Könyvelői Praktikum ( :12:51 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Átírás

1 Dolgozók üdültetése Időállapot: Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: :21:11 Tartalomjegyzék: 1. Dolgozók saját üdülőben történő üdülésének elszámolása 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A téma a dolgozók üdültetésének szabályait, adózását taglalja. A vállalat saját, vagy bérelt, nem kereskedelmi célú üdülőjében üdültetheti dolgozóit. 1. Dolgozók saját üdülőben történő üdülésének elszámolása Előfordul, hogy a dolgozók üdültetését a munkáltató úgy kívánja megoldani, hogy üdülési lehetőséget biztosít nem üzleti célból fenntartott üdülőben. Rendelet határozza meg, mely szálláshely nem minősül üzleti célúnak. Például nem minősül üdülőnek a kempingben bérelt sátorhely vagy lakókocsi. Fontos kitétel, hogy az üdülő nem lehet kereskedelmi célú, ennek értelmében a vendégforgalom legalább 80 %-át üdültetési szolgáltatásra kell felhasználni, belföldi üdülőnek kell lenni, legalább 3 szobával és 11 férőhellyel kell rendelkezni, saját tulajdonban, vagy kezelésben kell lenni. Ez utóbbi kitétel alapján az üdülő tulajdoni lapján be kell legyen jegyezve a társaság tulajdoni, vagy kezelési joga (nem lehet tehát bérelt üdülő). Ma már akkor is érvényesül -a törvényben meghatározott mértékig- a kedvezményes adózás, ha a munkavállaló közeli hozzátartozója nem a munkavállalóval együtt üdül, korábban feltétel volt az együttüdülés. Ezen 1. oldal

2 módosítást figyelembe véve kell a 80/2004-es APEH Iránymutatást tanulmányozni. Egy cégcsoporton belül bármelyik cég (az anya- és a leányvállalat egyaránt) biztosíthat kedvezményes adózású üdülést a cégcsoport dolgozóinak. Ezen túlmenően kibővült a kedvezményesen adóztatható szolgáltatásban részesíthetők köre is. Így kedvezményesen adózás mellett biztosítható a szakképző iskolai tanulónak, a kötelező szakmai gyakorlat idején a hallgatónak, valamint a nyugdíjas közeli hozzátartozójának és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának is az üdülési szolgáltatás a törvényben meghatározott értékhatárig. A szolgáltatás biztosítása az adóév első napján érvényes minimálbér összegéig (2014. évben forintig) kedvezményesen adózik, ami azt jelenti, hogy a juttatott érték 1,19-el bruttósított összegére vetítve 16 % SZJA-t és 14 % Eho-t kell fizetni. Ha a juttatás mértéke a kedvezményesen adóztatható részt meghaladja, a felettes rész 1,19-el bruttósított összegére vetítve további 27 % Eho-t kell fizetni. Jelen anyagban azzal az esettel foglalkozunk, amikor a kifizető saját üdülőjében biztosítja a szolgáltatást. Itt alapvető fontosságú meghatározni az önköltséget, mely alap a nyújtott szolgáltatás értékének meghatározásához. A kedvezményesen adózó szolgáltatás, ha a magánszemély által igénybevett szolgáltatás a Ft-ot nem haladja meg. Ha az üdülőt kizárólag jogosultak üdültetésére használják (nem élnek a 20 %-os piaci értékesítés lehetőségével), úgy a fenntartás költségeinek ÁFA-ja nem vonható le. Az önköltség megállapításához az üdülő fenntartásának teljes évi -nem csak az üdülési napokra jutó- költségeit kell számba venni. Ilyen költség különösen az értékcsökkenés, az energiaköltség, a fenntartás és javítás költsége, az üdülőben alkalmazottak személyi jellegű juttatásai. Ha az üdülési szolgáltatás étkezést is magába foglal, úgy az étkezéshez kapcsolódó anyag- és egyéb költség, külső konyha által biztosított étkezésnél a közvetített szolgáltatás értéke. A kedvezményesen adózó szolgáltatás meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen csak előzetes kalkuláció állhat rendelkezésre. Javasolt eljárás a következő: - tervezzük meg az üdülő összes várható költségét az előző év adatai alapján - tervezzük meg az üdülési napokat (pl. 6 szoba, szobánként 3 fő, üdülési időtartam 2. oldal

3 120 nap az összesen üdülési nap) - kalkuláljuk az egy főre egy napra jutó költséget (összes költség/ nap) - határozzuk meg az adómentesen adható napok számát ( Ft / fő juttatással) 1.1. Előnyök A munkaadó (kifizető) csupán az 1,19-el bruttósított összegre vetítve 16 % SZJA és 14 % Eho megfizetésével tud juttatást adni a dolgozóinak, a magánszemélyt sem terhelik járulék kifizetések. Ha a magánszemélynek adózott pénzéből kellene fedeznie az üdülését, úgy közel dupla bruttó bérét kellene felhasználnia erre Hátrányok Hátrányként jelentkezik, hogy a munkáltató csak saját üdülőjében biztosíthatja ezt a szolgáltatást Példa az üdülési szolgáltatás juttatására A munkáltató ingyen biztosítja alkalmazottjának (házastársának és három gyermekének) az üdülés lehetőséget a cég saját üdülőjében. Az üdülési napokat figyelembe véve a juttatás értéke (önköltség) ötször 102 ezer forint. Ekkor személyenként forint (a január 1-jén érvényes havi minimálbér összegének megfelelő érték) minősül kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásnak, és 5 x 500 forint már nem kedvezményesen adóköteles, ami után a munkáltatónak a feletti érték bruttósított összegére vetítve 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell az SZJA-n felül. Adó- és járulékkötelezettsége a következő: 3. oldal

4 1.4. Adózás, bevallás A magánszemély értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető 1,19-el bruttósított összegre (adóalap) 16 % SZJA-t, illetve az adóalap után 14 % Eho-t fizet (kedvezményes adózás). Az adókötelezettség megállapításához a magánszemély e juttatásra vonatkozó nyilatkozatát kell figyelembe venni. Ha az adott juttatás a meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész nem kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásnak minősül. A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást köteles vezetni. A magánszemély a kedvezményes adózás feletti juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető 1,19-el bruttósított összegre 16 % SZJA-t, és az adóalapként kiszámított (bruttósított) összegre 27 %-os Eho-t fizet. A kedvezményesen adóztatott juttatásnak lehet egyedileg meghatározott értéke (jelen esetben Ft/fő/év), illetve a béren kívüli juttatásnak től kezdődően ismét van felső határa. Ez a határ évi 500 ezer forint. Az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell elbírálni, adott esetben kötelezettségként megállapítani az évi (időarányos) 500 ezer forint túllépését, és a kedvezményesen adóztatható összeg túllépését is. Tekintettel arra, hogy a béren kívüli juttatás után az Szja és a 14 % Eho a juttatás időpontjában rendezésre került, ekkor csak a 13 % Eho különbséget kell rendezni. 2. Adózás 2.1 ÁFA Az üdülési szolgáltatás biztosításához szükséges beszerzések ÁFA-ja nem vonható le. 2.2 Társasági adó Ha az adózó a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek, illetve vezető tisztségviselőjének, tevékenységében személyesen közreműködő tagjának, valamint 4. oldal

5 az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasának, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának adja az üdülési szolgáltatást, akkor a juttatás költségként elszámolható. Ha a költségként elszámolható juttatáshoz adófizetés is kapcsolódik, akkor költségként a fizetett adók is elszámolhatók. 2.3 SZJA SZJA szerint adózó (vállalkozó) Az SZJA szerint adózó kifizetőnél a juttatás értéke költségként elszámolható, amennyiben azt munkavállalójának adja Magánszemély Az üdülési szolgáltatást igénybe vevőnél, ha az a béren kívüli juttatás feltételeinek megfelel SZJA vonzata nincs, de a kifizető a juttatott érték 1,19-el bruttósított részére 16 % SZJA-t és 14 % Eho-t fizet. 2.4 EVA Kettős könyvvitelt vezető EVA alany A Sztv. hatálya alá tartozó adóalanynál költség, az EVA alapját nem befolyásolja, de a mérlegszerinti eredmény csökkenése miatt csökken a fizethető osztalék mennyisége Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Bevételi nyilvántartást vezető adóalanynál nem értelmezhető. 2.5 Egyéb adók és járulékok A kedvezményesen adózó (Szja. tv. 71. ) rész feletti rész is Eho alapját képezi, melynek mértéke az adóalapra (bruttósított összeg) vetítve 27 %. 5. oldal

6 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Az üdülő költségeinek elszámolása T511 Vásárolt anyag bruttó értéken K454 Szállító a bruttó értékkel T541 Bérköltség K4711 Kereset elszámolási számla T56 Bérjárulékok K473 Társadalombiztosítási kötelezettség továbbá minden olyan ráfordítás, mely az üdülő fenntartásával kapcsolatban felmerül Az üdülő éves önköltségét a számviteli politikánkban meghatározott módon állapítjuk meg és a kiszámolt értéket teljesítményértékként állományba vesszük. Az üdültetési juttatás elszámolása T551 Személyi jellegű kifizetések a szolgáltatás összegével K582 Az üdülő teljes önköltsége T551 Személyi jellegű kifizetések az SZJA mértékével K462 SZJA elszámolás a szolgáltatás adóalapjának 16 % összegével T551 Személyi jellegű kifizetések az Eho mértékével K463 Eho elszámolás a szolgáltatás adóalapjának 14 %-val 3.2 Egyszeres könyvvitel Az üdülő költségeinek elszámolása: NF - Pénztár (bank) kiadás a számla értékével NF - Anyag és árubeszerzés a számla értékkel NF - Pénztár (bank) kiadás minden egyéb, az üdülő fenntartásának költségeivel 6. oldal

7 NF - Bérek és járulékok, egyéb termelési költségek a kifizetett összeggel Az üdültetési juttatás elszámolása Analitikus nyilvántartás alapján az anyag és árubeszerzés, bérek és járulékok, egyéb termelési költségek rovatból átvezetjük a munkabér és közterhei rovatba. Analitikus nyilvántartásban rögzítjük az átadást. NF - Pénztár (bank) kiadás a 16 % SZJA mértékével NF - Egyéb termelési és kezelési költség az SZJA értékével NF - Pénztár (bank) kiadás a 14 % Eho mértékével NF - Egyéb termelési és kezelési költség az Eho értékével 3.3 Szja szerinti adózás Az üdülő költségeinek elszámolása: PK - Pénztár (bank) kiadás a számla értékével PK - Anyag és árubeszerzés a számla értékkel PK - Pénztár (bank) kiadás minden egyéb, az üdülő fenntartásának költségeivel PK - Bérek és járulékok, egyéb termelési költségek a kifizetett összeggel Az üdültetési juttatás elszámolása: Analitikus nyilvántartás alapján az anyag és árubeszerzés, bérek és járulékok, egyéb termelési költségek rovatból átvezetjük a munkabér és közterhei rovatba. Analitikus nyilvántartásban rögzítjük az átadást. PK - Pénztár (bank) kiadás a 16 % SZJA mértékével PK - Egyéb termelési és kezelési költség az SZJA értékével PK - Pénztár (bank) kiadás a 14 % Eho mértékével PK - Egyéb termelési és kezelési költség az Eho értékével 4. Iratminták, nyomtatványok 7. oldal

8 Dolgozók üdültetésének adóvonzata (jpg KiB) A juttatás mérétkének megfelelő adózás bemutatása Nyilatkozat üdülési szolgáltatás igénybevételéhez (doc - 28 KiB) Az üdülési szolgáltatást igénybe vevő magánszemély nyilatkozik, hogy az adott évben vett-e már igénybe ilyen juttatást, és ha igen, milyen összegben. Üdülési szolgáltatásban részesülők nyilvántartása (doc KiB) A nyomtatványon tartja nyilván a juttató az üdülési szolgáltatásban részesülő adatait, a juttatott értéket, annak kedvezményesen adóköteles és nem kedvezményes részét. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról 2. (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a) a nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében közösségi elhelyezést biztosító, legalább 6 férőhellyel rendelkező, 3. szerinti létesítményekre (a továbbiakban: szálláshely), c) a szolgáltatást igényjogosultként és hozzátartozójaként, valamint bel- és külföldi turistaként igénybe vevőkre (a továbbiakban együtt: vendég). (2) E rendelet hatálya nem terjed ki c) az állami vezetők üdültetését biztosító üdültetési intézmények hasznosítására, a 14-14/C. szerinti nyilvántartásba vétel és a 21. (3)-(4) bekezdése szerinti statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség kivételével, d) a szálláshelyek különleges célú igénybevételére. e) - a közegészségügyi előírások kivételével - az egyházi jogi személy által nyújtott szálláshely-szolgáltatásra. (3) Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak az e rendeletben foglaltak szerint 8. oldal

9 nyújtható. Könyvelői Praktikum ( :12:51 IP: (4) Az e rendeletben meghatározott hatósági feladatokat a szálláshely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) látja el. Az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni. (5) Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást az alapító okiratában meghatározottak szerint, alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységként nyújthat a) a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 20. -a (1) bekezdésének g) pontja szerinti diákotthon és kollégium, feltéve, hogy legalább a 2. számú melléklet VII. pontjában meghatározott feltételekkel rendelkezik, b) a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 13. -ának (1) bekezdése szerinti diákotthon és kollégium, feltéve, hogy az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepel [az a)-b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: diákotthon, kollégium]. (6) A diákotthon, kollégium tekintetében - az ban, a 9. -ban, valamint a ban foglaltak, továbbá a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 20. -a (1) bekezdésének g) pontja szerinti diákotthon és kollégium esetén a 2. számú melléklet VII. pontja kivételével - e rendelet előírásait nem kell alkalmazni 3. (1) E rendelet alkalmazásában a) nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és az ekként minősített, illetve - ahol e rendelet előírja - ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely, b) nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősül az ekként minősített, illetve - ahol e rendelet előírja - ekként nyilvántartásba vett, ba) sportlétesítményben üzemelő, szálláshely céljára szolgáló önálló rendeltetési részegység, bb) szálláshely-szolgáltatásának időszakában kiegészítő vagy melléktevékenység formájában üzemeltetett hivatali, közfeladatot ellátó intézmény által biztosított és 9. oldal

10 az egyházi jogi személy által nem gazdasági-vállalkozási tevékenysége keretében üzemeltetett intézményi szállás. (1a) A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek típusait (altípusait) az 1. számú melléklet, az e típusoknak (altípusoknak) minősülő további szálláshelyeket, valamint a szálláshelyek besorolását és minősítési követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) Az igénybevétel időtartama szerint a) alkalmi szálláshelynek minősül 1. a bivakszállás, 2. a hegyi menedékházban kialakított szükségszállás; b) rövid idejű tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül 1. a nomád táborhely, 2. a hegyi menedékházból a kulcsosház és a matracszállás, 3. a pihenőházból a vendégszállás; c) átmeneti tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül 1. az üdülő, 2. a gyermek- és ifjúsági tábor, 3. a hegyi menedékházból a turistaház, 4. a pihenőházból a munkásszállás, 5. a diákotthon, kollégium. (3) Az üzemeltetés módja szerint a) állandó felügyelet nélkül üzemelő szálláshelynek minősül 1. a nomád táborhely, 10. oldal

11 2. a bivakszállás, 3. a hegyi menedékházból a kulcsosház, 4. a pihenőházból a vendégszállás; b) állandó felügyelettel üzemelő szálláshelynek minősülnek az a) pontba nem tartozó szálláshelyek. (4) E rendelet alkalmazásában nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyszolgáltatás a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyen nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül megvalósító szolgáltatási tevékenység, tekintet nélkül a szolgáltató jellegére. 4. E rendelet alkalmazásában 1. állandó felügyelet: a szolgáltatónak, illetve megbízottjának a szálláshelyen való folyamatos jelenléte, ide nem értve a szolgáltatást segítő háttértevékenységek miatti rövid távolléteket; csoportvezető: több vendég (formális vagy tényleges csoport) képviselője; 5. hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. 2. pontjában meghatározott személyi kör; 6. idényjellegű (szezonális) üzemelés: a naptári év szolgáltató által meghatározott, legalább egy hónapos időszakára kiterjedő folyamatos működés; 7. igényjogosult: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szolgáltatóval vagy annak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 4. -a 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozásával munkavégzésre irányuló vagy tagsági jogviszonyban álló, illetve a szolgáltatótól vagy annak kapcsolt vállalkozásától nyugdíjazott személy, ideértve a jogviszony megszűnését követően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személyt is; 11. oldal

12 8.összkapacitás: a férőhelyek és a hozzárendelt tárgyévi működési napok számának szorzatösszege; 9. kedvezményes üdültetés: az igényjogosultak és hozzátartozóik részére kedvezményes áron biztosított üdülési lehetőség, ideértve a hétközi, hétvégi pihenést és a jutalomüdültetést is; különleges célú igénybevétel: a szálláshely-szolgáltatás körén kívüli, a szálláshely üzemeltetésével és rekonstrukciójával összefüggő, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szolgálati és elhelyezési célú igénybevétel; 12. létesítmény: az egy ingatlanon álló építmények és szabadterek összessége; 13. rendkívüli helyzet: pl. szélsőséges időjárás-változás, hegyomlás, erdőtűz, sötétben vagy ködben való eltévedés, baleset, kihűlés veszélye, stb.; 14. sportlétesítmény: olyan létesítmény, amely sporttevékenység céljára rendszeresített berendezéssel, felszereléssel, a csoportos és egyéni felszerelések tárolására, illetve a sporttevékenységhez kapcsolódó háttértevékenységek céljára szolgáló helyiséggel, továbbá szálláshely céljára szolgáló helyiséggel is rendelkezik, így különösen az edzőtábor, valamint egyes hegyi (síház, barlangász és hegymászó bázis, vadászház) és vízi (csónakház, vízi telep, vitorlástelep, búvárbázis, horgásztanya) létesítmények; 15. turista: szünidős, rekreációs, szabadidős vagy szakmai célból a szokásos környezetén kívülre távozó és a felkeresett helyen legalább egy éjszakát eltöltő személy; 16. maradvány-férőhely: általánosan az előzetes foglalás útján, szervezett keretek között igénybe vett, valamint üdültetés esetén az igényjogosultak és hozzátartozóik által nem szervezett keretek között igénybe vett férőhelyeken kívül fennmaradó, nem tervezhető mennyiségű és eloszlású férőhely 5. (1) Az alkalmi szálláshely a) legyen alkalmas 24 órás emberi tartózkodásra, így 1. ne veszélyeztesse az egészséget [6. (1) bekezdés], 12. oldal

13 2. biztosítsa az emberi mozgástér szükséges minimumát; b) elégítse ki az alapvető komfortszükségleteket, így 1. biztosítson - átlagos testméretű személy számára elegendő - fekvő felületet, 2. biztosítson a szálláshely környezetében ivóvizet, tisztálkodási lehetőséget és illemhelyet. (2) A rövid idejű tartózkodást biztosító szálláshely legyen alkalmas néhány napos tartózkodásra és elégítse ki a hétvégi jellegű komfortszükségleteket. (3) Az átmeneti tartózkodást biztosító szálláshely legyen alkalmas egyhetes vagy azt meghaladó időtartamú tartózkodásra és elégítse ki az üdülési jellegű komfortszükségleteket. 1. számú melléklet a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelethez Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősülő létesítmények Típus Altípus Jelzőszám SZJ Megnevezése I. Üdülő (910) - Üdülő Gyermeküdülő 13. oldal

14 Könyvelői Praktikum ( :12:51 IP: Villa II. Gyermek- és ifjúsági tábor (920) - Gyermek- és ifjúsági tábor Telepített sátortábor III. Nomád táborhely * ** IV. Hegyi menedékház (940) - Turistaház Kulcsosház oldal

15 Matracszállás Könyvelői Praktikum ( :12:51 IP: V. Bivakszállás (950) - Bivakszállás Téliesített bivakszállás VI. Pihenőház (960) - Munkásszállás Vendégszállás VII. Diákotthon, kollégium *Az ingatlantulajdonos (vagyonkezelő) által nyújtott szolgáltatás esetén. 15. oldal

16 **Az ingatlan bérlője (üzemeltetője) által nyújtott szolgáltatás esetén. 2. számú melléklet a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelethez I. Az üdülő minősítési követelményei Üdülő az a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely, amely legalább 3 szobával rendelkezik, éves vendégforgalmának legalább 90%-ában, a rendelet 8. - ának (5) bekezdésében meghatározott esetben éves vendégforgalmának legalább 80%-ában igényjogosultak és hozzátartozóik, vagy korosztályos üdülőben az adott korosztály számára szervezett vagy nem szervezett formában szállást és ehhez kapcsolódó ellátást, valamint szabadidős szolgáltatást nyújt és legalább a "C" kategóriájú üdülő minősítési követelményeinek eleget tesz. Üdülő az is, amely az ellátást a szálláshely környezetében, illetve önellátó formában biztosítja. Villa az az üdülő, amely kis létszámú (legfeljebb 20 fő számára történő) elhelyezést biztosít. Gyermeküdülő az az üdülő, amely éves forgalmának legalább 90%-ában, az R ának (5) bekezdésében meghatározott esetben éves vendégforgalmának legalább 80%-ában 6-18 éves korosztályú fiatalok üdültetésére szolgál. A gyermek- és ifjúsági üdülő olyan gyermeküdülő, amely éves forgalmának legalább 90%-ában, az R. 8. -ának (5) bekezdésében meghatározott esetben éves vendégforgalmának legalább 80%-ában 6-30 éves korosztályú fiatalok üdültetésére szolgál. "C" kategóriájú üdülő A "C" kategóriájú üdülő legalább a következő szolgáltatásokat nyújtja: és óráig recepciószolgálat vagy azt ellátni képes ügyelet. Az éjszakai bejárás lehetősége biztosított. 2. Egy szobában legfeljebb 6 fekvőhely. Fekvőhelyenként legalább 4 m 2 alapterületet kell biztosítani. 3. A szobák berendezése, felszereltsége: 4 földszintes ágy és 2 pótágy. Az ágyak mérete legalább 80x190 cm. Az ágyak ágybetéttel, párnával, takaróval felszereltek. Ágynemű biztosítása nem kötelező. Fekvőhelyenként legalább egy szék, legalább egy asztal és egy-egy 30x60 cm alapterületű ruhásszekrény-egység. Világítás: szobánként legalább egy központi (mennyezeti) lámpa (világítótest) 16. oldal

17 4. Fűtés: fűtési időszakban legalább 20 C hőmérséklet. 5. Vizesblokkok száma: 15 férőhelyenként, nemenként elkülönített zuhanyozási lehetőség meleg vízzel és 10 férőhelyenként, nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg folyóvizes kézmosási lehetőség biztosított. 6. Tájékoztatás a szolgáltatásokról és a menekülési útvonalról. 7. A közös tisztító helyiség mosógéppel, vasalóval, porszívóval felszerelt. 8. A közös helyiségben tv vagy rádió áll rendelkezésre. 9. Parkolás: a szálláshely környékén e célra kialakított, illetve igénybe vehető parkolóhelyen. 10. Helyben étkezési vagy főzési lehetőség. 11. Tárolási lehetőség hűtőszekrényben. 12. Szabadidős szolgáltatás: legalább kétféle beltéri és kétféle kültéri játék- és sporteszköz kölcsönzési lehetőség. Gyermeküdülőnél többletkövetelmény: 13. A szobák berendezése, felszereltsége: ágynemű-biztosítás. 14. Textilváltás: - ágynemű: új vendég esetén kötelező az ágyneműcsere, - törölköző: legalább egyszer hetente, valamint új vendég esetén kötelező a törölközőcsere. 15. Takarítás: legalább kétszer hetente. 16. Betegszoba kialakítása 50 férőhelyenként egy ággyal, kis létszámú elhelyezés biztosításával. 17. Gyermekeknek játszószoba vagy e célra elkülönített, fedett játszóterület áll rendelkezésre. 17. oldal

18 "B" kategóriájú üdülő A "B" kategóriájú üdülő megfelel a "C" kategóriában meghatározott és a következő feltételeknek: óráig recepciószolgálat vagy azt ellátni képes ügyelet. 2. Egy szobában legfeljebb 4 fekvőhely. Fekvőhelyenként legalább 5 m 2 alapterületet áll rendelkezésre. 3. A szobák berendezése, felszereltsége: 2 ágy és 2 pótágy. Ágynemű-biztosítás. A szobákban a fekvőhelyszámnak megfelelő ruhásszekrény-egység áll rendelkezésre. Világítás: ágyanként helyi világítás. 4. Vizesblokkok száma: valamennyi szobában hideg-meleg folyóvizes kézmosási lehetőség, a szobák több mint 50%-a zuhanyzóval és WC-vel felszerelt. 5. Textilváltás - ágynemű: új vendég esetén kötelező az ágyneműcsere, - fürdőszobai textíliák: legalább egyszer hetente, valamint új vendég esetén kötelező a csere. 6. Takarítás: legalább kétszer hetente. 7. A recepción napilapok állnak rendelkezésre, tájékoztató a településen igénybe vehető szolgáltatásokról és kulturális programokról. 8. A közös helyiségben színes tv áll rendelkezésre. 9. Telefon: a recepción áll rendelkezésre. 10. Tárolási lehetőség szintenként hűtőszekrényben. 11. A vendégek részére legalább félpanziós ellátás, a gyermeküdültetést kivéve kétféle menüválasztékkal. 12. Szabadidős szolgáltatás: legalább háromféle beltéri és ötféle kültéri játék- és sporteszköz, valamint a gyermeküdültetést kivéve napozóágy és napernyő kölcsönzési lehetőség. 18. oldal

19 Gyermeküdülőnél többletkövetelmény: 13. Gyermekjátszótér. "A" kategóriájú üdülő Az "A" kategóriájú üdülő megfelel a "B" kategóriában meghatározott és a következő feltételeknek: 1. A szobák több mint 80%-a terasszal vagy erkéllyel rendelkezik. 2. A szobák berendezése, felszereltsége: rádió, színes tv. 3. Vizesblokkok száma: valamennyi szoba zuhanyzóval vagy fürdőszobával és WCvel felszerelt. 4. Textilváltás: - ágynemű: legalább egyszer hetente, - fürdőszobai textíliák: legalább kétszer hetente. 5. Takarítás: legalább kétnaponta. 6. A recepción a vendég kérésére információs és helyfoglalási szolgáltatás. 7. Lift, parkolók: az OTÉK rendeletben előírtak szerint. 8. Tárolási lehetőség: szobánként hűtőszekrényben. 9. Étel-, italkínálat: - étel: a vendég választása szerint fél- vagy teljes panziós ellátás, kérésre vegetáriánus ételekkel, - ital: legalább a főétkezések időszakában. 10. Szabadtéri sportlétesítmény (sportpálya) áll a vendégek rendelkezésére évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [ oldal

20 ], valamint a béren kívüli juttatások [71. ] után az adó a kifizetőt terheli. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. (3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a rendelkezéseinek. (4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a juttatás a) értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz; b) természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. (5) Az adót a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában - a) a juttatás hónapja kötelezettségeként, b) a 70. (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. (6) Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette (4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel a 71. -ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak - a munkavállaló 20. oldal

21 által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. 71. (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; (2) Béren kívüli juttatásnak minősül a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; (4) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. (5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie. (6) E alkalmazásában a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is; b) munkavállalónak minősül a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is; c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshelyszolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely; d) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a 21. oldal

22 munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is; 11. számú melléklet a évi CXVII. törvényhez Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el I. Jellemzően előforduló költségek 17. a magánszemélynek nem pénzben juttatott vagyoni értékre fordított kiadás és annak közterhei, a megfizetett cégautó adó, valamint a kamatkedvezmény miatt fizetett személyi jövedelemadó; évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 3. számú melléklet az évi LXXXI. törvényhez A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai B) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A 8. (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: 3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra; évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 3. (1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. 22. oldal

23 törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti b) külön adózó jövedelmek közül ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. ] adóalapként meghatározott összege, (4) A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. ) adóalapként meghatározott összege után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. (6) Az Szja tv. 70. (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap (Szja tv. 70. (4) bekezdés második mondata) után számított, a (4) bekezdés alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás. 4/2003. APEH iránymutatás a kedvezményes üdültetés értékének meghatározása A kifizető tulajdonában álló üdülő fenntartási és működtetési költsége nem csak az üdülési szezonban, hanem az adóév egészében bármikor felmerülhet. Ezért az egy üdültetési napra jutó kalkulált önköltség számításánál - időszakos üzemeltetés esetén is - az üdülőfenntartás éves tervezett önköltségét kell felosztani az üdültetési napokra. (PM Jövedelemadók főosztálya 16977/ APEH Adónemek főosztálya /2002.) 6. Módosítás az előző változathoz képest A 173/2003. Korm. rendeletben a Ptk hivatkozás változott az új Ptk-ra. Az anyagra hatással nincs. 23. oldal