BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATALA

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATALA KTFO-azonosító: /2018. Ikt.szám: BK-05/KTF/ /2017. Ügyintéző: Privitzer Jenő Domokos Antal Retkesné Dudás Melinda Kormos Tamás Németh Klára dr. Séra Judit Andrásné Nemes Edit Szegfű Réka Telefon: 76/ Tárgy: Felsőszentiváni META Kft. Felsőszentiván sertéstelep egységes környezethasználati engedély öt éves felülvizsgálata H A T Á R O Z A T A Felsőszentiváni META Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft. (6447 Felsőszentiván, Jókai u. 1.) által november 28. napján benyújtott, az ENVIRO-LAND Bt. (1111 Budapest, Lágymányosi u. 12. fszt. 2. ) által készített, Felsőszentiván 0196/29; 30; 31; 32 hrsz. alatti sertéstelepre vonatkozó /2012.; /2016.; /2016. számú határozatokkal módosított //2012. számú egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálati dokumentációja alapján a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 11. b) pontja (Nagy létszámú állattartás, intenzív sertéstenyésztés, több mint férőhely 30 kg-on felüli sertés számára) szerinti tevékenység folytatásához egységes környezethasználati engedélyt adok a következők szerint. AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Engedélyes neve: Felsőszentiváni META Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft. Székhelye: Felsőszentiván, Jókai u. 1. KÜJ száma: A telephely KTJ száma: IPPC KTJ szám (hízó): NOSE-P kód: EKHE besorolás (hízó): 11. b. Tulajdonos: Felsőszentiváni META Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft. Székhelye: Felsőszentiván, Jókai u. 1. Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: Nagy létszámú állattartás Sertéstenyésztés TEÁOR szám: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Jogi és Hatósági Nyilvántartó Osztály Cím: 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2., Pf / , kornyezetvedelem@bacs.gov.hu

2 Folytatásának helye: Felsőszentiván, Külterület, hrsz.: 0196/29, 30, 31, 32. Súlyponti EOV koordináták: EOV koordinátái: X= m. Y= m. Férőhelyszám: Korcsoportok Maximális férőhely-kapacitás (db) Tenyészkoca 679 Hízó Tenyészkan 12 Tenyészkoca-süldő 153 Választott malac Hízókibocsátás: db/év Tevékenység: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 11. pontja szerinti nagy létszámú állattartás 11. b. pont: 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára A környezetvédelmi vizsgálatot végző neve: Enviro-Industry Kft. (7631. Pécs, Hórukk-domb 9.). A TELEPHELY ELHELYEZKEDÉSE Elhelyezkedés: A telephely Felsőszentiván település külterületén (rémi úton), a 0196/29, 30, 31. és 32. helyrajzi számú területeken van. A telephely összes területe 10,555 ha, melyből a beépített terület kb m 2. A terület a Kígyós (VII) vízgyűjtő területéhez tartozik. A TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE Tartástechnológia: A telephelyen a évben elvégzett technológiai változtatások után az állattartó épületek férőhelykapacitása, az állattartás technológiája az alábbiak szerint határozható meg: Épület megnevezése Maximális férőhely-kapacitás (db) Műszaki tulajdonságok Állattartás technológiája H1 hízlalda 783 beton padozat almos H2 hízlalda 920 beton padozat almos H3 hízlalda 920 beton padozat almos H4 hízlalda beton padozat hígtrágyás H5 hízlalda 306 beton padozat almos H6 hízlalda 370 beton padozat almos H7 hízlalda 319 beton padozat almos M1 malacnevelő 847 beton padozat hígtrágyás M2 malacnevelő 530 beton padozat almos M3 malacnevelő beton padozat hígtrágyás TK1 kocaszállás 280 beton padozat hígtrágyás TK2 kocaszállás 120 beton padozat hígtrágyás TK3 kocaszállás 130 beton padozat almos 2

3 F1 fiaztató 33 beton padozat hígtrágyás F2 fiaztató 28 beton padozat hígtrágyás F3 fiaztató 28 beton padozat hígtrágyás F4 fiaztató 60 beton padozat hígtrágyás Tsüldőszállás 153 beton padozat almos KSZ kocaszállás 12 beton padozat almos Karantén - beton padozat almos Összesen beton padozat - Az állattartó telep technológiája a maximális férőhely-kapacitást figyelembe véve állattartó épülettípusonként, valamint az állattartás technológiájának megfelelően az alábbiak szerint foglalható össze: Épülettípus megnevezése Állattartás technológiája Férőhelyszám Hizlalda Almos Hígtrágyás Malacnevelő Almos 530 Hígtrágyás Tenyészkoca-szállás Almos 130 Hígtrágyás 549 Tenyészsüldő-szállás Almos 153 Kanszállás Almos 12 Vízellátás: A telephely vízellátása a K-7 kataszteri számú, 140 m talpmélységű rétegvízkútról biztosított. A lekötött éves vízigény: m 3 /év. Az elmúlt 5 év vízfelhasználási adatai: Év Vízfelhasználás (m 3 ) Tüzivíz-tározás: A telepen található 1 db 100 m 3 -es és 1 db 120 m 3 -es hasznos térfogatú tűzivíz tározó műtárgy. Takarítás: Az állattartó épületek padozatát először mechanikai úton tisztítják, majd magas-nyomású mosóberendezéssel vizes takarítást végeznek. Üzemanyag tárolás: A telepen nem tárolnak üzemanyagot, a munkagépek tankolását külső üzemanyagtöltő állomáson végzik. 3

4 Szennyvízelvezetés: Az 1 m 3 /nap mennyiségű kommunális szennyvizet 15 m 3 kapacitású zárt szennyvízgyűjtő műtárgyban gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre szállítják. Az állattartó épületek vizes takarítása során keletkező technológiai szennyvíz az állattartó telep hígtrágya-elvezető rendszerébe jut. Csapadékvíz kezelés, elvezetés: A telephelyen fedetlen kifutót nem üzemeltetnek, az állattartási tevékenység zárt jellege következtében trágyával szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A szennyezetlen csapadékvíz helyben elszikkad. Az almos trágya tároló területén keletkező trágyával szennyezett csapadékvizet csurgalékvíz gyűjtő aknában gyűjtik, majd a hígtrágya tároló medencébe vezetik. Trágyakezelés: Az állattartás technológiája almos/hígtrágyás rendszerű. A keletkező 680 tonna/év mennyiségű almostrágyát a meglévő m 3 (~900 tonna) maximális tároló-kapacitással rendelkező trágyatárolóban helyezik el. A műtárgy alkalmas az állattartás során keletkező almostrágya 6 havi mennyiségének (340 tonna) befogadására. Az állattartó épületekben keletkező hígtrágya zárt csatornákon kerül az ólak végében lévő, vízzáró trágyatározó aknákba. Az aknák tározó-kapacitása az alábbi: Mennyiség (db) Anyaga Térfogat (m 3 ) 6 vasbeton 25 5 vasbeton 30 2 vasbeton 50 4 vasbeton 100 A trágyatározó aknákból szippantó gépjármű szállítja el a hígtrágyát a meglévő m 3 maximális tározó-kapacitással rendelkező szigetelt hígtrágya tározó medencébe, amelynek főbb műszaki paraméterei: - a medence koronaszintje a talajszinthez viszonyítva: 0,7 m, - a medence fenékszintje a talajszinthez viszonyítva: - 2,0 m, - rézsűhajlás : 1 : 1, - szigetelés anyaga: HDPE geomembrán. A medence alatt - a szerves anyagok lebomlásakor keletkező gázok elvezetésére - 15 db perforált műanyag dréncsövet helyeztek el. A műtárgy alkalmas az állattartás során keletkező hígtrágya 6 havi mennyiségének befogadására. A telepen keletkező hígtrágyát a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság által BKF/01/37-2/2014. számon kiadott határozata alapján helyezik ki mezőgazdasági területre. Az engedély március 31. napjáig érvényes. A hígtrágyát Fiegel 16 m 3 -es injektáló keretes hígtrágya szállító és kijuttató berendezéssel juttatják ki a termőföldre. Évente m 3 hígtrágya keletkezik. Az elmúlt 5 évben keletkező hígtrágya mennyiségi adatai: Év Hígtrágya (m 3 )

5 Monitoring: A telepen 3 db figyelőkútból álló monitoring rendszert üzemeltetnek. A kutak mintavételezését évente végzik a 35300/405-5/2015. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján. Üzemi kárelhárítási terv: A Kft. a környezetvédelmi hatóság által az /2008. iktatószámon jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik (érvényességi idő nincs megadva a határozatban). A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI VONATKOZÁSAI Tartástechnológia, állattartó épületek Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, nitrogén-oxidok, szén-dioxid, szálló por, valamint önálló csoportként az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűz. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Az állattartó épületekre mint bűzkibocsátó forrásokra jellegük miatt kibocsátási határérték nem határozható meg. Fűtés, hőenergia termelés A telephelyen nincs bejelentés köteles légszennyező forráshoz kapcsolódó hőtermelő berendezés. A szociális épület fűtését 1 db 30 kw névleges bemenő hőteljesítményű gázkazán biztosítja. A malacnevelő épületeket szükség esetén 1 db 45 kw névleges hőteljesítményű földgázüzemű kazánnal fűtik. Épületszellőztetés Az állattartó épületek szellőztetése részben természetes, részben mesterséges (ventilátorok) módon biztosított. A ventillátorok üzemeltetése időszakos. Állattartó épület megnevezése H1 Hizlalda H2 Hizlalda H3 Hizlalda Szellőzés módja természetes+g épi természetes+g épi természetes+g épi Ablak db száma/ épület Ajtó db száma/ épület Ventilátor db száma/épület H4 Hizlalda gépi H5 Hizlalda gépi H6 Hizlalda gépi H7 Hizlalda gépi M1 Malacnevelő M2 Malacnevelő M3 Malacnevelő gépi Ventilátor típusa EXAFAN 230V EXAFAN 230V EXAFAN 230V EXAFAN 230V EXAFAN 230V EXAFAN 230V EXAFAN 230V EXAFAN 230V Ventilátor térfogatára ma (m³/h) természetes gépi ZIEHL 230 VEB

6 TK1 kocaszállás természetes TK2 kocaszállás természetes TK3 kocaszállás természetes F1 Fiaztató természetes F2 Fiaztató természetes F3 Fiaztató természetes F4 Fiaztató természetes+g épi 10 1 TERMOLÉG 380V TK4t. süldőszállás természetes KSZ kanszállás természetes Karatén természetes Takarmányozás Az állatok etetéséhez szükséges takarmányt külső takarmánykeverőből szállítják a sertéstelepre. A takarmányt az állattartó épületek előtt lévő siló tornyokban tárolják felhasználásig. Az optimális anyagfelhasználást az ólakban önetetők és önitatók biztosítják. A takarmánytároló tornyok kiporzást gátló gravitációs visszavezető csővel felszereltek, melyek végére feltöltéskor porzsákot helyeznek. Trágyakezelés,trágyatárolás A telephelyi tartástechnológia során almos- és hígtrágya keletkezik. Az almos trágyát az állattartó épületek végében lévő aknában tárolják. A tárolókból a kiemelést havonta két alkalommal markolóval végzik, majd a trágya trágyaszállító pótkocsira kerül és az új szigetelt tározóba kerül kihordásra, ahonnan évente általában 2 alkalommal kerül kiszállításra- átadásra a környező földeken gazdálkodóknak. A keletkező hígtrágya zárt csatornákon keresztül kerül az állattartó épületek végében levő trágya tározóba. A tárózókból egy 8 m³-es szippantó kocsi gyűjti össze a hígtrágyát és viszi ki a telepen lévő 6100 m³-es nyitott felületű szigetelt hígtrágya tározóba. A hígtrágya évente 2-3 alkalommal a környékbeli mezőgazdasági földterületeken kerül hasznosításra. A tevékenység bűzhatása A tevékenység bűzhatása miatt a telephely körül védelmi övezet került kialakításra, mely az állattartó telep épületeitől, műtárgyaitól számított 266 méteres sáv által lehatárolt terület. Az ily módon meghatározott terület az állattartó telep területén kívül elsődlegesen mezőgazdasági művelés alatt álló területeket érint. A telep üzemeltetője a keletkező hígtrágya kellemetlen szaghatásának csökkentése érdekében a trágyakezelésnél alkalmazható szagcsökkentő anyag adagolását tervezi bevezetni. Járműforgalom hatása a levegőre: A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás a közút forgalma által okozott szennyezéshez képest nem jelentős, így az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás sem számottevő. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Vízellátás: A telephely vízellátása a K-7 kataszteri számú, 140 m talpmélységű rétegvízkútról biztosított. A lekötött éves vízigény: m 3 /év. Tüzivíz-tározás: A telepen található 1 db 100 m 3 -es és 1 db 120 m 3 -es hasznos térfogatú tűzivíz tározó műtárgy. 6

7 Takarítás: Az állattartó épületek padozatát először mechanikai úton tisztítják, majd magas-nyomású mosóberendezéssel vizes takarítást végeznek. Üzemanyag tárolás: A telepen nem tárolnak üzemanyagot, a munkagépek tankolását külső üzemanyagtöltő állomáson végzik. Szennyvízelvezetés: Az 1 m 3 /nap mennyiségű kommunális szennyvizet 15 m 3 kapacitású zárt szennyvízgyűjtő műtárgyban gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre szállítják. Az állattartó épületek vizes takarítása során keletkező technológiai szennyvíz az állattartó telep hígtrágya-elvezető rendszerébe jut. Csapadékvíz kezelés, elvezetés: A telephelyen fedetlen kifutót nem üzemeltetnek, az állattartási tevékenység zárt jellege következtében trágyával szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A szennyezetlen csapadékvíz helyben elszikkad. Az almos trágyatároló területén keletkező trágyával szennyezett csapadékvizet csurgalékvíz gyűjtő aknában gyűjtik, majd a hígtrágya tároló medencébe vezetik. Trágyakezelés: Az állattartás technológiája almos/hígtrágyás rendszerű. A keletkező 680 tonna/év mennyiségű almostrágyát a meglévő m 3 (~900 tonna) maximális tároló-kapacitással rendelkező trágyatárolóban helyezik el. A műtárgy alkalmas az állattartás során keletkező almostrágya 6 havi mennyiségének (340 tonna) befogadására. Az állattartó épületekben keletkező hígtrágya zárt csatornákon kerül az ólak végében lévő, vízzáró trágyatározó aknákba. Az aknák tározó-kapacitása az alábbiak szerint határozható meg: Mennyiség (db) Anyaga Térfogat (m 3 ) 6 vasbeton 25 5 vasbeton 30 2 vasbeton 50 4 vasbeton 100 A trágyatározó aknákból szippantó gépjármű szállítja el a hígtrágyát a meglévő m 3 maximális tározó-kapacitással rendelkező szigetelt hígtrágya tározó medencébe, amelynek főbb műszaki paraméterei az alábbiak: - a medence koronaszintje a talajszinthez viszonyítva: 0,7 m, - a medence fenékszintje a talajszinthez visszonyítva: - 2,0 m, - rézsűhajlás : 1 : 1, - szigetelés anyaga: HDPE geomembrán. A medence alatt - a szerves anyagok lebomlásakor keletkező gázok elvezetésére - 15 db perforált műanyag dréncsövet helyeztek el. A műtárgy alkalmas az állattartás során keletkező hígtrágya 6 havi mennyiségének befogadására. A telepen keletkező hígtrágyát a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság által BKF/01/37-2/2014. számon kiadott határozata alapján helyezik ki mezőgazdasági területre. Az engedély március 31. napjáig érvényes. A hígtrágyát Fiegel 16 m 3 -es injektáló keretes hígtrágya szállító és kijuttató berendezéssel juttatják ki a termőföldre. Évente m 3 hígtrágya keletkezik. 7

8 Monitoring: A telepen 3 db figyelőkútból álló monitoring rendszert üzemeltetnek. A kutak mintavételezését évente végzik a 35300/405-5/2015. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján. Üzemi kárelhárítási terv: A Kft. a környezetvédelmi hatóság által az /2008. iktatószámon jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik (érvényességi idő nincs megadva a határozatban). ALAPÁLLAPOT-JELENTÉS FÖLDTANI KÖZEG A vizsgálattal érintett sertéstelep Felsőszentiván település közigazgatási területén, külterületen, a Rémi út mentén helyezkedik el. Engedélyes a vonatkozó jogszabályok értelmében elkészítette a területre vonatkozó alapállapotjelentést. A földtani közeg vonatkozásában akkreditált laboratórium (VÍZÉPSZOLG-94 Kft.) általi mintavételezésre július 15. napján került sor. A vizsgálat során 1 db talaj-mintavételi pontból történt mintavételezés 0,5-1,0 m mélységből, átlagminta-képzéssel. Vizsgálati eredmények: 1. sz. furat (EOV Y = m, EOV X = m): Komponens Mértékegység Mért eredmény Határérték ph - 8,36 - Fajl.vez.képesség μs/cm 87, Ammónium mg/kg 0, Nitrit mg/kg <0,1 100 Nitrát mg/kg 59,0 500 A furatban vizsgált komponensek laboratóriumi eredményei alapján megállapítható, hogy a mért eredmények valamennyi a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendeletben határértékkel rendelkező komponens vonatkozásában határérték alattiak. A TEVÉKENYSÉG SORÁN KELETKEZŐ HULLADÉK ÁLATI MELLÉKTERMÉK Az elmúlt 5 évben keletkezett melléktermékek mennyisége Melléktermék megnevezése év év év év év Állati tetem (kg) Az elmúlt 5 évben keletkezett hulladékok mennyisége Hulladék megnevezése Azonosító kód év év év év év Papír és karton csomagolási hulladék (kg) Műanyag csomagolási hulladék (kg)

9 Egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében (kg) Egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is (kg) * , A TEVÉKENYSÉG SORÁN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉK Az állategészségügyi jogszabályok szerint állati eredetű mellékterméknek minősülnek az állati hullák, valamint az állatok vágásából és feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan állati eredetű melléktermékek. Az elhullott állatokat fedett konténerben gyűjtik az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-nek ártalmatlanításra történő átadásig. A telephelyen keletkező hígtrágyát és almos trágyát a telepen lévő hígtrágya, illetve almos trágya tárolóban gyűjtik, majd adott időszakokban szántóföldekre kerül kiszállításra. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Telephelyi tevékenység során keletkező hulladékok: A telephelyen keletkező veszélyes hulladékokat egy 5 m 2 -es, a nem veszélyes hulladékokat egy 12 m 2 - es helységben gyűjtik hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező cégeknek történő átadásig. Mindkét gyűjtőhely fedet, zártható, vízzáró beton aljzattal rendelkezik. A kommunális hulladék gyűjtése hulladékgyűjtő edényben történik, majd közszolgáltatás keretében kerül elszállításra a telephelyről. Telephelyen keletkező hulladékok: Hulladék megnevezése Papír és karton csomagolási hulladék (kg) Műanyag csomagolási hulladék (kg) Egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében (kg) Egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is (kg) Azonosító kód * További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja Átadás engedéllyel rendelkezőnek A telephelyi tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése: Mivel a tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik, a hulladékokat legfeljebb a keletkezéstől számított 6 hónapig gyűjtik hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásig. 9

10 A telephelyen lévő hulladék gyűjtőhelyek gyűjtési kapacitása: Hulladék megnevezése Papír és karton csomagolási hulladék (kg) Műanyag csomagolási hulladék (kg) Egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében (kg) Azonosít ó kód * Gyűjtés módja 12 m 2 -es helységben, gyűjtőedényben 12 m 2 -es helységben, gyűjtőedényben 5 m 2 -es helységben, gyűjtőedényben Gyűjtőhely megnevezése munkahelyi gyűjtőhely munkahelyi gyűjtőhely Gyűjtőhelyen egyidejűleg gyűjtött mennyiség (kg) 400 munkahelyi gyűjtőhely 200 Hulladék nyilvántartás, adatszolgáltatás: A vállalkozás a jogszabályok szerint vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely Felsőszentiván külterületén, a településtől É-i irányban, kb. 1,4 km-re helyezkedik el a 0196/29-32 hrsz. alatti ingatlanon. A legközelebbi zajtól védendő épületek a Felsőszentiván belterületén, a telephelytől kb. 1,4 km-es távolságban található lakóépületek. Zajforrások: takarmányozási technológia, szellőztetés, belső szállítás, célforgalom. A zajszempontú éjszakai időszakban (22-06 óra) nincs munkavégzés, kizárólag a szellőztető rendszer működik. A benyújtott felülvizsgálati dokumentáció alapján a legközelebbi zajtól védendő épületeknél teljesülnek a határértékek, a közvetlen és közvetett hatásterületen belül nincs zajtól védendő épület és védett terület. A TEVÉKENYSÉG TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI A tárgyi létesítmény külterületi ingatlanokon található, egyedi táj értéket, természeti területet, országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet vagy barlang védőövezetét nem érintik. A telephely működtetése megfelel a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek. AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKKAL (BAT) KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques, röviden BAT) összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett 10

11 gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából február 15-én megjelent az Európai Bizottság végrehajtási határozata az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés tekintetében történő meghatározásáról. A határozat magyar nyelvű szövege elérhető a oldalon, a BAT-következtetések címszó alatt. Ezek a BAT-következtetések különösen a gazdaságban végzett alábbi eljárásokra és tevékenységekre terjednek ki: baromfi és sertés takarmányozása; takarmánykészítés (őrlés, keverés, tárolás); baromfi- és sertéstenyésztés (tartás); a trágya gyűjtése és tárolása; a trágya feldolgozása; a trágya kijuttatása; az elhullott állatok tárolása A tevékenység amennyiben az engedélyben foglaltaknak megfelelően végzik teljesíti az elérhető legjobb technika következtetések követelményrendszerét. Az általános BAT-következtetéseknek való megfelelés: A munkavállalók a munkakörükre vonatkozóan, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, részletes oktatást kapnak. A BAT-következtetéseknek való megfelelés levegővédelmi szempontból: Fűtésre kizárólag a szükséges és elégséges mértékben kerül sor. Feleslegesen sem állattartó, sem pedig egyéb kiszolgáló létesítményt nem fűtenek. A telephelyen a természetes és mesterséges szellőzés kombinációját alkalmazzák. Az alkalmazott takarmányozási technológia (az összetétel szigorú ellenőrzése) biztosítja az optimális takarmányhasznosulást. A takarmánytároló silók légzőnyílása feltöltéskor szűrővel felszerelt, mely csökkenti a diffúz porkibocsátást. Az állattartó épületek klímájának pontos, számítógép vezérelt szabályozásával, a megfelelő takarmányozási technológia alkalmazásával csökkentik a bűzképződést. A megfelelő takarmány-receptúra alkalmazása csökkenti a trágya bűzanyag tartalmát. A BAT-következtetéseknek való megfelelés hulladékgazdálkodási szempontból: Az elhullott állati tetemeket speciális konténerben gyűjtik elszállításig. A speciális csepegésmentes acélszerkezet és légmentes záró fedél biztosítja, hogy a környezet ne szennyeződjön, valamint lakosságot zavaró bűzhatás ne alakuljon ki. A telephelyen a technológiai, illetve a települési hulladék esetében a szelektív hulladékgyűjtést alkalmazzák, így hulladékok hasznosítható része teljes egészében hasznosításra adható át. A tevékenység során felhasználásra kerülő veszélyes anyagok a szakszerű üzemeltetéshez szükséges mennyiségben történek felhasználásra, ezzel a környezetterhelést csökkentésére való törekvés megvalósul. A BAT-következtetéseknek való megfelelés a földtani közeg védelme szempontjából: A telepen a BAT követelményeinek megfelelő hígtrágya kezelési, - tárolási, és ártalmatlanítási technológiát valósítottak meg. Biztosított a 6 havi trágyatárolási kapacitás. Az itatáshoz a víztakarékos szopókás önitatókat használnak, melyek az önetetőkbe kerültek beépítésre, felesleges vízelfolyás, csepegés nincs. Az állatok etetéséhez száraz takarmányt használnak. 11

12 A hígtrágya zárt csatornákon kerül az ólak végében lévő trágyatározó aknákba. Az ólak végében lévő trágyatározó műtárgyakból egy 8 m 3 -es szippantó kocsi gyűjti össze a hígtrágyát és viszi ki a telepen lévő m 3 -es szigetelt hígtrágya tározóba. A hígtrágya tározó alkalmas több mint 6 havi hígtrágya mennyiség tárolására. A szociális szennyvizet, az almos trágya tárolása során keletkező csurgalékvizet, a hígtrágyát zárt, vízzáró módon szigetelt műtárgyakban gyűjtik. A tiszta csapadékvizek ingatlanon belül elszikkadnak. Szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A telepen használatos veszélyes vegyi anyagok (tisztítószerek) tárolása elkülönített helyen betonozott aljzatú helyiségben történik, megakadályozva ezzel a vegyi anyagok talajba jutását. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások a földtani közeg szennyeződésmentes állapotának a fenntartását hivatottak biztosítani. A BAT-következtetéseknek való megfelelés zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A telephely az összefüggő lakott területtől távol van (1400 m). A telephelyhez jó a közlekedési elérhetőség, a célforgalom nem növeli a közlekedésből eredő zajterhelést. A nagy zajterheléssel járó zajforrások csak a zajszempontú nappali időszakban (6-22 óra) működnek. ELŐÍRÁSOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI Általános előírások: 1. Minden esetben az egységes környezetvédelmi engedély módosítása szükséges, amennyiben olyan módosítást vagy átépítést terveznek, amely létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély köteles. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély kiadását minden esetben meg kell előznie az egységes környezethasználati engedély módosításának. A létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el. 2. A tevékenységet úgy kell végezni és a létesítményt működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a hatóság által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 3. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 4. Az engedély a telephely maximális férőhelyszámára vonatkozik: db hízó és 679 db koca. 5. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések: 6. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 7. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 12

13 8. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 9. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 10. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak ismerjék a jelen engedély azon követelményeit, melyek felelősségi körüket érintik. 11. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 12. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a hatóság szakügyintézői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 13. Az engedélyes köteles a hatóság részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-től december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig, és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a hatóság által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a hatóság részére című fejezetben előírtakat. 14. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Értesítés: 15. A környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelménytől való eltérés vagy a szennyezőanyagok kibocsátására vonatkozó határérték-túllépés észlelése esetén az üzemeltetőnek az eltérés észlelését követő 8 órán belül tájékoztatnia kell a környezetvédelmi hatóságot. 16. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátásoknak a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A környezetvédelmi hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 17. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: - A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskemét Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályt (6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2., Pf. 642, telefon: +76/ , ügyelet: +36/70/ : levegő, földtani közeg veszélyeztetése vagy szennyezése esetén. - A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3., telefon: +36/76/ , +36/76/ , fax: 76/ ): tűz- és katasztrófahelyzet esetén, 13

14 - A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályát (6500, Baja, Bajcsy Zs. u. 10. telefon: / , fax: +36/79/ ) felszín alatti és felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, - A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályát (6000 Kecskemét Halasi u. 34., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ): fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, - Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály (6500 Baja, Kolozsvár u. 1., telefon: +36/79/ ): az emberi egészséget veszélyeztető veszély esetén. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA 18. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 19. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Az engedélyes köteles a belső energetikai audittal kapcsolatosan a hatósággal folyamatosan egyeztetni. A vizsgálatnak többek között tartalmaznia kell: a fent részletezett adatokat, az egyes energetikai rendszerek állapotát, mekkora megtakarítás érhető el az egyes megoldásokkal (költséghaszon-elemzés), melyek azok fejlesztések, karbantartások, rekonstrukciók, amelyek szükségesek. Határidő: 5 évente, első alkalommal az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként 20. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: 5 évente, első alkalommal az esedékes felülvizsgálattal, illetve annak részeként 21. Nyilvántartást kell vezetni a telephelyen felhasznált energiákról külön-külön technológiánként. Szükséges megadni az egyes fajlagos energia felhasználásokat is. Határidő: folyamatos 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM Előírások: 23. Az állattartó épületek ammónia kibocsátására vonatkozó BAT következtetéseknek való megfelelést az alábbiak szerint kell teljesíteni: összes kiválasztott ammónia (NH 3 ) mennyisége (ivarzó és vemhes kocák): 2 804,5 kg/év ,75 kg/év * összes kiválasztott ammónia (NH 3 ) mennyisége (anyakocák): 625,8 kg/év 8 761,2 kg/év * összes kiválasztott ammónia (NH 3 ) mennyisége (utónevelt malac): 553,72 kg/év 9 782,42 kg/év * összes kiválasztott ammónia (NH 3 ) mennyisége (hízósertés): 1 709,05 kg/év ,3 kg/év * *Az elérhető legjobb technikához kapcsolódó légköri kibocsátási szint (BAT-AEL) a férőhelyenként kibocsátott anyagok tömegére utalnak, az egy év alatt végzett tenyésztési ciklusokra vonatkoztatva (vagyis az anyag kg-ban kifejezve/férőhely/év). 14

15 24. Az összes kiválasztott ammónia mennyiségét méréssel vagy becsléssel, éves gyakorisággal vizsgálni kell. Az eredményekről az éves környezetvédelmi jelentésben be kell számolni. Takarmányozás 25. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által nem hasznosított (különösen nem termelésre hasznosított) takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét. 26. A takarmányok nyersfehérje tartalmát a lehető minimális szintre kell szorítani. 27. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a műszaki színvonal biztosításával és gondos munkavégzéssel meg kell előzni. 28. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 29. A szállítási munkákat megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel szükséges végezni. Trágyakezelés 30. A trágyakezelés során törekedni kell a minimális bűzkibocsátásra, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. -a értelmében a trágyakezelés során, az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 31. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 32. A termőföldre kihelyezett hígtrágyáról naplót kell vezetni. A naplóban rögzíteni kell a trágya becsült napi mennyiségét, valamint időpontját. A naplót ellenőrzéskor be kell mutatni. 33. A trágya termőföldre való kijuttatást követően a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel, haladéktalanul be kell a talajba forgatni. 34. A trágya kiszállítást 25 C feletti napi középhőmérséklet esetében, továbbá az országos tiszti főorvos által a megyére kiadott hőségriasztás időtartama alatt szüneteltetni kell! 35. A trágya kihelyezés csak a település szempontjából kedvező szélirány esetén történhet. 36. Kánikulai, szélcsendes napokon kerülni kell a kihelyezést. 37. A kihelyezésnél számításba kell venni a közelgő ünnepeket, naptári szabadnapokat, illetve a hétvégéket. Diffúz forrás üzemeltetésére vonatkozó előírások 38. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 39. Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. 40. Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. 41. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során a környezethasználó a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. 42. Az állattartó épületek takarítása során a porképződést, és az ebből következő kiporzást odafigyelő gondos munkavégzéssel minimalizálni kell. 43. A bűzkibocsátás csökkentése érdekében a környezethasználó köteles évente vizsgálni az alkalmazott takarmányozási, almozási, trágyakezelési módszereket, valamint a bűzcsökkentő adalékanyagok alkalmazásának lehetőségét. A vizsgálat eredményeit és az erre vonatkozó javaslatokat az éves jelentés részeként kell benyújtani a környezetvédelmi hatóságnak. 44. A hígtrágya baktériumkultúrával történő kezelése esetén, üzemnaplót kell vezetni, melyben rögzíteni kell a kezelés időpontját, a kezelőanyag típusát, az adagolás mennyiségét, a kezelést végző személy nevét, mellékelve a baktériumkultúra anyag beszerzésére vonatkozó számlákat. Az üzemnaplót ellenőrzéskor a hatóság részére be kell bocsátani. 45. A környezethasználónak a tárgyévet követő év március 31-ig a környezetvédelmi hatóság részére éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM) kell benyújtania. 46. Az állattartó telep CH 4 és NH 3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. 15

16 Védelmi övezet: 47. A nagyüzemi állattartással összefüggő bűzkibocsátásra vonatkozóan a levegővédelemmel kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) bekezdése alapján a védelmi övezetet az alábbiakban jelölöm ki: A Felsőszentiván, 0196/29, 0196/30, 0196/31, 0196/32 hrsz. alatti sertés telepre vonatkozó levegővédelmi övezet a telep állattartó épületeitől és a trágyatárolóktól számított 266 méteres sáv által lehatárolt terület. Az ily módon meghatározott terület az állattartó telep területén kívül elsődlegesen mezőgazdasági művelésű területeket érint. 48. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatai: Helyrajzi szám Művelési ág Terület nagysága (m 2 ) Érintett terület nagysága (m 2 ) 0194/6 szántó, rét ,6 0194/2 szántó, rét ,4 0194/3 szántó, rét , kivett csatorna ,1 0198/18 szántó, rét ,5 0198/17 szántó, rét ,0 0198/16 szántó, rét ,0 0196/32 kivett major ,0 0196/31 kivett út ,0 0196/30 kivett major ,0 0198/8 szántó ,0 0198/9 szántó, rét ,4 0198/7 kivett út ,6 0196/29 kivett út ,2 0196/37 szántó ,0 0196/19 szántó ,3 0196/20 szántó ,9 0196/21 szántó ,6 0196/22 szántó ,4 0196/23 szántó ,0 0196/24 szántó ,6 0196/25 szántó ,6 16

17 0196/26 szántó ,5 0196/27 szántó ,3 0196/28 szántó ,7 0198/26 szántó ,8 0198/27 szántó ,6 0198/2 szántó ,0 0198/3 szántó ,7 0198/4 szántó ,7 0198/5 szántó ,8 49. A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. 50. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően kell üzemeltetni, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 51. A tüzelőberendezéseket csak a gépkönyvben előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 52. A telep zöld felületét, az évelő növényeket (fák, bokrok) folyamatosan gondozni kell, az elpusztult egyedeket pótolni szükséges. FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Előírások: 53. A takarmányozásra vonatkozó BAT következtetéseknek való megfelelést az alábbiak szerint kell teljesíteni: összes kiválasztott nitrogén (N) mennyisége: koca+malac: kg/év kg/év hízó: kg/év kg/év süldő: 4 465,5 kg/év kg/év összes kiválasztott foszfor (P 2 O 5 ) mennyisége: koca+malac: kg/év kg/év hízó: ,5 kg/év ,2 kg/év süldő: 3 572,4 kg/év 6 549,4 kg/év 54. Az összes kiválasztott nitrogén és foszfor mennyiségét a trágyában számítással, vagy becsléssel, éves gyakorisággal vizsgálni kell. Az eredményekről az éves környezetvédelmi jelentésben be kell számolni. 55. Az állattartó ólak padozatának, valamint az almos - és hígtrágya tároló műtárgyak szigetelésének vízállóságát 5 évente felül kell vizsgálni. 56. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. 57. A telephelyi tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a földtani közeg veszélyeztetése, károsodása ne következzen be. 17

18 58. A tevékenységgel nem okozhatják a vonatkozó jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot földtani közegben. 59. A földtani közeg jó minőségi állapotának biztosítása érdekében, a tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. 60. Az állattartó épületek, tűzivíz tározó műtárgyak, szennyvízgyűjtő aknák (szociális szennyvíz gyűjtő akna és csurgalékvíz gyűjtő aknák), almos híg trágya tároló műtárgyak padozatának a műszaki védelmét folyamatosan ellenőrizni kell és a hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodni szükséges. A tapasztalatokról és az esetleges javításokról évente összefoglaló jelentést kell készíteni. Határidő: tárgyévet követő év március 31., az éves jelentés részeként 61. A telephelyen keletkező tárgya mennyiségéről, illetve átadásáról nyilvántartást kell vezetni, és hatóságunknak be kell mutatni. Határidő: tárgyévet követő év március 31., az éves jelentés részeként 62. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló jogszabály szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásait be kell tartani. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 63. Az elhullott állatokat oly módon kell tárolni, amely megelőzi vagy csökkenti a kibocsátásokat. 64. A hulladékok gyűjtése, kezelése, tárolása során teljesíteni kell a vonatkozó jogszabályi előírásokat. 65. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven gyűjteni. 66. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, a veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényben lehet tárolni. 67. A hulladékok gyűjtése kizárólag műszaki védelemmel rendelkező területen történhet. A gyűjtőhelyek rendszeres karbantartásáról, esetleges hibáinak javításáról folyamatosan gondoskodni szükséges. 68. A keletkezett hulladék a telephelyen legfeljebb a vonatkozó jogszabályban, és a jelen engedélyben meghatározott ideig gyűjthető, azt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. 69. A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak adhatók át. 70. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 71. A hasznosítható hulladékok gyűjtése csak szelektíven történhet. 72. A veszélyes hulladékot tilos más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani. 73. Az engedélyes a telephelyen keletkező hulladékokról a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabálynak megfelelő nyilvántartást köteles a telephelyen vezetni, amelyet a környezetvédelmi hatóság munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 74. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a hatóságnak adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint. Gyűjtőhellyel kapcsolatos előírások: 75. A telephely üzemeltetésének időszakában fenn kell tartani a jogszabályi előírásoknak megfelelő munkahelyi gyűjtőhelyeket. 76. A munkahelyi gyűjtőhelyen alkalmazott gyűjtőeszközök épségéről rendszeres ellenőrzéssel kell meggyőződni. A sérült eszközt haladéktalanul épre kell cserélni. 18

19 77. A munkahelyi gyűjtőhelyen egy időben gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitását. A gyűjtést oly módon kell végezni, hogy azok ne keveredjenek és mindegyik hulladék gyűjtésénél biztosított legyen az elfolyást, elszóródást és környezetszennyezést megelőző tárolás. 78. A munkahelyi gyűjtőhely akkora szabad gyűjtési kapacitással kell, hogy rendelkezzen, amely biztosítja a telephely mindenkori termelési volumene során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését. 79. A munkahelyi gyűjtőhelyekről a keletkezéstől számított 6 hónapon belül át kell adni a hulladékot arra engedéllyel rendelkezőnek. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 80. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos 81. A telep zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályára be kell jelenteni. Határidő: folyamatos MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA 82. A vonatkozó jogszabályok értelmében, engedélyesnek a jelen engedély keretében végzett tevékenység folytatásának ideje alatt mindenkor érvényes üzemi kárelhárítási tervvel kell rendelkeznie. 83. Eleget kell tenni az érvényben lévő, elfogadott üzemi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségeknek. 84. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. A BAT ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 85. Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésben foglalt feltételeknek meg kell felelni. A megfelelés végső határideje: február A környezethasználónak nem szabványosított környezetirányítási rendszert (EMS) kell bevezetnie és működtetnie. Az EMS bevezetésének határideje: december Az engedélyesnek, mint környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 88. Az engedélyesnek az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell: a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás 19

20 megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról, valamint arról, hogy minimumra csökkenjenek a létesítmények működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi területeken: - a légszennyezés, elsősorban a kiporzásból származó porterhelés, valamint kellemetlen szaghatások, - a szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés, - a forgalom okozta zajterhelés, - a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás, - a tűzesetek. 89. A karbantartást rendszeresen kell végezni. 90. A telephelyen folytatott tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a földtani közeg szennyeződjön. 91. Az engedélyes köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkor elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni. A TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 92. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a hatóság engedélyével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról. A megtett intézkedésekről jelentést kel benyújtani hatóságunkra a végrehajtást követő 30 napon belül. 93. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 94. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 95. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 96. A tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása előtt állapotvizsgálati dokumentáció - Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályra történő - benyújtásával igazolni kell, hogy a földtani közegben környezeti kár nem következett be. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A KÖRNYEZETVÉDELMI HATÓSÁG RÉSZÉRE 97. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 98. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 99. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. 20