A PÓSA UTCAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A PÓSA UTCAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PÓSA UTCAI ÓVODA 4031 Debrecen, Pósa u. 49. Intézmény OM - azonosítója: Készítette: Pósa Utcai Óvoda Nevelőtestülete Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: 11/2017. határozatszámon elfogadta: Nevelőtestület nevében névaláírás Véleménynyilvánító:.. Óvodai Szülői Szervezet nevében névaláírás 12/2017. határozatszámon jóváhagyta:. Óvodavezető Ph. Hatályos: a kihirdetés napjától től A dokumentum jellege: Nyilvános A Pósa Utcai Óvoda Nevelőtestülete által én elfogadott dokumentum. Felülvizsgálat ideje: Módosított dokumentum. Iktatószám: 357/35/2017.

2 TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám Bevezetés A Pedagógiai Program jogszabályi háttere A Pedagógiai Program küldetése-filozófiája Óvodánk Az intézmény jellemző adatai Az óvoda bemutatása, helyzetkép A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei Eredményeink Gyermekkép, óvodakép, pedagóguskép, dajkakép Óvodai nevelésünk célja, feladatai Alapelvek, értékek A Pedagógiai Program célrendszere, célkitűzése Programunk nevelési feladatrendszere Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi,az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai Az óvodai élet szervezeti keretei, tevékenységközpontok rendszere Ünnepek, ünnepélyek, rendezvények, események Az óvoda kapcsolatai A család bevonása az óvodai életbe Az óvoda együttműködései A pedagógiai munka dokumentációi, tervezés A gyermekek fejlődésének mérése, megfigyelése, nyomon 36. követése, gyermekportfólió 9.2. A nevelőmunka tervezése, az óvodai élet szervezésének dokumentumai A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Esélyteremtő óvodánk pedagógiai-szakmai programjai Multikulturális tartalmú nevelés Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, fejlesztése Különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése: sajátos nevelési igényű gyermekek - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő - tehetséges, tehetségígéretes gyermekek Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 50. esélyegyenlőségét, a szociális hátrányt csökkentő pedagógiai tevékenységek, szakmai programok megvalósítása Inkluzív nevelésünk kiemelt, támogatott pedagógiai folyamatai, módszerei, eszközei A fejlődés jellemzői óvodáskor végére A Pedagógiai Program megvalósítását támogató eszközök és felszerelések Programspecifikus szakirodalom Legitimációs záradék 75. 2

3 BEVEZETÉS Óvodánk nevelőtestülete - a szülői szervezet vélemény nyilvánítása mellett- elkészítette a LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE ÓVODAI PROGRAM felhasználásával PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT ig részt vettünk a program magyarországi adaptációs munkájában. A programba beépítésre kerültek a nevelésügy nemzetközileg elismert képviselőinek elmélete mellett, a hazai óvodai neveléstörténet hagyományai, értékei és saját óvodánk szakmai eredményei is. Az Alapprogram szakmai és jogi garanciát ad arra vonatkozólag, hogy az óvodák pedagógiai programja egységes elvekre, keretekre épüljön. Így minden óvodáskorú gyermek ugyanazon alapelvek, feltételek, szakmai követelmények mellett fejlődhessen, és a tudatos óvodapedagógiai irányítással éretté válljanak az iskola elkezdésére. Az óvodapedagógusok befolyásoló szerepe, modell- és mintaadása, nevelőmunkája mellett, szeretetteljes, családias légkörű óvodánk biztosítja: a gyermekek eltérő szükségleteire, képességeire épülő nevelést, tanulást, a családi nevelést kiegészítő hátránycsökkentést, a tevékenységek rendszerét, a szülők bevonásának gyakorlatát, az inkluzív nevelés integráció megvalósítását, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtését, multikulturális nevelést óvodába kerüléstől, iskolába lépésig. 3

4 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2016.évi LXXX törvény az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról A 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról, ill. az ezt módosító 137/2018.(VII.25.) Kormányrendelet melléklete A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az évi XXXI. törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 4

5 1.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM KÜLDETÉSE -FILOZÓFIÁJA A világ rohamos változásaival, a modern élet stressz hatásaival szemben különösen óvni és védeni kell a gyermekeket. Egyre nagyobb a szülők és az óvodapedagógusok felelőssége, hogy megőrizzék a gyermekkor nyugalmát, derűjét, ugyanakkor felvértezzük a gyermekeket mindazzal a tapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban. A mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükséges személyiségjegyek hangsúlyai változtak a társadalmi folyamatok hatására. E változások a pedagógiai munkánkban is hangsúlyeltolódásokat hozott. Pedagógiai munkánk hangsúlyai a gyermekek egyéni különbségei, eltérései, a családi nevelést kiegészítő sajátos szocializáció, az egyedi tevékenységközpont rendszer, a szülők és a dajkák óvodai életbe való bevonása, az esélyteremtő, tehetségtámogató, fejlesztő - segítő - gondoskodó munka köré rendeződnek. A gyermekek életmódbeli különbözőségeiből adódóan nagyobb hangsúlyt kap a mozgásfejlesztés, az egészséges életmód szokásainak kialakítása, egészségfejlesztő program működtetése mellett az esélyteremtés. A játékban tanulás koncepciójának érvényesítése megkívánja a szabad játék védelmét. A sokszínű kultúra és a multikulturális érték beépül a tevékenységtartalmakba. A programunk sajátos rendszere lehetővé teszi a gyermekek változó, eltérő szükségleteinek figyelembevételét, a hiányzó szokások kialakítását, az óvodásgyermekek vegyes csoportokban történő nevelését, az eltérő családi értékek és kultúrák tolerálását, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok fokozottabb mentális, érzelmi, és szociális támogatását. 5

6 2. ÓVODÁNK 2.1. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Az intézmény neve: Pósa Utcai Óvoda Székhelye: 4031 Debrecen, Pósa utca 49. OM azonosító: Alapító Okirat száma: OKT /2017. Intézmény típusa: óvoda Felvehető maximális létszám: Alapító szerv neve és székhelye: Fenntartó és működtető neve, székhelye: Irányító szerv neve, székhelye: Az intézmény működési köre: Az intézmény közfeladata és a 2011.évi CXC törvény pontja szerinti alapfeladata: Szakágazat száma, megnevezése: 140 fő Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac utca 20. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac utca 20. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac utca 20. Debrecen Megyei Jogú Város Közigazgatási területe óvodai nevelés Óvodai nevelés Az intézmény vezetője, pedagógiai program benyújtója: Kardosné Nagy Mária óvodavezető 6

7 2.2. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA, HELYZETKÉP Debrecen egyik városszéli településrésze a Nagysándor-telep. Elnevezése az évtizedek során többször változott. Korábbi neve Téglavető volt, melyet az itt működő téglagyárak alapján kapta. A ma használatos Nagysándor-telep elnevezés az 1849-ben lezajlott csata emlékére emelt és az Aradon mártírhalált halt Nagysándor József honvédtábornok nevét viselő emlékmű (emlékdomb) közelsége adta. Az óvoda 1930-ban épült, szolgálati lakással, majd kaszárnyaként szolgált. Az 50-es években az iskolaépítések idején, pedig iskolaként funkcionált ben társadalmi munkával 5 csoportosra bővítették a kiszolgáló helyiségekkel együtt ban a megszűnt bölcsőde épületét kétcsoportos óvodává alakítottuk át, mely a Pósa utca 1. sz. alatt, az iskola szomszédságában volt. Telephelyi intézményünk a 2016/2017 es nevelési év végéig működött től óvodánk valamennyi csoportjában a Lépésről Lépésre Óvodai Program szerint szerveztük az óvodai életet, melynek magyarországi adaptációs munkájában részt vettünk. Nevelőtestületünk ig teljesítette a Comenius Minőségfejlesztési Program követelményeit, büszkék vagyunk a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program Teljeskörű Minőségirányítás modellje bevezetésében való részvételért járó emlékplakettet, és továbbra is az eredményes pedagógiai munkára törekszünk úgy, hogy minden partnerünk elégedett legyen munkánkkal. Az Óvodai Integrált Pedagógiai Rendszert, ig dolgoztuk ki és jelenleg is működtetjük óvodai fejlesztőprogramként szeptember 01.-től 2015.október 31-ig fogadtuk a Befogadó Állomáson élő menekült, menedékes, befogadott, oltalmazott, kérelmező státuszú óvodáskorú gyermekeket, akiket a Multikulturális Óvodai Nevelési Programunk szerint neveltünk. A településrész általános iskolája júniusban megszűnt. A családi házas településrész falusias jellegű. Az óvoda a főutcán helyezkedik el, mely jól megközelíthető a beóvodázási körzet egészéről. A bevásárlóközpontok és az ipari park közelsége nemcsak munkahelyet biztosítanak, hanem nagyon sok élmény és tapasztalatszerzési lehetőséget nyújtanak a gyermekeknek. A lapos, a halmok természetvédelmi területek, a növény és állatvilág jó néhány egyede itt található meg. Ezért a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, valamint a környezettudatos magatartás megalapozása értékként kerül be programunkba. 7

8 2.3. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI HUMÁN ERŐFORRÁS Pedagógusok száma: Nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítők száma: Egyéb segítő munkatársak: 10 fő óvodapedagógus 1 fő fejlesztő pedagógus 1 fő óvodavezető 5 fő dajka 1 fő pedagógiai asszisztens 1 fő óvodatitkár 1 fő udvaros, fűtő 2 fő konyhai alkalmazott A NEVELŐTESTÜLET SZAKKÉPZETTSÉGI MUTATÓI: Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok száma: 11 fő Tanító, fejlesztő-differenciáló pedagógus 1 fő Másoddiplomás képzésben részt vett pedagógusok száma, szakterület megnevezésével: Szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma, szakterület megnevezésével: Szakértői névjegyzék 1 fő bűnmegelőzési koordinátor 1 fő vezető óvodapedagógus 1 fő tehetségfejlesztő 1 fő kommunikáció, disputa 1 fő pedagógia 1 fő köznevelési szakértő Pedagógus I fokozat 9 fő Pedagógus II fokozat 2 fő Mesterpedagógus /szakértő-tanfelügyelő-auditor/ 1 fő 8

9 AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSI MUTATÓI: Akkreditált továbbképzés megnevezése: (szakterület) Résztvevők száma: 3-8 éves egyedi fejlődésmenetű gyermekek nevelése 1 fő ÁBPE- továbbképzés 1 fő Adatbázis kezelés alapok 1 fő A halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma származású gyermekek 4 fő korai óvodába kerülésének megszervezését segítő program A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása 2 fő Alapfokú számítástechnikai ismeretek 1 fő Alternatívák az erőszakkal szemben 2 fő A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága 1 fő A szabad játék mint az esélyegyenlőség előmozdításának egyik eszköze 1 fő Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése 2 fő Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzetű gyermekek 5 fő integrációja érdekében Bevezetés a Lépésről-lépésre Óvodai Programba 2 fő Családpedagógiai tanácsadó 1 fő Epochális rendszerű óvodai nevelési program 1 fő EU továbbképzés 2 fő Fejlesztőpedagógia alapjai 2 fő Gordon kommunikációs alaptréning pedagógusoknak 1 fő Hatékony együttműködés az iskolával 5 fő Horizontális szempontok pályázat megvalósítása során 2 fő IPR menedzsment 1 fő IPR vezetőképzés 2 fő Iskola-és óvodavezetők európai továbbképző programja 2 fő Kedvesház pedagógia 1. 3 fő Kedvesház pedagógia 2. 3 fő Képzés gyermekvédelemben, ill. gyermekvédelmi szakellátásban részesülő 2 fő gyermekekkel foglalkozó, közoktatásban érintett pedagógusai számára Komplex prevenciós óvodai program 1 fő Lépésről-lépésre minősített óvodai program 16 fő Marketing, reklám, és kommunikációs menedzser 1 fő Máshogy segíteni 1 fő Mentálhigiénés alapképzés 5 fő Minőségbiztosítás az óvodában 4 fő Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére 1 fő Projekttervező 1 fő Számítógép és internet alapismeretek 5 fő Számítógép-kezelői ismeretek, operációsrendszerek 3 fő Tanulási nehézségek prevenciója és speciális korrekciója 3 fő Beóvodázási felelősök képzése 2 fő Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése Angol 12 fő Persona Doll konfliktuskezelő módszer 5 fő Tanfelügyelői, szakértői képzés 1 fő ECDL 1 fő 9

10 TERVEZETT TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁG: Szakmai megújító képzések Szakmódszertani képzések Esélyteremtő, hátránykompenzáló képzések A KÜLÖNBÖZŐ TOVÁBBKÉPZÉSEKEN SZERZETT ISMERETEK ÉS KOMPETENCIÁK ÓVODÁN BELÜL TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁNAK MÓDSZERTANA, ELJÁRÁSA: Szakmai munkaközösségek működtetése, beszámoló készítése, gyűjtőmunka, hospitálások, előadások tartása, tudásmegosztás, jó gyakorlatok dokumentálása, szakmai programok, bázisintézményi feladatok, esélyteremtő óvoda. ÉLETPÁLYAMODELL / PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK/ PEDAGÓGUS INTÉZMÉNYI VEZETŐI TANFELÜGYELET TANFELÜGYELET TANFELÜGYELET fő AZ ÓVODA BELSŐ TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZERE: 1. Szakmai munkaközösségen belüli képzés /tudásmegosztás/ 2. Nevelőtestületi értekezlet keretében történő képzés/prezentáció, előadás, korreferátum, team munka/ 3. Önképzés AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELEI: Célunk: az egészséges és biztonságos külső és belső környezet biztosítása. Az óvoda területe: 3690 m 2, ebből az épület nagysága 668 m 2. Az 5 csoportos óvoda füves, fás udvarral rendelkezik, mely mozgásfejlesztő fajátékokkal telepített, s ez által biztosított a megfelelő mozgástér a gyermekek számára. A csoportszobák mérete m 2 közötti, melyek felújítottak, rendezettek. A melegítőkonyhánk 140 főre tervezett. Raktárként a pince és a padlás szolgál. A csoportszobákban biztosítottak a gyermekbarát bútorok, berendezések, eszközök, ezek folyamatos cseréje, ill. a játék és foglalkoztatási eszközök pótlása is rendszeres. Logopédiai fejlesztőszoba és fejlesztőeszközök állnak rendelkezésre a speciális fejlesztések megvalósításához. Nevelői szobában számítógép, nyomtató és fénymásoló áll az alkalmazottak rendelkezésére óta van tornaszobánk raktárral együtt, melyben biztosított valamennyi mozgásfejlesztő eszköz (bordásfal, Tini-kondi, kéziszerek stb.). Ez a helyiség szolgál a közösségi rendezvények helyszínéül is, kihasználtsága maximális. Műfüves pálya épült fenntartói pályázatból 2017-ben. 10

11 2.4 EREDMÉNYEINK DÍJAK, CÍMEK, PLAKETTEK: Szerzés éve: Érintettek: Miniszteri dicséret fő Debrecen Megyei Jogú Város Közoktatásáért díj teljes nevelőtestület Munkatársi cím fő Eötvös emlékplakett fő Comenius intézmény Év IPR óvónője fő Kiváló pedagógus díj fő Bázisintézményi cím teljes nevelőtestület Esélyteremtő óvoda teljes intézmény Munkatársi cím fő 3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, DAJKAKÉP GYERMEKKÉP: Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. A kisgyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú: el-, és befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Óvodánk nem ad helyet az előítéletes megnyilvánulásoknak sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Biztosítjuk: - szeretetteljes gondoskodást; - különleges védelmet; - a gyermeki jogok gyakorlását; - kultúra és hagyományápolást, - az esélyegyenlőséget, - a multikulturális nevelésen alapuló integrációt, 11

12 ÓVODAKÉP: Pedagógiai Program Pósa Utcai Óvoda Debrecen - a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását; - a sajátos nevelési igényű gyermekek, tehetséges gyermekek és hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek inkluzív, integrált nevelését. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3 éves korától az iskolába lépésig. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: - óvó-védő, - szociális, - nevelő-személyiségfejlesztő. Kiemelt: a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése, a bizalom, a gyermekek egyéni készségeinek-képességeinek kibontakoztatása, a gyermeki szükségletek kielégítése, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása, a szabad játék szerepe, helye, a gyermekek egyéni képességéhez igazodó tevékenységek közvetítése, a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az multikulturális nevelésen alapuló integrációt, az emberi jogok és alapvető szabadság jogok védelmét. különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni és csoportos fejlesztő, differenciáló pedagógiai tevékenység mellett a beilleszkedés segítése - a társak általi el-és befogadással, városunkban munkát vállaló külföldi családok gyermekei. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges belső pszichikus feltételek fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. A NYITOTT ÓVODA, a szűkebb környezet igényeihez igazodva, s azok által befolyásolva, szakmailag önálló intézményként elsősorban a gyermekek nevelését és a családi nevelés kiegészítését vállalja fel. Óvodánk küllemében is és a nevelőmunka tartalmi színvonalát tekintve is maradjon a településrész kiemelkedő intézménye. A nyitottság megtartása, növelése mellett a tágabb környezet igényeire is építve, szakmailag önálló nevelési intézményként működik. Nyitott óvodánk jellemzői: a családi nevelés meghatározó a gyermek személyiségfejlődése során: kultúrát, értéket közvetít és képvisel, a családok megismerése (családlátogatás, csoportkabala) elsődleges, fontos a türelem, elfogadás, empátia a gyermek érdekében, a jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel, olyan közösségi rendezvények, események szervezése, melyek a családok együttműködésére épülnek (kultúra-közvetítés, szabadidő szervezés), 12

13 a veszélyeztetett gyermekek alapellátásban való gondozása, a veszélyeztető tényezők megszüntetésére törekvés, széles körű intézményi és társadalmi kapcsolatokon keresztül, szülőbevonás, az óvodai élet történéseinek aktív részesei a családok, családtagok. PEDAGÓGUSKÉP elfogadják és tisztelik a kisgyermeket, ismerik a családokat (szükségletek, értékek, kultúra), ismerik a szülők véleményét, elvárásaikat az óvodai nevelőmunkáról, bevonják a szülőket az óvodai életbe, szakmai támogatást és szolgáltatást végeznek (fejlesztőpedagógus, családgondozók, gyermeknevelési tanácsadás, utazó logopédus, utazó gyógypedagógus, utazó pszichológus, utazó fejlesztőpedagógus), folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket, kapcsolatot építenek ki a gyermekek tágabb családi környezetével is, működtetik a jelzőrendszert, közvetítő szerepet töltenek be a speciális szolgáltató és szociális intézmények között, közösen biztosítják a tapasztalat- és élményszerzés lehetőségét, be és elfogadják a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, örömmel fogadják és gondoskodnak a migráns, külföldi gyermekekről. DAJKAKÉP A nevelőmunkát közvetlenül segítő munkatárs: gondoskodó, figyelmes, csendben segítő, tiszteli és elfogadja a kisgyermeket, velük szemben barátságos, kedves, szülőkkel szemben odafigyelő, együttműködő, ismeri a szülők véleményét, elvárásait, személyiségvédelem, titoktartás jellemzi, tevékenységekben aktívan, előre egyeztetett, megszervezett módon együttműködik a pedagógusokkal és gyermekekkel /játékban, gondozási feladatokban, gyermekek kísérésében, udvaron játéktevékenység biztonsága érdekében. 13

14 4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATAI 4.1. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK 1. Individualizálva szocializálás: a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását segíti, a pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodnia. Közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, szokás- és normarendszerének megalapozása. 2. Sajátos tevékenységközpont rendszer biztosítja a feltételrendszert, a tevékenységi formák színtereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választási lehetőségeit. Ez a rendszer ötvözi a szervezeti kereteket, és integrálja a fejlesztés tartalmát. 3. A családok bevonása az óvodai életbe. Aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a szülők felelősségét. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös játékra, a gyermekekkel való törődésre, a nevelésre. 4. A program, az óvoda lehetőségeit, a szülők igényeit, a családok helyzetét és a gyermekeket érintő társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve, támogatja a fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens, dajka feladatainak beépítését a tevékenységek körébe A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLRENDSZERE, CÉLKITŰZÉSE Az óvodáskorú gyermekek egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési-érési jellemzőinek figyelembevétele mellett az óvodába lépéstől iskolába lépésig - nemi, faji, vallási, nyelvi és nemzetiségi hovatartozásától függetlenül - fejlődésének támogatását és személyiségük harmonikus fejlesztését célozza meg: az egyszeri és megismételhetetlen egyén (gyermek) adottságainak, képességeinek és szükségleteinek (testi, lelki, szellemi) kibontakoztatása által, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével, hagyományaik, kulturális értékeik ápolásával, kiemelt védelem és gondoskodás mellett. 14

15 PROGRAMUNK NEVELÉSI FELADATRENDSZERE AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA CÉL Az óvodában eltöltött időben minden kisgyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétet szolgáló egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az óvodai nevelés kiemelt feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Figyelmet fordítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján az egészségfejlesztéssel, prevencióval összefüggő feladatokra: egészséges táplálkozás, egészséges életmód, mozgás öröme, a balesetek megelőzése. FELADATOK: az egészséges életvitel igényének alakítása; a gyermekek testi fejlődésének elősegítése; az egészséges életmód szokásainak kialakítása; az egészség megőrzése, edzése és a prevenció; az érzékszervek egészséges működésének segítése; a harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése; környezettudatos magatartás kialakítása környezetvédelem, megóvás és az egészséges környezet fenntartásához kapcsolódó szokások kialakítása, megtartása. Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Kiemelt feladatunk a gyermekek testi fejlődésének elősegítése: a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, öltözködés, a betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, specialisták segítségével szülővel, óvodapedagógussal együttműködve-prevenciós korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása. A legfontosabbnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és a hátrányok korrekcióját, a prevenció fontosságát. Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása hangsúlyosabb. Mozgásfejlesztés: A játékos mozgás a teremben, udvaron, a szabadlevegőn, eszközzel, eszköz nélkül, spontán vagy szervezett,irányított formában, az óvodai mindennapokban hangsúlyossá váljon. A gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatok: A gondozás az óvodai nevelőmunkát megalapozó tevékenység. A gondozási feladatok végzése, az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt feladata. Csakis a testi szükségletek kielégítése után jut el a kisgyermek a biztonság, a jól érzem magam 15

16 állapotba. Biztosítjuk a kellemes, jó légkört, a sorakozás, várakozás nélküli, az intimitás meglétét, a tisztálkodással, öltözéssel, wc használatával kapcsolatban. Célunk az, hogy a kisgyermek váljon önállóvá, saját maga ellátása terén, majd társai, mások segítésére is legyen kész. Az egyéni bánásmód, az egyes gyermekek igényeinek figyelembevétele a gondozás területén is elvárt. A személyi higiénia az óvodai testápolás egyik legfontosabb elvárása. Váljon igényükké a mosakodás, a fésülködés tevékenysége, a fogápolás a szájhigiénia. Prevenciós tevékenységünk kiemelt feladata a fertőző betegségek megelőzése: alapos kézmosás, fertőtlenítő eljárások megismertetése. Gondoskodunk a megfelelő szobahőmérsékletről, a csoportszobák jól szellőztetéséről,, a megfelelő világításról és a takarítottságról. A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA: A környezeti nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását elősegíti az a tény, hogy óvodánk nyitott, azaz a településrész egyik meghatározó intézménye. Az óvoda elhelyezkedése, természeti környezete különleges adottságokat, jellegzetességeket, értékeket nyújt felfedezésre. Fontos, hogy ezeket a környezeti, természeti értékeket építsük be a projekttartalmakba, ill. tevékenységekbe egyaránt. ERŐFORRÁSOK Az óvoda alkalmazottai közül többen ezen a településrészen élnek, így van rálátásuk az adottságok, értékek területi elhelyezkedéséről. Volt óvodásunk lelkes környezet és természetvédő könyvét használjuk fel a megismertetéshez. A lakossággal való nagyon jó kapcsolat, mint erőforrás további lehetőség. Évek óta így működik óvodánkban a parlagfűmentesítési témaprojektünk. Az anyagi erőforrások tekintetében a családokkal való jó együttműködés hatására a gyűjtőmunka rendkívüli hatékony. AZ ÓVODA KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI CÉLJAI: a környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása, rendszerszemléletre nevelés fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, optimista életszemlélet kialakítása tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK: a rendszeres élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismerése, értékőrzés, természetvédelmi feladatok a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység formájában parlagfű-mentesítési akció megrendezése, hagyományként, környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladékgyűjtés, lakó és óvodakörnyezet közös megóvása) személyes higiéné elsajáttítatása 16

17 az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése, egészséges étkezés anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása, csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága, az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása. AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDŐ, FEJLESZTŐ PROGRAMJA Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítsük őket és megoldási sratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra. A teljeskörű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést a gyermekek és szülők résztvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet bizosítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki: az egészséges táplálkozás mindennapos mozgás a testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető magatartás prevenciója, bántalmazás, erőszak megelőzése, balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné. CÉL: Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása Az egészséges életmód kialakítása (helyes táplálkozás, étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, ill. tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a mozgás szeretete). TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI ELEMEK: az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása nevelőmunka (környezeti és egészségnevelési témák) élményszerző napok rendszere. SZABADON VÁLASZTHATÓ ELEMEK: környezetvédelmi, egészségvédelmi akciók részvétel egyéb programokon pályázatok, versenyek KAPCSOLATRENDSZER, KOMMUNIKÁCIÓ: a nyitott óvodai rendszerünk jó példát mutat, hogy az óvodánk környezeti nevelési tevékenysége közügy. a pedagógustovábbképzésben is tervezzük ilyen tárgyú képzésen való résztvételt AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS AZ ÉRTÉKORIENTÁLT KÖZÖSSÉGI NEVELÉS 17

18 Legfontosabb feladatunk, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül: óvodába befogadás történik, melyben meghatározóak a kedvező érzelmi hatások, az egy csoportban dolgozó pedagógusok és segítők, és a gyermekek közötti pozitív el-és befogadó attitűd.az óvoda a gyermek nyitottságára épít, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és a családhoz való kötődés alapja. Személyiségdimenziók harmonikus fejlesztése, a gyermek erősségeinek és esetleges hátrányainak feltárása, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek megismerése, másságának elfogadása mellett értékek közvetítése: be-és elfogadás, az önzetlenség, együttérzés, segítőkészség, munkaszeretet, ragaszkodás mellett. A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: - a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, önérvényesítő képességét; - a saját szükségletek kifejezésének képességét (testi, lelki, szellemi); - érzelmi biztonság (elfogadás, szeretet, önzetlenség, együttérzés); - a kulturált magatartás szokásait (alapvető illemszabályok az emberi kapcsolatokban); - az önfejlesztő magatartást (segítőkészség, együttműködés); - a másság tolerálását; - a társakkal való együttműködést (csoporton, óvodán belül ); - a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, kreativitás képességét; - a művészetek, a természeti-társadalmi környezet iránti érzékenységet. A sajátos tevékenységközpont-rendszerrel és a gyermeki szabadság tiszteletével támogatjuk a szocializáció szempontjaiból fontos feladatokat, magatartásformákat: - a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiájának megteremtését; - a kontaktuskeresését, a kommunikálás és a társalgás technikájának elsajátítását; - a társas konfliktusokban - a felnőtt minimális segítségével - a megoldások keresését; - az önszabályozás, önkontroll alakulását; - a közös tevékenységekben az irányelveknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők vállalását; - a gyermekek játékszükségleteinek kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését. 18

19 AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA AZ ANYANYELVI FEJLESZTÉS FELADATAI: - a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségének fejlesztése; - a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése; - az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása, - a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelem, - az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben s gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, - az óvodai nevelésben a gyermekek érdeklődésére, meglévő tapasztalataira, élményeire építve biztosítjuk a változatos tevékenységet, élményeket az őket körülvevő természeti társadalmi környezetből, - az óvodapedagógus rendszerezze a megszerzett tapasztalatokat és élethelyzetekben gyakorolja azokat az észlelés, érzékelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, kreativitás fejlesztése mellett, - valamennyi óvodai tevékenységformában megjelenő és megvalósítandó feladat az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formái a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel a javítgatás elkerülésével valósuljon meg. Az anyanyelv fejlesztésének alaphelyzetei: mindennapos verselés-mesélés, egyéb kezdeményezési helyzetek, melyekben történik a beszélő magatartás megalapozása, kialakítása. Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kívánságaikra építve: a cselekvés, a tevékenység, a beszéd és a gondolkodás egységét megteremtve modell-, mintaadás mellett fontosnak tartjuk: - az utánzásra épülő tanulással együtt a felfedezéseket, a próbálkozásokat az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichés funkciók intenzív fejlődését; - a hagyományok ápolását; - a természet, az élőlények szeretetét és védelmét; - az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést. AZ ÉRTELMI NEVELÉS FELADATAI: - a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, - az értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség fejlesztése, - a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. - a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése; a gyermeki önkifejezés biztosítása; - a szociális technikák megalapozása; - a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés; - a tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése; 19

20 - a reális, saját értékeit felismerő énkép alakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása; - a személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása, - érzelmi biztonság megteremtése; - gyermek-dajka közötti kapcsolat erősítése (gondozás, segítés, tisztelet); - szokás és normarendszer kialakítása, mely a csoportépítés egyik alapja; - a nehezen szocializálható, hosszabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, vagy tehetséges gyermekek nevelése sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával. A gyermekek óvodai életét szükséges céltudatosan alakítani, mivel a rendszeresség érzelmi biztonságot teremt számukra, állandóság, folyamatosság, rugalmasság jellemzői mellett. Az óvodapedagógus szerepe legyen elfogadó, segítő-támogató attitűdje a gyermekekkel szemben. A dajka a nevelőmunkát közvetlenül segítő nem pedagógus alkalmazott. Az óvodapedagógusok mellett végzett tevékenysége a gyermekek gondozását, segítését szolgálja. Fontos az egyeztetett, összehangolt munka, mert csak így teremthető meg a nevelési egység hatékonysága, eredményessége. A migráns, külföldi gyermekek nevelése során valamennyi dolgozó feladata, hogy teremtsen lehetőséget egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerésére, elsajátítására (beszélgető kör, tradíciók, ünnepek, ünnepélyek, hagyományápolás, vallási események). Az óvoda teljes nyitvatartási idejében, a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Nyitáskor óvodapedagógus fogadja a gyermekeket, játéktevékenységet biztosít. Zárásig a szülők szintén óvodapedagógustól veszik át és viszik el óvodából a gyerekeket. A sajátos nevelési igényű gyermekeket utazó gyógypedagógus közreműködésével gondozzuk, segítjük, fejlesztjük elfogadás mellett, az ép társakkal integráltan. Az épület, a csoportszobák, a berendezések olyanok, hogy szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, azok tegyék lehetővé a mozgás és játékigényük kielégítését. A csoportszobákban a gyermekek számára elérhető helyen, jelöléssel ellátva vannak a tárgyak, eszközök. Fontos a felnőtt felügyelete a gyermekek biztonságára való figyelem. 20

21 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI MOZGÁS A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Támogatja a helyes testtartást, izomegyensúly kialakulását. A játékos mozgás a teremben és udvaron, a szabad levegőn, eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy irányított formában, az óvodai mindennapokban hangsúlyossá váljon. A mindennapos mozgás szervezése és lebonyolítása az egészséges életmódra nevelés egyik tevékenysége, amelyet az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára lehetővé teszünk. A mozgás váljon örömforrássá, kedvvel és aktívan vegyenek részt benne a gyermekek mindenféle kényszer nélkül. Tervezése a tematikus tervben 2-4 hétre valósuljon meg, majd projekttervben egy hétre előre készüljön el. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés része a gyermekekkel kapcsolatos mindennapos tevékenységnek. A mindennapi ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, éneklés, énekes játékok, a zenélés nyújtsanak örömet a gyermekeknek. Az élményt nyújtó közös éneklés során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) a zenei kreativitás fejlesztésében, alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi gyermekek hovatartozását, kultúrájuk hagyományaik beépítését. Nagyjelentőségű a spontán utánzás, a gyermekek által kértek gyakorlása, a mindennapi tevékenységek részévé válik. A zene és a mozgás együttes pozitív érzelmi hatásait erősíti a gyermektánc. 21

22 VERSELÉS, MESÉLÉS Pedagógiai Program Pósa Utcai Óvoda Debrecen Az érzelmi biztonság megoldásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzelmi élményt adnak. A népi-népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi-, a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A mindennapos mesélés, verselés, mondókázás, a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Segítjük a kisgyermekek saját vers és meseköltését azok mozgással, ábrázolással történő kombinálását, ill. az óvodapedagógusok rögzítik a gyermekek által alkottakat, hiszen ez az önkifejezés egyik módja. A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek egyaránt szerepelnek a repertoárban. A mindennapos önként választott bábozás a gyermeki önkifejezést, beszédfejlesztést és mentális, érzelmi attitüdök kifejezését segítik. Dramatikus játékban való szerepvállalás szintén a gyermeki önkifejezést, beleélő képességet, helyzet-, és jellemkomikumok megjelenítését szolgálják. E pedagógiai módszert a pedagógusok saját előadásuk (báb, és meseszínházi) során mintaként adják. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA Az óvodapedagógus feladata: - az ábrázoló tevékenységhez az egész nap folyamán biztosítja a teret, lehetőséget, eszközt, anyagot, - ismertesse meg a gyermekekkel az eszközök használatát, a technikákat, eljárásokat; - a gyermekek személyiségfejlesztéséhez használja fel a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalkotás, kézimunka, ábrázolás fajtáit; - ismertesse meg a gyermekeket a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel, - törekedjen az igényességre. Ezek a tevékenységek az egyéni képességhez, készséghez igazodva segítik a kisgyermekek képi kifejezőképességét, komponáló, térbeli tájékozódó, rendező, az élmény és fantázia világ valamint a gyermek kép-forma-szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodás fejlődését, esztétikai érzékenységüket, szép iránti nyitottságukat. Érvényesüljön a differenciálás a módszerekben, eszközökben, technikában egyaránt. 22

23 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS: CÉLJA: az óvodásgyermek kompetenciájának fejlesztése oly módon, hogy az óvodapedagógus tanulástámogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A folyamatos, utánzásra, vagy spontán tevékenységre épülő tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Mindez az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodapedagógus a gyermek cselekvő aktivitására, érdeklődésére épített közvetlen tapasztalásra biztosítja a felfedezés lehetőségét, azok örömét, a gyermek kreativitásának erősítését. A gyermek felfedezi a környezetét, közben tapasztalatot, élményt szerez. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi, és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. A tanulás formái: - az utánzásos, - a minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, - a spontán játékos tapasztalatszerzés, - a cselekvéses tanulás, - a gyermeki kérdésekre, válaszokra-, érdeklődésre épülő ismeretszerzés, - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, - gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus feladata: - a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását, - a projektmódszer alkalmazásával épít a gyermekek érdeklődésére (Mit tudnak? Mit szeretnének megtudni? Mit tudtak meg?) - a gyermekek a tevékenységekben megvalósuló tanulásirányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse. A projekttervezés legfontosabb elemei: a. mit tudnak a gyermekek? b. mit szeretnének megtudni? c. mit tapasztaltak meg, éltek át a tevékenységek során? A gyermekek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődés segítése, támogatása tartalmi szempontból két egymástól elválaszthatatlan tapasztalati kört foglal magába: 1. Az első kör: a tárgyi, természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatoktól a társadalmi környezet történéseinek érzékeléséig terjed. 2. A második kör: a környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat integrálja. Az óvodapedagógus feladata: - tegye lehetővé a gyermekek részére a környezet tevékeny megismerését, - biztosítson elegendő időt, alkalmat, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására, - segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési-választási képességének fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. 23

24 A heti egy élményszerző nap segíti a megismerés a felfedezés közvetlen módját adni, míg a komplex integrált tevékenységek során a tevékenységbe ágyazott eligazodás, tájékozódás és alkalmazás válik hangsúlyossá. A mikro és a makrokörnyezet, a szülőföld, hagyományok, szokások, értékek szeretete, őrzése, ápolása valamennyi kisgyermek számára kiemelt jelentőségű. Az óvodapedagógus a vegyes csoportok okán dajka, szülősegítő bevonásával oldja meg, hogy a 3-4 évesek miatt az 5-7 éves gyermekek élményszerzése szervezett, megoldott legyen, biztosítani szükséges a széleskörű tapasztalás lehetőségét. A mikrokörnyezet megismertetése után (óvoda területe) a makrokörnyezet (város területe) ill. távolabbi tájakra való eljutás is tervezhető körültekintő szervezéssel, szülők hozzájárulása elengedhetetlen. Térképek, földgömb, lexikonok, könyvek, atlaszok a megismerés fontos eszközei. JÁTÉK A programban a szabad játék fogalmának használata jelzi azt, hogy a gyermekek önként vállalt tevékenységei időtartamban is dominánsak a nap folyamán. Ugyanakkor a szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben, a gyermekek választásai, kezdeményezései, és az óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. A gyermekek a nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket életkoruktól és fejlettségüktől függően választhatják. Ezekre a helyzetekre szolgál az óvodapedagógus által felajánlott tevékenység elnevezés. Ezeket a gyermekek ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységekben az óvodapedagógus szempontjából vannak megkötések, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól és kreativitásuktól függően szabadon alakítják. Ezek a tevékenységek a műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítő, kezdeményezett, vagy irányított játéknak is minősíthetők. A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek játékának fejlesztése, az óvodai nevelés felvállalt funkcióinak érvényesítését jelentik. A szabad játék védelmét a napirendben megfelelő időtartam biztosítja. délelőtt 6-12-ig délután ig 3-4 évesek számára A SZABADJÁTÉK IDŐTARTAMA (szeptembertől augusztus 31-ig) 4-5 évesek Számára 5-6 évesek számára 6-7 évesek számára 6 óra 5 óra 4 óra 3,5 óra 3 óra 15 2 óra től 2 óra tól 2,5 óra 14-től 3 óra összesen 8 óra 7 óra 6,5 óra 6 óra 24

25 A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. A gyermekek a kellemes és a kellemetlen élményeiket újraélik a játékban. Nem minden átélt helyzet jelent élményt, és nem minden élmény indukál játékot. Az óvodapedagógus a gyermekek játékából és a kommunikációikból tud következtetni az egyéni élményekre. Ezek az egyéni élmények változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében különösen fontos a sok közös óvodai élményforrás biztosítása. Ezek a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. Fontos tehát a gyermekekkel közösen megbeszélni, hová mennének szívesen élményszerzésre. A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai, befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szervezhető. A téma, a tartalom, és a szerepek a játék fontos elemei. A felajánlott tevékenységekben a játékot is befolyásolja, indukáló szerepet tölthet be. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák több szempontú megközelítése, és tevékenységekhez kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A MUNKAVÉGZÉS LEHETŐSÉGEI: A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre. A gyermekek önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak az óvodapedagógusok közreműködésével, majd később szívesen végeznek munkát társaikért is. A leggyakoribb munkafajták: - az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munka, amely a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti; - a játékban megjelenő, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítő munkák, a gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei (salátakészítés, sütés..); - a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák (ünnepi készülődések, takarítás, díszítés, a terem átrendezése, ajándékok készítése..); - az élő környezet rendszeres ápolása (növények, állatok gondozása); - az önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízatások (a tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok); - a játékfajtákkal egybeeső munkák (önként vállalt barkácsolás, a játékeszközök javítása..); - együttműködés a szülőkkel, a csoportokért felvállalt munkában. Az óvodapedagógus feladata: - tudatos pedagógiai szervezés, a gyermekekkel való együttműködés, folyamatos, konkrét, reális vagyis a gyermeknek saját magához mért fejlesztő értékelés; - önként-örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység biztosítása (önkiszolgálás, naposi és egyéb munka, környezet-növény-állatgondozás.) - a munkajellegű tevékenységek nevelőértékének megerősítése ( a saját és mások elismerésére nevelés, attitűdök alakítása). 25