Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Átírás

1 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szám: /2008. Tárgy: Szíjártó Kft. Kerekegyháza egységes Előadó: dr. Séra Judit egységes környezethasználati engedé- Filakné Enyedi Andrea (összefogó) lyének módosítása. HATÁROZAT A Szíjártó Kft. (6041 Kerekegyháza, Fő u. 44.) részére a benyújtott módosítási kérelem alapján egységes környezethasználati engedélyt adok a Kerekegyháza, Arany János u. 33/a. számú, 0123/81 hrsz alatti telephelyen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2.sz melléklet 11. a. pontja szerinti - több mint férőhely baromfi számára - tevékenység folytatásához. Ezzel egyidejűleg a K4K 7236/2004. számú egységes környezethasználati engedélyt visszavonom. Engedélyes neve: Szíjártó Kft. Székhely címe: 6041 Kerekegyháza, Fő u. 44. Telephely címe: 6041 Kerekegyháza, Arany János u. 33/a. (0123/81 hrsz.) KSH száma: Környezetvédelmi ügyfél jele (KÜJ): Környezetvédelmi területi jele (KTJ): A létesítmény környezetvédelmi területi jele (IPPC KTJ): A telephelyen folytatott tevékenység NOSE-P: A létesítmény egységes országos vetületi rendszer szerinti EOV koordinátái: A tevékenység adatai X = m Y = m Megnevezése: nagy létszámú állattartás (tojótyúk) A telep férőhely kapacitása egyidejűleg: db tojótyúk. Folytatásának helye: Kerekegyháza, Arany János u. 33/a. (0123/81 hrsz.) Az engedély érvényességi ideje: a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év. Központ: 6721 Szeged, Felső Tisza-part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048 Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113 Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás Központ: H - Sze és között, P ; Kirendeltség: H - P alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Internet:

2 2 A technológia ismertetése Tartástechnológia, állattartó épületek A telephelyen ketreces tojótyúk tartást végeznek, a telep fő tevékenysége a tojástermelés. Az ólakban keletkezett tojás gyűjtése automatikusan történik, a tojásokat tojástartó tálcákon gyűjtik, majd a tojáscsomagolóba szállítják. A telepen tojásmosást nem végeznek. Az ingatlanon az állattartástól elkülönítetten külön vállalkozás keretében üzemel a tojáscsomagoló üzem illetve a raktár. Az állattartó épületek száraztrágyás rendszerben működnek, az ólakban függőleges többszintes ketrecsorokat alkalmaznak. Takarmányozás, ivóvízellátás Az állatok etetése, itatása automata rendszerrel történik. Az állatok takarmányozását önetető berendezéssel biztosítják. Ez egy mozgó szállítószerkezet, ami az etetővályúba szállítja a takarmányt. A kiosztó garat csak az állat számára szükséges mennyiséget adagolja ki. A takarmány tárolása az állattartó épületek mellett kialakított takarmánytároló silókban történik. Az itatórendszer szintén automatikus működésű, ún. nyomószelepes, csészés itatórendszer. Az etető- és itatórendszer zártsága biztosítja a takarmány elszóródásának minimalizálását, valamint a víztakarékos ivóvíz ellátást, ezzel megfelel a jelenleg elérhető legjobb technika (továbbiakban: BAT) előírásainak. Fűtés Az állattartó épületekben fűtőberendezések nem kerültek kialakításra. A technológiához nem tartozik a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó bejelentés köteles pontforrás. Szellőzés A telephelyen található nevelő ólak mesterséges szellőztetésűek. Az ólak szellőztetését számítógép által vezérelt kis energiaigényű ventilátorok biztosítják, a kellő darabszámú ventilátor elhelyezésével, illetve megfelelő idejű üzemeltetésével biztosítva az optimális energia-felhasználást. Az épületek szellőzését ventilátorok biztosítják, az alábbi épületek szerinti megosztásban. Épület Ventilátor légszállító teljesítménye (m 3 /h) Ventilátor darabszáma 1. sz. tojóház sz. tojóház sz. tojóház sz. tojóház Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Az állattartó épületekre mint bűzkibocsátó forrásokra jellegük miatt kibocsátási határérték nem határozható meg.

3 3 Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése Az állati hullák gyűjtése fedett épületben, 500 l-es fagyasztóládában történik az ATEV Zrt.-nek történő átadásig. Az állatgyógyászati hulladékokat az állategészségügyi tevékenységet végző szakcég elszállítja. A fertőtlenítés során keletkező vegyszerrel szennyezett göngyölegeket elszállításig zárt, fedett helyiségben elkülönítetten gyűjtik, amit a forgalmazó cseregöngyölegként elszállít. A takarmány ömlesztett formában kerül be a telepre, így ebből nem keletkezik hulladék. A telepen a gépek javítását és karbantartását külső szakcég végzi. Az e tevékenységből származó veszélyes hulladékok a javítást és karbantartást végző cég tulajdonában maradnak. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése A kommunális hulladékokat fedett gyűjtőedényekben gyűjtik, amit központilag szervezett hulladékszállítás keretein belül hulladéklerakóra szállíttatnak ártalmatlanításra. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése Hulladék megnevezése Nem fertőző betegségben elhullott állati tetemek Fertőtlenítőszeres göngyöleg Állatgyógyászati hulladék Kommunális hulladék EWC kód * * További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja ATEV Zrt-nek történő átadás Cseregöngyöleg Állatorvos elszállítja Átadás ártalmatlanításra Hulladék nyilvántartás Az engedélyes a jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. Járműforgalom hatása a levegőre A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás nem elhanyagolható ugyan, azonban az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás nem számottevő. Zaj- és rezgésvédelem Zajvédelmi szempontból a telephely elhelyezkedése kedvező, mert az összefüggő lakott területtől távol, a legközelebbi védendő épületektől kb. 300 m-re helyezkedik el. Ebből adódóan a védendő épületek a közvetlen hatásterületen kívül esnek. Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephely közelében elhaladó 5214 sz. út. Az út közelsége azt eredményezi, hogy a közvetett hatásterület kis kiterjedésű, a szállítási célforgalom az út egyéb

4 4 forgalmához képest elhanyagolható mértékben néhány tized db-lel emeli csak a környezet zajterhelését. A telephely vízellátása A létesítmények vízigényét a Kerekegyháza város közüzemi ivóvízellátó rendszeréről biztosítják. A dokumentáció szerint a Szíjártó Kft. almérőn keresztül kapja a vizet a szomszédos baromfitartó Kft.-től, mivel a vízellátó rendszer az egykori szövetkezeti major területén épült ki. A vízmérő óra hitelesítési bizonyítványának fénymásolatát nem csatolta be az engedélyes. A telepen a rekonstrukció keretében tervezik az ólankénti vízmérő órák (mellék vízmérő órák) felszerelését. Állattartó épületek a bővítést követően: Alapterület (m 2 ) Férőhely (db) I. sz. tojóház: II. sz. tojóház: III. sz. tojóház: 800, IV. sz. tojóház: Összesen: Az állattartó épületek takarítása Az ólak takarítása három fázisban történik. Száraz mechanikus takarítás: Ez a durvább szennyeződések kézi erővel való eltávolítását jelenti. Vizes takarítás: Nagynyomású permetezéssel (Sterimob berendezéssel) kijuttatott vegyszermentes, forró vizes takarítás. Az ennek során keletkező minimális mértékű szennyvíz elkülönített gyűjtést nem igényel, az épület aljzatának lejtési viszonyait figyelembe véve a kiépített trágyacsatornába kerül, majd onnan a trágyával együtt elszállítják. A telephely működése során technológiai szennyvíz nem keletkezik. Fertőtlenítés, rágcsálóirtás: Szakcéggel végeztetik, un. gázosításos eljárással, mely során szennyvíz nem keletkezik. Trágyatárolás Az állattartás ketreces rendszerű. A 4 db állattartó épületben keletkező trágyát naponta kitermelik a trágyacsatornából. A kitermelt trágyát a VIADOR Mezőgazdasági és Vagyonkezelő Szövetkezethez szállítják. A bővítést követően 424 tonna trágya keletkezik évente (a dokumentáció számítása szerint 6 havi trágyamennyiség 276 m 3 térfogatú trágyatárolót igényel). A trágyatároló tér tervezett kapacitása: 600 m 3 (építési engedély száma: 751-2/2008.). Az engedélyes csatolta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 138/0301/6/17/2007. számú támogatási kérelemnek helyt adó határozat fénymásolati példányát, mellyel a tervezett almos trágya tároló műtárgy és a hozzá kapcsolódó csurgalékvízgyűjtő akna megépítésére vonatkozó támogatást elnyerte. Csapadékvíz elvezetés

5 5 A telephelyen szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A tetőfelületekről elvezetett illetve a területre hulló tiszta csapadékvizek a füves területeken elszikkadnak. Kommunális és technológiai szennyvizek gyűjtése és kezelése A nagymértékű bővítés következtében a dolgozói létszám a jövőben sem fog változni. A kommunális szennyvíz éves mennyisége: 277 m 3. A keletkező szociális szennyvizet egy 7,0 m 3 -es aknában gyűjtik, majd szennyvíztisztító telepre szállítják. Monitoring A telepen monitoring rendszer nem üzemel. Erőforrások felhasználása A technológiában automata önetetőket alkalmaznak. A mozgó kaparólánc az etetővályúba szállítja a takarmányt, majd ahogy fogy a takarmány az etetőkből, a mikrokapcsolók és a végállás kapcsolók segítségével pótlásra kerül a takarmány a takarmánysilókból. Az önitatók víztakarékos, nyomószelepes csészés itatók, melyek csak a szükséges mennyiségű vizet adagolják ki, megakadályozva ezzel a felesleges víz trágyaszalagra jutását, így közvetve a bűz kialakulását. A tojótyúktartó ólak megvilágítására energiatakarékos izzókat szereltek fel. A levegőcsere megoldására korszerű, számítógép által vezérelt rendszer van beszerelve, mely csak akkor kapcsolja be a ventilátorokat, amikor az szükséges, biztosítva ezzel az optimális energiafelhasználást. A telephelyen található tartástechnológia a legkorszerűbbek közé sorolható. A szellőztetési, az etetési, az itatási valamint a víztakarékos tisztítási technológia megfelel a BAT előírásainak. Az elérhető legjobb technika A baromfitelepekre vonatkozóan angol nyelvű Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A területen üzemelő baromfinevelő telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. A tenyésztési programnak megfelelően összeállított, optimális fehérje és ásványi anyag tartalmú takarmánnyal való etetés csökkenti a keletkező trágya mennyiségét, ezáltal a bűzhatást is. Az önitató rendszer alkalmazásával a ketrecekben keletkező trágya százaz állapotban kerül ki a trágyacsatornából, ezáltal a keletkező trágya bűzhatása is kisebb. A szűrőszövettel ellátott takarmánytároló silók üzemeltetése során a porkibocsátás elkerülhető. Az épületek automatizált, egyenletes szellőztetése biztosítja, hogy az épületekben magas légszennyező anyag koncentráció ne alakulhasson ki.

6 6 ELŐÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Semmiféle olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak írásbeli hozzájárulása nélkül. 3. Az engedély a következő táblázatba foglalt maximális állatlétszámra vonatkozik. A telephelyen tarható állatok száma: állatfajták számuk (max. db/év) tojótyúk Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. Szabályok a tevékenység végzése során Óvintézkedések: 5. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 6. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 7. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 8. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 9. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik.

7 7 10. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 11. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a környezetvédelmi felügyelők számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A környezetvédelmi megbízott nevét és adatait minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni. Jelentéstétel: 12. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-től december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig, és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című táblázatban előírtakat. 13. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Kártevők elleni védekezés: 14. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Értesítés: 15. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget telefonon vagy faxon, vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 16. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 17. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni:

8 8 az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: munkaidőben a 62/ , fax: 62/ , munkaidőn kívül, indokolt esetben: ) 1. a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Deák F. tér. 3. telefon: 76/ , fax: 76/ ): 2. tűz és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi u. 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ): 3. fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézete (Békéscsaba, Gyulai út 61.; telefon: 66/ , fax: 66/ ): az emberi egészséget veszélyeztető veszély esetén. 4. Az események kapcsán történő értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. Erőforrások felhasználása Előírások: 18. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. 5. Határidő: folyamatos. 19. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. 6. Határidő: 5 évente, első alkalommal az engedély jogerőre emelkedését követő 5. év (az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként). 20. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról, mint az elektromos áram, gáz és az esetlegesen felhasznált ásványolaj származék. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 21. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Az engedélyes köteles az energetikai audittal kapcsolatosan a felügyelőséggel folyamatosan egyeztetni. 7. Határidő: 5 évente. 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal csökkenteni az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket.

9 9 Kibocsátások levegőbe Állattartó épületek Az állattartó épületek, mint források jellege miatt a légszennyező anyagokra kibocsátási határérték nem határozható meg. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó bejelentés köteles légszennyező pontforrás a telepen nem üzemel. Előírások: 23. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét. 24. Az állattartó épületek takarítása során a porképződést, és az ebből következő kiporzást odafigyelő gondos munkavégzéssel minimalizálni kell. 25. Az épületek fűtési és szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmányértékesülést. 26. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 27. A takarmányozás során a legújabb kutatási eredmények alkalmazhatóságát folyamatosan vizsgálni, az elérhető legjobb technikának és a tartástechnológiának megfelelő megoldásokat alkalmazni kell. 28. A trágya állattartó épületekből történő kitárolását a lehetséges legrövidebb idő alatt kell elvégezni, és a telephelyről elszállítani. 29. A trágya kitárolása során törekedni kell a trágya minél kisebb mértékű elszóródására, az elszóródott trágyát azonnal össze kell takarítani. Az állattartó épületek, fűtési és szellőzési rendszere és a berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. A takarmányozás teljes technológiai folyamata megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel a minimális légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. A trágyakezelés-trágyatárolás technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Takarmányozás A takarmányozás a takarmányok telepen belüli tárolását, kiosztását öleli fel. Előírások:

10 A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a kifogástalan műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 31. A takarmányozás során a legújabb kutatási eredmények alkalmazhatóságát folyamatosan vizsgálni, az elérhető legjobb technikának és a tartástechnológiának megfelelő megoldásokat alkalmazni kell. A takarmányozás teljes technológiai folyamata megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel a minimális légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Trágyakezelés A trágyakezeléshez kapcsolódó források jellege miatt a légszennyező anyagokra kibocsátási határérték nem határozható meg. Előírások: 32. A módosított 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet 14. szerint a terület üzemeltetőjének az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. A trágyakezelés-trágyatárolás technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Védelmi övezet A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. -a, alapján, az állattartó épületek körül, mint diffúz légszennyező források körül védelmi övezetet állapítunk meg. A telep védelmi övezetét a telepen belül megmaradó 2 db és ezt követően épülő 2 db új istálló oldalfalaitól számított 125 m-en belül állapítom meg. Előírások: 33. A megállapított védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. 34. A telep évelő és egynyári növényeit folyamatosan gondozni, az elpusztult egyedeket pótolni kell, és további többszintes fasorok telepítése szükséges a levegőminőségének javítása érdekében. A telephely ipari övezetben helyezkedik el. A telephelytől számított 300 m-es sugarú körben állandó, vagy ideiglenes emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény nem található. Az állattartó épületek légszennyező anyagainak hatásterülete azonos a megállapított védelmi övezet nagyságával. Ezt kérelmező részletes műszaki számításokkal alátámasztotta. A telephelyen

11 11 megszüntetendő régi technológiát kiváltó új technológiák, és az előírt további fásítás kedvező hatást gyakorol a levegőminőségre. Hulladékgazdálkodás Előírások: 35. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. -ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 36. Az állati eredetű hulladékokat az ártalmatlanítónak való átadásig zárt, csöpögés mentes konténerben kell gyűjteni. 37. Az állati hulladékok gyűjtése, kezelése során be kell tartani a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait. 38. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 39. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 40. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 41. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint. 42. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a évi XLIII. törvényben előírtakat kell betartani. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. Zaj- és rezgésvédelem Előírás: 43. Az üzemi zaj vonatkozásában a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM r. 1. sz. melléklete szerinti L TH = 50 / 40 db, zajterhelési- ill. az MSZ sz. szabvány 3.2. pontja szerinti L KH = 70 db(a) zajkibocsátási határértékeknek kell teljesülniük a védendő homlokzatok előtt 2 m-re ill. a telekhatáron.

12 12 A védendő létesítmények a telephely területétől messze esnek, ezért a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM r. 1. sz. melléklete szerinti L TH = 50 / 40 db, zajterhelési határértékekből kiinduló zajkibocsátási határérték meghatározása a L KH > 70 db-t eredményezne. Felszíni és felszín alatti vizek védelme Előírások: 44. A 2 db új istálló és a trágyatároló műtárgy használatbavételi engedélyének a fénymásolatát és a létesítmények műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvének a fénymásolatát (felelős műszaki ellenőr aláírásával) meg kell küldeni felügyelőségünk részére a kivitelezést követő 30 napon belül. Határidő: legkésőbb október A szociális szennyvíz elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március A szociális szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani. 47. A telep vízellátását biztosító vezetéken található fő vízmérő óra hitelesítését el kell végeztetni, az azt igazoló dokumentum fénymásolatát meg kell küldeni felügyelőségünk részére. Határidő: március A telepen a takarékosabb vízfelhasználás érdekében felül kell vizsgálni a telep vízmérlegét - technológiáját. Az átvilágítással gazdaságilag is indokolt helyeken vízmérő-órákat kell felszerelni (mellékmérők felszerelése a vízellátó rendszeren). Határidő: március A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 8. (3) bekezdés b) pontja szerint állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, valamint jogszabály által nem szabályozott, ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren belül. A dokumentáció elkészítése során bemutatott vízfelhasználási mérleget irodalmi adatok alapján határozták meg. Pontos számadatokat csak a technológiai vízigények egyenkénti mérésének bevezetésével lehet kapni, ezért a vízhasználatok nyomon követésének ellenőrzésére, esetleges csökkentésére vízórákat kell felszerelni. FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK Előírások: 50. A tevékenység során a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti K2 minősítésű anyagok kerülhetnek a felszín alatti vízbe, melyekre a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM- FVM-KHVM együttes rendeletének 3. számú mellékletében felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi határérték (B) Szennyező anyag típusa (K i) Foszfát (PO 3-4 ) µg/l 500 K 2 Nitrát mg/l 25 K 2 Ammónium µg/l 500 K 2

13 A tevékenység felszín alatti vizek minőségére gyakorolt hatásának ellenőrzésére szolgáló monitoring rendszert kell engedélyeztetni, kiépíteni és üzemeltetni. Határidő: március Folyamatosan üzemeltetni kell a létesítendő monitoring rendszert, az eredményeket és az azokon alapuló értékelést évi rendszerességgel kell megküldeni az ATI-KTVF részére a tárgyévet követő március 31-ig. 53. A minták vizsgálatát a következő komponensekre kell elvégezni: ph, ammónium, nitrát és foszfát. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 3. sz. mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A baromfi telepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet. A telepen monitoring rendszer nem üzemel. A tevékenység szüneteltetése és felhagyása a telephelyen Előírások: 54. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást vagy 6 hónapnál hosszabb leállást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról. 55. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 56. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 57. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A tevékenység felhagyása vagy szüneteltetése esetén is biztosítani kell a környezet védelmét. Műszaki baleset megelőzése és elhárítása Előírás:

14 A telepen bekövetkező műszaki baleset esetén az általános kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja az emberi egészség megóvása és a környezet védelmének biztosítása. Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 60. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 61. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a Felügyelőséghez benyújtani. 62. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formájának a Felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és annak minden lehetséges időpontban a Felügyelőség részére hozzáférhetőnek kell lennie. 63. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a Felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 64. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 65. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a Felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 66. A beszámolónak jelen engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre a minták elemzése alapján a Felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 67. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. - KÜJ, KTJ - A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz, Pf.); - A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz); - A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); - TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); - A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás;

15 15 - Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; - Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); - A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); 68. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: Beszámolók, terv Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés, hulladék mennyiségtől függően EPRTR jelentés FAVI környezethasználati monitoring adatlapok és a FAVI Eng. adatlapok változás esetén történő benyújtása Hulladékgazdálkodás: - keletkezett hulladékok, - technológiánkénti anyagmérleg. Levegővédelem: - Technológia bűzkibocsátása csökkentésére tett intézkedések - Takarmány összetétel, és felhasználás vizsgálata Beszámolás és tervkészítés gyakorisága Éves adatszolgáltatás Beszámoló, terv beadási határideje évente március 1. évente március 31. Éves környezeti beszámoló tartalma évente március 31.

16 16 Vízvédelem: - A jelenlegi technológiában tervezett változások - Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás - Szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége - Monitoring rendszer vizsgálat és értékelő jelentés (talajvíz vizsgálati beszámoló) Az engedélyben foglalt előírások teljesítése Energiahatékonysági belső 5 évente audit Eseti beszámolók Panaszok (ha voltak) eseti Panasz beérkezését követő 1 A bejelentett események összefoglalója hónapon belül eseti Az eseményt követő 1 hónapon belül Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása. SZAKHATÓSÁGOK ÁLLÁSFOGLALÁSAI: ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete: Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi. Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által megküldött Szíjártó Kft tojótyúk telep kapacitásának bővítése, egységes környezethasználat engedély módosítása" című környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a tojótyúk telep bővítéséhez környezet-egészségügyi szempontból az alábbi kikötésekkel járulok hozzá: 1. Az állattartó telepen az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a környező lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 2. Az elhullott állatok tetemeit közegészségügyi, állategészségügyi kockázat és környezetkárosodást kizáró módon kialakított gyűjtőhelyen, zárt. csorgás- és csepegésmentes tartályokban (konténerekben) kell gyűjteni, és a keletkezésüket követő 24 órán belül el kell szállítani az átvételére hatósági engedéllyel rendelkező létesítménybe. A gyűjtő edényzetet, valamint azok tároló helyét rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni szükséges. Az állati tetemek gyűjtését, szállítását, és ártalmatlanítását a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásai szerint kell végezni.

17 17 3. Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében évenként két alkalommal rágcsálóirtást keli végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen 4. Az állatbetegségek kezeléséből, illetve megelőzéséből származó kiürült gyógyszeres göngyölegek a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet előírásainak megfelelően kialakított fedett, felépítményes üzemi gyűjtőhelyen, szilárdfalú. szúrásálló, csorgás-és csepegésmentes edényzetben legfeljebb 1 évig gyűjthetők. A gyűjtést követően az adott veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező vállalkozónak adhatók át. 5. A tevékenység során felhasznált veszélyes anyagokról és készítményekről, illetőleg azok változásairól a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően bejelentést kell tenni az ÁNTSZ területileg illetékes kistérségi intézete felé. 6. A veszélyes anyagokat és készítményeket úgy kell felhasználni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák. 7. A telep bővítése érvényes építési engedély birtokában kezdhető meg. Kerekegyháza Város Jegyzője: Az ATIKTV / számú megkeresésére a Szíjártó Kereskedelmi Kft. (Kerekegyháza, Fő u. 44.) által kérelmezett, Kerekegyháza 0123/81 hrsz-ú területen létesítendő tojótyúk telepre vonatkozó környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció tartalmát áttekintve a következő szakhatósági állásfoglalást adom: Kerekegyháza 0123/81 hrsz-ú területen létesítendő tojótyúk telep egységes környezethasználati engedély módosításához kikötés nélkül hozzájárulok. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: Értesítem, hogy a Szíjártó Kereskedelmi Kft. (6041 Kerekegyháza, Fő u. 44.) megbízásából az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. (6500 Baja, Csendes u. 16.) által elkészített Tojótyúk telep kapacitásának bővítése, egységes környezethasználati engedély módosítása" című környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációhoz a Kerekegyháza, 0123/81 hrsz. alatti telephely vonatkozásában kikötés nélkül hozzájárulok. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság: A Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, mint első fokon eljáró talajvédelmi hatóság, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti számú megkeresése és a mellékleteként

18 18 megküldött Környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció (készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft. (6500 Baja Csendes u. 16., munkaszám: 07/628.) alapján TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-át adja a Szíjártó Kereskedelmi Kft. (6041 Kerekegyháza Fő u. 44.) - mint kérelmező - által elkészíttetett és az engedélyező hatóságnak benyújtott, a Kerekegyháza 0123/81 hrsz-ú ingatlanokon található tojótyúk telep egységes környezethasználati engedély módosítási eljárás keretében benyújtott felülvizsgálati dokumentáció alapján, a megkereső hatóságnál indult eljáráshoz az alábbi feltétellel: Amennyiben a tervezett technológiai változásából adódóan a telepen hígtrágya (csurgalékvíz) is keletkezne és azt az üzemeltető mezőgazdasági területen kívánja elhelyezni, úgy ezt - külön engedélyezési eljárásban - a helyileg illetékes talajvédelmi hatóság által kiadott engedély birtokában végezheti. Jelen szakhatósági hozzájárulás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható. Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság: Szakhatósági szempontból elbíráltuk a Szíjártó Kereskedelmi Kft. Kerekegyháza Fő' u. 44. sz. alatti társaság által Kerekegyháza 0123/81 hrsz. alatti ingatlanon létesített állattartó telep környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját. A dokumentáció alapján a nagylétszámú állatállomány elhelyezését szolgáló létesítmény megfelel a 41/1997. (V. 28.) FMsz. rendelet 1. és 2. sz. függelékében leírtaknak. A telep környezetvédelmi engedélyének kiadásához szakhatósági szempontból hozzájárulok, amennyiben az nem ütközik a helyi állattartási rendelet előírásaival. Külön felhívom az üzemeltető figyelmét az évi XXVIII. tv. (Az állatok védelméről és kíméletéről) valamint annak végrehajtási rendeleteiben leírtak betartására, a rendeletek közül kiemelem a 72/2004. (IV. 29.) FVM és a 20/2002. (III. 14.) FVM rendeleteket, amelyek a 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletet módosították. Ez a rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szól. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda: A Szíjártó Kereskedelmi Kft., Kerekegyháza, 0123/81 hrsz. alatti tojótyúk telep egységes környezethasználati engedélyének módosítása kapcsán megküldött kérelem és a mellékelt környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció (Munkaszám: 07/628) felülvizsgálása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet módosító 201/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdése alapján az alábbiakat nyilatkozom: Megállapítottam, hogy a tárgyi munka sem műemléki érdeket, sem nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint. Az egységes környezethasználati engedély módosítása ellen kulturális örökségvédelmi szempontból kifogást nem emelek. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az Alsó-Tisza Vidéki

19 19 Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre két példányban benyújtott, fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a melyet a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyelőségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A határozat fellebbezés hiányában a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltétől számított 16. napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik. INDOKOLÁS A Szíjártó Kft. (6041 Kerekegyháza, Fő u. 44.) május 15-én a Kerekegyháza, 0123/8 hrsz alatti tojótyúk telepre K4K 7236/2004. számon kiadott egységes környezethasználati engedély módosítását kérte. A módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének III.7. és pontja szerinti Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizette a Kft. Az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. (6500 Baja, Csendes u. 16.) által benyújtott felülvizsgálati dokumentációhoz július 8-án közérthető összefoglaló csatolását kértük. A szeptember 1-én megküldött közérthető összefoglaló kézhezvételét követően került sor az eljárás megindításáról szóló hirdetménynek a közzétételére, az érintett önkormányzatnál történő kifüggesztésére és a szakhatóságok megkeresésére. Az eljárásba bevont szakhatóságok: az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete /2008. számú, a Bács-Kiskun Megyei Mg-i Szakig. Hiv. Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 12.2/6755/1-TAl/2008. számú, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság /2008. számú, Kerekegyháza Város Jegyzője /2008. számú, a Bács-Kiskun Megyei Mg-i Szakig. Hiv. Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság 12-1/3012-2/2008. számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda 490/2081/002/2008. számú szakhatósági állásfoglalásukban hozzájárultak az egységes környezethasználati engedély kiadásához. A szakhatóságok előírásait a határozat rendelkező része tartalmazza. A szakhatósági állásfoglalások indokolása a következő. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete: A benyújtott környezetvédelmi dokumentáció a jogszabályi előírásoknak megfelel, környezetés település- egészségügyi szempontból kellően kidolgozott, lehetővé teszi a tervezett létesítmény kialakítása, és üzemeltetése során felmerülő hatások megítélését. Az egységes környezethasználati engedély módosításához való szakhatósági hozzájárulás feltételeként a 21/2001. (II.. 14.) Kormány rendelet, a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet, a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendeletben megállapított környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam elő. Szakhatósági állásfoglalásom a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Kormány rendelet 21. (2) a) bekezdésének és a

20 20 közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 33. és 44. -ában foglaltakon alapul. Kerekegyháza Város Jegyzője: Megállapítom, hogy a dokumentációban foglaltak megfelelnek a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeknek, a helyi településrendezési terveknek a Helyi Építési Szabályzatról szóló 25/2003 (XII.ll.) számú Önkormányzati Rendeletnek, a tevékenység illeszkedik Kerekegyháza településfejlesztési programjához és a terület nincs helyi védettség alatt. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) ában foglaltak szerint, a 343/2006.(XII.23.) Kormány rendelet 1. (1) a) pontjában biztosított jogkörömben eljárva az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XIL20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásainak és a Helyi Építési Szabályzatról szóló 25/2003 (XII.ll.) számú Önkormányzati Rendeletnek megfelelően hoztam meg. Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság: Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti számú levelében szakhatósági állásfoglalás kiadásával kapcsolatban kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot. A megkeresés tárgya: a Szíjártó Kereskedelmi Kft. tojótyúk telepének egységes környezethasználati engedély módosítási eljárása. A talajvédelmi hatóságnak beküldött szakanyag alapján megállapítható, hogy a tervezett tevékenység talajvédelmi érdeket nem sért, az engedély módosításához a fenti feltétellel hozzájárulunk. A szakhatósági állásfoglalást az 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése, az évi CXXIX. törvény 43. (1) bekezdése, valamint a évi CXL. tv , alapján adtam ki. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: Szakhatósági állásfoglalásomat a benyújtott engedélyezési dokumentáció alapján alakítottam ki. A dokumentációban foglaltak a szakági előírásoknak megfelelnek. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai alapján folytattam le az eljárást. A Ket ának (2) bekezdése tartalmazza a fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket. Hatásköröm és illetékességem a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. tv. 25. (2) bekezdésén, a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről szóló 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet 11. (1) bekezdés k) pontján, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (2) bekezdésén és 12. számú mellékletének 2. pont ga) alpontján alapul. A szeptember 24-én kiegészített felülvizsgálati dokumentációról a szakhatósági állásfoglalásokat is figyelembe véve megállapítottuk, hogy az megfelel a jogszabályi előírásoknak, ezért a felülvizsgálati eljárást lezáró határozatban a Szíjártó Kft. kérelmének megfelelően módosítottuk a Kerekegyháza, 0123/81 hrsz alatti telephelyre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyt. A határozat a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (12) bekezdésén alapul. A felügyelőség hatáskörét és illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.