Polónyi István. gazdasági igények. Baja 2005 szeptember 13

Átírás

1 Polónyi István Felsőoktatás minőség gazdasági igények Baja 2005 szeptember 13

2 Amiről szó lesz! Mi is az a felsőoktatási minőségbiztosítás?! Felsőoktatási kibocsátás mennyisége és szerkezete! Egy vállalati kérdőíves vizsgálat tanulságai a felsőoktatás és a gazdaság szereplőinek kapcsolatáról

3 1. Mi is az a felsőoktatási minőségbiztosítás?

4 A minőség! A minőség "... egy termék vagy szolgáltatás jellemzőinek és sajátosságainak összessége, amelyek hatással bírnak kinyilvánított vagy vélelmezett szükségletek kielégítésére (ISO ).! A minőség a felhasználói követelmények kielégítése, és a célnak megfelelőség.! A felsőoktatás fogyasztója a hallgató és a gazdaság, a munkaadók, - a minőség ellenőr pedig???

5 Egy kis felsőoktatás-történet A 19. századi humboldti egyetem amelyet a kari tagozódás, s a karok, tanszékek, a professzorok, ill. vezető oktatók körül kialakult kiskollektívák viszonylag nagyfokú önállósága jellemzi - a 20. század 60-as éveinek vége felé válságba jutott. A válság okai:! - a felsőoktatás tömegesedése,! - a tudományos, technikai fejlődés felgyorsulása,! - a közösségi finanszírozás és közpolitikák átalakulása a felsőoktatás és gazdaság közötti kapcsolat, a hatékonyság, az átláthatóság, az elszámoltathatóság presszionálása! - ez vezet el az akkreditáció kialakulásához.

6 A másik pólus a piac! Egy tökéletes piacon és teljesen individualizált társadalomban a minőségbiztosításra semmi szükség nincs, a vevők racionális és szuverén döntése ugyanis ki fogja szelektálni a rossz minőséget nyújtó termelőt, illetve szolgáltatót! Az oktatás területén azonban nem igazán lehet tisztán piaci viszonyokat elképzelni! Hirschman szerint az egészségügyi és az oktatási szolgáltatások vásárlói gyakran téves információkkal rendelkeznek a minőségről, gyakran csak kevés szolgáltatóról van szó, és az összehasonlító vásárlás bonyolult, sőt lehetetlen. Ilyenkor a termék minőségének biztosításához a megtartásához a beleszólás szolgáltat fontos alternatív stratégiát.! A beleszólás a fogyasztó tényleges bevonását jelenti

7 Felsőoktatás és minőségbiztosítás fejlődése! XIX sz-i A humboldti egyetem: Szűk (elit) képzés Akadémiai autonómia Minőségbiztosítás = oktató minősítés (tudományos minősítés és habilitáció)!a A XX század felsőoktatása: Tömegesedés Akadémiai autonómia Minőségbiztosítás = Akkreditáció (= a szféra önellenőrzése) Aktív kormányzati oktatáspolitika politika (Kozma Tamás: A felsőoktatási akkreditáció - mint kormányzati politika - Európában kormányzati válasz a felsőoktatási expanzióra)!a A XXI század felsőoktatása: Lassuló tömegesedés - Gazdasági autonómia (csökkenő akadémiai autonómia) Minőségbiztosítás =Belső minőségbiztosítás +Külső minőség- ellenőrzés és kormányzati kontroll

8 A felsőoktatási minőségbiztosítás elemei! Az akkreditásciós politika átalakítása minőségpolitikává, azaz az állami és felhasználói minőségbiztosítási politika és szervezet kialakítása.! A felsőoktatási rendszerből eddig hiányzó intézményi minőségbiztosítási eljárások és szervezeti feltételek kialakítása.! És az akkreditáció?...

9 2. A felsőoktatási minőség alapvető eleme a képzés gazdasági igényeknek való megfelelése "Mennyiségileg és "Strukturálisan

10 A felsőoktatás tömegesedése - A 100 ezer lakosra jutó hallgatólétszám alakulása Ausztria Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Görögország Hollandia Magyarország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország / / / / / / /01

11 A felsőoktatás tömegesedése - A magyar felsőoktatási hallgatólétszám alakulása a 20 század második felében (hallgatólétszám fő) Nappali tagozatos hallgató Összes hallgató

12 A gazdasági fejlettség és a felsőoktatási részvételi arány Log Felsőoktatási részvételi arány % 100,0 10,0 y = 0,1947x 0,5516 R 2 = 0,5143 1, Log GDP/fő

13 A posztszocialista országok felsőoktatási részvételi aránya és gazdasági fejlettsége 100,0 Világ országai log részvételi % 10,0 1, log GDP/fő Posztszocialista országok Hatvány (Világ országai) Hatvány (Posztszocialista országok)

14 Következmény: a diplomá(so so)k tömegesedése A diplomások aránya a foglalkoztatottak között Magyarországon ( ) Év Foglalkoztatottak Ebből diplomás Diplomások aránya , ,1% , ,3% , ,3% % %

15 A hazai iskolázottság és a gazdasági fejlettség! A oktatásunk nemzetközi összehasonlítása azt mutatja, hogy Magyarországon a népesség és a fiatalok formális iskolázottsága tartósan meghaladja a gazdasági fejlődés nemzetközi trendvonalát.! Az elmúlt fél évszázad hazai oktatásának fejlődése és a gazdasági fejlettség változása nem igazolja, hogy az oktatás gyors fejlődése hozzájárult volna a gyorsabb gazdasági növekedéséhez.! Az iskolázás hazai fejlődése eléri a legfejlettebb országok szintjét, de az ország gazdasági fejletsége messze elmarad azokétól

16 A felsőoktatás vertikális szerkezete az OECD országokban (A jellemző korosztály arányában) Magyar -ország OECD országátlag Hozzánk közel hasonló fejlettségű országok Portugália ország Spanyol Törökország Posztszocialista OECD országok Csehország Lengyel -ország Legmagasabb felsőoktatási beiskolázási arányú európai országok Egy. Hollandigiország Norvé- Svéd- Királyság B típusú felsőfokú 0,2% 11,2% 6,5% 4,1% 6,4% 4,5% 0,8% 11,1% 0,8% 6,3% 1,5% A típusú felsőfokú 3-4 éves 11,6% 17,5% 7,4% 12,5% 9,6% 2,9% 12,0% 33,2% 33,3% 33,3% 23,0% 5-6 éves 12,0% 5,5% 10,1% 15,4% 8,3% 13,0% 1,9% 1,3% 3,8% 2,0% 6 évnél hosszabb 0,2% 0,1% 1,2% 0,1% Együtt 23,8% 34,2% 24,0% 32,0% 16,0% 15,7% 25,8% 46,2% 35,4% 43,4% 26,5%

17 Magyarország OECD országátlag PT, E, T átlag UK, NL, N, S átlag 100% 80% 60% 40% 20% 0% 5-6 éves felső fokú 3-4 éves felső fokú Rövid idejű felső fokú

18 A felsőoktatás kibocsátása és a gazdaság prognosztizált szükséglete KÉPZETT ( ) IGÉNY ( ) Posztszekundér Főiskolai Egyetemi Összesen Posztszekundér Főiskolai Egyetemi Összesen 10,5 118,9 46,6 176,0 Műszaki 46,0 11,0 31,0 88,0 5,5 32,6 15,6 53,7 Mezőgazdasági 5,0 1,7 1,4 8,1 2,4 29,8 24,6 56,8 Egészségügyi 17,0 10,7 35,0 62,7 177,4 37,4 214,8 Pedagógus 17,0 3,2 61,9 82,1 31,0 31,8 62,8 Jogi 5,0 5,4 12,3 22,7 49,5 133,2 50,4 233,1 Gazd, keresk.-i 61,0 28,2 34,7 123,9 45,8 110,3 156,1 Ált. és egyéb 34,0-2,9 30,4 61,5 67,9 568,7 316,6 953,2 Összes 185,0 57,3 206,7 449,0

19 A diplomások foglalkoztatásának változásában megfigyelhető néhány hazai jelenség! Növekszik a szolgáltatásokban és a közszférában - (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kultúra) foglalkozat diplomások száma! A szellemi foglalkozásúak között növekszik a felsőfokúak aránya, s egyre inkább kiszorulnak a középfokú végzettségűek ezekből a foglalkozásokból! Növekszik a kisvállalkozási szférában és az önfoglalkoztatóként dolgozó diplomások száma! Növekszik a képzettségi szintjüknél alacsonyabb igényű munkakörökben foglalkoztatott diplomások száma

20 Munkaerő-piaci státusz szakcsoportonként Foglalkozt Munka Egyéb Tanuló atott nélküli inaktív Együtt Természettudomány, E 63,8 5,8 28,0 2,4 100 Agrár, F 73,2 15,1 9,7 2,1 100 Agrár, E 75,5 15,2 8,8 0,6 100 Idegen nyelvi, F 75,7 7,9 13,8 2,6 100 Idegen nyelvi, E 76,3 4,8 14,9 4,1 100 Informatikai, E 76,6 1,0 22,4 100 Közgazdasági, F 78,8 4,1 14,8 2,2 100 Bölcsész, E 79,7 4,3 9,5 6,5 100 Bölcsész, F 81,8 9,4 6,0 2,8 100 Testkulturális, F 84,1 6,9 9,0 100 Művészeti, E 84,4 6,2 6,9 2,6 100 Természettudomány, F 84,6 6,2 6,4 2,8 100 Tanító és óvodapedagógus 85,0 7,1 2,7 5,2 100 Műszaki, F 85,1 7,9 6,3 0,7 100 Jogi és szociális igazgatási, F 85,3 3,8 10,9 100 Műszaki, E 85,5 2,6 10,0 1,9 100 Művészeti, F 86,2 6,7 2,6 4,5 100 Egészségügyi, E 86,3 1,1 7,3 5,3 100 Informatikai, F 87,2 5,2 4,9 2,6 100 Közgazdasági, E 88,7 2,4 7,2 1,7 100 Egészségügyi, F 90,5 2,7 6,9 100 Jogi és szociális igazgatási, E 91,1 2,5 3,1 3,4 100 Szociális, F 95,9 1,1 3,0 100 Együtt 81,6 6,1 9,3 3,0 100 A diplo- mások foglal- koztatá- sának alakulá- sa a FIDEV vizsgá- latok alapján

21 Munka és a képzettség kapcsolata Szakcsoport, szint Átlag Szórás Agrár, F 2,7 1,5 Agrár, E 2,5 1,4 Idegen nyelvi, F 2,4 1,6 Idegen nyelvi, E 2,3 1,6 Bölcsész, E 2,2 1,5 Informatikai, F 2,2 1,3 Műszaki, F 2,2 1,2 Jogi és szociális igazgatási, F 2,2 1,4 Közgazdasági, F 2,2 1,2 Természettudomány, F 2,2 1,6 Bölcsész, F 2,1 1,5 Szociális, F 2,1 1,5 Műszaki, E 1,9 1,1 Testkulturális, F 1,8 1,3 Közgazdasági, E 1,8 1,0 Tanító és óvodapedagógus 1,7 1,3 Informatikai, E 1,7 1,0 Természettudomány, E 1,7 1,1 Művészeti, E 1,5 1,0 Művészeti, F 1,5 1,1 Egészségügyi, F 1,4 1,0 Jogi és szociális igazgatási, E 1,3 0,8 Egészségügyi, E 1,2 0,7 Együtt 2,0 1,3 Forrás: Galasi Péter (2001) 21. táblázat alapján Ötfokozatú skálák átlaga: A szakképzettség és a munka 1: Szorosan, 2: Nagyrészt, 3: Félig-meddig, 4: Alig, A diplo- mások foglal- koztatá-si jellemzői a FIDEV vizsgá- latok alapján

22 Foglalkozási státusz (1998-ban és 1999-ben végzettek esetében) a FIDÉV alapján! Kedvező munkapiaci helyzetűek! Egészségügyi,! jogi és szociális igazgatási,! közgazdasági,! informatikai! Kedvezőtlen munkapiaci helyzetűek! Agrár,! természettudományi,! idegen nyelvi

23 A felnőtt írásbeliség vizsgálat (IALS) eredménye végzettségszint és országok szerint

24 3. Egy kérdőíves vizsgálat tanulságai A A felsőfokú képzés és a gazdaság szakemberigényének összehangolási lehetőségei című Ofa pályázat keretében készült kérdőíves vizsgálat (Dr Polónyi István és Dr. Kővári György kutatása)

25 A kérdőíves felmérés céljai A kérdőíves felmérés legfontosabb céljai a következők voltak:! Megismerni a gazdaság szereplőinek véleményét a felsőoktatás feladatait illetően! Megismerni a diplomások kompetenciáit illető elvárásokat! Feltárni a diplomások foglalkoztatási kongruenciáinak sajátosságait! Ki kérni a gazdaság szereplőinek véleményét a felsőoktatás tervezéséről! Feltárni a gazdasági szféra szereplőinek és a felsőoktatás kapcsolatának mélységét

26 A minta! A kérdőívet 99 vállalattal illetve szervezettel sikerült kiöltetni. Ebből 57 jogi személyiségű, 6 jogi személyiség nélküli 2 egyéni vállalkozás 3 pedig szövetkezet volt. A fennmaradók közül 29 szervezet a közszférába tartozott 3 pedig alapítvány illetve egyesület volt. szövetkezet; 3% civil (egyesület, alapítvány); 2% közszféra; 29% egyéni vállalkozás; 2% jogi személy. Nélküli (Bt., KKt); 6% jogi személyiségű (kft, kht., Rt.); 58%

27 A minta ágazati megoszlása Ágazat Minta % elemszám Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1 1,0% Bányászat 0 0,0% Feldolgozóipar 12 12,1% Építőipar 1 1,0% Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás 1 1,0% Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk 14 14,1% javítása, karbantartása Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 3,0% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5 5,1% Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatás 15 15,2% Ingatlanügyletek, bérbeadás 0 0,0% Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás 10 10,1% Oktatás 17 17,2% Egészségügyi és szociális ellátás 7 7,1% Egyéb közösségi, társ. és személyi szolgáltatás ,1% %

28 A minta tulajdonosi szerkezete saját/családi 19% tisztán m agyar 58% m ultinacionális 6% többségi külföldi 7% kizárólag külföldi 9% többségi magyar 1% A minta nem reprezentatív, - a kis elemszám, valamint a teljes vállalati sokaságtól való jelentős, s nem is korrigálható az eltérés miatt.

29 Kérdés: Melyik a felsőoktatás 5 legfontosabb feladata? (Jelölje 1-től 5-ig) Adott Az adott sorban pontszám megadott feladatot átlaga választók száma 2. Melyik a felsőoktatás 5 legfontosabb feladata Értelmiségi képzés 2,25 20 Általános műveltség nyújtás 3,27 11 Továbbépíthető ismeretek adása 2,88 40 Tudományos képzés 3,00 18 Szakmai elméleti tudás nyújtása 2,58 59 Szakmai gyakorlati képzés 2,76 42 A gazdaság hosszabb távú igényeinek megfelelő szakemberképzés 2,48 56 A munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakemberképzés 2,60 52 Kutatás-fejlesztés 3,62 21 Felnőttképzés, továbbképzés 3,21 14 Idegen nyelv oktatás 3,36 28 Kulturális centrum 2,00 1

30 Melyik a felsőoktatás legfontosabb feladata? A válaszadók a felsőoktatás legfontosabb feladatának a következőket nevezték meg, a felsorolás sorrendjében:! - az értelmiségi képzést,! - a gazdaság hosszabb távú igényeinek megfelelő szakemberképzést! - szakmai elméleti tudás nyújtását! - a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakemberképzést Legkevésbé fontos feladatnak:! az általános műveltség nyújtását,! az idegen nyelv oktatást és! a kutatás-fejlesztést tartották.

31 Melyik a felsőoktatás legfontosabb feladata? 2 Ha a válaszadó szervezeteket csoportok bontva vizsgáljuk! az értelmiségi képzési feladat, valamint a gazdaság hosszabb távú igényeinek megfelelő szakemberképzés feladata min a verseny, mind a közszférának fontos.! az általános műveltség nyújtása feladat csak a közszféra szervezetei számára fontos,, a versenyszféra számára meglehetősen alulpreferált.! a a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakemberképzés a versenyszférának fontosabb.! a kutatás-fejlesztés a felnőttképzés, továbbképzés és az idegen nyelv oktatás mindkét szféra számára alulpreferált.! ugyanakkor a diplomások felé egyik igen fontos elvárás az idegen nyelv ismeret!!! tehát fontos, de nem a felsőoktatás feladata

32 Melyik a felsőoktatás legfontosabb feladata? 3! a részben vagy egészben nemzetközi tulajdonú vállalatok számára a a gazdaság hosszabb távú igényeinek megfelelő szakemberképzés és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakemberképzés a legfontosabb felsőoktatási feladat és a felnőttképzés, továbbképzés a legkevésbé fontos! a hazai vállalatok számára az értelmiségi képzési feladat áll az első helyen! a magán és családi cégeknél az idegen nyelv oktatás az utolsó! a magyar tulajdonú (nagyobb) cégeknél a kutatás-fejlesztés az utolsó! tulajdonosi szerkezettől függetlenül fontos feladatok! szakmai elméleti tudás átadása,! a gazdaság hosszabb távú igényeinek megfelelő szakemberképzés! és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakemberképzés.! Tehát a gazdaság szereplői egyértelműen a szakmai elméleti tudást és a gazdasággal szoros kapcsolatban álló szakemberképzést tekintik a felsőoktatás feladatának.

33 A felsőoktatással kapcsolatos elvárások 1 A legmagasabb pontszámot kapó megállapítások (erősorrendben):! Egyre fontosabb a folyamatos továbbképzés ezért továbbépíthető tudás kell! A felsőoktatásban a képzési tartalmakat közelebb kell hozni a gyakorlat igényeihez! A kommunikációs képesség minden diplomás alapvető készsége kell legyen! Az idegen nyelv ismeret nélkülözhetetlen a felsőfokú végzetteknél! A magas szintű számítástechnikai ismeret minden diplomás műveltségének alapvető eleme kell legyen! A felsőoktatási képzésben a biztos alapok nyújtása a legfontosabb! A nagyvállalatok továbbépíthető tudással bíró diplomásokat keresnek a kis és középvállalkozók pedig kész szakembereket! A diplomások nagy részének nincs szakmai gyakorlati ismerete, s ez súlyos hiányosság! Túl sok diplomást képeznek

34 A diplomásoktól elvárt kompetenciák 1 A diplomásoktól elvárt kompetenciák preferencia sorrendje nem különböznek a versenyszférában és a közszférában. Mindkét szféra képviselői:! - az elméleti tudást,! - az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását! - a szaktudást és! - a széleskörű ismeretek, analitikus és globális gondolkodást tartották a legfontosabbnak. Az egyetemi és a főiskolai végzettektől elvárt kompetenciák tekintetében gyakorlatilag nincs különbség.. Több válaszadó ki is hangsúlyozta, hogy nem tesz különbséget az elvárások tekintetében a főiskolát és az egyetemet végzettek között.

35 A diplomásoktól elvárt kompetenciák 2 A legkevésbé fontos kompetenciák tekintetében van eltérés a versenyszféra és a közszféra között. A versenyszférában a sor végére szorult kompetenciák:! a rugalmasság és! az önálló munkavégzés, A közszférában leghátul végzett! a szervező és az irányítókészség valamint! a gyakorlati ismeretek.! az idegen nyelv ismeret és! a kreativitás, problémamegoldó képesség

36 Inkongruencia 1 A horizontális inkongruencia! a foglalkoztatott diplomások mintegy 15 %-ának ának foglakoztatását jellemzi a horizontális inkongruencia.! a főiskolai diplomások foglalkoztatása magasabb inkongruenciát mutat,, több mint kétszer akkora mint az egyetemet végzetteké.! a verenyszférában magasabb az inkongruencia,, mint a közszférában.! a magyar (nagy) szervezeteknél lényegesen alacsonyabb az inkongruencia, mint a részben vagy egészben külföldi tulajdonú szervezeteknél.!a főiskolai közgazda,, az óvó, tanító, a főiskolai agrár, főiskolai bölcsész és szociális főiskolai ill. agrár és bölcsész egyetemi végzettséggel rendelkezők esetében viszonylag magas inkongruencia

37 Inkongruencia 2 A vertikális inkongruencia 13 %-os.! Itt is a főiskolai diplomások inkongruenciája jelentősen magasabb,, - háromszorosa az egyetemi diplomásokénál.! Az inkongruencia a közszférában alacsonyabb,, mint a versenyszférában, és a külföldi tulajdonú cégeknél magasabb,, mint a magyaroknál.! A gazdasági, az óvó, tanító és a műszaki főiskolai végzettek, valamint a műszaki egyetemi végzettek esetében számottevő.! A versenyszférában a közgazdasági, az óvó, tanító, a műszaki és a bölcsész főiskolai diplomások, valamint a műszaki egyetemi diplomások esetében nagyobb a inkongruencia.! A közszférában a szociális főiskolai végzetteknél jelentősebb az inkongruencia.

38 A felsőoktatás és a gazdaság kapcsolat! A legmagasabb arányt a távoli, laza kapcsolat (egy-egy hallgató szakdolgozatírása, gyakorlata) válasz kapott! A részben, vagy egészben nemzetközi tulajdonú vállalatok esetében ugyanakkor majdnem ugyanekkora a közepes kapcsolat (időnkénti találkozások, kutatási kapcsolatok, állásbörze) válasz is.! A szoros kapcsolatot legmagasabb arányban a magyar (nagyobb) szervezetek illetve a közszféra képviselői választották.! A hazai felsőoktatásnak a felhasználói szférához való kapcsolata tehát igen távoli

39 Tanulság? A felsőoktatás minőségének kulcskérdése a felhasználói szférával való sokrétű, kölcsönös kapcsolat kialakulása.

40 Köszönöm a figyelmet