Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait!

Átírás

1 Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait! Európai Bizottsàg

2

3 Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait! Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság E.3 egység A kézirat lezárva: május

4 A kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának véleményét vagy álláspontját. Amennyiben igényt tart az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának ES-mail elektronikus hírlevelére, kérjük, jelezze ben a következő címen: empl-esmail@ec.europa.eu. A hírlevél rendszeres időközönként angol, francia és német nyelven jelenik meg. A Europe Direct szolgáltatása segít Önnek választ találni az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. A szolgáltatás ingyenesen hívható telefonszáma (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlámlázzák ezeket a hívásokat. Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Európa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: Rendszerező adatok a kiadvány végén találhatók. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2007 ISBN Európai Közösségek, 2006 Sokszorosítása a forrás feltüntetésével engedélyezett. Printed in Belgium FEHÉR, KLÓRMENTES PAPÍRRA NYOMTATVA

5 Tartalomjegyzék Bevezetés A munkavállalók szabad mozgásáról szóló közösségi rendelkezések Vonatkoznak-e rám a munkavállalók szabad mozgásáról szóló rendelkezések? Az EK-Szerződés 39. cikke szerinti munkavállaló vagyok-e? Milyen jogokkal ruház fel a munkavállalók szabad mozgása? Mely országokban támaszkodhatok a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó rendelkezésekre? Mi történik, ha kiküldött munkavállaló vagyok? Munkavállalás Mi történik, ha egy másik országban szeretnék munkát keresni? Van-e szabad munkavállalási lehetőségem? Mi történik akkor, ha a szakmai képesítéseimet egy másik tagállamban szereztem? Mi történik akkor, ha egy másik tagállam közszférájában szeretnék dolgozni? Egyenlő bánásmód Milyen jogaim vannak a fogadó tagállam állampolgáraihoz képest? Melyek a szociális kedvezmények? Mit lehet tudni az adókedvezményekről? Vannak egyéb jogaim is az egyenlő bánásmódot illetően? Mi történik, ha egy másik tagállamban dolgozom, mint ahol tartózkodom? Belépési és tartózkodási jog Ha egy másik országba megyek munkát vállalni, vannak-e olyan formalitások, amelyeket el kell intéznem ahhoz, hogy beléphessek annak területére, és ott tartózkodhassak? És mi történik, ha munkanélkülivé válok, vagy ha képzésre megyek a fogadó tagállamban? Mi történik, ha hosszú ideig élek a fogadó tagállamban? A fogadó tagállamba való belépésemnek és ott-tartózkodásomnak van-e bármilyen korlátozása?

6 Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait! Családtagok Mely családtagjaim csatlakozhatnak hozzám vagy kísérhetnek el a fogadó tagállamba? Milyen adminisztratív formalitásokat kell elintézniük a fogadó tagállamba való belépés és az ott-tartózkodás érdekében? Nekik is joguk van az állandó tartózkodáshoz? Mi történik, ha elválok (+házasság érvénytelenítése vagy élettársi kapcsolat felbontása esetén), meghalok vagy egy másik országba megyek? A családtagjaim a fogadó tagállamban maradhatnak-e? Milyen egyéb jogokkal rendelkeznek a családtagjaim? Vállalhatnak-e munkát ők is a fogadó országban? Bővítés: átmeneti intézkedések Melyek az átmeneti intézkedések? Meddig alkalmazzák az átmeneti intézkedéseket? Mi a helyzet a következő, Romániát és Bulgáriát érintő bővítéssel? Harmadik ország állampolgárai Mi a helyzet a harmadik országok állampolgáraival? Nekik is joguk van a szabad mozgáshoz és az egyenlő bánásmódhoz? Szociális biztonsági jogok Mi történik a szociális biztonsági jogaimmal, ha egy másik országba megyek munkát vállalni? Hogyan szerezzen érvényt jogainak Mit tehetek, ha a nemzeti hatóságok vagy a munkaadóm nem tartja tiszteletben migráns munkavállalói jogaimat? Mi az Európai Közösségek Bíróságának szerepe? Én is vihetek ügyet az Európai Bíróság elé? Információforrások

7 Bevezetés A személyek szabad mozgása a közösségi jog által biztosított alapvető szabadságok egyike. Az EU polgárai munkavállalás vagy tanulás, szolgáltatásnyújtás vagy szolgáltatás igénybevétele, cégalapítás és nyugdíjasként való letelepedés, illetve gazdaságilag inaktív személyek esetében egyszerűen tartózkodás céljából is átköltözhetnek egy másik tagállamba. Ez az útmutató csak azon személyek jogi helyzetét írja le, akik az Európai Unión belül foglalkoztatási okokból vándorolnak. Célja, hogy migráns munkavállalói jogairól könnyen érthető, kérdés-felelet formában tájékoztassa Önt. Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Egy másik tagállamban dolgozik, és szeretné tudni, milyen jogai vannak az adott ország munkavállalóihoz viszonyítva? Mi történik, ha más országban lakik, mint ahol dolgozik? Ez az útmutató ezekre és sok egyéb kérdésre ad választ Önnek. 5 Ezt a kiadványt a munkavállalók mobilitásának 2006-os európai éve keretében tették közzé, amelyet azért szerveztek, hogy a polgárok még inkább tudatában legyenek és jobban megértsék a külföldön való munkavállalás előnyeit.

8 2006 A munkavállalói mobilitás európai éve

9 A munkavállalók szabad mozgásáról szóló közösségi rendelkezések A munkavállalók szabad mozgása az Európai Közösség 1957-es megalapítása óta létezik. Alapvetően az EK-Szerződés 39. cikke tartalmazza, és a másodlagos jog bontja ki, különösen: az 1612/68/EGK rendelet 1, a 2004/38/EK irányelv 2. Ez az irányelv, amely az uniós polgárságra ruházott jogok kifejeződése, egységesítette és felülvizsgálta a személyek ideértve a munkavállalókat is szabad mozgásával kapcsolatos korábbi joganyagot. Az irányelv április 30-án lépett hatályba. Ez a brosúra főként az e két jogszabály által létrehozott szabályokra hivatkozik. Léteznek egyéb közösségi rendelkezések is, amelyek olyan, a migráns munkavállalók számára nagy jelentőséggel bíró kérdésekre adnak választ, mint a képesítések és oklevelek elismerése 3 és a szociális biztonsági jogok 4. Az útmutató röviden hivatkozni fog erre a két kérdésre is. 7 Az Európai Bíróság jelentős szerepet játszik e szabadság fogalmának és hatásainak értelmezésében és kialakításában. Az útmutató ezért hivatkozik a Bíróság ítélkezési gyakorlatára is Vonatkoznak-e rám a munkavállalók szabad mozgásáról szóló rendelkezések? Az EK-Szerződés 39. cikke szerinti munkavállaló vagyok-e? A munkavállalók szabad mozgásáról szóló közösségi rendelkezések a migráns munkavállalókra vonatkoznak, tehát Önre abban az esetben vonatkoznak, ha Ön az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség egyik tag- 1 A Tanács október 15-i 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról, HL L 257., Az Európai Parlament és a Tanács április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, HL L 158., Az EB munkavállalók szabad mozgásáról szóló ítélkezési gyakorlatára vonatkozó további részletes információkhoz lásd a Free movement of workers achieving the full benefits and potential című, i COM(2002) 694 végleges bizottsági közleményt,

10 Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait! államának polgára (lásd a 3. kérdést), és Ön származási országából egy másik tagállamba (a fogadó tagállamba) költözik, hogy ott vállaljon munkát. Akkor is támaszkodhat ezekre a rendelkezésekre, amikor szabad mozgással kapcsolatos jogának gyakorlása után visszatér származási országába. Ellenben nem vonatkozik Önre, ha sohasem gyakorolta ezt a jogot. A munkavállalót az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata olyan személyként határozza meg, aki i. valódi és tényleges munkát vállal, ii. valaki másnak az irányítása alatt, iii. amelyért fizetést kap. A meghatározás nagyon általános, és vonatkozik például arra a személyre, aki heti tíz órát dolgozik, a gyakornokra, vagy arra is, akinek a fizetése alacsonyabb, mint a fogadó tagországban meghatározott létminimum vagy mint a minimálbér stb. A közszférában dolgozó köztisztviselők és alkalmazottak is munkavállalók, akárcsak a sportolók, akik kereső foglalkozást végeznek. Ha Ön önálló vállalkozó, tanuló, nyugdíjas vagy gazdaságilag inaktív személy, akkor Önre az EK-jog egyéb rendelkezései vonatkoznak Milyen jogokkal ruház fel a munkavállalók szabad mozgása? A munkavállalók szabad mozgása alapvetően azt jelenti, hogy Önnek joga van: egy másik tagállamban munkát keresni, egy másik tagállamban munkát vállalni, a foglalkoztatás ideje alatt az adott tagállamban lakni, ahhoz, hogy családja is elkísérje, abban a tagállamban maradni, amelyben munkát vállalt, a fogadó tagállam polgáraival egyforma bánásmódban részesülni a munkavállalás, a munkafeltételek és minden egyéb előny tekintetében, amely az Ön ottani integrációjának megkönnyítését elősegítheti. 6 Általánosságban a személyek szabad mozgásáról szóló további információkat szerezhet a következő internetes címeken: Szolgáltatásnyújtás és önálló vállalkozás: Tanulók: Az EU polgárainak szabad mozgásáról szóló általános információk: és

11 A munkavállalók szabad mozgásáról szóló közösségi rendelkezések 3. Mely országokban támaszkodhatok a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó rendelkezésekre? Az Európai Unió mind a 25 tagállamában támaszkodhat a munkavállalók szabad mozgásáról szóló közösségi rendelkezésekre. Ezek a következők: Ausztria Görögország Lengyelország* Belgium Magyarország* Portugália Ciprus Írország Szlovákia* Cseh Köztársaság* Olaszország Szlovénia* Dánia Lettország* Spanyolország Észtország* Litvánia* Svédország Franciaország Luxemburg Egyesült Királyság Finnország Málta Németország Hollandia A munkavállalók szabad mozgása általánosságban az Európai Gazdasági Térség országaira is vonatkozik, így: Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára is 7. 9 Ezen útmutatóban az ország, állam vagy tagállam kifejezések mindig a fenti 28 országra vonatkoznak. Minden egyéb államra harmadik országokként hivatkozunk. A csatlakozási szerződésben meghatározott átmeneti szabályok értelmében az Európai Unióhoz május 1-jén csatlakozott tíz tagállamból nyolc esetében (a *-gal megjelölt országok) a munkaerőpiacra való bejutásra bizonyos korlátozások vonatkoznak. További részleteket a Bővítés: Átmeneti intézkedések című fejezetben és az Európai Bizottság által közzétett speciális útmutatóban talál 8. 7 Ezekben az országokban kivételek vonatkozhatnak a tartózkodási jogokról szóló 2004/38/EK irányelv bizonyos rendelkezései tekintetében. 8 A munkaerő szabad áramlása az új tagállamokba és az új tagállamokból hogyan fog ez működni a gyakorlatban? című útmutató hozzáférhető a következő internetcímen:

12 Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait! 4. Mi történik, ha kiküldött munkavállaló vagyok? A kiküldött munkavállalók esete különleges. A migráns munkavállalókkal szemben a kiküldött munkavállalókat azért küldik egy másik országba, hogy ott elvégezzenek egy szolgálatot, és miután ezt megtették, visszatérnek a származási országukba anélkül, hogy bekapcsolódtak volna a fogadó tagállam munkaerőpiacába. E különleges helyzet szabályozására elfogadtak egy irányelvet, hogy így meghatározzák a fogadó országban biztosítandó minimális védelemről szóló kötelező szabályok minimumát, amelyet azoknak a munkaadóknak kell biztosítaniuk, akik átmeneti munka elvégzésére munkavállalókat küldenek ki Az Európai Parlament és a Tanács december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről:

13 Munkavállalás 5. Mi történik, ha egy másik országban szeretnék munkát keresni? Ha Ön az egyik tagország állampolgára, joga van egy másik tagállamban munkát keresni. Ugyanolyan segítséget fog kapni a nemzeti munkaügyi hivataloktól, mint az adott ország polgárai. Ha Ön munkakereső, a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően a fogadó tagállamban tartózkodhat indokolt ideig, amely elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye Önnek a munkaerő-piaci igényekről való tájékozódást, és megtegye a munkaviszonyba kerüléshez szükséges lépéseket. Ezen időszak lejárta után sem lehet Önt kiutasítani, amennyiben bizonyítani tudja, hogy még mindig állást keres, és vannak esélyei a munkaviszonyba kerülésre (például vannak tervezett állásinterjúi). Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata legfrissebb fejleményeinek megfelelően a munkakeresők a fogadó tagállam polgáraival egyenjogúan juthatnak hozzá bizonyos pénzügyi természetű juttatásokhoz, de az ilyen juttatás nyújtása függhet annak megállapításától, hogy tényleges kapcsolat van-e a munkakereső és az adott állam munkaerőpiaca között. Ez történhet nevezetesen annak megkövetelése által, hogy a munkakereső indokolt ideig ténylegesen munkát keresett az adott tagállamban Az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portál (EURES 11 ) hasznos információkat nyújt Önnek az Európai Gazdasági Térség munkalehetőségeiről. Információkat tartalmaz a tagállamokban való foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályokról és eljárásokról, gyakorlati tudnivalókat az élet- és munkakörülményekről (megélhetési költségek, adók, szociális jogok, munkaerő-kereslet a különböző ágazatokban), és egy hatalmas adatbázist a más országokban megüresedett állásokról. Tekintse meg továbbá az EUROPASS honlapot 12, hogy megtudja, hogyan tegye szakismeretét és képesítéseit világosan és könnyen érthetővé egész Európában. 10 Lásd az EB március 23-i ítéletét a C-138/02. Collins-ügyben

14 Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait! 6. Van-e szabad munkavállalási lehetőségem? Önnek joga van egy másik tagállamban ugyanolyan feltételekkel tevékenységbe kezdeni, mint az adott ország polgárainak, az állampolgársága alapján történő megkülönböztetés nélkül. A közszféra bizonyos állásainak elnyerése kivételt képez, ahol követelmény lehet az állampolgárság (lásd a 8. kérdést). További kivételt képez a nyelvtudás: egy bizonyos fokú nyelvtudás követelmény lehet, ha indokolt és szükséges a szóban forgó munkához. Ez történhet például, ha valaki egy másik tagállam oktatási rendszerében dolgozik. Bizonyos szintű nyelvi készség tehát megkövetelhető, de a munkáltatók csupán egyetlen speciális képesítést követelhetnek bizonyítékként. Bár néhány álláshoz bizonyos szigorú feltételek szerint indokolt lehet a magas szintű nyelvi jártasság, nem lehet megkövetelni az anyanyelvi szintet. 12 Nem követelhetik meg Öntől, hogy munkavállalási engedélyt szerezzen. Ugyanakkor a munkaerőpiacra való bejutás csak bizonyos korlátozásokkal érvényes az EU-hoz május 1-jén csatlakozott egyes tagállamok állampolgárai számára. E korlátozások a gyakorlatban együtt járhatnak a munkavállalási engedély kérelmezésének kötelezettségével (lásd: a Bővítés: Átmeneti intézkedések című fejezetet). 7. Mi történik akkor, ha a szakmai képesítéseimet egy másik tagállamban szereztem? Az EU-ban létezik a képesítések és oklevelek elismerésének általános rendszere. E rendszer szerint, ha Ön megfelelő képesítéssel rendelkezik egy tagállamban egy szabályozott szakma gyakorlásához (azaz egy olyan szakmához, amelyet nem lehet bizonyos speciális szakmai képesítések nélkül gyakorolni), képesítését egy másik tagállamban is elismertetheti. Ugyanakkor, ha a szóban forgó szakmára irányuló képzés vagy tevékenységi terület ott lényegesen eltérő, a fogadó tagállam kérheti Öntől, hogy töltsön el egy adaptációs időszakot, vagy hogy tegyen le egy szakmai alkalmassági vizsgát. Elvileg Öné a választás joga. Az oklevelek elismerése csak kevés szakma esetében automatikus További információkat szerezhet a képesítések elismeréséről szóló közösségi szabályokról a következő honlapon:

15 Munkavállalás A képesítések elismerésére vonatkozó új irányelvet 2005 szeptemberében fogadták el 14. Célja a meglévő szabályok világosabbá tétele, és egyszerűsítése a megfelelően képesített személyek tagállamok közötti szabad mozgásának megkönnyítése érdekében. 8. Mi történik akkor, ha egy másik tagállam közszférájában szeretnék dolgozni? Mint ahogy azt korábban már említettük, a közszférában dolgozó köztisztviselők és alkalmazottak is munkavállalók, ami azt jelenti, hogy a szabad mozgásról és az egyenlő bánásmód elvéről szóló szabályok rájuk is vonatkoznak. Ugyanakkor a közszférába való bejutást illetően van egy kivétel: a hatósági jogkörök gyakorlását és az állam általános érdekének védelméért való felelősséget magukban foglaló állások a fogadó tagállam polgáraira korlátozhatók. Ez magában foglalhatja például az állam és hasonló szervek speciális funkcióit, mint a fegyveres erők, a rendőrség és egyéb közrendi erők, a bírák, az adóhatóságok vagy a diplomáciai testületek. E területeken azonban nem minden álláshely foglalja magában a hatósági jogkörök gyakorlását és az állam általános érdekének védelméért vállalt felelősséget. Ezeket a kritériumokat ezért eseti alapon kell értékelni az állás feladatainak és felelősségeinek természete fényében. 13 E kivételen kívül a közszférában levő állásokért való felvételi versenyeknek nyitottnak kell lenniük az EU polgárainak számára. Amint Ön bekerült a közszférába, nem részesülhet az állampolgároktól eltérő bánásmódban az álláshoz való hozzájutás és a munkafeltételek egyéb vonatkozásait illetően. Például, ha Ön hasonló szakmai tapasztalatot szerzett egy másik tagállam közszférájában, ezt ugyanúgy kell figyelembe venni, mint a fogadó tagállamban szerzett szakmai tapasztalatot Az Európai Parlament és a Tanács szeptember 7-i irányelve a szakmai képesítések elismeréséről, HL L 255., Az irányelvet októberéig kell átültetni a nemzeti jogba. 15 A közszférával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó részletesebb információkhoz lásd a Free movement of workers achieving the full benefits and potential című, i COM (2002) 694 végleges bizottsági közleményt,

16 2006 A munkavállalói mobilitás európai éve

17 Egyenlő bánásmód 9. Milyen jogaim vannak a fogadó tagállam állampolgáraihoz képest? Ha Ön migráns munkavállaló, pontosan ugyanolyan bánásmódban kell részesülnie, mint azoknak a munkatársainak, akik annak az országnak az állampolgárai, amelyben Ön dolgozik. Önt nem különböztethetik meg hátrányosan állampolgársága alapján. Az egyenlő bánásmód elve különösen a következőkre alkalmazandó: 1. munkavállalás (lásd az 5. kérdést); 2. minden munkafeltétel, például a fizetés, elbocsátás és állásba való visszahelyezés; 3. szociális és adókedvezményekhez való hozzájutás. Az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés-mentesség joga nemcsak a nyílt megkülönböztetésre alkalmazandó, hanem a semleges szabályokra is, amelyek hacsak objektíven nem indokoltak és arányosak a céljukhoz viszonyítva valójában hajlamosak jobban érinteni a migráns munkavállalókat, mint a hazai munkavállalókat, és következésképpen fennáll a kockázata annak, hogy hátrányos helyzetbe hozzák a migráns munkavállalókat. Ez az úgynevezett rejtett diszkrimináció. Ez történik például, ha feltétel a tartózkodás vagy a tartózkodási időtartam Melyek a szociális kedvezmények? A szociális kedvezményeket a Bíróság így határozta meg: minden olyan kedvezmény, amelyet függetlenül attól, hogy munkaszerződéshez kapcsolódik vagy sem, általában hazai munkavállalóknak nyújtanak, elsősorban objektív munkavállalói státuszuk miatt vagy azon puszta tény folytán, hogy hazai területen tartózkodnak, és amelynek kiterjesztése más tagállamokban állampolgársággal rendelkező munkavállalókra ezért úgy tűnik, megkönnyítheti az ilyen munkavállalók Közösségen belüli mobilitását. A szociális kedvezmények magukban foglalják a nagycsaládok számára biztosított tömegközlekedési díjkedvezményeket, a gyermeknevelési támogatásokat, a temetési hozzájárulásokat és a minimális napidíjakat.

18 Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait! 11. Mit lehet tudni az adókedvezményekről? A migráns munkavállalók ugyanazokra az adókedvezményekre jogosultak, mint a hazai munkavállalók. Például, ha a fogadó tagállam adólevonásokat engedélyez foglalkoztatói nyugdíjra, magán-betegbiztosításra és rokkantsági biztosításra vonatkozó hozzájárulásokkal kapcsolatosan, akkor azonos adólevonásokat kell engedélyeznie a migráns munkavállalók által a származási országukban befizetett hozzájárulásokra vonatkozóan is. 12. Vannak egyéb jogaim is az egyenlő bánásmódot illetően? Egyenlő bánásmódban kell részesülnie a képzésekhez való hozzáférés, a szakszervezeti tagság és az ahhoz kötődő jogok gyakorlása, valamint a lakhatás tekintetében is Mi történik, ha egy másik tagállamban dolgozom, mint ahol tartózkodom? Ha Ön határ menti ingázó, jogosult minden olyan engedményhez, amelyet az a tagállam nyújt a migráns munkavállalóknak, ahol Ön dolgozik. Joga van a hazai munkavállalóknak nyújtott szociális kedvezményekhez is, akkor is, ha nem ott tartózkodik. Hivatkozhat az egyenlő bánásmód jogára a jövedelemadóval kapcsolatos kérdésekben is. Azok a szabályok például, amelyek kedvezőbbé teszik az egyedülálló személy helyett a párként való adózást, Önre ugyanúgy kell, hogy vonatkozzanak, mint azon tagállam hasonló helyzetben lévő párjaira, amelyben alkalmazásban áll, és nem lehet annak a függvénye, hogy mindkét házasfél az alkalmazó államban tartózkodjék. A határ menti ingázókra egyes szociális biztonsági ellátások tekintetében speciális szabályok vonatkozhatnak További részletekhez lásd a Közösségi rendelkezések a szociális biztonságról Az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz kapcsolódó jogok című útmutatót, amely a következő internetes címen érhető el:

19 Belépési és tartózkodási jog 14. Ha egy másik országba megyek munkát vállalni, vannak-e olyan formalitások, amelyeket el kell intéznem ahhoz, hogy beléphessek annak területére, és ott tartózkodhassak? A fogadó tagállam területére való belépéshez csupán egy érvényes személyazonosító igazolványra vagy útlevélre van szüksége. Ha nincsenek úti okmányai, mielőtt visszafordítják Önt, lehetőséget kell kapnia arra, hogy ésszerű határidőn belül megszerezze azokat, vagy más eszközökkel bizonyítsa személyazonosságát és állampolgárságát, valamint igazolja, hogy Önre is vonatkozik a szabad mozgás és tartózkodás joga. A tartózkodási jogról szóló új irányelv alapján, ha Ön migráns uniós munkavállaló, nem szükséges többé tartózkodási engedélyt szereznie abban a tagállamban, amelyben foglalkoztatási célokból tartózkodik: elegendő lesz egy egyszerű bejelentkezés az illetékes hatóságoknál, és ezt is csak akkor fogják megkövetelni, ha azt a fogadó tagállam szükségesnek ítéli. 17 Az Ön által elintézendő formalitások a fogadó tagállamban való foglalkoztatottságának időtartamától függenek: ha a foglalkoztatás várhatóan három hónapnál rövidebb ideig tart, nincs szükség tartózkodási formalitásokra. Ugyanakkor a nemzeti hatóságok megkövetelhetik Öntől, hogy jelentse be a területükön való jelenlétét; ha a foglalkoztatás három hónapnál tovább tart, a tagállam kérheti Önt arra, hogy jelentkezzen be az illetékes hatóságnál. A bejelentkezés határideje nem lehet rövidebb, mint az érkezéstől számított három hónap. A nyilvántartásba vételi igazolást azonnal ki kell adni egy érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél, valamint alkalmazásának a munkáltató részéről történő megerősítése vagy foglalkoztatási igazolás bemutatása ellenében. Más dokumentumot (munkabérjegyzék, villanyszámlák, lakhatás, adókimutatás) nem kérhetnek erre a célra. Ha nem felel meg ezeknek a formalitásoknak, arányos és nem diszkriminatív szankciókra kötelezhetik. Azonban már nyilvántartásba vétele előtt is elkezdhet dolgozni. Családtagjainak belépési és tartózkodási jogáról szóló részletekhez lásd a Családtagok című fejezetet.

20 Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait! 15. És mi történik, ha munkanélkülivé válok, vagy ha képzésre megyek a fogadó tagállamban? 18 A következő helyzetekben Ön megőrzi munkavállalói státuszát: ha Ön megfelelően regisztrált, kényszerű munkanélküliségen van, miután több mint egy évig foglalkoztatott volt, és munkakeresőként bejelentkezett a megfelelő munkaügyi hivatalnál; ha Ön megfelelően regisztrált kényszerű munkanélküliségen van, miután letöltötte egy évnél rövidebb, határozott idejű munkaszerződését, vagy miután kényszerű munkanélkülivé vált az első tizenkét hónap alatt és munkakeresőként bejelentkezett a vonatkozó munkaügyi hivatalnál. Ebben az esetben Ön legalább hat hónapig megőrzi munkavállalói státuszát; ha Ön elkezd egy szakképzést, de csak akkor, ha a képzés kapcsolódik az Ön korábbi munkájához. Ha azonban Ön kényszerű munkanélküli, akkor a képzésnek nem kell kapcsolódnia az Ön korábbi foglalkozásához; ha Ön átmenetileg képtelen munkát vállalni betegség vagy baleset miatt. Megőrizni a munkavállalói státuszát azt jelenti, hogy azokban az esetekben továbbra is munkavállalónak minősül, és mint ilyen, igényt tarthat tartózkodási jogára, és hozzáférhet a szociális előnyökhöz (lásd a 10. kérdést az Egyenlő bánásmód fejezetben). 16. Mi történik, ha hosszú ideig élek a fogadó tagállamban? Ha törvényesen öt évig folyamatosan 17 a fogadó tagállamban tartózkodik, megkapja az állandó tartózkodási jogot abban az országban. Kérésére a fogadó tagállamnak ki kell állítania az állandó tartózkodást igazoló dokumentumot. Ha egyszer megszerezte az állandó tartózkodási jogot, azt csak akkor veszítheti el, ha két egymást követő évnél hosszabb időre elhagyja az országot. 17 A tartózkodás folyamatosságát nem érinthetik az évente összesen hat hónapot meg nem haladó időszakos távollétek, vagy kötelező katonai szolgálat céljából való hosszabb távollétek, vagy egy legfeljebb tizenkét egymást követő hónapnyi távollét fontos okokból, mint például terhesség és szülés, súlyos betegség, tanulás vagy szakképzés, illetve egy másik tagállamba vagy egy harmadik országba való kiküldetés.

21 Belépési és tartózkodási jog Az állandó tartózkodási jogot családtagjai is megszerezhetik (lásd a 20. kérdést). Ez szilárdabb státuszt biztosít Önnek és családjának a fogadó országban. Többé semmilyen feltételtől nem fog függeni tartózkodási jogának gyakorlásában és tulajdonképpen az adott ország állampolgáraival egyenlő bánásmódban fog részesülni. Továbbá jobb védelme lesz a közrendi vagy közbiztonsági indítékú kiutasítással szemben. Néhány speciális helyzetben Ön (és az Ön családtagjai, lásd a 20. kérdést) hamarabb is megszerezheti ezt a státuszt: ha abbahagyta a munkát, mert elérte a nyugdíjkorhatárt (vagy korengedményes nyugdíjba vonult) feltéve, hogy legalább a megelőző tizenkét hónapban a fogadó tagállamban dolgozott és több, mint három évig folyamatosan ott tartózkodott; ha tartós munkaképtelenség következtében abbahagyta a munkát, feltéve, hogy több mint két évig tartózkodott a fogadó tagállamban. Amennyiben a munkaképtelenség munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következménye, nem vonatkoznak Önre a tartózkodás hosszára irányuló feltételek; ha a fogadó tagállamban való hároméves folyamatos alkalmazás és tartózkodás után Ön egy másik tagállamban vállal munkát, miközben megőrzi lakóhelyét a fogadó tagállamban, ahová rendszeresen, minden nap vagy legalább hetente egyszer visszatér. 19 Ha Ön a fent említett körülmények egyikének eredményeként megszerezte magának az állandó tartózkodási jogot, akkor a fogadó tagállamban Önnel tartózkodó családtagjainak szintén meglesz ez a joga abban az országban. 17. A fogadó tagállamba való belépésemnek és otttartózkodásomnak van-e bármilyen korlátozása? Megszűnhet az Ön tartózkodási joga egy tagállamban, ha többé már nem munkavállaló vagy nem őrzi meg ezt a státuszát, és nem teljesíti a közösségi jogszabályok szerint a tartózkodás jogának birtoklására vonatkozó feltételeket egy másik státusszal (pl. nem aktívként, diákként stb.). Továbbá, Önnek azt a jogát, hogy munkavállalóként egy másik tagállamba belépjen és ott tartózkodjék, csak a közrenddel, a közbiztonsággal és a közegészségüggyel kapcsolatos okokból lehet korlátozni. Utóbbinak arányosnak

22 Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait! kell lennie, és kizárólag az Ön személyes magatartásán alapulhat, amelynek valódi, jelenlévő és megfelelően komoly veszélyt kell jelentenie a társadalom valamely alapvető érdekére. Korábbi büntetőítéletek például önmagukban nem képeznek alapot ilyen intézkedések meghozatalára. Hasonlóképpen, a területre való belépéshez használt személyazonossági igazolvány lejárta nem indokolja a kiutasítást. A közegészségügyi okokra elfogadott intézkedések kizárólag a 2004/38/EK irányelvben említett betegségekre hivatkozhatnak. Bármely Ön ellen ezeken az alapokon nyugvó határozatról írásban kell Önt értesíteni oly módon, hogy Ön értse annak tartalmát és vonatkozásait. A nemzeti szinten elérhető jogorvoslatokat is az Ön rendelkezésére kell bocsátani. Ugyanezek a szabályok alkalmazandók a családtagjainak belépésére és tartózkodására. 20

23 Családtagok 18. Mely családtagjaim csatlakozhatnak hozzám vagy kísérhetnek el a fogadó tagállamba? A következő családtagoknak van joga Önnel tartózkodni a fogadó tagállamban, állampolgárságuktól függetlenül : az Ön házastársának; az Ön partnerének, akivel valamelyik tagállamban élettársi kapcsolatot kötött, de csak ha a fogadó tagállam jogszabályai az élettársi kapcsolatokat a házassággal egyenértékűnek és a fogadó tagállam által rögzített feltételeknek megfelelően kezelik. az Ön és házastársa vagy élettársa 21 éven aluli leszármazottainak vagy eltartottainak; az Ön és házastársa vagy élettársa által eltartott felmenő egyenes ági rokonainak. A tagállamoknak továbbá kötelező megkönnyíteniük a következők belépését és tartózkodását is: 21 egyéb családtagok, akik az Ön háztartásának eltartottai vagy annak tagjai, illetve akik súlyos egészségügyi okokból az Ön személyes gondoskodását igénylik, és az az élettárs, akivel Önnek megfelelően igazolt tartós kapcsolata van 18. Ez a kötelezettség megköveteli a fogadó tagállam hatóságaitól, hogy átfogó vizsgálatot végezzenek a személyes körülményekről, és hogy indokolják meg ezen személyek belépésének vagy tartózkodásának esetleges megtagadását. Mindamellett a tagállamoknak nem kötelességük automatikusan biztosítani számukra a tartózkodási jogot. 18 Ez különböző helyzetekre vonatkozhat, mint például azonos nemű partnerek közötti házasság, élettársi kapcsolat, egyéb törvényes kapcsolatok és együttélés.

24 Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait! 19. Milyen adminisztratív formalitásokat kell elintézniük a fogadó tagállamba való belépés és az ott-tartózkodás érdekében? Ha az Ön családtagjai EU-állampolgárok, érvényes személyazonossági igazolvány vagy útlevél bemutatása ellenében beléphetnek a fogadó tagállam területére. Ha harmadik országbeli állampolgárok, érvényes útlevélre és egyes esetekben beutazóvízumra lesz szükségük 19. Ugyanakkor, ha nem rendelkeznek a szükséges úti okmányokkal vagy vízumokkal, bármiféle beléptetési megtagadás előtt lehetőséget kell kapniuk arra, hogy ésszerű határidőn belül megszerezzék azokat vagy más eszközökkel bizonyítsák, hogy rájuk is vonatkozik a szabad mozgás és tartózkodás joga. 22 A tagállamoknak minden könnyítést biztosítaniuk kell a családtagok számára a vízumok megszerzéséhez, amelyeknek ingyeneseknek kell lenniük. A lehető leghamarabb, gyorsított eljárás alapján kell azokat kiállítani. Ha az Ön családtagja már rendelkezik egy tagállam által kiállított tartózkodási engedéllyel (lásd lent), akkor rá nem szabhatnak ki vízumkötelezettséget. A három hónapnál hosszabb tartózkodási joghoz kapcsolódó formalitások attól függenek, hogy az Ön családtagjai EU-állampolgárok vagy harmadik országbeli állampolgárok-e. Azoktól a családtagoktól, akik EU-állampolgárok, Önhöz hasonlóan megkívánhatják, hogy bejelentkezzenek az illetékes hatóságnál, mely esetben nyilvántartásba vételi igazolást állítanak ki a számukra. E célból kizárólag a következő dokumentumokra lehet szükség: érvényes személyazonossági igazolvány vagy útlevél, a családi vagy az élettársi kapcsolat bizonyítéka, a családtagjai által kísért munkavállaló nyilvántartásba vételi igazolása, vagy nyilvántartási rendszer hiánya esetén bármely más igazolás a fogadó tagállamban való tartózkodásról, eltartott hozzátartozók, egyéb családtagok vagy tartós kapcsolatok esetén annak igazolása, hogy ezekbe a kategóriákba tartoznak. 19 Belépési vízum követelménye áll majd fenn az 539/2001/EK rendelettel összhangban, illetve az Egyesült Királyságban vagy Írországban, ahol a rendelet nem alkalmazható a nemzeti joggal összhangban.

25 Családtagok Azon családtagok részére, akik harmadik ország állampolgárai, egy uniós állampolgár családtagjának tartózkodási engedélyét állítják ki. Ez a tartózkodási engedély öt évig, vagy az uniós állampolgár tartózkodásának tervezett idejéig lesz érvényes, amennyiben ez az időszak öt évnél rövidebb. A tartózkodási engedély kiállításához megkövetelhető dokumentumok a fent felsoroltakkal azonosak, egyetlen kivétellel: a harmadik országból származó családtagoknak érvényes útlevelet vagy személyazonossági dokumentumot kell bemutatniuk. A tartózkodási engedély igénylésének határideje nem lehet rövidebb, mint az érkezéstől számított három hónap. 20. Nekik is joguk van az állandó tartózkodáshoz? Ha az Ön családtagjai uniós állampolgárok, nekik is joguk van a fogadó tagállamban való állandó tartózkodáshoz, ötéves folyamatos tartózkodási időt követően. Kérelmükre a fogadó tagállamnak ki kell állítania részükre egy állandó tartózkodást igazoló dokumentumot. Ha az Ön családtagjai harmadik ország állampolgárai, akkor úgy tudják megszerezni ezt a jogot, ha öt évig folyamatosan törvényesen Önnel tartózkodtak a fogadó tagállamban. Ha ez a feltétel teljesül, tízévente megújítható állandó tartózkodási engedélyt állítanak ki a részükre. 23 Bizonyos körülmények között Ön és az Ön családtagjai hamarabb is megszerezhetik ezt a státuszt (lásd a 16. kérdést). 21. Mi történik, ha elválok (+házasság érvénytelenítése vagy élettársi kapcsolat felbontása esetén), meghalok vagy egy másik országba megyek? A családtagjaim a fogadó tagállamban maradhatnak-e? Ha családtagjai már megszerezték az állandó tartózkodás jogát, akkor jogukban áll a fogadó tagállamban maradni, és többé nem kell bizonyítaniuk, hogy bármiféle feltételeknek megfelelnek. Ha még nem szerezték meg az állandó tartózkodás jogát, a helyzet az Ön családtagjainak állampolgárságától fog függeni. Ha ők uniós állampolgárok, jogukban áll saját jogon a fogadó tagállamban tartózkodni. Bizonyítaniuk kell azonban, hogy megfelelnek a tartózkodási

26 Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait! feltételeknek, a közösségi jog által meghatározott státuszok egyikében, például: maguk is munkavállalók, önálló vállalkozók, tanulók, nyugdíjas vagy gazdaságilag inaktív személyek, vagy egy olyan uniós állampolgár családtagjai, aki megfelel ezeknek a feltételeknek Eltérő azon családtagok helyzete, akik nem az egyik tagállam állampolgárai, ez esetben a feltételek a következő körülményektől függenek: a migráns munkavállaló halála esetén jogukban áll a fogadó tagállamban maradni, ha az illető halálát megelőzően legalább egy évig családtagként ott tartózkodtak, és ha gazdaságilag függetlenek 21 (vagy munkavállalók, illetve önálló vállalkozók, vagy van elegendő forrásuk és betegbiztosításuk, illetve egy ezeknek a követelményeknek megfelelő személy már a tagállamban alapított családjának tagjai ez vonatkozik például azokra a gyermekekre, akik önmagukban nem teljesítik a tartózkodás feltételét, de az életben maradt szülő igen); házasság (érvénytelenítés vagy válás általi) vagy élettársi kapcsolat felbontása esetén egy harmadik országbeli családtagnak jogában áll maradni, ha: a házasság (vagy a kapcsolat) legalább három évig tartott, ebből egy évig a fogadó tagállamban; vagy a harmadik országban állampolgársággal rendelkező házastársnak szülői felügyeleti joga van az uniós állampolgárságú gyermekek felett; vagy a különösen nehéz körülmények indokolják ezt, mint például, ha valaki családon belüli erőszak áldozata volt; vagy 20 Nem támasztanak feltételeket a migráns munkavállaló halála esetén, ha a munkavállaló halálakor két éve folyamatosan az adott tagállam területén tartózkodott, vagy ha a halál munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következménye, vagy a túlélő házastárs a munkavállalóval kötött házasságából kifolyólag elvesztette azon tagállambeli állampolgárságát. Ezen körülmények között a családtagoknak állandó tartózkodási jogot biztosítanak a fogadó tagállamban. 21 Nem támasztanak feltételeket, ha a munkavállaló halálakor két évig folyamatosan a fogadó tagállam területén tartózkodott, vagy ha a halál munkahelyi baleset vagy foglalkozási betegség következménye, vagy a túlélő házastárs a munkavállalóval kötött házasságából kifolyólag elvesztette azon tagállambeli állampolgárságát. Ezen körülmények között a családtagoknak állandó tartózkodási jogot biztosítanak a fogadó tagállamban.

27 Családtagok a pár tagjai közötti megállapodás értelmében, a harmadik országban állampolgársággal bíró házastársnak hozzáférési joga van kiskorú gyermekéhez, feltéve, hogy a bíróság úgy határozott, hogy e hozzáférésnek a fogadó tagállamban kell történnie, és annyi időre, amenynyit kívánnak. Ha e feltételek valamelyike teljesül, a családtagoknak azt is bizonyítaniuk kell, hogy gazdaságilag függetlenek lesznek (a magyarázatot lásd fent), vagy egy ennek a követelménynek megfelelő személy már a fogadó tagállamban alapított családjának tagjai. A migráns munkavállaló fogadó tagállamból való távozása vagy a halála semmilyen körülmények között sem járhat azzal, hogy gyermekei vagy a gyermekek felett szülői felügyelettel rendelkező szülő elveszítse tartózkodási jogát az állampolgárságától függetlenül, ha a gyermekek a fogadó tagállamban tartózkodnak, és ha egy oktatási intézménybe tanulás céljából beiratkoztak tanulmányaik befejezéséig. 22. Milyen egyéb jogokkal rendelkeznek a családtagjaim? Vállalhatnak-e munkát ők is a fogadó országban? 25 Az Ön családtagjainak, állampolgárságuktól függetlenül, joguk van a fogadó tagállamban munkát vállalni vagy önálló vállalkozóként tevékenykedni. Ha ők egy harmadik ország állampolgárai, ez azt jelenti, hogy nem lesz szükségük munkavállalási engedélyre. Családtagjainak joga van az egyenlő bánásmódra, beleértve a szociális kedvezményeket. Az Ön gyermekeinek, állampolgárságuktól függetlenül, joguk van a fogadó tagállamban való tanuláshoz, ugyanolyan címen, mint az adott tagállam állampolgárainak. Ez magában foglalja például az egyenlő bánásmód jogát a tanulmányi juttatásokkal kapcsolatosan.

28 2006 A munkavállalói mobilitás európai éve

29 Bővítés: átmeneti intézkedések 23. Melyek az átmeneti intézkedések? Amint azt korábban említettük, az Európai Bizottság már közzétett egy másik útmutatót is, amely leírja az Európai Unióhoz május 1-jén csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti szabályokat 22. Az alábbi információk csupán röviden összefoglalják ezeket az intézkedéseket. Bővebb részletekért lásd a fent említett útmutatót. Megjegyzés: EU-15-tagállamok : minden olyan tagállam, amely május 1-je előtt az EU részét képezte. EU-10-tagállamok : minden olyan állam, amely május 1-jén csatlakozott az EU-hoz. EU-8-tagállamok : minden EU-10-tagállam, Máltát és Ciprust leszámítva május 1-jén az akkor 15 tagú EU kibővült, és 10 új tagállamot fogadott. A 2003-as csatlakozási szerződés, amely ezt a bővítést előkészítette, átmeneti szabályokat tartalmaz a munkavállalók szabad mozgására. Ezek az átmeneti szabályok nyolc új tagállam (EU-8) állampolgáraira alkalmazandók: Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia. Ciprusra és Máltára nem alkalmazandók átmeneti szabályok, kivéve Málta azon lehetőségét, hogy védzáradékot alkalmazzon, ha súlyos zavarokat tapasztal munkaerőpiacán. 27 Az átmeneti szabályok lehetővé teszik az EU-15-tagállamok számára, hogy késleltessék az EU-8-tagállamok állampolgárainak munkavállalásáról szóló közösségi jogszabályok alkalmazását, és ebben a vonatkozásban inkább nemzeti szabályokat alkalmazzanak. Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy ha Ön az EU-8-tagállamok egyikének állampolgára, megkövetelhetik Öntől, hogy munkavállalási engedélyt szerezzen, mielőtt az egyik EU-15-tagállamban munkát vállalhat. Az EU-8-országok kölcsönös korlátozásokat alkalmazhatnak azon EU-15- tagállamok állampolgáraira, amelyek korlátozásokat alkalmaznak az ő állampolgáraikra. 22 A munkaerő szabad áramlása az új tagállamokba és az új tagállamokból hogyan fog ez működni a gyakorlatban? című útmutató, elérhető a következő internetes címen:

30 Egy másik EU-tagállamban szeretne munkát vállalni? Ismerje meg jogait! Az azon tagállamokból származó munkavállalók számára, amelyek május 1-jén csatlakoztak az EU-hoz, és akikre vonatkoznak az átmeneti szabályok, elsőbbséget kell biztosítani a harmadik országokból származó munkavállalókkal szemben. Amint a munkavállalót beengedték a munkaerőpiacra, egyenlő bánásmódban részesül. Továbbá, az EU-8-tagállamok azon állampolgárainak, akik törvényesen dolgoztak az egyik EU-15-tagállamban a csatlakozás napján vagy azután, és akiket tizenkét hónapos vagy annál hosszabb folyamatos időre felvettek e tagállam munkaerőpiacára, azoknak közvetlen hozzáférésük van (munkavállalási engedélyek nélkül is) ezen tagállam munkaerőpiacához, de nincs automatikus hozzáférésük a többi EU-15-tagállam munkaerőpiacához. 24. Meddig alkalmazzák az átmeneti intézkedéseket? 28 Ez az átmeneti időszak május 1-jén kezdődött, és április 30-án visszavonhatatlanul véget ér. Az átmeneti időszak három szakaszból áll. Minden szakaszra különböző feltételek vonatkoznak. Első szakasz Az EU-15-tagállamok a csatlakozást követően két évig alkalmazhattak nemzeti intézkedéseket. Úgy is dönthettek azonban, hogy liberalizálják a munkaerőpiacukhoz való hozzáférést, és eltörlik a munkavállalási engedély megszerzésének kötelezettségét 23. Második szakasz április 30-ig az EU-15-tagállamoknak értesíteniük kellett a Bizottságot, ha további három évig szeretnék folytatni a korlátozás alkalmazását Az átmeneti időszak első szakaszában Svédország és Írország döntött úgy, hogy nem alkalmaz korlátozásokat a munkaerőpiacára való bejutásra. Az Egyesült Királyság szintén amellett döntött, hogy nem alkalmaz korlátozásokat, de bevezetett egy Munkavállalói Nyilvántartási Rendszert. Minden más EU-15-ország megőrzött egy munkavállalási engedélyeztetési rendszert, néhány esetben kvótákkal kombinálva. Málta munkavállalási engedélyeket bocsátott ki ellenőrzési céllal. Lengyelország, Szlovénia és Magyarország úgy döntött, hogy a korlátozásokat alkalmazó EU-15-tagállamok állampolgáraival szemben kölcsönös korlátozásokat alkalmaz. Minden EU-10-tagállam megnyitotta munkaerőpiacát a többi EU-10-tagállam munkavállalói számára. 24 Az átmeneti időszak második szakaszában további négy EU-15-tagállam döntött úgy, hogy megnyitja munkaerőpiacát: Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország (Finnország nyilvántartási rendszert vezetett be). Néhány másik ország csökkentette a korlátozásokat bizonyos ágazatokban/szakmákban: Belgium, Franciaország, Luxemburg és Hollandia. Olaszország növelte a kvótát az EU-8-tagállamok munkavállalói számára. A kölcsönös intézkedéseket csak Magyarország és Lengyelország tartotta meg.

31 Bővítés: átmeneti intézkedések Harmadik szakasz Az EU-15-tagállamoknak elvileg a csatlakozás után öt évvel teljes egészében alkalmazniuk kell a közösségi jogot. A munkaerőpiacok súlyos zavarai esetén azonban (vagy ha fennáll annak veszélye) e tagállamok további két évre meghosszabíthatják nemzeti intézkedéseiket, miután értesítették a Bizottságot. Az EURES honlap 25 részletes, frissített információkat nyújt a tagállamokban alkalmazandó szabályokról az átmeneti időszak minden szakasza idején. 25. Mi a helyzet a következő, Romániát és Bulgáriát érintő bővítéssel? A tervek szerint Bulgária és Románia EU-hoz való csatlakozásakor az EU-25- tagállamoknak lehetőségük lesz hasonló átmeneti szabályok alkalmazására

32 2006 A munkavállalói mobilitás európai éve

33 Harmadik ország állampolgárai 26. Mi a helyzet a harmadik országok állampolgáraival? Nekik is joguk van a szabad mozgáshoz és az egyenlő bánásmódhoz? A közösségi migráns munkavállalók családtagjai előnyösebb helyzetben vannak, mint a harmadik országok más állampolgárai. Joguk van elkísérni a munkavállalót, és joguk van munkát vállalni a fogadó tagállamban munkavállalási engedély megszerzésének szüksége nélkül. Ezeken az eseteken kívül, azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akik szeretnének egy EU-tagállamban munkát vállalni, az adott tagállam nemzeti jogszabályai vonatkoznak. A legtöbb esetben munkavállalási engedélyt kell szerezniük. Az EU néhány harmadik országgal megállapodást kötött, amelyek a munkakörülmények tekintetében egyenlő bánásmódot előíró záradékot tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy amint ezen országok állampolgárait a tagállam nemzeti szabályozásainak megfelelően beengedik egy tagállam munkaerőpiacára, ugyanolyan bánásmódban kell részesülniük, mint az adott tagállam állampolgárainak. Azon harmadik országbeli állampolgároknak, akiket egy tagállam területére beengedtek nincs joguk egy másik tagállamba szabadon mozogni. Azon harmadik országbeli állampolgárok azonban, akik öt évig törvényesen tartózkodnak egy tagállam területén, és akik a 2003/109/EK irányelv által előírt feltételek teljesítése következtében az irányelv által meghatározott huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást szereznek, utazhatnak egyik tagállamból a másikba bizonyos feltételek szerint, beleértve amennyiben a tagállam megköveteli bizonyos nemzeti eljárásokon való túljutás kötelezettségét. Amint egy másik tagállamban tartózkodnak, nagyon hasonló jogokra és előnyökre lesznek jogosultak, mint amelyek az első tagállamban voltak számukra biztosítva. A 2003/109/EK irányelv azonban Írországban, az Egyesült Királyságban és Dániában nem alkalmazható. Ezért az e tagállamokban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok nem jogosultak huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás megszerzésére, és következésképpen nem utazhatnak egy másik tagállamba. Továbbá, azon harmadik országbeli állampolgárok, akik az irányelv által kötelezett tagállamokban szereztek huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást, szintén nem lesznek abban a helyzetben, hogy ebbe a három tagállamba menjenek ( 26 ) E kérdésekre vonatkozó további információért lásd a következő internetes címet:

34 2006 A munkavállalói mobilitás európai éve

35 Szociális biztonsági jogok 27. Mi történik a szociális biztonsági jogaimmal, ha egy másik országba megyek munkát vállalni? Léteznek olyan közösségi rendelkezések, amelyek megóvják Önt attól, hogy elveszítse szociális biztonsági jogait, vagy azoknak egy részét, amikor egyik tagállamból a másikba költözik. Ezek részletes áttekintését megtalálja az Európai Bizottság által közzétett Közösségi rendelkezések a szociális biztonságról Az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz kapcsolódó jogok című útmutatóban 27. A kiegészítő öregségi nyugdíjrendszerek is fontosak. Az ilyen rendszerek hordozhatóságának hiányából eredő problémák csökkentésére az Európai Bizottság elfogadott egy irányelvjavaslatot erről a speciális kérdésről Elérhető a következő internetes címen: 28 Az Európai Parlament és a Tanács irányelvjavaslata a kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról, i COM(2005) 507 végleges, elérhető a következő internetes címen: