Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Tanulmány a Püspökladányi Kistérség Térségi Közszolgáltatások Optimalizálásáról

Átírás

1 Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Tanulmány a Püspökladányi Kistérség Térségi Közszolgáltatások Optimalizálásáról Kistérségi Iroda 2006.

2 2 BEVEZETŐ...6 Bihartorda...7. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A Sárréti Kistérség egészségügyi ellátása A Sárréti Kistérség lakosságának egészségi állapota (halálozási adatok alapján) Életmód, egészségfejlesztés Egészségügyi ellátó rendszer Felnőtt háziorvosi ellátás, vegyes háziorvosi ellátás Házi gyermekorvosi ellátás Védőnői ellátás Iskola egészségügyi ellátás Orvosi ügyelet az alapellátásban Az egészségügyi ellátó rendszer (alapellátás) javasolt fejlesztési irányai Kistérségi alapellátási prevenciós program OKTATÁSI ELLÁTÁS Lakossági mobilizáció, demográfiai helyzetkép Demográfiai helyzet és folyamatok...5 Az állandó népesség száma korcsoportok szerint (fő)* Az iskolai végzettség és képzettség helyzete A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai A közoktatási feladatellátás jelenlegi jellemzői a sárréti kistérségben Az egyes települések közoktatási feladatellátásának jellemzői: Óvodai ellátás Általános iskolai nevelésoktatás várható alakulása Középfokú oktatásképzés helyzete Felnőttoktatás Kollégiumi ellátás Pedagógiai szakszolgálat Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléseoktatása Az oktatásigazgatás helyzete Alapfokú művészetoktatás helyzete Diákotthoni, kollégiumi ellátás jellemzői Helyettesítési rendszer A térségi látogatások legfontosabb tapasztalatai Egyéb körülmények, jellemzők a kistérség közoktatásában A helyzetelemzés összegzése: erősségek, lehetőségek, gyengeségek, veszélyek a kistérségi közoktatási feladatellátás szervezésében (SWOT analízis) A közoktatás területén megfogalmazott szervezési, fejlesztési célok a kistérségben Mi indokolja a kistérségi együttműködési formák kereteit? Az együttműködés céljai Az együttműködés alapelvei A közoktatás feladatellátás lehetséges középtávú céljai és feladatai Prognosztizációk: a kistérség társadalmi, gazdasági élete, demográfiai helyzete (3 évre) A közoktatás fejlesztésének kistérségi céljai Általános célkitűzések Fejlesztési lehetőségek Közoktatási feladatellátás a kistérségben Az óvodai neveléssel összefüggő feladatok Általános iskolai nevelésoktatás, átjárhatóság Középfokú nevelésoktatás, az átjárhatóság biztosítása Feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában A tanulók felzárkóztatásának és esélyegyenlőtlenségének céljai Alapfokú művészetoktatás A pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése...59

3 A pedagógiai szakszolgálat fejlesztése Tanügyigazgatási tevékenység szakszerű megszervezése A vázolt célok, feladatok teljesítésére kiegészítő források szükségesek Egyéb javaslatok A visszajelzések alapján rövid távon megjelölhető feladatok A közoktatási kistérségi intézkedési terv feladatainak ütemezése ( ) Elvárt eredmények Javaslatok a közoktatási társulás funkcióira, feladataira SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A szociális gondoskodás jogszabályi háttere Időskorúak házi ápolásának feltételei: Házi segítségnyújtás, gondozás idős személyek és hátrányos helyzetűek számára Civil és egyéb szervezetek bevonása a szociális szolgáltatásokba az önkormányzatok részéről Szociális étkeztetés Családsegítő szolgáltatások Hátrányos helyzetű gyermekek szociális védelme...73 Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást lehetőség szerint a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani Gyermekjóléti szolgáltatás...74 A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését Gyermekek napközbeni ellátása Szükséges fejlesztések a szociális ellátások területén...76 A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás területén a feladat finanszírozás állami normatívája nem fedezi a szükséges kiadásokat, még a kistérségi normákkal sem. Annak ellenére, hogy a költségvetés tervezése csak a legszükségesebb kiadásokra vonatkozik (a területi irodák működési költségeit az adott település biztosítja), nem jut forrás pl. a szakmai programokra. A költségvetés kialakításakor figyelembe kell venni az adott település nagyságát és problémáit, szükségleteit. (Nagy eltérések vannak!) Lehetséges lenne településekre szabott komplex problémakezelési rendszerek kidolgozása is Fejlesztési javaslatok Ingatlanfejlesztés...77 A kistérségben kevés ingatlanról lehet elmondani, hogy kifejezetten arra a célra épült, amire használják. Ez a körülmény természetesen befolyásolja a szakmai munka színvonalát. Át kell gondolni a fejlesztés irányait: a már meglévőket felújítani, átalakítani vagy mikrotérségenként akár EUs forrásból új, igényes kivitelezésű szociális szolgáltató centrumokat kialakítani A szociális járadékosok részére több rehabilitációs munkahelyre lenne szükség KÖRNYEZETVÉDELMI, KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Természeti adottságok és viszonyok Vízkészletek vízgazdálkodás Gazdaságföldrajzi leírás...8

4 Infrastruktúra különös tekintettel a mezőgazdasági infrastruktúrára Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése, erdőgazdálkodás A térség környezeti állapotának bemutatása A kistérségi fejlesztési dokumentumainak ajánlásai Rendelkezésre álló települési jogszabályi háttér Környezetvédelmi infrastruktúrák helyzete a kistérség településein...89 Hulladékgazdálkodás Közszolgáltatás optimalizálására a javaslatok KULTÚRA ÉS SZABADIDŐS SZOLGÁLTATÁSOK Közösségi terek művelődési házak megléte Könyvtárak megléte, elérhetősége Sport és szabadidős tevékenységek infrastruktúrája, programok megléte A térség létesítményeinek helyzete A Sárréti Kistérség kulturális, művészeti és szabadidős tevékenységek szervezésébe civil szervezetek bevonása A kistérség kulturális intézményeinek és szakmai tevékenységüknek bemutatása...0 Február 8. XI. Tél Szépe választás...06 Március Rejtő Jenő születésének 0. évfordulója alkalmából...06 Rejtőest...06 Április 22. A nádudvari Kéknefelejcs Citera együttes fennállásának 0. évfordulója alkalmából regionális citeratalálkozó...06 Október. Zene Világnapja...07 November. Szülőföldünk Öröksége és Jövője Alapítvány...07 Születésnapi gálaműsora és kiállítás...07 AUGUSZTUS III. Sárréti Napok HELYI KÖZIGAZGATÁSI ÉS EGYÉB KÖZSZOLGÁLTATÁS Helyi Önkormányzatok közigazgatási funkcióihoz való hozzáférés Egyéb közintézmények elérése az illetékességi területről Adóhivatal Gyámhivatal, gyermekvédelmi rendszer Okmányiroda Földhivatal Munkaügyi központ Falugazdász iroda Orvosi ellátás Bíróság Oktatás Katasztrófavédelem honvédelem Térségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés infrastrukturális feltételei Közutak állapota, összekötő utak megléte Vasúti közlekedéssel a közszolgáltatások elérése Info és kommunikációs feltételek Tömegközlekedéssel a közszolgáltatások elérése Meglévő vagy kialakulóban lévő térségi együttműködések a közszolgáltatások összevonására, és azok elérését biztosító tömegközlekedés...23

5 5 Kaba, Báránd és Sáp...23 Ezekben a társulási megállapodásokban nem játszik szerepet a földrajzi elhelyezkedés és egymás megközelíthetősége, vagyis a társult települések nem területi alapon kötöttek együttműködést. A mikrokörzetek központjai felelősek a normatívák lehívásáért és elosztásáért. Amennyiben személyes kapcsolattartásra van szükség, akkor látható, hogy akadnak olyan mikrokörzetek, melyek települései vasúton egyáltalán nem, tömegközlekedéssel pedig csak bonyolultan időigényesen érhetik el egymást, tehát marad az autóval való megközelítés...24 A jelenleg érvényben lévő társulási megállapodásokat felül kell vizsgálni, és az elérhetőség szerint kialakítani a legkisebb költséggel és legkevesebb időráfordítással működtethető mikrokörzeteket kialakítani...24 A jövőbeni társulási megállapodásokat területi alapra helyezni, a települések közötti természetes vonzáskörzeteket figyelembe kialakítani az együttműködési területeket A közszolgáltatások elektronikus/informatikai elérhetősége...24

6 6 BEVEZETŐ A évi Uniós csatlakozást követően a kormányzat és a törvényhozás kiemelt jelentőséget tulajdonít Magyarországon a kistérségi együttműködésnek, a közszolgáltatási intézményrendszer korszerűsítésének, a források költséghatékony hasznosításának. A kistérségek határait a 244/2003. (XII. 8.) Korm. rendelet határozta meg, a területfejlesztési szempontok mellett a települések közötti természetes kapcsolatokat, illetve a térségi igazgatással szemben támasztható követelményeket is tekintetbe véve. A kistérségek lehatárolásával, méretének meghatározásával lehetővé vált ésszerű fejlesztési programok felállítása, illetve optimális (a helyi igényekhez, a szolgáltatásokat igénybe vevők számához igazodó) intézményhálózat kialakítása és működtetése. A többcélú kistérség alkalmassá válhat arra, hogy a közszolgáltatásokat térségi szinten biztosítsa, a területfejlesztés és a közigazgatás feladatainak összehangolásához keretet nyújtson. Jelen tanulmány alapja, hogy az ÉszakAlföldi Régióban a EU költségvetési időszakra folyik a Regionális Stratégiai Program tervezése. Ezzel a folyamattal párhuzamosan a régió három megyéjének a stratégiai programját felül kell vizsgálni, és illeszteni kell a regionális stratégiához. A felülvizsgálat során el kell végezni a térségi közszolgáltatások optimalizálásához szükséges felméréseket, elemzéseket, amelyek feltárják, hogy a régió mely területén vannak gondok a közszolgáltatások ellátásával, igénybevételével, és milyen fejlesztési igények, illetve területek jelentkeznek megoldandó feladatként. Ez a méretgazdaságosságra irányuló vizsgálat nélkülözhetetlen a majdani ROP várható eljárásrendjéhez, projektszelekcióihoz. A sárréti kistérségre vonatkozó közszolgáltatásokra jellemző tanulmány fontosabb előkészítése adatokat, működési során összegyűjtöttük a jellemzőket. A vázolt helyzetelemzés, a kooperációban tervezhető feladatok döntően szakmai célokat, feladatokat tartalmaznak. Elengedhetetlen a konkrét stratégiai, cselekvési programok meghatározása előtt az érintettek, a társadalmi szereplők véleményének, álláspontjának megismerése előzetes hatásvizsgálat és számítások végzése.

7 7 A Sárréti Kistérség települései és kiterjedése A kistérség összlakosságszámának alakulása (2005. január. állapot) Település Báránd Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szerep Tetétlen Összesen: Lakosok száma (fő) A 07 éves gyermekek száma

8 8. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS.. A Sárréti Kistérség egészségügyi ellátása... A Sárréti Kistérség lakosságának egészségi állapota (halálozási adatok alapján) A lakosság egészségi állapotát a megbetegedési és halálozási adatokkal lehet jellemezni. Korrekt megbetegedési adatok nem állnak rendelkezésre, így a haláloki struktúra bemutatásával tudunk helyzetképet adni. Jelen vizsgálat alapját az évek összevont adatai adják. Mivel a számok nem elég nagyok, ez az elemzés csak jelzés értékűnek tekinthető. Keringési rendszer megbetegedések okozta halálozás: Köztudott, hogy a keringési rendszer betegségei, és az emiatti halálozás országosan a legkedvezőtlenebb képet mutatja. A térségben a tapasztalatok alapján a települések elhalálozása 6,6 %kal haladja meg az országos értéket és között 324 főt veszítettünk el ebben a betegségben. Drámai a hipertónia okozta halálozás a nők esetében, amely az országos értéket térségünkben 66,5 %kal haladja meg. A férfiak esetében ez 20 %. A szívizom elhalások okozta halálozás a nők esetében szintén kedvezőtlen mintegy 25,2 %kal rosszabb mint az országos átlag. A betegség visszaszorításához: Elsődleges prevenció: élet és szemléletmód váltás, egészséges táplálkozásra való áttérés, dohányzás mellőzése, alkohol fogyasztás mérséklése, testmozgás szorgalmazása, só fogyasztás korlátozása, a táplálék kálium, kálcium és magnézium tartalmának növelése. Másodlagos prevenció: magas vérnyomásszűrés, rejtett megbetegedések feltárása. Harmadlagos prevenció: megfelelő kezelés, a betegek gyors beszállítása az ellátó helyre, rehabilitáció. Rosszindulatú daganatok, halálozás: A rosszindulatú daganatok a férfiak esetében némileg kedvezőbb helyzetet mutatnak (9, %) mint az országos átlag, a nők halandósági mutatói is jobbak, mint az országos átlag. Lakossági szűrések: A népegészségügyi program keretében 200. december ltől kezdődött a magyar női lakosság emlő szűrése. A feltétlenül elvárható megjelenés az érintettek 60%a volna, a sárréti megjelenés összesen évben 44,2 %, évben 37,93 % volt. Egyes települések 50 % feletti megjelenése már megközelíti a kívánatost, melyek Bihardancsháza (59, %), Püspökladány (52,6 %) és Báránd (50,5 %) októberétől megkezdődött a méhnyak rákszűrés, ahol a megjelenés az országos 45 % mellett a térségben 6,6 % volt, a legmagasabb megjelenéssel Sáp (33,3 %) és Bihartorda (2. %) rendelkezik. A fenti szűrések térítésmentesek és a rosszindulatú folyamatok visszaszorításához ez az elsőrendű tevékenység. Az eddigi eredmények egyértelműen mutatják, hogy a magyar egészségkultúrának, valamint a családok egészségmagatartásának még nem része a megelőzés.

9 9 Alkoholos eredetű májbetegség: Az alkoholos megbetegedés okozta halálozás lényegesen kedvezőbb, mint az országos átlag. A betegség visszaszorításában elsősorban az elsődleges prevencióval lehet eredményt elérni. Erőszakos halál okok: A baleseti sérülések, szándékos önártalom, mérgezések okozta halandóság kedvezőbb mint a megyei és az országos átlag, mégis folyamatosan tennünk kell a visszaszorítás érdekében. Elsődleges prevenció: az alsó és középiskolai oktatásban problémamegoldás fejlesztése, mentális gondozás, közlekedési ismeretek oktatása, kémiai biztonsággal kapcsolatos ismeretátadás, káros szokások visszaszorítása...2. Életmód, egészségfejlesztés A lakosság aktuális egészségi állapotát közel 50 %ban az életmód határozza meg. 200től 0 évre szóló nemzeti népegészségügyi program jelölte meg az egészségi állapot javítása érdekében az irányokat, melyek csak hatékony ágazatközi együttműködésben valósíthatók meg. Ennek ki kell terjednie a minisztériumokra, az önkormányzatokra, közintézményekre, civil társadalomra. Kiemelkedően fontos, hogy a program alappillére a közösségek felelőssége és részvétele az egészségfejlesztésben, a színtér programok /település, munkahely, kórház, iskola, óvoda/szervezése, amelyek az emberek életének egészségesebbé tételét szolgálják. Azt, hogy az önkormányzatok tevékenysége mennyire szolgálja a rábízott lakosság népegészségügyi helyzetének javítását, nemcsak a törvényi előírások betartása, hanem a helyben élő politikusok, köztisztviselők hozzáállása, felelős döntései határozzák meg. Ide tartozik az a célkitűzés is, hogy a kistérségek egyeztetett egészségterv birtokában végezzék településfejlesztési, egészségfejlesztési tevékenységüket...3. Egészségügyi ellátó rendszer A sárréti kistérség 3 településből áll. 8 év távlatában a lakosság lélekszáma fokozatosan és egyenletesen csökken (3660 fő). Ebben az időszakban csökkent a 25 éven aluliak száma és növekedett a 65 éven felüliek száma, ezen belül is a 75 év feletti nők létszáma közel kétszerese a férfiak számához viszonyítva Felnőtt háziorvosi ellátás, vegyes háziorvosi ellátás Személyi, tárgyi feltételek: Püspökladány, Kaba, Földes és Nádudvar településeken felnőtt háziorvosi praxisok működnek, összesen praxisban területi ellátási kötelezettséggel, és van egy területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvos. Az ellátandó lakosságszám alapján az egy háziorvosra jutó bejelentett lakosok száma az országos átlagnak megfelelő ( fő). Néhány praxisban ettől eltérő magas számot tapasztalunk, ahol az önkormányzat a praxisfejlesztést mérlegelheti. Püspökladányban működik a Berettyóújfalui Kórház Belgyógyászati Utókezelő részlege, amely a város és vonzáskörzete lakosságát látja el. Püspökladány szakorvosi rendelőintézete a város és a környező települések egészségügyi ellátásában lát el fontos szerepet.

10 0 A rendelőintézetben fogászat, gyermekorvosi ellátás, háziorvosi ellátás, valamint sebészet, belgyógyászat, bőrgyógyászat, szemészet, nőgyógyászat, EKG, fül orr gégészet és ideggyógyászat működik. A rendelőintézetben körzeti ügyelet működik, a városban mentőállomás. A településen 4 gyógyszertár biztosítja a betegek ellátását. A személyi feltételek nem egyformák a térségben. Nádudvar és Tetétlen településeken jól működik a háziorvosi ellátás, viszont például Püspökladányban és Bihartordán vannak problémák a személyi feltételeket illetően. Bihartordán a 4 praxist két orvos látja el, egyben a teljes ügyeletet is ők adják. Az ilyen kisebb lélekszámú településeken szükséges lenne legalább a mikrotérségi társulás, de egyelőre hiányzik az akarat. Püspökladányban az orvosokat idevonzó és megtartó intézkedések biztosítása jelenthetne megoldást. Jelenleg 2 felnőtt háziorvosi praxis ellátása történik helyettesítéssel, praxis orvosa 65 éves, fiatal orvos jelentkező nincs. A vállalkozó háziorvosok szakképzett ápolók közreműködésével látják el feladataikat. Örvendetes és támogatandó ahol két szakdolgozó segíti a háziorvos munkáját. Kiemelendő Dr. Regészi Zoltán (Földes) praxisa, ahol magas a lakosságszám, és 3 szakdolgozót foglalkoztat. A háziorvosok jogszabályban előírt alkalmassági vizsgálattal rendelkeznek. Az alapellátásban dolgozó orvosok átlag életkora magas, többen betöltötték a 62. életévüket. Tartósan üres praxis Nagyrábé és Sáp településeken van, az OALI pályázat ellenére csekély a lehetőség az utánpótlás biztosítására. Az üres praxisok, tartós helyettesítések, a tartós távollétek komoly terhet jelentenek a dolgozó háziorvosokra, ápolónőkre, asszisztensekre. Nehezíti a helyzetet a folyamatos betegellátás készenléttel történő biztosítása. A településeken belül a háziorvosi rendelők központi elhelyezésűek. Lehetőséget kell adni az épületen belül a négyszemközti orvosbetegtalálkozásra, szükség esetén a beteg megfigyelésére, az önálló ápolói munkára. Szakmai tevékenység, szakmai felügyelet: A háziorvosnak folyamatos orvosi ellátást kell biztosítania egyrészt a rendelési időben, másrészt a rendelkezésre állási időben, melynek együttes időtartama egyenlő a munkaidővel, az ezen kívüli időszakban pedig az ügyelet működik. A rendelési idők úgy lettek meghatározva, hogy a lakosság számára munkaidőn túl is elérhetőek legyenek. Ezek, valamint a helyettesítés rendje a működési engedélyben rögzítettek. Jelen időszakban 6 működési engedély ideiglenes. A háziorvosi tevékenység szakmai felügyeletét a városi tisztifőorvos megbízása alapján Dr. Sutus Lenke, és Dr. Ábel Csaba városi házi szakfőorvosok biztosítják. Ahhoz, hogy a háziorvosok a tényeken alapuló orvoslást, a modern terápiás elveket alkalmazzák, a népegészségügyi prevenciós programokat támogassák, el kell érni, hogy a lakosság ellátására megfelelő praxisszám, megfelelő összetételben álljon rendelkezésre Házi gyermekorvosi ellátás Személyi és tárgyi feltételek: A házi gyermekorvosok tevékenységüket Püspökladány, Nádudvar, Kaba településeken vállalkozóként, gyermekgyógyászati szakvizsgával, egy ápoló, vagy asszisztens segítségével, az önkormányzattal kötött megállapodás alapján látják el.

11 Az egyes praxisokban bejelentkezett gyermekek száma fő, mely az országos átlagnak megfelel, kivéve Nádudvar várost ahol a házi gyermekorvos 257 gyermeket lát el, mely két praxisnak megfelelő gyermeklétszám. Nádudvar és Tetétlen településeken a gyermekorvosi ellátás biztosítva van, hiszen pl. Tetétlenen a háziorvos egyben gyermekorvos is. Püspökladányban később problémát jelenthet, hogy a gyermek háziorvosok átlagéletkora 50 éven felüli, és egyelőre fiatal orvos jelentkező nincs. A tárgyi feltételek vonatkozásában a feltételek kielégítik a jogszabályban meghatározottakat, de itt is biztosítani kell a négyszemközti orvosbeteg feltételeit, valamint az előírt műszerek, eszközök folyamatos pótlását. Püspökladányban szükség lenne a központi gyermekgyógyászati rendelő épületgépészeti korszerűsítésére az ÁNTSZ illetve EU komfort feltételeinek megfelelően. Ez a korszerűsítés az alábbiakat jelentené: víz, fűtés elektromos vezetékek, ablakok, hidegburkolók cseréje, lift a betegek emeletre történő szállítása érdekében, légkondicionáló biztosítása, a rendelők számítógépes hálózati összekapcsolása egymással, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, valamint a fekvőbeteg intézettel, Internet kapcsolat biztosítása, amely a jelentések továbbküldéséhez szükséges. Az újtelepi gyermekgyógyászati rendelő felújítása nem célszerű, tekintettel arra, hogy igénybevétele minimális, a további vizsgálatokra, illetve a gyógyszertárba be kell jönnie a szülőknek. Szakmai tevékenység, szakmai felügyelet: A házi gyermekorvos biztosítja a beteg ellátást, a csecsemő tanácsadáson az egészséges gyermek gondozását, ezen kívül munkaidőben rendelkezésre áll. Munkaidőn kívül a folyamatos betegellátást az ügyelet nyújtja. A házi gyermekorvosok tevékenységüket a védőnői szolgálatokkal együttműködve végzik a csecsemő tanácsadáson, valamint a családokban a gondozottak körében. A védőoltással kapcsolatos tevékenység kiemelkedő országos viszonylatban. A házi gyermekorvosok szakfelügyeletét Dr. Marosi Csaba városi házi gyermek szakfőorvos látja el január ltől Védőnői ellátás Személyi tárgyi feltételek: A Sárréti Kistérség 3 települése közül 2 rendelkezik önálló védőnői szolgálattal (Bihardancsházát Nagyrábé látja el). A térségben a legnagyobb problémát a tartósan üres állások jelentik elsősorban Szerepen, Sápon (napi 4 órában) és Biharnagybajomban. A tartós helyettesítések tovább nehezítik a folyamatos munkát. Tetétlen településen a kinevezett védőnő jelenleg GYESen van, egyelőre itt is helyettes védőnő látja el a feladatokat. A tanácsadók, a védőnői munkaszobák korszerűsítését ütemezni kell, biztosítani kell a működőképes számítógépet, nyomtatót, internetes elérhetőséget. Ez feltétele a zökkenőmentes munkának, valamint időszerű lenne a védőnők anyagi helyzetének rendezése is.

12 2 Szakmai tevékenység, szakmai felügyelet: A Területi Védőnői Szolgálat az új jogszabály értelmében a várandós anyák és a 06 éves korúak preventív ellátását végzi, de bekapcsolódik az oktatási intézmények egészségügyi ellátásába is. Településenként át kell tekinteni, hogy a kialakított védőnői szolgálatok megfelelneke a létszám irányszámoknak (750 pont + 25 %). A védőnői szakfelügyeletet az ÁNTSZ Városi Intézete kirendeltségének városi vezető védőnője látja el. A szakmai munka kiegyensúlyozottnak, jó minőségűnek tekinthető a nehézségek ellenére Iskola egészségügyi ellátás Főállású iskolaegészségügyi szolgálat csak Püspökladányban van. Az érvényben lévő jogszabály alapján át kell tekinteni a létszám viszonyokat, és fejleszteni kell az iskolaegészségügyi rendszert Püspökladány és Nádudvar városokban. (Püspökladányban főállású iskolaorvos a középiskolában feltétlenül indokolt lenne.) A tanulók és óvodások szűrését oltását, ezek dokumentálását a területi háziorvosok, védőnők végzik. A kötelező vizsgálatok biztosítottak, az iskolai szűrővizsgálatoknak kiemelt jelentősége van, ezért a főállású rendszer kiépítése nagyban hozzájárulhat az elsődleges prevenció kiterjesztéséhez Orvosi ügyelet az alapellátásban A jelenleg érvényes jogszabály december 3lig meghatározta a működtethető ügyeletek formáját, ezért a térségben szervezett, összehangolt együttműködéssel el kell érni a magasabb szintű ügyeleti formák kialakítását. Püspökladány városban központi ügyelet működik 6 háziorvos bevonásával a teljes körű lakosságot érintően. Szombati napokon a házi gyermekorvosok összevont rendelést tartanak. Az ügyelet működése jelenleg sem zavartalan, helyettesítések, nyugdíjazások miatt az ellátás időnként nehézséget okoz, ezért az ügyelet zökkenőmentes működése is veszélyben van. Az ügyelet épületének felújítása lepusztult állapota miatt feltétlenül szükséges lenne. Kaba (Kaba, Tetétlen, Báránd) és Nádudvar településeken összevont állandó telephelyű ügyelet működik, a többi településen készenléttel biztosítják a folyamatos betegellátást, egyes esetekben hétvégi összevonásokkal (Földes, Sárrétudvari, Szerep, Sáp, Bihartorda, Bihardancsháza, Nagyrábé, Biharnagybajom). A jogszabály alapján a készenlétek csak december 3ig működhetnek...4. Az egészségügyi ellátó rendszer (alapellátás) javasolt fejlesztési irányai. Háziorvosi ellátás: A tartósan üres háziorvosi praxisok betöltése, a letelepedés érdekében az önkormányzat támogatása. A nagy létszámú háziorvosi praxisok megszüntetése érdekében praxis fejlesztés irányában elmozdulás Püspökladány és Földes településeken. Házi gyermekorvosi praxis fejlesztése Nádudvar településen. Tárgyi feltételek áttekintése a korszerűsítés és a megfelelő felszerelés biztosítása érdekében az érvényes minimum feltételeket meghatározó jogszabály alapján, a költségek ütemezése, tervezése.

13 3 2. Védőnői ellátás: A tartósan üres védőnői körzetek betöltése, ennek érdekében a tanulmányi szerződések szorgalmazása vagy más módon a letelepedés támogatása. A tanácsadók korszerűsítésének ütemezése, tervezése a számítógépekkel való ellátás biztosítása. 3. Iskola egészségügyi ellátás: Püspökladány és Nádudvar városokban a főállású rendszer kiépítése és bővítése, a fejlesztések érdekében szükséges intézkedések megtétele (OEP finanszírozza). 4. Ügyeleti ellátás: Az ügyeleti rendszer felülvizsgálata, a módosított 47/2004./V../ESZCSM rendelet szellemében, továbblépés az összevont állandó telephelyű ügyeletek vagy összevont változó telephelyű ügyeletek kialakítása érdekében. Ha szükséges térségi egyeztető találkozó összehívása a szakhatóságok részvételével (OEP, Orvosi Kamra, ÁNTSZ) egészségügyi szolgáltatók jelenlétében. Az ügyeletekben az eszközök, műszerek, szinten tartása, a szakmai protokolloknak megfelelően a fejlesztés biztosítása. A december 3. után működő ügyeletekhez személyi, tárgyi feltételrendszer meghatározása, biztosításukhoz a költségek tervezése, ütemezése. Az ügyeleti ellátást biztosító szolgáltatók esetén, az ellátó háziorvosok és szakdolgozók óradíjának az Orvosi Kamara által javasolt mértékben biztosítása, a munkaidő és pihenőidő jogszabály szerinti betartása. 5. Ápolás: Ápolási otthon telepítése érdekében a helyi kapacitások felmérése, a Berettyóújfalui Kórház Rendelőintézet főigazgatójával szakmai konzultáció megkezdése...5. Kistérségi alapellátási prevenciós program A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében november és június között hét megyében az alapellátás bevonásával kistérségi prevenciós projekt megvalósítására kerül sor, az Országos Alapellátási Intézet kezdeményezésére. A program neve: Népegészségügyi Program Faluszűrési programja. A Népegészségügyi Program célul tűzte ki, hogy teljes országos lefedettséggel, Magyarország 320 kistelepülésén, minimum páciens bevonásával a szív és érrendszeri megbetegedések szempontjából fontos rizikófelmérést végez. A program attól újszerű, hogy teljes társadalmi összefogással, az önkormányzatok, szakmaiés országos szervezetek, valamint a háziorvosok együttműködésében valósul meg. A projekt lényege, a kiszűrt esetek háziorvosi gondozásba vétele, egy éven keresztüli nyomon követése és az adatok naplózása. Célja: Együttműködésre, a prevenció fontosságának előtérbe hozására serkenti a kistérségeket és az ott dolgozó orvosokat, egészségfejlesztőket. A program részeként a kistérségeket és önkormányzatokat az egészségtervük elkészítésére biztatja, ehhez módszertant, módszereket és segítséget biztosít, összehozza az illetékes szereplőket.

14 4 A programsorozatot mindenhol a helyi többcélú kistérségi társulás koordinálja a területileg illetékes ÁNTSZ szakmai segítségével, az Országos Alapellátási Intézet szervezésében, az EGIS Gyógyszergyár Rt. támogatásával. A projektben részt vesznek még az önkormányzatok, szakértők, a háziorvosok és az alapellátás szakdolgozói, az ÁNTSZ területi intézetei, egészségfejlesztési munkatársai. A faluszűréshez csatlakozó háziorvos az OALI által kifejlesztett Cardio Net programot használja. Bár ezek a szűréssel egybekötött egészségnapok a Sárréti Kistérség településein, az előzetes ütemterv szerint február 6. és március 9. között lezajlottak, az ország többi kistérségében jelenleg is folynak a szűrések. A program zárásaként június 7én és 8án Kecskeméten kerül sor egy országos konferenciára, amelynek keretében a programban résztvevő szakemberek kiértékelik a projekt során szerzett tapasztalataikat és a szűréssel kapcsolatos adatokat.

15 5 2. OKTATÁSI ELLÁTÁS 2.. Lakossági mobilizáció, demográfiai helyzetkép 2... Demográfiai helyzet és folyamatok A korábban járási székhelyű Püspökladányt kivéve minden település mezőgazdasági jellegű. Ebből adódik, hogy az egyes települések népességszámmaximumukat már több évtizeddel korábban elérték: például Bihartordán 900ban, Bárándon és Bihardancsházán 920ban éltek legtöbben. A települések döntő többségében így Nádudvaron is 949ben írták össze a legmagasabb népességet. Mindössze Szerep és Püspökladány az a település, ahol a népességszámmaximum 960ban volt jellemző. Az évtizedek óta tartó népességszám csökkenés azt eredményezte, hogy például Nagyrábén, Bihardancsházán ma majdcsak feleannyian élnek, mint ötven évvel ezelőtt, de Biharnagybajomban, Sárrétudvariban és Bihartordán is csaknem megfeleződött a népességszám. Több mint ezerfős a csökkenés Nádudvaron, a legmagasabb népességszámhoz viszonyítva. Kaba és Püspökladány népességszáma stabil, ezeken a településeken a népesség száma az elmúlt években mindvégig azonos szinten maradt. 2. sz. táblázat Az állandó népesség száma korcsoportok szerint (fő)* A település neve nov. ig évese évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek k száma száma száma száma száma száma száma száma száma Báránd n.a Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárétudvari Szerep Tetétlen n.a n.a n.a n.a. n.a. n.a A 90es években a népességarányok jelentősen megváltoztak. A korábbi évtizedek egyoldalú elvándorlásával szemben jelentős visszavándorlás kezdődött el. A városi munkahelyek megszűnése miatt sokan tértek vissza falusi szülőhelyükre, a korábbi egyöntetűen negatív elvándorlási tendenciát a lakónépesség növekedése váltotta föl. Erről az 993. és 994. évi migrációs adatok adnak bizonyságot.

16 6 A Püspökladányi kistérségben a lakónépesség stagnálása, szerény mértékű migráció jellemző az utóbbi években. Növekvő a lakosságszám: Biharnagybajomban, Sárrétudvariban és Nádudvaron.. sz. ábra A kistérségben jellemző születési adatok Bihardancsháza lakossága fogyóban van, ingadozik a születések száma Földesen, Bihartordán és Sápon, a kistérség többi településén 2002től megállt a lakosságszám csökkenése. Összességében az öregedési index öregedő korstruktúrájú kistérségről árulkodik. Egy egész fölötti az öregedési index (vagyis több a 60 év feletti idős ember, mint a 5 év alatti gyermekkorú népesség) Bárándon, Bihartordán, Földesen, Nagyrábén, Tetétlenen és Bihardancsházán. A többi településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Kedvezőbb korstruktúrát mutat Sáp (0,70), Szerep (0,82) és Biharnagybajom (0,87) öregedési indexe. A demográfiai feltételeket és igényeket figyelembe véve az óvodai és az általános iskolai nevelésoktatás alapvető tárgyi és személyi feltételei a kistérségben adottak. Több településen 0 éven belül épültek új iskolák: Biharnagybajom, Sáp, Tetétlen, Szerep vagy bővítették a régi iskolaépületeket: Báránd, Nádudvar, Püspökladány, Sárrétudvari esetében. Folyamatban van a tornaterem építése Sápon, befejeződött az iskolaépítés I.üteme Bihartordán.

17 A kistérségben történetileg jól szervezett az általános iskolai és az óvodai ellátás. A munkahelyek megszűnésével azonban egyre több óvodás korú gyermek édesanyja marad otthon. A társadalmigazdasági helyzet következménye, hogy a munka nélkül maradt családok többsége nem tud megfelelő színvonalon gondoskodni az óvodás és iskoláskorú gyermekeiről. Egyre nagyobb a gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyerekek aránya, növekszik a hátrányos helyzetű populáció. Az önkormányzatoknak komoly gondot jelent az, hogy az állami költségvetésből az óvodák üzemeltetéséhez biztosított normatíva csak a költségek töredékét fedezi. Az ingyenes ellátás, a fokozódó devianciák kezelése, a prevenció is feszíti a költségvetést. A kis létszámú iskolák működési költségeinek a normatív finanszírozás évek óta a felét sem fedezi. Az utóbbi néhány évben az óvodás és kisiskolás korú gyerekek száma nőtt Sápon, Szerepen és Biharnagybajomban. Gimnázium, szakközépiskola, szakképzés Püspökladányban, és kézműves szakiskola Nádudvaron működik. Mindkét intézmény tud kollégiumi ellátást is biztosítani. A kollégiumi férőhelyek bővítése és komfortosítása mind Nádudvaron, mind Püspökladány esetében indokolt és egyben a középiskolai expanziót követően megtartó erőt jelenthet. Püspökladányban, Földesen, Kabán és Nádudvaron a felnőttoktatás keretében esti tagozatos gimnázium működik. Püspökladányban nyitottak a felsőfokú képzés elindításra, megszervezésére, de az elmúlt években erre nem volt megfelelő érdeklődés. A szakképzés a korábban a gyakorlati oktatást biztosító nagyobb vállalatok megszűnése miatt igen sok nehézséggel küzd Püspökladányban. Az önkormányzat saját tanműhely fenntartásával biztosítja a térség jövőbeni szakemberei képzéséhez szükséges feltételeket. Nádudvaron a művelődési ház keretében 992ben indult be a népi kismesterségek, szolgáltató mesterségek szakiskolája. Az elmúlt évek során Nádudvaron sikerült megteremteni a jól felszerelt műhelyeket, gépeket a színvonalas képzéshez elsősorban átvett pénzeszközök révén. Püspökladányban hosszú idő óta működik szakképző, ahol 0 szakmában képeznek szakembereket. Az itt képzett pályakezdő szakmunkások a helyi gazdálkodó egységekben, a

18 8 kistérségben nem mindig tudnak elhelyezkedni, jelentős részük pályakezdő munkanélküli, vagy más nagyvárosokban keres munkát. 2002ben A Kistérségi Támogatási Alap támogatásával térségi Foglakoztatás és Képzés Összehangolása címmel indult humánkutatás keretében feltérképezésre került a foglalkoztatás helyzete, a várható igények prognosztizálása, s a szakképzés ennek megfelelő orientálása Az iskolai végzettség és képzettség helyzete Igen magas a kistérség egyes településein Sáp, Báránd, Biharnagybajom, Bihartorda az általános iskolát el nem végzettek aránya. (Pl. Szerepen 2,4% országos szinten is kimagasló az írniolvasni sem tudók aránya). A felnőtt lakosság 75%a elvégezte az általános iskolát. Legmagasabb az arányuk: Püspökladányban, Nádudvaron és Kabán, míg legalacsonyabb Szerepen és Bihardancsházán. A 8 évesnél idősebb korosztály esetében alacsony a kistérségben a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma. Arányuk csak Püspökladányban és Kabán haladja meg a 20%ot, míg 5% alatti az arányuk Tetétlenen, Sápon és Bihartordán, 0%ot nem éri el Bihardancsházán és Szerepen. Bihardancsháza 220 fő lakója között a 200es népszámláláskor nem élt diplomás. A diplomások aránya Püspökladányban és Kabán a legmagasabb, míg Szerepen és Sápon ez az arány a 2%ot sem éri el. Humán erőforrás tekintetében a Sárréti kistérség kedvezőtlen helyzetben van. Középiskolát és diplomát végzettek aránya a kistérség három városában az országos átlagnak megfelelő, a sárréti falvak elmaradása azonban igen nagy. Alapfokú nevelésioktatási intézményekkel való ellátottság is teljesnek tekinthető a térség településein. Óvoda minden településen található. Bihardancsháza kivételével minden településen működik általános iskola is. A statisztikai kistérségben a regisztrált munkanélküliek több mint fele szakképzetlen segédmunkás, akik mintegy 60%a a mezőgazdaságból került ki. A sárréti kistérség kisebb falvaiban a legjelentősebb foglalkoztatók jelenleg az önkormányzatok, a közhasznú munkalehetőségek biztosításával. A regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben 998ig csökkent, utána 2002ig emelkedett. 998ben a regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben éppen meghaladta a 3200 főt (aránya a 9,6%ot), ugyanakkor 2002re a számuk már elérte a 4000 főt, arányuk 2,7%ra nőtt. Folyamatosan nőtt a térségben a regisztrált munkanélküliek aránya, ugyanakkor a két nagyobb városban és Bihartordán arányuk 0% körüli maradt. Földes, Nagyrábé és Tetétlen településeken kistérségi átlaggal megegyező a munkanélküli ráta 2,4%. Különösen magas, 20% feletti a munkanélküliek aránya Szerepen, Sárrétudvariban és Bihardancsházán. A tartós munkanélküliek aránya számottevően csak Püspökladányban, Tetétlenen, Biharnagybajomban és Földesen csökkent 994 óta. Ez a csökkenés 3% körüli, sőt Tetétlenen 6,5%. A többi településen lényegében stagnált, illetve mérsékelten emelkedett a között. Bihardancsházán, Kabán és Szerepen nagymértékben nőtt a tartós munkanélküliek aránya a 859 éves lakosságon belül. A kistérségben a munkanélküliség aránya magas, több településen meghaladja az országos átlag,5szeresét. A regisztrálatlan munkanélkülieket és az idénymunkásokat is

19 9 figyelembe véve ez a szám a Püspökladányi kistérségben állandó jelleggel a 89 ezer fő körül alakult az elmúlt 05 év során A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai A Püspökladányi kistérség gazdaságilag aktív korú (859 éves) népessége az elöregedési tendenciát követve folyamatosan csökken. A kistérségben fő körülire tehető aktív korú népesség a lakónépesség kb. 606%át jelenti, tehát a gyermekkorúak és a nyugdíjasok arányához képest arányuk lényegében még kedvező. A 90es években a falvakba történő visszatelepüléssel megállt az aktív korúak számának és arányának 960óta tartó csökkenése. A korábban elköltöző, vagy ingázó munkanélküliek többsége visszaköltözve itt sem talált megfelelő munkahelyet munkanélküli maradt, vagy kényszervállalkozó lett. A hazatelepültek és a helyi termelőszövetkezetek megszűnésével utcára került emberek döntő többsége a lakóhelyén próbál megélni. Ezt bizonyítja a lakóhelyén foglalkoztatottak nagy száma, illetve magas 87,%os aránya. A kistérségben 3 ezer főt foglalkoztatnak lakóhelyén, legmagasabb az arányuk a viszonylag jó gazdasági helyzetben lévő településeken: Kabán, Püspökladányban és Nádudvaron. A többi sárréti településen a 80%os helyben foglalkoztatottság a jellemző. Báránd foglalkoztatottjai közül csak 66%, Bihartordán a munkaképes korosztály 59%, Tetétlenen 80%, Sápon 64%, Nagyrábén 75% és Bihardancsházán 54% talált lakóhelyén munkát A közoktatási feladatellátás jelenlegi jellemzői a sárréti kistérségben A sárréti kistérségben a közoktatási feladatot ellátó intézmények száma 30, ebből 7 intézmény Püspökladányban működik: 3 óvoda, 4 általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, önálló és 5 tagintézményként működő alapfokú művészetoktatási intézmény. A térségben működik több felnőttoktatási és egy sajátos nevelési igényű óvodásokat ellátó és egy művészetoktatási alternatív fenntartású intézmény is. A településes kistérség jellemzője, hogy Bihardancsháza kivételével az óvodai és az általános iskolai oktatást a helyi önkormányzatok megvalósítják. A térség középiskolai igényét a Püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, illetve a nádudvari ÁMK Kézműves Kismesterségek Szakiskolája valósítja meg. Önként vállalt feladatként Biharnagybajom, Földes, Kaba, Nádudvar, Püspökladány és Tetétlen működtet alapfokú művészetoktatást. A pedagógiai szakellátás jelenleg megyei feladatellátásban valósul meg, a püspökladányi székhelyű Nevelési Tanácsadó. Az elmúlt évben néhány esetben még a berettyóújfalui Nevelési Tanácsadó szakemberei is közreműködtek Bihartorda, Földes és Sáp szakellátásában.

20 Az egyes települések közoktatási feladatellátásának jellemzői: BÁRÁND Báránd lélekszáma 2838 fő. A településen két, önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény működik: az Általános Iskola és a Napköziotthonos Óvoda. Mindkét intézmény esetében jellemző a stagnáló létszám, a belépő populáció inputhelyzetének romlása. Jelentős a rendszeres jövedelmet nélkülöző családok aránya, jellemző az elszegényedés. Az iskola eredetileg is e célra épült épületegyüttesben működik, melyek közül e legrégebbi az 90es években, majd a másik kettő 985ben és 992ben épült. Főzőkonyhát üzemeltetett az iskola, amely rendelkezik HACCP minősítéssel. Ellátja az óvodát és a szociális étkeztetést is. A mindennapos testnevelés feltételei adottak: tornaterem, tornaszoba, fedett terasz, focipálya és játszótér áll rendelkezésre. Az informatikaoktatást 4 db hálózatba kötött, ADSLinternettel rendelkező számítógép szolgálja. Az iskolában 3000 kötetes könyvtár és módszertani folyóiratok segítik a nevelők felkészülését. A taneszközökkel való felszereltség megfelelő. A szakos ellátottság 00 %os. BIHARDANCSHÁZA A kistérség legkisebb lélekszámú (25 fő) településén már 200. óta nem működik általános iskola. A 65 éves tanulók nevelésétoktatását Nagyrábé látja el, intézményfenntartó társulás keretében. Az egy csoportos napköziotthonos óvoda szeptembere óta a nagyrábéi óvoda tagintézménye. BIHARNAGYBAJOM A 307 lakosú nagyközség két közoktatási intézményt tart fenn: Szűcs Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Napköziotthonos Óvoda szolgálja a kötelező és az önként vállalt (művészeti oktatás) feladatellátást. Az óvoda és az iskola egyaránt kétkét telephelyen működik. Az iskola főzőkonyhát üzemeltet, az iskolai napközis és menzás ellátást is biztosítva. Az iskolában 200ben indult el az alapfokú művészeti oktatás. Jelenleg képzőés iparművészeti és táncművészeti ágakban összesen 8 tanszakon folyik a képzés.

21 2 BIHARTORDA A 984 lakosú faluban egy integrált intézmény látja el az óvodáztatást, az általános iskolai és a községi iskolai közös könyvtári feladatokat. Az intézmény neve: Általános Iskola, Napköziotthonos Óvoda és Községi Könyvtár Az iskola épülete 880ban épült, 960ban újították fel utoljára. Eredetileg is iskolának és szolgálati lakásnak épült. Eszközbeszerzési pályázaton nyert összegből folyamatosan vásárolnak iskolabútorokat, de szükség lenne még tanulói padokra, asztalokra, szekrényekre, stb. új pedagógiai módszerek alkalmazását lehetővé tevő speciális berendezésekre, szemléltető eszközökre. Az iskola könyvtárában kb. 500 kötet segíti a pedagógusok módszertani felkészülését. Az iskola épületének kiváltására 2004ben PHAREpályázatot nyert a fenntartó szeptemberében már új épületben, a legkorszerűbb informatikai felszereltséggel kezdte el működését az iskola tanulócsoportjainak fele. Az iskola erősen amortizálódott, kiváltásra váró régi épületében még 4 tanterem és a főzőkonyha található. A főzőkonyha látja el a település szociális és gyermekétkeztetését. FÖLDES A 4403 lakosú Földesen két intézmény lát el közoktatási feladatokat. a Községi Óvoda és a Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Községi Óvoda: Az óvoda két telephelyen, több épületben működik (Kállai úti Óvoda és Rákóczi úti épületek). Az étkeztetést egy főzőkonyha és egy melegítőkonyha biztosítja, melyek korszerűsítése a HACCP rendszernek 2005ben megfelelően megtörtént. Hiányzó funkcionális helyiségek: orvosi szoba, tornaszoba, nevelői szoba. Karácsony Sándor ÁMK Általános Iskolája: Az iskola az ÁMK tagintézményeként működik, 22 párhuzamos osztállyal. A tanulók jelentős hányada (47,5%) hátrányos helyzetű, igen sok a munkanélküli szülő, az utóbbi években növekszenek a rossz szocializációs szinttel, tanulási kudarcokkal terhelt tanulók. A 2004/05ös tanévtől elkezdték az integrált nevelés programját, felmenő rendszerben. és 5. évfolyamon. Az intézmény alapfokú művészeti oktatást is végez Földesen kívül Szerepen és Sápon. Az oktatás 9 tanszakon folyik, az utóbbi években fő földesi, 50 fő sápi és 40 fő szerepi növendék részvételével. Mind az általános iskolában, mind az alapfokú művészetoktatás tekintetében jó a szakos ellátottság, az eszközellátottság azonban fejlesztésre szorul. Az ÁMK épületében 2 tanteremben folyik az oktatás, az 4. évfolyam számára napközi ellátás és az 58. évfolyam számára tanulószobán történő tanulás szervezése. Az épületek (három épületben működik, egy telephelyen az ÁMK) felújításra szorulnak, a hiányzó eszköz és felszerelés vásárlására a költségvetésben nem tervezhető keret.7 számítógép segíti az informatika oktatást, az internetes elérhetőség biztosított. Az iskola szakos ellátottsága 00%os. Az ÁMK kistérségi szerepvállalása is meghatározó, kihelyezett gimnáziumi képzést is folytathatnak itt a vonzáskörzet felnőtt lakosai.

22 22 KABA A 6576 lakosú településen két önálló közoktatási intézmény működik. a Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Napköziotthonos Óvoda, Kaba. Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Az általános iskola 3 épületben működik, ebből a székhely épület iskolának, a másik két épület művelődési háznak, illetve irodaháznak épült. (97577.). Jelentős gondot jelent a mindennapos testnevelés megszervezése, hiszen a rendelkezésre álló egy tornaterem a csoportok számáéhoz és a tanulólétszámhoz mérten kevés és a szabadtéri mozgást szolgáló bitumenes pálya balesetveszélyes. Az iskola közepes felszereltségű, bútorzata folyamatos cseréje nem történhetett meg. Informatikai felszereltsége jónak mondható (32 db gép, 7 internetes vonal ADSL). Az intézmény rendelkezik önállókönyvtárral, benne pedagógiai kb. 250 kötetes szakkönyvtárral. A vezetők és az alkalmazottak tájékozódását több jogi és szakmai folyóirat segíti. Átszervezésre 2005ben került sor: ekkor indították a művészeti oktatást. A 2005/2006os tanévben 75 tanuló részvételével, négy művészeti ágban 3 tanszakon indult be az új profilú oktatás. Az iskola innovációs feladatot is vállalt: az integrációs és képesség kibontakoztató program kidolgozása van folyamatban. Napköziotthonos Óvoda, Kaba: A napköziotthonos óvoda három telephelyen végzi munkáját, az épületek közül a Hétszínvirág Óvoda eredetileg családi háznak, gazdasági épületnek épült, a Napsugár óvoda pártház volt, a Tölgyfa Óvoda pedig óvodaként és szolgálati lakásként funkcionált. Az intézmény épületei korukhoz képest jó műszaki állapotban vannak, valamennyi épületben rendelkeznek tornaszobával. Az intézmény felszereltsége átlagos, a bútorok cseréje folyamatos, de 2008ig nem realizálható. Funkcionális helyiségekből van hiány, hiszen 2 csoporthoz hiányzik a külön öltöző, mosdó és WC (a mosdót két csoport használja, illetve folyosó egy részében történik az öltözködés). Nélkülözik az elkülönítő szobát is. Az óvoda mindhárom telephelyén van melegítő konyha, melynek HACCP szerinti minősítése megtörtént. NAGYRÁBÉ A 2460 lélekszámú településen egy közös igazgatású közoktatási intézményben integrálták az óvodai és az általános iskolai szolgáltatásokat. Az intézmény neve: Móricz Zsigmond Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda. Az iskola és az óvoda épületei eredetileg e funkcióra épültek. Az általános iskola 3 épületben, 2 telephellyel működik. Az óvodai intézményegység tagóvodája a bihardancsházi egy

23 23 csoportos óvoda. A nagyrábéi és bihardancsházi önkormányzat a dancsházi gyerekek iskolázása miatt intézményfenntartó társulást tart fenn. Az óvoda főzőkonyhával rendelkezik, melynek HACCP szerinti minősítése folyamatban van. Tornaszoba, fedett terasz szolgálja a gyerekek mindennapos testmozgását. Az intézményegység felszereltsége jónak mondható, az udvari játékok fejlesztésére lenne szükség. A bútorzat cseréje pályázati források, alapítvány és a szülők segítségével folyamatos. Az óvoda épülete műszaki állapota miatt átfogó rekonstrukciókra szorul. Az iskola két telephelyen működik, az épületek kora év. Hiányoznak funkcionális helyiségek: nincs orvosi szoba, aula, szertárak, a könyvtárban nincs olvasóterem. A mindennapos testnevelés feltételei adottak: tornaterem, tornaszoba, játszótér, nagy udvar. Az iskola felszerelése az átlagosnál jobb, 5 tornateremben cserélhették ki a bútorzatot is. 7 számítógép konfiguráció, internetes elérhetőség, jogtiszta szoftverek szolgálják az informatika oktatást. A szakos ellátottság teljes, de az ellátatlan gyerekek és tanulók miatt hiányzik a logopédus és a gyógypedagógus szakember. A nevelőtestület sikeresen működteti az integrációs oktatás programját, mintegy száz tanuló bevonásával. Az intézményben működik a sárrétudvari Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett tagozata, ahol zeneművészeti, táncművészeti és képző és iparművészeti oktatás folyik. Zenét 20, táncot 40, képző és iparművészetet 24 tanuló tanul Nagyrábén. Az iskolába és az óvodába is járnak az alapvető szakmai és jogi eligazodást segítő szakfolyóiratok. N Á D U D VAR A közel tízezres (9376fős) városban egy óvoda, egy általános iskola és egy közös igazgatású közművelődésiközoktatási intézmény látja el kötelező és az önként vállalt közoktatási feladatokat. Kövy Sándor Általános Iskola Az iskola épületei funkcionálisan is iskolának és szolgálati lakás céljára épültek, a legrégebbi épület 870ben, a legújabb 974ben (bővítés). Az intézményegységek: általános iskola felnőttoktatás Funkcionális helyiségek közül több hiányzik az iskolában: pl. természettudományi előadói, nyelvi, vizesblokk WC, tornaterem, szertár, nevelői szoba, közösségi tér, aula. Az épületek között épültek, 990ben került sor nagyobb felújításra. Főzőkonyha működik, minőségbiztosítása megtörtént. A mindennapos testnevelés feltételei adottak: tornacsarnok, tornaterem 3 kézilabdapálya 2 füvesített nagypálya, játékudvar.

24 24 Az informatika oktatását 5 hálózatban működtetett Pentium II. számítógép segíti, ADSLinternet elérhetőséggel. A számítógépeket mérnöktanári képzettségű rendszergazda gondozza. Az iskolai könyvtár jól ellátott, közel 6 ezer kötetes. A bútorok folyamatos cseréje indokolt lenne. A szakos ellátottság teljes, helyben történik a logopédiai ellátás, fejlesztő pedagógusok segítik a diagnosztizálásra épülő egyéni fejlesztést. Az iskolába járnak a legfontosabb szakmai és jogi folyóiratok, közlönyök. Ady Endre ÁMK: Az Általános Művelődési Központ intézményegységei: Művelődési Ház Városi Könyvtár Alapfokú Művészeti Iskola Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája és Kollégium Az intézmény eredetileg közművelődési funkcióra épült, a kollégium egy korábbi felvonulási faházból került kialakításra. A szakiskolai műhelyek egy, eredetileg általános iskolának létesített épületben találhatók. A szakiskolában oktatott szakmák: szőnyegszövő, kosárfonófonottbútor készítő, fazekas, bőrtárgy készítő, faműves, falusi vendéglátás, számítógépkezelő. Az iskola épületei közül a kollégium elavult, kiváltásra szorul, a műhelyépület felújítása most van folyamatban (a 2006/2007es tanévre készül el). Az iskola jól felszerelt (OM pályázatok, átvett pénzeszközök, pályázati források). Funkcionálisan hiányzó helyiségek: tornaterem, szertárak, szaktanterem a közismereti tárgyakhoz. Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde: Az intézménynek 3 épületegysége van, amelyek között épültek. Funkcionális helyiségek hiányoznak: orvosi szoba, öltöző a konyhai dolgozóknak. Az étkeztetést 2 főzőkonyha és melegítő konyha biztosítja, melyek megfelelnek a HACCP minőségbiztosításnak. Az óvoda rendelkezik a mindennapos testmozgáshoz szükséges helyiségekkel és színterekkel: tornaszobák, játszóudvarok. Az intézmény felszereltsége, eszközállománya jó, 5 csoportszobában volt bútorcsere. Az óvoda nem rendelkezik pedagógiai szakkönyvtárral. A fontosabb jogi és szakfolyóiratokat járatják.

25 25 P Ü S P Ö K LA D Á N Y A 6 és fél ezres (6308) lélekszámú város a közoktatási törvény 86 () értelmében gondoskodik az óvodai nevelésről, az általános iskola nevelésoktatásról, az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek/tanulók óvodai neveléséről, iskolai oktatásáról. Önként vállalt feladatként látja el az alapfokú művészetoktatás, kollégiumi ellátás és a felnőttoktatás feladatait. Egyesített Óvodai Intézmény: Az óvodáztatást az 996ban, 8 óvodából integrált intézményként látja el. Feltételrendszere átlagos, az eszközbeszerzés ütemezetten történik. Az intézmény önálló gazdálkodási egységként működik, így 2 konyhai dolgozóval, élelmezésvezetővel, 6 karbantartóval biztosítja a tagintézmények kiszolgálását. A 25 csoportos óvoda 548 gyermeket lát el, vegyes életkorú csoportokban. A tagóvodákban 4 főzőkonyha és 4 melegítőkonyha üzemel. A konyhák HACCP minőségbiztosítása folyamatban van. Az épületek közül a legrégebbi több, mint 00 éves, a legfiatalabb épület 23 éves. Funkcionálisan mindegyik épület óvodának, illetve szolgálati lakásnak épült. Több kötelezően előírt helyiség hiányzik: 3 tornaszoba, óvónői szobák, orvosi szoba, szertárak. Az intézmény alapvetően rendelkezik a mindennapos testnevelés elemi feltételeivel: 5 épületben tornaszobával, fedett teraszokkal, játszóudvarokkal, udvari játékokkal, sportszerekkel. Az óvoda bútorai, szemléltető eszközei elhasználódtak, cserére szorulnának. Az intézményben összesen 4 számítógép konfiguráció áll rendelkezésre. Járnak a nélkülözhetetlen szakmai folyóiratok, közlönyök. Az általános műveltség közvetítésén túl a püspökladányi általános iskolák profilja: Petőfi Sándor Általános Iskola: Az intézmény a város legrégebbi iskolája, főépülete több mint száz éves. Három telephelyen működik a sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolai ellátását is alapfeladatként ellátó iskola. A nevelőtestület összetétele 00%os szakos ellátást biztosít. Hamarosan szabad kapacitással rendelkezik matematika, magyar, testnevelés tantárgyakban. Az intézmény oktatásiképzési profilja: emelt szintű testnevelés, idegen nyelv és matematika oktatás, sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók neveléseoktatása 8. évfolyamon, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő szakiskolai képzése 90. évfolyamon, kötelező felvétel biztosítása a gyógypedagógiai tagozaton, gyógytestnevelés ellátása Püspökladány területén, sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléseoktatása, egésznapos iskolaotthonos iskolai nevelés oktatása, képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, pedagógiai szakszolgálat (gyógytestnevelés) ellátása Püspökladány területén.

26 26 A Kálvin Téri Általános Iskola: Az intézmény 3 épületben működik (Kálvin tér 3. sz, 6. sz, Iskola köz 5. sz.). Egy tornaterem és egy tornaszoba, sportudvar szolgálja a mindennapos testnevelés feltételeit. Az iskola főzőkonyhát üzemeltet. Az intézmény oktatásiképzési profilja: emelt szintű matematika és idegen nyelv oktatása, a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált neveléseoktatása, prevenciós testnevelés. Petri telepi Általános Iskola: Az iskola 3 épületben, két telephelyen működik (Karcagi u , Karcagi u. 25.sz). Melegítőkonyhát üzemeltet, az étkeztetést a karcagi úti tagóvoda biztosítja. Az intézmény oktatásiképzési profilja: angolnémet nyelv felmenő rendszerű oktatása. évfolyamtól. prevenciós testnevelést biztosít. Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium: a., Alapfeladatai: gimnáziumi nevelésoktatás hat évfolyamos és négy évfolyamos képzésben, öt évfolyamos gimnáziumi képzés (9. évfolyamos idegen nyelv előkészítés), b., Szakközépiskolai nevelésoktatás 92. évfolyamon: általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára való felkészítés, szakmai orientáció, szakmai alapozó, 35. évfolyamon szakmai vizsgára felkészítő szakképzés. c., Szakiskolai nevelésoktatás: 90. évfolyamos szakmai orientációs alapozó 3 évfolyamos szakmai vizsgára felkészítés d., kollégiumi ellátás, e., felnőtt oktatás, f.,4 évfolyamos gimnáziumi képzés, g.,4 évfolyamos szakközépiskolai képzés. A középiskola expanziója megállt a évben, majd ben érzékelhetővé válik egy átmeneti demográfiai hullámvölgy. A középiskola a korábbi képzési szerkezetét megtartva 2003tól bekapcsolódott a Szakképzési Fejlesztési Programba szeptemberétől 5 évfolyamos nyelvi előkészítő osztály is indult az intézményben.

27 27 A felnőttoktatás jelenleg esti munkarendben folyik. A kollégiumi ellátás estében az igények folyamatos csökkenése látszik, melynek oka az országos tendenciákhoz hasonlóan valószínűleg a kollégium komfortjának állapota is. Püspökladányban az elmúlt években csökkent az óvodások és az általános iskolások aránya, a következő években stagnálás prognosztizálható. Az óvodában a tanköteles korúvá váló gyerekek több mint ötöde nem válik tankötelessé. Az intézmények infrastruktúrája romló állapotban van karbantartásra, állag megóvásra évek óta nem jut elegendő forrás. Az óvodák, iskolák eszközellátottsága jónak mondható e területen több fejlesztésre került sor. Elmaradás van azonban az óvodai udvari játékok, szaktantermek, könyvtárszobák, illetve a kollégium berendezései területén. Több intézményben hiányoznak funkcionális helyiségek: 2 db óvodai és gyógypedagógiai tagozatot szolgáló tornaszoba, tornaterem és aula a középiskolában, szaktantermek a zeneiskolában, könyvtárszobák az iskolákban. Az alapfokú művészeti oktatást ellátó Csenki Imre Művészeti Iskola zene, képző és iparművészeti, illetve táncművészeti ágban képezi növendékeit. Az idei tanévben sem csökkent a létszám: 475 növendéket 23 tanár, köztük 6 főállású oktat. Előképzőre 64 fő, alapfokra 82 fő és továbbképzőre 5 fő jár. Az intézményben több szaktanteremre lenne szükség. A felszereltség átlagos, az utóbbi években kevés forrás jut a hangszerek és a bútorzat amortizációjának pótlására. A tanszakok száma áganként: zeneművészet: 0 képző és iparművészet: 3 táncművészet: 2 Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító: A megyei feladatellátást végző intézmény állománya igen szűkös: fő pszichológus, fő gyógypedagógus, fő pszichológus, fő fejlesztő pedagógus, fő szociálpedagógus. Elhelyezésüket Püspökladány város vállalta fel, székhelyük jelenleg felújítás alatt áll. Logopédiai ellátást végeznek az iskolákban: Biharnagybajomban, Püspökladányban, Kabán, Földesen és Nádudvaron. Logopédiai ellátást végeznek az óvodákban: Püspökladány, Báránd, Bihartorda, Szerep, Tetétlen

28 28 SÁP Az 05 lakosú községben közös igazgatású közoktatási intézmény látja el a település közoktatási és közművelődési alapfeladatait, Általános Művelődési Központként. Az óvoda két vegyes csoporttal önálló épületben működik. Az óvodai intézmény egység főzőkonyhája látja el a település étkeztetését (gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés). A főzőkonyha minőségi megfeleltetése folyamatban van. Az óvodásokat kiszolgáló épület felújításra szorul, nem rendelkezik orvosi szobával, tornaszobával. Az iskola 8 tantermes 900ban épült, 994ben bővített épületét ez év tavaszán elkezdték pályázati forrásból felújítani, bővíteni. A 2005/06ban elvégzendő, folyamatban lévő korszerűsítés keretében tornaterem, aula épül, akadálymentesítés történik. Ezzel megteremtik a mindennapos testnevelés feltételeit, a hiányzó közösségi színtereket is. Az óvoda fő óvodapedagógust, fejlesztőpedagógust, az iskola kémia és rajz szakos nevelőt nélkülöz. Az intézménybe járnak a vezetők és a nevelők tájékozódását alapvetően elősegítő folyóiratok. S Á R É T U D V A RI A 338 lakosú településen két önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény működik: a Jókai Mór Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és a Napköziotthonos Óvoda. Az általános iskola 3 telephelyen, az óvoda két telephelyen látja el alapfeladatát. A művészetoktatáson kívül mindkét intézmény ellátja önként vállalt feladatként a sajátos nevelési igényű gyerekek, illetve tanulók nevelésétoktatását. Az óvoda és az iskola épületei funkcionálisan is erre a célra épültek. Az iskola hiányzó funkcionális egységei: egészségügyi szoba, egyéni foglalkoztatók, művészeti oktatás tantermei. Épületei 960, 965, 980ben épültek. Az iskola főzőkonyhát üzemeltet, mely rendelkezik HACCP minősítéssel. Az intézmény rendelkezik a mindennapos testnevelést alapvető feltételeivel (tornaszoba, játszóudvar, kispálya). A felszereltsége, bútorzata közepes állagú, 28 számítógéppel, ADSL internetes elérhetőséggel, projektorral, belső hálózattal rendelkeznek. Pedagógiai szakkönyvtárak kb. 00 kötetes, az alapvető jogi és szakmai folyóiratokat járatják. Szakos ellátottsága jó, fő magyarének szakos nevelő hiányzik. A művészeti iskolában már beiskolázták a hiányzó táncpedagógust. A tanulók mintegy 2 %át érinti a szakszolgálati ellátás igénye jelenleg megoldatlan a logopédiai ellátás, a nevelési tanácsadás és a gyógytestnevelés.

29 29 SZEREP Az 722 lélekszámú községben egy közös igazgatású közoktatási intézmény működik: az Általános Iskola, Óvoda és Könyvtár, amely 5 telephelyen látja el alapfeladatait. Az intézmény nélkülözi a tornatermet. Az építmények 952, 980. és 989. években létesültek. A szociális és gyermekétkeztetést az óvodában működő főzőkonyha biztosítja, a HACCP rendszernek való megfeleltetése folyamatban van. A mindennapos testedzést tornaszoba, szabadtéri kispályák és játszóudvarok biztosítják. Az óvoda, iskola bútorzata, felszereltsége az átlagosnál jobb. Az informatikai felszereltség átlagos, az intézményben 2 db konfiguráció szolgálja az oktatást. A jogi, szakmai informáltságot szolgáló folyóiratot már elégtelenül szolgálják a vezetők és a nevelők tájékozódását. Fejlesztési elképzelések között szerepel a konyha korszerűsítése, tornaterem építése és az ebédlővel történő bővítés. TETÉTLEN Az 485 lakossal rendelkező Tetétlenen a Zichy Géza Közoktatási és Közművelődési Intézmény látja el az óvodai nevelést, az általános iskolai nevelésoktatás, az alapfokú művészetoktatás és a közművelődés alapfeladatait. Önként vállalt feladatként működteti az alapfokú művészetoktatást Tetétlenen zeneművészeti, táncművészeti, képző és iparművészeti, szín és bábművészeti ágban, debreceni telephelyén táncművészeti ágban. Az intézmény korszerű iskolaépületben, felújított művelődési házban és jól karbantartott óvodában végzi munkáját. Az óvoda épülete felújításra került, felszereltsége megfelelő, a bútorzat cseréje indokolt lenne.. Az intézményben elkezdődött az integrációs fejlesztés programja. Hiányzik a gyógytestnevelés és a logopédiai ellátás, hiszen a gyerekek mintegy 20%a rendelkezik beszédhibával, illetve valamilyen díszfunkcióval. Az eredetileg 926ban óvodának épült intézményegység főzőkonyhát üzemeltet, mely ellátja a település gyermekétkeztetését és szociális étkeztetését is. Az óvoda rendelkezik tornaszobával, játszótérrel, focipályával. Az udvari játékok bővítésére lenne még szükség az optimális testnevelés, szabadtéri mozgás érdekében. A közös igazgatású közoktatási intézmény általános iskolai intézményegysége optimális környezetben, újonnan ( ) épült iskolaépületben működik. Jól felszerelt, a mindennapos testnevelés feltételeit tekintve optimális feltételekkel láthatja el feladatát: tornaterem, rekortános kispálya, és futópálya, fedett terasz. A tanulók és a felnőttek étkeztetését melegítő konyha szolgálja. Az iskola teljesen új felszerelésekkel és bútorzattal rendelkezik, a kistérség legszebb iskolája. A szakos ellátottságban a kis óraszámú nevelők hiánya okoz némi gondot, illetve a gyógytestnevelés és a logopédiai ellátás helyben történő megoldása.

30 30 A bárándi Általános Iskola bejárata Óvodai ellátás A kistérség településein az óvodai feladatellátás fő mutatói a következőképpen alakulhatnak ban, a születés számok ismeretében: 2006/2007. Báránd 4/93 Bihardancsháza /5 Biharnagybajom 6/35 Bihartorda 2/40 Földes 6/54 Kaba 8/260 Nagyrábé 3/85 Nádudvar /348 Püspökladány 25/540 Sáp 2/58 Sárétudvari 5/29 Szerep 3/74 Tetétlen 3/6 3. sz. táblázat 2007/ /85 /5 6/35 2/39 6/44 8/265 3/85 /348 25/520 2/58 5/29 3/78 3/60 Megállapítható, hogy a kistérség nagyobb települései esetében nem csökken az óvodáskorúak létszáma, bár az ezer fő alatti településeken a 2000/200es adatokhoz mérten további létszámapadást regisztráltunk. Érzékeny változás nem következett be az óvodák működtetésében az elmúlt öt év alatt, a 3 évesek azonban szinte teljes létszámban megkezdik az óvodát a kistérségben. Az óvodai csoportok feltöltöttsége és a püspökladányi óvodák integrációja is jelzi, hogy a létszámcsökkenés és az ingyenes ellátás kényszerű kiterjesztése komoly feszültséget jelent a települések finanszírozásában.

31 3 Fontosabb óvodai mutatószámok a kistérségben októberi statisztika szerint táblázat / Ebből sajátos nev. ig. integr. okt Település Óvodai Óvodás neve férőh. gyerm. Száma száma Báránd Bihardancs háza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárétudvari Szerep Tetétlen 4/a. sz. 2/2 3 4 Nemzeti etnikai Óvodai Óvoda nevben csop. ped. résztv. száma száma száma Dajkák száma Egyéb dolg. száma Más települ. bejár. óvodás. száma Az óvodai férőhelyek jelzik: az eredetileg a térség legkisebb településén is a legalább kétcsoportos óvodák az utóbbi 05 évben fogyó létszámokkal működnek. Örvendetes jelenség, hogy a városokon kívül immár a több településen is megállt a népességfogyás. Ugyanakkor arányaiban növekszik a problémákkal terhelt, nehezen nevelhető, a kudarcokat nehezen viselő gyerekek száma az óvodákban, iskolákban.

32 októberi statisztika szerint / Ebből sajátos nev. ig. integr. okt (2fő gyes) Település Óvodai Óvodás neve férőh. gyerm. Száma száma Báránd Bihardancs háza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárétudvari Szerep Tetétlen 4. sz. táblázat 2/2 3 4 Nemzeti etnikai Óvodai Óvoda nevben csop. ped. résztv. száma száma száma 4 8 A sárrétudvari óvoda épülete 5 6 Dajkák száma Egyéb dolg. száma Más települ. bejár. óvodás. száma

33 Általános iskolai nevelésoktatás várható alakulása 4. sz. táblázat Báránd Bihardancsháza Biharnagybajo m Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szerep Tetétlen 2006/ /2008. oszt.sz. létszám oszt.sz. létszám x x x x Néhány település általános iskolájában létszámcsökkenés tapasztalható: Bihartordán, Tetétlenen és Sápon a nagyobb létszámú nyolcadikosok helyett kisebb létszámú elsősök lépnek iskolába. A térség többi általános iskolájában a jelenlegi létszámokkal számolnak 2008ig, természetesen az intézmények jelenlegi formájában szeretnék az óvodai ellátást és a nyolc évfolyamos iskoláztatást megvalósítani. A tankötelezettség kiterjesztésével a kistérség települései megállapodhatnak a Püspökladányban és Nádudvaron működő önkormányzati középiskolákkal a kötelező feladatellátás tekintetében. A kihasználtságra és a normatív bevételek csökkenésére lehet következtetni az alábbi mutatók alapján.

34 34 2. sz. grafikon A kistérségben egy tanulócsoportra eső általános iskolai tanulók számának alakulása A tanulólétszámok természetesen a nagyobb általános iskolák esetében jelentenek 2 fő fölötti átlagot: Kabán, Nádudvaron és Püspökladányban. A három városban is csökkent az egy tanulócsoportra eső általános iskolások száma viszonylatában. A pedagógusok létszámadatainak összehasonlító elemzése figyelemreméltó tendenciákat jelez. A kistérség általános iskoláiban évhez mérten 2 csoporttal csökkent a csoportszám és 98 fővel a tanulólétszám. A nagy költségigényű napközis csoportok száma alig csökkent, melynek következtén a pedagógus létszám mindössze 4 fővel lett kevesebb. Így az egy pedagógusra eső óvodások/iskolások számában nem történt lényegi változás. Az utóbbi hónapok központi a kistérségi feladatellátást, intézményfenntartó társulásokat preferáló kormányzati intézkedései kapcsán megállapítható, hogy egyes kistelepülések óvodái és iskolái nem tudják teljesíteni a kistérségi, vagy intézményfenntartó társulások számára támasztott kiegészítő normatíva kritériumait.

35 35 Fontosabb általános iskolai mutatószámok a kistérségben : 2004.októberi adatok 5/.sz.táblázat Település neve Báránd Bihardanc sháza Biharnagy bajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárétudvari Szerep Tetétlen / ½ /3 Sajátos Nemzeti Integrált. Tanulók nev.ig. etnikai okt. száma integrál oktatás(etnikai, t. okt. ban résztv. hátrányo száma száma s, stb.) 25 x x x x 2 3 Évfoly. Tanuló száma csop. száma 4 Napk. tanulók száma 8 x 3 x 3 x 5 6 Iskolaotthon Napk. os okt. csop. résztv. száma száma x x tsz /2 2/45 6+tsz tsz. +tsz / Az általános iskolák adatait a 5. sz. táblázat adataival összevetve látható: a tanulócsoport számok csökkenésével nem csökkent arányosan a pedagógusok létszáma. Nőtt az integrált nevelésben résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók aránya. Ugyanakkor csökkent a napközis csoportok iránti igény.

36 36 Nádudvar egyik patinás iskolaépülete októberi adatok 6.sz.táblázat Telep Tanuló Pedagógusok Egy Technikai Tantermek ülés szobai száma ped.ra dolgozók száma neve oktjutó száma Napban Tanít Taná közis gyerm. Okt. Nor Szükség résztve száma ó r nevel Közvet Egyé mál tanterm vő t. sz. ő lsegítő b. Báránd Biharda x x x x x x x x x ncsháza Biharna , gybajom Bihar5 6 5, torda Földes , csop. Kaba , Nagy7 0, rábé Nádud , var Püspök , ladány Sáp n.a. n.a. 9,4 5 5 Sárét , udvari csop.b. Szerep Tetétlen , Torna Más terem Iskolai telepütorna könyv lésről szoba tár bejárók száma 2 x x x 2 * * n.a. *

37 37 A kistérség iskoláiban a tanulólétszám nem apadt az országos átlagnál nagyobb mértékben az elmúlt 05 év alatt. A kistérség településeinek 2000 és 2004 között elfogadott közoktatási, intézményfejlesztési és működtetési koncepciója számol a 34 éves népesség mérsékelt fogyásával, a től kezdődő stagnálással októberi statisztika szerint / ½ /3 Sajátos Nemzeti Integrált. Tanulók nev.ig. etnikai okt. Település száma integrál oktatásba (etnikai, neve t. okt. n résztv. hátrányo száma száma s, stb.) Báránd 95 Bihardancs x x x x háza Biharnagyb ajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspök ladány Sáp Sáré306 4 tudvari Szerep 89 8 Tetétlen /2.sz.táblázat 2 3 Évfoly. Tanuló száma csop. száma 4 Napk. tanulók száma 5 6 Iskolaotthon Napk. os okt. csop. résztv. száma száma 24 x x 8 x x 20 x

38 októberi adatok 6.sz.táblázat Telep Tanuló Pedagógusok Egy Technikai Tantermek ülés szobai száma ped.ra dolgozók száma neve oktszáma Nap jutó ban Tanít Taná közis gyerm. Okt. Nor Szükség résztve száma ó r nevel Közvet Egyé mál tanvő t. sz. ő l.segítő b terem Báránd 6 2 0,2 2 9 Biharda x x x x x x x x x ncsháza Biharna gybajom Bihar torda Földes , csop. Kaba Nagy rábé Nádud , var Püspök , ladány Sáp 4 7 0, Sárét udvari csop.b. Szerep Tetétlen Torna Más terem Iskolai telepütorna könyv lésről szoba tár bejárók száma 2 x x x 2 2 * épül * Középfokú oktatásképzés helyzete A Sárrét települései közül Püspökladány és Nádudvar lát el önként vállalt feladatként középiskolai neveléstoktatást októberi adatok Tanulók száma Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 450 Püspökladány Gagarin u. 2 Ady Endre ÁMK Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája 7. sz. táblázat Szakiskolai oktatás 3/34 4/28 Szakközépiskolai oktatás 7/479 Gimnáziumi oktatás 3/39 Kollégiumi ellátás 57 34

39 októberi adatok 8. sz. táblázat Szakiskolai oktatás Szakközépiskolai oktatás Gimnáziumi oktatás Kollégiumi ellátás Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 450 Püspökladány Gagarin u Ady Endre ÁMK Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája 3 34 Tanulók száma A középfokú oktatás tekintetében az országos tendenciáknak megfelelően a gimnáziumi képzés a legnépszerűbb. A középiskolai ellátásban részesülők száma nem változott, inkább az átstrukturálódás jellemezte az elmúlt évtizedet: a tanulók döntően élnek a kitolt szakmaválasztás lehetőségével, így a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók aránya növekedett meg ugrásszerűen, a szakiskolát választó tanulók száma erőteljesen csökkent. Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Püspökladány: Gimnáziumi nevelésoktatás: négy évfolyamos és hat évfolyamos gimnázium öt évfolyamos gimnáziumi képzés (nyelvi előkészítés 9. évfolyamon a 2004/05ös tanévben indult, de a 2005/06 tanévben nem) Szakközépiskolai nevelésoktatás: 92. évfolyam általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára történő felkészítés szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szakmai alapozó oktatás humán szociális szolgáltatás műszaki informatika gépészet környezetvédelem szociális szolgáltatás szakma csoportokon kívüli belügyi rendészeti szakma nélküli 35. évfolyamon: szakmai vizsgára felkészítő szakképzés gazdasági informatikus számítástechnikai szoftverüzemeltető pedagógiai asszisztens környezetvédelmi technikus (mezőgazdasági szakirány)

40 40 A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium főépülete Szakiskolai nevelés oktatás: 90. évfolyam: általános műveltséget megalapozó oktatás, szakmai orientáció műszaki szakterületen. könnyűipari építészeti faipari gépészeti környezetvédelem szakmacsoportok 3. évfolyam: szakmai képzés nőiruhakészítő, asztalos, kőműves, szobafestő mázoló tapétázó, mezőgazdasági gépész, környezet és természetvédelmi szakmunkás, szerkezet lakatos, élelmiszer és vegyi árú eladó. Ady Endre ÁMK Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája, Nádudvar: A szakiskola egyedi képzést vállalt fel a kihalóban lévő kézműves és kisipari termelés hagyományainak felélesztésével a kerámiaiparban, a bőrfeldolgozásban és a népi iparművészetben. E hagyományos iparágak stratégiai szempontból is jelentősek, hiszen a sárréti térség egyik távlatos lehetőségét, a turizmust erősítik.

41 4 Az ÁMK intézményegységeként működő iskola nem speciális szakiskolai képzést, illetve érettségire épülő szakképzést, végez. Elsősorban térségi feladatot lát el, hasonló profilú szakképző iskola a megyében ezen kívül csak egy működik, Debrecenben. Az itt folyó szakmai képzés országosan is kiemelkedő a hagyományos kézműves szakmák iskolarendszerű oktatása tekintetében. Az Országos Ifjúsági Kézműves pályázaton, mindannyiszor kimagaslóan szerepelt az iskola. Legeredményesebb Szakiskola" elismerő címet kapta meg 999ben a MKMtól, és az MMItől. 200ben, 2003ban és 2005ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ország öt legeredményesebb intézménye között ismerte el az iskola szakmai munkáját. A képzés időtartama: négy év (2+2 év). 90. évfolyamon: általános 2. évfolyamon: szakképzés. A szakképzés évfolyamait nem indítják párhuzamosan, csak 2 éves turnusokban, hiszen a képzés nem a tömeges szakképzést szolgálja. Az itt végzett tanítványok főként kisvállalkozásokat alapítva, egyedi kézműves termékek gyártásával teremtenek egzisztenciát.. évfolyamtól a népi iparművészet szakmáit oktatják: fazekas faműves szőnyegszövő bőrtárgykészítő kézi és gépi hímző kosárfonó virágkötő parkgondozó szakmákban. A kézműves mesterségek mellett beindult még a falusi vendéglátó képzés és a számítógépkezelő (használó) éves képzés. A Sárréti térséghez tartozó települések középiskolai ellátásában jelentős szerepet játszik Debrecen, Berettyóújfalu, Derecske és Hajdúszoboszló is. Általában az a jellemző, hogy a legtehetségesebb tanulók a nyolc évfolyamos, illetve a hat évfolyamos gimnáziumok felé orientálódnak. Népszerűek a debreceni gimnáziumok, illetve néhány szakközépiskolai képzés (pl. közgazdasági, informatikai, egészségügyi szakmacsoportok esetében Debrecent részesítik előnyben). Tendenciózus jelenség, hogy a családok egyre inkább a lakóhelyi környéken választanak középiskolát, ezzel is csökkentve az iskolázás magas járulékos költségeit. A püspökladányi képzési kínálat az elmúlt években igyekszik felölelni a legkeresettebb munkaerő piaci képzéseket. A nádudvari szakiskola a tanulásban nehezebben haladók, illetve a népi mesterségek iránt érdeklődő érettségizett fiatalok számára kínál szakmát. A szakiskola magas színvonalú oktatásának népi iparművészek a letéteményesei, beiskolázásuk túlterjed a kistérségen, régiós vonzásuk van. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium beiskolázása nemcsak a kistérségre szűkül, a 2. sz. mellékletben követhető a tanulók 2005ös összetétele. Mindkét intézményre jellemző, hogy lehetőségeik, forráskeresésük és támogatóik révén igyekeznek megteremteni a képzési feltételeket. Felszereltségük, gyakorlati oktatást segítő

42 42 eszközállományuk az átlagosnál jobb. Problémát a szakmaváltás, újabb szakképzési profil indítása jelent. A szakközépiskola a világbanki képzési program lezárulását követően, 2003ban bekapcsolódhatott az Oktatási Minisztérium Szakképzési fejlesztési programjába Felnőttoktatás Püspökladányban a szakmunkások szakközépiskolája képzési forma kifutásával némi visszaesés tapasztalható az iskolarendszerű felnőttoktatásban. Jelenleg Püspökladányban, Kabán, Nádudvaron és Földesen esti tagozaton történik a gimnáziumi érettségi képzés. Az érettségire épülő szakmaszerzés minden évben meghirdetésre kerül számítástechnikai szoftverüzemeltet, gazdasági informatikus. A felnőttoktatásban figyelembe véve a kistérség településének, a munkaerőpiaci elvárásait fel kell készülni az elearning oktatás fokozatos érvényesítésére, a munkavállalói kompetenciafejlesztő programok gondozására. Nádudvaron kihelyezett tagiskolát működtet 999. óta a Sziltop KHT Kölcsey Ferenc Gimnáziuma. Jelenleg négy gimnáziumi osztályban 30 tanulót készítenek fel az érettségire. A 2005/2006. tanévtől 68 fő 3. évfolyamon pénzügyiszámviteli, valamint gazdaságiinformatikai szakképzésbe kapcsolódott be. A térségben több ígéretes kezdeményezés, sikeres felnőttoktatási program szolgálja a roma népesség felzárkóztató, illetve munkaerő piaci esélyeit. Többek között Biharnagybajom, Földes és Püspökladány vállalt ilyen szerepet az elmúlt években Kollégiumi ellátás A térségi feladatellátást hosszútávon a tanulók kollégiumi elhelyezésével is biztosítani kívánja Püspökladány és Nádudvar önkormányzata. Gondot jelent, hogy egyik kollégium sem felel meg a korszerű komfort elvárásoknak, így a jövőben komoly forrásokat kell mozgósítani a felújításra. Ez az egykori felvonulási épület a szakiskolások második otthona Nádudvaron..

43 Pedagógiai szakszolgálat Nevelési tanácsadás és beszédjavítás: A HajdúBihar Megyei Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ Püspökladányi Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító intézményegysége látja el a kistérség valamennyi településén élő 38 éves korú lakosság nevelési tanácsadói feladatait, a Püspökladány Város Önkormányzata által biztosított épületben. Az alkalmazotti kör összetétele: pszichológus, 2 gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, szociálpedagógus, logopédus és adminisztrátor. Megbízással gyógytestnevelőt alkalmaznak. A logopédiai feladat a távolságok és a kapacitás miatt csak részben ellátott, annak ellenére is, hogy több önkormányzat logopédus alkalmazásával helyben kínál megoldást a gyermekek, tanulók beszédjavítására. Az intézmény látja el a tankötelesség megállapítását a szakmailag vitatható esetekben, a logopédiai ellátást az óvodáskorúak, illetve 4. évfolyamos tanulók esetében. A Nevelési Tanácsadó csak részben tud eleget tenni a kistérségben meglévő igényeknek, hiszen csak Püspökladányban évi 5070 fő nevelési tanácsadását, 7080 fő logopédiai foglalkoztatását kell biztosítani szeptemberétől a korábban Berettyóujfaluban ellátott bihartordai, földesi és sápi illetékességű gyermekek/tanulók ellátása is feladatkörükbe tartozik. A rendelkezésre álló épület, az intézmény felszereltsége a jelenlegi kapacitást nem szolgálja megfelelően. Fejlesztésének egyik feltétele a tárgyi feltételek kondicionálása. Nevelési tanácsadást igénybevevő óvodások/iskolások száma 2004/2005. tanév Település Báránd Bihardancsháza Biharnagybajo m Bihartorda * Földes * Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp * Sárrétudvari Szerep Tetétlen 8.sz. tábla Nevelési tanácsadás igény ellátott Logopédiai ellátás igény ellátott 4 * 4 * * * * 74 * 74+* 7 7 *A 2004/05ös tanévben Bihartrorda, Földes és Sáp szakszolgálati feladatait a berettyóújfalui Nevelési Tanácsadó látta el.

44 44 Jelenleg a 2005/2006. tanév első negyedében már az előző év forgalmának felét teljesítették. A kapacitás felülvizsgálata, bővítése, további szakemberek bevonása a feladatellátásba indokolt. Gyógytestnevelés: A kistérségben hasonlóan a más térségek tapasztalataihoz, gyakorlatához a teljes populáció autentikus vizsgálata, szűrése nem történt meg. Nem lehet tudni, mennyi a lábtartás deformitásokkal, enyhe fokú gerinc, és mellkasi elváltozások miatt gyógytestnevelésre szoruló gyerekek, tanulók száma. Szakképzett gyógytestnevelő látja el a püspökladányi és nádudvari tanulókat. Más településeken nem szervezett a gyógytestnevelés, a mozgásterápia, ami megoldásra váró probléma. 2004/2005. tanév Település Báránd Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda Földes Kaba Nagyrábé Nádudvar Püspökladány Sáp Sárrétudvari Szerep Tetétlen 9.sz. tábla Gyógytestnevelés igény ellátott 4 4 n.a n.a n.a. 7 7 n.a A beiskolázási és pályaválasztási tanácsadást a HajdúBihar Megyei Pedagógiai Intézet szakemberei segítik. A megyei szakértői és rehabilitációs bizottság végzi a tanulási képesség szakértői vizsgálatát. A megyei szakszolgálat szervezésében utazó gyógypedagógusok, logopédusok nyújtanak korai fejlesztést, gondozást, az iskoláskort megelőző időszakban és a képzési kötelezettek számára Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléseoktatása A térség valamennyi településén jellemző, hogy a szülők helyben kérik a sajátos nevelési igényű többségében enyhe értelmi fogyatékossággal küszködő tanköteles korú gyerekek nevelésének oktatásának megoldását. Az iskolák, az óvodák többsége nem rendelkezik megfelelő szakképzettségű nevelővel, asszisztenssel. Így az óvodapedagógusok, nevelők rendszerint magukra maradnak az integrált nevelés, a sérült gyermek fejlesztésének problémájával. A Szimpátia Alapítvány vállalta fel a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését Püspökladányban, jelenleg szünetelteti tevékenységét.

45 45 Püspökladány Városban a Petőfi Sándor Általános Iskola alapfeladatai között végzi, tagozatként az enyhe fokban sérült tanulók nevelésétoktatását. Külön tagozat fenntartásával, illetve részleges integrációban látják el a sérült gyerekek nevelésétoktatását Biharnagybajomban, Földesen, Kabán, Nádudvaron. Jelentős gond a forráshiány, az integrációt segítő szakemberek alkalmazása ezzel meghiúsul Az oktatásigazgatás helyzete A kistérségi társulásban lévő önkormányzatok Nádudvar és Püspökladány kivételével nem rendelkeznek tanügyigazgatásban jártas szakemberrel semmilyen konstrukcióban. A foglalkoztatásra lenne igény, hiszen a hivatalok és az intézményvezetők számára is fontos lenne a szakavatott tanügyi, közalkalmazotti jogi tanácsadás, az alapdokumentumok elsődleges jogi norma kontrollja. A távlati tervekben akkor célozható meg részfoglalkozású, vagy teljes munkaidőben alkalmazható szakember foglalkoztatása, ha azt a központi normatív finanszírozás lehetővé teszi. Megoldást jelenthet kistérségi szinten tanügyi referens alkalmazása Alapfokú művészetoktatás helyzete Az alapfokú művészetoktatás a kistérségben jelenleg az egyik esélykülönbségeket növelő terület, hiszen azt jelenleg nem tudja bármelyik iskolában, településen igénybe venni az ott élő 622 éves fiatal. Alapfokú művészetoktatásban részesülők száma intézményenkénti bontásban 2005.októberi adatok Zeneművészet Táncművészet Színház és bábművészet Képző és iparművészet Ady Endre ÁMK Alapfokú Művészeti Iskola 48 Nádudvar Ady tér Jókai Mór Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 47 Sárrétudvari Erzsébet Karácsony Sándor ÁMK 477 Földes Karácsony S. tér 6. sz. Sáptagintézmény Szereptagintézmény Zichy Géza Közoktatási és Közművelődési Intézmény Tetétlen, Kossuth u. 55 Csenki Imre Művészeti Iskola 450 P.ladány, Petőfi u. 40 Általános Iskola és Művészeti Alapfokú Iskola, Biharnagybajom Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Kaba

46 Diákotthoni, kollégiumi ellátás jellemzői 0. sz. táblázat A kollégisták számának alakulása a kistérség kollégiumaiban Kollégium Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Ady Endre ÁMK Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája A kollégiumok komfortja lényegesen elmarad az igényektől, s belátható időn belül fenntartói források sem lesznek erre a célra, így a kollégiumi létszám stagnál Helyettesítési rendszer A kistérség nevelésioktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok helyettesítési rendszerehasonlóan a többi kistérséghez nem épült ki. A távolságok miatt ennek kialakítására távlatokban csak a közeli településeken, mikrotérségi ellátás keretében van esély. A biharnagybajomi Szűcs Sándor Általános Iskola és Művészeti Alapfokú Oktatási Intézmény

47 A térségi látogatások legfontosabb tapasztalatai A fejlesztési terv készítése, az intézménylátogatások során szerzett tapasztalataink arról győztek meg bennünket, miszerint a kistérség településeinek önkormányzatai, az intézmények konzekvensen ragaszkodnak partikuláris érdekeikhez, a közoktatási feladatellátás korábbi kínálatát és szintjét erőn felül is tartani szeretnék, külső források megszerzésére törekedve. A 2005/2006. évi költségvetési tervezés időszakában a tervezett normatívák mutatói, az objektív tendenciák (demográfiai tényezők, a belépő populáció jellemzői, stb.,) azonban nem túl biztatóak: a kisebb települések (pl. Bihartorda, Tetétlen és Sáp) közoktatási intézményei tartósan a normatív létszámhatárok alá kerülnek, az intézmények fenntartási, üzemelési költségei a normatív bevételek létszámarányos csökkenése miatt az önkormányzatok számára aránytalan terhet jelenthetnek, új kihívásként jelentkezett a kistérség pedagógusai számára a belépő óvodások és iskolások szocializációjából, a családok életmódjából és elszegényedésével járó devianciáikból fakadó problémák kelezése, ami drágítja a szolgáltatásokat, a jelenlegi konstrukcióban működtetett pedagógiai szakellátás nem tudja kezelni teljes körűen a problémás eseteket, a szakemberek alacsony száma miatt még a szűréseket sem tudják időben elvégezni. szükség van az óvodapedagógusok, tanítók és tanárok módszertani kultúrájának, nevelési gyakorlatának megújítására, folyamatos kompetencia fejlesztésére, hogy a differenciálandó igényeknek eleget tudjanak tenni Egyéb körülmények, jellemzők a kistérség közoktatásában. Az óvodába, iskolába lépő populáció adottságai, elemi készségei, szocializációs szintje folyamatosan romlik. Különösen szembetűnő ez a tendencia a zömmel munkanélküli, perifériára szorult és növekvő etnikai arányú családok által lakott településeken (pl. Sáp, Biharnagybajom). A családok szociokultúrális körülményei, az ingerszegény környezet, az egzisztenciális feszültségek következményei az óvoda és az iskola nevelőmunkáját terhelik. Aggasztóan növekszik a díszfunkciókkal küszködő gyerekek száma különösen a beszédhibás, tanulási zavarokkal terhelt 50 évesek aránya kiugró. Gond, hogy a szakma nem készült fel a belépő óvodáskorúak, iskolába lépő szakszerű mérésére. A pedagógiai szakszolgálat a térségben még a szűréseket sem tudja elvégezni teljes körűen. Több településen a kritikus esetek kezelését sem sikerül évek óta megnyugtatóan megoldani. 2. Az óvodák infrastruktúráját általában a fenntartók igyekeznek komfortossá tenni, a minimális felszereltség biztosított. Problémát a tanulást segítő eszközök, felszerelések szegényessége, az udvari játékok állapota, szabványoknak való megfeleltetése és a testnevelés feltételrendszerének hiányosságai jelentenek. 3. Az alapfokú művészetoktatást döntően önkormányzati intézmények működtetik. A térségben egy alternatív művészetoktatási intézmény is végez alapfokú művészeti nevelést. A Besztercey Alapítványi Művészeti Iskola Püspökladányban (Bocskai u. 2.sz.és a Petritelepi Általános Iskolai telephelyen) táncművészet, képző és iparművészeti és zeneművészeti profillal kíván alternatívát.

48 48 Működik a művészetoktatás: Püspökladányban (önálló településen kívül nincsenek telephelye). Nádudvaron (intézményegység településen kívül nincsenek telephelye). Kaba (intézményegység településen kívül nincsenek telephelyek). Tetétlen (intézményegység Debrecenben, Sápon van telephelye). Sárrétudvari (intézményegység Nagyrábén és Szerepen van telephelye). Biharnagybajom (intézményegység nincsenek telephelyei). Nem működik művészetoktatás: Bihartordán Bihardancsházán Bárándon A normatíva csökkenése, a tandíjak kényszerű emelése több önállóan fenntartott művészeti tagozat esetében vet fel hosszabb távon financiális gondokat. Prognosztizálható, miszerint e tendenciák következménye lehet a művészeti oktatásból a hátrányos helyzetű tanulók fokozatos kiszorulása. Alternatív megoldásként kínálkozik a művészetoktatás segítése, koordinálása a kistérség részéről, a csoportos oktatás kiterjesztése. Középiskolák esetében: A demográfiai mélypont a következő években jelentkezik a középiskolákban, amely szükségszerűen csoportszám csökkentést feltételez. E mellett kiszámíthatóan dominánssá válik a megyeszékhely elszívó hatása és több, a régióban működő iskolával növekszik a verseny a tanulólétszámokért, amely érzékenyen érintheti a két kistérségi középiskola tanulólétszámát. Ebben a helyzetben lehet jelentősége a jól megválasztott kimeneteknek: az érettségihez (emelt) kötelező egyéb kompetenciák megszerzésének, a rugalmasan alkalmazkodó képzési struktúrának, az informatikai és idegen nyelvoktatás bővülésének. 4. A fenntartók és vezetők munkáját segítő szolgáltatások kialakítása kiküszöbölhetné a tanügyi irányítás, a szaktanácsadói szolgáltatások, a menedzsmentet segítő munkajogi, minőségfejlesztési és tanügyi támogatás hiányát. 5. Az intézményközi munkaközösségek hasznos fórumai lehetnének a módszertani kultúra fejlesztésének, a jó gyakorlat terjesztésének. Ebben jelenthet szakmai szervezeti kereteket a Sárréti Iskolaszövetség, melynek bejegyeztetése folyamatban van. 6. Földrajzi és szakmai megfontolások alapján 4 mikrotérség létrehozását tudjuk elképzelni, amely hatékonnyá tehetné a kistérség által vállalt szolgáltatásokat: Kaba Földes Nádudvar és Püspökladány centrummal.

49 49 A sárrétudvari Jókai Mór Általános és Alapfokú Művészeti Iskola épülete 2.3. A helyzetelemzés összegzése: erősségek, lehetőségek, gyengeségek, veszélyek a kistérségi közoktatási feladatellátás szervezésében (SWOT analízis)..az elmúlt évtizedben elmaradt, megelőző jellegű karbantartások miatt jellemző az óvodák, iskolák épületeinek állagromlása (ennek generális oka, hogy az oktatási intézmények bér és járulékköltségei mellett alig jut dologi kiadásokra).2.a tárgyi feltételek az országos átlagot több helyen nem érik el, így a 2008ra halasztott eszközbeszerzési hiányok pótlása továbbra is teljesíthetetlen központi források nélkül;.3.a kistelepülések óvodásainak, iskolásainak a törekvések ellenére alig csökkentek az esélyhátrányai. Jeles kivételt jelentenek az újonnan épült és fejlesztés alatt lévő iskolák (pl. Tetétlen, Sáp, Bihartorda).4.Csökkenő normatív támogatás jellemzi az önkormányzatok központi finanszírozását a fokozódó terhek, növekvő intézményhasználói elvárások mellett;.5.az állami normatíva kiszámíthatatlansága miatt intézményfenntartás középtávon, még 23 évre előre sem; nem tervezhető az.6.a gyermeklétszám fogyása miatt kihasználatlan óvoda, és iskolakapacitások jelentkeznek az intézmény rendszerben..7.a kis létszámú iskolákban romlik a szakos ellátottság, növekszenek a hátrányos tényezők (kevés a továbbképzési fejkvóta, a kis óraszámú tárgyak szakos ellátása sérül, szűkül a tanórán kívüli foglalkoztatás lehetősége, stb.);

50 50.8.Nem általános gyakorlat az óvodákban és az iskolákban a szervezeti kultúra fejlesztése: hiányos, ill. gyakran szakszerűtlen a pedagógiai tervezés, nincs hozzáadott értéket kimutató mérés és értékelés;.9.hiányzik a közoktatásra vonatkozó reális, vállalható jövőképe a településeknek (milyen módon ellensúlyozhatók a normatíva kiesések, a települési hátrányok?)..0.már nincsenek rejtett tartalékok az intézményi és fenntartói költségvetésben: A kritikus finanszírozás miatt az óvodákban a dologi kiadások egy részét a szülők fedezik Az általános iskolákban jellemző a nevelők önkéntes munkája (gyakoriak a térítés nélküli túlórák, kíséretek, ügyeletek, túlmunkák)... Nem jut el a kistérségben élő valamennyi gyermekhez az őt alanyi jogon megillető, ingyenes pedagógiai szakszolgálat, a szülők nem vállalják az utazást a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóhoz,.2.Hiányzik az intézményvezetők szakszerű és folyamatos munkajogi, tanügyi, szakmai, gazdálkodási tevékenységének segítése;.3.kezdeti lépesek jellemzik az óvodák és az iskolák pedagógiai mérési kultúráját. Nincs reális képe az intézményhasználóknak, a fenntartóknak arról: milyen az óvoda, iskola munkájának hozzáadott pedagógiai értéke. Igény lenne az intézményhasználók és a fenntartók részéről: a hozzáadott pedagógiai érték kimutatására, a tendenciák követésére, a fenntartók formálisan ítélhetik meg milyen minőségűek az óvoda és az iskola szolgáltatásai, külső mérésekre, rendszeres, preventív jellegű törvényességi és szakmai ellenőrzésekre nincs forrás,.6.növekvő a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermek, tanuló aránya (pl.: a szociokultúrális háttér romlása miatt, a létminimum alatt élő és krízishelyzetben lévő családok arányának növekedése következtében.7.bizalmatlanság a többcélú társulással, a közoktatási társulással szemben; A kistérségben nem kezdődött el a közoktatás területén a társulási kooperáció, közös forrásmenedzsment keresése;.8.hiányoznak az esélyhátrányokat kompenzáló intézkedések, a költségvetési kondíciók nem teszik lehetővé azt (pl. tehetséggondozás, felzárkóztatás) az esélyhátrányok újratermelődnek a hátrányos helyzetű településeken, s ennek hatásai nem kapnak megfelelő figyelmet a kormányzat, az oktatáspolitika formálói részéről.

51 5 Felújítják a nádudvari Népi Kismesterségek, Szolgáltató mesterségek Szakiskolájának épületét A Sárréti kistérség közoktatási feladatellátást jellemző SWOT analízis: Erősségek: stabilitás és biztonság; szervezettség; intézményi tudásvagyon ; intézményközi kapcsolatok; együttműködés a fenntartók és intézmények között. Gyengeségek: egyenetlen infrastruktúra; finanszírozási nehézségek; eszközellátottság; munkaerő piaci változások; tanügyi feladatellátás romló szakos ellátottság. Lehetőségek: pályázatok; térségi szintű tervezés; kistérségi rendezvények; térségi szemlélet; iskolaszövetségi funkciók bővítése; innováció, tanulmányutak; internet használat; kistérségi szinten koordinált minőségfejlesztési rendszer; pedagógiai szolgáltatások; fejlesztő pedagógusok alkalmazása; logopédusok, gyógytestnevelők alkalmazása; felnőttoktatás; új formák a kistérségi együttműködésben.

52 52 Veszélyek: működési források szűkössége; az intézmények finanszírozhatósága; csökkenő gyermeklétszám; gyakori változások; egymás ellen ható érdekeltség; kínálkozó lehetőségek elmulasztása A közoktatás területén megfogalmazott szervezési, fejlesztési célok a kistérségben Mi indokolja a kistérségi együttműködési formák kereteit? Napjainkban jól érzékelhető, hogy az oktatáspolitika és az oktatás finanszírozás a minőség és a hatékonyság érdekében a társulásban ellátható feladatokat kívánja preferálni. Arra orientálja a kistérségek, a közös iskolák intézményfenntartóit, hogy keressék a kooperáció lehetőségét: a minőségi közoktatás fejlesztését együtt tervezzék, közösen teremtsenek forrást és a nehézségeket összefogva, komplex hatásrendszerrel ellensúlyozzák. A fentiek alapján megkülönböztetett figyelmet igénylő területek: romlik a közoktatás költséghatékonysága, nő a marginalizálódó családok aránya, a tanköteleskor 8 éves korig való meghosszabbítása, az egész életen át tartó tanulás megalapozása; a versenyhelyzet állandósult a közoktatásban, erősödik a szolgáltató jelleg, a partneri elvárások minőségi neveléstoktatást sürgetnek; a közoktatási törvény által deklarált elvárások megvalósítása (idegen nyelvtudás, kompetencia alapú oktatás megvalósítása, információs technológia, integrációs nevelés, stb.) meghaladják az iskolák rendelkezésre álló lehetőségeket; Az óvoda és az iskola működését ki kell egészíteni újabb az ellátás szakszerűségét és esélykompenzációját segítő helyi szolgáltatásokkal; A közoktatási feladatellátás fejlődési esélyeit a rendszerszerű működés erősítheti, ami felértékeli a mikrotérségi, térségi kooperációt Az együttműködés céljai Folyamatos, kiegyensúlyozott térségi fejlesztés elősegítése a közoktatási feladatellátásban, melynek az alábbi prioritásokra kell építkeznie: Tényleges helyi szolgáltatások Forrásbővítés, innováció. Erőforrásokhoz stratégia. szükségletek igazodó tervezési kielégítéséhez és kapcsolódó teherviselési

53 53 Optimalizálási koncepció. A többcélú kistérségi társulások számára a közoktatásról szóló 993. évi, többször módosított LXXIX. törvény 89/A. () pontja írja elő a kistérségi közoktatásfejlesztési terv készítését. A sárréti települések oktatási hagyományaira tekintettel, a prognosztizálható fejlődési irányokat is figyelembe véve rögzítettük: melyek lehetnek a közös cselekvés legfontosabb elvei. A földesi Karácsony Sándor ÁMK Az együttműködés alapelvei Az együttműködés a kistérség településein élők számára tegye elérhetővé a minőségi közoktatási szolgáltatásokat, mérséklődjenek az egyenlőtlenségek; Térségi tanulmányi, kulturális és sportversenyek rendszerbe foglalt szervezésével a tehetséggondozás elősegítése; A kistérségben folyamatosan szervezett továbbképzések, tanfolyamok szolgálják a pedagógusok, egyéb szakdolgozók felkészítését feladataik minél magasabb színvonalú ellátása érdekében; Élvezzen prioritást az EU és hazai pályázati források lehívását elősegítő közös cselekvés (pl. kistérségi pályázatírás), a közösen ellátott funkciók fejlesztését régiós és szakterületenként elnyerhető pályázati források kiaknázásával is segíteni kell; Segítse a települések közoktatásirányításának, döntéselőkészítésének szakszerűségét; A közoktatási feladatok ellátása, a szolgáltatások színvonala többletforrások nélkül is javuljon; A kistérségi együttműködésben megoldott feladatok legyenek összhangban a települési és megyei fejlesztési tervekkel.

54 54 A Petőfi Sándor Általános Iskola épülete 2.5. A közoktatás feladatellátás lehetséges középtávú céljai és feladatai Prognosztizációk: a kistérség társadalmi, gazdasági élete, demográfiai helyzete (3 évre) A kistérség gazdasági helyzetének várható alakulása, elsősorban a munkahelyek számának, a munkaerőigények változására vonatkozóan. A prognosztizációk szerint a kistérségben nem várható domináns változás a munkaerő gazdálkodás tekintetében. Gazdasági szerkezetváltozásra nincs kilátás Püspökladányban és környékén. Az ipari fejlesztés (élelmiszeripar, könnyűipar) és a turisztika kiterjesztése jelenthet kiutat A közoktatás fejlesztésének kistérségi céljai Általános célkitűzések a. A kistérségen belül megvalósítható közoktatási feladatokra vonatkozó igények felmérésével, operatív éves tervek alapján elkezdődhet a partnerek által preferált területeken a koordináció. b. Programok kidolgozása, forráskeresés az oktatási esélyegyenlőtlenség mérséklésére: az intézmények kötelező eszközei és feltételrendszerének megteremtése érdekében a szakos ellátottság biztosítására minden iskolában és szakterületen a pedagógiai szakszolgálatok kiterjesztése, helyben történő megvalósítása érdekében