A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI. Tak. igény. hígtrágya*

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g Szám: /2013. Ea.: Dr. Kiss Renáta Dr. Hegedűs Márta (vízvédelem + öf.) Balatonyi Zsolt (hulladékgazd.) Berényi Anita (zajvédelem) Kovács Viktor (táj- és természetvédelem Tárgy: Bácsalmási Agráripari ZRt., Mátételke, IPPC engedély, sertéstelep összevont eljárása Mell.: 1 pld. közmeghallgatási jegyzőkönyv H A T Á R O Z A T A Bácsalmási Agráripari ZRt. (6430 Bácsalmás, Backnang u. 2.) képviseletében az Agrár-Környész Kft. (7512 Mike, Hunyadi u. 19.) tervező által benyújtott Mátételke külterület 0125/2 hrsz. alatti telephelyre tervezett sertéshízlaló telep létesítése tárgyú környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély iránti kérelme alapján, összevont eljárás keretében e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Mátételke külterület 0125/2 hrsz. alatti telephelyre a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1. Intenzív állattartó telep c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára, valamint a rendelet 2. számú melléklet 11. Nagy létszámú állattartás Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint a) férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára tevékenység folytatásához. ENGEDÉLYES ADATAI Engedélyes neve: Bácsalmási Agráripari ZRt. Engedélyes címe: 6430 Bácsalmás, Backnang u. 2. A cég (engedélyes) KÜJ száma: Telephely KTJ: IPPC KTJ: AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Tevékenység megnevezése: Intenzív állattartó telep c) sertéstelep Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára Tevékenység folytatásának helye: Mátételke 0125/2 hrsz. NOSE-P kód: TEÁOR 2008.: 0146 Cégbejegyzés szám: Cg Statisztikai azonosító jel: A tevékenység kapacitása: 5600 db hízó A telephely súlyponti EOV koordinátái: X: 91288, Y: Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: 2 Neve: Agrár-Környész Kft. Székhelye: 7512 Mike, Hunyadi u. 19. Telefon/fax: 30/ címe: kornyesz58@gmail.com Jogosultsági okiratának száma: SZKV / A létesítmény elhelyezkedése: A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A vizsgált telepen korábban szarvasmarha tenyésztési tevékenységet folytattak, a hizlalt állomány maximális létszáma 450 db volt. A sertéstartási tevékenységet év közepén kezdték az átalakított istállókban és év közepén fejezték be gazdasági problémák okán. Jelenleg pályázati források felhasználásával fogják a korszerűsítéseket elvégezni. A telephelyen 3 turnusban tervezik végezni a hizlalást az összesen 5600 férőhelyes 6 db hizlalda épületben. A telephely létesítményei: Létesítmények Kapacitás Képződő hígtrágya* Jellemzői Tak. igény Ivóvízigény Techn. víz igény m 3 /év Szellőzés tetővent.+ légbeejtő m 3 /év t/év m 3 /év 1./1. Hizlalda 1000 fh db 1./2. Hizlalda 1000 fh db 1./3. Hizlalda 800 fh db. 1./4. Hizlalda 1000 fh db 1./5. Hizlalda 800 fh db 1./6. Hizlalda 1000 fh db Összesen 5600 fh Hígtrágya-tár m Hígtrágya csat. 40 m 3 /nap Hígtr. átem. akna 60 m Tak. tár. torony 6 db x 9,4 m Szociális épület Almostr. tároló 3600 m 3 az óalmási sertéstelep almostrágya tárolására TVF-1, TVF-2 figyelőkutak Az alkalmazott technológia: A telepen 6 db épületben terveznek állattartást. Az állatok minden ólban rácspadozaton helyezkednek el, tartásuk hígtrágyás rendszerű. A takarmánykeverőből az épületek melletti tárolótornyokba pneumatikus technikával juttatják a tápot, majd műanyag csövön keresztül jut az állatokhoz. A szellőzőrendszer természetes úton, illetve ventillátorok segítségével működik. Fűtési technológia: A telephely állattartó épületei fűtés nélküliek, a szociális épület fűtését PB gáztüzelésű, Thermo 40 H típusú, 36 kw hőteljesítményű kazánnal biztosítják. A telephely vízellátása: A vízellátás biztosítása a /2009. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező 1 db saját mélyfúrású kútról történik. A dolgozók részére ivóvízfogyasztás céljára szikvizet, ásványvizet biztosítanak. Szennyvíz elhelyezés: A telephelyen keletkező kommunális szennyvizet zárt aknában gyűjtik, majd szippantó tehergépjárművel szállítják el engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre. Trágyakezelés: A telepen az állattartás hígtrágyás rendszerben történik. A keletkező hígtrágya az épületek padozata alatt kialakított lagúnákban gyűlik össze, majd zárt csatornarendszeren keresztül gravitációsan jut a gyűjtő-átemelő aknába, majd a beton hígtrágya tárolóba. A tárolóból tartálykocsi segítségével mezőgazdasági területen hasznosítják a hígtrágyát.

3 3 A telephelyen található almos trágyatároló (3600 m 3 -es) az óalmási telepen keletkező trágya tárolására szolgál. A trágyatároló csurgalékvíz gyűjtővel rendelkezik, ahonnan a keletkező csurgalékvíz az almostrágyára kerül visszalocsolásra. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó tevékenység A meglévő 6 db állattartó épület a belső légtér szellőztető ventillátorokkal, illetve nyílászárókon keresztül gravitációs úton környezetbe történő kiszellőztetése miatt diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, kén-hidrogén, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Szellőztetés Az állattartó épületekben a természetes és mesterséges rendszer biztosítja a szellőzést. Az állattartó épületek mennyezete és tető fedése közötti légtér, mint puffer tér kerül kihasználásra, ebből szívják el a tetőszerkezetbe épített MULTIPLAN 300 típusú axiál ventilátorok az elhasznált levegőt, automatikus szabályzással. A földfelszín alá kialakított lagúnának a kibocsátások szempontjából egyik legfontosabb jellemzője, hogy folyamatosan alacsony hőmérsékleten tartsa a taposórácsokon keresztül lejutó bélsár és vizelet keverékét. A hígtrágya hőmérsékletének lecsökkentése 20 C-ról 12 C-ra, mintegy 50%-kal csökkenti a kibocsátásokat a 20 C-os állapothoz képest. Az alkalmazott tárolási mód megfelel a BAT követelményeinek Istállók Ventilátorok száma Légszállítási teljesítmény 1. hizlalda 8 max m 3 /h 2. hizlalda 8 max m 3 /h 3. hizlalda 8 max m 3 /h 4. hizlalda m 3 /h Fűtési technológia A állattartó épületekben alkalmazott tartási technológia nem igényli a fűtést. A szociális épület fűtését PB gáztüzelésű, Thermo 40 H típusú, 36 kw hőteljesítményű kazán biztosítja. Bejelentés köteles pontforrás a telepen nincs. Bűzkibocsátó források az épületekben nevelt állatállomány és a tárolt hígtrágya. A hígtrágya homogenizálása után zárt tartálykocsival szállítható el termőföldi kihelyezésre, minimálisra csökkentve ezzel a szállítás során történő bűzkibocsátást. Szállítás A telephelyen az állatok etetésére szolgáló takarmányt a traktor vontatású fluid kocsi szállítja a hizlaldák melletti silótornyokba. A telephelyről az állatok elszállítását 2 szállító végzi, havonta 1-szer. Tekintettel arra, hogy a technológia révén igen alacsony a gépjárműforgalom, ill. a telephelyen csak időszakosan adódik a közlekedési forgalom növekedése, megállapítható, hogy a levegőminőségre a közlekedés terhelő hatást nem gyakorol. Takarmányozás A Bácsalmás, Juliska major telephelyen fogják gyártani a 3 turnusban hizlalandó, várhatóan 3x5600 db hízó 4952 t/év takarmányát. A keverőből az épületek melletti tároló-tornyokba fluid-kocsival, pneumatikus technikával juttatják a tápokat. A silótornyokból az egyes hízóetetőkhöz műanyag csövekben mozgó csiga-rendszer szállítja a tápot. A hízók kombinált etetőkből kapják az adagolt takarmányt. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Telephelyi kivitelezés hulladékai: A telephelyi építészeti munkák során kitermelt talaj az ingatlanon belül történik felhasználásra. A vegyes építési hulladékot telephelyi gyűjtést követően hulladékkezelőnek adják át kezelésre. Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: Az állati hullát a telep K-i oldalánál 2 db 1,2 m 3 -es konténerben gyűjtik, melyet az ATEV Zrt. szállító járművének megérkezésekor telephelyen kívüli területre tolják ürítésig. Az állategészségügyi kezelések és a fertőtlenítőanyagok hulladékait a szociális épületben kialakított veszélyes hulladéktárolóban, feliratozott hulladékgyűjtőben gyűjtik az ártalmatlanításra történő átadásig. A sertéstelepen munkagép karbantartást, javítást nem végeznek. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A telephelyen keletkező szilárd települési hulladékot a szociális épület DNy-i oldalánál szilárd burkolaton elhelyezett 120 literes konténerben gyűjtik.

4 4 Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése EWC kód További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja Állategészségügyi kezelések hulladékai * Papír csomagolási hulladék nincs nincs Átadás hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek Műanyag csomagolási hulladék Kevert települési hulladék Lerakással történő ártalmatlanítás Hulladék nyilvántartás: A telephely üzemeltetője a hulladék nyilvántartást a jogszabályok alapján vezeti, illetve eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A sertéstelep Bácsalmás külterületén, a belterületétől 1900 m-re helyezkedik el, különleges mezőgazdasági üzemi (Kmü) területen. A telep környékén más üzemi zajforrással rendelkező ingatlan nincs. A telepet minden irányban mezőgazdasági terület határolja. A legközelebbi védett terület a telephelytől DK-i irányban lévő lakóterület, mely több mint 1000 m-re található. A minden ól mindkét végénél 2-2 db táptartály van, amelyből a tápot automata villamos csiga viszi az etetőtérbe, melyek hangja elenyésző a szellőztető ventilátorokhoz képest, csakúgy, mint a tartályok 3 naponta történő gépi töltése. A telep állandó zajforrásának minősülnek az ólak tetején lévő szellőztető ventilátorok. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: szelőztetést biztosító ventilátorok, szállítási tevékenység (belső anyagmozgatás, takarmány és az állomány be- és kiszállítása). A ventilátorok nappali és éjszakai időszakban is üzemelnek, kivéve az állatszállítás idején, mert akkor ezek üzemelése szünetel. A szállításból származó zajkibocsátás rendszerint nappal történik. A telep zajvédelmi hatásterületén védendő létesítmény nincs. A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK A telep vízellátása és a vízellátó rendszer főbb műszaki adatai: Az engedélyes a sertéstelep vízellátását, szennyvíz kezelését és elhelyezését biztosító vízilétesítmények fenntartására és üzemeltetésére /2009. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az engedély érvényességi ideje: március 31. Vízellátás 2. sz. kút: - fúrás éve: l kataszteri száma: K talpmélység: 231,5 m - csövezés: 0,0-48,5 m-ig Ø 279 mm acélcső 0,0-116,0 m-ig Ø 241 mm acélcső 104,0-172,4 m-ig Ø 203 mm acélcső 159,0-231,5 m-ig Ø 133 mm acélcső - szűrőzés: 210,0-224,4 m között - nyugalmi vízszint: - l5,8 m - max. vízhozam: 820 l/perc - üzemszerűen kitermelhető vízmennyiség: 400 l/perc - EOV koordinátái: X = 89,550 km Y = 664,280 km - kútakna mérete: 2,5 x 2,5 x 3,0 m - gépészete: HO 3/IV. típ. búvárszivattyú, vízmérőóra, vízmintavételi csap - CH4 tartalom: 4,41 l/m3 / /

5 A vízfelhasználás: Víztípus: Vízhasználat jellege: Vízminőség: Vízmennyiség mérése Vízhasználat célja: Az éves lekötött vízmennyiség: 5 rétegvíz 100 % gazdasági célú állattartó telep II. osztályú hitelesített vízórával gazdasági célú, állattartó telep m 3 /év A telep vízhasználata Kommunális vízigény: 88 m 3 /év Takarítási vízigény: 180 m 3 /év Itató vízigény: m 3 /év A telep vízhasználata összesen: m 3 /év Kommunális szennyvízgyűjtés, elhelyezés A telepen egy szociális blokk áll rendelkezésre, mely irodát, raktárat, fekete-fehér öltözőt, valamint fürdőt foglal magában. Az itt keletkezett kommunális eredetű szennyvizeket 15 m 3 -es vasbeton akna fogadja. Trágyakezelő-hasznosító rendszer A telepen az állattartás hígtrágyás rendszerben történik. A keletkező hígtrágya az épületek padozata alatt kialakított lagúnákban gyűlik össze. A sertéstelep épületeiből a lagúnákban összegyűlt trágya zárt csatornarendszeren keresztül gravitációsan jut a 60 m 3 -es vb. gyűjtőátemelő aknába. A gyűjtő-átemelő aknából a hígtrágya a hígtrágyatároló műtárgyba kerül bevezetésre, majd szántóföldön helyezik el. Engedélyes a telephelyen keletkező trágya kihelyezéshez nem rendelkezik engedéllyel. A telephely trágyatároló műtárgyai és műszaki adatai: A hígtrágya mennyisége Megnevezés Kapacitás m 3 Műszaki jellemzők hizlalda 2826 szigetelt, vízzáró beton trágyapince hígtrágya vezető 40 szigetelt, vízzáró beton csatorna hígtrágya átemelő 60 szigetelt, vízzáró beton akna hígtrágya tároló 4380 szigetelt, vízzáró beton A telephelyen keletkező hígtrágya mennyiségének becsléséhez a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 5. sz. mellékletében megadott irányszámokat vették alapul. A telephelyen keletkező tárgyát a dokumentáció készítője kövér hígtrágya kategóriába sorolta. Figyelembe vették, hogy évente két alkalommal (turnusváltáskor) 1 hét takarítás és 1 hét pihenteséses időszak jellemző, így az éves munkahetek száma 48. A 6 hónap alatt keletkező hígtrágya mennyisége 32 kg/állatkategória/hét 5600 db hízó 24 hét, azaz t. A hígtrágyatároló 4380 m 3 kapacitású. A telepen rendelkezésre álló hígtrágya tároló befogadó kapacitása a 6 hónap alatt keletkező trágya tárolásához elegendő. A telephelyen almos trágya nem keletkezik, a meglévő almos trágya tároló az óalmási telephelyen keletkező almostrágya tárolására szolgál. A meglévő almos trágya tárolótól a kút távolsága 80 m. Monitoring rendszer A telephelyen 2 db talajvíz megfigyelő kutat üzemeltetnek a potenciális szennyező források környezetében. A kutak vízjogi fennmaradási engedélyének száma: /2012. (érvényességi idő: október 31.) Üzemanyag tárolás, gépjárműmosás A telephelyen üzemanyag tárolás nem történik. A telepen nem kerül üzemeltetésre önálló erő- és munkagép, így üzemanyag-ellátást a gépek nem igényelnek. A telepen gépmosó nem üzemel, azonban a kiépített műtárgyak üzemkészek. - homokfogó: átáramlási felület: 0,15 m 2, hossza: 21 m - olajfogó: belmérete: 2,2 x 0,9 x 2,25 m

6 befolyási szint: 123,72 mbf. kifolyási szint: 123,54 mbf. - perlitszűrő akna kétrekeszes, belmérete egyenként: 0,75 x 1,0 x 1,6 m befolyási szint: 123,51 mbf. kifolyási szint: 123,46 mbf m 3 -es gyűjtőmedence (túlfolyón keresztül) - szikkasztó árok hasznos keresztmetszete: 5,85 m 2, hossza: 150 m 6 Csapadékvíz-elvezetés A sertéstelep területén az épületek tetőfelületéről lehulló csapadékvíz a gyepterületen elszikkad, valamint a telep É-i és K-i oldalán a csapadékvíz szikaksztó árokba jut, ahol elszikkad. A telepen a zárt állattartási technológiának köszönhetően trágyával szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. Az almos tárgyatároló rendelkezik csurgalékvíz gyűjtővel, melyből a csurgalékvizet visszalocsolják az almos trágyára. Tűzivíz tározó A telepen tűzivíz tározó nem található. Üzemi kárelhárítási terv A telep üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik, melyet /2013. számon fogadott el a felügyelőség. A terv augusztus 31-ig érvényes. Felszíni vizek A telephelyhez legközelebb eső felszíni vízfolyás a Niccs-ág ÉK-i irányben 3 km-re, valamint a Bácsbokodi víztározó Ny-i irányban 2 km-re található. A telepről felszíni vízbe történő kibocsátás nincs, így az ott folytatott tevékenység a felszíni víz minőségére nincs hatással. Felszín alatti vizek Az állattartótelep környezetének szennyeződés érzékenységi besorolása a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Mátételke érzékeny területi kategóriába tartozik. A tevékenység nem érint kijelölt hidrogeológiai védőterületet. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A sertéstelep helyéül szolgáló ingatlan védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezi részét, így a beruházás megvalósításának természetvédelmi kizáró oka nincs. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A sertés hizlaló telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak, a megfelelő tartástechnológia a hulladékképződést és a légszennyező anyag kibocsátást minimalizálja. BAT-nak való megfelelés: Az állattartó épületekben automatizált klíma rendszer van kiépítve, mellyel a hőmérséklet épületenként szabályozható. Az állattartó épületekben az egyszerre ürítés, egyszerre telepítés elvét követik. Csökkentik a takarmány nyersfehérje tartalmát szintetikus aminosavak alkalmazásával, csökkentve ezáltal az állattartásból származó bűz és gáz kibocsátást. A hízósertések óljaiban a beton rácspadlót enyhén lejtősre alakították ki, így a trágya az istálló hosszában középen kialakított csatornába jut, majd az elvezető nyíláson keresztül az átemelő aknába. A keletkező trágya vízzel nem hígul, így mennyisége nem növekszik. A hígtrágyát a mezőgazdasági területre való kijuttatást megelőzően homogenizálják. A beépítésre kerülő új ventilátorok alacsony zajkibocsátásúak. Az épületek É-D-i fekvésűek, ezáltal bennük jobban áramlik a levegő, kevesebb mesterséges ventilációra van szükség. A régi istállók felújítása során nyílászárók cseréjére is sor kerül, illetve a mennyezet szigetelését is megvalósítják. A hulladék keletkezésének megelőzése a telephelyen dolgozók részére előírt munkaköri kötelezettség, melynek feltételeit a munkáltató biztosítja. A keletkező hulladékok szelektív gyűjtése a telephelyen belül megoldott. A lagúnás rendszerű tartás során az alkalmazott takarítási technológia elfogadható, nagynyomású mosóberendezést használnak.

7 7 A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI: ELŐÍRÁSOK 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. Hízó: 5600 db Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. 4. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 5. A hízóállomány telepre történő betelepítését írásban be kell jelenteni a környezetvédelmi felügyelőségnek. Határidő: a betelepítést megelőzően 2 héttel 6. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések: 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól.

8 8 Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés: 16. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés: 17. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap: a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. 76/ , 76/ , fax: 76/ , bacs.titkarsag@katved.gov.hu) tűz és katasztrófahelyzet esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: 76/ , fax: 76/ ) az emberi egészség veszélyeztetése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén. Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 18. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 19. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként) 20. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 21. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként) 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos

9 9 Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. LEVEGŐVÉDELEM Védelmi övezet Előírások: 23. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (4) értelmében a Mátételke külterület 0125/2. hrsz. alatti sertéstelep légszennyezés súlypontjától mért 480 m-es sugarú körben állapítom meg. 24. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait a következő táblázat fogalja össze: Sorszám Ingatlan helyrajzi száma Adott hrsz.-on belül a védelmi övezet által Művelési ág (hrsz.) érintett terület nagysága [m 2 ] / kivett-telephely szántó út szántó / út / szántó / kivett-major 25. A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetében. A védelmi övezet nagyságának megállapításánál az engedélyezési dokumentáció kiegészítéseként megküldött számításokat, illetve a telephelyi technológiát és a BAT-nak való megfelelést egyaránt figyelembe vételre került. Az elvégzett számítások alapján a sertéstelep légszennyezés súlypontjából húzott 480 m-es levegővédelmi övezet kialakítása szükséges, melynek területe lefedi az állattartó épületek és a hígtrágya tároló által okozandó környezeti bűzterhelés hatásterületét is. 26. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 27. Az állattartó tevékenységet úgy kell végezni, hogy a lakosságot zavaró bűz ne terhelje a környezetet. 28. Az esetlegesen kellemetlen szaghatást okozó hulladékok, melléktermékek, anyagok gyűjtése és tárolása, csak zárt gyűjtő konténerben történhet. 29. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 30. A természetes szellőzéskor oly módon kell szellőztetni, hogy törekedni kell az ideális hőmérsékleti körülmények megteremtésére. 31. A takarmánytároló silók üzemeltetésénél a levegőkivezetőkön porleválasztó szűrőzsákok kerüljenek elhelyezésre. 32. A szűrőzsákok épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 33. A takarmánytároló silókhoz tartozó berendezések csatlakozó pontjai zártságának folyamatos biztosításával, a tömítetlenségek megszüntetésével, a karbantartások rendszeressé tételével meg kell előzni a porkibocsátást. 34. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást. 35. A sertéstelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer, a berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelelő, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani.

10 10 A trágyakezelés technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását, és a trágyakezelésből származó légszennyező anyag kibocsátás további csökkentését hivatottak biztosítani. Az állattartó épületek klímájának pontos, számítógép vezérelt szabályozása csökkenti a bűzképződést. Trágyakezelés, trágyatárolás: Előírások: 36. A hígtrágyát csak olyan módon lehet a termőföldre juttatni, hogy az a lehető legkisebb területen és a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel. 37. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 38. A trágyát a telepről zárt szállító járművön kell kiszállítani. 39. A tározóból kiöntözött folyadék fázisú hígtrágyát naponta be kell szántani. 40. A sertéstelep által átadott, vagy termőföldre kihelyezett hígtrágyáról naplót kell vezetni. A naplóban rögzíteni kell az átadott, vagy termőföldre kihelyezett trágya becsült napi mennyiségét, valamint időpontját. A naplót ellenőrzéskor be kell mutatni. 41. A trágyakezelésben, felhasználásban bekövetkező változást 3 napon belül felügyelőségünknek írásban be kell jelenteni. A trágyakezelésre vonatkozó előírások a diffúz bűzkibocsátás megelőzését, illetve csökkentését és az előírások betartásának ellenőrzését szolgálják. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a szerint Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 42. A telephely rekonstrukciója állagmegőrző felújítása, bővítése során keletkező építési és bontási hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 43. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 44. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 45. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 46. Az engedélyes köteles a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 47. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a mindenkor hatályos jogszabály előírásai szerint. 48. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvényben előírtakat kell betartani. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Előírások: 49. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 50. A telep zajhelyzetének megváltozását az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos

11 11 A létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A hatásterületen zajtól védendő létesítmény nincs. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. 3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. 1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásnak szükségességét meg kell vizsgálni. FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Előírások: 51. A vízellátó kút üzemeltetése úgy történjen, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés ne kerülhessen. 52. A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. 53. A vízhasználattal járó ártalmak megelőzése érdekében biztosítani kell a kút 10 m-es környezetének külső szennyeződésektől való védelmét. 54. A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 1 (2) bek. 9. pont) szerint a kútvíz gáztartalom szerinti fokozata B. o A gáztartalom ellenőrző vizsgálatát B fokozatban 3 évente el kell végeztetni, és a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 2. számú mellékletének felhasználásával dokumentálni kell. A dokumentációk nem selejtezhetők. o A víz gáztartalom szerinti B fokozata esetén a gázmentesítésről üzemeltetési módszerek és biztonsági intézkedések alkalmazásával kell gondoskodni. Az intézkedéseket üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni. o A kút üzemeltetésére, esetleges javítás-karbantartására az üzemeltetési szabályzatban előírtakat be kell tartani. A gáz-vízviszony vizsgálati jegyzőkönyv benyújtási ideje: június 30, majd azt követően 3 évente. 55. A /2013. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A telep használata során a vízjogi üzemeltetési engedély módosítását kell kérvényezni a lekötött vízmennyiség vonatkozásában. Részletes vízigény számításra alapozva kell indokolni a vízkivétel növelését. 56. A vízfogyást technológiánként felszerelt vízmérőórákkal kell mérni és nyilvántartani. Mellékvízmérő órák felszerelésével, használatával biztosítani kell a technológia és szociális szennyvíz mennyiségének külön-külön történő mérhetőségét. A mellékvízmérő órák felszereléséről szóló dokumentációt be kell nyújtani. Határidő: március 31. (az éves jelentés részeként). 57. A vízmérő órák állását rendszeresen havonként, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. Határidő: folyamatos. 58. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell. Határidő: folyamatos. 59. A nem közművel összegyűjtött (kommunális) szennyvíz csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre szállítható, az elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március Az engedélyesnek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007.(IV. 26.) Korm. rendelet szerinti üzemi kárelhárítási tervvel kell rendelkezni. A tervet felügyelőségünkhöz jóváhagyásra be kell nyújtani. Határidő: szeptember 30. A vízhasználatok során keletkező szennyvizek környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell május 30-án vett vízminta gázvizsgálati jegyzőkönyv alapján a kút vizének gáztartalom szerinti besorolása B fokozatú. A gázvizsgálatot a 12/1997. (VIII. 29.) a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló KHVM rendelet írja elő, a vizsgálatot e rendelet szerint kell végezni, illetve dokumentálni. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) kimondja, hogy a VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel kell megállapítani. A vízmérőórák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A sertéstartásra vonatkozó BAT a vízgazdálkodás hatékonyságának javítását szem előtt tartva előírja a létesítmény vízgazdálkodásának átvilágítását, a potenciális megtakarítási lehetőségek feltárását, a vízgazdálkodási hatékonyságának javítását célzó technikák alkalmazását. Ennek elérése érdekében szükséges a mellékvízórák (nem hitelesített) felszerelése.

12 12 A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív sertéstenyésztés több mint férőhely 30 kg-on felüli sertés számára, valamint 750 férőhely kocák számára tevékenységet folytató üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK Előírások: 61. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 62. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyező anyag típusa (Ki) Nitrát mg/l 50 K2 Nitrit µg/l 500 K2 Ammónium µg/l 500 K2 Foszfát µg/l 500 K2 Szulfát mg/l 250 K2 Vezetőképesség µs/cm Folyamatosan üzemeltetni kell a kiépített monitoring rendszert, az eredményeket és az azokon alapuló értékelést meg kell megküldeni az ATI-KTVF részére az aktuális éves jelentés részeként. Határidő: március 31., majd azt követően minden év március A kutakból a vízmintavételt és a minták vizsgálatát csak akkreditált laboratórium végezheti. 65. A minták vizsgálatát a következő komponensekre kell elvégezni félévente: ph, vezetőképesség, ammónium, nitrát, nitrit, foszfát, szulfát. 66. A hígtrágya kihelyezése csak érvényes, talajvédelmi hatóság által kiadott engedély alapján történhet. 67. Hígtrágyát termőföldre kihelyezni november 15-től február 15-ig tilos. 68. A kiszállításra kerülő hígtrágya mennyiségéről és kijuttatásáról nyilvántartást kell vezetni. Határidő: folyamatos. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A sertéstelepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben előírtakat be kell tartani. A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírások: 69. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról.

13 Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 71. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 72. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások telesítésével biztosítani kell a környezet védelmét. AD AT RÖ G Z Í T É S, A D ATKÖ Z L É S É S J EL E NT É ST ÉT E L A F EL Ü G Y EL Ő S ÉG R É S Z É RE 73. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 74. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 75. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 76. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor felügyelőség részére hozzáférhetőséget kell biztosítani. 77. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 78. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 79. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 80. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 81. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. - KÜJ, KTJ; - A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf.); - A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); - A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); - TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); - A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; - Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; - Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); - A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); - NOSE-P kód. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048

14 14 Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága Beadási határidő Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) adatszolgáltatás mennyiségtől függően EPRTR jelentés évente március 1. A sertéstelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai évente március 31. Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: - keletkezett hulladékok - technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: - Technológia bűzkibocsátása, csökkentésére tett intézkedések. - Takarmány összetétel, és felhasználás vizsgálata. - Telep éves ammónia és metán diffúz kibocsátása. évente március 31. Vízvédelem: - Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás - Szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége - Monitoring rendszer vizsgálat és értékelő jelentés (talajvíz vizsgálati beszámoló) Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések és továbbképzések Energiahatékonysági belső audit 5 évente A felülvizsgálati dokumentáció részeként Eseti beszámolók Panaszok (ha voltak) A bejelentett események összefoglalója eseti eseti Panasz beérkezését követő 2 napon belül Az eseményt követő 1 hónapon belül