ZÖLDSÉGFÉLÉK SZAPORÍTÁSA ANYAGCSERE. előnevelési praktikák Vágvölgyi Erika

Átírás

1 ZÖLDSÉGFÉLÉK SZAPORÍTÁSA előnevelési praktikák ANYAGCSERE Vágvölgyi Erika

2 Egyéves egynyári növény: lágyszárú, egy év alatt csírázik, virágzik, termésérés után elpusztul. (kukorica, borsó, karfiol, bab, görögdinnye, tök) Kétéves: sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zeller, káposzták Évelő: paradicsom (téli egyéves; efemer = gyomok) Kétéves kétnyári növény: lágyszárú, életciklusához két év kell. Első évben vegetatív szerveket fejleszt ki (levél, szár, gyökér), majd a hideg időszakban nyugalmi állapot = virágzás előtti alacsony hőmérséklet (levél földre lapul, szár rövid marad), tavasz-nyár szár megnyúlik, virágzik, termést, magot hoz és elpusztul. Évelő: torma, sóska, spárga, rebarbara, cikóriasaláta, metélőhagyma, articsóka

3 Szaporítási módok Generatív vetőmaggal: - Végleges helyére - Előnevelés palántának - Állandó helyre két/többéves növényeket Vegetatív növényi részekkel: (klónok) - Sarjosztás - Speciális szaporító szervek: Föld alatti: tarack, tőke (rizóma), fiókhagyma (fokhagyma), fiókhagymagumó (sáfrány), ággumó (csicsóka), koloncos gyökérzet (dália), gyökér Föld feletti: inda (szamóca), szár, vessző (ribiszke), sarjnövény, sarjgumó Mesterséges vegetatív szaporítások: tőosztás, bujtás (nehezen gyökeresedőt), dugványozás Szervátültetés: ablaktálás (gyümölcs oltási mód), oltás, szemzés

4 Vetés helybe, palántához Kizárólag helybevetés: répafélék, zöldborsó, zöldbab, cékla, retek, spenót Helybevetés, esetleg palántázás: vöröshagyma, póré, bimbóskel, kukorica Helybevetés és palántázás: fűszerpaprika, brokkoli, uborka Palántázás, esetleg helybevetés: paprika, saláták, káposzták, dinnye Palántázás: paradicsom, tojásgyümölcs, zeller, spárga Vetési idők, módok - táblázatban Palánta kiültetése Március közepétől április elejéig: káposzták, saláták Április végétől: paradicsom Május eleje, közepe: paprikák, kabakosok, csemegekukorica Május vége: zeller Nyári másodnövények: káposzta-, salátafélék Ősz: áttelelő saláták és káposzták

5 Vetőmagok kezelése o Csávázás, inkrusztálás o Drazsírozás (pillírozás) o Előcsíráztatás o Koptatás (szőrös, kapaszkodós magokat) o Hőkezelés (mag, hagyma)

6 o Csíraképesség o Ezermagtömeg o Tenyészterület Vetőmagok értékmérője

7 Csírázás Külső feltételei: víz, oxigén, hőmérséklet (fény) Egyszikűek: táplálószövet Kétszikűek: sziklevél Palánta típusok: tálcán, konténerben Föld alatti és feletti csírázás

8 Palántanevelő közegek Szerves anyagok: tőzeg, kókuszrost, komposzt Ásványi eredetű anyagok: homok, perlit, vermikulit Környezeti igények Hőmérséklet: Fajonként eltérő Fejlődési szakaszonként eltérő Időtartam ---» 4-12 hét Optimális körülmények között: 4-6 hét: fejes saláta, káposztafélék, kabakosok 6-8 hét: paprika, paradicsom 8-10 hét: zeller táblázatban

9 Tűzdelés nélkül Palántanevelés

10 Palántanevelés Tűzdeléssel: két szikleveles, vagy egy-két lombleveles állapotban

11 Milyen a jó palánta? Zömök Közepes zöld szín (csak a legkisebb levél közepe lehet világosabb) Több kifejlett levél Nincs rajta sérülés (mechanikai, élettani, napfény) A növekedési csúcson nincs fonnyadási tünet, nem sárgul Kórokozó- és kártevőmentes A gyökérzet egészséges és tömör

12 Házi palántanevelés

13 Melegágy készítés

14 Vetőszalag

15 Kiültetés, azaz tenyészterület Sor x tőtávolság Egy növényre jutó termőterület (cm 2 ) Állománysűrűség tőszám: egységnyi területre jutó növények száma Sortávolság: 165 cm Tőtávolság: 55 cm Tenyészterület: 165 x 55 = cm 2 1 m 2 -en lévő növényszám: 1,1 db

16 Összefüggések Tőszám növelésével Nő a termésátlag, de a növények egyedi teljesítménye csökken A generatív részükért termesztett növények termésének koraiságát fokozza, a vegetatív részükért termesztettekét rontja Javasolt állománysűrűség Paprika, paradicsom: 3-6 db/m 2 Uborka: 2-3 db/m 2 Káposztafélék: 8-10 db/m 2 Salátafélék: db/m 2 Vöröshagyma: db/m 2 Tökfélék: 1 db/ m 2

17 ANYAGCSERE Fény fotoszintézis: szervetlenből szerves létrehozása lebontás (fény-kémiai) és felépítés (Co 2 ) a megtermelt szerves anyag - keményítő Talaj: a legfelső középrétegek (litoszféra) éghajlati tényezők és mikroorganizmusok hatására történő mállása során keletkezik. - Több típus - Főleg a növényekkel áll szoros kölcsönhatásban - Fizikai viszonyai a mésztől és a humuszsavaktól függ (sók) - Humátok (humuszsav sója) fontossága - ph 3,0 8,4 (indikátornövény)

18 Ásványi sók: ANYAGCSERE - szerves humuszból - kőzet porladásából A növény csak ionokként, vizes oldatban veszi fel Pozitív töltésű: K+, Ca+, Mg++, Fe++ és Mn, Cu, Zn, Co, B Negatív töltésű: NO3- (nitrát), SO4 (szulfát), és PO43- (foszfát); Cl-, MoO4- (molibdát) Kiegyensúlyozott arány!! minimumtörvény (tünetek) Hozzáférhetőség: talaj és víz ph, és Ec

19 KÉSŐBBI TÉMÁK Növénytársítás jószomszédi viszonyokkal könnyebb az öngyógyítás öngyógyító kertek A fűszernövények is gyógynövények, de vajon hogy hatunk egymásra? Gyógy- és fűszernövények termesztése Növénytermesztés vegyszermentesen Barátunk a százlábú, és a sugárgomba - azaz milyen az élet egy komposztban LEHETSÉGES TÉMAKÖRÖK: Zöldségnövények tárolása Ivartalan szaporítás: oltás, szemzés