CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T

Átírás

1 CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: /2016. Ügyintéző: Dr. Séra Judit Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Berényi Anita Kovács Viktor Tel: 62/ Tárgy: Hercegszántói Mg. Zrt. - Hercegszántó - egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálata H A T Á R O Z A T A Hercegszántói Mezőgazdasági Zrt. (6525 Hercegszántó, Alkotmány tér 20.) részére az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. (6500 Baja, Szent László u. 105.) által benyújtott öt éves környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a Hercegszántó, 080/6 hrsz. alatti sertéstelepen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1. c) pontja (Intenzív állattartó telep sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára) és 1. d) pontja (Intenzív állattartó telep sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára); valamint a 2. számú melléklet 11. b) pontja (Nagy létszámú állattartás Intenzív sertéstenyésztés, több mint 2000 férőhely 30 kg-on felüli sertések számára) szerinti tevékenység folytatásához egységes környezethasználati engedélyt adok a következők szerint. FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTŐ: Név: Akusztika Mérnöki Iroda Kft. Cím: 6500 Baja, Szent László u ENGEDÉLYES: Név: Hercegszántói Mezőgazdasági Zrt. Cím: 6525 Hercegszántó, Alkotmány tér 20. KSH: KÜJ: TELEPHELY: Cím: Hercegszántó, 080/6 hrsz. (sertéstelep) Hercegszántó, 079/5, 079/10 hrsz. (hígtrágya tározó) Súlyponti EOV koordináta: Y = m X = m Telephely KTJ: Létesítmény KTJ: Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part Szeged, Pf (62) titkarsag@ktf.csmkh.hu

2 TEVÉKENYSÉG: Megnevezés: Nagy létszámú állattartás TEÁOR szám: Sertéstenyésztés NOSE-P kód: EKHE besorolás: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 2. számú melléklet 11. b) 11. Nagy létszámú állattartás Intenzív sertéstenyésztés, több mint b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára Férőhely kapacitás (db): Hízó: 5820 db A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A telep elhelyezkedése: Az érintett sertéstelep Hercegszántó település külén, a 080/6 hrsz. alatti ingatlanon helyezkedik el. A telephely össze 7,1830 ha. A sertéstenyésztéshez tartozó hígtrágya tározók a 079/5 és a 079/10 hrsz. alatti eken helyezkednek el. A telephelyet minden irányból szántóföldek veszik körül, lakott épületek a településhez legközelebbi telekhatártól dél-nyugatra kb. 300-re találhatók. A telep korcsoportonkénti állatlétszáma: Korcsoport Anyakoca Előhasi koca Saját tenyészkoca süldő Maximális sertéslétszám Állatlétszám egyszerre a telephelyen (db) kg/db Kan Szopós malac ,4-9 Süldő Hízó Összesen Az épületek elnevezése és jellemző adatai: Állattartó épületek: Épület sorszám 1. Épület megnevezés Kan szállás és termékenyítő kocaszállás Maximális férőhely kapacitás db Kocaszállás Korcsoport anyakoca, kocasüldő, előhasi koca anyakoca, saját tenyészkoca süldő Épületekben alkalmazott tartástechnológia Hasznos alap összesen m 2 Épület típus fél lagúna 194,5 zárt 6 hónap almos, 6 hónap hígtrágyás 887 kifutós 2

3 3. Kocaszállás anyakoca 4. Kocaszállás anyakoca, előhasi koca 5. Kocaszállás anyakoca 6. Hizlalda 5. 0 hízó 7. Hizlalda 6. 0 hízó Új épület északi oldala a fiaztató Új épület déli oldala malacnevelő Fiaztató és malacnevelő átalakítása hizlaldának Fiaztató és malacnevelő átalakítása hizlaldának Hizlalda anyakoca, előhasi koca szopós malac 6 hónap almos, 6 hónap hígtrágyás 6 hónap almos, 6 hónap hígtrágyás 6 hónap almos, 6 hónap hígtrágyás 6 hónap almos, 6 hónap hígtrágyás 6 hónap almos, 6 hónap hígtrágyás 887 kifutós 887 kifutós 793 kifutós 758,5 kifutós 375 kifutós lagúna 850 zárt 2400 süldő lagúna 850 zárt 960 hízó lagúna 939,3 zárt 960 hízó lagúna 939,3 zárt kocasüldő, hízó 6 hónap almos, 6 hónap hígtrágyás 643 kifutós 13. Hizlalda hízó lagúna 950 zárt 14. Termékenyítő kocaszállás 16. Hizlalda 1. 0 hízó 17. Hizlalda hízó 18. Hizlalda hízó 19. Hizlalda hízó 100 anyakoca fél lagúna 194 zárt 6 hónap almos, 6 hónap hígtrágyás 6 hónap almos, 6 hónap hígtrágyás 6 hónap almos, 6 hónap hígtrágyás 6 hónap almos, 6 hónap hígtrágyás 1290 kifutós 1290 kifutós 1290 kifutós 702 kifutós 3

4 Kiegészítő épületek: 15. Műhely, kisegítő épület 20. Iroda épület 21. Szociális épület 20. Karantén 23. Mázsaház 24. Elkülönítő A technológia ismertetése: A telephelyen lévő törzs koca állományt a telepen lévő tenyészkanokkal fedeztetik. Az ellést követően a malacokat és a kocákat a battériákban tarják, majd elválasztást követően a malacok a hizlaldába kerülnek. A megfelelő vágósúly elérését követően a hízókat vágásra elszállítják a telephelyről. A telephelyen vágóhíd nem üzemel. Vízellátás: Az ingatlan vízigénye 1 db 50,3 m talpmélységű rétegvíz-kútról (K33) biztosított, amelyre vonatkozóan az engedélyes /2014. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A határozat érvényességi ideje augusztus 31. napja. A lekötött vízkontingens m 3 /év. Szennyvíz: A kommunális-, illetve technológiai szennyvizek elvezetése teljesen zárt rendszerű. A kommunális szennyvizet zárt vasbeton aknákban gyűjtik, ahonnan szükség szerint elszállítják. A technológiai szennyvizet (ólak és kifutók takarítása) gyűjtőaknákban gyűjtik, majd szippantással a hígtrágya tárolókba szállítják. Trágya: Az állattartó épületekből a hígtrágya részben gravitációsan az ólak melletti betongyűjtő aknákba, majd onnan szippantó kocsival a hígtrágya tározókba kerül, részben pedig, zárt vezetéken, átemelő szivattyúval jut el a tározókba. Az almos trágyát naponta az ólak előtt lévő vasbeton almos trágyatárolókba hordják ki, telítettség esetén a trágyát a telephelyi szilárdfázis tárolóba szállítják. A híg- és almos trágya tápanyagpótlás céljából egyaránt termőföldre kerül kihelyezésre. Csapadékvíz: A tiszta csapadékvizek (burkolt-, illetve tetőfelületek) ingatlanon belül elszikkadnak. A trágyával szennyezett csapadékvizek (kifutók) a hígtrágya elvezető rendszerbe kerülnek bevezetésre. Monitoring: A telephelyen 2 db talajvíz-figyelőkútból álló monitoring rendszer üzemel, amelyre vonatkozóan az engedélyes /2014. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A határozat érvényességi ideje augusztus 31. napja. AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE Az elmúlt 5 évben folytatott telephelyi tevékenység anyag-, állat-, trágya- és energiagazdálkodása: 4

5 Anyagáram év év év év év Állatlétszám (db) Anyakoca, előhasi koca: 577 Anyakoca, előhasi koca: 605 Anyakoca, előhasi koca: 640 Anyakoca, előhasi koca: 666 Anyakoca, előhasi koca: 708 Kan: 4 Kan: 3 Kan: 4 Kan: 4 Kan: 4 Szopós malac: 720 Szopós malac: 820 Szopós malac: 857 Szopós malac: 1465 Szopós malac: 1515 Süldő: 1366 Süldő: 1395 Süldő: 1596 Süldő: 1500 Süldő: 2193 Hízó: 2901 Hízó: 3228 Hízó: 4436 Hízó: 4200 Hízó: 4708 Takarmány 3753, , , , ,16 felhasználás (t) Keletkező hígtrágya (m 3 ) Keletkező almostrágya (t) Elektromos áram felhasználás (kw) Gáz felhasználás (m 3 ) Vízfogyasztás (m 3 ) A felülvizsgálati időszakban keletkezett hulladékok: Azonosító szám (kg) (kg) (kg) (kg) (kg) * ~2.300 ~2.300 ~2.200 ~2.000 ~ ,5 m 3 9,5 m 3 10 m 3 10,5 m 3 13,5 m 3 A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek: Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. A telep bűzkibocsátási hatáse műszaki számítás és modellezés alapján az állattartó épületektől mért 139 m. A környezetbiztonság érdekében a Szövetkezet a bűzforrások körül 300 m-es levegővédelmi övezetet állapított meg, amely védendő ingatlant nem érint. 5

6 Hőenergia termelési technológia: Tüzelőberendezések a telephelyen Épület Hőenergia-termelő berendezés Névleges teljesítménye (kw) Kan szállás és termékenyítő Nincs beépítve - kocaszállás Kocaszállás 1. Nincs beépítve - Kocaszállás 2. Nincs beépítve - Kocaszállás 3. Nincs beépítve - Kocaszállás 4. Nincs beépítve - Hizlalda 5. Nincs beépítve - Hizlalda 6. Nincs beépítve - Új épület északi oldala 2 db gázkazán, 87 kw/db, fiaztató 1 db szalmatüzelésű kazán 300 kw Új épület déli oldala malacnevelő Fiaztató és malacnevelőből átépített hízlalda Nincs beépítve - Fiaztató és malacnevelőből átépített hízlalda Nincs beépítve - Hizlalda 7. Nincs beépítve - Hizlalda 8. 2 db gázkazán 46 kw/db Termékenyítő kocaszállás Nincs beépítve - Hizlalda 1. Nincs beépítve - Hizlalda 2. Nincs beépítve - Hizlalda 3. Nincs beépítve - Hizlalda 4. Nincs beépítve - Műhely, kisegítő épület Nincs beépítve - Iroda épület 1 db gázkazán, 20 kw, Szociális épület 1 db fatüzelésű kazán 20 kw A telep bejelentésre kötelezett pontforrásának adatai: A telepen a évben megépült fiaztató és malacnevelő épület hőenergia ellátását biztosító szalmatüzelésű kazán égéstermék elvezető kéménye minősül bejelentésre kötelezett légszennyező forrásnak. Az energiatermelő berendezéshez légszennyezőanyag kibocsátást csökkentő rendszer nem épült. Pontforrás azonosítója Tüzelőberendezések: Teljesítmény: LAL jelentés szerinti azonosító: Kürtő: P2 300 kw T-108 szalmabála tüzelésű kazán Kazán kémény Magasság (m): 5,0 Kibocsátó felület (m 2 ): 0,071 Megjegyzés: Az /2014. egységes környezethasználati engedélyben a évben megépült szalmatüzelésű kazánhoz kapcsolódó pontforrás P1-es jelöléssel került elnevezésre. A 6

7 Levegővédelmi Alapbejelentés során megállapításra került, hogy a Zrt.-nek korábban volt már egy P1-es elnevezésű pontforrása, melyet töröltek, ezért az elektronikus rendszerben már csak P2-es pontforrásként lehetett szerepeltetni a kéményt. Ennek következtében a jelen engedélyben szereplő P2-es pontforrás megegyezik az /2014. számú határozatban szereplő P1-es pontforrással. Szellőztetés: A telep állattartó épületeinek légcseréje természetes, illetve gépi légtechnikai rendszerrel biztosított az állatállomány igényeinek megfelelően. Állattartó épületek légtechnikája: Épület Kan szállás és termékenyítő kocaszállás Ventilátor (db) Ventilátor légszállítási teljesítménye (m 3 /h) Légtechnikai rendszer típusa vezérelt Kocaszállás 1. természetes szellőztetés - - Kocaszállás 2. természetes szellőztetés - - Kocaszállás 3. természetes szellőztetés - - Kocaszállás 4. természetes szellőztetés - - Hizlalda fix Hizlalda 6. természetes szellőztetés - - Új épület északi vezérelt oldala fiaztató Új épület déli oldala vezérelt malacnevelő Fiaztató és malacnevelőből vezérelt átépített hízlalda Fiaztató és malacnevelőből vezérelt átépített hízlalda Hizlalda 7. természetes szellőzés Hizlalda 8. vezérelt Termékenyítő vezérelt kocaszállás Hizlalda 1. Hizlalda 2. Hizlalda 3. természetes szellőztetés természetes szellőztetés természetes szellőztetés

8 Hizlalda fix A telep diffúz bűzforrásai: 1. Az állattartó épületek nyílászáróinak összes felülete: 822 m 2 2. Az állattartó épületek ventilátorainak és légbeömlő nyílásainak összes felülete: 57 m 2 3. Almos trágya gyűjtőtálcák: 39 m 2 4. Almos trágya tároló tér: 303 m 2 5. Hígtrágya tároló aknák: 187 m 2 6. Hígtrágya tározó medencék: m 2 Takarmányozás: Az állatok etetéséhez szükséges, az állatok életkorának megfelelő összetételű takarmányt takarmánysilókba töltik. A takarmánysilók feltöltésekor kiszorított levegő szűrőkön keresztül áramlik a környezeti levegőbe. Épület Silók db száma Épületekhez tartozó silók kapacitása (m 3 ) Kocaszállás Kocaszállás Kocaszállás Kocaszállás Hizlalda Hizlalda Új épület északi oldala 1 10 fiaztató Új épület déli oldala 1 6 malacnevelő 1 10 Fiaztató és malacnevelőből 1 6 átépített hízlalda 1 10 Fiaztató és malacnevelőből átépített hízlalda 1 6 Hizlalda Hizlalda Termékenyítő kocaszállás 1 18 Hizlalda Hizlalda Hizlalda Hizlalda Telekhatáron található 2 10 beszállítási silók 2 6 Járműforgalom hatása a levegőre: A telepre irányuló célforgalom által kibocsátott légszennyező anyagok éves mennyisége a térség forgalmához képest nem számottevő mennyiségű, a levegő minőségében kimutatható változást nem eredményez. Trágyakezelés: A képződő hígtrágyát az ólak előtt lévő betonaknákban gyűjtik, majd a telepi, nyílt tároló T1 és T2 jelű medencékbe szállítják szippantó kocsival. A telep lagúnás állattartó épületeiből a 8

9 hígtrágya zárt vezetéken, átemelő szivattyúval kerül a gyűjtő medencébe. A naponta összegyűjtött almos trágyát a gyűjtőtálcákról a trágyaszarvasra szállítják. A TEVÉKENYSÉG SORÁN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉK A telephelyen keletkező állati hullát és almos trágyát az állategészségügyi jogszabályok szerinti melléktermékként tartják nyilván. Az állati hullákat orvosi vizsgálatot követően szilárd burkolaton elhelyezett fedeles, fém konténerekben gyűjtik az ATEV Zrt.-nek történő átadásig. A gyűjtőhely szilárd burkolatú úton megközelíthető. A keletkező almos trágyát napi rendszerességgel távolítják el az állattartó épületekből és a telephelyi szigetelt almos trágya tárolóban helyezik el termőföldi felhasználásig. A telephely hígtrágyás állattartó épületeiből a hígtrágyát az épületek melletti beton gyűjtőaknákban gyűjtik és szippantással helyezik át a telephelyi szigetelt tározóba, a lagúnás rendszerű épületekből a hígtrágyát átemelő szivattyúval, csővezetéken keresztül vezetik a hígtrágya tározóba. Az összegyűjtött hígtrágya kihelyezési engedéllyel termőföldön kerül felhasználásra. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: A telephelyen a Zrt. tevékenysége során keletkező hulladékok gyűjtésére 1 db munkahelyi veszélyes hulladék gyűjtőhely áll rendelkezésre. A gyűjtőhely az állatorvosi szoba mellett kialakított 3,5 m 2 alapű, szilárd padozatú, tetővel ellátott zárható helység, ahol az állatgyógyászati hulladékokat gyógyszer, oltóanyag kiürült göngyölegét, elhasznált eszközöket szelektíven zárt edényzetben gyűjtik hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásig. A telephelyen lévő hulladék gyűjtőhely gyűjtési kapacitása: Azonosító kód * Megnevezés Egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Gyűjtőhelyen egyidejűleg gyűjtött mennyiség 200 kg Gyűjtés módja Speciális edényzet Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A kevert települési szilárd hulladékot a telephelyen elhelyezett zárt hulladékgyűjtőbe gyűjtik, melyet a szerződésben lévő hulladékkezelő szállít el az ingatlanról. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: 9

10 Hulladék megnevezése Egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Vegyes települési szilárd hulladék Azonosító kód * További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja Átadás hulladékgazdálkod ási engedéllyel rendelkező kezelőnek Hulladék nyilvántartás: A Zrt. a jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELMI VONATKOZÁSAI Zajvédelmi szempontból a telephely elhelyezkedése kedvező, mert a legközelebbi zajtól védendő épület kb. 300 m-re helyezkedik el. Ebből adódóan a védendő épületek a közvetlen hatásen kívül esnek. A telepre irányuló célforgalom kimutatható zajterhelés növekedést nem okoz. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: nappal is és éjjel is üzemelő légtechnikai berendezések, silófeltöltés, telephelyen belüli takarmány- és trágya szállítás, élőállat kiszállítás. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Műszaki védelem: A telephelyi tevékenység megfelelő műszaki védelem mellett zajlik. A tevékenységből adódóan a szennyeződéssel potenciálisan érintett térrészek burkoltak, a 19 db állattartó épület padozata, valamint a vízzáró lagúnák kialakítása megfelel a hatályos környezetvédelmi előírásoknak. Szennyvíz: A keletkező szociális szennyvizet (514,36 m 3 /d) zárt vasbeton aknákban (5-, illetve 10 m 3 ) gyűjtik, ahonnan engedéllyel rendelkező szennyvíztelepre szállítják ártalmatlanítás céljából. Technológiai szennyvíz (68,32 m 3 /év) az ólak és kifutók takarításából származik. A mosásból származó technológiai szennyvizet (hígtrágyát) a gyűjtőaknákban gyűjtik, majd szippantással a hígtrágya tárolókba szállítják. Trágya: Hígtrágya: A maximális férőhely kapacitásra ( db) kiszámított hígtrágya mennyisége ,22 m 3 /év. A hizlaldákban és a kocaszállásokon keletkező hígtrágyát az ólak mellett lévő betongyűjtő aknákba (30 db) vezetik gravitációsan, majd innen szippantó kocsival szállítják a szigetelt hígtrágya tározó medencékbe. A lagúnás rendszerű épületekből a hígtrágya zárt 10

11 vezetéken, átemelő szivattyúval kerül a tározókba. A telephelyen keletkező hígtrágya 2 db kiemelt, töltéssekkel körülvett, egyenként 4500 m 3 -es, HDPE fóliaszigeteléssel ellátott tározóba (T1, T2) kerül. A tározókban a hígtrágya homogenizálására tározónként 2 db szárnylapátos keverő berendezés került telepítésre. A telephely hígtrágyájának kihelyezésére vonatkozóan a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága megvalósítási engedélyt adott ki I-F-001/864-3/2012. ügyiratszámú határozatával. Az engedély érvényességi ideje december 31. A hígtrágya szippantós pótkocsival történő kihelyezését a fent hivatkozott engedélyben előírtak szerint végzik el. A sertéstelepen évente keletkező hígtrágya teljes mennyisége elhelyezhető a bevizsgált, összesen 403,16 ha nagyságú szántó művelési ágú en. Fentiek értelmében megállapítható, hogy a 2 db hígtrágya tározómedence tároló kapacitása megfelel az 59/2008 (IV. 29.) FVM rendeletben előírt 6 havi tároló kapacitásnak. Almos trágya: A telepen évente maximálisan mintegy 1500 t (1798 m 3 ) almos trágya keletkezik. Az almos trágyát naponta az ólak előtt lévő betonszigetelésű almos trágyatárolókba hordják ki. A 78 db vasbeton trágyatároló tárolási kapacitása 489 m 3. A tárolók megtelte után, a trágyát a támfallal ellátott, 1000 t (840 m 3 ) tároló kapacitású szilárdfázis tárolóba szállítják. A trágyatároló térburkolatán keletkező csurgalékvizeket a térburkolat szélén kialakított vasbeton folyóka továbbítja a hígtrágya tárolók vasbeton feltöltő-leürítő aknájába. Az almos trágya tápanyagpótlás céljából termőföldre kerül kihelyezésre. Fentiek alapján megállapítható, hogy az almos trágyatároló kapacitása megfelel az 59/2008 (IV. 29.) FVM rendeletben előírt 6 havi tároló kapacitásnak. Csapadékvíz: Az épületek tetőfelületein, illetve a burkolt felületeken keletkező tiszta csapadékvizek az ingatlan én elszikkadnak. A kifutókon keletkező trágyával szennyezett csapadékvizek a kifutók szélén lévő beton csatornákon keresztül kerülnek elvezetésre az ólak végében lévő hígtrágya aknákba, ahonnan a hígtrágyával együtt a telepi tárolókba szállítják. Üzemi kárelhárítási terv: A telephely az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által /2015. számon jóváhagyott, január 31. napjáig érvényes üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A sertéstelep, a hígtrágya medencék, illetve a hígtrágya kihelyezéssel érintett szántó művelési ágú ingatlanok védett természeti nek, Natura 2000 nek, érzékeny természeti nek, természeti nek nem képezik részét, azok védett vagy fokozottan védett természeti érték előfordulási helyeként sem ismertek. Az is megállapítható, hogy az eddigi üzemelés kapcsán természetvédelmi problémák nem merültek fel. Fenti indokok alapján a további üzemelésnek természetvédelmi akadálya nincs. A tárgyi telephely már a 80-as években is üzemelt, a meglévő épületek kialakítása is megfelel a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) tájvédelemre vonatkozó előírásainak, így a tevékenység továbbfolytatásának tájvédelmi akadálya sincs. LEGJOBB ELÉRHETŐ TECHNIKA A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és 11

12 gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A tevékenységre vonatkozóan magyar nyelvű BAT útmutató rendelkezésre áll. Az útmutató alapján a telep megfelel a legjobb elérhető technika (BAT) feltételrendszerének. A BAT-nak való megfelelés a tartástechnológia szempontjából: Az állatok etetése életkoruknak megfelelő összetételű táppal történik. A telepen korszerű, folyás- és csepegés-mentes itatórendszert alkalmaznak, így az állatállomány igényeinek megfelelő mennyiségű vízhasználat merül fel. A felhasznált energia és víz technológiánkénti felhasználása mérhető. Az energiafogyasztások mennyisége átlagos értékű, kismértékben folyamatosan csökken. Az ólak takarítása állategészségügyi, higiéniai előírások figyelembe vételével, napi rendszerességgel, fertőtlenítése állománycserék alkalmával történik, melyhez víztakarékos, nagynyomású mosó berendezést alkalmaznak. A keletkező híg- és almos trágya en hasznosul, mint tápanyag. A BAT-nak való megfelelés a levegővédelem szempontjából: A takarmánytároló silók légzőnyílásaira szerelt szűrőzsákok megakadályozzák a környezeti levegő szilárd légszennyező anyaggal történő diffúz szennyezését. A kialakított lagúnás rendszer csökkenti a hígtrágya mennyiségét, valamint a trágya levegővel való érintkezésének minimalizálásával csökkenti az istállókban képződő ammónia mennyiségét. A lagúnákba telepített alga megköti a szilárd fázist, illetve az ammóniát, csökkentve ezzel a hígtrágya kezelésből származó bűzkibocsátást. A tüzelőberendezések rendszeres beszabályozása az optimumra, biztosítja az alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A telep járófelületeinek rendszeres takarítása csökkenti a környezeti levegő porszennyezettségét. A BAT-nak való megfelelés a hulladékgazdálkodás szempontjából: Az alkalmazott etetőrendszer és tartástechnológia biztosítja a felhasznált termékek, anyagok hatékony felhasználását, ezáltal a fajlagos hulladékképződés minimalizált. A hulladékok szelektív és környezetszennyezést megelőző módon történő gyűjtése biztosítja a telephelyen a minimális veszélyes hulladék keletkezését. A BAT-nak való megfelelés a zaj- és rezgésvédelem szempontjából: A telephely technológiája, és az előírt intézkedések megvalósításával, betartásával zajvédelmi szempontból megfelel a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek. A BAT-nak való megfelelés a földtani közeg védelme szempontjából: A telephelyen az állattartó tevékenység vízzáró padozattal rendelkező állattartó épületekben történik. A Zrt. a hígtrágya telepi tárolásához 2 db egyenként 4500 m 3 kapacitású hígtrágya tároló medencét épített, melyek vízzáró módon szigeteltek, biztosítva ezzel a vonatkozó jogszabály rendelkezései által előírt 6 havi hígtrágya tárolási kapacitást. A hígtrágya, annak magas beltartalmi értékeit figyelembe véve, tápanyagpótlási céllal termőföldön hasznosul. Az almos trágyát 1 db 840 m 3 kapacitású tárolóban gyűjtik, majd termőföldön hasznosítják. A tiszta csapadékvizek ingatlanon belül elszikkadnak, a szennyezett csapadékvíz a hígtrágyatároló medencékbe kerül. A sertéstelep rendelkezik vízminőségi kárelhárítási tervvel. Az elmúlt 5 éves időszakban a sertéstelepen folytatott tevékenységgel kapcsolatos lakossági panaszbejelentésről az üzemeltetőnek és hatóságunknak tudomása nem volt. 12

13 A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások a korszerű, környezettudatos műszaki megoldások fenntartására irányulnak, melyek betartásával a telep megfelel a legjobb elérhető technika (BAT) feltételrendszerének. ELŐÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a hatóságunk által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Minden olyan módosítást vagy átépítést, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti jelentős változtatásnak nem minősül, azonban az alkalmazott technológia megváltoztatásával, vagy az épületek, vagy a berendezések rekonstrukciójával jár, a módosítással kapcsolatos engedélyezési eljárások megindításával egy időben hatóságunkra be kell jelenteni. 4. Amennyiben az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatban építési engedély, illetve használatbavételi engedély kerül kiadásra, az engedély másolatát a kézhezvételtől számítva haladéktalanul hatóságunkra be kell nyújtani. 5. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. 6. Az állatok férőhelyszámában történő bármely változtatás csak hatóságunk előzetes engedélyével lehetséges. 7. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. Szabályok a tevékenység végzése során Óvintézkedések: 9. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 10. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 11. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 13

14 12. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 13. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 14. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 15. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen hatóságunk felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 16. Az engedélyes köteles hatóságunk részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-éig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a hatóságunk által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság részére című részben előírtakat. 17. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Kártevők elleni védekezés: 18. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés: 19. Az engedélyes köteles értesíteni hatóságunkat vagy bármely, a hatóságunk által megjelölt egyéb hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. Bármely olyan esetben, amely az egyes környezeti elemek veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 20. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A hatóságunk részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 21. Minden olyan esemény kapcsán, amely valamely környezeti elem veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, az engedélyes köteles 14

15 az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (6721 Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , mobil: +36/30/ , fax: +36/62/ , alsotiszavideki@zoldhatosag.hu) hulladék-, levegő-, zaj- és rezgés-, földtani közeg-, táj- és természetvédelem vonatkozásában, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10.) felszíni- és felszín alatti víz veszélyeztetése, szennyezése esetén, Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/c., telefon: +36/79/ ) rendkívüli vízszennyezés (felszíni-, felszín alatti víz) esetén, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3., telefon: +36/76/ , +36/76/ , fax: 76/ ) tűz- és katasztrófahelyzet esetén, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) emberi egészség veszélyeztetése esetén, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Hatóság (6000 Kecskemét Halasi u. 34., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) fertőzés gyanúja, vágási és feldolgozási tevékenységet érintő, azt befolyásoló rendkívüli esemény bekövetkezése esetén. Erőforrások felhasználása 22. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), a keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 23. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 24. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 25. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 26. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. 15

16 Levegővédelem 27. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) bekezdése értelmében a Hercegszántó, 080/6 hrsz. alatti sertéstelep levegővédelmi övezete 300 m sugarú körben kerül meghatározásra, mely magába foglalja a kellemetlen szaghatást eredményező bűzforrások 139 m-es hatásét. 28. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait a következő táblázat foglalja össze: Település Hercegszántói Mezőgazdasági Szövetkezet (Hercegszántó) Védelmi övezet (r=300 m) által érintett ek Sorszám Ingatlan helyrajzi száma (hrsz.) Adott hrsz.-on belül a védelmi övezet által érintett nagysága [ha] /28 0,397 Művelési ág ,879 Major Hercegszántó ,0736 Földút /7 0, /1 0, /29 0, /31 0, /18 0, /17 0, /16 1, /27 2,4528 Rak /15 0, /14 0,

17 /13 0, /12 0, /26 3, /11 0, /10 0, /9 0, /8 0, /20 0, /5 2,3189 Erdő /2 4, , /14 0, /2 1, /2 0, /3 0, /9 6, /95 0,9214 általános 17

18 /6 0,4935 általános /6 2,4814 erdő ,2238 közút ,2459 igali főcsatorna /12 8,1503 erdő A telephelyen levegőterhelést okozó technológia: Technológia megnevezése Technológia LAL szerinti azonosítója Szalma tüzelés 2 Technológia Pontforrás száma 2 P2 Pontforrás megnevezése Kazán kémény Pontforrás magassága (m) Kibocsátó felület (m 2 ) 5 0,071 A pontforrás által kibocsátott anyagok kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szilárd, TOC A berendezésre megállapított technológiai kibocsátási határérték szén-monoxid légszennyező anyag esetében figyelemmel a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 5. (3) bekezdésében foglaltakra a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről) 7. sz. mellékletének pontja alapján (biomassza tüzeléssel működő tüzelőberendezések), a légszennyező pontforráson távozó többi légszennyező anyag tekintetében a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 1. sz. melléklete (szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei) szerint került előírásra. Technológiai határértékek Légszennyező anyag Forrás Határérték (mg/m 3 ) Kén-dioxid (SO 2 -ben kifejezve) (1) P Szén-monoxid (CO) (2) P * Nitrogén-oxidok kifejezve) (3) (NO 2 -ben P2 650 Szilárd anyag (7) P2 150 Elégetlen szerves szénvegyületek C-ben (szénben) kifejezve, lángionizációs detektorral P2 50 mérve, biomassza esetében (980) 18

19 A mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, biomassza tüzelése esetében 11 % oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. * A kibocsátási határérték biomassza tüzelőanyaggal történő tüzeléskor szénmonoxid légszennyező anyag esetében figyelemmel a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 5. (3) bekezdésében foglaltakra a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről) 7. sz. mellékletének pontja alapján (biomassza tüzeléssel működő tüzelőberendezések) került megállapításra. Előírások: 29. Csak időszakosan minősített, és a minősítés szerint biztonságos üzemvitelre alkalmas tüzelőberendezés és kémény működtethető. 30. A légszennyező pontforráson kiáramló légszennyező anyag mennyisége nem okozhat káros mértékű légszennyezettséget. 31. A P2 jelű légszennyező pontforrás légszennyező anyag kibocsátását 5 évente kell a 6/2011. (I. 14.) VM rendeletnek megfelelő méréssel meghatározni. 32. A P2 jelű légszennyező pontforrás légszennyező anyag kibocsátását normál üzemvitel mellett következő alkalommal március 1-ig kell akkreditált mérőszervezettel végeztetett, a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet szerinti szabványos emisszió méréssel meghatározni. A mérés kezdetét megelőzően azt hatóságunknak 8 nappal hamarabb írásban be kell jelenteni. A mérésről készült jegyzőkönyvet a mérést követő 30 napon belül meg kell küldeni hatóságunknak. 33. A légszennyező pontforrás éves adatszolgáltatási kötelezettséget a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. (2) bekezdése alapján kell teljesíteni. 34. A légszennyező pontforrás kibocsátásának ellenőrzését a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 12. (1) bek. b) pontja alapján kell elvégezni. 35. A légszennyező pontforráson végzendő emisszió mérést a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásai alapján kell elvégezni. 36. A légszennyező pontforrásról és a hozzá tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót kell vezetni a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. -ban előírt tartalommal. 37. Amennyiben tüzeléstechnikai mérést végeznek annak eredményét, ill. ha készült, a jegyzőkönyvét is csatolni kell az adott évre vonatkozó éves légszennyezés mértéke adatlaphoz. 38. A berendezést csak a gépkönyvében (műszaki leírásban) előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 39. A hatékony működés miatt biztosítani kell a berendezések optimumra való szabályozását. 40. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról hatóságunknak telefonon azonnal és 24 órán belül írásban tájékoztatni kell. 41. A kazánban keletkező salakot úgy kell tárolni, hogy az, bűzzel, porral nem szennyezheti a környezetet. 42. A telephelyi létesítmények fűtésrendszerében bekövetkező változásokról írásban értesíteni szükséges az engedélyező hatóságot. 19

20 Határidő: fűtésrendszer módosítást követő 15 napon belül. előírások: 43. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 44. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról hatóságunkat telefonon azonnal és 24 órán belül írásban tájékoztatni kell. 45. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, a termoneutrális és légszennyezettségi komfortzónához közeli állapotot, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést, ezen keresztül is csökkentve az emésztetlen takarmányhányad mennyiségét. 46. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 47. A takarmánytároló silókhoz tartozó berendezések csatlakozó pontjai zártságának folyamatos biztosításával, a tömítetlenségek megszüntetésével, a karbantartások rendszeressé tételével meg kell előzni. 48. A telep járófelületeinek és az állattartó épületek takarítása során a porképződést, és az ebből következő kiporzást odafigyelő gondos munkavégzéssel minimalizálni kell. 49. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a kifogástalan műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 50. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 51. A takarmányozás során a legújabb kutatási eredmények alkalmazhatóságát folyamatosan vizsgálni, az elérhető legjobb technikának és a tartástechnológiának megfelelő megoldásokat alkalmazni kell. 52. Bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrás csak pontforrás létesítési engedély birtokában létesíthető. 53. A telep zöld felületét, az évelő növényeket (fák, bokrok) folyamatosan gondozni kell, az elpusztult egyedeket pótolni szükséges. 54. Az állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Hulladékgazdálkodás 55. A telephely átalakítása, állagmegőrző felújítása során keletkező építési és bontási hulladék feltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 56. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon gyűjteni. 57. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 58. A hasznosítható hulladékok gyűjtése csak szelektíven történhet. 20

21 59. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a hatóság munkatársainak kérésre mindenkor köteles rendelkezésre bocsátani. 60. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a hatóságnak adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. 61. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. Gyűjtőhellyel kapcsolatos előírások: 62. A telephely üzemeltetésének időszakában fenn kell tartani a jogszabályi előírásoknak megfelelő a telephelyi tevékenység során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését biztosító gyűjtőhelyet. 63. A munkahelyi gyűjtőhelyen 200 kg hulladék tárolható egy időben összesen, oly módon, hogy biztosított legyen az elfolyást, elszóródást és környezetszennyezést megelőző tárolás. 64. A munkahelyi hulladék gyűjtőhely gyűjtési kapacitásának folyamatos fenntartása érdekében a munkahelyi gyűjtőhelyről 6 havonta kell a hulladékot gazdálkodónak átadni kezelésre. 65. A munkahelyi gyűjtőhelynek akkora szabad gyűjtési kapacitással kell, hogy rendelkezzen, amely biztosítja a telephely mindenkori termelési volumene során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését. 66. A telephelyi hulladékgyűjtő hely műszaki kialakításának meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Határidő: április 2. Zaj- és rezgésvédelem 67. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 68. A telep zajhelyzetének megváltozását a környezetvédelmi hatóságunkhoz be kell jelenteni. Határidő: folyamatos. Földtani közeg védelme 69. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. 70. A telephelyi tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a földtani közeg veszélyeztetése, károsodása ne következzen be. 71. A tevékenységgel nem okozhatják a vonatkozó jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot földtani közegben. 72. A földtani közeg jó minőségi állapotának biztosítása érdekében, a tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. 21

22 73. Az állattartó épületek padozatának műszaki védelmét folyamatosan ellenőrizni kell és a hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodni szükséges. A tapasztalatokról és az esetleges javításokról évente összefoglaló jelentést kell készíteni. Határidő: tárgyévet követő év március 31., az éves jelentés részeként. 74. A telephelyen keletkező tárgya mennyiségéről, illetve átadásáról nyilvántartást kell vezetni és hatóságunknak be kell mutatni. Határidő: tárgyévet követő év március 31., az éves jelentés részeként. 75. A tevékenység során keletkező hígtrágya en történő elhelyezése csak a ileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Hatóság által kiadott, érvényes engedély birtokában végezhető. 76. A vizek eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló jogszabály szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait be kell tartani. Az október 31. és február 15. közötti tilalmi időszakban az almos- és hígtrágya termőföldre történő kihelyezése tilos. 77. A vonatkozó jogszabály értelmében, a telephelyre vonatkozóan komplex alapállapotjelentést kell készíteni. Az alapállapot-jelentés részeként a földtani közegre vonatkozóan a vizsgálatokat ph, fajlagos vezetőképesség, ammónia, nitrát, nitrit komponensekre kell elvégezni. A mintavételt és a vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti. Határidő: Jelen határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónap. A BAT alkalmazására vonatkozó előírások 78. Az engedélyesnek, mint környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 79. Az engedélyesnek az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell: a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról, valamint arról, hogy minimumra csökkenjenek a létesítmények működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi eken: - a légszennyezés, elsősorban a kiporzásból származó porterhelés, valamint a kellemetlen szaghatások, - a szél által elhordott anyagok okozta i szennyezés, - a forgalom okozta zaj-terhelés, 22

23 - a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás, - a tűzesetek. 80. A karbantartást rendszeresen kell végezni. 81. A telephelyen folytatott tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a földtani közeg szennyeződjön. 82. Az engedélyes köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkor elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni. Műszaki baleset megelőzése és elhárítása 83. A vonatkozó jogszabályok értelmében, engedélyesnek a jelen engedély keretében végzett tevékenység folytatásának ideje alatt mindenkor érvényes üzemi kárelhárítási tervvel kell rendelkeznie. 84. Eleget kell tenni az érvényben lévő, elfogadott üzemi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségeknek. 85. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. 86. Az engedélyesnek a jelenleg érvényben lévő üzemi kárelhárítási terv lejártát megelőzően aktualizált üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni és benyújtani hatóságunkra 2 példányban. Határidő: november 30. A tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások 87. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére, vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően, az engedélyes köteles hatóságunk egyetértésével leszerelni a környezet-szennyezést okozó gépeket, biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket, gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról. 88. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 89. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 90. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott en lévő, illetve az adott en megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 91. A tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása előtt állapotvizsgálati dokumentáció, hatóságunkra történő benyújtásával kell igazolni, hogy a földtani közegben környezeti kár nem következett be. Adatrögzítés, adatszolgáltatás és jelentéstétel a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság részére 92. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 23