Zöldségtermesztés. A világ zöldségtermesztése

Átírás

1 Zöldségtermesztés A zöldségfélék: lágyszárú, intenzív művelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékű, sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagokat tartalmazó növények. Zöldségnövények táplálkozási jelentősége vitaminforrások ballasztanyag képző szerep íz- és zamatanyag források fontos ásványi anyag források fehérjeforrások (gomba, borsó, bab) alacsony energia tartalom gyógyászati jelentőségük is van káros anyagokat is felhalmozhatnak Hazánkban a fogyasztás kb. 100 kg/fő/év, a feldolgozott termékek aránya kb. 40%. A zöldségtermesztés a zöldségfélék előállításával foglalkozó termelési tevékenység. Alágazatai: szabadföldi zöldségtermesztés zöldséghajtatás zöldségvetőmag-termesztés gombatermesztés A világ zöldségtermesztése M ha M t t/ha Világ 61, ,1 Afrika 8,6 80 9,2 Amerika 3, ,0 Ázsia 44, ,3 Óceánia 0,2 3 19,5 Európa 4, ,2 EU 2, ,9 FAOSTAT 2014 A világ legfontosabb zöldségnövényei Világ EU paradicsom 14,6% 24,8% dinnyefélék 12,0% 6,5% hagymafélék 10,2% 11,3% káposzta, karfiol 8,2% 11,3% uborka 6,4% 4,4% tojásgyümölcs 4,3% 1,2% saláta, spenót 4,2% 5,0% hüvelyesek 3,6% 3,3% sárga- és vajrépa 3,3% 8,4% paprika 2,8% 3,5% többi nevesített 5,6% 8,8% egyéb 24,8% 11,5% FAOSTAT 2014 Az EU legnagyobb zöldségtermelői 1. Spanyolo. 20,8% 2. Olaszo. 20,4% 3. Lengyelo. 8,6% 4. Franciao. 7,7% 5. Hollandia 7,3% 6. Románia 5,6% 7. Németo. 5,5% 8. Görögország 4,5% 9. Nagy-Britannia 4,1% 10. Portugália 4,0% 11. Belgium 3,2% 12. Magyaro. 2,3% FAOSTAT

2 Zöldségtermesztésünk jelenlegi helyzete Kb. 80 ezer ha, ez a szántóterület 1,5%-a Főbb régiók: Észak- és Dél-Alföld Túl sok a kisüzem, heterogén a színvonal Termésmennyiség 1,5 1,7 millió t ,09 1,93 1,48 1,70 1,77 1,75 1,55 1,08 1,66 1,51 1,57 1,80 1, Mrd. Ft termelési érték - mg-i termékkibocsátás 7,5%-a; növénytermelési érték 12%-a ( átlag), Megtermelt áru 45-55%-a friss fogyasztásra, 45-55%-a feldolgozásra megy. (Zölds. és Gyüm. együtt) Export termék lesz az összes előállított hazai alapanyag 55%-ából. (Z és Gy) Hazai fogyasztásban importhányad 30%. (Z és Gy) EU közös piac és közös termelési térség. Hol a mi helyünk? /Adatok: FruitVeB/ Friss zöldség külkereskedelem alakulása (ezer t) export import egyenleg Bruttó exportőrök vagyunk: görögdinnye, étkezési paprika, torma, gomba, más káposztafélék, fejes- és vöröskáposzta, spárga, csemegekukorica Értékben 2015-ben +4,5 Mrd Ft volt a külkereskedelmi egyenleg FruitVeB adatok A magyar zöldségtermesztés erősségei Az ország kedvező adottságai központi elhelyezkedés, megfelelő mennyiségű víz, jó talajadottságok, termálenergia Termékek kedvező beltartalmi tulajdonságai Hagyományok, gyakorlat, szakértelem Modern technológiák ismerete és jó ellátottság a szükséges anyagokból és eszközökből Alacsony munkaerő költségek A magyar zöldségtermesztés gyengeségei Kedvezőtlen gazdasági környezet; magas ÁFA; kontraproduktív adórendszer és szabályozások; versenyképességet kevésbé javító támogatási rendszer Feketegazdaság magas aránya (ÁFA!) Munkaerőhiány minőségben és mennyiségben is Termelők nem érdekeltek a szerveződésben koncentrált, nagy árualapok hiánya; egyenetlen, idényjellegű ellátás áruházláncok igénye Ipari zöldségek köre nagyon beszűkült Információáramlás nem megfelelő Tőkehiány + hitelezési anomáliák Kistermelők alacsony szintű képzettsége Független technológiai kutatás és szaktanácsadás hiánya Heterogén technológiai színvonal Öntözés gyenge infrastruktúrája, szabályozási gondok Post-harvest és marketing EU-s átlag alatti szintje Az előrelépés érdekében elvégzendő feladatok Stratégia, szabályozás, pályázati rendszer rendbe tétele. - elindult Átlagos üzemméret növelése. csökken az 1-3ha-os termelők száma Munkaerő helyzet rendbe tétele. TÉSZ-ek helyzetének megerősítése. Tárolókapacitás növelése Működő szaktanácsadói hálózat kiépítése. - valami elindult Hazai technológiai kutatás újjáélesztése. - valami elindult Öntözött területek arányának növelése. - valami elindult Intenzív termesztés arányának növelése. - megvalósulóban Integrált termesztés arányának növelése. - megvalósulóban Post-harvest tevékenység korszerűsítése. - megvalósulóban Minőségbiztosítás általánossá tétele. - megvalósulóban Termékskála bővítése. egyes növényeknél elindult Feldolgozottság mértékének növelése; termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása. - valami elindult Marketing tevékenység javítása. - valami elindult Hazai termékek fogyasztásának és az export növelése. Szabadföldi zöldségtermesztés kb ezer ha de ebből e. a három nagymagvú zöldségnövény és 25 e. az összes többi a két alföldi régióban fontosabb növények: csemegekukorica, zöldborsó, görögdinnye, zöldbab, fejes káposzta, vöröshagyma 1,1 1,3 millió tonna, ebből feldolgozóiparnak 0,7-0,9 millió tonna öntözés szerepe (jelenleg 30-40%? - cél a 80-90%) frisspiaci célú termelésnél intenzív technológiai elemek egyre nagyobb szerepe /FruitVeB adatok/ 2

3 mennyiség (e. t) terület (ha) csemegekukorica dinnyefélék gyökérzöldségek paradicsom zöldborsó hagymafélék káposztafélék étkezési paprika bab konzervuborka fűszerpaprika torma spárga 3,5 4,1 5, /FruitVeB adatok/ kereskedelmi láncok térnyerése jelenlegi piaci folyamatok környezeti tényezők minél jobb kézbentartása EU-s verseny magas termésátlag intenzív technológia alkalmazása réspiacok megcélzása termesztés iránt támasztott követelmények tervezhetőség költséghatékonyság minőségi áru globális klímaváltozás Zöldséghajtatás ha (?) technikai felületen zömében (2.500 ha) fóliaborítású létesítmények kb. 850 ha fűtött berendezés, ebből kb. 340 ha termálvízzel (2020-ra ha, ebből 700 ha geotermikus a terv); apríték (stb.) fűtés előretörőben fontosabb körzetek: Szentes, Szeged-Mórahalom, Kiskunság, Pest-vidék, Békés, Jászság ha technológiai felület (csökkenő trend) ezer t áru (2015-ben 406 e. t, növekvő trend) fontosabb növények: melegkedvelők - étkezési paprika, paradicsom; hidegtűrők - káposztafélék, salátafélék létesítmények és technológia folyamatosan korszerűsödnek növekvő termésátlagok /FruitVeB adatok/ 3

4 Zöldséghajtatásunk fajösszetétele Faj Termőfelület (hektár) Termésmennyiség (ezer tonna) paprika ,8 155,0 164,0 170,0 paradicsom ,0 100,0 112,0 125,0 uborka , , salátafélék ,5 35,0 39,0 39,6 fejes káposzta ,5 12,5 13,4 11,0 kínai kel ,2 8,0 9,6 8,4 egyéb káp.f ,3 8,0 8,3 10,0 egyéb ,1 15,0 17,2 17,9 Összesen ,9 353,5 387,0 406,1 /FruitVeB FruitVeb adatok/ FruitVeB adatok Gombatermesztés Termésmennyiség: ,6 32,0 29,0 22,9 21,6 20,9 22,5 19,6 21,1 25,0 25,7 27,5 30,5 30 Csiperke 26,8; laska 3,0; egyéb 0,2 e. tonna Exportra 35%, import alig; 1,5-2 kg/fő/év hazai fogyasztás 13 Mrd Ft bevétel 70% friss, 30% konzerv gombából főt foglalkoztat hektár (10 ha korszerű - növekszik); Bp. és környéke, Heves, Győr-Moson /FruitVeb adatok/ nagyobb cég és kisebb termesztő; sok helyen még elmaradott a termesztéstechnológia Csíra 90%-át, komposzt (180 e. t) 50%-át exportáljuk Csíra- és komposzt előállítás világszintű /Forrás: FruitVeb/ Zöldségvetőmag-termesztés és kereskedelem multinacionális cégek uralják a kereskedelmet mindent az ökológiailag és gazdaságilag optimális helyen termeltetnek meg csak bizonyos fajok és speciális helyi fajták jönnek szóba hazánkban (zöldborsó, paprika, csemegekukorica, spenót, vöröshagyma) csökken a helyi típusok és tájfajták szerepe 8100 ha (ebből 7600 ha-on standard szaporítás), 94%-a zöldborsó Zöldségtermesztés biológiai alapjai /NÉBIH adatok/ 4

5 Zöldségfélék rendszertan szerinti csoportosítása Burgonyafélék: paprika, paradicsom, padlizsán Kabakosok: uborka, dinnyék, főzőtök, sütőtök Keresztesvirágúak: káposztafélék, retek, torma Pillangósvirágúak: zöldborsó, zöldbab Ernyősvirágúak: sárgarépa, petrezselyem, zeller Disznóparéjfélék: spenót, cékla Fészkesvirágúak: saláta Hagymafélék: vörös-, fok-, póréhagyma Liliomfélék: spárga Pázsitfűfélék: csemegekukorica Zöldségfélék csoportosítása a fogyasztott rész szerint Termés, mag: burgonyafélék, kabakosok, hüvelyesek, csemegekukorica Virágzat: karfiol Levél, levélmódosulás: káposzta, saláta, spenót, hagymafélék Hajtás, szármódosulás: spárga, karalábé Gyökér, gyökérmódosulás: ernyősvirágúak, retek, torma, cékla Zöldségfélék csoportosítása élettartamuk szerint Egyéves burgonyafélék, kabakosok, hüvelyesek, fejes saláta, csemegekukorica Kétéves ernyősvirágúak, káposzta Évelő spárga, hagymafélék, torma Zöldségfajok géncentrumok szerinti csoportosítása (Vavilov szerint) Mérsékelt övi centrumok Meleg égövi centrumok Mérsékelt övi centrumok: Kína (A): retek, kínai kel, téli sarjadékhagyma Közép-Ázsia (C): borsó, vöröshagyma, fokhagyma, spenót, sárgarépa Mediterrán (E): cékla, káposztafélék, vajrépa, saláta, cikória, zeller, pasztinák Hidegtűrő, többé-kevésbé fagytűrő, kevésbé fény- és vízigényes növények Meleg égövi (trópusi) centrumok: India és Burma (Ba): tojásgyümölcs, uborka Etópia (F): görögdinnye, okra Dél-Mexikó, Közép-Amerika (G): bab, kukorica, paprika Equador, Peru, Bolívia (Ha): paradicsom, paprika, kukorica, sütőtök Melegkedvelő, fagyérzékeny, fény- és vízigényes növények Zöldségnövények környezeti igényei Fény Fényigényes: paradicsom, paprika, fűszerpaprika, dinnye, csemegekukorica Fényigényes, de a szórt fényt is tűri: uborka, bab Kevésbé fényigényes: káposztafélék, borsó, sárgarépa, petrezselyem, saláta, hagymafélék 5

6 Az életfolyamatok intenzitása Fagyhalál (Ultraminimum) Minimum Optimum Maximum Hőhalál (Ultramaximum) Hőmérséklet A hőmérséklet meghatározza: termeszthetőséget, vetés ill. ültetés idejét, az életfolyamatok sebességét, egyes fenológiai fázisok bekövetkeztét Zöldségnövények hőoptimumai: 13 o C: káposztafélék, retek, torma 16 o C: sárgarépa, petrezselyem, saláta, borsó, sóska, spenót 19 o C: cékla, zeller, fokhagyma, póréhagyma, vöröshagyma, spárga 22 o C: paradicsom, sütőtök, bab, csemegekukorica 25 o C: paprika, sárgadinnye, görögdinnye, uborka A hőmérséklet optimum görbéje és a hőmérséklet kardinális pontjai (Szalai, 1985) Latens élet Aktív élet Latens élet Hőmérséklet Víz Zöldségnövények csoportosítása öntözési igényük alapján termesztéséhez öntözés feltétlenül szükséges: uborka, étkezési paprika, tojásgyümölcs, zeller, vöröshagyma (egyéves), zöldbab, saláta öntözés nélküli termesztése nagyon kockázatos: paradicsom, fűszerpaprika, dinnye, káposztafélék, csemegekukorica, (zöldborsó) öntözés nélküli termesztése kevésbé kockázatos: sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma (kétéves) Talaj Mechanikai összetétel - középkötött (homokos vályog, vályogos homok) Szerkezet - jó vízmegtartó képességű, nem cserepesedő, gyorsan melegedő Szervesanyagtartalom - általában magas ph - semleges illetve enyhén savanyú ( ) Mésztartalom - 1-2% CaCO 3 tartalom, 5% felett ionantagonizmus Sótartalom % alatt ideális, 0.3% felett alkalmatlan Tápanyagtartalom - tápanyagban gazdag talajok A termesztéstechnológia főbb elemei Zöldségtermesztés technológiája területválasztás fajtaválasztás talajművelés tápanyagutánpótlás szaporítás növényápolás (öntözés, fitotechnika, növényvédelem) betakarítás tárolás áruvá készítés 6

7 Talajművelési rendszer részei alap talajművelés - termékeny, gyomban szegény talajréteg kialakítása vetés előtti talajelőkészítés - jó vetőágy (aprómorzsás, ülepedett, sima, gyommentes) előállítása növényápoló talajművelés megfelelő talajállapot fenntartása (talaj lazítása, gyomok irtása) Tápanyagutánpótlási (trágyázási) rendszer elemei trágya megválasztása - szerves, szervetlen trágyamennyiség meghatározása - feltöltő, tartalékoló, visszapótló, talajzsaroló kijuttatás módja - talajba: terítés, sor, fészek; lombra trágyázás időpontja - alap, indító, fej Zöldségfélék tápanyagutánpótlásának jellegzetességei Intenzívebb mint a szántóföldi növényeké. Nagyadagú szervestrágyázás. Nagyadagú műtrágyázás. Mezo- és mikroelemek utánpótlása is jelentős. Vegetációs időben történő tápanyagutánpótlás jelentős. A nagy termelési érték lehetővé teszi beruházásigényes módszerek alkalmazását is. Zöldségtermesztésben alkalmazott öntözési célok talajművelést könnyítő előöntözés talajátmosó öntözés nedvességtároló öntözés kelesztő öntözés beiszapoló öntözés vízpótló öntözés trágyázó öntözés frissítő öntözés párásító öntözés (fagy elleni öntözés) Öntözési módok Esőszerű legelterjedtebb, legtöbb öntözési célra alkalmas; vízpazarló, talaj- és növényromboló lehet Csepegtető drága(?), kevés öntözési célra alkalmas; víztakarékos, precíz kijuttatást tesz lehetővé Felületi (barázdás, árasztó) vízpazarló, nehezen szabályozható; kivitelezése viszonylag olcsó Altalaj kivitelezése nehézkes Fitotechnika Azon műveletek összessége amelyeket közvetlenül a növényekkel végzünk. rögzítés növényi részek eltávolítása (metszés, termésritkítás) oltás termékenyülés elősegítése érésgyorsítás halványítás 7

8 Betakarítás Nagy kézimunka- illetve gépigényű művelet, meghatározó költségtényező. Érettség kérdése - biológiai ill. technológiai érettség Betakarítás idejének megállapítása szubjektív illetve objektív módszerek Betakarítási módok: egyszeri vagy többszöri kézi - kézi ill. gépi gyűjtés gépi - ásó, nyüvő, vágó ill. fésülő rendszerű gépi - egymenetes ill. többmenetes Eredményességét meghatározza: faj- és fajta termesztéstechnológia környezeti tényezők a betárolt termény állapota tárolási körülmények, tárolási mód Tárolás Tárolási módok: árkos v. barázdás prizmás gúlás, szalmabálás vermelés tárolóban hűtőtárolás szabályozott légterű tárolás Főbb zöldségtermesztési módok Szabadföldi zöldségtermesztés Frisspiaci célú termesztés Korai termesztés cél a koraiság fokozása időleges takarási módszerek (síkfóliás takarás, váznélküli takarás, fóliaalagutak) fejlett palánták kiültetése rövid tenyészidejű fajták használata Szabadföldi zöldségtermesztés Intenzív szabadföldi termesztés a mennyiség és a minőség maximalizálása Intenzív technológiai elemek: talajtakaró fóliák, időleges takarás, csepegtető öntözőrendszer, tápoldatozás, támrendszer, fitotechnika, integrált növényvédelem Tömegtermesztés költségek alacsonyan tartása mellett megfelelő mennyiségű és minőségű áru előállítása Szabadföldi zöldségtermesztés Tárolási célú termesztés cél jól tárolható termény előállítása olcsón Tömegtermesztési technológia, zömében gépi betakarítás Tápanyagutánpótlás (N, K), öntözés, betakarításkor sérülés elkerülése kulcsfontosságú Feldolgozóipari célú termesztés Tömegtermesztési technológia, teljesen gépi művelés, gépi betakarítás (kivétel konzervuborka) Zöldséghajtatás Zöldségfélék zárt térben történő, többnyire a szabadföldi termesztési időszakon kívüli termesztése. Nagy költségigény: termesztőberendezés, (fűtés), intenzív technológia (fejlett palánták, csepegtető öntözés, tápoldatozás, fitotechnika, talaj nélküli termesztés, biológiai növényvédelem) Cél a termesztőlétesítmény minél jobb kihasználása alapvetően függ a fűtési szinttől Hasznosítási rendszerek kérdése 8