelmezhetősége tekintettel arra, hogy hangrögzítő által felvett hanganyagról van szó számos akadályt vet(het) fel. A megnyilatkozásonkénti átlagos szószámot az 55. ábra mutatja. 167

168 55. ábra: Az átlagos szószám megnyilatkozásonként az évfolyamokra nézve. A diákok által elmondott megnyilatkozásokban a Generalized Linear Mixed Model (GLMM) szerint az évfolyamnak általában szignifikáns hatása van a mondathosszra az átlagos szószám tekintetében (F(2,54)=4,385; p=0,017). A belső teszt szerint viszont a 14 és a 18 éves korosztály között nincs szignifikáns különbség, míg az összes többi kombinációban jelen van. A diákok spontánbeszéd-korpuszában az egyes narratívák kezdő formuláit is összehasonlítottam az egyes korosztályok és az egyének tekintetében, ami szintén vegyes képet mutat. Leginkább a következő típusokra figyeltem fel: A 14 éves korosztály diákjai leggyakrabban az általában határozószó alkalmazásával indítják spontán narratívájukat (három fiú és három lány kezdte így a beszédét). A fiúk két esetben az én személyes névmással (a szerepkódolást biztosító személydeixissel) fogtak bele spontán közlésükbe. A lányok ezt a formát nem alkalmazták. A többi esetben a fiúk a mindennap, a például, a van, hogy és az először is formákat alkalmazták, egy fiú mintegy belehelyeződve a szövegkörnyezetbe, a felvételvezető instrukciójának kulcskifejezését ismételte meg, a tanulási szokásaim szintagmát használta indításul. A lányok három alkalommal az, amikor hazaérek, illetve a hazaérek, és hát kezdettel indították a beszédet, és 168

169 a sajnos, minden nap délután, a szóval, nem szoktam vagy a délután, miután szókapcsolatokat alkalmazták. Egy esetben a tanulási szokásaim előhívás itt is megjelent. A 16 évesek közül egy fiú és egy lány használta az én személyes névmást, két lány pedig az én úgy szoktam alakot kezdetnek, az általában határozószót egy fiú és két lány alkalmazta kezdőszónak, egy fiú in medias res-féle kezdés (Vizuális típus vagyok.) után alkalmazta ezt a formát. További fiú a hétköznapokon általában, két lány a hát, általában vagy a tanulni általában formával indította a narrációt. Egy fiú a következő, hát a bevezetéssel indított. A hát diskurzusjelölők ezekben az esetekben a beszélői attitűdről (érzésekről), adnak információkat, leginkább a bizonytalanság és a szorongás jelei lehetnek. Egy fiú adatközlő a nem szoktam leírni kezdetet alkalmazta. A 18 éves diákok nyolc esetben (három fiú és öt lány) indították a narratívát a hát diskurzusjelölővel bevezető szóként, amit az én személyes névmás követett a hát, én (két lány alkalmazásában) a hát, én tanulni általában (egy fiú) variációban, de megjelent a hát, változatos módon szoktam (egy lány adatközlőnél), hát, a tanulási szokásaimról kezdet is (egy lány és egy fiú esetében). A fiúk az alapvetően (egy esetben) és a tanulási szokásaim kezdetet hárman használták. Egy lány adatközlő a következő mondattal vezette be a témát: Sokat és elég lassan tanulok. A három korosztály narratíváinak kezdéseire jellemző, hogy az én és az általában kifejezéseket a gimnazista korosztály mindhárom vizsgált évfolyama egyaránt és gyakran alkalmazza. Meglepődve tapasztaltam, hogy a tizenévesek körében napjainkban oly szívesen használt hát diskurzusjelölő a 14 éveseknél egyszer sem fordult elő A kötőszók alkalmazása A korpusz hanganyagán megvizsgáltam, hogy a kötőszók szemantikai és szintaktikai kapcsolóelemként milyen jelenlétet mutatnak az egyes korosztályok spontán narratíváiban. Alkalmazásaik elemzésével nyomon követhetők a diákok szövegalkotási technikái, az egyes korosztályok szövegszerkesztésének logikai, grammatikai sajátosságai. A felvett korpuszban a kötőszók funkciójuk és jelentésük alapján igen változatos képet mutatnak. Előfordulnak olyan kötőszók, melyeket mindhárom korosztály gyakran alkalmaz, de vannak olyanok is, amelyeket csupán egyik vagy másik korosztály használt a felvett anyagon. Az és, valamint a vagy kötőszók mindhárom korosztály esetében a leggyakoribb 169

170 előfordulásúnak számítanak (átlagban kifejezve az és 3,79, a vagy 1,03 esetet jelentenek az egész korpuszra vetítve), melyek a beszélőnek a mondat valóságtartalmához kötődő viszonyának a térbeli és az időbeli kapcsolataira utalnak. Ezekkel a kötőszókkal a spontán beszéd folytonosságát, a mondatok, a mondatrészek és a szavak egymásutániságát biztosítják a beszélők. Hozzájuk hasonló intenzitást mutatnak az is, sem, se hozzátoldó viszonyt jelölő konnektorok, de az ellentétes viszonyt hordozók közül a megszorító utótagú ellentét kifejezésére szolgáló de kötőszó is jellemző (0,51 átlagos előfordulással az egész korpuszra nézve). Az ehhez a típushoz tartozó ám, ámde kötőszavak nem jelennek meg egyik korosztály korpuszában sem. A helyreigazítást, helyesbítést jelölő kötőszók közül csak az illetve fordult elő, az is a két idősebb korosztály esetében. A diákok egyetlen egyszer sem alkalmazták a hasonlítás szemantikai tartalmát jelölő mint konnektort. Az ok-okozati viszonyra a feltételes tartalommal együtt utaló ha kötőszó csupán a 18 évesek anyagában volt jelen minimális (egy) előfordulással. A kötőszók legszélesebb körű alkalmazását a 16 éves korosztály adatközlői spontán beszédében fedeztem fel. A kötőszók előfordulásának gyakoriságát és azok típusát az 58. táblázatban foglaltam össze. 58. táblázat: A kötőszók fajtája és előfordulása a spontán narratívákban korosztályonként 14 évesek 16 évesek 18 évesek Szó Gyakoriság Relatív Szó Gyakoriság Relatív Szó Gyakoriság Relatív gyakoriság gyakoriság gyakoriság és ,7037% és ,16393% és ,42629% is 30 13,88889% vagy 52 14,20765% is 40 15,93625% vagy 23 10,64815% is 45 12,29508% vagy 26 10,35857% de 11 5,092593% de 21 5,737705% de 18 7,171315% s 7 3,240741% hát 17 4,644809% hanem 8 3,187251% pedig 6 2,777778% meg 14 3,825137% így 8 3,187251% majd 5 2,314815% így 9 2,459016% meg 7 2,788845% meg 5 2,314815% viszont 8 2,185792% pedig 5 1,992032% így 4 1,851852% hanem 7 1,912568% tehát 5 1,992032% aztán 2 0,925926% s 7 1,912568% s 4 1,593625% hanem 2 0,925926% tehát 7 1,912568% hát 3 1,195219% hát 1 0,462963% aztán 6 1,639344% úgyhogy 3 1,195219% hol 1 0,462963% majd 6 1,639344% akár 2 0,796813% sem 1 0,462963% pedig 5 1,36612% mármint 2 0,796813% úgyszintén 1 0,462963% úgyhogy 4 1,092896% nemcsak 2 0,796813% 170

171 viszont 1 0,462963% nemcsak 2 0,546448% viszont 2 0,796813% sőt 2 0,546448% ezért 1 0,398406% ezért 1 0,273224% ha 1 0,398406% ha 1 0,273224% hiszen 1 0,398406% illetve 1 0,273224% illetve 1 0,398406% mind 1 0,273224% majd 1 0,398406% sem 1 0,273224% méghozzá 1 0,398406% szintén 1 0,273224% sem 1 0,398406% vagyis 1 0,273224% A kötőszók előfordulását egy 16 éves diák által elmondott szövegen prezentálom. A narratíva rögzítésekor az adatközlő a 16/F/3 azonosítót kapta, mely az életkort (16), a nemet (F = férfi) és a felvétel sorszámát (harmadikként vett részt a kísérletben) jelölte. A diák a témát 1 perc 32 másodperc időtartam alatt fejtette ki. Az alábbi spontán narratívát közölte: általában délután szoktam tanulni hazaérek pihenek egy órát és egyből megírom a leckémet és megtanulok a következő órákra kedvenc tantárgyaim a matematika fizika reál tantárgyak ezekre nem tanulok inkább gyakorlok viszont nem magolok hanem logikusan gondolkodom és rájövök. olyan tantárgyak amik megcsinálom a házikat átnézem mit írtunk a füzetbe megtanulom amit szó szerint kell tudni nehezebben mennek a magyar történelem földrajz ahol magolni kell meg kell tanulni a szabályokat ezekre általában több időt szoktam fordítani és leülök az asztalhoz és egy-két órát tanulok és próbálom felmondani a szabályt és úgy próbálom megtanulni a reggeli ismétlésnek nem látom értelmét iskola előtt úgyis elfelejteném megpróbálom a hosszú távú memóriámba rögzíteni a dolgokat Leggyakrabban (hét esetben) az és kötőszó fordult elő, közülük hat alkalommal mondatkapcsoló szerepben, amikor a beszélő a gondolatot továbbfűzve alkotott általuk mellérendelő viszonyokat. Egy esetben mondatrészkapcsoló kötőszóként jelenik meg (gondolkodom és rájövök). A nem tanulok, inkább gyakorlok esetében az inkább határozó kötőszó funkcióban szerepel. A viszont szembeállító ellentétes viszonyt kifejező kötőszó mondatkezdő pozícióban jelent meg egy alkalommal, melyet a rá következő tagmondatban a hanem kizáró ellentétet indikáló kötőszó követett. A főmondatbeli utalószóval szoros kapcsolatban lévő amik, többes számú vagy az amit tárgyragos, illetve az ahol vonatkozó névmás kötőszó funkcióban forikus (utaló) szerepet is betölt. 171

172 14/F/1 14/F/2 14/F/3 14/F/4 14/F/5 14/F/6 14/F/7 14/F/8 14/F/9 14/F/10 14/L/1 14/L/2 14/L/3 14/L/4 14/L/5 14/L/6 14/L/7 14/L/8 14/L/9 14/L/10 Narratívaidő (perc) Hallott szöveg visszamondásának kísérlete A kísérlet folyamán a hallott szöveg előhívási és visszamondási képességének fejlettségi szintjét vizsgáltam gimnazista diákok három korosztályának beszédén szövegértés-alapú narratívák elemzésével. A tudományos ismeretterjesztő szöveg hallás utáni interpretációja számos korosztályi, egyéni és gender szerinti különbséget adatolt. A hallott szöveg visszamondásának időbeli tényezői mindhárom korosztály esetében változó egyéni különbségeket mutatnak. A korosztályok adatközlői együttesen 117,88 perc időtartamban beszéltek, ami 1,96 órának felel meg. Legrövidebb ideig, mindössze 53 másodpercig a 16 évesek 6. számú lány adatközlője (16/L/6), a leghosszabb ideig pedig a 18 évesek 10. számú lány adatközlője (18/L/10) beszélt. A narratívák hosszának átlaga a következőképpen alakult: a 14 éves fiúké 1,89 percig, a lányoké 1,94 percig, a 16 éves fiúké 2,41percig, a lányoké 2 percig, a 18 éves fiúké 1,4 percig, a lányoké pedig 2,13 percig tartott. A narratívák időbeli mutatóit egyénenként az 56., az 57., az 58. és összesítve korosztályonként az 59. ábrák szemléltetik. 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, éves fiúk 14 éves lányok Adatközlők 56. ábra: 14 évesek hallottszöveg-visszamondásának időbeli mutatói percben kifejezve 172

173 18/F/1 18/F/2 18/F/3 18/F/4 18/F/5 18/F/6 18/F/7 18/F/8 18/F/9 18/F/10 18/L/1 18/L/2 18/L/3 18/L/4 18/L/5 18/L/6 18/L/7 18/L/8 18/L/9 18/L/10 Narratívaidő (perc) 16/F/1 16/F/2 16/F/3 16/F/4 16/F/5 16/F/6 16/F/7 16/F/8 16/F/9 16/F/10 16/L/1 16/L/2 16/L/3 16/L/4 16/L/5 16/L/6 16/L/7 16/L/8 16/L/9 16/L/10 Narratívaidő (perc) 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, éves fiúk 16 éves lányok Adatközlők 57. ábra: 16 évesek hallottszöveg-visszamondásának időbeli mutatói percben kifejezve 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, éves fiúk 18 éves lányok Adatközlők 58. ábra: 18 évesek hallottszöveg-visszamondásának időbeli mutatói percben kifejezve 173

174 Korosztály és 'gender' 18 évesek 16 évesek 14 évesek összesen lányok fiúk Narratívaidő (perc) 59. ábra: A három korosztály hallottszöveg-visszamondásának időbeli mutatói percben kifejezve Az ábrából látható, hogy a legrövidebb ideig a 14 éves korosztály adatközlői beszéltek, a fiúk és a lányok különbsége a beszédidő szempontjából elenyésző, nem haladja meg az 1 perc időtartamot, mindössze 0,48 perc az eltérés a két nem résztvevői között. Leghosszabb ideig a 16 évesek beszéltek összességében, a nemek viszonylatában a fiúk teljesítménye jóval (4,03 perccel) túlhaladja a korosztályhoz tartozó lányok időbeli teljesítményét. A 16 éves fiúkhoz képest (10,1 perccel) alulmaradnak a 18 éves fiúk és a lányok (2,7 perccel), de utóbbiak a 16 éves lányokat 1,3 perc különbséggel megelőzik az irányított narratívavisszamondás időtartamának tekintetében. A rögzített hanganyagon tíz, az eredeti meghallgatott szövegből előre kiválasztott tartalmi egység (esetünkben mondat) felidézésének sikerességét vizsgáltam az 59. táblázatban feltüntetett szempontok alapján. A tartalmi egységeket a szövegkoherencia globális és lineáris hatósugarú jellemzői szerint határoztam meg, melyek a következők voltak: 1. Népünk sajátos vonzalmat érez a fenyők iránt. 2. A fenyő nem rendszertani kategória, hanem gyűjtőfőnév. 3. A toboz elfásodott termős virágzat. 4. Őshonos fajok az erdeifenyő, a tiszafa, a boróka és a csikófark. 5. A mamutfenyőhöz kötődik a legtöbb legenda, de túlzás is. 6. A japánciprus 60 méter magasra is megnőhet. 7. A kínai ősfenyő lombhullató, az oldalhajtásai esnek le egyben. 8. A legismertebb nyitvatermő fajunk, a tiszafa két őshonos állománya a Déli- Bakonyban és a Bükk hegységben fordul elő. 174

175 Korosztály 9. A tiszafa példányai régebben magasabbak voltak, ezt a Felvidéken a késmárki templom templom oszlopai és Selmecbányán néhány lakóház gerendái igazolják. 10. A piros magköpenyen kívül a tiszafa minden része mérgező. 59. táblázat: A három korosztály adatközlőinek mondatfelidézései a kiválasztott szempontok alapján 14 évesek 16 évesek 18 évesek sikertelen előhívás az állítás egy elemének előhívása az állítás két elemének előhívása az állítás három elemének előhívása hasonló tartalmi előhívások a mondat egy részének szó szerinti előhívása szó szerinti visszaadás a mondatnak évfolyam évfolyam évfolyam % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% % sikertelen lehívás az állítás két elemének lehívása hasonló tartalmi lehívások szó szerinti visszaadása a mondatnak az állítás egy elemének lehívása az állítás három elemének lehívása a mondat egy részének szó szerinti lehívása 60. ábra: A három korosztály adatközlőinek mondatfelidézései a kiválasztott szempontok alapján 175

176 % A pontosan visszaidézett tartalmi elemek mellett pontatlanságok, illetve téves felidézések is megjelentek változó számban és intenzitásban. A diákok mindhárom korosztály esetében törekedtek a szöveg minél pontosabb interpretálására, a 18 évesek jellemzően több konkrét információt adtak vissza a hallottakból, mint a 14 évesek, akik a legfelszínesebben emlékeztek a meghallgatott szöveg kulcselemeire (kulcsfogalmaira), s a pontatlanabb információközlést nem egészítették ki a tartalomhoz köthető korábban vélhetően elsajátított háttérinformációikkal. A táblázat adataiból és az ábra diagramjából látható a tartalmi elemek sikeres előhívásainak növekvő tendenciája az életkor növekedésével. Feltűnő az aktiválás biztonságának erősödése a sikertelen válaszok csökkenő tendenciájával, a 14 éves korosztály tagjai 96, a 16 éves korosztály tagjai 84, a 18 éves korosztály tagjai 76 aktiválást hajtottak végre ebből a szempontból. A mondat szó szerinti visszaadása mindhárom korosztálynál a legkisebb arányú, s a közöttük lévő eltérés is a legszűkebb értékintervallumot mutatja sikeres aktiválással. Az állítás egy elemének az előhívása a legegyöntetűbb értékkel rendelkező elemszámot prezentálja, egy-egy eltérésnyi különbséget takar ( elem előhívással). Az állítás két elemének és a mondat egy részének szó szerinti felidézése mutatják a legnagyobb szórást az egyes korosztályok között, a két típus együtt alkotja a mondatok előhívásának nagy részét. A továbbiakban az egyes évfolyamok együttes és nemek szerinti mondatelőhívásainak sokszínűségét mutatják az ábrák. 100% 80% 60% 14 évesek 40% 20% 0% A B C D E F G H I J Kulcselemek (mondatok) sikertelen lehívás az állítás két elemének lehívása hasonló tartalmi lehívások szó szerinti visszaadása a mondatnak az állítás egy elemének lehívása az állítás három elemének lehívása a mondat egy részének szó szerinti lehívása 61. ábra: A 14 évesek mondatelőhívásainak változatos eredménye 176

177 % % 16 évesek 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A B C D E F G H I J Kulcselemek (mondatok) sikertelen lehívás az állítás két elemének lehívása hasonló tartalmi lehívások az állítás egy elemének lehívása az állítás három elemének lehívása a mondat egy részének szó szerinti lehívása szó szerinti visszaadása a mondatnak 62. ábra: A 16 évesek mondatelőhívásainak változatos eredménye 18 évesek 100% 80% 60% 40% 20% 0% A B C D E F G H I J Kulcselemek (mondatok) sikertelen lehívás az állítás két elemének lehívása hasonló tartalmi lehívások az állítás egy elemének lehívása az állítás három elemének lehívása a mondat egy részének szó szerinti lehívása szó szerinti visszaadása a mondatnak 63. ábra: A 18 évesek mondatelőhívásainak változatos eredménye 177

178 % % 14 éves fiúk 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A B C D E F G H I J Kulcselemek (mondatok) sikertelen lehívás az állítás két elemének lehívása hasonló tartalmi lehívások szó szerinti visszaadása a mondatnak az állítás egy elemének lehívása az állítás három elemének lehívása a mondat egy részének szó szerinti lehívása 64. ábra: A mondatelőhívások változatos előhívása a 14 éves fiúknál 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 14 éves lányok A B C D E F G H I J Kulcselemek (mondatok) sikertelen lehívás az állítás két elemének lehívása hasonló tartalmi lehívások szó szerinti visszaadása a mondatnak az állítás egy elemének lehívása az állítás három elemének lehívása a mondat egy részének szó szerinti lehívása 65. ábra: A mondatelőhívások változatos előhívása a 14 éves lányoknál 178

179 % % 16 éves fiúk 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A B C D E F G H I J Kulcselemek (mondatok) sikertelen lehívás az állítás két elemének lehívása hasonló tartalmi lehívások szó szerinti visszaadása a mondatnak az állítás egy elemének lehívása az állítás három elemének lehívása a mondat egy részének szó szerinti lehívása 66. ábra: A mondatelőhívások változatos előhívása a 16 éves fiúknál 16 éves lányok 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A B C D E F G H I J Kulcselemek (mondatok) sikertelen lehívás az állítás két elemének lehívása hasonló tartalmi lehívások szó szerinti visszaadása a mondatnak az állítás egy elemének lehívása az állítás három elemének lehívása a mondat egy részének szó szerinti lehívása 67. ábra: A mondatelőhívások változatos előhívása a 16 éves lányoknál 179

180 % % 18 éves fiúk 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A B C D E F G H I J Kulcselemek (mondatok) sikertelen lehívás az állítás két elemének lehívása hasonló tartalmi lehívások szó szerinti visszaadása a mondatnak az állítás egy elemének lehívása az állítás három elemének lehívása a mondat egy részének szó szerinti lehívása 68. ábra: A mondatelőhívások változatos előhívása a 18 éves fiúknál 18 éves lányok 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A B C D E F G H I J Kulcselemek (mondatok) sikertelen lehívás az állítás két elemének lehívása hasonló tartalmi lehívások szó szerinti visszaadása a mondatnak az állítás egy elemének lehívása az állítás három elemének lehívása a mondat egy részének szó szerinti lehívása 69. ábra: A mondatelőhívások változatos előhívása a 18 éves lányoknál 180

181 A mondatelőhívások tekintetében megvizsgáltam a fürdőkádhatás-jelenséget a diákok irányítottnarratíva-kísérletében, mely hatást a 70. ábra illusztrálja, lebontva az egyes évfolyamokra lebontva. Az ábrából kiolvasható, hogy a fürdőkádhatás a 14 és a 18 éves tanulókra nézve jellemző, a 16 éves korosztálynál kevésbé mutatható ki. A nemek tekintetében a 14 éves fiúknál és a 18 lányoknál látható az, hogy a szöveg elejére és a végére jobban emlékeznek, mint annak közepére. A fürdőkádhatást a nemek és az évfolyam tekintetében a 71. ábra foglalja össze. 70. ábra: A fürdőkádhatás kimutatása évfolyamokra vetítve 181

182 71. ábra: A fürdőkádhatás jelenléte az egyes korosztályoknál nemek szerint kimutatva 60. táblázat: A mondatok előhívásainak sikeressége a nemek tekintetében a korosztályok figyelmen kívül hagyásával sikertelen lehívás az állítás egy elemének lehívása az állítás két elemének lehívása az állítás három elemének lehívása hasonló tartalmi lehívások a mondat egy részének szó szerinti lehívása szó szerinti visszaadása a mondatnak Fiúk Lányok

183 61. táblázat: A mondatok előhívásának sikeressége az összes adatközlőre nemek szerint a korosztály figyelmen kívül hagyásával Értékelés A B C D E F G H I J Összes Fiúk sikertelen előhívás az állítás egy elemének előhívása az állítás két elemének előhívása az állítás három elemének előhívása hasonló tartalmi előhívások a mondat egy részének szó szerinti előhívása szó szerinti visszaadása a mondatnak Lányok sikertelen előhívás az állítás egy elemének előhívása az állítás két elemének előhívása az állítás három elemének előhívása hasonló tartalmi előhívások a mondat egy részének szó szerinti előhívása szó szerinti visszaadása a mondatnak A diákok a szöveg interpretálásakor kétféle stratégiát választottak. Voltak, akik követték a szöveg logikai felépítését, és lineáris módon, a szövegkohézió egymásutániságának figyelembe vételével igyekeztek véghezvinni az aktiválást. Voltak, akik a linearitást mellőzve arra figyeltek, hogy a szöveg tartalmi elemeit minél sikeresebben idézzék fel. A 14 és a 16 éves diákok megegyező arányban teljesítették a mondatelőhívásokat, a fiúk és a lányok is inkább a nem lineáris stratégiát alkalmazták. A 18 éves fiúkra az volt a jellemző, hogy magas arányban (a tíz fiúból nyolcan) lineáris módon követték az elhangzott szöveg mondatainak sorrendjét, és sikeresen hajtották végre a mondatok egymás után történő aktiválását. Ellenben a 18 éves lányok csak a szöveg kulcselemeire fókuszáltak, ők nagy arányban figyelmen kívül hagyták a sorrendiséget. Az egyes korosztályok nemek szerinti mondatelőhívásainak eredményét a 62. táblázat és a 72. ábra mutatja be részletesen. 183

184 7. É V F O L Y A M 9. É V F O L Y A M 1 1. É V F O L Y A M 62. táblázat: A mondatok előhívásának szöveg szerinti lineáris és nem lineáris módja korosztályonként Korosztály Nem Lineáris Nem lineáris 14 évesek Fiúk 4 6 Lányok évesek Fiúk 4 6 Lányok évesek Fiúk 8 2 Lányok 3 7 Lineáris Nem lineáris L Á N Y O K 3 7 F I Ú K 8 2 L Á N Y O K 4 6 F I Ú K 4 6 L Á N Y O K 4 6 F I Ú K ábra: A mondatok előhívásának lineáris és nem lineáris módja korosztályonként Az irányított narratíva elmondásának időtartama az egyes adatközlők tekintetében különböző, a lányok a 14 és a 18 éves korosztály esetében hosszabb ideig beszéltek, mint a fiúk, a 16 éves korosztálynál a fiúk megelőzték a lányokat. Statisztikailag az Általánosított Lineáris Kevert Modell (GLMM) sem a korosztály sem az időtartam alapján nem mutatott ki szignifikáns különbséget. 184

185 73. ábra: A mondatok visszamondásának időtartama évfolyamokra a gender tekintetében 185

186 11. KÖVETKEZTETÉSEK Az értekezésben a mentális lexikon több szempontú vizsgálatát végeztem el gimnazista diákok három korosztályának szóanyagán. Kutatásom célja a éves fiatalok anyanyelvében jelen lévő életkor-specifikus sajátosságok feltárása és elemzése volt. Az ifjúsági szókincs állapotát a spontán beszéd vizsgálatából nyert korpusz adatainak objektív elemzésével szemléltettem, melyeket statisztikai próbák alá vetettem. A disszertáció vizsgálati anyaga a szabad szóasszociációs módszer mellett további kísérlettípusokra hagyatkozott, ilyen például a szóismeret és a szókeresés vagy a spontán narratíva elemzése, illetve a hallott szöveg visszamondásának kísérlete. A kutatás megtervezésekor összesen kilenc hipotézist határoztam meg, melyek közül két feltételezést (ezeket fő hipotéziseknek neveztem el) az egész korpuszra és valamennyi kísérletre vonatkozóan általános érvényűnek tekintettem. A további hét hipotézis az egyes kísérlettípusok tekintetében fogalmazódott meg A vizsgálat fő hipotézisei az eredmények tükrében Fő hipotéziseim egyike azt fogalmazta meg, hogy az adatközlők szóelőhívásaiban korosztályonként és egyénenként eltérő teljesítmény adatolható. Az eredmények a hipotézist alátámasztották, hiszen mindhárom korosztály korosztályonként és egyénenként is különböző mennyiségű és minőségű szóaktiválást produkált. A szóaktiválások mindkét tekintetben nagyfokú variabilitást mutatnak, melyek további bonyolult összefüggéseket tárnak elénk. Ezek az összefüggések a szóelőhívásokban fonetikai, szerkezeti, asszociatív és emotív alapon szerveződnek. Az asszociátumok tipologizálása folyamán egymásra ható, egymásból építkező válaszszópárokat, több mentális szóból álló kapcsolatokat, esetenként asszociációs sorokat elemeztem. A szóasszociációs kísérletek igazolták a szemantikai hatás meghatározó voltát. A szemantikai jelleg az esetek túlnyomó többségében, például a fonetikai hasonlóság mellett szervező erőként erőteljesen hatott a szóelőhívásokra, például a húr hang, karmester kotta, baleset büntetés, forgalom fény, kereszteződés karambol, közlekedés KRESZ, de ide sorolható az összes aktiválás nagy része. Több előfordulásban a tőismétlés is megjelenik a szóasszociációban, mint például a tanárok. tanulás vagy az igazolt igazolatlan szópárok esetében. Konklúzióként tehát levonható, hogy a szemantikai hatás a legerőteljesebben jelen 186

187 Szómennyiség átlaga (db) lévő erőként befolyásolja a szóelőhívások minőségét, s további összefüggéseket, kombinációkat generál a vizsgált gimnazista korosztályok szóaktiválásaiban. Ez a jellemző arra enged következtetni, hogy a éves fiatalok anyanyelv-állapota tendenciaszerűen közelíti a felnőttekét. A korpuszban a szemantikai jellemzők közül a szinekdochés és a metonimikus, valamint a rokon értelmű, ellentétes jelentésű és a viszonyfogalmak jelenléte és variabilitása a meghatározó. Általuk a diákok rendszerszintű és logikai alapon történő gondolkodási mechanizmusai követhetők nyomon. Emellett a lexikális hozzáférés folyamatának egyéni és korosztályi működését alapvetően befolyásolta az egyéni szókincs nagysága és az abban való jártasság, a lexikális hozzáférés egyéni sebessége, valamint a szükséges stratégia kialakításának gyorsasága (vö. Gósy 2005: 206). Az adatközlők feltételezett eltérő teljesítménye a mennyiségi mutatók összevetésben is megfigyelhető. Az írásbeli és a szóbeli asszociációk közötti különbség az egész korpuszra nézve a 14 évesek esetében átlagosan 3,44, a 16 évesek esetében 3,34, a 18 évesek esetében pedig 3,9 szóelőhívás. Ebből a szempontból is, mint ahogyan az egész kísérletsorozat tekintetében a legjobban a 16 évesek teljesítettek, az ő esetükben a legkisebb a különbség az írásbeli és a szóbeli szóasszociáció szóelőhívásai között. Meglepő, hogy a 18 évesek teljesítménye mutatja a legnagyobb eltérést a három korosztály szóelőhívásaiban. 3,9 3,44 3,34 14 évesek 16 évesek 18 évesek Korosztály 74. ábra: Az egyes korosztályok írásbeli és szóbeli szóasszociációinak mennyiségi eltérése átlagban kimutatva A mennyiségi mutatók összehasonlítása arra enged következtetni, hogy az eltérések és a hasonlóságok összefüggésrendszere ebben az életszakaszban (a vizsgált évesek esetében, legfőképpen a évesekében) a mentális lexikonban tárolt lexikai egységekre 187

188 vonatkoztatva minimális különbségeket jelent. A számadatok és a minőségi jellemzők különböző viszonyulásokban különböző eredményeket sejtetnek. Esetünkben a szóasszociációs kísérletben a 16 éves korosztály e tekintetben megelőzte a 18 éveseket, a fiatalabbak több mentális szót aktiváltak írásban és szóban egyaránt, ami hipotetikusan nem jelenti feltétlenül azt, hogy több mentális szót tárolnak mentális lexikonukban. Természetesen a mennyiségbeli különbségek nem számottevők, írásban 1,07, szóban 1,62 szómennyiséget jelentenek átlagosan. Mivel a szóasszociációs kísérlet egy adott időpontban és időintervallumban lezajló, specifikus parancsra (az előhívott egységeket önmagukban, kontextus nélkül vizsgálva) megvalósuló szóaktiválási helyzetet generáló módszer, az adatrögzítés körülményei befolyásoló hatást gyakorol(hat)tak a szóelőhívásokra. Jelen kísérletben a kísérleti jellegből adódó megfelelési kényszer jelenléte (mint pszichés tényező) és a diákok motiváltsági szintjének foka lehetett a különbségek okozója. Emellett közrejátszhatott az a személyes attitűd is, miszerint a három korosztály diákjai közül csupán a 16 évesekkel van tanárként rendszeres kapcsolatom (őket tanítom magyar nyelv és irodalomra), a másik két osztály diákjait felszínesebben ismerem. A másik fő hipotézisem az egyéni stratégiák mellett a gender befolyásoló hatását feltételezte a szóaktiválásokban. A fiúk és a lányok a kísérletsorozat valamennyi vizsgálatában különböző mennyiségbeli és minőségi szóelőhívásokat produkáltak. Az előhívott lexikai egységek tekintetében a lányok az írásbeli (1,69 szóelőhívással átlagosan) és a szóbeli asszociációban is (1,01 szóelőhívással átlagosan) megelőzték a fiúkat. A lányok közül a legtöbb válaszszót a 16 évesek aktiválták, az írásbeli szóasszociációban 14,29 válaszszót átlagosan, míg a szóbeli szóasszociációban 10,53 válaszszót átlagosan. A szóismeret helyes válaszadásaiban is helytálló ez a megállapítás, a 16 és a 18 éves lányok magasabb százalékos arányban adtak helyes választ a fiúknál 6,43 és 3,24 %-kal, a 14 éves lányok viszont 2,37%-kal alulmaradtak a fiúk teljesítményével szemben. A szókeresés kísérletben a helyes válaszok tekintetében ebben a korosztályban a lányok minimális arányban (1,01 sikeres szótalálással átlagban kifejezve) elmaradtak a fiúk teljesítményétől. A spontánnarratíva-vizsgálatoknál mindhárom korosztály fiú adatközlői általában hosszabban beszéltek, mint a lányok, s az irányítottnarratíva-kísérletekben is a 16 éves fiúk a narratívaidő összességében meghaladták a lányok beszédének időtartamát. Ez a hipotézis tehát szintén teljesült, ugyanis a gender valóban befolyásoló hatást gyakorolt a kísérletsorozat valamennyi típusára, a lányok szóaktiválási tevékenysége különbözött a fiúkétól, és általában nem mindig volt hosszabb időtartamú vagy sikeresebb a fiúkénál. A kísérletben szereplő diákok esetében tehát nem adatolhatók egyértelmű biztonsággal a fiúk és a lányok nyelvi szintjének 188

189 hipotetikus különbségei. Az anyanyelv-elsajátítás folyamatának iskolás korra jellemző különbségei a gender tekintetében, miszerint a beszédkészség fejlődében a lányok két évvel megelőzik a fiúkat (Hámori 2005), a kamaszkorra általában eltűnnek (Gósy 2005). A jelen korpuszban megtalálható gender szerinti változékonyság ezt a megállapítást támasztja alá Hipotézisek az egyes vizsgálatok alapján A szóasszociációs kísérletekre vonatkozóan feltételezhető, hogy a tizenévesek szóasszociációi csupán meghatározott időtartamban működnek. A módszer kétféle eljárása (írásbeli és szóbeli) is különbségeket indikált. Az írásbeli szóasszociációban a két-kétperces időintervallum alatt nem volt követhető a szóelőhívások időfaktora, hiszen az adatközlő diákok a kijelölt időtartam alatt különböző intenzitással és a stratégiák változatos alkalmazásával asszociálhattak. Ezek a folyamatok nem adatoltságuk okán rejtve maradtak. A szóbeli kísérlet alatt követhetővé vált a szóasszociáció időtartama (lejegyzésre és elemzésre is került), azonban általában az adatközlő diákok esetében a kísérleti helyzet gátló, visszafogó erőként jelentkezett: amennyiben a szóbeli szóasszociáció folyamatában a diák elakadt a szóelőhívásban, s a bekövetkező zavar a stratégiaváltást is akadályozta vagy nehezítette, a szóasszociáció általában megrekedt, s a diák a következő hívószóra kezdett asszociálni, vagy abbahagyta a szóelőhívást. Hipotézisem beigazolódásának másik lehetséges oka a szóasszociációs kísérletekben alkalmazott szóelőhívási stratégiák helytelen megválasztása lehetett. Ennek következményeképpen kevesebb szóaktiválás történik hosszabb szóaktiválási idő alatt. Ezek a korlátozások nehezítik a folyamatos szóelőhívást a mentális lexikonból. Hipotézist fogalmaztam meg arra vonatkozóan, hogy a mentális lexikon aktiválása valamilyen tekintetben összetartozó szócsoportokat hoz létre. A korpusz adatállománya írásban és szóban aktivált, összesen mentális szót tartalmaz. Az eredmények összevetése és elemzése céljából különböző, az asszociátumok jellemzőinek figyelembe vételével csoportosítottam az aktivált szavakat. A szócsoportokat következetesen, a szóelőhívások tipizálása mentén alkottam meg, melyek a következők voltak: szóasszociációs sor, metonimikus és szinekdochés összefüggéseken alapuló, rokon értelmű, ellentétes jelentésű és viszonyszavak, asszociatív, fonetikai hasonlóságon alapuló, szerkezeti, tantárgyakhoz, illetve műveltségi területekhez köthető, emotív, ismétlések, számfogalom, egyéb típusú, szófaji kategóriák szerinti aktiválások. Az egyik legváltozatosabb kategóriát a metonimikus és a szinekdochés összefüggéseken alapuló, valamint a rokon értelmű, az 189

190 Szóelőhívások száma átlagban kifejezve (db) ellentétes jelentésű és a viszonyszavak jelenléte indikálta, mely nagyfokú változatosságot és hálózati jelleget mutatott. Az aktivált szavak közti kapcsolatok sokrétűsége bizonyította leginkább az adatközlő gimnazisták gondolkodásbeli és nyelvi fejlettségét évesek írásbeli szóasszociáció évesek szóbeli szóasszociáció 16 évesek írásbeli szóasszociáció 16 évesek szóbeli szóasszociáció évesek írásbeli szóasszociáció 18 évesek szóbeli szóasszociáció szinekdochés metonimikus rokon értelmű ellentétes jelentésű viszonyfogalmak 75. ábra: A három korosztály szinekdochés, metonimikus, rokon értelmű, ellentétes jelentésű és a viszonyfogalmak szócsoportjainak ábrázolása átlagban kifejezve Az ábrában szemléltetett szóelőhívások csupán egy csoportjelleg szerint kerültek besorolásra, több elemük más és más csoport tagjai is lehetnek. Feltételeztem továbbá, hogy a szóasszociációs kutatásban résztvevő gimnazista korosztályok esetében a paradigmatikus kapcsolatok jelenléte lesz jellemző. A paradigmatikus kapcsolatok alapja a felcserélhetőség, mely szóelőhívási lehetőséget a gimnazista diákok szóaktiválási tevékenységükben eredményesen alkalmaztak. A 75. ábrán megfigyelhető, hogy milyen intenzitásban van jelen ez a típus az egyes korosztályok szóelőhívásaiban. A 14 évesek viszonylag ritkán alkalmazzák a paradigmatikus kapcsolatokat, a többi korosztály is változatos arányban hívta elő azokat szóelőhívásaikban. Növekvő tendenciát az életkor növekedésével a rokon értelmű összefüggések mutatnak, bár a 18 éves diákok szóbeli szóasszociációjában ezt a típust csökkenő tendencia jellemzi. A hipotézisben megfogalmazott állítást változó mértékben találom helytállónak. 190

191 Hipotézist fogalmaztam meg ara vonatkozóan, hogy a szóazonosítás típusú (szóismeret és szókeresés definíció megadásával) vizsgálatokban a szaktárgyi ismeretek megmutatkoznak az egyes korosztályok szóazonosításaiban. Ez is helytálló feltételezésnek bizonyult, mivel mindhárom korosztály diákjai a szóazonosítás mindkét kísérletében a szókereséskor támaszkod(hat)tak a tantárgyi, illetve a műveltségi területeken megszerzett ismereteikre. A szóismeret teszt négy megadott válaszlehetőségei közül a helyes jelentés kiválasztása könnyebbnek bizonyult mindhárom korosztály részére, mint a definíció szómeghatározásának értelmezésével előhívni a keresett kifejezést a mentális lexikonból. A szóazonosításban szignifikáns különbség volt érzékelhető az egyes korosztályok szóelőhívásaiban, az életkor előrehaladásával az aktiválás sikerességében is növekvő tendencia mutatkozott. Mindkét kísérletnél akkor volt az aktiválás sikeres, ha a diák tanulmányai folyamán vagy egyéb relációban korábban már találkozott a szó jelentésével. Ellenkező esetben az adatközlő a hangzási analógiára támaszkodott, vagy próbált asszociálni a keresett kifejezésekre a válaszlehetőségek, illetve a meghatározások alapján. Legeredményesebben a szóismeret kísérletben mindhárom korosztály a bőregér (100/93,94/96,88%-ban), az algoritmus (75,76/93,94/96,88%-ban), az egyelőre (75,76/8,88/90,63%-ban) és a mellékhajó (72,73/75,76/78,13%-ban) aktiválták. Valószínű a bőregér szó a biológia, esetleg a nyelvtan, az algoritmus az informatika vagy a matematika, az egyelőre a nyelvtan és a mellékhajó a történelem, művészettörténet tantárgyak ismeretanyagához köthető. Meglepő számomra a hordószónok (24,24/24,24/25%-ban) és az igric (12,12/54,55/56,25%-ban) hívószavak viszonylagos alacsony arányszámú előhívása, mivel a történelem és az irodalom tantárgyi ismeretei között többször is előfordulhatott mindkét kifejezés. A szókeresés definíció megadásával kísérletben a helyes válaszok megadása kevésbé volt sikeres, leginkább a szakember (20/26/10), a csigavonal (23/5/6) és a nyerészkedő (11/13/19) szavak szóelőhívásai aktiválódtak nagyobb számban. A spontánnarratíva-kísérletben feltételeztem, hogy a spontán beszédben korosztály- és témaspecifikus szavak jelennek meg. Ennek a hipotézisnek az állításai szintén megalapozottnak bizonyultak, a szógyakoriság-vizsgálat mindhárom korosztály esetében igazolta, hogy a leggyakrabban előforduló szavak nagy hányada megegyezik, illetve a leggyakrabban előforduló szavak is ennél a kísérletnél ismétlődtek. A legtöbbször előforduló 10 szó a 79 és a 13 szógyakorisági mutató közé esik, a leggyakrabban felbukkanó szó az alábbi gyakoriságban fordul elő az egyes korosztályokban: a tanul ige a 14 éveseknél 42-szer, a 16 évesek korosztályában 93-szor, míg a 18 évesek korosztályában 79-szer jelenik meg. Témaspecifikus szóként is indokolt e gyakori előfordulása, ugyanis a diákoknak a tanulási 191

192 szokásaikról kellett beszélni. A következő legyakoribb korosztály- és témaspecifikus szóelőhívás a tantárgy szó (15/31/19/ elemszámmal). Az irányítottnarratíva-kísérletben azt a hipotézist határoztam meg, hogy a hallott és visszamondott szöveg szómegfelelései életkorspecifikusan különböznek egymástól. Az életkor növekedésével az elemzésben meghatározott alapgondolatok (esetünkben mondatok) sikeres előhívásainak növekvő tendenciája volt érzékelhető. Az aktiválások biztonságának erősödése a sikertelen válaszok csökkenéséhez vezetett. Adatközlőim a hallott szöveg minél sikeresebb visszamondásának érdekében kétféle előhívási stratégiát választottak. Voltak, akik a szöveget tartalmi, logikai összefüggései alapján, a lineáris kohéziót követve próbálták meg visszamondani a szöveget, míg mások a linearitás mellőzésével csupán a tartalmi összetevőkre figyelve szedték össze és artikuláltak a hallott információkat. Ebben a kísérletben megmutatkozott az adatközlő diákok gondolkodásának logikája. Általában a két technikát a diákok vegyesen alkalmazták, a mondatok elhangzási sorrendjét a fiúk, és közülük is inkább az idősebb korosztályba tartozók igyekeztek megtartani. Az alsóbb korosztályok átlagosan 40%-ban szintén ezt a stratégiát követték, a 18 éves fiúk 80%-ban figyeltek a linearitásra. A 14 évesek a nemre való tekintet nélkül nagyobb arányban a kulcsinformációk minél nagyobb számú visszaadását célozták meg. Előfordult olyan eset is, amelynél a diák az irányított narratíva elmondása közben változtatott stratégiát, s különféle előre- vagy visszautalásokat hajtott végre. Feltételeztem, hogy a kulcsfogalmak (jelen kísérletben kulcsmondatok) aktiválási stratégiájában érvényesülni fog a fürdőkádhatás, amely jelenlétében a szövegvisszamondáskor a kísérleti személyek általában jobban emlékeznek a hallott szöveg elejére és a végére, mint a közepére. Jelen korpuszon a fürdőkádhatás szignifikáns eltérése a 14 és a 18 évesek esetében mutatható ki. A legfiatalabbak a 4-9. kulcsmondatra, a legidősebbek a 5-7. kulcsmondatra emlékeztek a legkevésbé. A két korosztály számára a kulcsmondatok változó helyzetű előfordulásával tehát a szöveg közepe a legkevésbé informatív. A 16 évesek törekedtek a hallott szöveg egyenletes visszaadására, ami a kulcsmondatok előhívásának változatos sikerességét eredményezte. Számukra nagy számban az 1., 3., 5., 8., 9. kulcsmondatok voltak a hozzáférhetők, így ezzel ők figyeltek a mondatok szövegbeli elhelyezkedésére is. 192

193 12. ÖSSZEGZÉS A disszertáció három korosztálynyi gimnazista diák mentális lexikonának összetételét vizsgálta több szempontból. A vizsgálatok kísérletet tettek a évesek anyanyelvelsajátítása gyermeknyelviből felnőttnyelvivé alakuló szakaszának behatóbb megismerésére. A kísérletsorozat nem titkolt szándéka többek között az volt, hogy a tizenévesek mentális lexikonáról napjainkig feltárt magyar szakirodalmi ismereteket tágítsa és kiegészítse. A szókincs nagyságára vonatkozó adatok összevetése és elemzése mellett a vizsgálat a szóelőhívások minőségi jellemzőinek részletes bemutatására is kiterjedt. Az írásos és szóbeli szóasszociációs módszer rámutatott a jelentés elsődlegességére a szóaktiválásokban, s a szemantikai hatás jelenlétére valamennyi szóasszociációs stratégia esetében. A gimnazista diákok legintenzívebben a paradigmatikus összefüggéseken alapuló szóelőhívásokat alkalmazták, de a fonetikai, a szerkezeti és az asszociatív típusú aktiválások is jelen voltak. Nemegyszer grammatikai okokra visszavezethető hangzási hasonlóság is megjelent a szóelőhívásokban, de a szótagok gyakoriságának hatása vagy az aktivált szó szótagszáma szintén meghatározó volt a szóelőhívások változatos alakulásában. Jellemző volt a reakcióidő rövidülése okozta stratégiaváltás, mely az összefüggés nélküli szóasszociáció következményeként valósult meg (vö. Gósy 2005: 206). Utóbbi általában a szóaktivációs sor végén lévő válaszszavak előhívására volt jellemző. A szóasszociációs kísérletek a jelentésprezentációk hálózati összefüggéseinek elemzését is lehetővé tették, melyek alapján megfigyelhetővé vált az egyes szemantikai egységek más szemantikai egységekkel megvalósuló kapcsolatainak alakulása. Az adatközlő diákok szóelőhívásaiban ezt a jelenséget többek között az erőteljes szemantikai jelleg alakította. A mentális lexikon dinamikus alakulatként az életkor és a gender mellett a társadalmi környezet (szociális, familiáris, intézményi, ) hatására alakul. A rá jellemző állandó változások részben univerzálisak, részben egyediek (vö. Lengyel 2009: 16). Mindkét jellemző a társadalmi összetevők függvényében valósul meg. Egyik színtere az intézményi oktatás környezete, amelyben az információk áramlása történik. Alapfeltételének a gimnáziumi időszakra minél tökéletesebben elsajátított olvasás intenzív művelése és az olvasottak egyre biztosabb és magasabb szintű feldolgozása tekinthető. Az olvasott vagy a hallott szöveg megértésének az emlékezeti működés (a munkamemória) szintén alapfeltétele. A központi szerepet betöltő beszédészlelési és beszédmegértési műveletek mellett elengedhetetlen a szókincs megfelelő nagysága. Elemeinek előhívása a megszerzett 193

194 háttértudás mennyiségén és minőségén múlik, melynek további feltétele a grammatikai és szintaktikai szabályok ismerete és alkalmazása. Az elemzett korpusz eredményeinek ismeretében elmondható, hogy a kísérleti alanyok igen fogékonyak a feléjük áramló információhalmaz elemeinek mennyiségi és minőségi befogadására. A viszonylagosan homogénnek mondható gimnáziumi környezet (ahol a tanulók napjaik nagy részét töltik) egységesítő hatást fejt ki a diákok szóhasználatára (a tananyag, az elvárásszint, az iskola oktató-nevelő jellege, ), melyet az egyéni jellemzők nagymértékben színesítenek. A gimnáziumi környezet az általános műveltség legszélesebb horizontját megadva előkészíti a szakmai műveltség befogadásának feltételét, ami már átvezet a felnőttkori mentális lexikon állapotához, melynek fontos kritériuma, hogy egy életen keresztül megőrizze flexibilitását. 194

195 13. TÉZISEK A kutatás három gimnáziumi korosztály (14, 16, 18 évesek) nagy mennyiségű szóelőhívásának vizsgálati anyagán készült, amely adatokon statisztikai elemzést is végeztünk. Az eredmények alapján az alábbi tézisek fogalmazhatók meg: 1. A mentális lexikon elemei változatos mennyiségben és minőségben kerülnek előhívásra, melynek sikerességét a hozzáférési biztonság és a sebesség alakítja. A szóaktiválások realizációja különféle előhívási stratégiák által valósul meg, és nagyfokú egyéni variabilitást mutat. A szóelőhívásokat a társadalmi hatóerők sokszínűsége mellett az intézményi környezet homogenizló hatása is erőteljesen befolyásolja. 2. A szóaktiválások sikerességét a korosztály és a gender is alakítja. Általában az életkor növekedésével nő a szóelőhívások hozzáférési biztonsága, és szűkül a mennyiségi értéktartományok közötti különbség az egyes korosztályok szóaktiválása között. Kevés kivétellel a lányok szóelőhívása hosszabb időtartamúnak bizonyult. Nagyfokú nyelvi különbségeket a korpusz adatai nem mutatnak, az eseleges eltérések pszichés, esetleg kognitív alapon valósultak meg. 3. A szóasszociáció írásban nagyobb elemszámú szóelőhívást eredményez, mint szóban. Az élőszóbeli közléskor (a narratívák esetében is) a tesztelési helyzetből adódó pszichés tényezők fejtenek ki fékező hatást. 4. A szóaktiválásokra a szóasszociációs stratégiák változékonysága jellemző: a szemantikai megközelítés átfogó hatása mellett leggyakoribb a paradigamatikus, ezen belül a szinekdochés és a metonimikus, valamint a fonetikai hasonlóságon alapuló összefüggés. 5. A tantárgyi, illetve a műveltségi területekhez kötődő ismeretek nagymértékben befolyásolják a szóelőhívások sikerességét. Az aktiválások biztonsága emelkedő tendenciát mutatott az egyes korosztályok adatainak összevetésekor. 6. Az ifjúsági nyelv periódusában a vizsgált korosztályok nyelvhasználata az életkor emelkedésével egyre inkább közelíti a felnőttek nyelvi szintjét. 195

196 IRODALOM Adamik Tamás A. Jászó Anna Aczél Petra Retorika. Budapest, Osiris Kiadó Adamikné Jászó Anna Hogyan tovább a harmadik évezredben? Az olvasástanítás történetének felhasználása az olvasáskutatásban és -tanításban. 3. évf. 1. szám. Könyv és nevelés olvasásportál Adamikné Jászó Anna Az olvasás múltja és jelene. Budapest, Trezor Kiadó Adamikné Jászó Anna Klasszikus magyar retorika. Budapest, Holnap Kiadó; Budapest, ELTE és MTA Nyelvtudományi Intézete Adamikné Jászó Anna A négy mestertrópus történeti és kognitív szempontból. In Veszelszki Ágnes Lengyel Klára (szerk.): Tudomány, technolektus, terminológia. A tudományok, szakmák nyelve. Budapest, Éghajlat Könyvkiadó. Aitchison, Jean Words in the mind. An introduction to the mental lexikon. Malden, Basil Blackwell. Atkinson, Rita L. Atkinson, Richard C. Smith, Edward E. Daryl, J. Bem Nolen- Hoeksema, Susan Pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó Atkinson, R. C. Shiffrin, R. M Human memory: a proposed system and its control processes. In Spence K. W., Spence, J. T. (eds): The psychology of learning and motivation: Advances in research and theory.vol. 2., Academic Press, New York Baayen, R. H Storage and Computation in the Mental Lexicon. In Jarema, G. Libben, G.(eds.):The Mental Lexicon.Amsterdam:Elsevier Baddeley, A. D. Hitch, G. J Working Memory. In Bower, G. (eds): Recent Advances in Learning and Motivation Vol. VIII. New York, Academie Press Baddeley, Alan Working Memory. Oxford, Oxford University Press Baddeley, Alan Human memory - Theory and Practice. Psychology Press, Taylor&Francis, UK Baddeley, A., Logie, R. H Working Memory: The Multiple-Component Model. In Miyake, A. and Priti S. (eds.): Models of working memory: Mechanisms of Active Maintenance and Executive Control. Cambridge: Cambridge University Press Baddeley, Alan The episodic buffer: a new component of working memory? Trends in Cognitive Sciences, Vol. 4, No. 11, Baddeley, Alan Az emberi emlékezet. Budapest, Osiris Kiadó. Bakonyi Hugó A gyermeknyelvi szókincs fejlődése. A gyermek XII. 196

197 Balázs Géza Mai szólások. Budapest, Napkút Kiadó. Balló Larissza (szerk.) Magyar verbális asszociációk III. Szeged Budapest Debrecen, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. Bańczerowski Janusz A kommunikációs kompetencia és összetevői. Magyar Nyelvőr 118. Bańczerowski Janusz A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Nyomárkay István (szerk.) Budapest, ELTE BTK. 402 l. Bańczerowski Janusz A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 86. Budapest, Tinta Könyvkiadó. Bátyi Szilvia Szóasszociációs vizsgálat a kétnyelvű kárpátaljai általános iskolások körében A család mint befolyásoló tényező. In Navracsics Judit (szerk.) Nyelv, beszéd, írás I. Budapest, Tinta Kiadó Bencédy József Az ún. ifjúsági nyelv. A szleng szerepe, helye a mindennapi nyelvhasználatban Berko Gleason, Jean Bernstein Ratner, Nan (eds.) Psycholinguistics. Orlando, Harcourt Brace College Publishers. Bóna Judit A beszédtempó pedagógiai vonatkozásai. Anyanyelv-pedagógia. Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat Bóna Judit éves iskolások megakadásai különböző beszédtípusokban. Anyanyelvpedagógia. VIII. évf. 2. szám. Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat. Brown, Alan S A review of the tip-of-the-tongue experience. Psychological Bulletin Brown, Roger McNeill, David 1966/1977. A nyelvemen van jelenség. In Pléh Csaba (szerk.): Pszicholingvisztika és kommunikációkutatás. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest Burke, Deborah M. MacKay, Donald G. Worthley, Joanna S. Wade, Elizabeth On the tip of the tongue: What causes word finding failures in young and older adults? Journal of Memory and Language Butterworth, Brian A Brief Review of Methods of Studying Language Production. In: Butterworth, B. Comrie, B. Dahl, Ö (eds.): Explanations for Language Universals. Berlin, Mouton. Büky Béla Az anyanyelvi képességek fejlettsége és továbbfejlesztése életkoronként. In: Büky Béla Enyed András Pléh Csaba: Nyelvi képességek Fogalomkincs Megértés. Tankönyvkiadó, Budapest. 197

198 Caplan D. G. Waters Memory mechanism supporting syntactic comprehension. Psychonomic Bulletin and Review. Caramazza, A. Miceli G., Silveri M. C. & Laudanna, A Reading mechanism and the organisation on the lexikon: Evidence from acquired dyslexia. Cognitive Neuropsychology 2. Caramazza, A Hány feldolgozási szint van a lexikai hozzáférésben? In Bánréti Zoltán (szerk): Nyelvi struktúrák és az agy. Budapest, Corvina Caron, J. (2001). Précis de psycholinguistique. Paris, Quadrige. Chomsky, Noam 1957.Syntactic Structures. The Hague, Mouton Clark, Herbert Clark, Eve Psychology and language. An introduction to psycholingvistics. New York, Harcourt. Collins, Allan M. Lotfus, Elisabeth F A Spreding-Activation Theory of Semantic Processing. Psychological Review. Cramer, P Word Association. London: Academic Press Crystal, David A nyelv enciklopédiája. Budapest, Osiris Kiadó. Cutler, A. Clifton, Jr., C Comprehending spoken language: A blueprint of the listener. In C. M. Brown, & P. Hagoort (eds.): The neurocognition of language. Oxford University Press Csépe Valéria Győri Miklós Ragó Anett Nyelv, tudat, gondolkodás. Általános pszichológia 1-3. Budapest, Osiris Kiadó. Cser János A magyar gyermek szókincse. Budapest. Csiszár Orsolya A nyelvi zavarok megjelenési formáinak és következményeinek vizsgálata. PhD-disszertáció. ELTE, Budapest. Darwin, C. J The Perception of Speech. In Carterette, Edward C. Friedman, Morton P. (eds.): Handbook of Perception. Academic Press, New York London Dell, Garry S. Reich, P. A Stages in sentence production: An analysis of speech-error data. Journal of Verbal Learning and Verbal Behaviour Dell, Garry S A spreading activation theory of retrieval in sentence production. Psychological Review Dittmann, Sabine Der Spracherwerb des Kindes. Verlauf und Störungen, München Dobos Károly A magyar diáknyelv és szótára. Budapest. 198

199 Elman, Jeffrey L Department of Cognitive Science. University of California, San Diego, La Jolla. Ericsson, K. A. W. Kintsch Long-term working memory. Psychological Review. Fábricz Károly A beszélt nyelvi szövegalkotás kérdéséhez. In Kontra (szerk.): Fehér Krisztina Úton egy más nyelvészet felé. Elméleti-módszertani problémák a 20. századi magyar nyelvtudományban. Debrecen. Debreceni Egyetemi Kiadó. Fekete István Főnévi fogalmak konkrétsági, elképzelhetőségi és definiálhatósági értékeinek összefüggései. Előadás kézirata. Fellbaum, Ch. (ed.) 1998.WordNet. Cambridge: MIT Press. Fillmore Charles J Types of lexical information. In: Steinberg, Danny D. Jakobovits, Leon A. (eds.) Semantics: An Interdisciplinary Reader in Philosophy, Linguistics and Psychology.Cambridge University Press. Cambridge Mass. Fricker, Elisabeth Understanding and Knowledge of What is Said? In Barber, A. (eds.) Epistemology og Language. Oxford University Press, London. Fodor, J. A The modularity of mind. Cambridge: MIT Press. Garman, M Psycholinguistics. Cambridge: Cambridge University Press Garnham, Alan Psycholinguistics. Central Topics. Methuen, London, New York. Garrett, M. F. 1980/1989. A feldolgozási szintek a mondatprodukcióban. In Pléh Csaba (szerk.): A beszédmegértés és a beszédprodukció pszichológiája. Szöveggyűjtemény. Budapest, Tankönyvkiadó, Gathercole, S. E Cognitive approaches to the development of short-term memory. In: Trends in Cognitive Sciences Gergely György Pléh Csaba Lexical processing in an agglutinative language and the organization of the lexion. Folia Linguistica Gergely György Pléh Csaba Alaktani kétértelműségek és a morfológiai feldolgozás a magyarban. Magyar Pszichológiai Szemle Gocsál Ákos Gyorsabban beszélnek-e a nők, mint a férfiak? Beszédkutatás Gósy Mária A beszédhang kialakulása a gyermeknyelvben. Magyar Fonetikai Füzetek Gósy Mária Hangtani és szótani vizsgálatok hároméves gyermekek nyelvében. Nyelvtudományi értekezések119. Budapest, Akadémiai Kiadó Gósy Mária Beszédészlelés. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet. 199

200 Gósy Mária A beszédmegértés folyamatának első szintjei. In Telegdi Zs. Pléh Cs. Szépe. Gy.(szerk.) Nyelvészet és pszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. Gósy Mária A szeriális észlelés fejlődése és zavarai. In Gósy Mária (szerk.): Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Budapest, Nikol, Gósy Mária A beszédtervezés és a beszédkivitelezés paradoxona. Magyar Nyelvőr 122. Gósy Mária A beszédprodukció és a beszédtervezés a tanulási folyamatban. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 212. Gósy Mária A hallástól a tanulásig. Budapest, Nikol. Gósy Mária A lexikális előhívás problémája. Beszédkutatás Gósy Mária A megakadásjelenségek eredete a beszédprodukció tervezési folyamatában Magyar Nyelvőr 126: Gósy Mária Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest, Osiris Kiadó. Gósy Mária Pszicholingvisztika. Budapest, Osiris Kiadó Gósy Mária Gyarmathy Dorottya Horváth Viktória A beszéd természetességéről alkalmazott fonetikai szempontból. Beszédkutatás 2009: Gósy Mária Gyarmathy Dorottya Horváth Viktória A rejtett és a felszíni önmonitorozás temporális jellemzői. In: Keszler Borbála Balázs Géza (szerk.): Diskurzus a grammatikában, grammatika a diskurzusban tanulmánykötet. Budapest, Tinta Kiadó Gósy Mária Az életkor hatása a feldolgozási és a tervezési folyamatokra mondatismétléskor. Beszédkutatás Gósy Mária Kovács Magdolna A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében. Magyar Nyelvőr Grétsy László Kovalovszky Miklós Hogyan beszél a mai ifjúság? Magyar Nyelvőr 89: Grice, H. P Logic and conversation. In Cole, P. Morgan, J. (eds.) Syntax and semantics. Vol. 3. New York, Academic Press, Grice, H. P Studies in the way of words. Cambridge, Massachusetts, Harvard University. Hámori József Az emberi agy aszimmetriái. Budapest Pécs, Dialóg Campus Kiadó. Helbig, H Knowledge Representation and the Semantics of Natural Language. Berlin Heidelberg: Springer. 200

201 Horváth Viktória Funkció és kivitelezés a megakadásjelenségekben. PhD-disszertáció. ELTE, Budapest. Howell, Peter A model of serial order problems in fluent, stuttered and agrammatical speech. Human Movement Science Hudson, R Language Networks. Oxford, Oxford University Press. Huszár Ágnes 2005.A gondolattól a szóig. Budapest, Tinta Kiadó Imre Angéla Különböző műfajú szövegek szupraszegmentális jellemzői. Magyar Nyelvőr 129/ Imre Angéla Menyhárt Krisztina Különböző műfajú szövegek temporális sajátosságai mai és 60 évvel ezelőtti gyermek beszélőknél. Anyanyelv-pedagógia. 55. évf. 1. szám. Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat Indefrey, P.. Levelt, W. J. M The spatial and temporal signatures of word production components. Cognition 92. Ingram, D Toward a theory of phonological development. In: W. Kreidler (ed.): Phonology. Routledge. London Jagusztinné Újvári Klára Magyar verbális asszociációk 2.Szeged, JGYTF Jakobson R Selected Writings (ed. Stephen Rudy). The Hague, Paris, Mouton, in six volumes : Jakobson R. The Framework of Language. Jarema, G. Libben G The Mental Lexicon. Amsterdam, Elsevier Jongman, A Wang, Y. Kim, B Contributions of sentencial and facial information to perceptions and frikatives. Journal of Speech, Language and Hearing Research 46. Józsa Krisztián Steklács János Új utak az olvasástanítás kutatásában. In: Szávai Ilona (szerk.) Az olvasás védelmében. Budapest, Pont Kiadó. Juhász Levente Pléh Csaba Többmorfémás szavak megértése a magyarban. In: Pléh Lukács (szerk.) Jurafsky, Daniel Alan Bell Cynthia Girand The Role of the Lemma in Form Variation. In Gussenhoven, Carlos and Natasha Warner (eds.), Papers in Laboratory Phonology VII. Berlin/New York: Mouton de Gruyter, Just, M. A. P. A. Carpenter The capacity theory of comprehesion: New frontiers of evidence and arguments. Psychological review 103: Kardos Tamás Szűts László Diáksóder: hogyan beszél a mai ifjúság? 1. kötet. Ciceró Kiadó Károly Sándor Általános és magyar jelentéstan. Budapest, Akadémiai Kiadó 201

202 Kátainé Koós Ildikó Kommunikációs keret az első életévben: intonáció gőgicsélés. Beszédkutatás 98, Kay, M The concrete lexicon and the abstract dictionary. In Procedigns of the Fifth Annual Conference of the UW Centre for the New Oxford English Dictionary. Waterloo: University of Waterloo Kegyesné Szekeres Erika Férfiak és nők: mentális lexikon és fogalmi tipizálás. In Fóris Ágota Kárpáti Eszter Szűcs Tibor (szerk.): A nyelv nevelő szerepe. Pécs, Lingua Franca Csoport Kenesei István Szavak, szófajok, toldalékok. In Kiefer Ferenc (szerk): Strukturális magyar nyelvtan 3: Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó. Keszler Borbála Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálata. In Rácz Endre Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Kiefer Ferenc A szó (The word). In: Sz. Bakró-Nagy M. Szíj E. (szerk.) Hajdú Péter 70 éves. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. Kiefer Ferenc Jelentéselmélet. Budapest, Corvina Kiadó. Kimura, Doreen Sex and cognition. Cambridge, Massachusetts, MIT Press. Kintsch, Walter Ericsson, K. Anders The role of long-term working memory in text comprehension. Psychologia. Kiss, G. R An Associative Thesaurus of English: Structural Analysis of a Large Relevance Network. In Kennedy, A. Wilkes, A. (eds.): Studies in Long Term Memory. London, John Wiley & Sons Kovács László Kis világok egy pszciholingvisztikai kutatás tükrében. In: Balaskó M. Balázs G. (szerk) Konvergenciák.Szombathely, NYME SEK Kovács László Mentális lexikon és kis világok. Alkalmazott Nyelvtudomány VII. évfolyam, 1-2. szám. Kovács László Fogalmi rendszerek és lexikai hálózatok a mentális lexikonban. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 150. Budapest, Tinta Könyvkiadó Kovalovszky Miklós Az ifjúság nyelvéről. Valóság 6/5, Kövecses Zoltán Benczes Réka Kognitív nyelvészet. Budapest, Akadémiai Kiadó. Laczkó Mária Jó, érdekes vagy elragadó, elbűvölő? Melléknevek gyakorisága és használata középiskolások spontán beszédprodukcióiban. Magyartanítás 5: Laczkó Mária Anyanyelvi szövegértés és grammatikai tudás. Új Pedagógiai Szemle. 202

203 Laczkó Mária A mentális lexikon a szóasszociációk tükrében a tinédzserek anyanyelvés idegennyelv-elsajátítási folyamatában. Anyanyelv-pedagógia 2. szám. Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat Laczkó Mária Beszédfeldolgozás, jegyzetelés és tanulás. Magyar Nyelvőr 139. évfolyam 3. szám. Lapointe, S. G. Dell, G. S A synthesis of some recent work in sentence production. In: Carlson, G. N. Tannenhaus M. K. (eds.) Lingvistic structure in language processing. Dordrecht Boston London, Kluwer Academic Publishes, 107. Lakoff, G Women, Fire and Dangerous Thing. Chicago, The University of Chicago Press. Laufer, B. Nation, P A vocabulary-size test of controlled productive ability. Language Testing Lengyel Zsolt A gyermek nyelve. Budapest, Gondolat Kiadó Lengyel Zsolt Nyelvelsajátítási és nyelvtanulási formák. Veszprém, Egyetemi Kiadó. Lengyel Zsolt Magyar szóasszociációs normák enciklopédiája 1. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 87. Budapest, Tinta Kiadó. Lengyel Zsolt Magyar Asszociációs Normák Enciklopédiája: új perspektívák. In Lengyel Zsolt Navracsics Judit (szerk.):tanulmányok a mentális lexikonról Studies on the Mental Lexicon. Budapest, Tinta Kiadó Lengyel Zsolt Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 121. Budapest, Tinta Kiadó. Lengyel Zsolt Pszicholingvisztikai alapismeretek. Alkalmazott nyelvészeti mesterfüzetek 06. Levelt, W. J. M Monitoring and self-repair in speech. Cognition Levelt, W. J. M Speaking. From intention to articulation. A Bradford Book. Cambridge, Massachusetts. Levelt, W. J. M. Roelofs, A. Meyers, A. S A theory of lexical access inspeech production. Behavioral and Brain Sciences Levelt, Willem J. M Producing spoken language: a blueprint of a listener. In Brown, C. Hagoort, P. (eds.): The Neurocognition of Language. Oxford, Oxford University Press. Léwy, Nicolas Grosjean, Francois The BIMOLA Modell. In: Studying bilinguals. Oxford Universty Press. Libárdi Péter A nyelvi változás tükröződése az egyén mentális lexikonában. Alkalmazott nyelvtudomány

204 Libárdi Péter A nyelv rendszer, használat, alkalmazás. In Bátyi Szilvia Vígh-Szabó Melinda (szerk.): Pszicholingvisztikai tanulmányok V. Budapest, Tinta Kiadó. Lindsay, P. Norman, D. A Human information processing: An introduction to psychology. Harcourt Brace Jovanovich, Inc. Lyons, John Introduction to Theoretical Linguistics. London: Cambridge University Press. Lukács Ágnes Pléh Csaba Kas Bence Thuma Orsolya A szavak mentális reprezentációja és az alaktani feldolgozás. In: Lukács Ágnes Pléh Csaba (szerk.): Pszicholingvisztia 1-2. Akadémiai Kiadó, Budapest. Macher Mónika Beszédpercepciós és szóaktiválási folyamatok elemzése tanulásban akadélyozott gyermekeknél. PhD-disszertáció. Budapest, ELTE. MacWhinney, Brian Rules, route and analogy morphological formation of Hungarian children. Journal of Child Language MacWhinney, Brian Models of the Emergence of Language. Annual Review of Psychology MacWhinney, Brian A unified model of language acquisition. In Kroll, J. De Groot, A. (eds.): Handbook of bilingualism: Psycholinguistic approaches. Oxford, Oxford University Press. Magyari Lilla A beszédprodukció. In Pléh Csaba Lukács Ágnes (szerk.) Pszicholingvisztika 1. Akadémiai Kiadó, Budapest. Markó Alexandra A spontán beszéd néhány szupreszegmentális jellegzetessége. PhDdisszertáció. ELTE BTK, Budapest. Marosán Lajos Szó, fogalom és jelentés. In: Péter Szigetvári (szerk.): VLIxx. Papers in Lingvistics Presented to László Varga on his 70th birthday Maruszevski, M Language Communication and the Brain. The Hague/Paris/Warsawa: Mouton/Polish Scientific Publ. Massaro, Dominic W Psychological Aspects of Speech Perception: Implications for Research and Theory. In Gernsbacher, Morton Ann (ed.): Handbook of Psycholinguistics. Academic Press, New York, London McClelland, James L. Elman, Jeffrey L. (1986) The TRACE Modell of Speech Perception. Cognitive Pychology 18. Meara, P Connected Words. Amsterdam Philadelphia. John Benjamins S. Meggyes Klára Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere. Budapest, Akadémiai Kiadó. 204

205 Meixner Ildikó Hároméves gyermek szókincse. In: Molnár József Wacha Imre (szerk.): A beszédszimpozion magyar előadásai. Szeged, Nyelvtudományi Társaság Melton, A. W Implications of short-term memory for the general theory of memory. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior Miller, George A The psycholingvistics: On the new scientists of language. In Osgood, Ch. E. Sebeok, Th. (eds.): Psycholingvistics: A Survey of Theory and Research Problems. Bloomington, London, Indiana University Press. Miller, George A - Johnson-Laird, Philip L Language and Perception Belknap Press of Harvard University Press Miller, J. Weinert, R Spoken language grammar and discourse-pragmatics Millikan, Garrett Ruth On Clear and Confused Ideas. An Essay about Substance Concepts. Cambridge: Cambridge University Press. Motley, Michael T Nyelvbotlások. Tudomány 1985/ Morton, John Interaction of information in word recognition. Psychological Review Morton, John Word recognition. In Morton, John Marshall, John C. (eds.): Psycholinguistics 2. Structures and processes. MIT Press, Cambridge, MA Morton, John Disintegrating the lexicon: An information processing approach. In Mehler, Jacques Walker, Edward C. T. Garrett, Michael (eds.): On mental representation. Erlbaum, Hillsdale, NJ Murdock, B. B. Jr Human Memory: Theory and Data. Erlbaum, Hillsdale Murphy, M. L Semantic Relations and the Lexicon. Cambridge: Cambridge University Press Navracsics Judit 2001.Kétnyelvűek mentális lexikonának jellegzetességei. Alkalmazott Nyelvtudomány.1/ Navracsics Judit A kényelvű mentális lexikon. Balassi Kiadó. Németh Dezső Munkamemória, Fejlődés, Nyelv. In: Racsmány Mihály Kéri Szabolcs (szerk.) Architektúra és patológia a megismerésben. BIP. Budapest Németh Dezső A nyelvi folyamatok és az emlékezeti rendszerek kapcsolata. Budapest, Akadémiai Kiadó. Nemser, W Approximative systems of foreign language learners. International Review of Applied Linguistics in Language Teaching 9. Neuberger Tilda A szókincs fejlődése óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia 3-4.szám 205

206 Neuberger Tilda A spontán beszéd sajátosságai gyermekkorban. Budapest, ELTE, Eötvös Kiadó. Oldfield, C. R Individual vocabulary and semantic currency. British Journal of Social and Clinical Psychology 2. Oroszlány Péter Könyv a tanulásról. Tanulási képességet fejlesztő tréning éveseknek. Budapest, AKG Kiadó Osgood, C. E. Suci, G. J. Tannenbaum, P. H The Measurement of Meaning. Urbana Chicago London: University of Illionis Press. Paivio, Allan Abstractness, imagery and meaningfullness in paired-associate learning. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 4: Paivio, Allan Imagery and verbal processes. New York, Holt. Paivio, Allan Mind and its evolution. A dual coding theoretical approah. Mahwah NJ: Lawrence Erlbaum. Piaget, Jean The construction of reality in the child. New York, Basic Books. Pinker, Steven How the Mind Works. New York, Norton and Company. Pinker, Steven A nyelvi ösztön. Budapest, Typotex. Pléh Csaba A gyermeknyelv fejlődésének és kutatásának modelljeiről. Pszichológiai Tanulmányok XVI Pléh Csaba A mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest, Osiris Kiadó Pléh Csaba A lélektan története. Budapest, Osiris Kiadó. Pléh Csaba Lukács Ágnes Pszicholingvisztika. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Budapest, Akadémiai Kiadó Pléh Csaba Lukács Ágnes Kas Bence A szótár pszicholingvisztikája. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan IV. A szótár szerkezete. Budapest, Akadémiai Kiadó Pulvermüller, F Brain reflections of words and their meaning. Trends in cognitive sciences 5. Putnoky J A motoritás a szójelentés három főbb működési körében. Magyar Pszichológiai Szemle 35: Quillian, M. R Semantic memory. In Minsky, M. (ed.): Semantic information processing. Cambridge, MIT Press

207 Racsmány Mihály A munkamemória szerepe a megismerésben. Budapest, Akadémiai Kiadó. Racsmány Mihály Az elsődleges emlékezet a rövid távú emlékezés és a munkamemória elméletei. In: Csépe Valéria Győri Miklós Ragó Anett (szerk.): Általános pszichológia 2. Tanulás-emlékezés-tudás. Budapest, Osiris Kiadó Réger Zita Utak a nyelvhez. Budapest, Gondolat Kiadó. Réger Zita Az utánzás szerepe az anyanyelv elsajátításában. Általános Nyelvészeti Tanulmányok Rosch, E Cognitive Representation of Semantic Categories. Journal of Experimental Psychology. 104: Rosenzweig, M. R International Kent-Rosanoff word association norms, emphasizing those of French male and female students and French workmen. In Postman, L. Keppel, G. (eds.): Norms of Word Association. New York: Academic Press Saussure, F. D Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest, Corvina Kiadó. Schacter, D. L Memory. In M. Posner (ed.): Foundations of Cognitive Science. Cambridge, MA: MIT Press. Schlesinger, I. M The role of cognitive development and linguistic input in language acquisition. Journal of Child Language Sebestyén Árpád A belső nyelvtípusok néhány kérdéséről In Kiss Jenő Szűts Árpád (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Budapest Sebestyén Árpád A nyelvi rétegek napjaink iskolájában. In V. Raisz Rózsa H. Varga Gyula szerk.: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 212. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság. Seashore, R. H. Eckerson, L. D The measurement of individual differences in general English vocabularies. Journal of Educational Psychology 31. Segui, J. Dupoux, E. Mehler, J, The role of the syllable in speech segmentation, phoneme identification, and lexical access. In Altmann, G. T. A. (ed.): Cognitive models of speech processing. Psycholinguistic and computational perspectives. Cambridge, Massachusetts London, A Bradford Book, Singleton, D Exploring the Second Language Mental Lexicon. Cambridge, Cambridge University Press. Söderman, T Word association of foreign language learners and native speakers: the phenomenon of a shift in response type and its relevance for lexical developement. In Ringbom H. (ed.): Near-native proficiency in English. Stockholm, Åbo

208 Spitzer, M Geist im Netz. Heidelberg Berlin, Spektrum Stanners, R. F. Neiser, J. J. Hernon W. P. & Hall, R Memory Representation for Morphologically Related Words. Journal of Verbal Learning and Verbal Behaviour 18. Stemberger, J. P An interactive activation model of language production. In: Ellis, A. V. (ed.): Progress in the psychology of language. London, Lawrence Erlbaum Associates, Subosits István A beszéd rendellenességei. Egyetemi Fonetikai Füzetek 30. ELTE, Fonetikai Tanszék, Budapest. Szabó Kálmán A többalakú szavak a szakmunkástanulók szóhasználatában. Magyar Nyelvőr 118: Szalay, L. B. Deese, J Subjective Meaning and Culture: AnAssessment Through Word Associations. Hillsdale: Lawrence Erlbaum. Tomasello, Michael Constructing a language: A usage-based theory of language acquisition. Cambridge, Massachusetts, Harvard University Press. Ogden, Ch. K. Richards, Ivor A The Meaning of Meaning. London, Oxford University Press. Ong, Walter J Orality and Literacy. The Technologizing of the Word.(second edition; original 1982) Routledge London and New York. Ullmann, Michael T A neurocognitive perspective of language: The declarative/procedural model. Nature Reviews Neuroscience 2. Umamoto, T Hypertext and the Mental Lexicon: Using the Homepage for Learning Vocabulary. Journal of the Language and Culture Association. 13: Vakula Tímea Kísérlet a munkamemória, a szókincs és a szövegértés összefüggéseinek a jellemzésére 3 8 éves korban. Anyanyelv-pedagógia. 54. évf. 3. szám. Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat. Vallent Konstantinné Középiskolások spontán narratíváinak jellemzői. Beszédkutatás 2010, Vallent Konstantinné A spontán beszéd sajátosságainak tükröződése középiskolások fogalmazásaiban. PhD-értekezés. Budapest, ELTE BTK Vannest, Jennifer J. Boland, Julie E Lexical morphology and lexical access. Brain and Language 68. (1-2.) Váradi Viola A spontán beszéd szegmentálása produkciós és percepciós szempontból. PhD-disszertáció. Budapest, ELTE BTK. 208

209 Vidra Anikó Az ifjúság sajátos nyelvhasználatáról. In: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék honlapja. [online] Vigotszkij, Lev Sz. 1956/1971. Gondolkodás és beszéd. Budapest, Akadémiai Kiadó Vincze Ágnes Lexical Morphology and Lexical Access. In: Brain and Language 68. Vousden, Janet I. Brown, Gordon D. A. Harley, Trevor A Serial control of fonology in speech production: A hieralchical model. Cognitive Psychology Wacha Imre Az elhangzó beszéd főbb akusztikus stíluskategóriáiról. ÁNyT. X: Wacha Imre Élőnyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak (szintaktikai) vizsgálati szempontjaihoz (a gazdagréti kábeltelevízió élőnyelvi felvételei alapján). In Kontra (szerk.): Zipf, G. K Human behavior and the Principle of Least Effort. Cambridge MA: Addison-Wesley Press. Zsulán Julianna Az élőnyelvi szöveg hiba- és töltelékjelenségeinek belső összefüggései 14 évesek beszédművei alapján. Acta Universitatis Szegediensis Sectio Ethnographica et Linguistica. Yeni-Komshian, Grace H Speech Perception. In Gleason, Jean Berko Ratner, Nan Bernstein (eds.): Psycholinguistics. Harcourt Brace College Publishers, New York, London

210 MELLÉKLETEK 1. Feladatlap az írásbeli kísérletsorozathoz Feladatlap a mentális lexikon több szempontú vizsgálatához 7., 9., 11. évfolyam (Karikázással jelöld az évfolyamot!) Nem: I. Szóasszociáció Írj le minden olyan szót 2 perc alatt, amelyek eszedbe jutnak a következő kifejezések észlelésekor! asszony: hegedű: jelzőlámpa: sziréna: gimnázium: kék: l lyukas: spanyol: siet: dübörög: 210

211 II. Szóismeret a) Válaszd ki az alábbi felkínált lehetőségek közül a helyesnek vélt szójelentést! egyelőre - a) most, jelenleg, még b) egyenletesre c) azonosra d) valamely korábbi időponttól számított bizonytalanul rövid ideig kies - a) sziklás, köves, terméketlen b) nehezen megközelíthető c) c) üde, kellemes, szép (táj, vidék) d) közlekedési vonaltól távol eső, vasút, országút nélküli talmi - a) ócska, kopott b) az arany csekély értékű utánzata c) olcsó, leértékelt d) tetszetős, de értéktelen, nem igazi, hamis hordószónok a) képzetlen, a kérdéshez nem értő előadó b) handabandázó részeg c) felelőtlen, népámító, demagóg szónok d) a választási kampányban a jelölt mellett kisebb beszédeket tartó szónok igric - a) kistestű madár b) középkori énekmondó c) udvaribolond d) kölyök, fickó kerengő - a) népi tánc b) fedett, árkádsoros körfolyosó c) körhinta d) fából készült, forgatásra hangot adó zeneszerszám mellkéhajó - a) mentőcsónak b) templom belső terének oszlopsorokkal leválasztott, elkülönülő része c) a mellékoltár elhelyezésére szolgáló beugró d) hajóhadat fedezés céljából kísérő kisebb hajó kérész - a) apró, édesvízi hal b) egyetlen éjszakára életre kelő mesealak c) halászszerszám d) szárnyas rovar keresetlen - a) alacsony szintű, kezdetleges b) egyszerű, természetes, mesterkéltség nélküli c) kedves, barátságos d) kereső foglalkozást nem folytató abrak - a) szemestakarmány b) fejadag c) lovak etetésére szolgáló tarisznya d) darált kukorica vackor - a) állat, alvóhelye, tanyája b) vadkörte c) növényi szárrész d) medvebocs- 211

212 algoritmus - a) XX. századi jazz egy sajátos zenei eleme b) modern amerikai tánc meghatározott mozgáskombinációja c) az angol számítógépes nyelv ábécéje d) egymást követő műveletek sorrendisége icce - a) 2,5 cm-nyi hosszmérték b) fedeles, füles kancsó c) kb. 8 dl-nyi űrmérték d) bor kimérésére szolgáló edény csalit - törek - a) kaszakő tartására szolgáló tok b) cserjével, bokrokkal sűrűn, rendetlenül benőtt hely c) gyomnövény d) erdős, szilárd növényi anyagosított terület a) a szőlő kisajtolása után megmaradt b) valamely egésznek letört,, leszakadt, elenyészően kis része c) cséplési melléktermék, apró szalma- és mellékrészek d) pálinkafőzésre alkalmas hulladékgyümölcs bőregér - a) háziegérnél kisebb, hegyes fogú rovarevő állat b) bőrbetegség c) denevér d) néphitben élő, éjszaka kísérő vérszívó szörny zsizsik - a) kártékony bogár b) borsófajta c) gyomnövény d) kistestű énekesmadár szelindek - a) mérgező gyomnövény b) nagytestű, erős kutya c) a kutyával rokon, dögevő ragadozó d) beépített padlástér vájtfülű a) pletykás, pletykára éhes b) fejlődési rendellenességben szenvedő c) nyelvi, zenei, irodalmi különlegességre fogékony d) körmönfont, ravasz jóllehet - a) meglehetősen b) bár, noha c) feltéve, amennyiben d) elképzelhető b) Írd le a definícióra leginkább illő kifejezést! 1. A olyan, egy síkban ábrázolt végtelen görbe, amely egy pontból kiindulva folytonosan a pont körül halad, és adott szabály szerint tőle állandóan távolodik. 2. A olyan szabályosan visszatérő időszak, melyen keresztül hasonló jelenségek, folyamatok fordulnak elő, mint az előzőekben. 212

213 3. A a homlokcsont kinövéséből és az azt burkoló szarutokból álló képződmények a kérődzők egyik csoportjához tartozó állatok fején, de a szervesmarha szarvasmarha szarvából készült kezdetleges fúvós hangszereket is így nevezik. 4. A széltől összehordott, finom szemcsékből álló laza, sárgás színű föld a. 5. Szén, koksz elégetésekor visszamaradó, összesült, szilárd, darabos égési termék a. 6. az a személy, aki valamely szaknak, a tudomány valamely ágának vagy valamely szakmának pontos ismerője, kérdéseiben járatos, működésében gyakorlott. 7. A forró égöv alatt vándorló, középpont körül forgó mozgással haladó pusztító vihar, a levegő tölcsér alakú örvénylése a. 8. Elhalt vízinövények korhadt maradványaiból képződött barnás színű, sok szerves anyagot tartalmazó anyag a. 9. A kék vagy fehér színű, átlátszó, üvegfényű ásvány, igen becses drágakő. 10. A pintyek családjába tartozó, verébnagyságú, dereka táján rozsdavörös, begyén, torkán sárgaszínű, rovar- és gyommagiró kedves madár a. 11. A enyhe, frissítő nyugati szellő. 12. Hirtelen pillanatnyi bosszúságot érez, kellemetlenül meglepődik valamin, azaz. 13. A csak a maga hasznával törődő, önző, nyereségre vágyó, nyerészkedő. 14. Aki mások helyzetét, álláspontját, meggyőződését tiszteletben tartja, az. 15. Enyhén csípős gúny, rosszmájúság, rossznyelvűség a. 16. Ellentétes álláspontok között, színt nem vallva, óvatosan igyekszik középutat találni,, kétarcúskodik, taktikázik. 17. Bábszínházban zsinórral mozgatható bábu a. 213

214 18. Jóindulat, megértés, emberi érzés nélkül való, gonosz, kegyetlen,. 19. Meggyőződését, álláspontját, nézeteit elvtelenül változtató, mindig a pillanatnyi helyzethez alkalmazkodó, állhatatlan ember a. 20. Előnyös anyagi és társadalmi helyzete tudatában mást lenéző, megvető, bántóan öntelt, felfuvalkodóan kevély, visszatetszően gőgös magatartás a. 214

215 2. Az irányítottnarratíva-kísérlethez meghallgatott szöveg 215