Tárgy: H A T Á R O Z A T

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g Iktatószám: Ügyintéző: /2012. Dr. Séra Judit Tóth Éva (összefogó témafelelős) Balatonyi Zsolt (levegő-, zajvédelem) hulladékgazdálkodás) Kovács Viktor (természetvédelem, tájvédelem) Tárgy: Búzakalász Mg. Szövetkezet I. számú sertéstelep Mélykút, 0239/15, 16 hrsz. - egységes környezethasználati engedélyének 5 éves környezetvédelmi felülvizsgálata H A T Á R O Z A T A Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet (1145 Budapest, XIV. kerület Korong u. 15.) részére a benyújtott öt éves környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján, a Mélykút, Termőmajor 0239/15, 16 hrsz. alatti I. számú sertéstelepre a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. b) pontja szerinti tevékenység (létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint férőhely (30 kg-on felüli sertések számára) folytatásához egységes környezethasználati engedélyt adok a következők szerint. A Z E N G E D É L Y E S A D A T A I Neve: Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet Székhelye: 1145 Budapest, XIV ker., Korong u. 15. KÜJ száma: T KTJtelephely KTJlétesítmény: NOSE-P kód: A Z E N G E D É L Y E Z E T T T E V É KENYSÉG Megnevezése: Nagylétszámú állattartás Telephely helyrajzi száma: Mélykút, 0239/15, 16 hrsz. TEÁOR szám: 0146 A telephely súlyponti koordinátái: X= m Y= m EKHE besorolás: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 11. pontja szerinti nagy létszámú állattartás 11. b) pont: 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzők adatai: Neve: VITAQUA Közműtervező Kkt. Címe: 6500 Baja, Hunyadi u. 4. FÉRŐHELYSZÁM, KAPACITÁS: Szopós malac db Utónevelt malac db Koca 690 db Tenyész (koca)süldő 102 db Kan 15 db Hízó db Az éves kibocsátás: db ( t) hízósertés Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás Központ: H-P: 9:00-11:30, továbbá H és Cs 12:30-15:00, Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 atiktvf@atiktvf.hu, Honlap:

2 2 Meglévő engedélyek: /2008. sz. monitoring kutak vízjogi üzemeltetési engedélye /3/2000. számon jóváhagyott Üzemi vízminőségi kárelhárítási terve 12.2/669/4-TAL/2009. Hígtrágya termőföldön történő elhelyezése (Érv.: május 30.) A LÉTESÍTMÉNY ÉS A T EVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A létesítmény helye A sertéstelep Mélykút külterületén, az 55-ös számú közúttól D-re, kb. 600 m-re a 0239/15, 16 hrsz. alatti területen helyezkedik el. A telephely állattartó épületei: hízlaldák (10 db) 11. búgató 12. kocaszállás 13., 14. vemhes kocaszállás 15. malacnevelő ólak (4 db) 16. elletők (4 db) Az ólak többsége egy összefüggő épületet alkot, melyet központi folyosóról (17. jelű = 594 m 2 ) lehet megközelíteni. A vemhes kocaszállások önálló épületek. A 11., 12., 13., 14. számú ólaknak kifutója van. Ólak jele Ólak megnevezése Max. férőhely (db) Területe (m 2 ) Kifutók területe (m 2 ) 1 Hízlalda Hízlalda Hízlalda Hízlalda Hízlalda Hízlalda Hízlalda Hízlalda Hízlalda Hízlalda Búgató 86 koca kan 50 süldő 12 Kocaszállás Vemhes kocaszállás (2x72) 14 Vemhes kocaszállás (2x79) 15 Malacnevelő battéria Ellető , 28, 29, 30 Kocaszállás Kanszállás Ugrató, labor 76 koca 5 kan Összesen: Az ólak szulfát és vízálló beton padozatúak, tégla falazatúak, műszaki állapotuk megfelelő. A kifutók betonozottak, a 14. sz. kocaszállás egyik kifutója kivételével nem fedettek. A telephely egyéb létesítményei: Szociális épület 180 m 2 Tűzivíz tároló Vegyszerraktár TMK műhely (önálló, a sertésteleptől kerítéssel elkülönült, kiszolgáló részleg) 252

3 3 4 db ülepítő medence 4 db 140 m 3 -es Régi hígtrágya tároló medence (üzemen kívül) 3000 m 3 -es Új szigetelt hígtrágya tároló medence m 3 -es Csapadékvíz tároló földmedence 1800 m 3 -es Átemelő akna Kapcsolóterem Hullatároló (tégla falazatú, fedett, beton aljzatú zárt épület A telephely vízellátása A vízellátás biztosítása 2 db saját mélyfúrású kútról történik. Szennyvíz elhelyezés A telephelyen keletkező szociális szennyvizeket zárt aknában gyűjtik, majd szippantással szállítják el a szennyvíztisztító telepre. Üzemanyagtartály Nincs a telephelyen. Etetési technológia Az állatok etetése Weda Maxi típusú önetetőkből történik. Itatási technológia Az itatás a telepi vízhálózatról biztosított, víztakarékos szopókás önitatókból történik. Takarítás: Az állatok napi trágyáját naponta lemossák az ólak padozata alatt futó hígtrágya-gyűjtő csatornákba. A mosást és a fertőtlenítést víztakarékos nagynyomású mosóval végzik. Trágyakezelés, trágyatárolás: A tartástechnológia hígtrágyás rendszerű. A keletkezett hígtrágya az épületek betonpadozatában létesített vízzáró beton lagúna, melyből DN 300-as vezetékek továbbítják a hígtrágyát az ülepítő medencékbe. Itt a szilárd fázis jelentős része kiülepszik, míg a hígfázis a szigetelt hígtrágya tárolóba kerül. A képződött szilárd fázist évente 2 alkalommal szántóföldi tápanyag utánpótlásra kihordják. A használaton kívüli, az északi földmedrű tárolóból a beszáradt hígtrágyát HARIBOL baktériumkultúrával oltották be, melynek köszönhetően az elfolyósodik. A földmedrű tárolóból a folyékony részt zagyszivattyú segítségével termelik át a szigetelt tárolóba. A TEVÉKENYS ÉG LEVEGŐVÉDELMI VON ATKOZÁSAI Épületfűtés A telephely állattartó épületeinek fűtését hordozható hőlégbefúvóval fűtik. Ólak sorszáma, Tüzelőberendezések Tüzelőberendezések Tüzelőberendezések típusa elnevezése darabszáma teljesítménye kw 1. hizlalda FRANCO-SRL G hizlalda FRANCO-SRL G hizlalda FRANCO-SRL G hizlalda FRANCO-SRL G hizlalda FRANCO-SRL G hizlalda FRANCO-SRL G hizlalda FRANCO-SRL G hizlalda FRANCO-SRL G a malacnevelő 15.b malacnevelő FRANCO-SRL G c malacnevelő 15.d malacnevelő FRANCO-SRL G búgató FRANCO-SRL G hizlalda FRANCO-SRL G hizlalda FRANCO-SRL G

4 4 16.a ellető FRANCO-SRL G b ellető FRANCO-SRL G c ellető FRANCO-SRL G d ellető FRANCO-SRL G új kocaszállás FRANCO-SRL G (beszerzés alatt) Épületszellőztetés A telephelyi állattartó épületek gépi szellőztetéssel ellátott légtechnikai rendszerei számítógéppel vezérelt, de kézi vezérléssel is irányítható. A gépi szellőztetés a nap 24 órájában üzemeltethető, szükség szerint. A természetes szellőzésű ólakba a kifutóra nyíló ajtók felületén történik a légcsere. Ólak sorszáma, Ventilátor Ventilátor típusa Ventilátor darabszáma elnevezése térfogatárama m 3 /h 1. hizlalda 9 ismeretlen 2. hizlalda 9 ismeretlen 3. hizlalda 9 ismeretlen 4. hizlalda 9 ismeretlen 5. hizlalda 9 ismeretlen 6. hizlalda 9 ismeretlen 7. hizlalda 9 ismeretlen 8. hizlalda 9 ismeretlen 15.a malacnevelő EXAFAN EU b malacnevelő EXAFAN EU c malacnevelő EXAFAN EU d malacnevelő EXAFAN EU kocaszállás 5 ismeretlen 9. hizlalda 5 ismeretlen hizlalda 6 közös ismeretlen 10. hizlalda 4 ismeretlen 16.a ellető 4 ismeretlen 16.b ellető 4 ismeretlen

5 5 16.c ellető 16.d ellető 21. új kocaszállás EXAFAN EU63 4 ismeretlen 4 ismeretlen várhatóan 4 (jelenleg 2 van beépítve Az állattartó épületekben még meglévő NDK gyártmányú okat folyamatosan, teljesítményben azonos korszerűbb EXAFAN EU63 típusú ra cserélik le. Takarmány ellátás A telepen felhasználásra kerülő Agrokomplex takarmánykeverék, a Szövetkezet takarmánykeverő üzemében kerül előállításra és tartálykocsival szállítják a telephelyi takarmány tároló silókba. A telephelyen található 7-10 m 3 -es takarmány silók feltöltését hetente végzik. A takarmány tároló silók feltöltésekor a silóból kiszoruló levegő szilárd anyag tartalma a szűrő szövettel kerül leválasztásra. Trágyakezelés, tárolás A telephelyi tartástechnológia során hígtrágya keletkezik. Az állattartó ólakban keletkező hígtrágya gyűjtőrendszeren keresztül gravitációsan a gyűjtő-átemelő aknába került. A gyűjtőaknákban összegyűjtött hígtrágyát fázisszétválasztást követően szigetelt hígtrágya tárolóban tárolják. Kellemetlen szaghatás csökkentése Az állattartó tevékenységből származó kellemetlen szaghatás csökkentése a takarmánykeverék összetételének megválasztásával, illetve a hígtrágya OXYGENATOR baktériumkultúrával való kezelésével történik. Az állattartó épületek rendszeres szellőztetésével csökkentik az épületen belüli kellemetlen szaganyag koncentrációját. A TEVÉKENYSÉG HULLAD ÉKGAZDÁLKODÁSI VONAT KOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése A keletkező állati hulla elkülönített gyűjtése a telephely hullatároló épületében történik, zárt edényzetben. A hullatároló épület zárt, padozata szilárd burkolatú. Az állati hulladékot ártalmatlanításra engedéllyel rendelkező átvevőnek adják át. Az állatgyógyászati hulladékokat a veszélyes hulladéktárolóban elkülönítetten gyűjtik, és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át ártalmatlanításra. Telephelyi egyéb tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése Az állattenyésztési tevékenység során keletkező hígtrágya mezőgazdasági területen kerül felhasználásra. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése A települési szilárd hulladékot 4 db 110 literes hulladékgyűjtőben gyűjtik, majd települési szilárd hulladékkezelőnek adják át ártalmatlanításra. A telephelyen keletkező települési folyékony hulladékot zárt gyűjtőaknában gyűjtik és tengelyen szállítják el az engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése Hulladék megnevezése EWC kód További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja 1. Nem fertőző betegségben elhullott állati tetemek Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok * nincs nincs Átadás hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek

6 6 Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális * követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Citotoxikus és citosztatikus * gyógyszerek Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Hulladék nyilvántartás A telephely üzemeltetőjének a jogszabályok szerinti veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartási, illetve éves adatszolgáltatási kötelezettsége van. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉD ELMI VONATKOZÁSAI A telep környezetében mezőgazdasági területek, illetve mezőgazdasági jellegű telephelyek helyezkednek el, a telephely Mélykút település belterületétől 1,4 km távolságra van. A közvetett hatásterületen a zajszintet, a napi maximum 5 mezőgazdasági gép forgalomból álló célközlekedés kis mértében növeli. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: szelőztetést biztosító ok, szállítási tevékenység (belső anyagmozgatás, takarmány és az állomány be- és kiszállítása). A szellőztető ok időjárási viszonyoktól függően üzemelnek. A szállításból származó zajkibocsátás rendszerint nappal történik. A közvetlen hatásterületen zajtól védendő létesítmény nincs. A TEVÉKENYSÉG VÍZ - ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A Szövetkezet a Mélykút I. sz. sertés telep vízellátását biztosító vízi létesítmények üzemeltetésére és fenntartására az /2009., /2009. és /2009. számon módosított K6K8625/06. számú egységes környezethasználati engedély 4. mellékletében található vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezett, mely érvényességi ideje december 1. A Szövetkezet megbízásából a VITAQUA Közműtervező Kkt október 27-én benyújtotta felügyelőségünkre a vízjogi üzemeltetési engedély meghosszabbítására irányuló kérelmet. Az engedélyezési eljárás folyamatban van felügyelőségünkön. A vízi létesítmények Mélykút, 0239/15, 16 hrsz. területén találhatók, mely terület Kígyós (VII) vízgyűjtőjéhez tartozik. Vízikönyv szám: VII/580 Vízellátás A telephely vízellátása 2 db mélyfúrású kútról történik. 1. sz. kút: OKK száma: K-35 létesítés éve: talpmélysége: 167 m EOV koordinátái: X = m Y = m nyugalmi vízszint: - 7,8 m kitermelt vízmennyiség: 800 I/p (-18,0 m-en) kútfej: térszíni kialakítású vízóra: 1 db (2016. december 31-ig hiteles) gépészet: H 14 A/III tip. búvárszivattyú metántartalom: 7,73 NI/m ben.

7 7 2. sz. kút: OKK száma: K-43 létesítési éve: talpmélysége: 296 m EOV koordinátái: X = m Y = m nyugalmi vízszint: - 15,5 m kitermelt vízmennyiség: 800 I/p (- 21,8 m-en) kútfej: térszíni kialakítás vízóra: 1 db (2016. december 31-ig hiteles) gépészet: K 64-8 tip. búvárszivattyú metántartalom: 4,08 NI/m ben nyomásfokozó: 50 m 3 -es magastároló (hidroglóbusz) Éves vízigény: Szociális vízigény: 600 m 3 /év Gépkocsi fertőtlenítő: 200 m 3 /év Gépkocsi mosó: 600 m 3 /év CSABA Kft.-nek átadott víz m 3 /év Technológiai vízigény: Takarítási vízigény: m 3 /év Itató vízigény: m 3 /év Összesen: m 3 /év Jelenleg a telep %-os kapacitással üzemel. Vízkészlet típusa: rétegvíz Vízminőség: II. osztály Vízhasználat jellege: 100% állattartás Az éves lekötött vízmennyiség: m 3 /év Szennyvíz elhelyezés Kommunális szennyvíz: A kommunális szennyvíz mennyisége 600 m 3 /év. A kommunális szennyvizeket aknákban gyűjtik és szerződés alapján az ÉPTESZ Kft. szállítja a bácsalmási szennyvíztisztító telepre. Technológiai szennyvíz: A gépkocsi mosó egy 16,0 m x 39,5 m területű betonperemű medence, a közepén betonrámpával ellátott. A szennyvíz rácsos folyókán jut az ASV-I típusú víztisztító-visszaforgató berendezésbe, amelynek az első egysége a homokfogó. Innen az olajfogóba, majd a szivattyúaknába kerül a mosóvíz, ahol a tiszta vizet szivattyú a következő aknában lévő vízcsatlakozási ponthoz juttatja. Jelenleg a gépkocsi mosó használaton kívül van. A telephelyen találhatók az alábbi műtárgyak: Megnevezés darabszám Hasznos térfogat 1-es számú akna 1 1,5 m 3 2-es számú akna 1 40 m 3 3-as számú akna 1 2 m 3 4-es számú akna (használaton kívül) 1 16 m 3 5-ös számú akna 1 1,5 m 3 6-os számú akna 1 1,5 m 3 7-es számú akna (fordító) 2-26-os átemelő akna 1 40 m 3 Ülepítő medencék m 3

8 8 Csapadékvíz elvezető rendszer A telepen kiépített csapadékvíz elvezető rendszer van. Az 1800 m 3 -es csapadékvíz tározóba (0239/18 hrsz.) a tető felületekről és az ólak mögötti betonozott felületről összegyűlő trágyamentes csapadékvíz kerül. A betonozott felületen csak a silófeltöltő tehergépjármű tartózkodik a feltöltés ideje alatt. A kifutók területéről a szennyezett csapadékvíz a hígtrágya-gyűjtő rendszerbe kerül. Trágyakezelés, -elhelyezés A sertéstartás hígtrágyás rendszerű. A keletkező hígtrágya az épületek betonpadozatában létesített vízzáró beton lagúnába jut, melyből DN 300-as vezetékek továbbítják a hígtrágyát a gyűjtő átemelő műtárgyba, ahonnan szivattyú emeli a vasbeton ülepítő medencékbe (4 db), ahol megtörténik a szilárd fázis leválasztása. Innen a hígfázis gravitációsan kerül a szigetelt hígtrágya tárolóba. Az ülepítőkből kikerülő szilárd trágya éves mennyisége: kb t. A naponta keletkező hígtrágya mennyisége 49,3 m 3, éves mennyisége m 3 /év. Az 1 db szigetelt hígtrágya tároló műszaki adatai: Perem szélessége: 46,00 m Perem hosszúsága: 64,20 m Fenék szélessége: 37,40 m Fenék hosszúsága: 69,40 m Mélység: -4,30 m Üzemi vízszint: 3,80 m (135,230 m B.f.) Hígtrágya tároló hasznos kapacitása: m 3 A tároló a jogszabályban előírt 6 havi trágyamennyiséget biztonsággal tudja tárolni. A kiépített trágyakezelő rendszer az ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren kívül található, tehát a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. Rendelet a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok fejezetének 8. (3) bekezdésében előírtaknak megfelel. A Szövetkezet a sertéstelepi hígtrágya termőföldi kihelyezéshez a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság által kiadott 12.2/669/4-TAL/2009. számú engedéllyel rendelkezik. A határozat érvényességi ideje: május 30. A keletkező hígtrágyát Mélykút kijelölt külterületein, 0240/15, 16, 0283/35, 0238/31, 33, 34, 0238/22, 23, 0243/5, 6 hrsz., összesen 110,4 ha szántó művelési ágú termőföldön hasznosítják. Felszíni vizek A telephely 1 km-es körzetében felszíni víz nem található, a felszíni vizek szennyezése kizárható. Monitoring A Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet a sertéstelep üzemeltetése során a felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának ellenőrzésére 3 db 12 m talpmélységű figyelőkutat üzemeltet. A figyelőkutak az /2008. számú határozattal rendelkeznek vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Vízikönyvi szám: VII/580. A határozat érvényességi ideje december 31. A figyelőkutak helye: Mélykút, Termő-major 0239/14, 0239/15 és 0239/18 hrsz. Kút jel EOV koordináta X (m) Y (m) É É É A kutakat éves gyakorisággal ph, ammónium, nitrát, foszfát, szulfát komponensekre vizsgálják. A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált laboratórium végzi. A talajvíz közepes mélységben 4-6 m-en található.

9 9 Talajvíz vizsgálati eredmények alakulása: Az ammónium az utóbbi években jelentős ingadozást mutat a szennyező foltok elmozdulása miatt, különösen a régi hígtrágya tároló melletti É-2 számú kútban. A nitrát szintén jelentősen ingadozik a területen, a régi hígtrágya tárolókból beszivárgó víz nitrát tartalma és a talajvíz ammónia-tartalmának nitrifikációja miatt. A foszfát csak egyes esetekben haladja meg a B szennyezettségi határértéket. A szulfáttartalom az utóbbi években nem érte el B szennyezettségi határértéket. A régi földmedrű hígtrágya tárolók sok szennyező anyagot (ammónia, nitrát) juttattak a talajvízbe. Az újonnan létesült szigetelt trágyatároló a talajvízbe történő kibocsátásokat megszünteti. A már a talajvízben lévő K2 kockázatos anyagok a környező területek mezőgazdasági növényei számára felvehetők. Kárelhárítási terv A Búzakalász Mg. Szövetkezet által benyújtott üzemi vízminőségi kárelhárítási tervet az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság az /3/2000. számú határozatában hagyta jóvá. T ERMÉSZET - ÉS TÁJVÉDELEM A sertéstelep helyéül szolgáló ingatlanok, illetve a hígtrágya kihelyező területek védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezik részét. Mivel a tárgyi telephely már a 80-as években is üzemelt, így a jelen engedélyezésnek tájvédelmi vonatkozása (tekintettel arra, hogy a Tvt. és annak tájvédelmi vonatkozású rendelkezései től hatályosak) nincs. ELÉRHETŐ LEGJOBB TEC HNIKA Elérhető legjobb technika: A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A tevékenységre vonatkozóan magyar nyelvű BAT útmutató rendelkezésre áll. Az útmutató alapján a telep megfelel az elérhető legjobb technika (BAT) feltételrendszerének. BAT-nak való megfelelés: A sertés telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert a megfelelő tartástechnológia a hulladékképződést és a légszennyező anyag kibocsátást minimalizálja. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Az állattartó épületek fűtését kis teljesítményű földgáz üzemű hőlégbefúvókkal biztosítják, amely berendezések karbantartása esetén a légszennyezőanyag kibocsátás minimális a hasonló teljesítményű korszerűtlen fűtési rendszer alkalmazásához viszonyítva. Az állattartó épületek gépi szellőztetése számítógép vezérelt, így a leghatékonyabb kihasználtsággal üzemeltethető a légtechnikai rendszer. A szellőztető ok korszerűbb berendezésekre történő cseréje folyamatos. A takarmányozás teljes technológiai folyamata megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel a minimális légszennyező anyag kibocsátást. A takarmánytároló silóknál alkalmazott szűrők biztosítják a pneumatikus szállításból származó, környezetbe kibocsátott levegő portartalmának leválasztását. Az állattenyésztési technológiában alkalmazott etető és itatórendszer biztosítja az állomány higiéniai követelményeit, az alkalmazott gépészeti (szellőztető/klimatizáló, fűtő, világító) berendezések energiatakarékos üzemmódban optimális körülményeket biztosítanak az állatállomány fejlődéséhez. A telepen a BAT követelményeinek megfelelő hígtrágya kezelési, -tárolási, és ártalmatlanítási technológiát valósítottak meg. A hígtrágya baktérium kultúrával történő kezelése csökkenti a bűzkibocsátást. Biztosított a hatályos környezetvédelmi jogszabályokban előírt 6 havi trágyatárolási kapacitás. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Az engedélyes tevékenységével kapcsolatos lakossági panasz bejelentésről az üzemeltetőnek és a felügyelőségnek tudomása nem volt.

10 10 ELŐÍRÁSOK A T E V É K E N Y S É G V É G Z É S É N E K Á L T A L Á N O S F E L T É T E LEI 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Semmiféle olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak engedélyezése nélkül. 3. Az engedély a maximális férőhely számra vonatkozik. 4. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes engedélyével lehetséges. 5. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 6. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Határidő: tárgyév február 28-ig Indokolás A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. S Z A B Á L Y O K A T E V É K E N Y S É G V É G Z É S E S O R Á N Óvintézkedések 7. Az engedélyesnek a működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi képesítésű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31. határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást.

11 11 Kártevők elleni védekezés 16. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés 17. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: - az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tiszapart 17., telefon: munkaidőben a 62/ , fax: 62/ , munkaidőn kívül, indokolt esetben: ): a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3., telefon: 76/ , 76/ , fax: 76/ ): tűz és katasztrófahelyzet esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ): fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, - a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 11., telefon: 76/ , fax: 76/ ): az emberi egészség veszélyeztetése esetén. Indokolás Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZN ÁLÁSA Előírások 18. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 19. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: 5 évente, az 5 éves felülvizsgálat során 20. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 21. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden, az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente, az 5 éves felülvizsgálat során 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. Indokolás Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált

12 12 energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztási adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. L EVEGŐVÉDELEM 23. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 24. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 25. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 26. A tüzelőberendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 27. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást. 28. Üzemnaplót kell vezetni a hígtrágya baktériumkultúrával történő kezeléséről, melyben rögzíteni kell a kezelés időpontját, az adagolás mennyiségét, a kezelést végző személyét a mindenkori helyi vezető ellenjegyzésével. Indokolás: Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer, a berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelelő, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 29. A telephely rekonstrukciója, állagmegőrző felújítása során keletkező építési és bontási hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 30. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 31. Az állati eredetű hulladékokat az ártalmatlanítónak való átadásig zárt, csöpögés mentes konténerben kell gyűjteni. 32. Az állati hulladékok gyűjtése, kezelése során be kell tartani a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait. 33. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 34. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 35. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 36. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint. 37. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hatályos hulladékgazdálkodásról szóló törvényben előírtakat kell betartani. Indokolás A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. Z AJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 38. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. 39. A telephely zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni.

13 13 Teljesítés: folyamatosan Indokolás A létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése, valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs zajtó védendő terület, építmény vagy helyiség. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásának a szükségességét meg kell vizsgálni. VÍZ- ÉS TALAJVÉDELEM Előírás 40. A szociális szennyvíz elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március 31. A szociális szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani. 41. A keletkező szennyvíz minőségének a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt határértékeknek kell megfelelnie. 42. A 43/1999.(XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) a) és b) pontja szerint a kútból kitermelt vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiség-mérővel kell megállapítani. 43. A vízmérő óra állását rendszeresen havonként, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. Határidő: folyamatos 44. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell. Határidő: folyamatos 45. A kút üzemeltetése úgy történjen, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés ne kerülhessen. 46. A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. 47. A vízhasználattal járó ártalmak megelőzése érdekében biztosítani kell a kút 10 m-es környezetének külső szennyeződésektől való védelmét. 48. A kutak víz-gáz-viszony vizsgálatát el kell végeztetni és az eredményeket be kell nyújtani felügyelőségünknek. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 30 nap 49. A gázvizsgálatot a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet szerint kell elvégezni, illetve dokumentálni. 50. A kárelhárítási tervet a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben történt, valamint jogszabályi változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. A tervet a változások átvezetésétől függetlenül ötévenként felül kell vizsgálni. Az aktualizált kárelhárítási tervet be kell nyújtani felügyelőségünkre jóváhagyásra. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 30 nap Indokolás A vízhasználatok során keletkező szennyvizek környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. A vízkészlet járulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) kimondja, hogy a VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiség-mérővel kell megállapítani. A vízmérőórák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A felülvizsgálati dokumentáció szerint a kutak évben történt gáz-víz-viszony vizsgálat szerint a kutak vize gáztartalom szerint B fokozatba sorolható. Tekintettel arra, hogy B fokozatban a gázvizsgálatot 3 évenként kell elvégezni, ezért kell a vizsgálatot soron kívül elvégeztetni. A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997 (VIII. 29.) KHVM rendelet írja elő a víz gáztartalom szerinti fokozatokban elvégzendő gáztartalom ellenőrző vizsgálatokat. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív sertéstenyésztés több mint férőhely 30 kg-on felüli sertés számára tevékenységet folytató üzemi kárelhárítási terv

14 14 készítésére kötelezett, és a kárelhárítási tervet a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben történt változások esetén felül kell vizsgálni és aktualizálni szükséges. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. F E L S Z Í N A L A T T I V Í Z R E V O N A T K O Z Ó T E R H E L É S I H A T Á R É R T É K E K Előírások: 51. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 52. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi határérték ( B ) Szennyező anyag típusa (Ki) Foszfát (PO4 3- ) mg/l 0,5 K2 Nitrát mg/l 50 K2 Ammónium mg/l 0,5 K2 Szulfát mg/l 250 K2 53. Folyamatosan üzemeltetni kell a kiépített figyelőkutakat, az éves vizsgálati eredményeket (laboratóriumi jegyzőkönyvek), a mintavételt bizonylatoló jegyzőkönyvet és az állapotértékelő szakvéleményt évente, azaz tárgyévet követő március hónap 31-ig kell az ATI-KTVF részére eljuttatni. Az adatszolgáltatást a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35. (1) bekezdés c) pontja szerint az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 6. melléklete szerinti Monitoring információs rendszer, környezethasználati monitoring megnevezésű adatlapon is be kell benyújtani. 54. A kutakból a vízmintavételt és a minták vizsgálatát csak akkreditált laboratórium végezheti. 55. A vízmintából a ph, ammónium, nitrát, foszfát és szulfát meghatározását éves gyakorisággal kell elvégezni. 56. A szennyvíz- és trágyalé-elvezető csatornarendszer, azok tisztító-fordítóaknái, valamint az átmeneti trágyatároló műszaki állapotát, vízzáróságát folyamatosan vizsgálni kell. A felülvizsgálat eredményei alapján feltárt szivárgási hibahelyeken a javításokat el kell végezni. Határidő: folyamatos. 57. Felül kell vizsgálni a pontszerű szennyező források, illetve a vonalas létesítmények állapotát, mint pl. az átemelő, az elvezető rendszer, a nyomóvezeték állapotát. Az erre vonatkozó dokumentációt (nyomáspróba, vízzárósági jegyzőkönyv, stb.), illetve a javítás ütemezését be kell nyújtani felügyelőségünknek. Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 3 hónap 58. A csapadékvíz tároló-szikkasztó tó a felszín alatti vizekre gyakorolt hatását meg kell vizsgálni. A talajvíz áramlást figyelembe véve csapadékvíz szikkasztóból talajvízmintát kell venni. A mintavételi eredményeket és azok kiértékelését be kell nyújtani felügyelőségünknek Határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 3 hónap 59. A meglévő földmedrű hígtrágya tároló felszámolását és rekultiválását el kell végezni, az erre vonatkozó dokumentációt be kell nyújtani felügyelőségünknek. Határidő: december A hígtrágya kihelyezése csak érvényes, talajvédelmi hatóság által kiadott engedély alapján történhet. 61. Hígtrágyát termőföldre kihelyezni november 15-től február 15-ig tilos. 62. A kiszállításra kerülő hígtrágya mennyiségéről és kijuttatásáról nyilvántartást kell vezetni. Határidő: folyamatos. Indokolás: A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni.

15 15 A sertés telepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet. A csapadékvíz tároló-szikkasztó a felszín alatti vizekre gyakorolt hatása nem ismert, ezért kell a talajvíz vizsgálatokat elvégeztetni. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben előírtakat be kell tartani. A T E L E P H E L Y E N A T E V É K E N Y S É G F E L H A G Y Á S A Előírások: 63. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést eredményezni képes gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról. 64. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 65. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 66. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen azt megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. Indokolás: A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások biztosítják a környezet védelmét. M Ű S Z A K I B A L E S E T M E G E L Ő Z É S E É S E L H Á R Í T Á S A 67. Az engedélyesnek általános kárelhárítási tervet kell készíteni, amely számba veszi a telephelyen esetlegesen bekövetkező haváriákat. A kárelhárítási tervnek tartalmaznia kell az esetleg bekövetkező haváriák által okozott környezeti hatások minimalizálását, illetve lehetőség szerinti legkisebb mértékűre történő csökkentését szolgáló intézkedéseket. A dokumentáció benyújtásának határideje: a határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül. Indokolás: A műszaki baleset megelőzésének és elhárításának célja a környezet védelmének biztosítása. A D A T R Ö G Z Í T É S, A D A T K Ö Z L É S É S J E L E N T ÉSTÉTEL A F E L Ü G Y E L Ő S É G R É S Z É R E 68. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 69. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 70. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül, a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 71. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadott kell, hogy legyen. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor a felügyelőség részére hozzáférhetőségét kell biztosítani. 72. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 73. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 74. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 75. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 76. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni.

16 16 KÜJ, KTJ A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz, Pf.); A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz); A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048 ADATSZOLGÁLTATÁS, BESZÁMOLÓ MEGNEVEZÉSE Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés, hulladék mennyiségétől függően EPRTR jelentés A sertéstelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai ADATSZOLGÁLTATÁS, BESZÁMOLÓ GYAKORISÁGA BEADÁSI HATÁRIDŐ évente március 1. évente március 31. FAVI környezethasználati monitoring adatlapok és a FAVI Eng. adatlapok változás esetén történő benyújtása évente március 31. ÉVES KÖRNYEZETI BESZÁMOLÓ MINIMÁLIS TARTALMA HULLADÉKGAZDÁLKODÁS: Keletkezett hulladékok Technológiánkénti anyagmérleg LEVEGŐVÉDELEM: Technológia bűzkibocsátása, csökkentésére tett intézkedések. Takarmány összetétel és felhasználás vizsgálata Telep éves ammónia és metán diffúz kibocsátása VÍZVÉDELEM: Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás (vízforgalom mérlege) A jelenlegi technológiában tervezett változások Szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége, elhelyezése Monitoring rendszer vizsgálat és értékelő jelentés (talajvíz vizsgálati beszámoló) évente március 31. ESETI BESZÁMOLÓK Haváriák jelentése eseti Haladéktalanul

17 17 Energetikai belső auditálás (veszteségfeltáró vizsgálat) Panaszok (ha voltak) A bejelentett események összefoglalója 5 év eseti eseti A felülvizsgálati dokumentáció részeként Panasz beérkezését követő 1 hónapon belül Az eseményt követő 1 hónapon belül Indokolás: Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása. Az egységes környezethasználati engedély érvényességi ideje: július 31. Ezen határozat jogerőre emelkedésével a K6K8625/2006. számú egységes környezethasználati engedély és annak módosító határozatai érvényüket vesztik. Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzésének kötelezettsége alól. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani a felügyelőségre. SZAKHATÓSÁGOK ELŐÍRÁSAI: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által megküldött dokumentációban, valamint Népegészségügyi Szakigazgatási Szervünk által kért hiánypótlás alapján elkészített kiegészítésben foglaltak alapján a Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet (1145 Budapest, XIV. kerület, Korong utca 15.) kérelmére Mélykút, 0239/15, 16 hrsz. alatti sertéstelepén végzett tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához környezet-egészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. A tevékenység végzése nem járhat a környezeti levegő olyan mértékű terhelésével, amely légszennyezést okoz, vagy határértéken felüli légszennyezettséget idéz elő, ezért a hígtrágya tároló földmedence végleges felszámolását minél előbb el kell végezni, a takarmánysilók feltöltése során kilépő poros levegő elszívására beépített zsákos porleválasztó működését hatékonyabbá kell tenni. 2. Az üzemi létesítményből származó zajterhelés csökkentése érdekében törekedni kell a sertéstelepen alkalmazott technológiák és berendezések megfelelő szintű műszaki állapotának folyamatos biztosítására, a berendezések folyamatos korszerűsítésére. 3. A telep hígtrágya gyűjtő rendszerének rekonstrukcióját el kell végezni, és a megfelelő műszaki állapot biztosításával kell megakadályozni a szennyezőanyagok talajba, talajvízbe történő bejutását, a környező tanyák vízellátását biztosító egyedi kutak vízminőségének védelme érdekében. 4. Az üzemelés során keletkező kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a bűz- és szaghatást is csökkenti. 5. A veszélyes anyagokkal/keverékekkel tevékenységet végzők kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságának biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, folyamatosan biztosított legyen. 6. Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az elj árást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság: A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint első fokon eljáró növény- és talajvédelmi hatóság, az engedélyező hatóság fenti hivatkozási számú megkeresése valamint a megküldött dokumentáció (Egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció- Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet. Mélykút I. számú sertés telepének teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatához készítette: VITAQUA KÖZMŰTERVEZŐ KKT Baja, Hunyadi u. 4. Eichhardt Géza oki. építőmérnök, környezetvédelmi felülvizsgáló eng, szám: F- 1150/2007./2011) alapján