Tárgy: Egységes környezethasználati engedély H A T Á R O Z A T

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g Szám: /2012. Előadó: dr. Séra Judit (jejt) Privitzer Jenő (KEX) Filakné Enyedi Anrdrea (KEX) Kovács Viktor (TVO) Csókási Anita (KEX) Tárgy: Egységes környezethasználati engedély H A T Á R O Z A T A Felsőszentiváni META Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft. (6447 Felsőszentiván, Jókai u. 1.) megbízásából az Enviro- Land BT. (7631 Pécs, Hórukk-domb 9.) által készített egységes környezethasználati engedély öt éves környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a Felsőszentiván, Külterület 0196/29, 0196/30, 0196/31, 0196/32 hrsz. alatti telephelyen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. b) pontja szerinti tevékenység (létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint férőhely 30 kg-on felüli sertések számára) végzéséhez egységes környezethasználati engedélyt adok a következők szerint. Engedélyes neve: Felsőszentiváni META Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft. Székhelye: Felsőszentiván, Jókai u. 1. Környezetvédelmi Ügyfél Jele (KÜJ száma): A telephely Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ száma): IPPC KTJ szám (hízó): NOSE-P kód: EKHE besorolás (hízó): 11. b. Tulajdonos: Felsőszentiváni META Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft. Székhelye: Felsőszentiván, Jókai u. 1. Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: nagy létszámú állattartás Sertéstenyésztés TEÁOR szám: Folytatásának helye: Felsőszentiván, Külterület, hrsz.: 0196/29, 30, 31, 32. Súlyponti EOV koordináták: EOV koordinátái: X= m. Y= m. Férőhelyszám: 460 db koca db hízó 12 db kan 260 db tenyészkoca süldő db választott malac Hízókibocsátás: db/év. Tevékenység: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 11. pontja szerinti nagy létszámú állattartás 11. b. pont: 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára A környezetvédelmi vizsgálatot végző neve: Enviro-Land Bt. (7631. Pécs, Hórukk-domb 9.) A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A telephely elhelyezkedése: A telephely Felsőszentiván település külterületén (rémi úton), a 0196/29, 30, 31. és 32. helyrajzi számú területeken van. A telephely összes területe 10,555 ha, melyből a beépített terület kb m 2. A terület a Kígyós (VII) vízgyűjtő területéhez tartozik. Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás Központ: H-P: 9:00-11:30, továbbá H és Cs 12:30-15:00, Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 atiktvf@atiktvf.hu, Honlap:

2 2 Általános ismertetés: Hízókibocsátás: db/év. A telephely kapacitása: 460 db koca db hízó 12 db kan 260 db tenyészkoca süldő db választott malac A telepen 19 db állattartó épület található, melyekből 7 db épület hígtrágyás technológiával, 12 db épület pedig almos technológiával üzemel. A telephelyen vágás nem történik. Az állattartási tevékenység során felhasznált takarmány első fázisát készen vásárolják (Prestarter). A vásárolt táp antibiotikumot nem tartalmaz. A tartás és tenyésztés során felhasznált, gyártott takarmánykeverék ömlesztett formában az ólak előtt lévő tároló tornyokban van elhelyezve kietetésig. A telepen az ólak végénél lévő takarmánytároló tornyokból gépi kiosztással történik a korcsoportoknak megfelelő takarmány ellátás. Az önetetőkből a takarmányhoz a beépített szopóka segítségével az állatok vizet engednek, így csurgalékvíz nélküli nedves darás etetés valósul meg. A malacnevelő- és a battériás fiaztató épületeket 1 db 45 kw és 1 db 18 kw névleges hőteljesítményű földgázüzemű kazánnal fűtik. Az állattartó épületek szellőztetése részben természetes, részben mesterséges (ventillátorok) módon van megoldva. A ventillátorok üzemeltetése időszakos. Az állattartó épületekben először mechanikai tisztítással tisztítják az ólakat, majd a magasnyomású mosóberendezéssel történik a lemosás. A hígtrágya zárt csatornákon kerül az ólak végében lévő trágyatározó aknákba. Az ólak végében lévő trágyatározó műtárgyakból egy 8 m 3 -es szippantó kocsi gyűjti össze a hígtrágyát és viszi ki a telepen lévő m 3 -es szigetelt hígtrágya tározóba. A hígtrágya tározó alkalmas több mint 6 havi hígtrágya mennyiség tárolására. A tározóból Bauer locsoló berendezéssel kerül a hígtrágya kilocsolásra a környező termő földekre. Évente a vetésforgónak megfelelően, de kb. 2-3 alkalommal kerül kilocsolásra a hígtrágya. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Fűtés: A szociális épület fűtését 1 db 18 kw névleges hőteljesítményű gázkazán biztosítja. A malacnevelő- és a battériás fiaztató épületeket 1 db 45 kw és 1 db 18 kw névleges hőteljesítményű földgázüzemű kazánokkal fűtik. A telephely épületeit 140 kw alatti hőteljesítményű földgázüzemű tüzelőberendezésekkel fűtik, így a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében bejelentés köteles pontforrás a telephelyen nem működik. Szellőzés: Állattartó épület szellőzés technológia Hizlalda (H1, H2, H3, H4, H5, H6) H1: 3-3 db ALM 126/4 fali ventillátor almos trágyás H2,H3: 4-4 db axiálventillátor, 2-2 db Ziehl hígtrágyás ventillátor Malacnevelő (M1, M2, M3) M3: db ALM 126/4 fali ventillátor almos trágyás hígtrágyás Fiaztató (F1, F2, F3, F4) természetes hígtrágyás Süldőszállás TK1C természetes almos trágyás Kocaszállás (TK1A, TK1B, TK2) természetes almos trágyás hígtrágyás Kanszállás természetes almos trágyás

3 3 Állattartó épületek: Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Az állattartó épületekre mint bűzkibocsátó forrásokra jellegük miatt kibocsátási határérték nem határozható meg. Állattartó épületek légtechnikája: Az állattartó épületek szellőztetése részben természetes, részben mesterséges (ventillátorok) módon van megoldva. A ventillátorok üzemeltetése időszakos. Takarmányozás: Az állatok etetéséhez szükséges takarmányt külső telepről szállítják a sertéstelepre. A takarmányt az ólak előtt lévő tároló tornyokban tárolják a felhasználásig. Az optimális anyagfelhasználást az ólakban önetetők és önitatók biztosítják. A takarmánytároló silók feltöltésekor a porkibocsátást a légzőnyílásokra szerelt zsákos porleválasztókkal minimalizálják.. Járműforgalom hatása a levegőre: A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás a közút forgalma által okozott szennyezéshez képest nem jelentős, így az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás sem számottevő. Hígtrágya tárolás: A telephelyen keletkező hígtrágyát nyitott felületű tározóban gyűjtik. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: A keletkező állati hullát a telephely NY-i részén kialakított épületben, fedett konténerben gyűjtik az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrtnek ártalmatlanításra történő átadásig. Az állatgyógyászati hulladékokat a telep K-i részén lévő 10 m 2 -es fedett, zárt, betonozott aljzatú helyiségben elkülönítetten, megfelelő gyűjtőedényekben gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át ártalmatlanításra. A telepre a takarmányokat, takarmánykeverékeket ömlesztett formában szállítják be, valamint gépjárműjavítást, karbantartást nem végeznek, így e tevékenységekből hulladék nem keletkezik. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A kommunális hulladékokat hulladékgyűjtő edényzetben gyűjtik, amit szerződés alapján a Felsőbácskai Hulladékgazdálkodási Kft. szállít el hulladéklerakó telepre. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék További kezelés a Helyszínen történő Telephelyen kívüli kezelés EWC kód Megnevezése helyszínen hasznosítás módja nem fertőző betegségben elhullott állati tetemek nincs nincs átadás engedéllyel állatgyógyászati hulladék * rendelkezőnek kommunális hulladék nincs nincs átadás ártalmatlanításra Hulladék nyilvántartás: A Kft. jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Zajvédelmi szempontból a telephely elhelyezkedése kedvező, mert az összefüggő lakott területtől távol helyezkedik el. A közvetlen környezetben - hatásterületen zajtól védendő épület, terület nem található.

4 4 A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK Vízellátó rendszer: A Felsőszentiváni META Állattenyésztési és Kereskedelmi Kft. (6447. Felsőszentiván, Jókai út. 1.) részére a Felsőszentiván, 0196/29, 30, 31, 32 hrsz. alatti sertéstelep vízellátását biztosító 1 db kút vízjogi üzemeltetési engedélyét a K6K7227/2006. számú egységes környezethasználati engedély tartalmazta. A telep egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedélyének kiadása folyamatban van felügyelőségünkön. Lekötött vízigény: m 3 /év (visszamenő hatállyal április 26.-tól) Vízellátást biztosító kút műszaki paraméterei: - talpmélysége: 140,0 m - kataszteri száma: K.7. - csövezése: 0,0 30,5 m-ig 240 mm acélcső 0,0 101,0 m-ig 165 mm acélcső 77,6 140,0 m-ig 133 mm acélcső - szűrőzés: 129,06 135,56 m között a 133 mm átm. acélcső szűrőcsővé kiképezve A kút engedélyezéskori (1993.) víztermelési adatok: - nyugalmi vízszint: - 3,0 m - vízhozam: 100,0 l/p ( -4,2 m-nél) 200,0 l/p ( -7,6 m-nél) 300,0 l/p (-11,3 m-nél) - max. kitermelhető vízhozam: 200 l/p - koordinátái az EOV szerint: X = 96,948 km (6) Y = 660,103 km (6) - CH4 tartalom: 0,61 l/m 3 ( Vízépszolg-94 Kft. laboratóriuma) - kútakna kialakítása: 2,60 x 2,30 x 2,35 m - gépészete: 2 db TA 16/III. VZ. 213/4 tip. centrifugál szivattyú egyenkénti vízszállító kapacitása: 200 l/p - nyomásfokozó: 12 m 3 -es hidroglóbusz Vízmérés: vízmérő órával (hitelesítési bizonyítvány száma: 011/M/2007. MOM 7706 típusú, gyártási szám, érv.: december 31.) Tűzivíz tározó műtárgyak: A telepen található 1 db 100 m 3 -es és 1 db 120 m 3 -es hasznos kapacitású tűzivíz tározó műtárgyak műszaki állapotának ellenőrzéséről szólójegyzőkönyvet a felülvizsgálati dokumentációhoz csatolták. Vízigény számítás: Kommunális: 90,0 m 3 /év. Itatóvíz: m 3 /év. Technológiai (ólak takarítása): 730 m 3 /év. Tűzivíz igény: 220,0 m 3 /év. Kerékfertőtlenítő vízigénye: 78,0 m 3 /év. Összes, számolt vízfogyasztás: m 3 /év. Vízhasználat jelege (VKJ): gazdasági célú állattartó telepi vízhasználat: m 3 (98,26 %). (220 m 3 /év tűzivíz VKJ mentes). Igényelt éves vízfelhasználás: m 3. Kommunális szennyvíz gyűjtés és elhelyezés: A szociális szennyvíz mennyisége: 1 m 3 /d, melyet zárt tárolóban gyűjtenek. Szippantás után a jánoshalmi szennyvíztelepre szállítják.

5 5 Az itatáshoz a víztakarékos szopókás önitatókat használnak, melyek az önetetőkbe kerültek beépítésre, felesleges vízelfolyás, csepegés nincs. Az állatok etetéséhez száraz takarmányt használnak. A telepen mellék vízmérő órákat nem üzemeltetnek. A szociális vízigény mérésére terveznek 1 db mellék vízmérő óra felszerelését, azonban további mellék vízmérő órák felszerelése, a telepen üzemeltetett technológiákhoz tartozó épületek szétszórtsága miatt nem gazdaságos. Állattartó épültek: Épület megnevezése Férőhely kapacitás (db) Padozat anyaga Tartásmód H1 hizlalda 783 beton almos H2 hizlalda 920 beton almos H3 hizlalda 920 beton almos H4 Hizlalda 1265 beton hígtrágyás H5-H6 kifutós hizlaldák 692 beton almos M1 malacnevelő 420 beton almos M2 malac utónevelő 530 beton almos M3 malac utónevelő 1600 beton hígtrágyás F1 fiaztató 33 beton hígtrágyás F2 fiaztató 28 beton hígtrágyás F3 fiaztató 28 beton hígtrágyás F4 fiaztató. 60 beton hígtrágyás TK1A tenyészkoca szállás 80 beton almos TK1B tenyészkoca szállás 100 beton almos TK1C tenyész süldő szállás 260 beton almos TK2 tenyészkoca szállás 280 beton hígtrágyás KSZ kan szállás 12 beton almos Karantén épület - beton almos A benyújtott dokumentáció szerint a telepen lévő állattartó épületek aljzata szulfátálló beton, azok műszaki felülvizsgálatáról szóló dokumentációt nem csatoltak. A H5 és H6 jelű kifutó hizlaldák használaton kívül vannak, azok teljes aljzat, oldalfal, tetőjavítási munkálatait a év során végzik el. A munkálatok során a kifutókat megszüntetik. Hígtrágya kezelés- elhelyezés: Az állattartó épületekben először mechanikai tisztítással tisztítják az ólakat, majd a magasnyomású mosóberendezéssel történik a lemosás. A hígtrágya zárt csatornákon kerül az ólak végében lévő trágyatározó aknákba. Az ólak végében lévő trágyatározó műtárgyakból egy 8 m 3 -es szippantó kocsi gyűjti össze a hígtrágyát és viszi ki a telepen lévő m 3 -es szigetelt hígtrágya tározóba. Hígtrágya gyűjtő műtárgyak: Mennyiség (db) Anyaga Térfogat (m 3 ) 6 vasbeton 25 5 vasbeton 30 2 vasbeton 50 4 vasbeton 100 A műtárgyak vízzáróságát igazoló dokumentumot csatolták. A tározóból Bauer locsoló berendezéssel kerül a hígtrágya kilocsolásra a környező termő földekre. Évente a vetésforgónak megfelelően, de kb. 2-3 alkalommal kerül kilocsolásra. A telepen 2009-ben m 3, 2010-ben m 3 hígtrágya keletkezett. A trágyatároló műtárgy alkalmas a telepen 6 hónap alatt keletkező hígtrágya biztonságos tárolására. A hígtrágya tároló medence mérete, térfogata: medence száma mérete (m) térfogata (m 3 ) Felülete (m 2 ) I. 55 x 55 x 2,5 6244,0 3025,0

6 6 A medence koronaszintje a talajszinthez viszonyítva: 0,7 m. A medence fenékszintje a talajszinthez visszonyítva: - 2,0 m. Rézsűhajlás : 1 : 1. A szigetelés anyaga: HDPE geomembrán. A medence alatt - a szerves anyagok lebomlásakor keletkező gázok elvezetésére - 15 db perforált műanyag dréncsövet helyeztek el. Hígtrágya termőföldi kihelyezése: A telepen keletkező hígtrágyát a Bács- Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 12.2/2397/4-TAL/2008. számú megvalósulási engedélye alapján helyezik ki mezőgazdasági területre. Az engedély október 31-ig érvényes. Almos trágyatárolás: A telepen egy 621,18 m 2 (30,6x20,3) es szigetelt almos trágyatároló műtárgyat üzemeltetnek. A tároló hasznos kapacitása: m 3 (kb. 900 tonna) A Felsőszentiván, külterület 0196/30. hrsz. alatt megvalósult trágyatároló használatbavételi engedélyének fénymásolatát csatolták (Baja Város jegyzője, száma: VII /2010.). A telepen 2009-ben 690 tonna, 2010-ben pedig 550 tonna almos trágya keletkezett. A trágyatároló műtárgy alkalmas a telepen 6 hónap alatt keletkező almos trágya biztonságos tárolására. A telepen alom anyagként szalmát használnak. Az almos tartástechnológiájú ólakból naponta eltávolítják a trágyát és újra almoznak. Az ólakban megfelelő mennyiségű szalmát használnak, így tiszta, száraz pihenőteret biztosítanak az állatoknak. Az almos tartástechnológiájú ólakból kitermelt almos trágyát - az ólak mellett található aknákból (átmeneti tárolás) - a szigetelt trágyatároló műtárgyba szállítják trágyaszállító pótkocsival, ahonnan évente általában két alkalommal kerül kiszállításraátadásra a környező földeken gazdálkodóknak. Csapadékvíz elvezetés- elhelyezés: A dokumentáció szerint a telepen fedetlen kifutót nem üzemeltetnek, trágyával szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A telepen található tiszta csapadékvíz elvezető árkok nem rendelkeznek kivezetéssel, gyakorlatilag szikkasztó árokként működnek. Az állattartó épületekre összességében 900 méter új esőcsatorna került felhelyezésre pályázati forrásból. Felszíni víz: A telep a Kígyós csatorna jobboldali mellékágának vízgyűjtőjéhez tartozik, a vízgyűjtőhatár közelében van. Közvetlenül a telep É-végén folyik el a Bokodi Kígyós csatorna jobb oldali mellékága. A vízfolyás időszakos. Monitoring rendszer: A szennyezés lebomlásának nyomon követése céljából a hígtrágya tároló környezetében 2 db talajvíz megfigyelő kutat építettek. A 2 db figyelőkút műszaki adatai: 1. sz. figyelőkút: A kút helye EOV koordináták szerint: X = 96,860 km Y = 660,580 km Talpmélység: 5,7 m Csövezése: + 0,8 5,7 m-ig 90 mm acélcső Szűrőzés: - 3,0 5,0 m között 2. sz. figyelőkút: A kút helye EOV koordináták szerint: X = 96,830 km Y = 660,623 km Talpmélység: 5,7 m Csövezése: + 0,8 5,7 m-ig 90 mm acélcső Szűrőzés: - 3,0 5,0 m között

7 7 Kútfej lezárása: védősapkával. Üzemi kárelhárítási terv: Az engedélyes üzemi kárelhárítási terve az /2008. számú határozattal került elfogadásra. Üzemanyag tárolás: A telepen nem tárolnak üzemanyagot, a munkagépek tankolását külső üzemanyagtöltő állomáson végzik. A tankolt üzemanyagról könyveléstechnikai nyilvántartást vezetnek. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA A telepen villamos energiát, földgázt és gázolajat használnak fel a sertéstartási technológiában. A tenyésztéshez felhasznált energia a következő: Földgáz: m 3 /év. Elektromos energia: kwh/év. A telepen primer energiafajtaként földgázt használnak fel a szociális épületben, a malacnevelőkben és a battériás ellető épületekben. Villamos energiát kizárólag az épületek belső és a telephely térvilágítására használnak fel. A lámpatestek, burák takarításátpormentesítését rendszeresen elvégzik. Gázolajat a telepen üzemeltetett gépek működtetésére használnak. A munkagépek tankolását külső üzemanyagtöltő állomáson végzik. A tankolt üzemanyagról könyveléstechnikai nyilvántartást vezetnek. Az épületek szigetelése és hőtechnikai jellemzői: Az állattartó épületek külső szigeteléssel nem rendelkeznek ((tégla falazattal rendelkeznek), csak mennyezet vagy tetőszigeteléssel. Az épületek tetőszerkezetét folyamatosan karban tartják. Vízfelhasználás: a telepen mellék vízmérő órákat nem üzemeltetnek. A szociális vízigény mérésére terveznek 1 db mellék vízmérő óra felszerelését, azonban további mellék vízmérő órák felszerelése a telepen üzemeltetett technológiákhoz tartozó épületek szétszórtsága miatt nem gazdaságos. TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM Az érintett ingatlanok védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek nem képezik részét. A tárgyi telephely üzemelésével szemben, tekintettel arra, hogy az már a 80-as években is üzemelt tájvédelmi problémák sem merültek fel. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A sertés hizlaló telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. BAT-nak való megfelelés: A telepen a BAT követelményeinek megfelelő hígtrágya kezelési, - tárolási, és ártalmatlanítási technológiát valósítottak meg. Biztosított a 6 havi trágyatárolási kapacitás.

8 8 Az itatáshoz a víztakarékos szopókás önitatókat használnak, melyek az önetetőkbe kerültek beépítésre, felesleges vízelfolyás, csepegés nincs. Az állatok etetéséhez száraz takarmányt használnak. A telepen mellék vízmérő órákat nem üzemeltetnek. A szociális vízigény mérésére terveznek 1 db mellék vízmérő óra felszerelését, azonban további mellék vízmérő órák felszerelése a telepen üzemeltetett technológiákhoz tartozó épületek szétszórtsága miatt nem gazdaságos. A telepen víztakarékos trágyakezelő rendszert üzemeltetnek. Az állattartó épületekben először mechanikai tisztítással tisztítják az ólakat, majd a magasnyomású mosóberendezéssel történik a lemosás. Az itatási valamint a víztakarékos tisztítási technológia megfelel a BAT előírásainak. A hígtrágya zárt csatornákon kerül az ólak végében lévő trágyatározó aknákba. Az ólak végében lévő trágyatározó műtárgyakból egy 8 m 3 -es szippantó kocsi gyűjti össze a hígtrágyát és viszi ki a telepen lévő m 3 -es szigetelt hígtrágya tározóba. A hígtrágya tározó alkalmas több mint 6 havi hígtrágya mennyiség tárolására. A sertések férőhely szükséglete mindenhol megfelel az állategészségügyi törvényben meghatározottaknak. Az etetőitatórendszer gazdaságos táp és víztakarékos felhasználást biztosít. Az ólak megfelelő szellőztetése és hőigény biztosításával az optimális sertéstartás, nevelés biztosítható. A vízvezeték rendszer telepen belüli felújítását szükség szerint folyamatosan elvégzik. A telep hatásterületén zajtól védendő létesítmény nincs. A telepen felhasznált anyagokról és a keletkező anyagokról nyilvántartást vezetnek, papír alapon, üzemnapló formátumban. A telepen lévő állatállományról, a termékenyítésekről, a születésekről, elhullásokról folyamatos, naprakész nyilvántartást vezetnek. Környezetvédelmi panasz-bejelentés az elmúlt 5 évben a telephelyre vonatkozóan nem történt. ELŐÍRÁSOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉS ÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉ T ELEI: 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Semmiféle olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak írásbeli hozzájárulása nélkül. 3. Az engedély a maximális állatlétszámra vonatkozik. 4. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. 5. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENY SÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések: 6. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 7. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell.

9 9 8. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 9. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 10. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 11. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 12. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 13. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 14. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés: 15. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés: 16. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni: - Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tiszapart 17., Tel.: (62) Fax: (62) a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén. - A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3. telefon: 76/ , fax: 76/ ): tűz és katasztrófahelyzet esetén, - A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Hatóságát (6000 Kecskemét Halasi u. 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ):

10 10 fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, - A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12.; telefon: 76/ , fax: 76/ ): az emberi egészséget veszélyeztető veszély esetén. Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 17. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 18. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként) 19. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 20. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 21. A belső auditról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként) 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. KIBOCSÁTÁSOK A LEVEGŐBE FORRÁSOK, LÉGSZENNYEZŐ ANYAG KIBOCSÁTÁSOK, KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEK, ELŐÍRÁSOK Állattartó épületek: Az állattartó épületek, mint források jellege miatt a légszennyező anyagokra kibocsátási határérték nem határozható meg. Az állattartó épületek szellőző kürtőin keresztül a környezeti levegőbe az állattartásra jellemző szag anyag diffundál. Előírások: 23. Az állattartó épületekben minimum napi rendszerességgel kell alapos takarítást végezni. Az állattartási technológiája levegővédelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Takarmányozás: A telephelyre közúton szállítják az állatok életkorának megfelelő beltartalmú takarmány mennyiséget. Előírások:

11 A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 25. A takarmányok nyersfehérje tartalmát a lehető legminimálisabb szintre kell szorítani. 26. A diffúz kiporzást a takarmány szállító és tároló rendszer tömítetlenségeinek megszüntetésével, továbbá a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. A takarmányozás teljes technológiai folyamata megfelel a BAT követelményeinek, biztosítva ezzel a minimális légszennyező anyag kibocsátást. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Trágyakezelés, trágyatárolás: Előírások: 27. A 306/2010. (XII. 23.) Kormány rendelet szerint a telep üzemeltetése során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 28. A hígtrágya bioenzimes kezelése esetén, a kezelésre használt szer nevét, mennyiségét, a kezelés helyét és időpontját üzemnaplóban kell napra készen vezetni. Az üzemnaplóhoz csatolni kell a felhasznált készítmény beszerzését igazoló számlák másolatát. 29. A híg fázisú trágya termőföldre való kihelyezése nem okozhatja lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülését. 30. A telepről kiszállított és kijuttatott hígtrágyát max. 24 órán belül be kell a talajba dolgozni. A trágyakezelés-trágyatárolás technológiája megfelel a BAT levegővédelmi követelményeinek. Az előírásaink a trágyakezelés-trágyatárolás technológiájához kapcsolódó források bűzkibocsátását hivatottak mérsékelni, mind rövid, mind hosszú távon. A trágyakezelés-trágyatároláshoz kapcsolódó bűzkibocsátó források jellege miatt kibocsátási határérték nem határozható meg. A telep üzemeltetője a trágyakezelésnél alkalmazó szagcsökkentő anyag adagolásának lehetőségét vizsgálja, szagcsökkentő anyag (pl. bioenzim) adagolását tervezi bevezetni. Levegő környezetterhelése 31. Az állattartó telep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 32. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. -ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 33. Az állati eredetű hulladékokat az ártalmatlanítónak való átadásig zárt, csöpögés mentes konténerben kell gyűjteni. 34. Az állati hulladékok gyűjtése, kezelése során be kell tartani a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásait. 35. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 36. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 37. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 38. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint. 39. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hatályos, hulladékgazdálkodásról szóló törvényben előírtakat kell betartani.

12 12 A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Előírások: 40. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 41. A telep zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos A felülvizsgálati dokumentációban leírtak szerint a létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A hatásterületen zajtól védendő létesítmény nincs. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. 3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. 1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásának szükségességét meg kell vizsgálni. FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Előírások: 42. A szociális szennyvíz elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március A szociális szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani. 44. Az üzemi vízminőségi kárelhárítási terv adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról gondoskodni kell. 45. A beépítésre kerülő mellék vízmérő óra felszerelését igazoló dokumentum fénymásolatát meg kell küldeni felügyelőségünk részére, mely tartalmazza az óra típusát és gyártási számát. Határidő: szeptember A vízmérő órák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. Határidő: folyamatos. 47. A hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. 48. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell. 49. A kúton üzemeltetett vízmérő óra hitelesítési bizonyítványának a fénymásolatát meg kell küldeni felügyelőségünk részére. Határidő: március A telepen üzemeltetett hígtrágya elvezető csatornarendszer és az állattartó épületek padozatának a műszaki felülvizsgálatát el kell végezni, amennyiben szükséges a hatályos környezetvédelmi jogszabályi előírásoknak megfelelően fel kell újítani és a műszaki felülvizsgálat és a felújítás kivitelezését igazoló dokumentumok fénymásolatait arra jogosult szakember aláírásával meg kell küldeni felügyelőségünk részére. Határidő: december A felszíni vizek külön jogszabályban meghatározott parti sávjában (5 méteres sáv) a hígtrágya kijuttatást nem szabad folytatni.

13 13 A 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet alapján a tevékenység csak megfelelő műszaki védelem mellett folytatható. A telepen mellék vízmérő órákat nem üzemeltetnek. A szociális vízigény mérésére 1 db mellék vízmérő óra felszerelését tervezik. A telep vízellátását biztosító kúton hitelesített vízmérő óra található. A vízkészlet járulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) kimondja, hogy a VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiség-mérővel kell megállapítani. A vízmérő óra állását rendszeresen, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A telep üzemi kárelhárítási tervét felügyelőségünk az /2008. számú határozatával hagyta jóvá. A tervet a terv készítésére kötelezettnek - a változások átvezetésétől függetlenül ötévente felül kell vizsgálnia. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. A kúton üzemeltetett vízmérő óra dokumentációhoz csatolt hitelesítési bizonyítványa szerint a vízmérő óra hitelesítése december 31 - ig érvényes. A K6K7227/06. számú egységes környezethasználati engedély 5.3. vízvédelemmel kapcsolatos előírások című fejezet pontjában került előírásra, hogy a hígtrágya elvezető csatornahálózat és az ólak vízzáróságát ellenőrizni kell, a szükség szerinti javításukat el kell végezni. A Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága én kelt 12.2/2397/4-TAL/2008. számon megvalósítási engedélyt adott a telephelyen képződő hígtrágyának a Felsőszentiván, külterület 0194/2; 0196/34; 0196/36; 0198/8-10; 0198/18-19; 0198/22; 0198/25; 0217/13-14; 0234/1-7 és 0238/16-17 hrsz-ú ingatlanokon történő elhelyezésére. Az Igazgatóság hivatkozott számú határozatában lakott területektől, országos közutaktól, élelmiszeripari üzemektől és tanyáktól állapított meg biztonsági övezetet. A Felsőszentiván, külterület 0194/2; 0198/8-10 és 0198/18-19 hrsz-ú ingatlanok a Bácsbokodi-Kígyós csatorna, míg a Felsőszentiván, külterület 0234/1-7 hrsz-ú ingatlanok a Szekeres csatorna mentén húzódnak. A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti parti sáv szélességében a hígtrágya kijuttatása nem megengedett. FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK Előírások: 52. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 53. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyező anyag típusa (Ki) Foszfát (PO4 3- ) µg/l 500 K2 Nitrát mg/l 50 K2 Ammónium µg/l 500 K2 Szulfát mg/l 250 K2 54. Folyamatosan üzemeltetni kell a kiépített monitoring rendszert, az eredményeket és az azokon alapuló értékelést évi rendszerességgel kell megküldeni az ATI-KTVF részére a tárgyévet követő március 31-ig. 55. A minták vizsgálatát a következő komponensekre kell elvégezni: ph, ammónium, nitrát ionok, szulfát és foszfát. 56. A sertés telep felszín alatti vizek minőségi állapotában bekövetkező esetleges minőségi változások ellenőrzésére a meglévő monitoring rendszert 1 db talajvíz figyelőkúttal ki kell egészíteni (kontroll kút a háttér szennyezettség megállapításához), a szükséges vízjogi létesítési engedély kérelmet be kell nyújtani felügyelőségünkre. Határidő: március 31.

14 14 A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A sertéstelepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet. A K6K7227/06. számú egységes környezethasználati engedély 5.3. vízvédelemmel kapcsolatos előírások című fejezet pontja szerint a telepen 2 db meglévő monitoring kút üzemel a szennyezés lebomlásának nyomonkövetése céljából a hígtrágya tároló környezetében. A talajvíz figyelőkutak vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a nitrát koncentrációk jelentősen meghaladják a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott B szennyezettségi határértéket. A háttér szennyezettségi állapotát jelenleg nem ellenőrzik talajvíz figyelőkúttal (kontroll talajvíz figyelőkút). A háttér szennyezettségi állapotának ismerete szükséges a talajvíz minőségi változásának hosszú távú értékelhetőségéhez és a szigetelt szerves trágya tároló műtárgyak környezetében esetlegesen emelkedő szennyező anyag koncentráció forrásának meghatározásához. A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírások: 57. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni az esetlegesen környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról. 58. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 59. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 60. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások telesítésével biztosítani kell a környezet védelmét. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖ Z L ÉS ÉS JELENTÉSTÉTE L A F ELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE 61. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 62. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 63. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 64. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor felügyelőség részére hozzáférhetőséget kell biztosítani. 65. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 66. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 67. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 68. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 69. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. - KÜJ, KTJ;

15 15 - A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz, Pf.); - A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz); - A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); - TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); - A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; - Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; - Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); - A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); - NOSE-P kód. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048 Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága Éves adatszolgáltatás Beadási határidő Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés évente március 01. A sertéstelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai évente március 31. FAVI környezethasználati monitoring adatlapok és a FAVI Eng. adatlapok változás esetén történő benyújtása évente március 31. Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: keletkezett hulladékok technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: Technológia bűzkibocsátása, csökkentésére tett intézkedések. Takarmány összetétel, évente és felhasználás vizsgálata. Telep éves ammónia és metán március 31. diffúz kibocsátása. Vízvédelem: Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás Szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége Monitoring rendszer vizsgálat és értékelő jelentés (talajvíz vizsgálati beszámoló) Energiahatékonysági belső audit 5 évente március 31. Eseti beszámolók

16 16 Panaszok (ha voltak) A bejelentett események összefoglal eseti eseti Panasz beérkezését követő 1 hónapon belül Az eseményt követő 1 hónapon belül Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása. Az egységes környezethasználati engedély érvényességi ideje: február 15. Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzésének kötelezettsége alól. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani a felügyelőségre. SZAKHATÓSÁGOK ELŐÍRÁSAI: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által megküldött dokumentációban foglaltak alapján a Felsőszentiváni META Kft (6447 Felsőszentiván, Jókai út 1.) Felsőszentiván, külterület 0196/29, 0196/30, 0196/31, 0196/32 hrsz» alatti sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének kiadásához környezetegészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. A tevékenység végzése nem járhat a környezeti levegő olyan mértékű terhelésével, amely légszennyezést okoz, vagy határértéken felüli légszennyezettséget idéz elő, és tilos a lakosságot zavaró bűzterhelés is. 2. Az üzemi létesítményből származó zaj a védendő homlokzatoknál nem haladhatja meg a vonatkozó határértékeket. 3. Az üzemelés során keletkező kommunális sziláid és folyékony hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a bűz- és szaghatást is csökkenti. 4. A veszélyes anyagokkal/keverékekkel tevékenységet végzők kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságának biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, folyamatosan biztosított legyen. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Felsőszentiván Község Jegyzője: Az Enviro- Land BT. (7631 Pécs, Hórukkdomb 9.) által készített Felsőszentiváni META Kft. (6447 Felsőszentiván, Jókai u 1.) Felsőszentiván 0196/29, 0196/30, 0196/31, 0196/32 hisz alatti sertéstelepre irányuló környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján, kérelmére szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Fenti szakhatósági nyilatkozatot a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. alapján a 4. sz. melléklet 4. pontjára tekintettel adtam ki. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága: A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény - és Talajvédelmi Igazgatósága, mint első fokon eljáró talajvédelmi hatóság, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére, valamint a megküldött dokumentáció (készítette: Enviro Land Bt., 7631 Pécs Hórukk-domb 9., készült: július 25.) alapján T A L A J V É D E L M I S Z A K H A T Ó S Á G I Á L L Á S F O G L A L Á S - á t