Optimista devizahitelesek: a többség bízik abban, hogy az árfolyamgát után nem okoz majd gondot a hiteltörlesztés

Átírás

1 Sajtóközlemény azonnal közölhető! Optimista devizahitelesek: a többség bízik abban, hogy az árfolyamgát után nem okoz majd gondot a hiteltörlesztés Budapest, augusztus 6. Az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek többsége jelenleg fizetési nehézségekkel küzd, de bízik abban, hogy az árfolyamrögzítés időszakának lezárulta után képes lesz fizetni az újra megnövekedett törlesztőrészletet derül ki a Budapest Bank kutatásából. 1 A megkérdezettek mintegy fele a gyűjtőszámla időszaka alatt a törlesztőrészlet csökkenéséből adódó különbözetet félreteszi. Számukra a bankcsoport széles körű megtakarítási szolgáltatásokat kínál. A Budapest Bank felmérésében azt vizsgálta, hogy azok, akik már éltek vagy élni kívánnak az árfolyamgát lehetőségével, milyen megfontolásból teszik ezt, és mit szándékoznak tenni a törlesztőrészlet átmeneti csökkenése nyomán felszabaduló összeggel. A válaszadókat megkérdezték arról is, hogy az árfolyamrögzítés időszaka után újra megnőtt törlesztőrészletet hogyan, miből fogják majd fizetni. A svájci frank árfolyamának drasztikus növekedése, a reáljövedelmek és munkalehetőségek csökkenése jelentős pluszterheket ró a háztartásokra. A megkérdezettek családi költségvetésének átlagosan 40%-át teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és több mint felüknek (52%) 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése. Nem meglepő tehát, hogy a felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81%-a tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel. A megkérdezettek 16%-ának eleve nem okoz gondot a törlesztés, hanem azért veszi igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartja. A megtakarítók leginkább a hitel későbbi törlesztésre tesznek félre Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek ezer forintos törlesztőrészlet csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele (47%) részben vagy egészben meg kívánja takarítani. A megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése (37%), a biztonsági tartalék képzése (20%), valamint a gyermekek támogatása (13%). A válaszadók megfontoltságát tükrözi, hogy mindössze 6% nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, mi lesz az árfolyamgátból származó megtakarításainak sorsa. (1. ábra) Az árfolyamgátnak köszönhetően felszabaduló összeget megtakarítani szándékozó válaszadók leginkább középtávra, a gyűjtőszámla hitel futamidejével megegyező 1-5 éves időtávra szándékoznak félretenni. Számukra a befektetés biztonsága a legfontosabb (41%), míg a likviditás (33%) és a magas hozam (25%) csak kisebb súllyal szerepel. Az így keletkező pénzösszegek a válaszok szerint leginkább lakáscélú megtakarításokba vándorolnak majd (47%). Sokan egyszerűen a folyószámlájukon akarják tartani ezt a pénzt (28%), esetleg lekötött betétbe helyezik (26%). A válaszadók 15%-a tervezi befektetési alapokba tenni a pénzét, és 12% vesz fontolóra valamilyen biztosítási formát. A Budapest Bank bízik abban, hogy az árfolyamgát érdemi segítséget nyújt a devizahiteleseknek, és kiemelten fontosnak tartja, hogy segítse mindazokat, akik az árfolyamrögzítés során megmaradó összeget a jövőjükre gondolva szeretnék félretenni. Ügyfeleink széles körű megtakarítási és befektetési termékpalettáról választhatják ki az igényeiknek legmegfelelőbb szolgáltatást, tanácsadóink pedig szakértő segítséget nyújtanak abban, hogy a céljaikhoz leginkább illeszkedő terméket vegyék igénybe mondta el Ákos Tamás, a Budapest Bank lakossági üzletágának vezetője. 1 A kutatást az Ipsos Zrt. végezte július között, év közötti devizahitellel rendelkező lakosság körében, 500 fős mintán, akik élnek az árfolyamrögzítés lehetőségével (2012. április 1. óta szerződtek, a szerződés folyamatban van vagy szándékukban áll szerződni).

2 Azok, akik részben vagy egészben felélik a törlesztőrészlet csökkenésével nyert összeget, legtöbbször a napi kiadásokra (vásárlásra, fogyasztásra) fordítják azt (37%). Sokan vannak, akik meglévő egyéb hiteleik aktuális törlesztőrészleteit fizetik ebből az összegből (22%), vagy gyermekeiket támogatják belőle (17%). (2. ábra) Mi lesz az árfolyamgát lejárta után? A konstrukciót a válaszadók nagyobb része viszonylag jól ismeri: 57%-uk tisztában van azzal például, hogy az árfolyamgát megszüntetése 5 évnél korábban is lehetséges, azonban a legtöbb válaszadó (64%) a teljes időszakot ki kívánja használni. Az ezzel kapcsolatos tájékozódás azonban sokak esetében hiányos, ezt mutatja az is, hogy magas azok aránya (39%), akik nincsenek tisztában azzal, hogy a gyűjtőszámlahitel lejártát követően növekedni fog a törlesztőrészletük: 8% azt hiszi, hogy a törlesztésük tovább csökken majd, míg 9% szerint változatlan marad, további 22% pedig nem is tudja, mi történik majd az árfolyamgát lejárta után. Azok, akik tisztában vannak azzal, hogy a törlesztőrészlet a türelmi időszak után növekedni fog (61%), többnyire ezer forintos emelkedéssel számolnak. 2 A megemelkedő törlesztést a legtöbben (46%) a majdani havi keresetükből tervezik fizetni, 34% az öt év alatt erre a célra félretett pénzből, míg 13% egyéb megtakarításait használja majd. Általában elmondható, hogy a megkérdezettek 62%-a úgy véli, nem okoz majd gondot neki a hiteltörlesztés az árfolyamgát időszak lejártával. A többség (56%) arra számít, hogy pénzügyi helyzete kedvezőbbre fordul öt év alatt. Elgondolkodtató azonban, hogy 36% esetében problémás lehet a várhatóan emelkedő törlesztőrészlet fizetése: 11% tart attól, hogy nem fogja tudni fizetni a megnövekedett részleteket, 25% pedig abban bízik, hogy a kormány vagy a bankok 2017 után is kínálnak valamilyen megoldást a fizetési nehézségekkel küzdőknek. (3. ábra) A Budapest Banknál augusztus 1-ig több mint an igényelték az árfolyamgátat. A pénzintézet adatai szerint egy átlagosnak számító, 7 és fél millió forintos, 2007 januárjában folyósított 20 éves futamidejű svájci frank alapú deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészlete 381 svájci frank. Ennek forint ellenértéke a napjainkban jellemző 240 forintos árfolyamon forint. A rögzített 180 forintos árfolyamon számolva a havi törlesztőrészlet forint lesz, tehát ebben az esetben forinttal kell kevesebbet fizetni az adósnak az árfolyamrögzítés ideje alatt. Az árfolyamgát lejárta után a törlesztőrészlet a törvény szerint maximum 15%-kal nőhet majd (illetve az ügyfél kifejezett kérésére ennél többel is). Egyéb érdekességek a kutatásból: A fiatalabbak takarékoskodnak inkább: az árfolyamgát időszaka alatt fennmaradó összeget a fiatalabb korosztály (18-35 év) fele szándékozik részben vagy egészében félretenni. Az éveseknél ez az arány mindössze 39%. Szépség és egészség az idősebbeknek: az év közötti korosztályban a legmagasabb (13%) azok aránya, akik az így nyert összeget szépséggel kapcsolatos, ill. egészségügyi kiadásokra fordítják, míg ugyanez a korosztályban mindössze 4%. Az idősebbek optimistábbak: a év közöttiek mindössze 38%-a gondolja, hogy pénzügyi lehetőségeik 3-5 év múlva kedvezőbbre fordulnak. Ugyanez az arány a év közöttieknél 63%, de még a legidősebbek, az év közöttiek fele (50%) is optimistán viszonyul ehhez a kérdéshez. 2 N=307.

3 Megtakarítási tippek: Ha nem szeretnénk lekötni pénzünket, válasszuk a Budapest Befektetési Kártyát, amely lehetővé teszi, hogy bármikor hozzáférjünk a kártyaszámlán tartott összeghez, ugyanakkor ezen összeg után a folyószámla látraszóló kamatánál sokkal kedvezőbb befektetési hozamot kaphatunk.* A tőkevédett alapok a lekötött betéteknél magasabb hozam lehetőségét ígérik biztonságos módon, hiszen a befektetett tőkénk névértékének visszafizetését mindenképpen biztosítják a futamidő végén. Sőt, egyes alapok ezen kívül hozamvédelmet is biztosítanak. Befektetési döntése meghozatala előtt mindenképpen tanulmányozza át a befektetési alap tájékoztatóját az alap befektetési politikájával kapcsolatban.** Ha a gyűjtőszámlahitel teljes időszakát ki szeretnénk használni, érdemes lehet tartós befektetési számlát nyitnunk. Ezzel a konstrukcióval ugyanis 3 év után a kamatadó közel felét, 5 év után pedig a teljes kamatadót megspórolhatjuk. Ha a félretenni kívánt összeg egyelőre túl alacsony ahhoz, hogy lekötött betétbe helyezzük, válasszuk a Budapest Bank Lépésről lépésre nevű szolgáltatását, amellyel már havi 10 ezer forinttól is elkezdhetjük a takarékoskodást, ráadásul segítségével a pénzünkhöz bármikor hozzáférhetünk. *A Budapest Befektetési Kártyán elhelyezett összegek a Budapest Pénzpiaci Tőkevédett Alapba kerülnek befektetésre, amelynek évi hozama 3,75% volt. Az Alap múltbéli teljesítménye nem nyújt biztosítékot a hozamok jövőbeli nagyságára. Az Alap MiFID szerinti besorolása: Konzervatív. Jelen kiadvány nem minősül befektetési ajánlásnak, ajánlattételi felhívásnak vagy befektetési tanácsadásnak. Jelen dokumentumban foglalt valamennyi információ kizárólag tájékoztatásul szolgál. A befektetési alapokat a Budapest Alapkezelő Zrt. kezeli. Az alapok befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletes felvilágosítást, azok hivatalos tájékoztatójából és kezelési szabályzatából kaphat, amelyek megtalálhatók a Budapest Bank fiókjaiban, a forgalmazási helyeken és a internetes oldalon. A Budapest Bank befektetési szolgáltatási tevékenységének engedélyszáma: III/ /2002. Az Alapkezelő felügyeleti engedélyszáma, dátuma: /1992; szeptember 22. A tájékoztatás nem teljes körű. Részletes felvilágosítást a Budapest Bank fiókjaiban, a forgalmazási helyeken és a internetes oldalon kaphat. **A dokumentumban feltüntetett alapokat a Budapest Alapkezelő Zrt. kezeli. Jelen hirdetés nem minősül befektetési ajánlásnak, ajánlattételi felhívásnak vagy befektetési tanácsadásnak. Az alapok befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletes felvilágosítást, annak hivatalos tájékoztatójából és kezelési szabályzatából kaphat, amelyek megtalálhatók a Budapest Bank fiókjaiban, a és a internetes oldalon. Jelen dokumentumban foglalt valamennyi információ kizárólag tájékoztatásul szolgál. A Budapest Alapkezelő Zrt. nem vállal felelősséget a jelen kiadványalapján hozott befektetési döntésért, és annak következményeiért. A származtatott alap a szokásostól eltérő kockázatú. A származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének kétszeresét. A Budapest Bank befektetési szolgáltatási tevékenységének engedélyszáma: III/ /2002. Az Alapkezelő felügyeleti engedélyszáma, dátuma: /1992; szeptember 22. További információ: Budapest Bank Sajtóosztály CS. TÓTH Marianna, PR vezető Tel.: (1) Mobil: marianna.cs.toth@ge.com TÖLGYES Orsolya, szenior PR munkatárs Tel.: (1) Mobil: orsolya.tolgyes@ge.com A szerkesztők figyelmébe: Budapest Bank A Budapest Bank az egyik legelső hazai kereskedelmi bankként 1987-ben jött létre, tulajdonosa a GE (General Electric Company). A bank a GE Capital, a GE pénzügyi üzletágának részeként teljes körű pénzügyi szolgáltatásokat kínál mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. Országos hálózata 101 bankfiókot és egy önálló Money+ központot foglal magában. Pénzügyi mutatóit tekintve az első tíz legnagyobb hazai bank egyike. A Budapest Bank Nyrt. főbb leányvállalatai: a Budapest Autófinanszírozási Zrt., a Budapest Flotta Zrt., a Budapest Alapkezelő Zrt. és a Budapest Lízing Zrt. További információk elérhetők a weboldalon.

4

5

6