Az innovációk diffúziójának általános elmélete Rogers diffúziós elmélete Science, Technology and Society studies, STS

Átírás

1 1 A technológia nem semleges. Társadalmi, politikai és gazdasági jelentéseket hordoz. Akinek kalapács van a kezében, mindenben szöget lát. Az internet forradalmi, de nem utópikus. Többnyire teljesen hétköznapi tartalommal van tele. A kormányzatnak fontos szerepe van. Új szabályok. Az információ nem tudás és nem bölcsesség. Az információt meg kell védeni. Meg kell adni a lehetıséget, hogy mindenki szabadon rendelkezhessen a saját szellemi tulajdonával. A közösségnek kell profitálnia a változásokból. A technológia megértése a globális polgárrá válás záloga. még több technológia nem egyenlı még jobb, vagy minıségileg más társadalommal.

2 2 Az innovációk diffúziójának általános elmélete Rogers diffúziós elmélete Science, Technology and Society studies, STS A technológia társadalmi felépítése elmélet (Social Construction of Technology, SCOT) A cselekvı-hálózat-elmélet (Actor-Network- Theory, ANT) Rendszerszemlélető technikatörténeti megközelítés Az innováció: találmányok vagy elgondolások a gyakorlatba történı, amelyek alapvetı sajátossága az újszerőség. Az innováció lehet konkrét technikai objektum, szolgáltatás, szervezeti újítás, de új eszme is Az innováció az információs társadalom kulcstevékenységévé vált

3 3 Innovációk, (új technológiák) terjedése is társas hálózatokban, ún. diffúziós hálózatokban zajlik le. Az egyén adaptációs hajlandósága függ a hálózat kohéziójának mértékétıl, vagyis attól, hogy mennyire homofil a hálózat (hasonló társadalmi, gazdasági státusz, iskolai végzettség, attitőd); kulcsszerepet játszanak az innovátorok, elsıként kezdik el használni az új technológiákat társadalmi kapcsolataikra pedig a heterofília jellemzı (több, eltérı jellemzıkkel bíró társadalmi csoporttal, diffúziós hálózattal is rendszeres kapcsolatot tartanak fenn) Adaptáció sorrendje: Innovátorok korai felhasználók, korai többség, kései többség, Lemaradók Elutasítók: vannak, akik tudatosan ellenállnak az adott technológia használatának, jellemzıen életük végéig ( diehards ) Rogers az innovációk társadalmi terjedését az egyén szempontjából is különbözı fázisokra bontja. 1. innovációval kapcsolatos információk megszerzése (tömegkommunikációs csatornán) 2. az innovációról alkotott alapvetı vélekedések kialakítása (interperszonális csatorna) 3. ezt követi a döntéshozatal a használat kérdésérıl (interperszonális csatorna) 4. használat értékelésére (interperszonális csatorna) Példa: 1. megjelent egy új mobiltelefon típus, 2. sokat tud, praktikus, a szomszéd már vett egyet, 3. jól tudnék vele netezni, veszek egyet, 4. a netre jó, de túl nagy és hamar lemerül.

4 4 Science, Technology and Society studies, STS három terület egymást millió szállal átszövı kölcsönös összefüggéseit komplex elméleti rendszerekben írják le. Fıbb elméletei: A technológia társadalmi felépítése elmélet (Social Construction of Technology, SCOT) A cselekvı-hálózat-elmélet (Actor-Network- Theory, ANT) értelmezési flexibilitás a tudományos eredményeket, az ezeket hasznosító mőszaki tervezést, valamint az ennek eredményeképpen létrejövı technológiákat csoportközi egyeztetések, és az ezek során megszületı különbözı értelmezések társadalmi keretfeltételei határozzák meg. Egy technológia alakulását a releváns társadalmi csoportok határozzák meg, melyeknek a tagjai lehetnek egyének, szervezetek és intézmények is. Az egyes technológiák akkor nyerik el végleges formájukat (akkor válnak piaci termékké), amikor a velük kapcsolatos viták nyugvópontra jutnak. Az evolucionista megközelítés: az innovációk használatba vétele során variációk, mutációk és hibridek alakulnak ki. Az IKT-eszközök esetében ez fokozottan igaz. (Pl.: asztali számítógép, hordozható notebook, palmtop, PDA vagy mobiltelefonoknál: kamerás, zene lejátszós, vagy a GPS-ként is használható készülékek)

5 5 A SCOT a makrostruktúrák fontosságára hívja fel a figyelmet. A SCOT hiányosságai: nem szentel kellı mértékő figyelmet a technológia által a társadalomra gyakorolt hatásoknak, elsısorban a technológiák tervezési szakaszára összpontosít, és nem vizsgálja a társadalomnak a technológia késıbbi életciklusaira (a növekedési, telítettségi és hanyatlási fázisokra) gyakorolt hatását. A diffúzióelmélet és a SCOT közös vonásai: mindkét elmélet a közösségek közötti kommunikációs folyamatok meghatározó mivoltára helyezi a hangsúlyt. A cselekvı-hálózat-elmélet (Actor-Network-Theory, ANT) egyik alapvetı tétele a technikai objektumok folyamatos interakciók során, egymást kölcsönösen formálva alakulnak ki és fejlıdnek szocio-technikai entitásokká. Az emberi összetevık hálózatépítı mivoltukban maguk is a hálózatok által formálódnak Az ANT meghatározó és vitatott kiindulópontja, hogy a társadalom természetes állapota a rendezetlenség. Rendet a cselekvık véget nem érı aktivitása visz a hálózatba. ANT vizsgálódásainak középpontjában nem a cselekvık, hanem a végsı történések, a bekövetkezett események állnak

6 6 A technológiai rendszerek fizikai és nem fizikai képzıdmények Az innovációk a technológiatranszfer során válnak piaci termékekké. A nagy technológiai rendszerek fejlıdésének következı fázisa a növekedés és konszolidáció. Jellemzı problémák: negatív kiszögellés : valamely korábban mőködı eleme mőködésképtelenné válik (Pl.: az iránytő a fém hajókon) A kutatás és fejlesztés radikálisan új irányba történı elmozdulását elıidézheti a vélelmezett anomália is. A jelenlegi rendszer egy jövıbeli változás következtében mőködésképtelenné válik, vagy egy majdan megjelenı kompetitív rendszer jobb teljesítményt fog nyújtani nála. (Pl.: a digitális hangrögzítés megjelenésével értelmetlenné vált a hanglemezek, magnókazetták fejlesztése) társadalmi ellenállás: teljes elutasításba ütközhet, ami a technológia eltőnéséhez vagy késleltetett elterjedéséhez vezethet, vagy megváltoztathatja a társadalom értékeit és az uralkodó életmódot. IKT- infokommunikációs technológiák (ICT)

7 7 A technológiák miért éppen a 20. század második felében indultak gyors fejlıdésnek, és nem korábban vagy késıbb? Milyen társadalmi folyamatok hívták életre és tették nélkülözhetetlenné létrejöttüket? Az ok a kontrollválság Példaként tünetei az USA gazdaságában: Az értékesítésben az információk irányíthatóvá és ellenırizhetıvé tétele A megnövekedett termelés következtében kialakuló logisztikai problémák Mibıl, mennyit és mikor termeljenek? Hogyan szervezzék meg a beszállítói láncot? A gyártósorok kapacitásának hatékony kihasználása A társadalom olyan rendszer, melynek fenntartását szabályozó alrendszerek biztosítják ilyenek a technológia és a bürokrácia Ezek eszköze az IKT Az IKT forradalma >> a kontroll, az irányítás forradalma Forrás: James R. Beniger: Az irányítás forradalma (2004) Castells, a társadalom átalakulása felıl magyarázza az infokommunikációs technológiák létrejöttét. A hálózat az információs korszak társadalmi struktúrája: a hatalom, a pénz, az összes információ és maga a társadalom is hálózati formában termelıdik újjá. Az IKT az eszközrendszer, melynek köszönhetıen a hálózati struktúra kezelhetıvé válik. Megváltozott személyközi kapcsolatok meglétét bizonyítja az új eszközök alternatív módon történı felhasználása: one-to-one, one-to-many >>many-tomany