Kertészet általános jellemzése

Átírás

1 Kertészet általáns jellemzése A kertészet egyedi áplást igénylő növények termesztésével és parkk, kertek gndzásával fglalkzó művelési ág. Kertészet alapvető feladatai laksság kertészeti termékekkel való ellátása exprt feldlgzóipari alapanyagk előállítása munkaerő fglalkztatása ipari termékek felhasználása Mezőgazdaság Kertészet 5 ágazat: gyümölcstermesztés szőlőtermesztés zöldségtermesztés gmbatermesztés dísznövénytermesztés gyógy- és armanövény t. táj- és kertépítészet kertimag termesztés palántanevelés faisklai termesztés Kertészet általáns jellemzői az agrárgazdaság talán legskldalúbb és legskszínűbb főágazata fgyasztás vlumene szrs kapcslatban áll az életszínvnallal kiemelkedően munkaigényes beruházási igénye és bruttó termelési értéke nagy kiemelkedő a szerepe a vidéki laksság fglalkztatásában és jövedelmi színvnalában szerepe van az emberi környezet alakításában Kertészeti termesztés jelentősége Magyarrszágn Területe kb. 250 ezer ha, mezőgazdaság <5%-a Kertészeti ágazatk éves termelési értéke átlagában kb. 320 Mrd. Ft, ami a teljes mezőgazdaság 16%-a Zöldség-gyümölcs (ZGy) ágazat termelési értéke kb. 210 Mrd. Ft, ami a mezőgazdaság 11%-a; de 2055-ben és 16-ban 270 Mrd Ft vlt ZGy ágazatban 416 e. egyéni gazdaság (átlag 7,6 ha) és 9 e. vállalkzás (átlag 253 ha) érintett ZGy ágazat éves munkaerő igénye 140 e. fő Jelenlegi körülmények, tendenciák Krlátk nélküli, nyílt piac az EU-ban Kedvező földrajzi adttságk Megvannak a fejlesztés lehetőségei Fejlesztések zömében EU-s pénzekből Egyre kmlyabb munkaerő hiány Megfelelő ellátás imputanyagkból Imputanyagk flyamats áremelkedése Frgóeszköz finanszírzás prblémái 1

2 Glbalizálódó, kncentrálódó kereskedelem üzletlánck 60-70%-s részesedése nymtt értékesítési árak Összefgási készség alacsny szintű hiány van a versenyképes árualapkból (nagy mennyiségű, hmgén, ütemezetten leszállíttt) Kezdetleges marketing tevékenység 27%-s ÁFA, őstermelői rendszer fekete-gazdaság magas aránya áruk 30-(70)%-a számla nélkül cserél gazdát Termesztők visznylag alacsny képzettségi szintje Jelenleg is zajlik a termesztők szelektálódása Kertészeti ágazat fejlődését leginkább akadályzó tényezők Munkaerő hiány Öntözés alacsny szintje Feketekereskedelem magas aránya átláthatatlan termelés Pályázati rendszer hibái, a rendelkezésre álló frrásk nem kellő hatéknyságú felhasználása Kertészeti képzés prblémai Kutatóintézeti háttér kérdései (alakulóban) Szaktanácsadási rendszer kiépületlensége Zöldségtermesztés A zöldségfélék: lágyszárú, intenzív művelést kívánó, nyersen vagy feldlgzva emberi táplálékul szlgáló, nagy bilógiai értékű, sk vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagkat tartalmazó növények. A zöldségtermesztés a zöldségfélék előállításával fglalkzó termelési tevékenység. Alágazatai: szabadföldi zöldségtermesztés, zöldséghajtatás, zöldségvetőmag-termesztés gmbatermesztés Zöldségtermesztésünk jelenlegi helyzete Átlag kb. 80 ezer ha ( e. ha), szántóterület 1,5%-a Főbb régiók: Észak- és Dél-Alföld Túl sk a kisüzem, hetergén a színvnal Termésmennyiség 1,5 1,7 millió t ,93 1,48 1,70 1,77 1,75 1,55 1,08 1,66 1,51 1,57 1,80 1,72 1, Mrd. Ft termelési érték - mg-i termékkibcsátás 7,5%-a; növénytermelési érték 12%-a ( átlag), Megtermelt áru 45-55%-a friss fgyasztásra, 45-55%-a feldlgzásra megy. (Zölds. És gyüm. együtt) Exprt termék lesz az összes előállíttt hazai alapanyag 55%-ából. (Z és Gy) Hazai fgyasztásban imprthányad 30%. (Z és Gy) EU közös piac és közös termelési térség. Hl a mi helyünk? /Adatk: FruitVeB/ Friss zöldség külkereskedelem alakulása (ezer t) exprt imprt egyenleg Bruttó exprtőrök vagyunk: görögdinnye (+76 e. t), étkezési paprika, trma, gmba, csemegekukrica, spárga Értékben 2015-ben +4,5 Mrd Ft vlt a külkereskedelmi egyenleg FruitVeB adatk Szabadföldi zöldségtermesztés Zöldségtermesztő felület (ezer ha) alakulása sz.f hajt. 5,7 5,9 5,8 4,5 4,2 4,1 3,9 3,7 3,7 3,7 3,7 3,8 össz /FruitVeB adatk/ 2

3 Szabadföldi zöldségtermesztés kb ezer ha de ebből e. a hárm nagymagvú zöldségnövény és 25 e. az összes többi a két alföldi régióban fntsabb növények: csemegekukrica, zöldbrsó, görögdinnye, zöldbab, fejes kápszta, vöröshagyma 1,1 1,5 millió tnna, ebből feldlgzóiparnak 0,7-0,9 millió tnna öntözés szerepe (jelenleg 60-70%? - cél a 80-90%) frisspiaci célú termelésnél intenzív technlógiai elemek egyre nagybb szerepe /FruitVeB adatk/ mennyiség (e. t) terület (ha) csemegekukrica dinnyefélék gyökérzöldségek zöldbrsó paradicsm hagymafélék kápsztafélék étkezési paprika bab knzervubrka fűszerpaprika spárga 3,5 5,5 5, egyéb /FruitVeB adatk/ Zöldséghajtatás ha (?) technikai felületen, zömében (2.500 ha) fóliabrítású létesítmények, ha üvegház kb ha fűtött berendezés, ebből kb. 340 ha termálvízzel (2020-ra ha, ebből 700 ha getermikus a terv); apríték (stb.) fűtés előretörőben fntsabb körzetek: Szentes, Szeged-Mórahalm, Kiskunság, Pest-vidék, Békés, Jászság ha technlógiai felület (csökkenő trend) 400 ezer t áru (2015-ben 406 e. t, növekvő trend), 90-95%-a belföldre fntsabb növények: melegkedvelők - étkezési paprika, paradicsm; hidegtűrők - kápsztafélék, salátafélék létesítmények és technlógia flyamatsan krszerűsödnek növekvő termésátlagk Faj Zöldséghajtatásunk fajösszetétele Termőfelület (hektár) Termésmennyiség (ezer tnna) paprika ,4 164,0 170,0 176,0 paradicsm ,5 112,0 125,0 126,0 ubrka ,2 23,5 24,2 28,0 salátafélék ,1 39,0 39,6 47,1 fejes kápszta ,3 13,4 11,0 14,0 kínai kel ,9 9,6 8,4 8,0 egyéb káp.f ,5 8,3 10,0 11,0 egyéb ,6 17,2 17,9 20,0 Összesen ,5 387,0 406,1 430,0 /FruitVeb FruitVeb adatk/ /FruitVeB adatk/ Termesztőberendezések Fgalmuk: Olyan üveggel vagy fóliával fedett létesítmények, amelyekben palánta-nevelést vagy hajtatást flytatunk. Céljuk: védelem külső környezeti tényezőktől belső környezeti tényezők szabályzása (fény, T, rh%, CO 2 ) Fóliaalagút 1 m széles, 0.5 m magas, fűtetlen, zömében időleges takarási eljárásként alkalmazzák Fóliasátr egyhajós, visznylag lcsó, klíma szabályzhatósága rssz, van kis- és nagylégterű is, zömében fűtetlen Mbil blkkfólia visznylag lcsó, blkksíttt, ldható kötések, az ldalfalak is nyithatók, zömében fűtetlen Blkkfólia fix alapk, nagy légtér, gyakran autmatizált klímaszabályzás, kétrétegű fólia, általában fűtöttek Üvegház drága, blkksíttt, teljes fűtés, autmatizált klímaszabályzás, egész éves hasznsítás, hsszú élettartam 3

4 Gmbatermesztés Termésmennyiség: ,0 22,9 21,6 20,9 22,5 19,6 21,1 25,0 25,7 27,5 30, Csiperke 28,8; laska 3,0; egyéb 0,2 e. tnna /FruitVeb adatk/ Exprtra 30%, imprt alig; 2 kg/fő/év hazai fgyasztás Mrd Ft bevétel 70% friss, 30% knzerv gmbából főt fglalkztat hektár (10 ha krszerű - növekszik); Bp. és környéke, Heves, Győr-Msn, Pécs környéke, Kecskemét (laska) nagybb cég és kisebb termesztő; sk helyen még elmaradtt a termesztéstechnlógia Növekvő kereslet, %-s termelésnövekedésre is lehetőség lenne Csíra 90%-át, kmpszt (180 e. t) 50%-át exprtáljuk Csíra- és kmpszt előállítás világszintű Zöldségvetőmag-termesztés és kereskedelem multinacinális cégek uralják a kereskedelmet mindent az öklógiailag és gazdaságilag ptimális helyen termeltetnek meg csak biznys fajk és speciális helyi fajták jönnek szóba hazánkban (zöldbrsó, paprika, csemegekukrica, spenót, vöröshagyma) csökken a helyi típusk és tájfajták szerepe 8100 ha (ebből 7600 ha-n standard szaprítás), 94%-a zöldbrsó /MgSzH adatk/ A magyar zöldségtermesztés erősségei Az rszág kedvező adttságai közpnti elhelyezkedés, megfelelő mennyiségű víz, jó talajadttságk, termálenergia Termékek kedvező beltartalmi tulajdnságai Hagymányk, gyakrlat, szakértelem Mdern technlógiák ismerete és jó ellátttság a szükséges anyagkból és eszközökből Alacsny munkaerő költségek A magyar zöldségtermesztés gyengeségei Kedvezőtlen gazdasági környezet; magas ÁFA; kntraprduktív adórendszer és szabályzásk; versenyképességet kevésbé javító támgatási rendszer Feketegazdaság magas aránya (ÁFA!) Munkaerőhiány minőségben és mennyiségben is Termelők nem érdekeltek a szerveződésben kncentrált, nagy árualapk hiánya; egyenetlen, idényjellegű ellátás áruházlánck igénye Ipari zöldségek köre nagyn beszűkült Infrmációáramlás nem megfelelő Tőkehiány + hitelezési anmáliák Kistermelők alacsny szintű képzettsége Független technlógiai kutatás és szaktanácsadás hiánya Hetergén technlógiai színvnal Öntözés gyenge infrastruktúrája, szabályzási gndk Pst-harvest és marketing EU-s átlag alatti szintje Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatk Stratégia, szabályzás, pályázati rendszer rendbe tétele. - elindult Átlags üzemméret növelése. csökken az 1-3ha-s termelők száma Munkaerő helyzet rendbe tétele. TÉSZ-ek helyzetének megerősítése. Tárlókapacitás növelése Működő szaktanácsadói hálózat kiépítése. - valami elindult Hazai technlógiai kutatás újjáélesztése. - valami elindult Öntözött területek arányának növelése. - valami elindult Intenzív termesztés arányának növelése. - megvalósulóban Integrált termesztés arányának növelése. - megvalósulóban Pst-harvest tevékenység krszerűsítése. - megvalósulóban Minőségbiztsítás általánssá tétele. - megvalósulóban Termékskála bővítése. egyes növényeknél elindult Feldlgzttság mértékének növelése; termelői tulajdnú feldlgzóüzemek létrehzása. - valami elindult Marketing tevékenység javítása. - valami elindult Hazai termékek fgyasztásának és az exprt növelése. Zöldségtermesztés bilógiai alapjai Zöldségfajk gyakrlati csprtsítása Burgnyafélék: paprika, paradicsm, tjásgyümölcs, burgnya Kabaksk: ubrka, dinnyefélék, tökfélék Kápsztafélék: fejes kápszta, karfil, brkkli, karalábé, kínai kel Hüvelyesek: zöldbrsó, zöldbab Gyökérzöldségek: sárgarépa, petrezselyem, zeller, trma, retek Levélzöldségek: salátafélék, spenót, sóska Hagymafélék: vöröshagyma, fkhagyma, póréhagyma Egyebek: csemegekukrica, spárga 4

5 Zöldségfajk géncentrumk szerinti csprtsítása (Vavilv szerint) Mérsékelt övi Mediterrán térség: kápsztafélék, saláta, spárga Közép-Ázsia: brsó, vöröshagyma, sárgarépa Közép-Kína: kínai kel, retek Hidegtűrő, kevésbé fény- és vízigényes növények. Trópusi, szubtrópusi India: ubrka, tjásgyümölcs Abesszínia (Etiópia): görögdinnye Dél-Mexikó: bab, kukrica Dél-Amerika: paprika, paradicsm Melegigényes, fagyérzékeny, fény- és vízigényes növények. Zöldségnövények környezeti igényei Fény Fényigényes: paradicsm, paprika, fűszerpaprika, dinnye, csemegekukrica Fényigényes, de a szórt fényt is tűri: ubrka, bab Kevésbé fényigényes: kápsztafélék, brsó, sárgarépa, petrezselyem, saláta, hagymafélék Hőmérséklet A hőmérséklet meghatárzza: termeszthetőséget, vetés ill. ültetés idejét, az életflyamatk sebességét, egyes fenlógiai fázisk bekövetkeztét Zöldségnövények hőptimumai: 13 C: kápsztafélék, retek, trma 16 C: sárgarépa, petrezselyem, saláta, brsó, sóska, spenót 19 C: cékla, zeller, fkhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, spárga 22 C: paradicsm, sütőtök, bab, csemegekukrica 25 C: paprika, sárgadinnye, görögdinnye, ubrka Víz Zöldségnövények csprtsítása öntözési igényük alapján termesztéséhez öntözés feltétlenül szükséges: ubrka, étkezési paprika, tjásgyümölcs, zeller, vöröshagyma (egyéves), zöldbab, saláta öntözés nélküli termesztése nagyn kckázats: paradicsm, fűszerpaprika, dinnye, kápsztafélék, csemegekukrica, (zöldbrsó) öntözés nélküli termesztése kevésbé kckázats: sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma (kétéves) Talaj Mechanikai összetétel - középkötött (hmks vályg, válygs hmk) Szerkezet - jó vízmegtartó képességű, nem cserepesedő, gyrsan melegedő Szervesanyagtartalm - általában magas ph - semleges illetve enyhén savanyú ( ) Mésztartalm - 1-2% CaCO 3 tartalm, 5% felett inantagnizmus Sótartalm % alatt ideális, 0.3% felett alkalmatlan Tápanyagtartalm - tápanyagban gazdag talajk Tápanyag Nitrgén vegetatív növekedés, termésméret, termésátlag Fszfr gyökérképződés, generatív flyamatk (virág-, termés-, magképzés) Kálium generatív irányba hat; termésminőség, stressztűrés, tárlhatóság Kalcium hiánytünete gyakri, nem tudja önmagában áthelyezni a növény, vízfrgalm fntssága; inantagnizmus Magnézium klrfill alktóeleme; savanyú és hmktalajkn hiánya gyakri 5

6 Zöldségtermesztés technlógiája A termesztéstechnlógia főbb elemei területválasztás fajtaválasztás talajművelés tápanyagutánpótlás szaprítás növényáplás (öntözés, fittechnika, növényvédelem,) betakarítás tárlás áruvá készítés Talajművelési rendszer részei alap talajművelés - termékeny, gymban szegény talajréteg kialakítása vetés előtti talajelőkészítés - jó vetőágy (aprómrzsás, ülepedett, sima, gymmentes) előállítása növényápló talajművelés megfelelő talajállapt fenntartása (talaj lazítása, gymk irtása) Tápanyagutánpótlási (trágyázási) rendszer elemei trágya megválasztása - szerves, szervetlen; mn, összetett, kmplex trágyamennyiség meghatárzása - feltöltő, tartalékló, visszapótló, talajzsarló kijuttatás módja talajra kiszórva és befrgatva: terítés, sr, fészek; vízzel együtt tápldatzással; lmbra lmbtrágyázással trágyázás időpntja - alap, indító, fej Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának jellegzetességei Intenzívebb mint a szántóföldi növényeké. Nagyadagú szervestrágyázás. Nagyadagú műtrágyázás. Mez- és mikrelemek utánpótlása is jelentős. Vegetációs időben történő tápanyagutánpótlás jelentős. A nagy termelési érték lehetővé teszi beruházásigényes módszerek alkalmazását is. Szaprítás Termesztett növények életflyamatainak újrakezdésére irányuló tevékenység. Mikrszaprítás Makrszaprítás pl. spárga döntő többség Ivartalan (vegetatív) - Ivars (generatív) burgnya szárgumó trma gyökérdugvány fkhagyma sarjhagyma rebarbara tősztás metélőhagyma - tősztás (gmba micélium) döntő többség 2 fő módja: - helyrevetés - palántázás Ivars útn szapríttt zöldségnövények jellemző szaprítási módja kizárólag helyrevetve - zöldbrsó, zöldbab, spenót, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cékla, retek zömében helyrevetve - vöröshagyma, póréhagyma, csemegekukrica, bimbóskel helyrevetés és palántázás is gyakri - ipari paradicsm, fűszerpaprika, knzervubrka, spárgatök, brkkli zömében palántázva étkezési paprika és paradicsm, dinnyefélék, salátafélék, kápsztafélék kizárólag palántázva - tjásgyümölcs, zeller, spárga 6

7 Zöldségtermesztésben alkalmaztt öntözési célk talajművelést könnyítő előöntözés talajátmsó öntözés nedvességtárló öntözés kelesztő öntözés beiszapló öntözés VÍZPÓTLÓ ÖNTÖZÉS trágyázó öntözés frissítő öntözés párásító öntözés (fagy elleni öntözés) betakarítást elősegítő öntözés Öntözési módk Esőszerű legelterjedtebb, legtöbb öntözési célra alkalmas; vízpazarló, talaj- és növényrmbló lehet Csepegtető drága(?), kevés öntözési célra alkalmas; víztakaréks, precíz kijuttatást tesz lehetővé Felületi (ár-apály, barázdás, árasztó) vízpazarló, nehezen szabályzható; kivitelezése visznylag lcsó Altalaj kivitelezése nehézkes Fittechnika Azn műveletek összessége amelyeket közvetlenül a növényekkel végzünk. rögzítés növényi részek eltávlítása (metszés, termésritkítás) ltás termékenyülés elősegítése érésgyrsítás halványítás Betakarítás Nagy kézimunka- illetve gépigényű művelet, meghatárzó költségtényező. Érettség kérdése - bilógiai ill. technlógiai érettség Betakarítás idejének megállapítása szubjektív illetve bjektív módszerek Betakarítási módk: egyszeri vagy többszöri kézi - kézi ill. gépi gyűjtés gépi - ásó, nyüvő, vágó ill. fésülő rendszerű gépi - egymenetes ill. többmenetes Eredményességét meghatárzza: faj- és fajta termesztéstechnlógia környezeti tényezők a betárlt termény állapta tárlási körülmények, tárlási mód Tárlás Tárlási módk: árks v. barázdás prizmás gúlás, szalmabálás vermelés tárlóban hűtőtárlás szabályztt légterű tárlás Áruvá készítés Válgatás minimum követelményeknek nem megfelelő termények kiszelektálása Tisztítás szennyeződések, és az áru részét nem képező növényi részek eltávlítása Osztályzás a termények minőségi és méret kategóriákba való szrtírzása Csmaglás áru göngyölegekben való elhelyezése a szállítás és az értékesítés megkönnyítésére göngyölegek, csmaglás típusa feltüntetendő infrmációk 7

8 GYÜMÖLCSTERMESZTÉS A gyümölcsfélék: fásszárú (kivéve a szamóca), több éves, nyersen vagy feldlgzva élvezettel fgyasztható növények. Földrajzi termeszthetőség szerint mérsékelt égövi szubtrópusi trópusi Gyümölcstermesztésünk jelenlegi helyzete ezer ha termő ültetvény, ebből 30 e. ha krszerű Zömében a két alföldi régióban Termésmennyiség: átlagban kb. 800 ezer t % feldlgzás, 10% friss exprt (Német. Skan-, dinávia, Orsz, Rmánia), 40% belföldi friss Hazai gyümölcsfgyasztás kb. 60 kg/fő/év Átlag 80 (60-120) Mrd Ft termelési érték, Mg. kb. 4%-a Munkaerő igénye (pst-harvest) ezer fő Fntsabb fajk: alma, meggy, szilva, dió, kajszi Friss gyümölcs külker egyenlege kb. +10 Mrd Ft Öntözés aránya 25-30% (cél a 80%) Integrált termesztés aránya 30% (cél a 80%) hektár arány tendencia ezer t arány tend. külker. alma ,8% 581,9 65,6% exp körte ,1% 32,5 3,7% imp cseresznye ,1% 13,0 1,5% exp meggy ,9% 69,9 7,9% exp kajszi ,5% 25,4 2,9% exp őszibarack ,3% 40,0 4,5% imp szilva ,1% 64,7 7,3% exp szamóca 687 0,8% 7,1 0,8% imp málna 480 0,6% 1,6 0,2% imp szeder 274 0,3% 2,0 0,2% imp egres 156 0,2% 0,8 0,1% exp ribiszke ,5% 7,1 0,8% exp bdza ,1% 7,9 0,9% exp dió ,6% 12,9 1,4% exp egyéb ,9% 21,0 2,4% exp összesen /FruitVeB adatk átlag; tendencia EU csatlakzás utáni 10 év/ Gyümölcstermesztésünk jelenlegi helyzete 2. Sk a krszerűtlen, rssz helyen lévő vagy idős ültetvény Faisklai termesztés alacsny színvnalú Krszerűtlen fajtaválaszték, krszerűtlen géppark Hazai technlógiai kutatás és szaktanácsadás hiánya Alacsny termésátlagk; kérdéses minőség (szakképzett) Munkaerő hiánya Versenyképes (nagymennyiségű, hmgén, ütemezetten leszállíttt) árualapk hiánya Elégtelen (hűtő)tárló kapacitás Fejlesztésre szruló pst-harvest és marketing Nagyn hetergén színvnal + kntraprduktív támgatási rendszer piaci letisztulás nagyn lassú Termelés, piac és feldlgzás összhangja nem megfelelő, sk az érdekellentét Feldlgzóiparban 2 faj dminál (alma, meggy) Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatk 1. Ágazati stratégia következetes végig vitele Szakszerű termőhelyválasztás az új ültetvényeknél Fajta és szaprítóanyag háttér megerősítése Árutermelés és szciális termelés szétválasztása Frisspiaci és ipari célú termesztés különválasztása Kiszámítható, fejlődést generáló támgatási rendszer Krszerű ültetvények területének növelése (60 e. ha) Öntözés arányának növelése Munkaerő biztsítása Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatk 2. Kutatás és szaktanácsadás újjászervezése Az IFP (Integrated Fruit Prductin) általánssá tétele Termésátlagk, termésbiztnság, tervezhetőség növelése a technlógia fejlesztése által Jó minőségű, prémium termékek arányának növelése Betakarítási/kínálati szezn széthúzása Integrációk ösztönzése versenyképes árualapk kialakítása Pst-harvest tevékenységek fejlesztése A magyar áruk fgyasztásának ösztönzése, agresszív bel- és külföldi közösségi marketing 8

9 virágrügy vegyesrügy dárda sima termõnyá rs termõnyárs bkrétás termõ nyárs tövises termõny árs középhsszú termõvesszõ hsszú termõ vesszõ teljes értékû termõvesszõ nem telj. ért. termõvesszõ termõkalács termõbg Gyümölcstermesztés bilógiai alapjai Almatermésűek alma körte birs nasplya Gyakrlati csprtsítás Csnthéjask cseresznye meggy kajszi szilva őszibarack Héjask mgyró gesztenye dió mandula Bgyósk ribiszkék köszméte málna szeder szamóca festőbdza áfnya berkenye sm hmktövis Testalakulás szerinti csprtsítás Dudvásszárú - lágyszárú - szamóca Félcserje - nincs két évnél idősebb föld feletti része - málna, szeder Cserje - cserjetörzs + tővesszők - mgyró, ribiszkék, köszméte, bdza, birs Fa - törzs + krna - gesztenye, dió, alma, körte, mandula, csnthéjask indanövényke vesszőcsúcs tősarjak félcserje dudvásszárú tőrózsa gyökértörzs járuléks gyökérzet termővesszők (2. évi) ldalhajtásk gyökérsarjak meddő zöldhajtásk (1. évi) járuléks gyökérrendszer cserje fa rügyek hajtás termőgally tővessző cserjetörzs járuléks gyökérrendszer Szárrendszer részei Törzs bkr, alacsny, közepes, magas Krna természetes, mesterséges Ág 5 évnél idősebb Gally 2-4 éves Vessző 1 tenyészidőszakt megélt - Termővessző termőrügy van rajta Hajtás - Levél - Virág (virágtengely, virágtekaró levelek, ivarszervek) - Termés Gyümölcstermő növények rügytípusai Gyümölcsfaj Rügy Termõrészek Minőség szerint - hajtó, virág, vegyes Alma Körte Birs Nasplya Cseresznye Meggy Kajszi Szilva Õszibarack Málna Szeder Pirs ribiszke Fekete ribiszke Köszméte Fekete bdza Szamóca Dió Mgyró Mandula Gesztenye 9

10 t/ha Teljesen önmeddők mandula A gyümölcstermő növények ivari visznyai egylaki kétlaki fajk himnős váltivarú virágú fajk rvarbeprzás, szélbeprzás öntermékenyülés, idegentermékenyülés Idegen megprzású alma körte birs Dichgámia Öntermékenyítők Vegyes dió gesztenye mgyró őszibarack málna szamóca meggy cseresznye szilva kajszi köszméte ribiszke Gyümölcstermő növények életszakaszai Termőegyensúlyi szakasz Termőre frdulás szakasza Növekedési időszak Csökkenő termés szakasza év Gyümölcstermő növények évi bilógiai ciklusa I. Nyugalmi időszak mélynyugalm kényszernyugalm II. Vegetációs időszak rügyfakadás virágzás primer kötődés tisztuló hullás gyümölcsnövekedés rügydifferenciálódás gyümölcsérés lmbhullás Gyümölcstermő növények általáns termesztéstechnlógiája Területválasztás Fajtaválasztás Telepítés előkészítése (közben: Szaprítóanyag előállítása) Telepítés Talajművelés Trágyázás Öntözés Fittechnika Növényvédelem Betakarítás Tárlás Áruvá készítés Öklógiai feltételek fényellátttság fekvés környezetéhez visznyíttt magassága fagyveszélyeztetettség csapadék talaj talajvíz magassága Területválasztás Öknómiai feltételek rendelkezésre álló tőke piac úthálózat infrastruktúra öntözhetőség munkaerő gépellátttság tárlókapacitás Fajta- és alanyhasználat Fajtahasználat piaci érték termőrefrdulás és termőképesség öklógiai igény és termésbiztnság virágzás és termékenyülés érési idő tárlhatóság betegségellenállóképesség Alanyhasználat talajigény vízigény és szárazságtűrés hidegtűrés és télállóság növekedési erély talajban való rögzítés erőssége sarjadzási hajlam kársítókkal szembeni ellenállóság 10

11 Telepítéskri adminisztratív teendők talajalkalmassági vizsgálat, talajvédelmi terv tulajdni lap, térképmáslat kikérése öklógiai alkalmasság vizsgálata NAIK-GYKI gyümölcs-kataszterbe srlás, NÉBIH faisklától igazlás a szaprítóanyag meglétéről (vírusmentesség) FruitVeB támgatói véleményének megszerzése (önerősnél nem kell) művelési ág váltás NÉBIH-hel engedélyeztetés (talajvédelmi terv szakhatósághz küldése) pályázattal kapcslats teendők MVH (ültetvény termőre frdulásának bejelentése NÉBIH) Terület előkészítése Telkesítés, táblásítás: táblák, utak kitűzése Területrendezés: felszíni egyenetlenségek megszüntetése, belvízrendezés, (teraszírzás) Talajelőkészítés: elővetemény kérdése, pihentetés kérdése, évelő gymk minél jbb eltávlítása Altalajlazítás Talajjavítás, Tápanyagfeltöltés: tápanyag-feltöltési szakvélemény alapján; (Talajfertőtlenítés) Tápanyagk és talajjavító anyagk bedlgzása: mélyszántással (ültetés előtt 2-3 hónappal, (40-) cm mélyen) vagy ásógéppel Srk és tőhelyek kitűzése (Tartószlpk kihelyezése) A telepítés kivitelezése időpntja ősz vagy tavasz? gyökerek visszametszése ültetőgödrök készítése szaprítóanyag behelyezése beöntözés felkupaclás vagy kitányérzás Telepítés Telepítéshez kapcslódó beruházásk talajtakarás vadkár elleni védelem kerítés készítése támberendezés öntözőrendszer szállítóeszközök szükség esetén épületek építése Gyümölcstermő növények szaprítása Mikrszaprítás Ivars szaprítás egyes alanyk Ivartalan szaprítás Természetes szaprító képlettel - málna - gyökérsarj, szeder tősarj; szamóca - inda (Tősztás egyes cserjék) Gyökereztetés bujtás - egyes alanyk, dugványzás - ribiszkefélék Összenövesztés ltás - almatermésűek, szemzés - csnthéjask Gyümölcstermő növények szaprítása alma: alany feltöltéses bujtás; nemes - kézbenltás, szemzés csnthéjask: alany magnc v. klón; nemes szemzés köszméte, ribiszkék: bujtás, fás dugványzás (v. ltás) málna, szeder - sarj szamóca inda mgyró bujtás, fás dugványzás dió, gesztenye, mandula - szemzés Talajművelési rendszer Ugarművelésű Gyepesített Természetes gymflóra Kmbinált Időnként mélylazítás Talajművelés Facsík kezelése Vegyszeres gymirtás Oldalazó talajművelő eszközzel Ezek kmbinációja Talajtakarás 11

12 Tápanyagutánpótlás a gyümölcstermesztésben Gyakriság kérdése hagymánysan évente 1-2-szer Levélanalízis Lmbtrágyázás kérdése hiánytünetek esetén, kötődéshez, éréskr Tápldatzás öntözőrendszer függvénye Szükséges-e nálunk öntözni? - aszálys évek gyakrisága - csapadék elszlása - glbális felmelegedés Öntözési mód Esőszerű Csepegtető Mikrszórófejes Kmbinált Öntözés Öntözési cél vízpótló tápldatzó frissítő, kndícináló színező fagyvédő virágzást késleltető Fittechnika Növényi részekkel közvetlen kapcslatban lévő termesztési beavatkzásk összessége Fittechnikai műveletek célja termőfelület kialakítása gyrsíttt termőrefrdítás termőképesség fenntartása vegetatív-generatív egyensúly fenntartása gyümölcsminőség javítása növényvédelem hatéknyságának fkzása Fittechnika elemei metszés metszést kiegészítő eljárásk gyümölcsritkítás Időpntja szerint: zöld metszés fás metszés Célja szerint: alakító metszés ritkító metszés ifjító metszés A metszés típusai fenntartó metszés A betakarítás tervezése Optimális szedési időpnt megállapítása Termésbecslés Munkaerő és gépszükséglet kalkulálása Szedési típusk Kézi szedés Gyümölcsérés jellege szerint 1, 2 v. többmenetes Módja szerint teljes v. válgatva szedés Göngyöleg szerint fgyasztói v. tárlási göngyölegbe Gépi szedés Kmbinált szedés kézi előszedés után gépi betakarítás Tárlhatóságt meghatárzó tényezők faj, fajta érettségi állapt termesztéstechnlógia környezeti tényezők egészségi állapt, mechanikai sérülések mértéke tárlási körülmények, tárlási mód Tárló típusk egyszerű tárló nrmál hűtőtárló rh 90-98%, T 0-5 C szabályztt légterű tárló CO 2 2,5-3% és/vagy O 2 2-3% ULO tárlás - CO 2 1% és O 2 1,5% 12

13 Az intenzív gyümölcsös ismérvei 1. Gnds termőhelyválasztás 2. Piacs fajtahasználat 3. Gyenge növekedésű alany nagy ültetvénysűrűség 4. Maximális fénykihasználás intenzív krnafrma 5. Krszerű fittechnika 6. Kárelhárítási technikák alkalmazása 7. Öntözés 8. Krszerű talajművelés és tápanyag-utánpótlás 9. Integrált növényvédelem 10. Min % I. sztályú gyümölcs 11. Magas terméshzam magas termelési érték/ha 12. Nagy munkatermelékenység 13. Hatékny gépkihasználás 14. Krszerű tárlás és igényes áruvá készítés A zöldség- és gyümölcspiac szabályzása Az EU-s zöldség-gyümölcs piacszabályzás főbb részelemei 1182/2007/EK a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről (hatálys 2008-tól) 1. Termelői (csprtk és) szervezetek EU-s piacszabályzás alapja (1305 és 1308/2013/EU; 42/2015 (22/2017) FM és 150/2012 VM rendeletek); Intervenciós felvásárlási támgatás 2. Termékek sztályzása EU-s frisspiaci szabványk ( től csak 10 zöldség-gyümölcs kultúra); (ENSZ-EGB szabványk - görögdinnye) 3. Szakmaközi szervezetek és megállapdásk 4. Harmadik rszágkkal flytattt kereskedelem, belépő árrendszer Kvóta; exprttámgatás Termelői csprt fgalma és céljai A termelői csprt az azns termék vagy termékcsprt szerint szerveződő termelők lyan együttműködése, amelyben piaci pzícióik megerősítése érdekében, az általuk önállóan végzett mezőgazdasági vagy erdőgazdálkdási alaptevékenységükhöz illeszkedő tevékenységre az e rendeletben meghatárztt szabályk betartásának vállalásával önkéntesen társulnak. Céljai: termelés piaci követelményekhez igazítása, áruk közös frgalmba hzatala, közös szabályk megállapítása az infrmációk átadásáról, vállalkzói és marketingkészségek fejlesztése. Termelői csprt elismerése és támgatása Elismeréséhez minimum 15 fő és 100 M Ft ( től) árbevétel (Z-Gy szektrban) Csak január 1-je után bejegyzett szövetkezet ismerhető el Bevétel minimum 50%-a az adtt termék-csprtból (tagkra is vnatkzik) 4 évre készített üzleti terv Vissza nem fizetendő támgatás 5 évig az éves értékesített termelés % (? %?); évente max. 100 ezer Társulás összesített frgalm min. 1 Mrd Ft A zöldség-gyümölcs termelői szervezet (TÉSZ) fgalma A termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) lyan természetes vagy jgi személyiségű, a zöldség gyümölcs termelők termékének közös értékesítésére és feldlgzására létrehztt szervezet, amely elfgadtt működési prgrammal rendelkeznek és meghatárztt agrárrendtartási feltételek betartása esetén Uniós támgatásban részesülhet. (Tehát a TÉSZ-nek magának nincs termesztési tevékenysége, csak a tagknak!) A prfit felhasználása a tagság érdekében történik (beruházás, tartalék), illetve a tagknak juttatják vissza. 13

14 termelő termelő termelő Termelői Szervezet válgatás csmaglá s tárlás értékesíté s TÉSZ-ek támgatása a) közösségi: max. a működési alap mértékéig (tehát a tényleges költség max. 50%-a), tagi frgalm max. 4,1 + 0,5%-a; b) nemzeti: max. tagi befizetés 80%-a Utófinanszírzáss rendszer üzletlánc nagykereske dő kiskeresked ő feldlgzóipa r fgyasztó Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek az EU-ban 1996-tól; Bevezetésének kai: kereskedelmi kncentráció, túltermelések, imprtvámk leépülése, termelési kvóták bevezetése Célja: termelés, piac ellenőrzése támgatás a termelői szervezeteken keresztül Számuk az Unióban: kb termelői szervezet és 250 termelői csprt 5 rszágban nincs Átlags évi frgalm 4 Mrd Ft/szervezet EU-s átlagban zöldség-gyümölcs frgalmazás 35%-a; pl. NL 90%, E 50%, F 40%, I 35% (Hllandia, Belgium, Írrszág, Dánia, Svédrszág a legnagybb részarány) nagykereskedelem termelői szervezeteken keresztül valósul meg) Zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Magyarrszágn 1998 Első TÉSZ - Kvalikó Szövetkezet; több mint 100 TÉSZ alakult, május 1.-ig magas támgatás 2016-ban 58 elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezet, 17 elismert zöldség-gyümölcs termelői csprt, 7 elismert társulás (szekunder szervezet - pl. TÉSZ-ÉSZ Nnprfit Kft., DATÉSZ Dél-Alföldi Zrt., Hrtic-Régió 2009 Kft.) 16 ezer termelőt integrálnak; 37 ezer ha 44 Mrd Ft tagi frgalm, ez zöldség-gyümölcsből 15%- s részesedés (2015); csmaglt termékek! Termelői szervezetek többsége településhez kö-tött, kis frgalmú; 700 M Ft az átlag (EU átlag 1/6-a) /Fdr, /Fdr, 14

15 terület (ezer ha) termésátlag (t/ha) A termelői szervezetek működési prgramjának főbb költségelemei 1. Termelésszervezés (!) költségei 2. Termékminőség javítása (szaktanácsadás, minőségbizt., nymnkövet., pst-harvest), termék kereskedelmi értékének növelése 3. Marketing, reklám 4. Kutatás és kísérleti termelés 5. Képzések termelők, alkalmazttak, szaktanácsadók 6. Környezetvédelmi intézkedések (min. 10%) 7. Válságmegelőzés és -kezelés (termelés 5%-a 100%-s finanszírzás mellett kivnható) Mit kell biztsítani a jól működő termelői szervezeteknek tagjaik részére? - Termelőcentrikus szaktanácsadás - Nymnkövethetőségi és minőségbiztsítási rendszer kidlgzása és működtetése - Áru pst-harvest (tárlás, hűtés, csmaglás) - Krrekt infrmáció szlgáltatás - Szakmai tvábbképzések - Termelés krdinálása - Termesztéstechnlógiák kidlgzása - Input anyagk beszerzése - Hitelezés - Pályázatírás, jgi, munkavédelmi, adózási stb. tanácsadás - Veszélyes hulladékk közös kezelése - Áralku, árstabilizáció - Értékesítési és fizetési biztnság Mit kell biztsítani a jól működő termelői szervezeteknek kereskedelmi partnereik részére? - Nagy mennyiségű áru - Flyamats, pnts szállítás - Hmgén minőségű árualap - Szakszerű csmaglás, hűtés, tárlás - Árstabilizáció, áralku - Egységes nyilvántartási rendszerek (krrekt elszámlás alapja) - Közös marketing, válságkezelés Termelői szervezetek helyzetét megnehezítő tényezők Mérethatéknysági prblémák Hitelfelvételekből eredő eladósdás Frgóeszköz hiány (frgalmaztt érték 20-25%-a) Bnylult szabályzás kihasználatlan támgatásk Túlellenőrzések, adminisztrációs teher, szankciók Nem megfelelő banki háttér Nagykereskedők ellenérdekeltsége áruhiány Termelői mtiváció, tulajdnsi szemlélet hiánya A támgatás nem versenyképes az ÁFA csalással Elvárt adók a másdszintű szerveződésektől ÁFA visszaigénylés határidejének növelése (45 75 nap) Közbeszerzések, tagk számára átadtt eszközök kérdése Hatóságk összehanglt működésének hiánya Szőlőtermesztés Szőlőtermesztésünk jelenlegi helyzete 65 ezer ha árutermelő ültetvény (>1.000 m 2 ), 2004 óta 15%-s csökkenés, de 23 ezer ha-t fel is újítttak; 46 e. ha kereskedelmi célú; 95%-ban brvidéki területeken (192 ezer ha elsősztályú szőlőterület a kataszterben) kb ezer t termés /év (brszőlő 95% <, 2/3 fehér-, 1/3 kékszőlő); 2016-ban 512 e. t termésátlag 6-9 t/ha brmennyiség 2,0-3,0 millió hl/év (1/2 száraz, 1/3 félédes) több mint 95% feldlgzásra megy; 101 Mrd Ft brászati termelési érték (élelmiszeripar 3,2%-a) brexprt ezer, brimprt ezer(?) hl/év számíttt brfgyasztás l/fő/év csemegeszőlőből, szőlőléből és mazslából is imprtőrök vagyunk átlags parcella méret 0,5 ha, életkr 26 év 22 brvidék, 105 hegyközség, ezer hegyközségi tag

16 Brvidék: Olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasnló éghajlati, dmbrzati, talajtani adttságkkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajáts szőlő- és brtermelési hagymánykkal rendelkezik, és amelyről sajáts jellegű brászati termékek származnak. Brvidékeink (127/2009 FVM) 1. Csngrádi 2. Hajós-Bajai 3. Kunsági 4. Neszmélyi 5. Badacsnyi 6. Balatnfüred-Cspaki 7. Balatn-felvidéki 8. Etyek-Budai 9. Móri 10. Pannnhalmi 11. Nagy-Smlói 12. Sprni 13. Balatnbglári 14. Pécsi 15. Szekszárdi 16. Villányi 17. Bükki 18. Egri 19. Mátrai 20. Tkaji 21. Zalai 22. Tlnai Magyarrszág brvidékei A szőlőtermesztés bilógiai alapjai Gyökérzet járuléks gyökérrendszer részei: gyökértörzs gyökérnyak ldalgyökerek talpgyökerek harmatgyökerek léggyökerek harmatgyökér gyökérnyak gyökértörzs ldalgyökér talpgyökér Szárrendszer Főbb részei kr szerint: Hajtás <1 t.i. Vessző 1 t.i. Cser 2 t.i. Tőkealap 2 t.i. < Tőkenyak Tőketörzs Tőkefej Kar Termőalap termőalap krdnkar tőketörzs tőkenyak rügy vessző cser A hajtás részei Vitrla Hajtástengely Internódiumk spec. szöveti felépítés, drziventrális szerkezet Nóduszk Levél Rügyek (nyári, téli, alapi, rejtett) Hónaljhajtás Fürt vagy kacs 16

17 A szőlő életszakaszai tőkekialakítás szakasza fkzódó termőképesség szakasza kiegyenlített termések szakasza öregkri szakasz A szőlő évi bilógiai ciklusa A szőlő termesztéstechnlógiája Területválasztás Fajtaválasztás Telepítés előkészítése (közben: Szaprítóanyag előállítása) Telepítés Talajművelés Tápanyagutánpótlás Öntözés Fittechnika Növényvédelem Betakarítás Áruvá készítés (csemegeszőlő) Területválasztás Jgszabályi előírásk szőlőkataszter brtörvény Öklógiai feltételek fekvés, fényellátttság fagyveszélyeztetettség csapadék- és páravisznyk rthadás talajadttságk Öknómiai feltételek feldlgzó kapacitás (brszőlő) pst-harvest kapacitás (csemegeszőlő) Szőlő fajtaválasztásának szempntjai brtörvény hegyközségi szabályzás piaci igények, fgyasztói szkásk öklógiai feltételek agrtechnika (művelési mód, növényvédelem) fajtatársítás Csemegeszőlő fajta: tetszetősség, íz, szállíthatóság, eltarthatóság, érési idő Alanyfajta: filxéra-, mész- és szárazságtűrés Szőlő fajtatípusk felhasználás szerint Alanyfajták (Teleki hibridek, Fercal) Brszőlő fajták Fehér (Bianca, Cserszegi fűszeres, Olasz rizling, Furmint, Chardnnay, Rizlingszilváni, Hárslevelű) vörös (Kékfranks, Cabernet sauvignn, Merlt, Zweigelt, Cabernet franc, Pint nir, Kékprtó) Minőségi tömeg Csemegeszőlő fajták (Pannónia kincse, teréz, Favrit, Cardinal) Kettős hasznsítású fajták (Chasselas, Irsai Olivér, Csabagyönygye, Néró, Zalagyöngye) törvényileg nincs ilyen kategória Mazslaszőlő fajták (Krinthusi, Sultanina) Direkttermő fajták (Othell, Nah, Delaware, Izabella) 17

18 A szőlő telepítési anyag megválasztása Sima alanyvessző Gyökeres alanyvessző Sima európai vessző Gyökeres európai vessző Ládás (sima) ltvány Gyökeres ltvány szabad gyökérrel Tenyészedényes ltvány Sima vessző v. ltvány lcsóbb, nagy kckázatú Alanyvessző még helyben ltani kell Európai vessző csak immunis talajra Metszés céljai Művelésmód (tőkefrma) kialakítása Művelésmód fenntartása Termésmennyiség szabályzása Termőegyensúly fenntartása Szőlő támberendezései nincs (gyalgművelés) van egyedi (karó) csprts (huzals támrendszer) egysíkú többsíkú fej bak Fásmetszés Metszési elemek Fntsabb metszési módk kpaszmetszés guyt rövidmetszés csercsaps váltómetszés félszálvessző (6-8 rügy) szálvessző szálvesszős metszés hsszú csap (3-5 rügy) egyes függöny ernyő rövid csap (1-2 rügy) 18

19 Csnkázás Szőlő fntsabb zöldmunkái Hajtásválgatás Hajtásigazítás, kötözés Hónaljhajtásk visszavágása, eltávlítása Fürtzóna lelevelezése Termőhajtás bekurtítása Az időpnt függ fajtától évjárattól Betakarítási időpnt termelési céltól (csemege, brtípus) (feldlgzó üzem, üzemnagyság) fizilógiai érettség előtt (krai szüret) fizilógiai érettségben túlérett állaptban (kései szüret) kényszerszüret Betakarítás módja Csemegeszőlő fgyasztási érettségben, kézzel, cizellálás, sztályzás, csmaglás Brszőlő - technlógiai érettségben, kézzel vagy géppel Kézi szedés késsel vagy llóval; puttnys, gépi puttnys, műanyag ládás Gépi szedés művelésmód és fajta feltétele is van A szőlő- és brágazat szabályzása EU-s rendeletek 479/2008 A brpiac közös szervezéséről + 555/2008 részletes szabályk támgatási prgramk (nemzeti bríték) - (pl. szerkezetátalakítás, beruházásk, zöldszüret, le-párlás, szőlőmust felhasználása, reklámzás, stb.) termelési ptenciál telepítési jg, kivágásk brszőlőfajták sztályba srlása, szőlőkataszter brászati eljárásk eredetmegjelölés, földrajzi jelzés, ltalm címkézés, kiszerelés termelői és szakmaközi szervezetek harmadik rszágkkal flytattt kereskedelem Brtörvény Magyar törvények XVIII. a szőlőtermesztésről és a brgazdálkdásról Hegyközségi törvény CCXIX. a hegyközségekről CXXVII. tv. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek frgalmazásáról Brkategóriák Oltalm alatt álló eredet-megjelöléses br (OEM 31 db) termelés adtt helyen, min. 9% alkhl, min. 3,5 sav, max. 100 hl/ha seprős br Oltalm alatt álló földrajzi jelzéssel elláttt br (OFJ 7db) termelés az adtt helyen, min. 8% alkhl, max. 160 hl/ha seprős br Földrajzi jelzés nélküli br (FN) hangsúly a fajtán és a pincészeten van, címkéjén földrajzi jelzés nem jeleníthető meg, alkhl min. 7,5% 19

20 FVM, VM, FM - rendeletek szőlőkataszter, VINGIS, brrégiók fajtahasználat szaprítóanyag knkrét eredetvédelmi rendeletek adatszlgáltatás frgalmbahzatali járulék szőlőtermesztési ptenciál piacszabályzás: szerkezetátalakítás, lepárlás, kivágási támgatás GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS Gyógynövény fgalma (táguló fgalmi körök) Gyógyszerkönyvben szereplő drgk nyersanyaga. Gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény. Gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagk előállítására, élvezeti célkra, kzmetikai és háztartás-vegyipari cikkek előállítására, fűszerként, kábítószerként, növényvédőszerként használt növény. Hatóanyagt tartalmazó növény. Hatóanyag: A gyógynövényben felhalmzódtt, bilógiailag aktív, különböző hatású, sajáts vegyületek, az egészséget fenntartó, kórs flyamatkat megelőző, gátló, ill. gyógyító hatású anyagk, a gyógyhatásért felelős vegyület(csprt). Gyógynövények felhasználása 1. Gyógyászat hagymánys gyógyászat, népi gyógyászat, fitterápia, hmepátia, armaterápia, gyógyszeripar. 2. Vegyipar kzmetikai, háztartási vegyipar, illatszeripar stb. 3. Élelmiszeripar knzervipar, húsipar, édesipar, üdítőital-gyártás, fűszeripar stb. 4. Mezőgazdaság növényvédelem, állatgyógyászat stb. Drgismeret alapjai Növényi drg: A felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagt tartalmazó száríttt része, a növényi nyersanyagból készült termék, a növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag. Illólaj: Különböző vegyületek (terpének, terpénszármazékk) elegye, vízgőzzel lepárlható növényi hatóanyag, vízben nem vagy csak nagyn rsszul ldódik, szbahőmérsékleten maradéktalanul elpárlg, jellegzetes, intenzív illatú és ízű. Drgk minősítése A minősítés célja: egészségvédelem, visszaélések megakadályzása, fgyasztói érdekvédelem, termelői és kereskedelmi érdekvédelem. A minősítés alapja: VIII. Magyar Gyógyszerkönyv (Ph.Hg. VIII.), szabványk (MSZ), a fgadó rszág előírásai. 20

21 Drgk vizsgálati szempntjai: 1. származás, 2. aznsság, 3. tisztaság, 4. tartalmi meghatárzás. Gyógynövények feldlgzása A helyes feldlgzás feltételei: a betakarítás idejének ptimális megválasztása, a betakarítás, gyűjtés módjának helyes megválasztása, az alapanyag kíméletes és gyrs beszállítása, az alapanyag minősítése, a feldlgzás előtti szakszerű tárlás, előkészítő műveletek elvégzése, szakszerű szárítás. Elsődleges feldlgzás: A betakarítást követő, első tartósítási műveletek. szárítás (természetes, mesterséges), illólaj-kinyerés (extrahálás, sajtlás, pmádés eljárás, desztilláció), tisztítás, aprítás, tárlás, csmaglás. Magyar gyógynövényágazat jellemző adatai 1980-as évek (átl.) Terület (ha) ezer kb. 20 ezer Drgtömeg (t/év) ezer < 30 ezer Illólaj (t/év) Bruttó termelési értéke milliárd Ft/év, ami a mezőgazdaság 1%-a Hazai gyógynövénygyűjtés jellemzői gyűjtött fajk száma kb. 100 drgk döntő hányada gyűjtött kiváló minőségű drg nagy hagymánykkal rendelkezik M.-n privatizáció és munkaügyi szabályzás nehezíti őstermelői igazlvány, társadalmbiztsítás fizetése szükséges gyűjtés hatósági engedély nélkül lehetséges felvásárláshz engedély kell átvételkr előzetes minősítés elsődleges feldlgzás: gyűjtő v. felvásárló A szakszerű gyűjtés feltételei: bizts btanikai, mrflógiai ismeretek, megfelelő gyűjtési időpnt ismerete, élőhelyismeret, megfelelő gyűjtési mód ismerete. 21

22 Fntsabb gyűjtött gyógynövényfajk Magyarrszágn Gyűjtött faj Növényi rész Drgtömeg (t/év) csalán levél, herba mezei zsurló herba vadgesztenye termés csipkebgyó termés bdzabgyó termés bdzavirág virág rbáncfű herba kamilla virág hárs virág gyermekláncfű levél, gyökér cickafark herba, virág fagyöngy termés aranyvessző herba galagnya virágzó ágvég vérehulló fecskefű herba Hazai gyógynövénytermesztés jellemzői kb. 20 ezer ha, ezer t drg/év nagy élőmunka-ráfrdítás kb. 50 termesztett faj elavult fajták jó minőségű drg exprtrientált ágazat; kb. 5 ezer t drg/év alacsny technlógiai színvnal, mind termesztésben, mind feldlgzásban Fntsabb termesztett gyógynövényeink Fajk Terület (ha/év) Drgtömeg (t/év) mustár mák knyhakömény kriander édeskömény máriatövis ánizs kapr kamilla rbáncfű citrmfű majranna bazsalikm brsfű Előrelépés érdekében szükséges teendők gyűjtés jgi hátterének ágazatbarát megteremtése gyűjtők felkészítése és regisztrációja egyes vadn termő fajk termesztésbe vnása fnts fajk termesztéstechnlógiájának fejlesztése támgatásk pályázati útn való bevnása megtörtént, bilógiai alapk krszerűsítése jgszabályi háttér krszerűsítése Dísznövénytermesztés Dísznövény fgalma A dísznövények lyan növények, amelyeket díszítő hatásuk miatt, vagy az ember környezetének kedvező alakítása céljából tartunk. esztétikai, pszichlógiai, bilógiai, klimatikus hatás Dísznövénytermesztés és kereskedelem általáns jellemzői Kertészet legintenzívebb ágazata Egységnyi területen legnagybb értéket állítja elő; legnagybb hzzáadtt érték Nagy kézimunka igényű A megtermelt dísznövények különböző részeit hasznsítják díszítési célból. Több mint ezer növényfajjal dlgzik. A fajtakínálat flyamatsan váltzik/bővül. Értékesítés ciklikus, fgyasztás vlumene erősen életszínvnal függő Az EU-ban teljesen liberalizált 22

23 Dísznövénytermesztésünk helyzete Magyarrszágn termelőüzem és kereskedő cég, kereskedő. Az ágazat embernek biztsít megélhetést ( család). Két fő terület szabadföldi dísznövénytermesztés ha - ebből faiskla ha, rózsatő 120 ha, évelők 30 ha növényházi dísznövénytermesztés 340 ha - ebből vágtt virág 180 ha, cserepes növény és palánta 160 ha Termelési érték 135 millió Összességében nettó imprtőrök vagyunk /AIPH 2010/ Szabadföldi dísznövénytermesztés csprtjai Ide tartznak azk a dísznövény kultúrák, ahl a dísznövényfajk vagy mérsékelt égövi származásúak és/vagy a vegetációs időszakban Magyarrszág klimatikus és talajvisznyai mellett szabadföldön megfelelően termeszthetők. díszfaisklai termesztés (díszfák, díszcserjék) rózsatőtermesztés évelő dísznövények virághagyma termesztés virágmagtermesztés szabadföldi vágtt virágk szárazvirág-termesztés szabadföldi kétnyári virágpalánta nevelés Díszfaisklai termesztés A fásszárú dísznövények adják az épített zöldfelületek növényanyagát. Főbb termesztőkörzetek: Nyugat-dunántúli - fenyőfélék (Szmbathely) Smgyi - díszfák, knténeres cserjék (Alsótekeres); fenyőfélék (Zákány, Őrtils) Budapest és környéke - knténeres cserjéket, fenyőféléket, díszfa és cserjék (Tahitótfalu) Szeged környéke - rózsatő termesztés Alföldi - knténeres fenyőfélék, cserjék Rózsatőtermesztés A magyarrszági termelés 90%-a nyugat-európai exprtra kerül. A rózsatövek 75-80%-át Szeged-Szőregen és környékén állítják elő. Szőregi Virág- Dísznövény ÁFÉSZ Szerződéses rózsatőtermesztés 20 ha területen 4 termeltető végezteti, összesen 100 körüli szerződött termelővel. A szerződéses termeltetés keretein belül mintegy 2,5 millió rózsatövet állítanak elő. Évelő dísznövények Több évig élő lágyszárú növények, melyeknek a szaprdási ciklusuk befejeztével a földfeletti részük teljesen vagy részben elszárad, illetve ép marad ( örökzöldek, tőlevélrózsás fajk). A talajba visszahúzódók föld alatti vegetatív képleteikkel (szár, rizóma, gyökér, hagyma gumó, hagymagumó) vészelik át a nyugalmi időszakt. Szaprításuk lehet: magvetés, tősztás, dugványzás Növényházi dísznövénytermesztés Trópusi, szubtrópusi eredetű dísznövény fajk mérsékelt égövi éghajlati visznyk közötti termesztése különböző klimatizált termesztő berendezésekben. Mérsékeltégövi fajknak a természetes szabadföldi virágzási időszakhz képest jóval krábbra (későbbre), időzített termesztése. Főbb csprtjai: vágtt virágk és zöldek, cserepes dísznövények, egynyári és kétnyári virágpalánták 23

24 Vágtt virágk és zöldek Magyarrszágn 180 ha területen termesztenek. 30 faj és ezek fajtái ( ) A piacn nő az imprt aránya - szrtiment bővítési célból, jól szállítható fajkból A legfntsabb vágtt virág és vágtt zöld kultúrák: szegfű, gerbera, rózsa, lilim krizantém hagymás virágk vágtt zöldek és Gypsphila Cserepes dísznövények Névnapkra, ünnepi alkalmakra növényházakban időzítetten termesztett mérsékelt égövi, szubtrópusi vagy trópusi eredetű fás és lágyszárú dísznövények. Két nagy csprt: cserepes virágs dísznövények cserepes levéldísznövények (zömében melegégövi, hazájukban fásszárú fajk) Piacn 5:1 - virágs : levéldísznövények Magyarrszágn ha termesztőfelület A termesztett fajk száma több mint 100, a fajták száma A növényházi dísznövények közül értéküket tekintve arányuk 30%. Jelentős, 30%, az imprt aránya. A cserepes levéldísznövények esetében az imprt a meghatárzó. Legfntsabb cserepes virágs dísznövények afrikaiiblya ciklámen krallvirág mikulásvirág cserepes krizantém begónia (Begnia elatir) virággal díszítő brméliák Legfntsabb cserepes levéldísznövények Egy- és kétnyári virágpalánták termesztésének helyzete fikuszk fildendrnk pálmák üstökösfák (Dracaena, Yucca) A termesztett fajk száma meghaladja a 80-at, a fajtáké az 500-at. Magyarrszágn évente millió db egy- és kétnyári palántát termesztenek 2:1 arány - egynyári virágpalánta:kétnyári virágpalánta 130 ha termesztőfelület 24

25 Egynyári virágpalánták A közterületi virágágyáskba, házikertekbe, balknládákba egy vegetációs időszakra (tavasz-ősz) kiültetési célra termesztett, magról vagy vegetatí-van szapríttt lágy- és fás szárú dísznövényeket. Gyakrlati meghatárzás nem bilógiai Általában nem télállóak Szaprítás: Generativ (magvetés) standard és heterózis (F1 hibrid) fajták Vegetativ (dugványzás) a magvetésről nem fajtaazns (tarkalevelű többéves fajk), illetve új heterózis (F1 hibrid) fajták nemesítő cég nagybb árbevétele érdekében Kétnyári virágpalánták Nyárn szapríttt, a közterületi virágágyáskba, temetőkbe (házikertekbe) ősszel vagy kra tavasszal kiültetett, a virágzási időszak (ősz-tavasz, május elejéig) után eltávlíttt lágyszárú dísznövények. bilógiai meghatárzás takarással télállóak A legfntsabb egy- és kétnyári dísznövény fajk kerti begónia (Begnia semperflrens) törpe nebáncsvirág (Impatiens walleriana) kerti petúnia (Petunia x hibrida) paprikavirág (Salvia splendens) bársnyvirág (Tagetes) verbéna (Verbena) muskátli (Pelargnium) (egynyáriként tartva) árvácska (Vila x wittrckiana) (kétnyári) 25