Képies kommunikáció-képies nyelv

Átírás

1 Szécsi Gábor Képies kommunikáció-képies nyelv Kulcsszavak: elektronikus kommunikáció, képies nyelv, képies jelentés, jelentéstani globalizáció, másodlagos szóbeliség Az elektronikus kommunikáció által teremtett médiatér talán legfontosabb vonása a globális integrációt és az új típusú lokális kötıdéseket egyaránt megerısítı, sajátos képies nyelv kialakulása és elterjedése. Ez a képies nyelv a televíziózó, internetezı, mobiltelefonáló ember új típusú társadalmi, közösségi viszonyok értelmezésére és mőködtetésére alkalmas kommunikációs eszköze, amely eddig ismeretlen fogalmi dimenziókat tár fel a valós és lehetséges kommunikációs kapcsolatai révén behálózott individuum számára. Az elektronikus média használata épp e sajátos nyelv révén szabadíthat meg bennünket a hagyományos társadalmi besorolásokban és az azokra épülı kommunikációs interakciókban rejlı kötöttségektıl korlátozásoktól. Ilyen módon válhat annak az állapotnak a forrásává, amit Joshua Meyrowitz így ír le The Rise of Glocality címő tanulmányában: Szabadon alakíthatjuk saját kapcsolati hálónkat és a mi döntésünkön múlik, hogy milyen szinten akarunk bekapcsolódni ezekbe a hálózatokba. S tılünk függ az is, hogy milyen szinten kötıdünk a helyi térhez. 1 Tanulmányomban ennek az új kommunikációs kultúrának a fıbb vonásaira kívánok rámutatni a nyelv képiessé válását kísérı jelentéstani változások bemutatásával. 1 Joshua Meyrowitz: The Rise of Glocality. New Senses of Place and Identity in the Global Village. In: Nyíri K. (szerk.): ASenses of Place. The Global and the Local in Mobile Communication. Passagen Verlag, Vienna, 2005, 30.o.

2 252 Fogalom & kép II 1. Elektronikus kommunikáció és jelentéstani globalizáció A globalizáció fogalma ma is elválaszthatatlanul kötıdik azokhoz az elvárásokhoz, amelyeket egy lehetséges világmérető kommunikáció feltételeinek megteremtésével kapcsolatban támasztanak az új elektronikus médiumokkal szemben. S bár a televízió, internet, mobiltelefon teremtette egyidejőség és közelség önmagában még nem vezet a kultúrák közeledéséhez, összekapcsolódásához és különösképpen nem a gazdaság globális kiegyenlítıdéséhez, a globalizáció szó jelentése máig megırizte a globális kommunikáció pozitív fejleményeibe, egy információs-, tudásalapú társadalmi világmodellbe vetett hitünket. Ez a jelentéstartalom táplálja a globalizáció pozitív dinamikájával kapcsolatos víziónkat, azt a képzetet, hogy egy, az új kommunikációs technológiák közelében kifejlıdött sajátos képi nyelv és fogalmi apparátus segítségével fokról fokra áthidalhatóbbá válnak az eltérı gazdasági, társadalmi és kulturális fejlıdésbıl fakadó különbségek, s globális keretek között kezdıdhet meg az információalapú gazdaság és társadalom feltételeinek megteremtése. A globalizáció lényegét megértendı érdemes tehát visszatérnünk azokhoz a fogalmi alapokhoz, amelyek a jelenséget a világmérető információáramlás új lehetıségeként jelenítik meg. Ennek az elsı látásra gazdasági, társadalmi és politikai processzusnak ugyanis igen komoly kommunikációs, nyelvi és mentális rétegei vannak. A továbbiakban a globalizációnak ezekre a mélyebb rétegeire próbálok rávilágítani. Mégpedig azokból a nyelvi, jelentéstani változásokból kiindulva, amelyek az új kommunikációs technológiák uralkodóvá válásához köthetık, és hozzájárultak a kommunikációs kódok globalizálódásához, sıt egyfajta globális információközösség tudatának kialakulásához is. Mint arra a késıbbiekben rámutatok, a globalizáció nyelvi-fogalmi alapjául olyan jelentéstani változások szolgálnak, amelyek az új kommunikációs technológiák megjelenéséhez és világmérető elterjedéséhez köthetık, s hozzájárulnak a globális információáramlás felgyorsulásához, a globális és lokális értékek

3 Szécsi Gábor / Képies kommunikáció, képies nyelv 253 összhangjának megteremtéséhez. Vagyis úgy tőnik, ezek a jelentéstani fejlemények alapozhatják meg a globalizáció pozitív dinamikájába való bekapcsolódás fogalmi és tudati feltételeit, valamint a globális és lokális konfliktusmentes harmonizációjához elengedhetetlen fokozatosság alapjait. De mi is a fentiekben sugallt jelentéstani globalizáció lényege? Az általam javasolt megközelítésben az elektronikus médiumok használatához kötıdı, újfajta beszéltnyelviség keretei között felgyorsul a szóbeli és írásbeli kommunikáció egymáshoz való közeledése, esetleg szintézise. Így születik meg a multimediális kommunikáció elterjedésével egy sajátos képies nyelv, amely szintaktikai szerkezetét, nyelvtani sajátosságait tekintve közelebb áll a szóbeliség nyelvéhez jelentéstani oldalról jóval bonyolultabb annál. Ez a Walter J. Ong nyomán másodlagos szóbeliségnek nevezett új kommunikációs kultúra nagy valószínőséggel valamennyi, az információs forradalom által érintett nyelv közegében kifejlıdik, s a maga módján hozzájárul a gondolkodás tartalmának és a tudat szerkezetének átalakulásához. 2 A jelentéstani globalizáció lényegét tehát abban, a világ különbözı nyelvi kultúráit egyaránt érintı folyamatban látom, amelynek eredményeként megszületik egy, az új kommunikációs eszközök használatához köthetı képies nyelv. Egy nyelv, amely speciális szerkezetébıl adódóan válhat a fogalmi és képi gondolkodás sajátos szintézisének nyelvi közegévé. A szóban forgó nyelvi közegnek az kölcsönöz képies jelleget, hogy keretei között mind több olyan képies elemet használunk, amelynek jelentése fogalmi összefüggések széles képzettársítási tartományát képes átfogni, konceptuálisan nem elemzett képekbe tömöríteni. Ez a másodlagos szóbeliség dominanciájából fakadó képiesség azonban nemhogy leegyszerősítené, de tovább is árnyalja nyelvi világunkat, amely ezáltal egyfelıl újabb fogalmi összefüggések feltárásának válhat az eszközévé, másfelıl hozzájárulhat a globális információáramlás felgyorsulásához is. 2 Lásd Walter J.Ong: Orality and Literacy. The Technologizing of the Word. Methuen, London-New York, 1982.

4 254 Fogalom & kép II A televíziózó, internetezı, mobiltelefonon üzenetet továbbító emberek, miként arról a továbbiakban részletesen is szólok, mindinkább egy sajátos metaforikus nyelven kezdenek el kommunikálni, ami jelentéstanilag sokkal inkább képekbe, semmint fogalmakba, kategóriákba rendezi el az üzenet tartalmát. Ez a nyelv láttatja, értékelteti, hogy ezzel a wittgensteini fordulattal éljünk a bonyolultabb fogalmi összefüggéseket, és nem analizálja. S ilyen értelemben elsı látásra hasonlít az írást még alig vagy egyáltalán nem ismerı korai kultúrák elsıdlegesen szóban kommunikáló emberének nyelvi világához. De csak elsı látásra. Ezeknek a másodlagos szóbeliség keretei között kifejlıdı képies nyelveknek a használata ugyanis szemben (más kommunikációs technológiák híján) alternatíva nélküli elsıdleges szóbeliség nyelvével nagyon is tudatos választás eredménye, amely révén a másodlagos szóbeliség kultúrájának írni és olvasni tudó embere által már felismert komplex fogalmi összefüggéseket próbál széles jelentéstartományú kifejezésekkel, szószerkezetekkel, mondatokkal érzékeltetni és megragadhatóvá tenni. Az elektronikus médiumok használatával megszületı új kommunikációs kultúra másik fontos vonása, hogy szemben a korábbi kultúrtörténeti periódusokkal nem egy kommunikációs technológia domináns jellege, sokkal inkább az egyes technológiákhoz kötıdı nyelvhasználati módok közeledése, egymásra hatása jellemzi. Az elsıdleges szóbeli kultúrát és gondolkodást felváltó írásbeliség, majd könyvnyomtatás uralkodó technológiává válása egy, a beszélt nyelvtıl merıben eltérı szemantikájú és logikájú nyelvi rendszer kialakulásához vezetett. S ily módon az írott nyelv a tudás közvetítésére, az információátadás terén mintegy felváltotta a beszéltet, ami hosszabb távon a szóbeliséget és írásbeliséget jellemzı nyelvi sajátosságok világos elkülönüléséhez vezetett. Ez a kultúrtörténetileg oly fontos kommunikációtechnológiai váltás nem csupán egy új grammatika kialakulását vonta maga után, de megváltoztatta gondolkodásunk szerkezetét és tartalmát, módosította észlelési sémáinkat is. Az írásbeliség különösképpen az alfabetikus írás, majd az arra épülı könyvnyomtatás révén vált lehetıvé a

5 Szécsi Gábor / Képies kommunikáció, képies nyelv 255 gondolat tárgyának egységes alapú szemlélete, egy egységes tér- és idıbeli nézıpont kijelölése. A hangtalan írás és olvasás révén teremtıdhetett meg a szellem magánszférája, az elkülönült, megismerı szubjektum eszméje. De az írott nyelv élménye vezetett el például az ige és a fınév szófaji megkülönböztetéséhez, magának a jelentésnek a fogalmához, vagy a jelentés meghatározhatóságának eszméjéhez is. Az írásbeliséggel együtt tehát egyúttal új noétikai világ is született, új fogalmi és gondolati háttérrel. Ennek az erıteljes változásnak egy, a szóbeliségétıl igencsak eltérı nyelvi rendszer jelentette az alapját. Ez az új nyelv az írásbeliség terjedésével folyamatosan eltávolodott az orális kommunikáció során használatostól. Az írásbeli nyelv mindinkább elemzı jellegővé vált, míg a szóbeli képies maradt, s ez a tény két eltérı grammatikájú, logikájú és szemantikájú nyelvi rendszer kialakulását vonta maga után. Azaz az elsı kézírásos kultúrák megjelenésétıl a könyvnyomtatás kiterjedéséig, uralkodóvá válásáig tartó kultúrtörténeti korszak egyik legfıbb grammatikai, logikai, jelentéstani fejleménye az írásbeli és szóbeli kommunikációs nyelvi sajátosságainak mind erıteljesebb eltávolodása volt. Az elektronikus médiumok megjelenésével és egyre gyakoribb használatával azonban megváltozik a helyzet. Az elektronikus kommunikáció térnyerését kísérı új beszéltnyelviség keretei között ugyanis a fenti folyamat lelassul, sıt mindinkább ellentétes irányúvá válik. Az ismereteit, információit rádión, televízión, interneten vagy a multimédiás lehetıségeket felsorakoztató mobiltelefon segítségével továbbító ember által elınyben részesített kommunikációs kultúra egyre inkább egy olyan típusú élınyelviség dominanciájának irányába mutat, amelynek sajátosságai egyértelmően az írásbeliség és szóbeliség nyelvének közeledésére, sıt egyfajta szintézisére utalnak. Ez a új típusú szóbeliség ily módon nem felváltja az írásbeliség kultúráját, hanem integrálva annak sajátosságait mintegy kiegészíti azt. Általánossá válásával egy olyan kommunikációs kultúra születik, amely bár a beszéltnyelviség vonásait hordozza magán, mégis erısen kötıdik az írás, könyvnyomtatás használatához is.

6 256 Fogalom & kép II Nem véletlenül támadhat a már idézett Walter J. Ongnak olyan benyomása, hogy noha ez az új szóbeliség feltőnı hasonlatosságokat mutat a régivel: részvételi misztikájában, a közösségi érzés fokozásában, a jelen pillanatra történı összpontosításában, még az állandó fordulatok használatában is / /, lényegét tekintve ez egy akartabb és tudatosabb szóbeliség, amely állandó jelleggel az írás és a nyomtatás használatára alapozódik. 3 Ez az Ong által is kiemelt tudatosabb jelleg tehát abból a ténybıl fakad, hogy az új típusú szóbeliség nyelve együtt él az írásbeliség keretei között kiérlelt kommunikációs nyelvi világgal, és annak egyfajta választható alternatívájaként járul hozzá az információközvetítés hatékonyabbá és gyorsabbá válásához. Más szóval, a másodlagos szóbeliség kialakulása és elterjedése az írásbeliség kínálta nyelvi és fogalmi lehetıségeket jól ismerı ember nagyon is tudatos választásának eredménye, aki úgy gondolja, hogy az új kommunikációs nyelv segítségével eredményesen kapcsolódhat be a mind jobban felgyorsuló és globálissá váló információáramlásba, és világosabban fejezhet ki az önértelmezését meghatározó fogalmi összefüggéseket vagy éppen emóciókat. Ilyen módon válhat tehát a másodlagos szóbeliség embere által elınyben részesített kommunikációs nyelv az írásbeli és szóbeli nyelvhasználati módok közeledésének a gyümölcsévé. Ennek a multimediális, tehát kép, hang és szó sajátos együttesére épülı kommunikációs formák által felgyorsított folyamatnak az eredményeként olyan új kommunikációs nyelv születik, amely képes integrálni a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat bizonyos jellemzıit. Alapvetıen ebbıl fakad sajátos, képies jellege is, amelynek persze komoly jelentéstani és szintaktikai ismérvei vannak. A következıkben ezeket az ismérveket tekintem át. 3 Walter J. Ong: Orality and Literacy. Id. kiad. 136.o.

7 Szécsi Gábor / Képies kommunikáció, képies nyelv A képiesség szemantikája A fentiekbıl tehát egyértelmően kiderül, hogy a képies nyelv kifejezést nem csupán a szöveges és képi elemek multimediális kommunikációt jellemzı szoros összefonódásának jelölésére használom, hanem olyan jelentéstani kategóriaként, amely a fogalmi és képi gondolkodássajátos szintézisének nyelvi közegére utal. 4 Az információs forradalom által érintett nyelv képiessé válása ebben az általánosabb értelemben tekinthetı globális jelentéstani jelenségnek. Ebben az értelemben tekinthetık a másodlagos szóbeliség elterjedését kísérı nyelvi, fogalmi változások egy jelentéstani globalizációs folyamat elemeinek. Ennek a nyelvnek a szintaktikai, szemantikai szervezıdését már nem a fogalmi analízis igénye határozza meg, sokkal inkább a megértett vagy sejtett összefüggések láttatása, jól feldolgozható képekké tömörítése. Vagyis használatával a kommunikációs aktus adója elsısorban érzékeltetni és nem felbontani kívánja az újonnan feltárt fogalmi kapcsolatokat. Intenciója ezért erısen emlékeztet bennünket az írást nem ismerı kultúrák valamilyen ismeretet, tudást átadni akaró beszélıjének intenciójára, azzal az általunk már említett alapvetı különbséggel, hogy ez az elektronikus médiumok korában kialakuló nyelv tudatos választás eredménye. E választás lényege pedig, hogy az új típusú beszéltnyelviség jegyében kommunikáló ember egy, a bonyolult fogalmi viszonyokat sajátos jelentésbeli képekbe tömörítı nyelv segítségével próbálja az írásbeliség kultúrájában 4 A szöveges és képi elemek multimediális integrációjának hatásairól kiváló elemzést olvashatunk Nyíri Kristóf Az MMS képfilozófiájához címő írásában (In: Nyíri K. (szerk.): Mobilközösség mobilmegismerés. MTA Filozófiai Kutatóintézete, Budapest, 2002, o.) Nyíri ebben az tanulmányában a multimediális kommunikáció jelentısége mellett érvelve hangsúlyozza, hogy ez a fajta kommunikáció a kommunikációs technológiák újfajta szintézisét alapozhatja meg. Miként Nyíri írja: a hangban, írásban és grafikában egyidejőleg zajló kommunikáció az emberi kohézió magasabb szintjét teremti meg és tartja fenn, mint ezen dimenziók bármelyike egymagában. (Uo. 231.o.)

8 258 Fogalom & kép II már feltárt fogalmi kapcsolatokat még komplexebb összefüggések rendszerébe ágyazni. E képies nyelv globális terjedését a legtöbb nyelvben szó-, alakés mondattani változások sora kíséri. Ezek közül is a legfontosabb a szavak jelentésbıvülése. A fentiekben sugallt erıs jelentésbeli tömörítés következményeként ugyanis több általunk használt kifejezés jelentéstartománya kiszélesedik újabb és újabb fogalmi kapcsolatokat ölelve fel. Gondoljunk pl. a közösség szavunkra, amelynek jelentését az információs társadalom megszületésével a globális információközösségek létrejöttével, egyre bonyolultabb fogalmi relációk határozzák meg. Ma ugyanis közösség alatt nem csupán egy érdekcsoportot vagy közös helyen megvalósuló személyközi viszonyokat értünk, hanem olyan bizalmi folyamatokat is, amelyek a hatékony információközvetítés feltételei. A szó jelentését egy idıben táplálják a valós és virtuális közösségi viszonyokkal kapcsolatos élményeink. 5 Fontos fejlemény továbbá, az új típusú beszéltnyelviség dominánssá válásával együtt járó szó- és alaktani változás még a jelentéssőrítı összetételek, a szórövidülések és a mozaikszók mind gyakoribb használata is. Mondattanilag pedig talán a leglátványosabb változás az írásbeli és szóbeli kommunikáció során alkalmazott mondatok szerkezetének leegyszerősödése. A komplex, képies jelentéstartományú kifejezések alkalmazása ugyanis szükségtelenné teszi a fogalmi elemzés talaján kifejlıdı bonyolultabb szintaktikai struktúrák, pl. a többszörösen összetett, alárendelı mondatok alkalmazását. Ezek az új beszéltnyelviség dominanciáját jelzı jelentéstani és szintaktikai fejlemények tehát a maguk módján hozzájárultak egy, a globalizációs folyamatok magvát jelentı világmérető információközösség szervezıdéséhez. Nyilvánvaló, hogy ezt a folyamatot igencsak felgyorsítja a számítógép és még inkább a mindenki számára elérhetı mobiltelefon multimediális eszköztárának folytonos gyarapodása. A szöveg, kép, hang, mozgókép kínálta virtuális terek együttese kedvezı 5 A megváltozott közösségfogalommal kapcsolatban lásd Szécsi Gábor: Kommunikáció és gondolkodás. Tanulmány a nyelvi kommunikáció és a mentális világ kapcsolatáról. Áron Kiadó, Budapest, 2007, o.

9 Szécsi Gábor / Képies kommunikáció, képies nyelv 259 kommunikációs közeget teremt a fentiekben taglalt jelentéstani változásoknak és e változások globalizációjának. A multimediális kommunikáció mindenki által jól értelmezhetı képek és hangok segítségével hozzájárul a szemiotikai globalizációhoz egy egyetemesen interpretálható jelzésrendszer megszületéséhez. E globalizálódó, fıként képi jelrendszer használata az új típusú beszéltnyelviség keretei között felgyorsítja a nemzeti nyelveket érintı globális nyelvi hatások terjedését, a jelentéstani globalizációt is. A képies kommunikáció ezáltal segíti elı egy új, képies nyelvi kultúra megerısödését és elterjedését, amely nemhogy leegyszerősítené, de tovább is árnyalja nyelvi világunkat. Egy új kommunikációs nyelv van tehát születıben, amelynek alapos és részletes leírása várat még magára. Egyet azonban biztosan tudunk: az elektronikus médiumok használata révén globálisan érvényesülı nyelvi korlátok, jelentéstani változások egy olyan nyelvi galaxis irányába mutatnak, amely hozzájárulhat az emberi kohézió magasabb szintjének létrejöttéhez és megerısödéséhez. Az új típusú beszéltnyelviség jelentéstani alapjainak létrejöttével egyúttal megteremtıdhetnek a nyelvi, konceptuális feltételei is annak, hogy az információs társadalom más és más nyelvet beszélı, más és más kultúrákhoz tartozó tagjai egyaránt zökkenımentesen és komoly értékválságot elıidézı konfliktusok nélkül váljanak a globalizáció nyerteseivé. E jelentéstani változások eredményeként születnek meg a fogalmi fundamentumai a globális információközösségre jellemzı nyitottságnak és bizalomnak, egy, a tudástársadalom kohézióját biztosító új csoporttudatnak.