A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e lőség

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e lőség Szám: /2012. Ea: Filakné Enyedi Andrea Lovrityné Kiss Beáta Kovács Tibor Hargitai Attila dr. Joó Anikó Tárgy: Memax Kft., Jászszentlászló egységes környezethasználati engedély H A T Á R O Z A T A Memax Baromfitenyésztő Kft. (6133 Jászszentlászló, Legelő dűlő 0132/56. hrsz.) részére a április 27-én benyújtott környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély iránti kérelme alapján, összevont eljárás keretében e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Jászszentlászló, külterület 0110/10 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 1. a) pontja szerinti [Intenzív állattartó telep baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára] és a 2. sz. mellékletének 11. a) pontja szerinti [Nagy létszámú állattartás férőhely baromfi számára] tevékenység folytatásához. Az engedélyes adatai: Neve: Memax Baromfitenyésztő Kft. Székhelye: 6133 Jászszentlászló, Legelő dűlő 0132/56 hrsz. Környezetvédelmi Ügyfél Jele (KÜJ száma): A telephely Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ száma): IPPC KTJ szám: NOSE-P kód: EKHE besorolás: 11. a. Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: nagy létszámú állattartás / brojlercsirke Férőhelyszám: db brojlercsirke Folytatásának helye: Jászszentlászló, 0110/10 hrsz. Folytatott tevékenység: Baromfitenyésztés: TEÁOR: A telephely súlyponti EOV koordinátái: X = m Y = m Tevékenység: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet - 1. sz. mellékletének 1. a) pontja szerinti intenzív állattartó telep baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára - 2. sz. mellékletének 11. a) pontja szerinti nagy létszámú állattartás férőhely baromfi számára Általános leírás: A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A telephely Jászszentlászló közigazgatási területén, a település belterületi határától ÉNy-i irányba 2,5 km-re helyezkedik el a település külterületi részén, a Jászszentlászló-Móricgát összekötő közút mellett. A telepet 500 m-es körzetben mezőgazdasági művelésű területek határolják. A telephelyen 3 db beton padozatú állattartó épület található, melyek egyenként 2.982,8 m 2 alapterületűek. Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 atiktvf@atiktvf.hu, Honlap:

2 2 A TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE Tartástechnológia, állattartó épületek: A tartástechnológia a Magyarországon jellemző brojler tartástechnológiát követi. A tartási környezet mesterséges, a külső környezeti hatások lehetőség szerinti minél teljesebb kizárásával. A betelepített technológiai berendezések korszerűek, energiatakarékosak. A brojler csirketartás mélyalmos rendszerben történik. A nevelési turnusok száma évente 6. A nevelési idő 7 hét. Takarmányozás, takarmányellátás, ivóvíz ellátás: A takarmányozás az állati termék előállításához szükséges tápanyagok biztosítását, valamint a takarmányok telepen belüli tárolását, kiosztását öleli fel. Az optimális tartási feltételek mellett fontos, hogy a baromfikat kortól függően, tápanyagszükségletüknek megfelelően takarmányozzák. A takarmány granulátum formában érkezik a telephelyre. Az ömlesztett takarmánykeverék az épületek melletti ROXELL típusú silótárolóba kerül, csigás betáplálással. A silóból betároló csiga juttatja az épületen belüli adagoló tartályokba. Az etetőrendszer automata rendszerű, ROXELL típusú körtányéros, ólanként megegyeznek. Az itató automata rendszerű, ROXELL típusú. Tartástechnológia, állattartó épületek A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogénoxidok, szén-monoxid, szálló por, valamint önálló csoportként az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűz. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Légtechnika Az épületekben a természetes és mesterséges, hosszirányú, alagút rendszerű szellőzés kombinációját alkalmazzák. Az épületekben homlokzati és tetőventilátorok együttesen biztosítják a szükséges légcserét. A megfelelő terem hőmérsékletet automatika szabályozza. Épület Tunel szellőzés ventilátor darabszáma Ventilátor légszállító teljesítménye (m 3 /h, db) Minimális szellőzés ventilátor darabszáma Ventilátor légszállító teljesítménye (m 3 /h, db) Légbeejtők darabszáma Hűtés 1. sz. épület evaporációs 2. sz. épület evaporációs 3. sz. épület evaporációs A friss levegő utánpótlás légbeejtőkön megoldott. Hűtés Az állattartó épületek hűtését evaporatív hűtőrendszer biztosítja. Az épületenként létesített hűtőpanelek száma és nagysága: 2 db 6 m x 2 m 2 db 10,5 m x 2 m A vízzel nedvesített panel felületek az istállóba beáramló levegőt 10 C-kal is csökkenteni tudják. A szellőzőrendszert és a hűtési technológiát számítógép vezérli. Hőenergia termelés A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti bejelentés köteles hőtermelő berendezés nem üzemel. A baromfi neveléséhez szükséges hőmennyiséget 80 kw hőteljesítményű, földgázüzemű hőlégbefúvóval biztosítják. Épületenként 2 db tüzelőberendezés van, külön kéményre kötve. Takarmányozás Az állatok etetéséhez szükséges takarmányt az épületek mellett felállított silókból csigás behordó juttatja el a szükséges takarmány mennyiséget. A silók feltöltése szállító csigával történik.

3 3 A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: Az állati hullákat e célra kialakított helyiségben, zárható műanyag gyűjtőedényben gyűjtik, engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásig. Az állatgyógyászati hulladékokat és a kiürült vegyszeres göngyölegeket erre a célra kijelölt, megfelelő műszaki védelemmel rendelkező helyiségében zárt edényben gyűjtik az ártalmatlanításra történő átadásig. A telephelyre takarmány kizárólag ömlesztett formában érkezik, így csomagolási hulladék nem keletkezik. A telepen javítást és karbantartást nem végeznek. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A települési hulladékot 110 l-es hulladékgyűjtő edényben tárolják és közszolgáltatás keretében szállíttatják el ártalmatlanítás céljából engedéllyel rendelkező hulladéklerakó telepre. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése EWC kód nem fertőző betegségben elhullott állati tetemek veszélyes anyagokkal * szennyezett csomagolási hulladékok állatgyógyászati hulladék * További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja átadás engedéllyel rendelkező kezelőnek települési hulladék lerakás hulladéklerakóban Hulladék nyilvántartás: Az engedélyes a jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A telep vízellátása és a vízellátó rendszer főbb műszaki adatai: A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK A telephelyen közműves vezetékes víz nem áll rendelkezésre, a telephely vízigényét 1 db mélyfúrású és egy sekély mélységű (tartalék) kút biztosítja. A lekötött vízigény m 3. A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás jelenleg folyamatban van ügyszámon. A fúrt kutak jellemző műszaki adatai: A mélyfúrású kút a telken belül, a terület ÉK-i részén került kialakításra. EOV X: 137,965 km (5) EOV Y: 701,918 km (1) EOV Z: 103,21 m Balti felett Csövezés: Anyacső rakat: - Méret: Ø 160/147 mm-es KG-PVC kútbéléscső MSZ Helye: 0,0 60,0 m között végleges Technikai rakat: - Méret: Ø 90/80 mm-es KG-PVC kútbéléscső MSZ Helye: 55,0 213,0 m között végleges Szűrő rakat: - Méret: Ø 90/80 mm-es 0,5-s tekercs szűrő - Helye: 178,9 202,8 m között végleges

4 4 A kútfej szerelvények és a szivattyú hidrofor aknán belül kerültek elhelyezésre, melynek mérete 2,0 * 2,0 * 1,85 m, anyaga vasbeton szerkezetű, vasbeton födémmel ellátott műtárgy. Az elhelyezés megoldása következtében a kútba vissza-szennyeződés nem jöhet létre. Nyugalmi vízszint: Kivehető vízhozam: Üzemi vízszint: Ho = - 2,99 m Qü = 340 l/min Hü = -5,63 m között Víztárolás: acél hidrofor tartály, nyomáskapcsolóval, manométerrel Vh = l Pü = 1,5 3,5 bar A sekélymélységű tartalék kút: A kút a telken belül, a terület ÉK-i részén került kialakításra. EOV X: 137,962 km (8) EOV Y: 701,919 km (7) EOV Z: 104,21 m Balti felett Csövezés: - Méret: Ø 125/113 mm-es KG-PVC cső - Helye: 0,0 55,0 m között végleges Szűrőzés: - Méret: Ø 125/113 mm-es 0,5-s tekercs szűrő - Helye: 45,4 52,0 m között végleges A kútfej szerelvények és a szivattyú hidrofor aknán belül kerültek elhelyezésre, melynek mérete 2,0 * 2,0 * 1,85 m, anyaga vasbeton szerkezetű, vasbeton födémmel ellátott műtárgy. Az elhelyezés megoldása következtében a kútba vissza-szennyeződés nem jöhet létre. Nyugalmi vízszint: Kivehető vízhozam: Üzemi vízszint: Ho = - 2,7 m Qü = 330 l/min Hü = -13,59 m között Víztárolás: acél hidrofor tartály, nyomáskapcsolóval, manométerrel Vh = 100 l Pü = 1,5 3,5 bar Vízigény számítás: A telepen db brojlert terveznek tartani egyidejűleg. Vízigény: Itatóvíz: Szociális: Összes számolt vízfogyasztás: m 3 /év 190,0 m 3 /év m 3 /év A dolgozók vízigényét palackos ivóvízzel biztosítják. Szennyvízelhelyezés: Kommunális szennyvíz: A telepen keletkező szociális szennyvizet 11 m 3 térfogatú zárt vasbeton aknában gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező folyékony hulladékártalmatlanító telepre szállítják. A telephely teljes kapacitása mellett a kommunális szennyvíz naponta mintegy 0,4 m 3, évi mennyisége 150 m 3. Technológiai szennyvíz: A telephely működése során technológiai szennyvíz nem keletkezik. Az állattartó tevékenység során mélyalmos rendszerű állattartási technológia valósul meg, melynek folyamán csurgalékvíz nem keletkezik. A telepen az ún. száraztechnológiás takarítási

5 5 eljárást alkalmazzák, melynek során az állattartó épületeket seprűszárazra takarítják, majd az épület légterét permetezési technológiával fertőtlenítik. Trágyakezelés A telephelyen mélyalmos rendszerű tartástechnológiát alkalmaznak. Almozáshoz szennyezetlen, adalékanyag mentes szalmát használnak. A keletkező almostrágyát turnusonként elszállítják, saját földterületen hasznosítják. A benyújtott dokumentáció szerint évente 2500 t trágya keletkezik. Csapadékvíz Szennyezetlen csapadékvizek A telepen a szennyeződésmentes csapadék a füves, földes területre kerül, és ott beszivárog, vagy elpárolog. A szennyezett csapadékvíz A telepen trágyával szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. Monitoring Az állattartási tevékenységhez kapcsolódóan 4 db monitoring kutat üzemeltetnek. A monitoring kutak műszaki adatait a következő táblázat mutatja be: A kutak talpmélysége: 10,00 m Szűrőzött szakasz: (-7,00)-(-9,00) m között Csövezésük: Ø 63 x 2,5 mm PVC cső Víztípus: talajvíz Fenéklezárás: hegesztett műanyag X (m) Y (m) F F-2. (kontroll) F-3. (kontroll) F A monitoring kutakra /2012. számon felügyelőségünk vízjogi üzemeltetési engedélyt adott. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA A technológiában automata önetetőket alkalmaznak. Az önitatók víztakarékosak, csak a szükséges mennyiségű vizet adagolják ki, megakadályozva ezzel a felesleges víz trágyára jutását. Az ólak légterének megvilágítására energiatakarékos izzókat szereltek fel. A telepen villamos energiát és földgázt használnak fel a technológiában. Földgáz biztosítja az állattartó épületek fűtését (a szükséges hőmennyiséget földgázüzemű hőlégbefúvóval biztosítják). A villamos energiát az épületek belső világításához és a szellőztető ventillátorok működtetéséhez használják. A lámpatestek, burák takarítását-pormentesítését rendszeresen elvégzik. TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM A Jászszentlászló, 0110/10. helyrajzi számú ingatlanon létesített telep védett természeti területet, Natura 2000 területet, természetközeli állapotú élőhelyet, védett élő szervezetek élőhelyeit nem érinti, a telep működése természetvédelmi érdekeket nem sért. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A baromfitelepekre vonatkozóan angol nyelvű Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A területen üzemelő baromfinevelő telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak.

6 6 BAT-nak való megfelelés: A telepen valamennyi nevelő épületben ROXEL típusú tartástechnológiát biztosító etető-, itató berendezések vannak telepítve. A berendezés automata vezérlésű, szelepes, flexibilis bekötő csővezetékes korszerű itatósorral rendelkezik. Az itatósorok magassága az állatok növekedésével összhangban, illetve a beltéri szerviz munkák alkalmával felemelhető. Mind az itatás, mind az etetés technológiája megfelel a BAT takarékossági követelményeinek. Az állatok számára a megfelelő férőhelyen, az aljzat teljes területén szalma alom van elhelyezve. Az épületek szigeteltek, ventilátorokkal felszereltek, az optimális hőmérséklet, a friss levegő biztosított. A világítás energiatakarékos égőkkel történik. A tenyésztési programnak megfelelően összeállított, optimális fehérje és ásványi anyag tartalmú takarmánnyal való etetés csökkenti a keletkező trágya mennyiségét, ezáltal a bűzhatást is. Az épületek automatizált, egyenletes szellőztetése biztosítja, hogy az épületekben magas légszennyező anyag koncentráció ne alakulhasson ki. Épületekből a trágya eltávolítására nem használnak fel pótlólagosan vízmennyiséget, így nem növekszik tovább a keletkezett trágya mennyisége. A baromfi telep férőhely szükséglete mindenhol megfelel az állategészségügyi törvényben meghatározottaknak. Az etetőitatórendszer gazdaságos táp és víztakarékos felhasználást biztosít. Az ólak a megfelelő szellőztetés és hőigény biztosításával az optimális baromfitartás, nevelés követelményeinek megfelelnek. A telep hatásterületén zajtól védendő létesítmény nincs. ELŐÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak engedélyezése nélkül. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. 4. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes engedélyével lehetséges. 5. A brojlercsirke, telepre történő első betelepítését megelőzően a betelepítés időpontját az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre írásban be kell jelenteni. Határidő: a betelepítést megelőzően 14 nappal 6. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig, évközben megkezdett tevékenység esetén a tevékenység (felügyelőségre bejelentett) megkezdésének napjáig A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések: 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén, sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi képesítésű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak,

7 7 elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig, és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című táblázatban előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés: 16. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés: 17. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 18. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 19. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: munkaidőben a 62/ , fax: 62/ , munkaidőn kívül, indokolt esetben: ) a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3., telefon: 76/ , fax: 76/ ) tűz és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Hatóságát (6000 Kecskemét, Halasi u.34., telefon: 76/ , fax: 76/ ): fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12.; telefon: 76/ , fax: 76/ ) az emberi egészséget veszélyeztető veszély esetén. Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 20. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 21. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: 5 évente, az esedékes felülvizsgálattal egyidőben, illetve annak részeként 22. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról, mint az elektromos áram, gáz és az esetlegesen felhasznált ásványolaj származék. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.)

8 8 23. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente, az esedékes felülvizsgálattal egyidőben, illetve annak részeként 24. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal csökkenteni az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. LEVEGŐVÉDELMI ELŐÍRÁSOK VÉDELMI ÖVEZET A nagyüzemi állattartással összefüggő bűzkibocsátásra vonatkozóan a levegővédelemmel kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) bekezdése alapján a levegővédelmi övezetet az alábbiakban állapítom meg: Védelmi övezettel kapcsolatos előírások: Állattartó telep 25. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) értelmében a Jászszentlászló, 0110/10 hrsz. alatti telephelyen a levegővédelmi övezetet a telekhatártól számított 100 m területben állapítom meg. Az ily módon meghatározott terület az állattartó telep területén kívül elsődlegesen mezőgazdasági területeket érint. 26. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait az alábbi táblázat fogalja össze, a térkép a védelmi övezet kijelölését szemlélteti. Jászszentlászló, helyrajzi szám Művelési ág A védelmi övezetbe eső területnagyság (m 2 ) Állattartó telep 0110/10 Kivett terület (állattartó telep) /11 szántó /9 gyep /14 erdő /15 erdő /7 erdő /6 erdő /10 erdő /17 szántó /56 baromfitelep /64 szántó A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetében. A védelmi övezet nagyságának megállapításánál a felügyelőség a technológia zártságát és a BAT-nak való megfelelést egyaránt figyelembe vette. Üzemeléssel kapcsolatos előírások: 28. A tevékenység végzése során, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. -a értelmében a létesítmény üzemeltetőjének az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 29. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 30. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 31. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 32. A szállítási munkákat csak megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel szükséges végezni.

9 9 33. A trágyát a telepről zárt, vagy fedett szállító járművön kell kiszállítani. 34. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást, csapadékmentes időszakokban az utak vízpermetezésével kiegészítve kell a diffúz légszennyezést megakadályozni, csökkenteni. 35. A baromfitelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer és berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Az elérhető legjobb technikának megfelelő tartási technológia biztosítja a baromfitelep bűzkibocsátásnak minimalizálását. Az alkalmazott takarmányozási technológia (az összetétel szigorú ellenőrzése) biztosítja az optimális takarmányhasznosulást. A takarmánytároló silók légzőnyílása szűrővel szerelt, ami csökkenti a diffúz porkibocsátást. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 36. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. -ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 37. Az elhullott állati tetemeket a kezelőnek való átadásig zárt, csöpögés mentes konténerben kell gyűjteni. 38. Az elhullott állati tetemek gyűjtése és kezelése során be kell tartani a 1069/2009/EK rendelet, valamint a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet vonatkozó előírásait. 39. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 40. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 41. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 42. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint. 43. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hatályos, hulladékgazdálkodásról szóló törvényben előírtakat kell betartani. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Előírások: 44. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos 45. A telep zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos A felülvizsgálati dokumentációban leírtak szerint a létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A hatásterületen zajtól védendő létesítmény nincs. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásnak szükségességét meg kell vizsgálni. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME Előírások: 46. A telephelyen az állattartási tevékenységet megkezdeni csak a kapcsolódó vízilétesítmények érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyeinek birtokában lehet.

10 A szociális szennyvíz elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március A szociális szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani. 49. A vízmérő órák állását rendszeresen, havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. Határidő: folyamatos 50. A telep állattartó épületeiben képződő almos trágyát a telepről turnusváltáskor közvetlenül el kell szállítani és a jogszabályok szerinti kezeléséről gondoskodni kell. Határidő: folyamatos 51. A kiszállított trágya mennyiségéről nyilvántartást kell vezetni. Határidő: folyamatos 52. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell. 53. Az engedélyesnek üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, és a felügyelőségre be kell nyújtania. Az elkészített üzemi tervben foglaltaknak megfelelően kell a szükséges beavatkozásokat elvégezni rendkívüli események esetén. A kárelhárítási tervet a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben jogszabályi változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. Határidő az üzemi kárelhárítási terv benyújtására: december A területen monitoring rendszert kell üzemeltetni. A részletes vizsgálat rendjét és az adatszolgáltatási rendet a kiadásra kerülő vízjogi üzemeltetési engedély határozza meg. 55. A mintavétel előtt a kutakban folyadékszint mérést kell végezni. 56. A mintavételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tisztítószivattyúzás módját, a mintavételért felelős személy nevét. 57. A kútból a vízmintavételt és a minták vizsgálatát csak akkreditált laboratórium végezheti. 58. A kútban a folyadékszint észlelést és a mintavételt évente kell végezni. 59. A vízmintából a ph, ammónium, nitrát, foszfát meghatározását kell elvégezni. 60. Az éves vizsgálati eredményeket (laboratóriumi jegyzőkönyvek), a mintavételt bizonylatoló jegyzőkönyvet és az állapotértékelő szakvéleményt a tárgyévet követő március 31. napjáig kell az ATI-KTVF részére eljuttatni. Az adatszolgáltatást a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35. (1) bekezdés c) pontja szerint az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 6. melléklete szerinti Monitoring információs rendszer, környezethasználati monitoring megnevezésű adatlapon is be kell benyújtani. 61. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 62. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Komponensek megnevezése: mértékegység B Ki Nitrát talajvízre mg/l 50 K2 Ammónium µg/l 500 K2 foszfát µg/l 500 K2 63. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. 64. A tevékenység a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet alapján a tevékenység csak megfelelő műszaki védelem mellett folytatható. A 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet alapján a tevékenység csak ellenőrzött körülmények között folytatható, beleértve monitoring kialakítását és üzemeltetését. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív baromfitenyésztés több mint férőhely baromfi számára tevékenységet folytató üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés a) pontja írja elő, hogy a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható.

11 11 A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bek. b) pont alapján a tevékenység a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bek. c) pont alapján a tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke jellemez. Felügyelőségünk jelen eljárást megelőzően a tárgyi beruházáshoz kapcsolódóan /2010. számú döntésével előzetes vizsgálatot lezáró határozatot adott ki. A határozat május 22-én jogerőre emelkedett. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció 9. oldalán a trágyatárolásról az alábbi megfogalmazás szerepel: A kitermelt, valamint a kevert száraz almos trágya, az állategészségügy határozott előírását is kielégítve, azonnali elszállításra kerül a vállalkozó saját földterületeire. Az elszállítás során szántóföldi elhelyezést nyer a száraz almos trágya. A mezőgazdasági művelésű elhelyező terület nagysága: 150,0 ha. Az előzetes vizsgálatot lezáró határozatot a rendelkezésre álló adatok alapján, e kihelyezési megoldást alapul véve hozta meg felügyelőségünk. A kiadott határozatban a trágya elhelyezésére kizárólag a termőföldre való kihelyezés szerepel. A határozattal szemben az ügyfél nem nyújtott be fellebbezést, az abban foglaltakat tudomásul vette. Az összevont eljárás keretében beadott dokumentációban is a termőföldi kihelyezés szerepel. Az almos trágya közvetlen kihelyezését és kezelését a dokumentációban foglaltak alapján, az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 8. (9) bekezdését figyelembe véve írta elő a felügyelőség, mely szerint almos trágya közvetlenül termőföldre kerülhet kiszállításra, a vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett. A fenti előírások teljesítésével biztosítható, hogy a területen folytatott tevékenység a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére, valamint a víztartó képződményekre nem lesz káros hatással, nem fogja veszélyeztetni azokat. A tevékenység felhagyása a telephelyen Előírások: 65. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni az esetlegesen környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról. 66. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 67. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 68. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A tevékenység felhagyása esetén is biztosítani kell a környezet védelmét. Műszaki baleset megelőzése és elhárítása Előírás: 69. Eleget kell tenni a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján elkészített, a felügyelőségünk által elfogadott üzemi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségnek. A kárelhárítási tervet a technológiában ill. az üzemeltetési körülményekben jogszabályi változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. 70. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja az emberi egészség megóvása és a környezet védelmének biztosítása. Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére 71. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 72. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 73. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a Felügyelőséghez benyújtani. 74. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formájának a Felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és annak minden lehetséges időpontban a Felügyelőség részére hozzáférhetőnek kell lennie.

12 Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a Felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 76. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 77. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a Felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 78. A beszámolónak jelen engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre a minták elemzése alapján a Felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 79. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. KÜJ, KTJ A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz, Pf.); A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz); A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); 80. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: Beszámolók, terv Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés, hulladék mennyiségtől függően EPRTR jelentés Állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai FAVI környezethasználati monitoring adatlapok és a FAVI Eng. adatlapok változás esetén történő benyújtása Hulladékgazdálkodás: keletkezett hulladékok, technológiánkénti anyagmérleg. Levegővédelem: technológia bűzkibocsátása csökkentésére tett intézkedések takarmány összetétel, és felhasználás vizsgálata telep éves ammónia és metán diffúz kibocsátása Beszámolás és tervkészítés Beszámoló, terv beadási határideje gyakorisága Éves adatszolgáltatás évente március 1. évente március 31. Éves környezeti beszámoló tartalma március 31. évente

13 13 Éves környezeti beszámoló tartalma: Vízvédelem: - vízhasználatok vizsgálata; - vízmérleg megadása a technológiai vízhasználat, a kommunális vízhasználat szennyvizek - talajvíz-vizsgálati beszámoló; - ellenőrzési és megfigyelési program. Az engedélyben foglalt előírások teljesítése Energiahatékonysági belső audit 5 évente Eseti beszámolók Panaszok (ha voltak) eseti Panasz beérkezését követő 2 napon belül A bejelentett események összefoglalója eseti Az eseményt követő 1 hónapon belül Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása. A szakhatóságok előírásai: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve I-R-001/ /2012. számú állásfoglalása: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által megküldött dokumentációban foglaltak alapján a Memax Baromfitenyésztő Kft. (6133 Jászszentlászló, Legelő dűlő 0132/56. hrsz.) kérelmére Jászszentlászló, Legelő dűlő 0132/56. hrsz. alatti baromfitelepen végzett tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához környezet-egészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. Az üzemelés során keletkező kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a bűz- és szaghatást is csökkenti. 2. A veszélyes hulladék tárolása a telephelyen belül a jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított és engedélyezett munkatérben, környezetszennyezést, és egészségkárosító hatást kizáró módon történhet. 3. A veszélyes anyagok és keverékek káros hatásainak csökkentése érdekében folyamatosan be kell tartani a vonatkozó kémiai biztonsági előírásokat (bejelentés, biztonsági adatlapok rendelkezésre állása, címkézés és tárolás követelményeinek betartása, a munkavállalókat érő kémiai kockázatok felmérése, és a kockázatok csökkentése érdekében a megfelelő intézkedések megtétele). 4. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi expozíciót (veszélyeztetettséget) a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni, és ennek csökkentése érdekében a megfelelő intézkedéseket megtenni, szükség esetén a munkavállalókat védőoltásban részesíteni. 5. Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyésztőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen. 6. A nemdohányzók védelmében a munkahelyi dohányzás kizárólag a szabadban megfelelően kijelölt dohányzó helyen történhet. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Bács-Kiskun Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság I-F-001/554-7/2012. sz. állásfoglalása: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága mint első fokon eljáró talajvédelmi hatóság -, Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére és a mellékelt dokumentáció (készítette: AQUADEUS környezetmérnöki vállalkozás 6400 Kiskunhalas, Semmelweis tér 3., készült: április) alapján talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását adja a Memax Baromfitenyésztő Kft. (6133 Jászszentlászló, Legelő dűlő 0132/56. hrsz.) mint ügyfél részére, a Kft. jászszentlászlói telephelyére vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásával kapcsolatban indult hatósági eljáráshoz, az alábbi előírásokkal:

14 14 - A baromfitenyésztő telep működése hátrányosan nem befolyásolhatja a szomszédos mezőgazdasági területeken a talajvédő gazdálkodást, a végzett tevékenységről adódóan semmilyen hulladék, káros anyag stb. nem kerülhet ki a telephely környezetében lévő termőföldekre. - Amennyiben a tartástechnológia változása következében hígtrágya keletkezne, az termőföldön csak a talajvédelmi hatóság jogerős engedélye birtokában hasznosítható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunhalasi Körzeti Földhivatala 10431/2/2012. számú állásfoglalása: A Kiskunhalasi Körzeti Földhivatal, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2012. számú megkeresésére, valamint a mellékelt Egységes Környezethasználati Engedély Kérelem (Memax Baromfitenyésztő Kft., Jászszentlászló, 0110/10 hrsz. alatti baromfitelep) alapján az összevont eljáráshoz földvédelmi szakhatósági hozzájárulását feltétel nélkül megadja. Jászszentlászló Község Jegyzőjének 671-2/2011. sz. állásfoglalása: A tervezett beruházás helyi környezet- és természetvédelmi szabályozást nem sért. Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. Az engedély érvényességi ideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 év. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (továbbiakban: felügyelőség), mint elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja a jogszabályban meghatározott esetek kivételével a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz ,-Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyelőségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás ,- Ft. igazgatási szolgáltatási díját befizette. Egyéb eljárási költség nem merült fel. I N D O K O L Á S Felügyelőségünk a Memax Baromfitenyésztő Kft február 9-én benyújtott kérelmére lefolytatta a Jászszentlászló, 0110/10 hrsz. alatti baromfitelep létesítésével kapcsolatos, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) szerinti előzetes vizsgálati eljárást. Az eljárás során a tevékenység vonatkozásában kizáró ok nem merült fel. Felügyelőségünk /2010. számú határozatával megállapította, hogy a tevékenység az R. 1. sz. és 2. sz. melléklet hatálya alá tartozik, és a későbbi környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati eljárást összevonhatóvá nyilvánította. A Kft április 27-én a Jászszentlászló, 0110/10. hrsz. alatti baromfinevelő telepre vonatkozóan az R. szerinti összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be, és kérte az eljárás lefolytatását. Az R. 1. sz. melléklet 1. a) pontja szerinti Intenzív állattartó telep [baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára], és 2. sz. melléklet 11. a) pontja szerinti Nagy létszámú állattartás [ férőhely baromfi számára] alapján tervezett tevékenység az R. 1. (3) bek. b) pontja szerint környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység.