A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i,

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g Iktatószám: Ügyintéző: /2013. Tóth Éva Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Dr. Séra Judit Tárgy: Bácsalmási Agráripari Zrt. Juliska major egységes környezethasználati engedélyének 5 éves környezetvédelmi felülvizsgálata H A T Á R O Z A T A Bácsalmási Agráripari Zrt. (6430 Bácsalmás, Backnang u. 2., KÜJ száma: , telephely KTJ száma: , IPPC KTJ száma: ) részére a benyújtott öt éves környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján - a Bácsalmás, Juliska major 0603, 0584/6, 7, 8 hrsz. alatti sertéstelepen a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. b) és c) pontja szerinti tevékenység (nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint férőhely (30 kg-on felüli), sertések, ill. 750 férőhely kocák számára) folytatásához egységes környezethasználati engedélyt adok a következők szerint. AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Engedélyes neve: Bácsalmási Agráripari Zrt. Engedélyes címe: 6430 Bácsalmás, Backnang u. 2. Engedélyes KÜJ száma: Telephely KTJ: IPPC KTJ: Tevékenység megnevezése: Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára c) 750 férőhely kocák számára Tevékenység folytatásának helye: Bácsalmás, Juliska major 0603, 0584/6,7,8 hrsz. NOSE-P kód: TEÁOR 2008.: 0146 Cégbejegyzés szám: Cg Statisztikai azonosító jel: A tevékenység kapacitása: koca hízó A telephely EOV-koordinátái: X = m Y = m A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: AGRÁR-KÖRNYÉSZ Kft. Székhelye: 7512 Mike, Hunyadi u. 19. Telephelye: 7512 Mike, Hunyadi u. 19. Felülvizsgálatra jogosult: Balogh Bálint környezetvédelmi szakértő Jogosultsági okiratának száma: SZKV /2008. Engedély érvényessége: június 10. A létesítmény elhelyezkedése A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 A sertéstelep és a trágyakezelő létesítmények helye: Bácsalmás külterület Juliska major 0603, 0584/6, 7, 8 hrsz. alatti ingatlanon. Az alkalmazott technológia A telepen nagyüzemi, hízósertés előállítás történik. Összesen 31 db állattartó épület (helyiség) található a telephelyen, az alábbi technológiával: termékenyítés vemhesség ellés szoptatás választás malacnevelés hizlalás értékesítés 115 nap 28 nap 42 nap 110 nap termékenyítés vemhesség A sertéstelepen az utóbbi években azonos technológia üzemelt, változás a vágóhíd üzemeltetésének évi megszüntetése, a fehérje-feldolgozó üzemeltetésének évi megszüntetése, valamint a évben indult EMVA támogatásokkal megvalósuló fejlesztések. Állatok etetési, itatása: A telepen teljesen automatizált etetési rendszereket használnak, illetve különböző takarmánykeverékeket etetnek az állatokkal. Az etetők jellemzően víztakarékos itatókkal kombináltan kerültek beépítésre (pl. szopókás itató a vályú fölé helyezve). Fűtési technológia: A telep állattartó épületei közül az számú állattartó épületek ellető része, a 12. számú malacnevelő-ellető épület és a számú malacnevelő épület belső légtere gázüzemű hőlégbefúvóval fűtött. A telep szociális létesítményének és irodaépületének fűtését 1-1 gázkazán biztosítja. A telep egy részében már automatizált fűtési és klíma rendszer van kiépítve, mellyel a hőmérséklet épületenként szabályozható; automatizált szellőztető rendszerrel rendelkeznek (elszívó vagy túlnyomásos, esetleg kombinált). A telephely vízellátása A vízellátás biztosítása a /2013. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező 2 db saját mélyfúrású kútról történik. Szennyvíz elhelyezés A telephelyen keletkező szociális szennyvizet vízzáró aknákban gyűjtik és szerződés alapján a bácsalmási szennyvíztisztító telepre szállítják. Trágyakezelés A telephelyen a keletkező hígtrágya az ólakból a homogenizáló aknába jut, a takarítást nagynyomású mosóval végzik, amely víz- és energiatakarékos. A trágya a homogenizáló aknából a szeparátorra jut fázis szétválasztásra. A leválasztott szilárd rész a szigetelt trágyatárolóba kerül, a híg fázis a tározó medencékbe jut, ahol tovább ülepedik, végül kiöntözik. Az almos-trágya tárolás Fenyves telepen, a 7600 m 3 -es (6000 t) szigetelt, csurgalék-gyűjtővel ellátott tárolóban történik. Ebbe az almostrágya tárolóba kerül a Juliska major egyetlen 13. sz. almos hizlaldájából, valamint a Mosztonga majorban képződő trágya. A Fenyvesi telepen tárolják a közeli Mosztonga majori szarvasmarha telepen képződő almos-trágyát és hígtrágyát is, majd termőföldre helyezik ki. Az elmúlt 5 évben a telephelyen keletkezett hulladékok mennyisége Megnevezés EWC kód Kevert települési hulladékok Emésztőgödörből származó iszap Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális körülményekhez kötött a fertőzések elkerülése kg kg kg kg kg m 3 97 m 3 49 m 3 48 m 3 23 m * 168 kg 50 kg 35 kg 130 kg 86 kg

3 3 érdekében Hulladékká vált állati szövetek kg kg kg kg kg A telep sertésállománya és dolgozói létszáma az elmúlt 5 évben Évek malac Átlagos állomány Hízó szaporulat értékesítés malac Teny. süldő Hízó Teny. állat db fő hóig Az utóbbi 5 év vízforgalmi adatai: Dolgozói létszám Évek Vízhasználat m 3 /év Az elmúlt évek trágyaképződési adatai a Juliska majorban és a Mosztonga majorban: A telephely létesítményei Juliska major sertéstelep Évek Hígtrágya (m 3 ) Almostrágya (tonna) Juliska major Mosztonga major Juliska major Mosztonga major , , ,1 Létesítmények Kapacitás Padozat Trágyatechnológia m 2 /ól Etetés-itatás kombinált+ szopóka hizlalda-ellető fh Beton, ellető battéria hígtrágyás 1440 Kombinált 12. malacnevelő-ellető fh Beton, ellető battéria hígtrágyás 1440 Kombinált 13. hizlalda 4 terem 800 fh Beton padozat mélyalmos 1440 Kombinált malacnevelő fh Műanyag taposórács hígtrágyás 900 Kombinált kocaszállás kifutóval fh Beton padozat hígtrágyás 700 Csoportos, loccsantott kocaszállás kifutóval fh Beton padozat hígtrágyás 800 Csoportos, loccsantott 30. kocaszállás kifutóval 800 fh Beton padozat hígtrágyás 800 Csoportos, loccsantott 31. kanszállás, labor 70 fh Beton padozat hígtrágyás 400 Egyedi, száraz+szopóka Egyéb létesítmények mérete 32. szociális épület raktár -

4 4 34. Tűzivíz tározó 200 m trafo-ház konyha, műhely tak. tároló 1200 m tak. keverő 500 m takarm. tároló 2400 m szárító fogadó 600 m szárító áramelosztó Tak. tároló m porta, mérlegház 10 m fehérjefeldolgozó 220 m ATEV tároló vágóhíd, 350 m 2 ATEV tároló 52. veszélyeshulladék 40 m 2 tároló sz. kút sz. kút 55. hígtrágya medencék a) rácsakna b) átemelő akna 100 m 3 c) homogenizáló akna 80 m 3 d) kiegyenlítő akna 150 m 3 e) szeparátor 56. hidroglóbusz 50 m 3 A telephely Ny-i oldalán a kocatartás, tenyésztés létesítményei, K-i oldalon az elletés, malacnevelés és hizlalás épületei találhatóak, tőlük 180 m-re, K-i irányban a Fenyvesi telepen a hígtrágyatároló medencék kerültek elhelyezésre. A sertéstelepen évben jelentős állatállomány-csökkentés mellett az alábbi beruházások valósultak meg felszín alatti hígtrágya-elvezető csőrendszer felújítása, almostrágya gyűjtő kialakítása, taposórácsos padozat és hígtrágya elvezető csatorna kialakítása, nyitott trágyalé elvezető csatorna kialakítása, A évben elkezdett ÁTK I. és II. beruházások az alábbiak: itatási technológia felújítása, o hízó fh. 10 hizlaldában o 630 malac fh. 3 malacnevelőben, o 2712 koca fh. 8 kocaszálláson fixen telepített boxok kialakítása o 7000 hízó fh. o 6000 malac fh. o 2352 koca fh. szellőző ventilátorok beépítése 103 db o hízó fh. o 6300 malac fh. o 2520 koca fh. légcsatornák, légbeejtők kialakítása o hízó fh. o 6300 malac fh. o 1772 koca fh. Istállóklíma szabályozását biztosító, számítógép vezérelt automatikus vezérlők beépítése

5 5 o o o hízó fh. 10 hizlaldában 6300 malac fh. 3 malacnevelőben 2520 koca fh. 11 elletőben, 9 kocaszálláson, 1 kanszálláson Tető hőszigetelésének kialakítása, illetve megerősítése o 2000 hízó fh. 2 hizlaldában o 610 koca fh. 3 elletőben o 4200 malac fh. 2 malacnevelőben Nyílászárók cseréje o 2000 hízó fh. 2 hizlaldában o 2920 koca fh. 3 elletőben, 8 kocaszálláson o 4200 malac fh. 2 malacnevelően Stabil rendszerű száraztakarmány szállító-kiosztó rendszerek az önetetőkkel, a feltöltő, ill. adagolóberendezéssel o 70 hízó fh. 7 db hizlaldában, o 6300 malac fh. 3 db malacnevelő istállóban Napi takarmánytároló toronysiló létesítése, egybeépített behordó szállító berendezéssel 36 db takarmány-tároló siló o 8 hízó fh. 8 hizlaldában, o 4200 malac fh. 2 db malacnevelő istállóban Oldalfalak hő- és vízszigetelő burkolattal történő korszerűsítése o 2000 hízó fh. 2 db hizlaldában o 210 koca fh. 3 elletőben o 4200 malac fh. 2 db malacnevelőben Gázüzemű sugárzó fűtők és feketesugárzó berendezések beépítése o 374 ellető koca fh. Istállóba telepített, állatok komfortját javító ventilátorok, hűtőrendszerek, párásítók, nedvesítők, szagtalanító és levegőoptimalizáló berendezések beépítése a vezérlő modullal o 1752 koca fh. 5 kocaszálláson o 20 kan fh. 1 kanszálláson A beruházások a évi felülvizsgálat idején is folytak. Az egyes korcsoportok istálló-technológiái a felújításokat követően az alábbi szerintiek. Korcsoport Elhelyezés- Trágya- Szellőzés- Fűtés- Takarmánykiosztás technológia Ellető Egyedi, battériás Hígtrágyás, öblítéses Malacnevelő Kiscsoportos Hígtrágyás, teljes felület műanyag taposórácsos Hizlalda Kiscsoportos Hígtrágyás, beton felület, részben taposórácsos Kocaszállás Kiscsoportos, Beton felület, kifutós öblítéses Kocaszállásbúgató, Egyedi ketreces Beton aljzat, részben taposórácsos, öblítéses Kanszállás Egyedi, kifutós Beton aljzat, öblítéses Tetőventilátor, légbeejtők Tetőventilátor, légbeejtők Tetőventilátor, légbeejtők Oldalfali ventilátor, tetőszellőzők Oldal-fali ventilátor, tetőszellőzők Természetes, tetőszellőzők Egyedi, gázsugárzó Teremfűtés, hőlégbefúvó Nincs fűtés Nincs fűtés Nincs fűtés Nincs fűtés Egyedi, adagolt Csoportos, kombinált etető, behordó szerkezettel Csoportos, kombinált etető, behordó szerkezettel Loccsantott, vályús, csoportos Egyedi, adagolt Egyedi, adagolt A telephelyen az istállók, illetve termeik egyszerre ürítés-töltésének elve folyamatosan megvalósul. A takarítás, fertőtlenítés, pihentetés technológiája technológiai szennyvízképződéssel jár, amely 0,1 %-ban hígíthatja a hígtrágyát.

6 6 A tenyésztő épületek, kocaszállások kifutóiban a csapadékvíz keveredik a trágyával, amely a kifutó kerítésén kívüli csatornából a földfelszín alatti csatornákon keresztül az átemelő-aknába, majd hígtrágyatárolókba jut. Állattartó épületek: A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI A meglévő 31 db állattartó épület a belső légtérszellőztető ventilátorokkal, illetve nyílászárókon keresztül gravitációs úton környezetbe történő kiszellőztetése miatt diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, kén-hidrogén, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Fűtési technológia: A telep állattartó épületei közül az számú állattartó épületek ellető része, a 12. számú malacnevelő-ellető épület és a számú malacnevelő épület belső légtere gázüzemű hőlégbefúvóval fűtött. A telep szociális létesítményének részére a hőenergiát egy HŐTERM 117 ESB típusú 117 kw névleges bemenő hőteljesítményű gázkazán biztosítja. A telep irodaépületének fűtését egy GK-200/4M típusú PGG-20 gázégőfejjel rendelkező 232 kw névleges bemenő hőteljesítményű gázkazán biztosítja. Az energiatermelő berendezés légszennyezőanyag kibocsátásának mérését a Környezettechnológia Kft november 7-én végezte el, a mérési körülmények és eredmények a B11/128/3 munkaszámú Vizsgálati jelentésben foglalták össze. A vizsgálati eredmények alapján a P2 számú pontforrás légszennyező anyag kibocsátása határérték alatti. Technológia Pontforrás azonosítója Gőz előállítás T2 Kapcsolódó berendezések műszaki adatai Teljesítmény: 232 kw LAL jelentés szerinti azonosítók: T2 GK-200/4M tip. kazán Kémény: Kazán kéménye Magassága: 9 m Kibocsátó felület: 0,049 m 2 Szellőztetés: A telep 31 db meglévő állattartó épülete közül számúak gépi szellőztetéssel ellátottak, számú állattartó épületek szellőztetése gravitációs úton biztosított. Állattartó épületek épületgépészete: P2 Létesítmények Alapterület Fűtés Szellőzés Hizlalda-ellető m 2 /ól 12. Malacnevelő-ellető m 2 Hizlaldában nincs, elletőben GTR hőlégbefúvó 40 kw Termenként 1 db HK30 gázüzemű hőlégfúvó 30 kw/db 13. Hizlalda 4 terem m m 2 Fűtetlen Malacnevelő 900 m 2 /ól Termenként 1 db HK 30 gázüzemű hőlégbefúvó 30 kw/db Kocaszállás kifutóval 700 m 2 /ól fűtetlen Kocaszállás kifutóval 800 m 2 /ól fűtetlen 2 db/terem FUNKI típusú m 3 /h tetőventilátor 2 db/terem BIG Dutchman m 3 /h tetőventilátor Természetes szellőzés 2 db/terem BIG Dutchman m 3 /h tetőventilátor Természetes szellőzés Természetes szellőzés

7 7 30. Kocaszállás kifutóval m 2 /ól fűtetlen 31. Kanszállás, labor 400 m 2 fűtetlen Természetes szellőzés Természetes szellőzés Járműforgalom hatása a levegőre: A telephelyet érintő takarmány, vágósertés és hígtrágya szállítás, valamint a telephelyen belüli egyéb járműmozgás nem jelentős, így az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás sem számottevő. Takarmányozás: Az állatok etetéséhez szükséges korcsoportonként elkészített takarmányt napi gyakorisággal fluid-kocsival szállítják az állattartó épületek melletti silótornyokba. A tároló silók porszűrő zsákokkal felszereltek. Trágyakezelés: A telephely állattartó épületeiben hígtrágya keletkezik, amelyet átemelő aknában összegyűjtve vezetnek a szeparátorra. A hígtrágya HDPE fóliával szigetelt tároló medencében gyűjtik össze termőföldre történő kihelyezésig. A sertésteleptől 2,3 km távolságban található a legközelebbi lakott ingatlan. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező állati hulla gyűjtése, kezelése: Az állati hulla gyűjtése a telep D-i oldalánál kerítéssel körbekerített szilárd burkolatú ingatlanrészen elhelyezett konténerben gyűjtik. Az állattenyésztési tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: Az állategészségügyi kezelések hulladékait a telep ellető épületeiben kialakított veszélyes hulladék gyűjtőhelyen feliratozott hulladékgyűjtőben gyűjtik az ártalmatlanításra történő átadásig. A sertéstelepen üzemelő munkagépek karbantartását, javítását Zrt. műszaki telepe végzi. A munkálatok során keletkező hulladékokat a műszaki telep, mint saját hulladékát kezelteti. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A telepen keletkező települési szilárd hulladékokat 2 db 360 literes zárt hulladékgyűjtő edényzetben gyűjtik hulladékkezelőnek történő átadásig. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése: Hulladék megnevezése Műanyag csomagolási hulladék Állategészségügyi kezelések hulladékai EWC kód * Kevert települési hulladék További kezelés a helyszínen nincs Helyszínen történő hasznosítás nincs Telephelyen kívüli kezelés módja Kezelőnek átadás Lerakással történő ártalmatlanítás Hulladék nyilvántartás: A cég a jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG ZAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: szelőztetést biztosító ventilátorok, szállítási tevékenység (belső anyagmozgatás, takarmány és az állomány be- és kiszállítása). A szellőztető ventilátorok időjárási viszonyoktól függően üzemelnek. A szállításból származó zajkibocsátás rendszerint nappal történik. A zajmérési eredmények szerint a zajvédelmi hatásterület a telep D-i telekhatárán nappal 156 m, éjszaka 333 m, a telep K-i telekhatárán nappal 161 m, éjszaka 437 m, a telep É-i telekhatárán nappal 39 m, éjszaka 127 m, a telep Ny-i telekhatárán nappal m, éjszaka m.

8 8 A telep zajvédelmi hatásterületén védendő létesítmény nincs. Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephely közelében elhaladó Bajmoki út. Az út közelsége azt eredményezi, hogy a közvetett hatásterület kis kiterjedésű, a szállítási célforgalom az út egyéb forgalmához képest elhanyagolható mértékben néhány tized db-lel emeli csak a környezet zajterhelését. A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK A Zrt. a Bácsalmás 0584/7 hrsz. alatti Juliska major területén lévő vízilétesítmények fenntartására és üzemeltetésére a /2013. számú határozattal kapott vízjogi üzemeltetési engedélyt (Baja VII/375). Az engedély érvényességi ideje: május 31. Vízellátás A telephely vízellátása 2 db mélyfúrású kútról történik. A 4 db fúrt kút közül a 2. sz. és a 3. sz. tartalék, az 5. sz. és a 6. sz. üzemel. 5. sz. vízkút 6. sz. vízkút OKK száma: K-68 Építés éve: Helye: 0584/7 hrsz. EOV koordinátái: X = ,87 m Y = ,11 m Talpmélység: 147 m Szűrőzés: 123,0-142,5 m (2 db) Nyugalmi vízszint: -5,4 m Kitermelhető víz: 350 l/p Metántartalom: 3,08 l/m 3 (2012. szeptember 24.) OKK száma: K-70 Építés éve: Helye: 0584/7 hrsz. EOV koordinátái: X = ,00 m Y = ,79 m Talpmélység: 160 m Szűrőzés: 120,0-146,5 m (1 db) Nyugalmi vízszint: -6,1 m Kitermelhető víz: 610 l/p Metántartalom: 2,86 l/m 3 (2012. szeptember 24.) A kutakhoz egy 356 m 3 -es víztorony és a telepi elosztó vezetékhálózat csatlakozik. A vízkezelő berendezés leszerelésre került a vágóhíd évi leállítását követően, a dolgozók számára szódavízzel biztosítják az ivóvizet. Vízkészlet típusa: rétegvíz Vízminőség: II. osztály Vízmennyiség mérése: hitelesített vízmérővel (2016. december 31.) Vízhasználat jellege: 100 % állattartás Az éves lekötött vízmennyiség: m 3 /év ebből m 3 /év átadva a tehenészeti telepnek (Mosztonga major) A napi átlagos vízigény 195 m 3 /d, ebből átadásra kerül 25 m 3 /d mennyiség a Mosztonga telepnek. Szennyvíz elhelyezés A szociális épületben jelenleg 22 fő dolgozó vízhasználatával számolhatunk, amelynek kapcsán szennyvízgyűjtésre kerül sor az 50 m 3 -es beton aknában. A havonta keletkező kommunális szennyvíz kb. 425 m 3, azaz évi 5100 m 3, amit az üzemeltető vállalkozói szerződés alapján a bácsalmási szennyvíztelepre szállíttat.

9 9 Csapadékvíz elvezető rendszer A sertéstelep körüli nyíltárkos rendszerhez csatlakoztatott elvezető árkok állnak rendelkezésre a csapadékvíz vezetésére és elszikkadására, ami biztosítja a keletkező vizek megfelelő elvezetését. A tenyésztés épületeinek kifutóin kívül kialakított csapadékvezető-gyűjtő csatornák a szennyezett csapadékvizet a hígtrágyatárolóba vezetik. Trágyakezelés, -elhelyezés A keletkező trágya éves mennyisége: Hígtrágya: m 3 Almos trágya: 146 t Korcsoport Férőhely (db) Hígtrágya (m 3 ) Éves trágyatermelés Almos trágya (t) Koca Kan Hízó Süldő Összesen A hígtrágya az istállókból gravitációs úton kerül a telephely Ny-i és K-i oldalán lévő átemelő aknába, majd onnan szivattyú nyomja a fenyvesen létesített tároló medencékbe. Az almos trágya a 7. sz. hizlaldából kézi erővel, talicskán kerül az istálló előtti pótkocsira, majd a fenyvesi almos-trágya tárolóba. A tároló műtárgyak helye: - Szilárd fázis tároló Bácsalmás 0539/3 hrsz. - Fázisbontó tároló Bácsalmás 0584/8 hrsz. - Hígtrágya tároló Bácsalmás 0538/2 hrsz. A hígtrágya kezelő telep műtárgyai: - Hígtrágya átemelő aknák V = 100 m 3 2 db - Gyűjtő-homogenizáló: vb. tároló V = 800 m 3 -es (homogenizáló keverővel) - Fázisbontó zárt felépítményben (BAUER S 650 típusú szeparátor 4 db) - Kiegyenlítő tároló: 8 m átmérőjű, kör alakú, nyitott műtárgy (V = 150 m 3 ) - Szilárd fázis tároló: előre gyártott vb. támfalrendszerrel határolt vb. térburkolat, hasznos tárolótér felülete m 2, tároló kapacitás: m 3 - Csurgalékvíz elvezetés: 2 62 fm hosszú folyókán keresztül egy 10 m 3 -es tároló aknába kerül - Csurgalékgyűjtő tároló: HDPE-2 fóliával szigetelt, hasznos tároló kapacitás: 200 m 3 - Hígtrágya tárolók: Gyűjtő-homogenizáló 800 m 3 Kiegyenlítő-tároló 150 m 3 1. sz. tároló m 3 2. sz. tároló m 3 3. sz. tároló m 3 4. sz. tároló m 3 5. sz. tároló m 3 Összes tároló kapacitás: m 3 Az 5 db hígtrágya tároló átfolyásos rendszerű, HDPE fóliával szigetelt. A tároló a jogszabályban előírt 6 havi trágyamennyiséget biztonsággal tudja tárolni. A Zrt. a sertéstelepi hígtrágya termőföldi kihelyezéshez a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság által kiadott 12.2/261/4-TAL/2009. számú engedéllyel rendelkezik. A határozat érvényességi ideje: augusztus 31. A hígtrágya-tározó kapacitás m 3 : a sertéstelepen lévő 1050 m 3 -es tárolókból, valamint

10 10 a Fenyves telepen lévő m 3 -es tárolókból áll. Az almos-trágya tárolás Fenyves telepen, a 7600 m 3 -es (6000 t) szigetelt, csurgalék-gyűjtővel ellátott tárolóban történik. Ebbe az almostrágya tárolóba kerül a Juliska major egyetlen 13. sz. almos hizlaldájából, valamint a Mosztonga majorban képződő trágya. A Fenyvesi telepen tárolják a közeli Mosztonga majori szarvasmarha telepen képződő almos-trágyát és hígtrágyát is. A keletkező almos trágya: Juliska major: 146 t Mosztonga major: t Összesen: t A fenyves telepen létesült hígtrágya tárolókba a következő mennyiségek kerülnek: Juliska major: m 3 Mosztonga major: m 3 Összesen: m 3 A telepen rendelkezésre álló hígtrágya tárolók befogadó kapacitása a 6 hónap alatt keletkező trágya tárolásához biztonságosan elegendők. A vízellátást biztosító kutak és a trágyatároló távolsága 305 m. A trágyakezelő rendszer az ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren kívül található, tehát a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. Rendelet a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok fejezetének 8. (3) bekezdésében előírtaknak megfelel. Monitoring A Zrt. a sertéstelep üzemeltetése során a felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának ellenőrzésére 5 db 8 m talpmélységű figyelőkutat üzemeltet. A figyelőkutak helye: Kútadatok: Kutak jele Kút helye Hrsz. EOV X EOV Y K1 Sertéstelep 0539/3 83,506 km 675,738 km K2 Sertéstelep 0539/3 84,047 km 675,311 km K3 K-Ny-i út pereme ,546 km 676,564 km K4 Tehenészeti telep 0564/1 82,522 km 674,802 km K5 Sörház major ,978 km 677,838 km Talpmélység: Kútperem kiállás: Szűrő alsó: Szűrő felső: Védőcső: Kútfej: Csövezés: Fenéklezárás: 8,00 m + 0,80 m 6,5 m 3,0 m 241 mm acél védőcső + sapka betongallérral védve 0,00 8,00 Ø 90/80 mm PVC szűrőcső fadugóval A talajvíz vizsgálatokat éves gyakorisággal ammónium, nitrát, foszfát és szulfát komponensre, valamint vízszint, ph, hőmérséklet, vezetőképesség paraméterekre végzik. Takarítás, fertőtlenítés Az istállók termeiben az egyszerre ürítés-töltés elve megvalósításra kerül, így a kiürített terem technológiai berendezéseit, valamint a padozatot és a falfelületeket beáztatják, majd nagynyomású mosóval tisztára mossák. A termek fertőtlenítése Vetrocid, vagy ahhoz hasonló hatású anyag oldatával történik. A betelepítés előtt fontos a férőhelyek pihentetése legalább 5-6 napig. Üzemi kárelhárítási terv A telep elfogadott üzemi kárelhárítási tervvel nem rendelkezik.

11 11 Felszíni vizek A telephelyet kettészeli a Mosztonga-csatorna, amely a Kígyós-főcsatornába torkollik a teleptől É-i irányban, amely a Dunába gyűjti a vizet. A telephelyen áthaladó Mosztonga-csatorna a tenyésztő teleprész kocaszállásainak épületeitől 25 m-re K-i irányban található. A zárt trágyatechnológiájú, hígtrágyás istállókból a trágya nem kerülhet a csatorna közelébe. A K-i oldali malacnevelőhizlaló teleprész a vízfolyástól 80 m-re helyezkedik el, a zárt trágyatechnológiából eredően szennyezés nem fordulhat elő. Felszín alatti vizek Bácsalmás település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján, a 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletével összhangban a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területi kategóriába tartozik. A tevékenység nem érint kijelölt hidrogeológiai védőterületet. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdés d) pontja szerint nitrátérzékeny terület: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe. TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM A sertéstelep helyéül szolgáló ingatlanok védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezik részét. Ugyanakkor a telephely déli oldalán határos a Mosztonga-tavak elnevezésű, a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) erejénél fogva (ex lege) védett szikes tóval, illetve a 0603 hrsz.-ú ingatlan keleti határán észak-déli irányban húzódik a Mosztonga-csatorna, amely a szikes tavon is keresztül halad. A telephely működése során szennyezés elsődlegesen a keletkező hígtrágyából érhetné a csatornán keresztül a tavakat, azonban a telephelyen képződő híg- és almos trágya tárolása más (Bácsalmás, külterület 0538/1b és 0538/2 hrsz-ú) ingatlanokon történik, melyek távolabb (mintegy 1650 méterre) találhatók a szikes tavak területétől, oda pedig a hígtrágya felszín alatti csatorna hálózaton keresztül jut, így normál működés esetén nem kell tartani a csatorna és rajta keresztül a tavak szennyeződésétől. A hígtrágya kihelyezésére a növény- és talajvédelmi hatóság évben megvalósítási engedélyt adott. Az eljárásba a évben hatályos jogszabályok szerint nem kellett szakhatóságként bevonni a felügyelőséget, mert Bácsalmás község nem tartozik a nitrátérzékeny települések körébe. A növény- és talajvédelmi hatóság a határozatában egyebek mellett engedélyezte a hígtrágya kijuttatást a Bácsalmás, külterület 0547 hrsz.-ú ingatlan szántó művelési ágú 140 ha-os területén. Ugyanakkor a Bácsalmás, külterület 0547 hrsz.-ú ingatlan, illetve a vele közvetlenül határos 0549 és 0550 hrsz.-ú ingatlanok szerepelnek a Vidékfejlesztési Értesítő LXII. évfolyam 1. számában, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, egyedi hatósági határozattal történő lehatárolásra váró ex lege védett szikes tóval érintett ingatlanok helyrajzi számos listájában (Mosztonga tavak). Bár a 0549 és a 0547 hrsz.-ú ingatlanok a valóságban nagy valószínűséggel nem felelnek meg a szikes tó kritériumoknak és a 0550 hrsz.-ú ingatlannak is kétséges a szikes jellege, azonban ez utóbbi mindenképp tónak minősül (ha nem is szikesnek). Továbbá a 0547 hrsz.-ú ingatlannak az f) alrészlete kivett csatorna művelési ágban van (Mosztonga csatorna). ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA A nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozóan Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A sertés hizlaló telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak, a megfelelő tartástechnológia a hulladékképződést és a légszennyező anyag kibocsátást minimalizálja. BAT-nak való megfelelés: A malacnevelőkben és az elletőkben energia-hatékony gázüzemű fűtőberendezések üzemelnek. A fűtés és az épület szellőztetése automatizált, az épület födéme szigetelt. A telepen keletkező hulladékok szelektált gyűjtése biztosított elősegítve a hasznosítható hulladékok újra feldolgozását.

12 12 A sertéstelepen az ólak nagyobb része rácspadozatú, amely a jelenlegi elvárások alapján az istállóban képződő ammónia mennyiségét csökkenti, a trágya levegővel való érintkezésének minimalizálása miatt. A nyári meleg időszakokban az állattartó ólak hűtését szellőztetéssel végzik, ezáltal ózonkárosító anyag felhasználása nem válik szükségessé. A telepen keletkező hulladékok szelektált gyűjtése biztosított, elősegítve a hasznosítható hulladékok újrafeldolgozását. Az állattartó épületekben alacsony zajkibocsátású szellőztető rendszer működik. Az etető-itatórendszer gazdaságos táp és víztakarékos felhasználást biztosít. A sertések fém szopókákon, vagy szinttartásos itatókon keresztül jutnak közvetlenül az ivóvízhez. A szopókák korosztályonként más méretűek, így a víz nyomása minden állat számára optimális. Használatuk közben a csurgási veszteség minimális A trágya csatornás rendszerű tartás során az alkalmazott takarítási technológia elfogadható, nagynyomású mosóberendezést használnak. A sertéstelep férőhely szükséglete mindenhol megfelel az állategészségügyi törvényben meghatározottaknak. A szeparált szilárd és híg fázis tárolása a hatályos jogszabályi elvárásoknak megfelelő, műszaki védelemmel ellátott tároló medencékben történik. A Kft. hígtrágya tároló kapacitása az előírásoknak megfelel. A tevékenység végzésével kapcsolatos előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani. Az engedélyes tevékenységével kapcsolatos környezetvédelmi panasz-bejelentés az elmúlt 5 évben a telephelyre vonatkozóan nem történt. A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI: ELŐÍRÁSOK 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. Hízó: db Koca: db Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. 4. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 5. Az évi LIII. Törvény 96/B (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Határidő: tárgyév február 28-ig 6. A telephely bővítése során, a hizlalda épület jogerős használatbavételi engedélyének megszerzéséig az egységes környezethasználati engedélyt módosítani kell. Indokolás: A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések: 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés: 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket.

13 Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség: 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel: 14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás: Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés: 16. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés: 17. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap: a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. 76/ , 76/ , fax: 76/ , bacs.titkarsag@katved.gov.hu) tűz és katasztrófahelyzet esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: 76/ , fax: 76/ ) az emberi egészség veszélyeztetése esetén; a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: 76/ , fax: 76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén.

14 14 Indokolás: Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások: 18. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos 19. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként) 20. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 21. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként) 22. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos Indokolás: Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni. L e v e g ő v é d e l m i e l ő í rások LEVEGŐVÉDELEM Pontforrás üzemelési előírások Technológia megnevezése Technológia LAL szerinti azonosítója Gőz előállítás 2 Technológia Pontforrás Pontforrás megnevezése Pontforrás magassága (m) Kibocsátó felület (m 2 ) 2 P2 Kazán kéménye 9 0,049 Forrás által kibocsátott anyagok Kén-dioxid, Nitrogén-dioxid, Szén-monoxid, Szilárd, Technológiai határértékek Légszennyező anyag Forrás Határérték (mg/m 3 ) Kén-dioxid és kén-trioxid P2 35 Nitrogén-oxidok P2 35 Szén-monoxid P2 100 Szilárd P2 5 A mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 3% oxigéntartalmú

15 15 füstgázra vonatkoznak; biogáz tüzelés esetében a vonatkoztatási oxigéntartalom 11%. A berendezésre megállapított technológiai kibocsátási határérték a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. sz. melléklete (gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei) szerint került előírásra. 23. A kéményen kiáramló légszennyező anyagok mennyisége nem okozhat káros mértékű légszennyezést. 24. A tárgyévet követő március 31-ig a Légszennyezés Mértéke (LM) éves jelentést az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell nyújtani. 25. A légszennyező pontforrásra az éves adatszolgáltatási kötelezettséget a mérési adatok alapján kell teljesíteni. 26. A kazán és a hozzácsatlakozó berendezések hatékony működése miatt biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 27. A berendezést csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 28. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő, fokozott környezetterheléssel járó üzemi állapotokról (üzemzavar és havária) a felügyelőséget 24 órán belül írásban tájékoztatni kell. Indokolás A fenti előírások a határérték alatti kibocsátások fenntartását és a határérték feletti kibocsátások megakadályozását hivatottak biztosítani. Az energiatermelő berendezésre megállapított technológiai határértékek a módosított 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú mellékletében szereplő határértékek alapján kerültek megállapításra. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. (4) bekezdése az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatos változásokról bejelentési kötelezettséget ír elő, amelyet 30 napon belül teljesíteni kell. A légszennyező pontforrások éves adatszolgáltatási kötelezettséget a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 12. (1) b, pontja, a mérési jegyzőkönyv alapján kell teljesíteni. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. (1) bekezdése bírság kiszabását írja elő levegővédelmi követelmény megsértése esetén. Állattartás: 29. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 30. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 31. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. 32. A takarmánytároló silókhoz tartozó berendezések csatlakozó pontjai zártságának folyamatos biztosításával, a tömítetlenségek megszüntetésével, a karbantartások rendszeressé tételével meg kell előzni. 33. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 34. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást. 35. A természetes szellőzésű épületek esetében is oly módon kell szellőztetni, hogy törekedni kell az ideális hőmérsékleti körülmények megteremtésére. 36. A sertéstelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Indokolás Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer, a berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelelő, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. Trágyakezelés, trágyatárolás: 37. A trágya a termőföldre való kijuttatást követően a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel, haladéktalanul be kell a talajba forgatni. 38. A trágya kiszállítást 25 C feletti napi középhőmérséklet esetében, továbbá az országos tisztifőorvos által a megyére kiadott hőségriasztás időtartama alatt szüneteltetni kell!

16 A trágya kihelyezés csak a település szempontjából kedvező szélirány esetén történhet. 40. Kánikulai, szélcsendes napokon kerülni kell a kihelyezést. 41. A kihelyezésnél számításba kell venni a közelgő ünnepeket, naptári szabadnapokat, illetve a hétvégéket. 42. A sertéstelep által átadott, vagy termőföldre kihelyezett folyadék és a szilárd fázisú trágyáról naplót kell vezetni. A naplóban rögzíteni az átadott, vagy termőföldre kihelyezett trágya becsült napi mennyiségét, valamint időpontját. A naplót ellenőrzéskor be kell mutatni. 43. A trágyakezelésben, felhasználásban bekövetkező változást 3 napon belül felügyelőségünknek írásban be kell jelenteni. Indokolás A trágyakezelésre vonatkozó előírások a diffúz bűzkibocsátás megelőzését, illetve csökkentését és az előírások betartásának ellenőrzését szolgálják. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a szerint Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.. A hígtrágya tároló medencék, mint bűzforrások vehetők figyelembe. A trágyakezelés technológiája jelenleg megfelel az elérhető legjobb technika levegővédelmi követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását, és a trágyakezelésből származó légszennyező anyag kibocsátás további csökkentését hivatottak biztosítani. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 44. A telephely rekonstrukciója állagmegőrző felújítása, bővítése során keletkező építési és bontási hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 45. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 46. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. 47. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 48. Az engedélyes köteles a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 49. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a mindenkor hatályos jogszabály előírásai szerint. 50. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvényben előírtakat kell betartani. Indokolás A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 51. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. 52. A telephely zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni. Teljesítés: folyamatosan Indokolás A létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. 3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. 1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség.

17 17 A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásának a szükségességét meg kell vizsgálni. FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME 53. A szociális szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani. A szociális szennyvíz elszállítására vonatkozó bizonylatokat meg kell őrizni. 54. A 43/1999.(XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) a) és b) pontja szerint a kútból kitermelt vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiség-mérővel kell megállapítani Az aktuális hitelesítési jegyzőkönyvet, a hitelesítést követő 30 napon belül meg kell küldeni felügyelőségünkre. 55. A vízmérő óra állását rendszeresen havonként, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. Határidő: folyamatos 56. A kút üzemeltetése úgy történjen, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés ne kerülhessen. 57. A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. 58. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell. 59. A vízhasználattal járó ártalmak megelőzése érdekében biztosítani kell a kút 10 m-es környezetének külső szennyeződésektől való védelmét. 60. Az engedélyesnek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007.(IV. 26.) Korm. rendelet szerinti üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, és a felügyelőségre benyújtani. Az elkészített üzemi kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelelően kell a szükséges beavatkozásokat elvégezni rendkívüli események esetén. Határidő: augusztus A vízellátó kutak víz-gáztartalmának vizsgálatát B fokozatban háromévenként kell elvégezni, a következő vizsgálat esedékessége: szeptember hónap. 62. A gázvizsgálatot a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet szerint kell elvégezni, illetve dokumentálni. Indokolás: A vízhasználatok során keletkező szennyvizek környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) kimondja, hogy a VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiség-mérővel kell megállapítani. A vízmérőórák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A benyújtott dokumentáció szerint a kutak gáz-víz-viszony vizsgálata szerint a kutak vize gáztartalom szerint B fokozatba sorolható, ezért a gázvizsgálatot 3 évenként kell elvégezni. A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997 (VIII. 29.) KHVM rendelet írja elő a víz gáztartalom szerinti fokozatokban elvégzendő gáztartalom ellenőrző vizsgálatokat. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív sertéstenyésztés több, mint férőhely 30 kg-on felüli sertés számára, valamint 750 férőhely kocák számára tevékenységet folytató üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK Előírások: 63. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. 64. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: