A PÓSA UTCAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A PÓSA UTCAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PÓSA UTCAI ÓVODA 4031 Debrecen, Pósa u. 49. Intézmény OM - azonosítója: Készítette: Kardosné Nagy Mária Óvodavezető Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: 5/2013. (III.6.) határozatszámon elfogadta: nevelőtestület nevében névaláírás Véleménynyilvánítók:.. Óvodai szülői szervet nevében névaláírás 6/2013. (III.6.) határozatszámon jóváhagyta:. intézményvezető Ph. Egyetértését kinyilvánító: Fenntartó, működtető nevében névaláírás Nemzetiségi Önkormányzat nevében névaláírás Hatályos: a kihirdetés napjától szeptember 1-től A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható:közzétételi listán Verziószám:1/ /1 eredeti példány Iktatószám: 137/76/2013

2 TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám Készítette (nevelőtestület névsora) 3. Bevezető 4. A Pedagógiai Program jogszabályi háttere Óvodánk Az óvoda bemutatása Az óvoda jellemző adatai A pedagógiai program küldetése-filozófiája Gyermekkép, óvodakép A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei Humán erőforrás A nevelőtestület képzettségi mutatói Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága Az óvoda belső továbbképzési rendszere Az óvoda szűkebb és tágabb környezete 15. ( tárgyi adottságok és feltételek) 4. A program nevelési feladatrendszere Az egészség és környezeti nevelés alapelvei Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés A környezettudatos magatartás megalapozása Az óvoda egészségvédő, fejlesztő programja Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása Anyanyelv fejlesztése és nevelés Művészeti nevelés A külső környezet megismerése, természeti környezet 29. megismerése (matematikai tapasztalatok) 5. A tevékenységközpontok rendszere, tevékenységformák A szabadjáték Az óvoda hagyományos ünnepei Inkluzív nevelés Integráció a sajátosságok megőrzésével Individualizálás Differenciálás Interkultúrális óvodai nevelés Óvodai fejlesztőprogram- a halmozottan hátrányos helyzetű 55. gyermekek fejlődésének segítése A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai 74. tevékenységek 11. A nemzetiség kultúrájának és hagyományainak ápolásával járó feladatok 75. 2

3 12. A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Az óvoda kapcsolatrendszere A család bevonása az óvodai életbe Az óvoda kapcsolatai, együttműködések A pedagógiai munka dokumentációi A gyermekek fejlettségállapotának mérése A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök és 97. felszerelések 18. Programspecifikus javasolt szakirodalom Legitimációs záradék 102. KÉSZÍTETTE : A PÓSA UTCAI ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE, AKIK 1999 ÉVBEN DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZOKTATÁSÁÉRT DÍJAT ÉRDEMELTÉK KI: ANCZA MARIANNA CSIGE ZOLTÁNNÉ GAVALLÉR SÁNDORNÉ IGNÁCZ ZOLTÁNNÉ KELEMEN JÓZSEFNÉ- a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásáért díj KARDOSNÉ NAGY MÁRIA- Miniszteri Dicséret, Esélyegyenlőségért Miniszteri Oklevél, Eötvös Díj Comenius Tanácsadásért MERCSNÉ ZSÁMBOKI ÉVA év IPR ÓVÓNŐJE MOLNÁR ATTILÁNÉ MOLNÁR EDIT- a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásáért díj PÁL JÓZSEFNÉ SAJTOS LÁSZLÓNÉ SIMON ANDREA SZÁMADÓ LÁSZLÓNÉ - Miniszteri Dicséret SZÉKELYHÍDINÉ ORBÁN RITA SZÉLL GYÖNGYI SZILÁGYINÉ SZABÓ ANNAMÁRIA 3

4 Pedagógiai programunk keretét a BEVEZETŐ a Lépésről-lépésre Óvodai Program adja, melynek magyarországi adatpációs fejlesztőmunkájában részt vettünk. Az óvodapedagógusok befolyásoló szerepe, modell- és mintaadása, nevelőmunkája mellett, szeretetteljes, családias légkörű óvodánk biztosítja: a gyermekek eltérő szükségleteire, képességeire épülő, a családi nevelést kiegészítő szocializációnak, a tevékenységek rendszerének, a szülők bevonásának, az inkluzív nevelésnek integrációnak megvalósítását, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nemzetiségi óvodai nevelést igénylő gyermekek integrált nevelését, migráns gyerekek multikultúrális nevelését, a sajátos nevelési igényű gyermekek segítését, fejlődésének támogatását ép gyermekek között. Jó szívvel és felelősséggel ajánljuk azoknak az óvodapedagógusoknak és szülőknek, akik bíznak a gyermekek önálló fejlődésében, a személyiség kibontakozásában, de azt vallják, hogy mindehhez szükséges az elhivatott, a gyermekeket tisztelő, értő és ismerő óvodapedagógus tudatos hatása, a nevelés. 4

5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.Törvény A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól Az évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról Az 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Alapító Okirat 5

6 1.1. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA 1. ÓVODÁNK Debrecen egyik városszéli településrésze a Nagysándor-telep. Elnevezése az évtizedek során többször változott. Korábbi neve Téglavető volt, melyet az itt működő Téglagyárak után kapta. A ma használatos Nagysándor-telep elnevezés az 1849-ben lezajlott csata emlékére emelt és az Aradon mártírhalált halt Nagysándor József honvédtábornok nevét viselő emlékmű (emlékdomb) közelsége miatt történt. Az óvoda 1929-ben épült, szolgálati lakással, majd kaszárnyaként szolgált. Az 50-es években az iskolaépítések idején, pedig iskolaként funkcionált ben társadalmi munkával 5 csoportosra bővítették a kiszolgáló helyiségekkel együtt. Ez a székhely óvoda, mely a Pósa utca 49. alatt található ban a megszüntetett bölcsőde épületét - közgyűlési határozat alapján - kétcsoportos óvodává alakítottuk át, mely a Pósa utca 1.sz.alatt, az iskola szomszédságában található.telephelyi intézményünk két óvodai csoporttal működik től óvodánk valamennyi csoportjában a Lépésről Lépésre Óvodai Program szerint szervezzük az óvodai életet. Nevelőtestületünk ig teljesítette a Comenius Minőségfejlesztési Program követelményeit, büszkén viseljük a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program Teljeskörű Minőségirányítás modellje bevezetésében való részvételért járó emlékplakettet, és továbbra is az eredményes pedagógiai munkára törekszünk úgy, hogy minden partnerünk elégedett legyen munkánkkal. Az Óvodai Integrált Pedagógiai Rendszert, ig dolgoztuk ki és jelenleg is működtetjük óvodai fejlesztőprogramként szeptember 01. óta fogadjuk a Debreceni Befogadó Állomáson és a városban élő menekült, menedékes, befogadott, oltalmazott, kérelmező státuszú illetve külföldi családokból érkező óvodáskorú gyermekeket, akiket az Interkultúrális Óvodai Nevelési Programunk szerint nevelünk. A családi házas településrész falusias jellegű. A két óvoda és az általános iskola meghatározó intézmények ezen a városrészen. A székhely és a telephelyi óvoda a településrész főutcáján helyezkedik el, mely jól megközelíthető a beóvodázási körzet egészéről. 6

7 1.2. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI Az intézmény hivatalos neve: Pósa Utcai Óvoda Az intézmény címe és elérhetősége (székhely óvoda): 4031 Debrecen, Pósa utca / Az intézmény címe és 4031 Debrecen, Pósa utca 1. elérhetősége(telephelyi óvoda): 06-52/ Az óvoda fenntartója, címe és Debrecen Város Önkormányzata elérhetősége: 4024 Debrecen, Piac utca 20. A pedagógiai program készítője: Az óvoda nevelőtestülete A pedagógiai program elfogadója: Nevelőtestület A pedagógiai program jóváhagyója: Óvodavezető Eljárásjog gyakorlása, Szülők közössége véleménynyílvánítás: Eljárásjog gyakorlása, egyetértés Fenntartó, Nemzetiségi nyílvánítás: Önkormányzat Az óvodai nevelés nyelve: Magyar Hit-és vallásoktatás: SZMSZ-ben szabályozottak szerint biztosított 1.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM KÜLDETÉSE- FILOZÓFIÁJA A világ rohamos változásaival, a modern élet stressz hatásaival szemben különösen óvni és védeni kell a gyermekeket. Egyre nagyobb a szülők és az óvodapedagógusok felelőssége, hogy megőrizzék a gyermekkor nyugalmát, derűjét, ugyanakkor felvértezzük a gyermekeket mindazzal a tapasztalattal, amellyel eligazodhatnak a világban. A mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükséges személyiségjegyek hangsúlyai változtak a társadalmi folyamatok hatására. E változások a pedagógiai munkánkban is hangsúlyeltolódásokat hozott. Pedagógiai munkánk hangsúlyai a gyermekek egyéni különbségei, eltérései, a családi nevelést kiegészítő sajátos szocializáció, az egyedi tevékenységközpont rendszer, a szülők óvodai életbe való bevonása és a szociális, fejlesztő-segítőmunka köré rendeződnek. A gyermekek életmódbeli különbözőségeiből adódóan nagyobb hangsúlyt kap a mozgásfejlesztés, az egészséges életmód szokásainak kialakítása, egészségfejlesztő program működtetése. A játékban tanulás koncepciójának érvényesítése megkívánja a szabad játék védelmét. A sokszínű kultúra és multikultúrális érték beépül a tevékenységtartalmakba. A programunk sajátos rendszere lehetővé teszi a gyermekek változó, eltérő szükségleteinek figyelembevételét, a hiányzó szokások kialakítását, a három-hétéves gyermekek vegyes csoportokban történő nevelését, az eltérő családi értékek és kultúrák tolerálását, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok fokozottabb mentális, érzelmi, és szociális támogatását. 7

8 GYERMEKKÉP: 2. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. A kisgyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú: el-, és befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk. Óvodánk nem ad helyet az előítéletes megnyílvánulásoknak sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Biztosítjuk: - az egyenlő hozzáférést; - az emberi jogok gyakorlását; - kultúra és hagyományápolást, - a nemek társadalmi egyenlőségének elvét, - az esélyegyenlőséget, - a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei, a sajátos nevelési igényű gyermekek valamint nemzetiségi gyermekek, tehetséges gyermekek és hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek inkluzív, integrált nevelését. ÓVODAKÉP: Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3 éves korától az iskolába lépésig. Biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: - óvó-védő, - szociális, - nevelő-személyiségfejlesztő. 8

9 Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását. Kiemelt: a gyermeki személyiség elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése, a bizalom, a gyermekek egyéni készségeinek-képességeinek kibontakoztatása, a gyermeki szükségletek kielégítése, érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása, a szabad játék szerepe, helye, a gyermekek egyéni képességéhez igazodó tevékenységek közvetítése, a nemzetiségi gyermekek óvodai neveléséhez biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését a magyar nyelven történő óvodai nevelést, az interkultúrális nevelésen alapuló integrációt, a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkultúrális nevelésen alapuló integrációt, az emberi jogok és alapvető szabadság jogok védelmét. különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni és csoportos fejlesztő, differenciáló pedagógiai tevékenység mellett a beilleszkedés segítése - a társak általi - elfogadással. A nevelő-oktató intézmények nyitottságát egyre fontosabbnak tartjuk: Nyitottság: elsősorban a szülők számára (az óvoda-család kapcsolata), a fenntartó számára, a régióban dolgozó óvodapedagógusoknak, nevelési-oktatási intézményeknek, civil szervezeteknek, óvodán belül a gyermekcsoportok között az átjárás biztosítása (az érdekes tevékenységekben, a vegyes összetételű csoportokban) életkor szerint, ahol előzetes bejelentés után az érdekeltek bármikor betekinthetnek óvodai életünkbe, részt vehetnek pedagógiai munkánkban (a szakmai kompetencia határainak tiszteletben tartásával). A NYITOTT ÓVODA, a szűkebb környezet igényeihez igazodva, s azok által befolyásolva, szakmailag önálló intézményként elsősorban a gyermekek nevelését és a családi nevelés kiegészítését vállalja fel. 9

10 Egy-egy körzetben, településen az eltérő családi szükségletek következtében az óvodai funkciók közül bármelyik hangsúlyossá válhat. A családok állapota, működése, funkciózavara sokféle lehet. A halmozottan hátrányos gyermekeket nevelő óvodákban hangsúlyosabbá válhat például a legfontosabb az óvó, védő, ellátó, gondozó funkció és előtérbe kerülhet az egészség megőrzése érdekében a prevenció. A Lépésről Lépésre óvodai program érinti a teljes intézményt, kiemeli az óvodafejlesztő tevékenység szerepét. Az óvoda, mint intézmény egy komplex rendszer, amelynek minden összetevője kölcsönhatásban működik. A koncepciók a teljes rendszert érintik. Az óvoda nyitottsága, mint elv, befolyásolja az óvoda kapcsolatainak alakítását, a családoktól, az iskolával való együttműködésig. Óvodánk küllemében is és a nevelőmunka tartalmi színvonalát tekintve is maradjon a településrész kiemelkedő intézménye. A nyitottság megtartása, növelése mellett a tágabb környezet igényeire is építve, szakmailag önálló nevelési intézményként működik. Az óvoda a gyermekek 3. életévétől az iskolába lépésig nevelő intézmény. A gyermekek szociokultúrális élettere miatt az óvó-védő, szociális, valamint a nevelőszemélyiségfejlesztő funkciója hangsúlyos. Nyitott óvodánk jellemzői: a családi nevelés meghatározó a gyermek személyiségfejlődése során: kultúrát, értéket közvetít és képvisel, a családok megismerése (családlátogatás, környezettanulmány) elsődleges, fontos a türelem, elfogadás, empátia a gyermek érdekében, a jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel, olyan közösségi rendezvények, események szervezése, melyek a családok együttműködésére épülnek (kultúra-közvetítés, szabadidő szervezés), a veszélyeztetett gyermekek alapellátásban való gondozása, a veszélyeztető tényezők megszüntetésére törekvés, széles körű intézményi és társadalmi kapcsolatokon keresztül, szülőbevonás, az óvodai élet történéseinek aktív részesei a családok, családtagok. Milyenek az óvodapedagógusok és munkatársaik? elfogadják és tisztelik a kisgyermeket, ismerik a családokat (szükségletek, értékek, kultúra), ismerik a szülők véleményét az óvodai nevelőmunkáról, bevonják a szülőket az óvodai életbe, szakmai támogatást és szolgáltatást végeznek (fejlesztőpedagógus, jogász, családgondozók, gyermeknevelési tanácsadás, logopédus), folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket, 10

11 kapcsolatot építenek ki a gyermekek tágabb családi környezetével is, a nemzetiség kulturális értékeit tiszteletben tartják, működtetik a jelzőrendszert, közvetítő szerepet töltenek be a speciális szolgáltató és szociális intézmények között, közösen biztosítják a tapasztalat- és élményszerzés lehetőségét, be és elfogadják a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket, örömmel fogadják és gondoskodnak a migránsgyermekekről. AZ ÓVODA ALAPELVEI, ÉRTÉKEK 1. Individualizálva szocializál. 2. Sajátos tevékenységközpont rendszerben biztosítja a feltételrendszert, a tevékenységi formák színtereit, a szabad játékot és az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választási lehetőségeit. Ez a rendszer szintetizálja a szervezeti kereteket, és integrálja a fejlesztés tartalmát. 3. A családok bevonása az óvodai életbe. Aktivizálja a szülőket az együttműködésben. Erősíti a szülők felelősségét, támogatja a családi nevelés problémáinak megoldását. Az óvodapedagógus a rendszerben mintát ad a közös játékra a gyermekekkel való törődésre, a nevelésre. 4. A program, az óvoda lehetőségeit, a település igényeit, a családok helyzetét és a gyermekeket érintő társadalmi háttérfolyamatokat figyelembe véve, támogatja a szociálpedagógus, vagy gyógypedagógiai asszisztens feladatainak beépítését, az óvoda által felvállalt tevékenységek körébe. A nevelőtestületi döntés értelmében a szülői közösség igényeinek beépítésével, támogatásuk mellett teljes átvételre került a Lépésről-lépésre Óvodai Program. Alapító Okiratunk tartalmazza Nemzetiségi Gyermekek Óvodai Nevelésének biztosítását. Kiemeli azokat a műveltségi területeket, a fejlesztés jellemzőit, kulturális értékeiket, amelyeket az irányelvek alapján figyelembe kellett vennünk. Feladatunk a migránsgyermekek Interkulturális Óvodai Nevelése. Alap- és irányelvek segítségével állítottuk össze programunkat, mely a magyar nyelven történő óvodai nevelésre épül. Az Óvodai Fejlesztő Programunk az óvodánkba járó valamennyi kisgyermek - legyen az magyar, külföldi, sajátos nevelési igényű, nemzetiségi - együttnevelésének, integrációjának megvalósítását eredményezi. A Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása (az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 11

12 AZ ÓVODA CÉLKITŰZÉSEI, A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLRENDSZERE Óvodai programunk a 3 éves kortól iskolába lépésig ép és különleges bánásmódot igénylő gyermekek-nemi, faji, vallási, nyelvi és nemzetiségi hovatartozásától függetlenül- fejlődésének támogatását és személyiségük harmonikus fejlesztését célozza: az egyszeri és megismételhetetlen egyén (gyermek) adottságainak, képességeinek és szükségleteinek (testi, lelki, szellemi) kibontakoztatása által, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével, hagyományaik, kulturális értékeik ápolásával, kiemelt védelem és gondoskodás mellett. 3. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 3.1. HUMÁN ERŐFORRÁS Pedagógusok száma: Pedagógiai munkát közvetlenül segítők száma: Egyéb segítő munkatársak: Szak és egészségügyi szolgálat külső segítő szakemberei: 16fő 9 fő 3 fő Logopédus, gyermekorvos, védőnő, családgondozók, szociális munkás 3.2.A NEVELŐTESTÜLET KÉPZETTSÉGI MUTATÓI: Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok száma: Másoddiplomás képzésben részt vett pedagógusok száma, szakterület megnevezésével: Szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma, szakterület megnevezésével: 15 fő 1 fő mentálhigiénikus 1 fő bűnmegelőzési koordinátor 1 fő vezető óvodapedagógus 1 fő fejlesztőpedagógus 12

13 3.3 AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁGA: januári állapot szerint Akkreditált továbbképzés megnevezése: (szakterület) 3-8 éves egyedi fejlődésmenetű gyermekek nevelése ÁBPE- továbbképzés Adatbázis kezelés alapok A halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma származású gyermekek korai óvodába kerülésének megszervezését segítő program A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása Alapfokú számítástechnikai ismeretek Alternatívák az erőszakkal szemben A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága A szabad játék mint az esélyegyenlőség előmozdításának egyik eszköze Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi érzékenység fejlesztése Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében Bevezetés a Lépésről-lépésre Óvodai Programba Családpedagógiai tanácsadó Epochális rendszerű óvodai nevelési program EU továbbképzés Fejlesztőpedagógia alapjai Gordon kommunikációs alaptréning pedagógusoknak Hatékony együttműködés az iskolával Résztvevők száma: 1 fő 1 fő 1 fő 4 fő 2 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 5 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 1 fő 5 fő 13

14 Horizontális szempontok pályázat megvalósítása során IPR menedzsment IPR vezetőképzés Iskola-és óvodavezetők európai továbbképző programja Kedvesház pedagógia 1. Kedvesház pedagógia 2. Képzés gyermekvédelemben ill. gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekekkel foglalkozó, közoktatásban érintett pedagógusai számára Komplex prevenciós óvodai program Lépésről-lépésre minősített óvodai program Marketing, reklám, és kommunikációs menedzser Máshogy segíteni Mentálhigiénés alapképzés Minőségbiztosítás az óvodában Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére Számítógép és internet alapismeretek Számítógép-kezelői ismeretek, operációsrendszerek Tanulási nehézségek prevenciója és speciális korrekciója Beóvodázási felelősök képzése 2 fő 1 fő 2 fő 2 fő 3 fő 3 fő 2 fő 1 fő 16 fő 1 fő 1 fő 5 fő 4 fő 1 fő 5 fő 3 fő 3 fő 2 fő TERVEZETT TOVÁBBKÉPZÉSI IRÁNYULTSÁG: Mozgásfejlesztés Nyelvi képzés Szakmódszertani képzések Esélyegyenlőségi képzések Közoktatásvezetői vagy Vezető óvodapedagógus képzés 14

15 A KÜLÖNBÖZŐ TOVÁBBKÉPZÉSEKEN SZERZETT ISMERETEK ÉS KOMPETENCIÁK ÓVODÁN BELÜL TÖRTÉNŐ ÁTADÁSÁNAK MÓDSZERTANA, ELJÁRÁSA: Szakmai munkaközösségek működtetése, beszámoló készítése, gyűjtőmunka, hospitálások, előadások tartása 3.4. AZ ÓVODA BELSŐ TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZERE: 1. Szakmai munkaközösségen belüli képzés 2. Nevelőtestületi értekezlet keretében történő képzés 3. Önképzés 3.5. AZ ÓVODA SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE: TÁRGYI ADOTTSÁGOK ÉS FELTÉTELEK A Pósa u. 49. (székhely óvoda) területe: 3690 m 2, ebből az épület nagysága 668 m 2. Az 5 csoportos óvoda füves, fás udvarral rendelkezik, mely mozgásfejlesztő fajátékokkal telepített, s ez által biztosított a megfelelő mozgástér a gyermekek számára. A csoportszobák mérete m 2 közötti, melyek felújítottak, rendezettek. A logopédiai -fejlesztőszobában és a családsegítő szolgálat által bérelt helyiségben a szolgáltatások széles köre a szülők rendelkezésére áll. A melegítőkonyhánk 160 főre tervezett. Raktárként a pince és a padlás szolgál. A csoportszobákban biztosítottak a programspecifikus bútorok, berendezések, eszközök, ezek folyamatos cseréje, ill. a játék és foglalkoztatási eszközök pótlása is rendszeres óta rendelkezésünkre áll egy tornaszoba raktárral együtt, melyben biztosított valamennyi mozgásfejlesztő eszköz (bordásfal, Tini-kondi, kéziszerek stb.). Ez a helyiség szolgál a közösségi rendezvények helyszínéül is, kihasználtsága maximális. A Pósa u. 1. alatt 853 m 2 nagyságú telken,183,80 m 2 területű épületben működik óvodánk telephelyi intézménye. Az általános iskolával együtt épült, régebben tanteremként, majd bölcsődeként funkcionált. Átalakítás után egy 29 m 2 -es és egy 52 m 2 -es csoportszobából, melegítőkonyhából, két gyermeköltözőből és két előtérből álló épület. A folyamatos felújításokkal most már csodálatos csoportszobákkal fogadjuk a gyermekeket, melyet az óvónők és a gyermekek kézügyességét dícsérő munkák teszik színesebbé, otthonosabbá. Füves, fás, bokros, két részből álló udvarán fa mozgásfejlesztő játékok és homokozó található. 15

16 4. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI A LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE PROGRAM FELADATRENDSZERE: 1. Személyiségdimenziók harmonikus fejlesztése, a gyermek erősségeinek és esetleges hátrányainak feltárása, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek megismerése, másságának elfogadása mellett értékek közvetítése: be-és elfogadás, az önzetlenség, együttérzés, segítőkészség, munkaszeretet, ragaszkodás; 2. A személyiségértékek, tulajdonságok, képességek közül kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: - a személyiség autonómiáját, pozitív énképét, önérvényesítő képességét; - a saját szükségletek kifejezésének képességét (testi, lelki, szellemi); - érzelmi gazdagságot (elfogadás, szeretet, önzetlenség, együttérzés); - a kulturált magatartás szokásait (alapvető illemszabályok az emberi kapcsolatokban); - az önfejlesztő magatartást (segítőkészség, együttműködés); - a másság tolerálását (cigány- és menekültgyerekekkel történő együttnevelés); - a társakkal való együttműködést (csoporton, óvodán belül és tagóvodával kapcsolatban); - a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, kreativitás képességét; - a művészetek, a természeti-társadalmi környezet iránti érzékenységet. 3. A sajátos tevékenységközpont-rendszerrel és a gyermeki szabadság tiszteletével támogatjuk a szocializáció szempontjaiból fontos feladatokat, magatartásformákat: - a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiájának megteremtését; - a kontaktuskeresését, a kommunikálás és a társalgás technikájának elsajátítását; - a társas konfliktusokban - a felnőtt minimális segítségével - a megoldások keresését; - az önszabályozás, önkontroll alakulását; - a közös tevékenységekben az irányelveknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők vállalását; - a gyermekek játékszükségleteinek kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését. 16

17 4. Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kívánságaikra építve: a cselekvés, a tevékenység, a beszéd és a gondolkodás egységét megteremtve modell-, mintaadás mellett fontosnak tartjuk: - az utánzásra épülő tanulással együtt a felfedezéseket, a próbálkozásokat az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichés funkciók intenzív fejlődését; - a hagyományok ápolását; - a természet, az élőlények szeretetét és védelmét; - az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést. 5. A legfontosabbnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és a hátrányok korrekcióját, a prevenció fontosságát. Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása hangsúlyosabb AZ EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI A gyermekek egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok, a feladatokban közreműködőkre vonatkozó szabályok az óvodában AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, MOZGÁSFEJLESZTÉS CÉL Az óvodában eltöltött időben minden kisgyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétet szolgáló egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA Feladatok: az egészséges életmód feltételeinek biztosítása; az egészséges életmód szokásainak kialakítása; az egészség megőrzése, edzése és a prevenció; az érzékszervek egészséges működésének segítése; a harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése; környezettudatos magatartás kialakítása környezetvédelem, megóvás és az egészséges környezet fenntartásához kapcsolódó szokások kialakítása, megtartása. 17

18 Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Kiemelt feladatunk a gyermekek testi fejlődésének elősegítése: a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényének kielégítése; a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, öltözködés, a betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, specialisták segítségével szülővel, óvodapedagógussal együttműködve; prevenciós korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása. MOZGÁSFEJLESZTÉS A játékos mozgás a teremben és udvaron, a szabad levegőn, eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában, az óvodai mindennapokban hangsúlyossá váljon. A mindennapos testnevelés tervezése, szervezése és lebonyolítása az egészséges életmódra nevelés egyik tevékenysége, amelyet az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára lehetővé teszünk. A mozgás váljon örömforrássá, kedvvel és aktívan vegyenek részt benne a gyermekek mindenféle kényszer nélkül. Tervezése a projekttervben, mindennapra készüljön el A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA A környezeti nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását elősegíti az a tény, hogy óvodánk nyitott, azaz a településrész egyik meghatározó intézménye. Az óvoda elhelyezkedése, természeti környezete különleges adottságokat, jellegzetességeket, értékeket nyújt felfedezésre. Fontos, hogy ezeket a környezeti, természeti értékeket építsük be a projekttartalmakba, ill. tevékenységekbe egyaránt. ERŐFORRÁSOK Az óvodai alkalmazottai közül többen ezen a településrészen élnek, így van rálátásuk az adottságok, értékek területi elhelyezkedéséről. Volt Pósa Utcai óvodásunk lelkes környezet és természetvédő könyvét használjuk fel a megismertetéshez. A lakossággal való nagyon jó kapcsolat, mint erőforrás további lehetőség. Évek óta így működik óvodánkban a parlagfűmentesítési akciónk. Az anyagi erőforrások tekintetében a családokkal való jó együttműködés hatására a gyűjtőmunka rendkívüli hatékony. 18

19 AZ ÓVODA KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI CÉLJAI: a környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása, rendszerszemléletre nevelés fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, optimista életszemlélet kialakítása tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK: a rendszeres élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismerése, értékőrzés, természetvédelmi feladatok a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység formájában parlagfúmentesítési akció megrendezése, hagyományként, környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladékgyűjtés, lakóés óvoda környezet közös megóvása személyes higiéné elsajáttítatása az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése, egészséges étkezés anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása, csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága, az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása AZ ÓVODA EGÉSZSÉGVÉDŐ, FEJLESZTŐ PROGRAMJA Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítsük őket és megoldási sratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra. A teljeskörű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést a gyermekek és szülők résztvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. 19

20 Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet bizosítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki: az egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés, testmozgás a testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, bántalmazás, erőszak megelőzése, balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné. CÉL: Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása Az egészséges életmód kialakítása (helyes táplálkozás, a mozgás szeretete, dohányzás, alkohol, drog nélküli élet legyen a cél). TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI ELEMEK: az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása nevelőmunka (környezeti és egészségnevelési témák) élményszerző napok rendszere. SZABADON VÁLASZTHATÓ ELEMEK: környezetvédelmi, egészségvédelmi akciók részvétel egyéb programokon pályázatok, versenyek KAPCSOLATRENDSZER, KOMMUNIKÁCIÓ: a nyitott óvodai rendszerünk jó példát mutat, hogy az óvodánk környezeti nevelési tevékenysége közügy. a pedagógustovábbképzésben is tervezzük ilyen tárgyú képzésen való résztvételt. 20