A l s ó - T i s z a - v i d é k i

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i é s T e r m é s z e t v é d e l m i F e l ü g y e l ő s é g Szám: /2014. Ea: dr. Fűz István Privitzer Jenő Balatonyi Zsolt Berényi Anita Kovács Viktor H A T Á R O Z A T Tárgy: BAFAMI Kft. Foktő egységes környezethasználati engedélye A BAFAMI Sertéstenyésztő és -Hízlaló Kft. (Bátya, Külterület 053 hrsz.) részére a Szigeti Attila tervező (6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2.) által január 14-én benyújtott kérelmére a május 2-án érkezett átdolgozott tervdokumentáció és kiegészítései alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Foktő, 0106/25 hrsz. alatti sertéstelepen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 11. pontja szerinti nagy létszámú állattartás; 11. b. pont: 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára tevékenység folytatásához. Engedélyes neve: Bafami Sertéstenyésztő és -Hízlaló Kft. Székhelye: 6351 Bátya, Külterület 053 hrsz. Környezetvédelmi Ügyfél Jele (KÜJ száma): A telephely Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ száma): IPPC létesítmény KTJ: NOSE-P kód: EKHE besorolás: 11. b. Tulajdonos: Bafami Sertéstenyésztő és -Hízlaló Kft. Székhelye: 6351 Bátya, Külterület 053 hrsz. Súlyponti EOV koordinátái: EOV X = EOV Y = Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: nagy létszámú állattartás / sertés Férőhelyszám, kapacitás (db): 30 kg felett (hízó): db 30 kg alatt: db Folytatott tevékenység: Sertéstenyésztés: TEÁOR: 0146 Tevékenység folytatásának helye: 6331 Foktő 0106/25 hrsz. Tevékenység: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 11. pontja szerinti nagy létszámú állattartás 11. b. pont: 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: Szigeti Attila Székhelye: 6300 Kalocsa, Búzapiac tér 3. I/2. A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI Általános ismertetés: A BAFAMI Sertéstenyésztő és Hízlaló Kft. (6351 Bátya, külterület 4. hrsz. 053.) a Foktő, 0106/25 helyrajzi számú ingatlanon meglévő, jelenleg üresen álló, sertéstelep rekonstrukciója keretében a meglévő 5 db állattartó épületben a tartástechnológiát hígtrágyás, lagúnás rendszerűre kívánja átalakítani, valamint 2 db új lagúnás rendszerű hizlalda, egy m 3 -es hígtrágya tároló medence megépítését és 4 db talajvíz monitoring kút létesítését tervezik. Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 A telepen tervezett sertéshízlalás technológiája: kutricás, a taposórács elemekkel rendelkező kutricák alatt az épületek teljes felületén lagúnás hígtrágya elvezető rendszerrel. A meglévő állattartó épületek műszaki jellemzői: sorszám Megnevezés hasznos alapterület (m 2 ) korcsoport maximális férőhely (db) 1. Hizlalda 520 Hízó Hizlalda 520 Hízó Hizlalda 520 Hízó Utónevelő 600 Választási malac Hizlalda 1512 Hízó megjegyzés hígtrágyás rendszerű, zárt épület, a padozata vasbeton hígtrágyás rendszerű, zárt épület a padozata vasbeton hígtrágyás rendszerű, zárt épület, a padozata vasbeton hígtrágyás rendszerű, zárt épület, a padozata műanyag rács hígtrágyás rendszerű, zárt épület, a padozata vasbeton A tervezett korszerűsítés során a meglévő állattartó épületeket zárt, hígtrágyás, lagúnás rendszerre fogják átalakítani, a padozatok és lagúnák vízzárósági szempontból meg fognak felelni a hatályos környezetvédelmi előírásoknak. A beadvány szerint az épületekhez nem tartozik fedetlen kifutó. A beruházás során további 2 db új, lagúnás sertés hizlalda megépítését tervezik, melyekben összesen db hízó sertés elhelyezése lehetséges. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek: A telephelyen meglévő és újonnan létesülő 2 db állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Fűtési technológia: Az állattartó épületek fűtetlenek, a szociális épület fűtését fatüzelésű kályhával biztosítják. Szellőztetés: Az állattartó épületek természetes szellőztetésűek. Szükség esetén a természetes szellőztetés rásegítéseként épületenként beépített 6 db m 3 /óra légszállítási teljesítményű SLF 450 típusú ventilátor fog üzemelni. Hűtés: Az állattartó épületek hűtését a szellőztető ventilátorok működtetésével biztosítják. Járműforgalom hatása a levegőre: A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás nem jelentős, így az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás sem számottevő. Takarmányozás: Az állatok etetéséhez szükséges takarmányt a telephelyre közúton szállítják be. Az állatok életkorának megfelelő összetételű takarmányt az állattartó épületek mellett felállított takarmánysilókba töltik, ahonnan azt Topfider önetetőből etetik fel az állománnyal. Trágyakezelés: A telephelyen keletkező hígtrágyát szeparálást követően a tervezetten megépülő m 2 alapterületű m 3 térfogatú szigetelt hígtrágya tárolóba kívánják összegyűjteni. A szeparáláskor keletkező szilárd fázisú trágya a telephelyen megépülő 450 m 3 hasznos térfogatú szilárd fázis tárolóban lesz összegyűjtve. A telephelyen keletkező hígfázis a Foktő 0106/22 és 0100 hrsz. alatti ingatlanokra lesz kiöntözve szippantókocsival, kihelyezési engedély birtokában.

3 3 A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező melléktermékek, hulladékok gyűjtése, kezelése: Az állati hullákat zárt épületben kialakított gyűjtőhelyen lévő konténerekben gyűjtik az ATEV Zrt.-nek történő átadásig. A gyűjtőhely szilárd burkolatú úton megközelíthető. Az állatgyógyászati hulladékokat, a telephelyen felhasznált fertőtlenítő szerek kiürült göngyölegét a telephelyen zárt épületben kialakított veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik az ártalmatlanításra történő átadásig. A sertéstelepen a munkagép karbantartást, javítást nem végzik, kizárólag a telep közvetlen üzemeltetéséhez szükséges karbantartási munkálatok történnek. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A kommunális hulladékot a szociális épület mellett fedett, zárt helyen kialakított gyűjtőhelyen 120 literes kukában gyűjtik hulladék kezelőnek történő átadásig. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése Veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladék Azonosítási szám * Állatgyógyászati hulladékok * További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja Hulladék kezelőnek történő átadás Kommunális hulladék Lerakással történő ártalmatlanítás Hulladék nyilvántartás: A Kft.-nek a hulladék nyilvántartásáról rendelkező jogszabályban előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége van. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A telephely Foktő külterületén helyezkedik el, a településtől DK-i irányban. A telep közvetlen hatásterületét a telephely körül 100 m- ben határozták meg, melyen zajtól védendő ingatlan nem található. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: a szelőztetést biztosító ventilátorok, melyek időjárási viszonyoktól függően üzemelnek, valamint a telepen belüli szállítás. A szállítást csak nappali órákban végeznek. A telephelyre takarmányszállítás hetente 1 alkalommal 2 db teherautóval történik. Az állatokat évente 3-4 alkalommal szállítják be és ki. A telephely működéséhez kapcsolódó szállítási célforgalom nem okoz jelentős mértékű közlekedési zajterhelést. A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK A telep vízellátása és a vízellátó rendszer főbb műszaki adatai: A sertéstelepet korábban a szomszédos majorral együtt üzemeltették, így a telephely vízigényét eddig a szomszédos major vízellátó rendszeréről biztosították. Időközben a szomszédos major vízellátó rendszere is módosult, a korábbi vízellátó kút üzemeltetését megszüntették, a települési vízellátó hálózatra csatlakozott rá a major és így közvetve jelenleg a saját kút üzembe helyezéséig a sertéstelep is a települési vízellátó hálózatról kapja a vizet. A telephely vízellátását biztosító vezetéken nincs hitelesített vízmérő óra felszerelve. A telep szociális és technológiai célú vízellátásra egy 37 m talpmélységű kút létesítését tervezik, melynek megvalósítására az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2013. számon (vízikönyvi szám: VIII/746) vízjogi létesítési engedélyt adott, mely október 31.-ig hatályos. A vízjogi létesítési engedélyben lekötött vízigény m 3 /év. Vízigény számítás: - szociális: 226,3 m 3 /év - technológiai: - állatitatás: m 3 /év - trágyaeltávolítás vízöblítéssel: m 3 /év - kerékfertőtlenítő medence vízpótlása: 102 m 3 /év - tűzivíz tározó vízpótlása: 259 m 3 /év Összes vízigény: m 3 /év A tűzivíz tározó műtárgy a szeparátor mellett, attól D-i irányban épül meg. A dolgozók ivóvíz ellátását palackozott ásványvízzel biztosítják. Az állatok itatása víztakarékos módon, a falba épített, kombinált önetetőkben elhelyezett itatószelepekkel történik.

4 4 Kommunális szennyvíz elhelyezés: A keletkező kommunális szennyvizet a meglévő 5 m 3 -es vízzáróan kialakított zárt vasbeton aknában gyűjtik, majd szennyvíztisztító telepre szállíttatják ártalmatlanításra. A szennyvíz mennyisége: 25 m 3 /év. Hígtrágya és mosóvizek kezelése: Az állattartó épületekben keletkező hígtrágya és az új állomány telepítése előtt nagynyomású mosóberendezéssel végzett takarítás során keletkező trágyával szennyezett mosóvizek eltávolítása az istállók alatt kialakított 1 m mély lagúnarendszerekből, zárt rendszerben 300 mm átmérőjű KG-PVC-ből készült gravitációs csatornarendszeren keresztül történik a vízzáró kialakítású központi hígtrágya tároló-átemelő aknáig. Az átemelő aknából a hígtrágya nyomott csatorna rendszeren keresztül a szeparátorba jut, ahonnan fázis szétválasztást követően egy m 3 térfogatú, 2 mm vastag HDPE fólia béleléssel készülő hígtrágya tároló medencébe juttatják. A sovány hígtrágya mennyisége: m 3 /év. A szeparálást követően évente m 3 hígtrágya kerül a hígtrágya tárolóba, melyhez hozzáadódik a szilárdfázis tárolóból bevezetett csurgalékvíz és a hígtrágya tároló felületére hulló csapadékvizek mennyisége (5987 m 3 /év), így a hígtrágya tárolóba összesen m 3 /év hígtrágya kerül. A tervezett kút és a hígtrágya tároló legközelebb eső távolsága 129,3 m. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Kormány rendelet szerinti ivóvíz felhasználást szolgáló, felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren belül, trágyatároló vagy felszíni víz nem található. Szeparátor: A szeparátor üzemeltetése során fél év alatt a hígtrágya 1 %-os szárazanyagtartalma mellett cca. 210 m 3 szilárdfázis keletkezik. A tervezett bővítést követően a telephelyre egy 450 m 3 hasznos térfogatú szilárdfázis tárolót terveznek létesíteni, amely biztonsággal képes a telephelyen maximális férőhely kapacitás mellett félévente keletkező 210 m 3 -nyi szilárd fázis befogadására. Hígtrágya elhelyezés: A hígtrágyát a Foktő, 0106/22 és 0100 helyrajzi számú mezőgazdasági területeken kívánják kiöntözni, melyre vonatkozó engedélyezési eljárás a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságnál folyamatban van. Csapadékvíz elvezetés: A telepen alapvetően kétféle csapadékvíz keletkezik. A telephelyen valamennyi állattartásra használt épület, a kifutók és a hígtrágya szeparátor fedettek. Az állattartó épületek tetőszerkezetéről ereszcsatornával összegyűjtött, a betonozott útfelületekre hulló és a burkolatlan felületekre hulló tiszta csapadékvizek a zöldfelületeken elszikkadnak, illetve elpárolognak. A tisztaövezeti csapadékvizek trágyával nem keverednek, mivel a sertéstartás, illetve a hígtrágya elvezetése zárt rendszerben történik. Szennyezett csapadékvíznek egyedül a szilárdfázis tároló és a hígtrágya tároló medence felületére hulló csapadékvíz minősül. A szilárdfázis tároló felületére hulló csapadékvizeket (248 m 3 /év) a tároló csurgalékvízgyűjtő rendszere a hígtrágya átemelőbe vezeti vissza. A hígtrágya tároló felületére hulló csapadékvizeket a hígtrágyával együtt mezőgazdasági területre juttatják ki. A csapadékvizek mennyiségét a hígtrágya tároló méretezésekor figyelembe vették. Vízbázis érintettség: A Foktő, 0106/25 helyrajzi számú ingatlan (a sertéstelep és a tervezett hígtrágya tározó területe) üzemelő- illetve távlati vízbázis kijelölt védőterületét nem érinti. A telepen belül mellék vízórák felszerelése: A telepen belül a vízfogyasztás jobb nyomon követése érdekében valamennyi állattartó épülethez (ólhoz) telepítenek mellékvízmérő órát, az épületbe történő bevezetés helyén. Ezzel optimalizálni lehet a vízfogyasztást, valamint az esetleges műszaki hibák (pl. csőtörés) felderítése is egyszerűbb lesz, mivel a hibát egy-egy szakaszra lokalizálni lehet. Vízvezeték rendszer felújítása: A vízvezeték rendszer felújítását a telepen tervezett beruházásokkal párhuzamosan elvégzik. Felszíni vízbe történő kibocsátások: A legközelebbi felszíni vízfolyás a teleptől É-i irányban, ~ 420 m-re található Csorna-foktői csatorna. A telepen felszíni vízbe történő kibocsátás nincs, ezért felszíni vízre telepített monitoring rendszer nem üzemel. A telepen működtetett munkagépek üzemanyag ellátása, mosása: A Kft. a sertéstelepen nem tárol munkagépet. A munkagép igényes feladatokat a Bátyai telephelyről átvezényelt gépekkel oldják meg. Monitoring rendszer: A telep (hrsz.: 0106/25) talajvíz minőségére gyakorolt hatásainak megfigyelésére 4 db talajvízfigyelő kút kiépítését tervezik. A sertéstelep területén a talajvíz áramlási iránya DNy-i irányú.

5 5 A tervezett talajvízfigyelő kutak EOV koordinátái: F1 (kontroll): EOVX: EOVY: Hrsz.: 0106/25. F2: EOVX: EOVY: Hrsz.: 0106/25. F3: EOVX: EOVY: Hrsz.: 0106/25. F4: EOVX: EOVY: Hrsz.: 0106/25. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Anyag és energiagazdálkodás: Üzemanyagok, kenőolajok: A telephelyen üzemanyag (gázolja és benzin) és kenőolaj tárolás nem történik. Villamos energiafogyasztók: Ólak világítása, szociális épület világítása, ventilátorok (szellőzés) üzemeltetése, hígtrágya szivattyúk, ivóvíz kút szivattyúja. A telepen tervezik az energiatakarékos izzókra (kompakt fénycsövek) történő átállást. TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM A létesítéssel érintett ingatlan és környezete védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezi részét. Az is megállapítható, hogy a telephelyhez legközelebb elhelyezkedő természetközeli állapotú élőhely mintegy 900 méterre északra található, melyre a jelenleg is meglévő telephely negatív hatást nem gyakorol. Fenti indokok alapján a megvalósítással szemben természetvédelmi kifogás nem merült fel. Tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a telephely Foktő belterületének dél-keleti határán található. Mivel a fejlesztés meglévő telephelyen történik, ahol már jelenleg is nagyméretű építmények állnak, továbbá a telephelyet északról másik telephely, a többi oldalról pedig mezőgazdasági művelés alatt lévő szántók övezik, így az építmények funkcionálisan is igazodni fognak környezetükhöz, ezért megállapítható, hogy a beruházásnak tájvédelmi akadálya sincs. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A sertés hizlaló telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. BAT-nak való megfelelés: A telephelyen működtetett technológia megfelel a BAT előírásainak, mivel: A sertéstelep rácspadozatú, amely a jelenlegi elvárások alapján az istállóban képződő ammónia mennyiségét csökkenti, a trágya levegővel való érintkezésének minimalizálásával. A takarmányozási rendszer automatizált, ami minden sertés kategória számára, az életkorának, állapotának, súlyának megfelelő összetételű és mennyiségű takarmányt juttat ki napi három alkalommal. A technológia figyelembe veszi a napi gyarapodást és ennek megfelelően, naponta emeli a takarmányadagot. A telepen keletkező hulladékok szelektált gyűjtése biztosított elősegítve a hasznosítható hulladékok újra feldolgozását. Az épületek mindegyike olyan kialakítású, hogy lejtéssel összefolyó rácsokon keresztül a trágya rövid idő alatt az épületek alatti trágyacsatornába kerül. A hígfázis tároló töltése során a beömlő cső mindig a folyadékfelszín alatt van. Az épületekben lévő ventilátorok alacsony zajkibocsátásúak. Az ólak takarítása, fertőtlenítése állategészségügyi, higiéniai előírások figyelembe vételével történik, melyhez víztakarékos, nagynyomású mosó berendezést alkalmaznak. A telepen mellék vízmérő órák felszerelését tervezik. A felszerelt mellékvízmérő órák fogják biztosítani a vízfelhasználás ellenőrizhetőségét. A vízvezeték rendszer felújítását a telepen tervezett beruházásokkal párhuzamosan elvégzik. A sertések férőhely szükséglete mindenhol megfelel az állategészségügyi törvényben meghatározottaknak. Az állattartó épületekbe a rekonstrukciót követően víztakarékos itatók kerülnek elhelyezésre. Az itatószelepek a kombinált önetetőben kerülnek elhelyezésre, mely gazdaságos takarmány felhasználást és takarékos, pazarlásmentes vízfelhasználást eredményez.

6 6 A telephely jó közlekedési elérhetőséggel rendelkezik, a szállítási célforgalom az összefüggő lakott területeken nem okoz járulékos zajterhelés-növekedést. A Kft. a hígtrágya telepi tárolásához 1 db m 3 hasznos befogadó kapacitású vízzáró módon szigetelt, a jogszabályi előírásoknak megfelelő műszaki védelmet biztosító hígtrágya tároló műtárgyat épít, így az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vonatkozó rendelkezései által előírt hat havi hígtrágya tárolási kapacitás a telepen biztosított. A hígtrágya hasznosítása, annak magas beltartalmi értékeit figyelembe véve tápanyagpótlási, a talaj termelési szempontból kedvező szerkezetének fenntartási céljával földterületeken történik. A hígtrágyát a Foktő, 0106/22 és 0100 helyrajzi számú mezőgazdasági területeken kívánják kiöntözni, melyre vonatkozó engedélyezési eljárás a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságnál folyamatban van. Az ólakban energiatakarékos világítás megvalósítását tervezik (izzók cseréje). Az épületek tetőszigetelését a rekonstrukció során új tetőszigetelésre cserélik ki. A telepen felhasznált anyagokról, energia felhasználásról és a keletkező anyagokról nyilvántartást vezetnek. ELŐÍRÁSOK A T E V ÉK E N Y S ÉG VÉ G Z É S ÉN E K ÁLT AL Á N O S F EL T É T EL EI: 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. Férőhelyszám, kapacitás (db): 30 kg felett (hízó): db 30 kg alatt: db 4. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. 5. A hízóállomány telepre történő betelepítését írásban be kell jelenteni a környezetvédelmi felügyelőségnek. Határidő: a betelepítést megelőzően 2 héttel 6. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZ AB ÁL YO K A T E V É K EN Y S ÉG V É G Z É S E S O R ÁN Óvintézkedések: 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait.

7 7 Jelentéstétel: 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés: 16. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés: 17. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , e- mail: alsotiszavideki@zoldhatosag.hu) a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3. telefon: +36/76/ , 76/ , fax: +36/76/ , bacs.titkarsag@katved.gov.hu) tűz és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) az emberi egészség veszélyeztetése esetén. az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot (6500 Baja, Széchenyi u. 2/c.) telefon: +36/79/ , fax: +36/ 79/ ) rendkívüli vízszennyezés (felszíni, felszín alatti) esetén. Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 18. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 19. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként).

8 8 20. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 21. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani, a szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. 23. Az ólakban energiatakarékos világítást kell megvalósítani, a megvalósításról tájékoztatást kell küldeni felügyelőségünk részére. Határidő: a használatbavételi eljárás befejeződéséig. Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. A beadvány szerint a rekonstrukció befejeztével valamennyi állattartó épületben a világítást kedvező energia felhasználású kompakt fénycsövekre cserélik ki. KIBOCSÁTÁSOK LEVEGŐBE Előírások: 24. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) értelmében a Foktő 0106/25 hrsz. alatti telephely levegővédelmi övezetét a kellemetlen szaghatást eredményező hígtrágya tároló, illetve az újonnan megépülő 6. és 7. számú hizlalda szélétől mért 349 m-es sugarú körben állapítom meg. Az ily módon meghatározott terület a sertéstelep területén kívül út és mezőgazdasági szántó területeket érint. 25. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait a következő táblázat fogalja össze: Bafami Kft. (Foktő) Védelmi övezet (r=349 m) által érintett területek Település Sorszám Ingatlan helyrajzi száma (hrsz.) Adott hrsz.-on belül a védelmi övezet által érintett terület nagysága [ha] Művelési ág /8 429 Szántó /9 924 Szántó / Szántó / Szántó / Szántó Foktő / Szántó / Szántó / Szántó / Szántó / Szántó / Út Foktő / Major / Szántó

9 / Út /4 450 Út / Szántó Út / Út /4 33 Út Út / Szántó / Szántó / Szántó / Szántó / Sertéstelep Szántó 27. A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. Az újonnan létesített Foktő 0106/25 hrsz. alatti hígtrágya tározó és 6., 7. számú hizlalda esetében a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetében. Előírások: 28. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 29. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 30. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 31. A takarmánytároló silókhoz tartozó berendezések csatlakozó pontjai zártságának folyamatos biztosításával, a tömítetlenségek megszüntetésével, a karbantartások rendszeressé tételével meg kell előzni. 32. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást. 33. A természetes szellőzésű épületek esetében is oly módon kell szellőztetni, hogy törekedni kell az ideális hőmérsékleti körülmények megteremtésére. 34. A sertéstelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer, a berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelelő, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. A trágyakezelés technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását, és a trágyakezelésből származó légszennyező anyag kibocsátás további csökkentését hivatottak biztosítani.

10 10 Trágyakezelés, trágyatárolás: Előírások: 35. Mind a hígfázist, mind a szilárd fázist csak olyan módon lehet a termőföldre juttatni, hogy az a lehető legkisebb területen és a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel. 36. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 37. A sertéstelep által átadott, vagy termőföldre kihelyezett folyadék és a szilárd fázisú trágyáról naplót kell vezetni. A naplóban rögzíteni kell az átadott, vagy termőföldre kihelyezett trágya becsült napi mennyiségét, valamint időpontját. A naplót ellenőrzéskor be kell mutatni. 38. A trágya a termőföldre való kijuttatást követően a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel, haladéktalanul be kell a talajba forgatni. 39. A trágya kiszállítást 25 C feletti napi középhőmérséklet esetében, továbbá az országos tisztifőorvos által a megyére kiadott hőségriasztás időtartama alatt szüneteltetni kell! 40. A trágya kihelyezés csak a település szempontjából kedvező szélirány esetén történhet. 41. Kánikulai, szélcsendes napokon kerülni kell a kihelyezést. 42. A kihelyezésnél számításba kell venni a közelgő ünnepeket, naptári szabadnapokat, illetve a hétvégéket. A trágyakezelésre vonatkozó előírások a diffúz bűzkibocsátás megelőzését, illetve csökkentését és az előírások betartásának ellenőrzését szolgálják. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a szerint Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 43. A telephely rekonstrukciója, állagmegőrző felújítása során keletkező építési és bontási hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 44. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 45. Az állati eredetű anyagokat az ártalmatlanítónak való átadásig zárt, csöpögés mentes konténerben kell gyűjteni. 46. Az állati hulladékok gyűjtése, kezelése során be kell tartani a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet előírásait. 47. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 48. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 49. Az engedélyes köteles a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 50. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a mindenkor hatályos jogszabály előírásai szerint. 51. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a mindenkor hatályos vonatkozó rendeletekben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hatályos hulladékokról szóló törvényben előírtakat kell betartani. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Előírások: 52. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 53. A telep zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos A felülvizsgálati dokumentációban leírtak szerint a létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A hatásterületen zajtól védendő létesítmény nincs.

11 11 A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. 3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. 1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásnak szükségességét meg kell vizsgálni. FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Előírások: 54. A vízellátó kút üzemeltetése úgy történjen, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés ne kerülhessen. 55. A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. 56. A vízhasználattal járó ártalmak megelőzése érdekében biztosítani kell a kút 10 m-es környezetének külső szennyeződésektől való védelmét. 57. A vízfogyást technológiánként felszerelt vízmérőórákkal kell mérni és vízfogyasztást nyilván kell tartani. Mellékvízmérő órák használatával biztosítani kell a technológia és szociális szennyvíz mennyiségének külön-külön történő mérhetőségét, azok felszerelését igazoló dokumentum fénymásolatát meg kell küldeni felügyelőségünk részére. Határidő: legkésőbb a rekonstruált sertéstelep használatba vételéig. 58. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell. Határidő: folyamatos. 59. A nem közművel összegyűjtött (kommunális) szennyvíz csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre szállítható, az elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március Az engedélyesnek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007.(IV. 26.) Korm. rendelet szerinti üzemi kárelhárítási tervvel kell rendelkezni. A tervet felügyelőségünkhöz jóváhagyásra be kell nyújtani. Határidő: legkésőbb a rekonstruált sertéstelep használatba vételéig. 61. A hígtrágya mezőgazdasági területre való kihelyezése csak a Bács - Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság külön engedélyével történhet. 62. A tűzivíz tározó műtárgy, az állattartó épületek lagúna rendszere, a külső központi hígtrágyatároló műtárgy, a hígtrágya átemelő akna, a szilárd fázis tároló műtárgy és a szociális szennyvízgyűjtő akna vízzárósági vizsgálatát el kell végezni és a vízzárósági vizsgálatról készült jegyzőkönyvet (arra jogosult személy aláírásával) meg kell küldeni felügyelőségünk részére. Határidő: legkésőbb a rekonstruált sertéstelep használatba vételéig. 63. A kiszállításra kerülő szerves trágya (szilárd fázis) mennyiségéről nyilvántartást kell vezetni. A vízhasználatok során keletkező szennyvizek környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. A sertéstartásra vonatkozó BAT a vízgazdálkodás hatékonyságának javítását szem előtt tartva előírja a létesítmény vízgazdálkodásának átvilágítását, a potenciális megtakarítási lehetőségek feltárását, a vízgazdálkodási hatékonyságának javítását célzó technikák alkalmazását. Ennek elérése érdekében szükséges a mellékvízórák (nem hitelesített) felszerelése és használata. Az állattartó telep jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel nem rendelkezik. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív sertéstenyésztés több mint férőhely 30 kg-on felüli sertés számára, valamint 750 férőhely kocák számára tevékenységet folytató üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. A helyes mezőgazdasági gyakorlat, valamint az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek vonatkozásában a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben előírtakat be kell tartani. A hígtrágyát a Foktő, 0106/22 és 0100 helyrajzi számú mezőgazdasági területeken kívánják kiöntözni, melyre vonatkozó engedélyezési eljárás a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságnál folyamatban van.

12 12 FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK Előírások: 64. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 65. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyező anyag típusa (Ki) Nitrát mg/l 50 K2 Nitrit µg/l 500 K2 Ammónium µg/l 500 K2 Foszfát µg/l 500 K2 Szulfát mg/l 250 K2 Vezetőképesség µs/cm Folyamatosan üzemeltetni kell a megépülő monitoring rendszert (mintavételi helyek), az eredményeket és az azokon alapuló értékelést meg kell megküldeni az ATI-KTF részére az aktuális éves jelentés részeként. Határidő: a hígtrágya tározó műtárgy használatbavételi eljárásával egy időben, majd azt követően minden év március A mintavételi helyekről a vízmintavételt és a minták vizsgálatát csak akkreditált laboratórium végezheti. 68. A minták vizsgálatát a következő komponensekre kell elvégezni évente: ph, vezetőképesség, ammónium, nitrát, nitrit, foszfát és szulfát. 69. A tervezett 4 db monitoring kút engedélyeztetését el kell végezni. Az észlelő kutakat meg kell építeni. Határidő: a rekonstruált sertéstelep használatba vételéig a vízügyi hatóságnál le kell folytatni. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A sertéstelepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet. A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírások: 70. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról. 71. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 72. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 73. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 74. A tevékenység felhagyása esetén meg kell vizsgálni, hogy a tevékenység megkezdését megelőző állapothoz viszonyítva a földtani közegben vagy a felszí alatti vizekben bekövetkezett-e környezeti kár. A vizsgálati jelentést a Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre be kell nyújtani. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások telesítésével biztosítani kell a környezet védelmét.

13 13 AD AT RÖ G Z Í T É S, A D ATKÖ Z L É S É S J EL E NT É ST ÉT E L A F EL Ü G Y EL Ő S ÉG R É S Z É RE 75. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 76. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 77. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 78. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor felügyelőség részére hozzáférhetőséget kell biztosítani. 79. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 80. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 81. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 82. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 83. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. - KÜJ, KTJ; - A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf.); - A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); - A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); - TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); - A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; - Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; - Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); - A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); - NOSE-P kód. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi éstermészetvédelmi Felügyelőség, Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048 Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés mennyiségtől függően EPRTR jelentés. Adatszolgáltatás, beszámoló Beadási határidő gyakorisága Éves adatszolgáltatás évente március 1. A baromfi telep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai FAVI környezethasználati monitoring adatlapok és a FAVI Eng. adatlapok változás esetén történő benyújtása évente évente március 31.

14 14 Hulladékgazdálkodás: - keletkezett hulladékok - technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: - Technológia bűzkibocsátása, csökkentésére tett intézkedések. - Takarmány összetétel, és felhasználás vizsgálata. - Telep éves ammónia és metán diffúz kibocsátása. Vízvédelem: - Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás - Szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége - Monitoring rendszer vizsgálat és értékelő jelentés (talajvíz vizsgálati beszámoló) Éves környezeti beszámoló minimális tartalma évente évente március 31. március 31. Energiahatékonysági belső audit 5 évente március 31. Panaszok (ha voltak) Eseti beszámolók eseti Panasz beérkezését követő 2 napon belül A bejelentett események összefoglaló eseti Az eseményt követő 1 hónapon belül Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása. Szakhatósági állásfoglalások: 1. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve I-R-001/ /2013. sz. szakhatósági állásfoglalása: Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által megküldött összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati dokumentációban foglaltak alapján a BAFAMI Sertéstenyésztő és -Hízlaló Kft. {Bátya, Külterület 4. hrsz. 053.) kérelmére Foktő, 0106/25 hrsz. alatti sertéstelep és tervezett hígtrágya tároló létesítésére vonatkozó környezetvédelmi engedély megadásához környezet-egészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. Az építés és a működés során keletkező kommunális szilárd hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a bűz-és szaghatást is csökkenti. 2. A létesítés és üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését közegészségügyi kockázatot, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. 3. A létesítés és az üzemelés során a veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenységet úgy kell végezni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák. 4. A létesítés és üzemelés során a nemdohányzók védelmében folyamatosan biztosítani kell a vonatkozó egészségvédelmi követelményeket. 5. A munkavállalókat érő kémiai és biológiai kockázatok tekintetében munkahelyi kockázatértékelésben feltártak alapján folyamatosan végre kell hajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket. 6. Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen.