ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELOSÉG H A T Á R O Z A T

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELOSÉG Mint elsofokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Gyor, Árpád u Levélcím : 9002 Gyor, Pf Telefon: 96/ , Fax: 96/ Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfo, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGEROS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Bőny, Előadó: Pintér Imre/Reményi T. Melléklet: KÖVESI KFT. II. számú baromfitelep környezethasználati engedélyhez felülvizsgálatra kötelezés H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokú környezetvédelmi hatóság, a Kövesi Mezőgazdasági termelő és Szolgáltató Kft. (9472 Újkér, Fő u. 49.) kérelmének helyt adva a H /2004. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben működési engedélyt az alábbiak szerint módosítja, és egységes szerkezetbe foglalja az alábbiak szerint: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokú környezetvédelmi hatóság a Kövesi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. (9472 Újkér, Fő u. 49.) részére, a benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció és annak módosítása alapján a Bőny-II. számú, 0270/34. hrsz-ú ingatlanon lévő, nagy létszámú , férőhellyel rendelkező- állattartást folytató pulykatelep üzemeltetésére egységes környezethasználati és egyben működési engedélyt ad, az alábbi feltételekkel: 1. Környezetvédelmi előírások: a) A talajvíz állapotának nyomon követése céljából a telep területén 3 db monitoring kút (mosóvíz és kommunális szennyvízakna, háttérkút) kialakítása szükséges. A monitoring kutak vízjogi engedélyköteles létesítménynek minősülnek, melynek keretében a kérelemhez mellékelt engedélyeztetési terveket a Felügyelőség részére a határozat jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül kell benyújtani. b) A kutakban féléves rendszerességgel mérni kell a vízszintet, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI ps, Nitrit, Nitrát, Klorid, Ammónium, Foszfát, Szulfát). A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként évente, január 15-ig meg kell küldeni a Felügyelőség részére. c) A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel, a szabványban elfogadott eljárások szerint kell elvégeztetni. d) Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a Felügyelőséget soron kívül értesíteni kell. II óráig

2 2 e) Gondoskodni kell a telepen található mosóvíz gyűjtőaknák és kommunális szennyvízakna vízzáróságának ellenőrzéséről, a szükséges javítások elvégzéséről. Teljesítési határidő: október 31. Az elvégzett munkálatokról összefoglaló jelentést kell készíteni, amelyet be kell nyújtani a Felügyelőség részére november 30-ig. f) Az ólak tisztítása során a nedves takarítási technológiát csak az elvégzett rekonstrukciós munkálatok és a Felügyelőség által elfogadott összefoglaló jelentés után lehet bevezetni. g) Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. h) A felszín alatti víz védelmével kapcsolatos adatszolgáltatás keretében kitöltött KAR adatlapokat és FAVI adatlapokat a Felügyelőség részére e határozat jogerőre emelkedést követő 15 napon belül be kell nyújtani. i) Tilos szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése. j) A haváriát az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni. k) A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. l) A munkaterületen található földutakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. m) A törekedni kell a meglévő facsoportok (nemesnyár, akác) megtartására. n) Állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást a szélsebesség és szélirány figyelembe vételével - a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást. o) Ha lehetséges, a kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. p) Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő víz csöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A kiszárított trágya tárolásakor ügyelni kell az elegendő kapacitású, megfelelő szigetelésű tárolóhely létesítésére. q) A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. r) A baromfitartás során keletkező állati hulladékok esetében az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló rendelet előírásait kell alkalmazni. s) A tevékenység során keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell teljesíteni. t) A hulladékok további kezeléséről érvényes hatósági engedéllyel rendelkezőnek történő átadással kell gondoskodni. u) A telephelyen folytatott tevékenységről, annak megkezdését követő 90 napon belül a létesítmény környezeti zajkibocsátást a tényleges hatásterület meghatározásával, méréssel kell igazolni, és a vizsgálati dokumentációt a felügyelőségnek meg kell küldeni. 2. A közegészségügyi hatóság előírása: Biztosítani kell a telep rágcsálók elleni védelmét, valamint az épületek rovarvédelmét. 3. A talajvédelmi hatóság előírásai: a) A keletkező szervestrágya telephelyen belüli kezelése és tárolása során ügyelni kell arra, hogy a szomszédos, eredeti hasznosításban lévő földek minőségében kárt ne okozzanak, talajminőség romlást ne idézzen elő. b) A mezőgazdasági tevékenységet végzőnek folyamatos nyilvántartást kell vezetnie, melyről az adatlapot minden év december 31-ig meg kell küldeni a talajvédelmi hatóságnak.

3 3 II. A jelen határozatban megadott engedély a jelen határozatban foglaltak legkésőbb 5 évenként történő felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes e határozat jogerőre emelkedését követő öt év elteltével öt példányban nyújtsa be a környezetvédelmi hatósághoz. IV. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Vízügyi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, de az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó, Ft. szolgáltatási díj megfizetését igazoló fellebbezésnek van helye. INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokú hatóság, a /2004. számú határozatában egységes környezethasználati és egyben működési engedélyt adott a Bábolna Rt. részére, a Bőny-II. megnevezésű, Bőny 0270/34. hrsz-ú ingatlanon folytatott nagy létszámú baromfitartási tevékenységre vonatkozóan. A határozat jogerőre emelkedését követően a Kövesi Kft. megbízásából az Enviflex Bt. (1135 Budapest, Lehel u.24/b.) kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyben jelezte, hogy a telephelyet a Kövesi Kft. üzemelteti, és ott baromfitartás helyett pulykatartást kíván folytatni. Kérelméhez csatolta a módosítással kapcsolatos dokumentációt, valamint megfizette a 33/2005. (XII.25.) KvVM rendelet szerinti 250,000 Ft-os, az egységes környezethasználati engedély módosításához szükséges szolgáltatási díjat. A benyújtott dokumentációból a hatóság az alábbiakat állapította meg: I. Alapadatok: Engedélyes neve: Kövesi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. Engedélyes címe: 9472, Újkér Fő út 49. KSH szám: KÜJ szám: Telephely címe: 9073, Bőny II. sz. pulykatelep 0270/34 hrsz. KTJ szám: II. Engedélyezett tevékenység: A meglévő engedélye alapján eddig broilercsirkét nevelt, most az engedélymódosítás alapján db pulykát tart. Levegőtisztaság-védelmi szempontból érdemi változás nem történt. A baromfitelep üzemelése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, és bűzhatással kell számolni. Az érintett telepen 12 db egyszintes zárt Bábolna típusú istállóban folyik a pulyka utónevelés, turnusonként db létszámmal száraz mélyalmos technológiával. A hat hetes korban a telepre kerülő tojók hetes, míg a bakok hetes korban kerülnek elszállításra. A kiszállítást követően a nevelő épületeket alomtalanítják és fertőtlenítik. Az évi 2,5 turnus során 2970 tonna trágya keletkezik, amelyet a technológia folyamat végén azonnal kiszállítanak a telepről és megállapodás alapján mezőgazdasági területeken hasznosítanak. A keletkező mélyalmos trágya még ideiglenes sem kerül a telepen tárolásra. A jelenlegi száraz takarítási és fertőtlenítési technológia során technológia szennyvíz nem keletkezik, így az istállóknál lévő mosóvíz gyűjtőaknák használaton kívül állnak. A szociális

4 4 szennyvíz gyűjtése egy 30 m 3 térfogatú földalatti, téglával falazott jelenleg megfelelő szigeteléssel nem rendelkező aknába történik, amelynek éves mennyisége 50 m 3. A telep vízellátását a H /2005. számú határozattal módosított /1978 számon vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező fúrt kút biztosítja, amelyhez egy 77 m 3 -es hidroglobusz is tartozik. A felhasznált víz éves mennyisége kb m 3, amelynek mintegy 98 %-a az állatok itatását szolgálja. Az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolás szempontjából a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján 2a azaz érzékeny területnek minősül. Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: megnevezés EWC-kód hulladékké vált állati szövetek műanyag csomagolási hulladékok emésztőgödrökből származó iszap Az elhullott állati tetemeket az elszállítást végző által biztosított konténerben gyűjtik, ártalmatlanítását arra feljogosított szervezet végzi. Az alomanyag műanyag csomagolási hulladékát elszállításig szelektíven gyűjtik. a szociális helyiségnél keletkező települési folyékony hulladékot felszín alatti, téglával falazott aknában, a települési szilárd hulladékot pedig szabvány edényzetben gyűjtik elszállításig. A tevékenység során keletkező trágyát termőföldön történő kihelyezéssel hasznosítják, ezért a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 3. a) bekezdése alapján nem kell hulladéknak tekintetni. Az üzemelés során keletkezik veszélyes hulladék is, veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok (állatgyógyászati göngyöleg), EWC kódszáma:150110*. A veszélyes hulladékok gyűjtése a gyógyszerraktár elkülönített részében zárt edényzetben történik elszállításig. A tevékenység Natura 2000 területet nem érint, természetvédelmi érdeket és értéket nem sért, nem veszélyeztet. A benyújtott dokumentáció összevetésre került az elérhető legjobb technológiáról szóló hazai BAT és nemzetközi BREF útmutatóival. A dokumentációban szereplő és a tervezett intézkedések megfelelnek az elérhető legjobb technika követelményinek. A hatóság a kérelemmel megkereste a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szakhatóságokat, melyek közül a Megyei MGSZH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság a 17.1/01804/001/2007. számon, a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a 17.2/4970-1/2007. számon, Bőny Jegyzője a 761-5/2007. számon, az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete a /2008. számon adta meg hozzájárulását. a szakhatóságok előírásait a határozat rendelkező része tartalmazza. A hatóság ezt követően megállapította, hogy az egységes környezethasználati és egyben működési engedély jelentős módosításának környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szempontból akadálya nincs, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és az engedélyt a R. 20. (12) bekezdése alapján módosította. Az engedély időbeli hatályának megállapításakor és a felülvizsgálat elrendelésekor a hatóság a R. 20. (8) bekezdése alapján döntött. A monitoring kutakra vonatkozó vízjogi engedély beszerzési kötelezettséget a hatóság a 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet alapján írta elő. A kármentesítési monitoringra vonatkozó előírások a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglaltakon alapulnak. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet írja elő. A bűz megelőzésére vonatkozó rendelkezések a 21/2001. (II.14.) Korm. r án alapulnak.

5 5 A hatóság az engedély kiadása mellett felhívja a figyelmet az alábbiakra: Az engedélybe fogalt előírások be nem tartása esetén 314/2005 (XII. 25.) 26. (1.) bekezdése alapján a Felügyelőség a tevékenység korlátozását, felfüggesztését vagy megtiltását kezdeményezi. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos adatszolgáltatás elmulasztása vagy nem megfelelő kitöltése esetén az érintett a R. 36. (1.) bekezdés c) pontja alapján bírságot köteles fizetni, melynek mértéke a R. 37. (2.) bekezdés alapján Ft között terjedhet. A bírság a R. 37. (4.) bekezdése alapján a kötelezettség teljesítéséig ismételhető. A határozat a fenti jogszabályokon alapul. A hatóság hatáskörét a fenti jogszabályokon túl a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. -a, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV. fejezete szabályozza. Az eljáró hatóság a jogorvoslat lehetőségét a évi CXL. törvény 98. -a alapján biztosította, a fellebbezés szolgáltatási díját a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján állapította meg. Győr, május 19. Dr. Hajdu Klára s.k. igazgatóhelyettes