Gyümölcsfélék testalakulása, termőrészei és a metszés alapjai

Átírás

1 Gyümölcsfélék testalakulása, termőrészei és a metszés alapjai

2 Gyümölcsfélék csoportosítása gyakorlati szempontok alapján Almatermésűek Csonthéjasok Héjasok Bogyósgyümölcsűek alma körte birs naspolya cseresznye meggy kajszi őszibarack szilva dió mogyoró mandula gesztenye málna, szeder, szamóca, ribiszke, köszméte, riszméte, festőbodza, egyéb kis gyümölcsű fajok

3 Gyümölcsfélék testalakulás szerinti csoportosítás Dudvásszárú növények: szamóca Félcserjék: málna, szeder Cserjék, bokrok: piros és fekete ribiszke, köszméte, mogyoró, festőbodza, (birs) Fa termetűek: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, őszibarack, mandula, dió, gesztenye

4 A szamóca dudvaszárú gyümölcs - morfológiája Szívlevelek Évelő, lágyszárú Gyökértörzs (rügyek) Tőrózsa (5-7 darab lomblevél) Levelek Indák Virágok Valódi, fotószintetizáló lomblevelek, Allevelek: a gyökértörzsön és az indákon találhatóak Fellevelek: a virágzatban.

5 A málna félcserje - morfológiája A málna hajtásrendszere 2 éves 1 = letermett termővessző; 2-3 = tősarjak; 4-8 = gyökérsarjak; 9-10 = még a talaj felszíne alatt elhelyezkedő gyökérsarj-kezdemények 2-8. meddő éves zöldhajtások 1. másodéves megfásodott termővesszők (A föld feletti vegetatív szervek többé-kevésbé serteszőrösek, tüskések, kopaszok, vagy pelyhesek. ) gyökérrendszere évelő. A gyökérsarjakról szaporítva járulékos gyökérrendszert fejleszt. A járulékos gyökerek a gyökértörzsön képződnek. Gyökérzetének zöme a bokor középpontjától cm-re helyezkedik el

6 A cserje termetű gyümölcsfélék morfológiája tővessző termőgallyak cserjetörzs

7 Fa termetű gyümölcsök morfológiája rügyek hajtásrügy virágrügy vegyesrügy hajtás < 1 vessző Korona gally 2-4 ág > 5 törzs tősarj gyökérsarj gyökér alvó rügy, rejtett rügy, járulékos rügy, másodrendű hajtások, fattyúhajtások

8

9

10

11 A termőrészek képződése A termőrészek azok a hajtásképletek, amelyeken egy-egy gyümölcsfajra jellemzően a virág- (vagy vegyes-) rügyek képződnek. A megfelelő mennyiségű és fejlettségű termőrész kialakulása a fiatal fák termőre fordulásának, illetve termőkorú fák évente közel egyenletes terméshozásának alapfeltétele.

12 Termőrészek csoportosítása Rövid termővesszők: 0-20cm

13 sima (vegetatív) termőnyárs dárda termőkalács termőbog

14

15

16

17

18 Virágrügyképződés helye - almatermésűeknél Alma rövid termő részek, pl. dárdák és termőnyársak csúcsrügye. A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel) csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. A hosszúhajtások oldalrügyeiben (fajtáktól függően) a virágképződés sokkal későbben kezdődik, mint a dárdák csúcsrügyeiben, s ez lehet október, vagy tél vége is. Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát.

19 dárda termőkalács sima (vegetatív) termőnyárs

20

21

22 Körte Termőrészei az almafákéhoz hasonlóak, de az éves vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra.

23

24 Birs Hajtásrendszerének jellegzetessége, hogy a virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg, majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás - potenciális termőrész - alakul ki.

25

26 Virágrügyképződés helye - Cseresznye és meggy Tipikus termőrészük a bokrétás termőnyárs Az éves vesszők oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek, amikor ez túlzott mértékű, a felkopaszodás elkerülhetetlen. csonthéjasoknál

27

28

29

30 Őszibarack Legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű éves vessző, amelyen kettes, vagy hármas (hajtás- és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak. A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a - fák kezeléséből eredő - kondíció által meghatározott. Teljes értékű v. hiányos hosszúvessző

31

32

33

34 Szilva és kajszi A rövid nyársak (generatív nyársak) fontos termőrészek, funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől függ. Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is.

35 Szilva termőnyárs

36 Szilva termőnyárs

37 Kajszibarack termőnyárs Szilva termőnyárs

38 Kajszibarack középhosszú v. hosszú termővessző Kajszibarack termőnyárs

39 Kajszibarack termőnyársak Cseresznye bokrétás termőnyárs

40 Mandula Őszibarackhoz hasonló

41 Mandula termővessző őszibarack termővessző

42 Virágrügyképződés helye a héjasoknál Dió Kárpáti fajtacsoport: termőrész-képződése zömmel csúcsrügy, kb.20-30% oldalrügy

43

44 Gesztenye Vessző alsó részén hajtás- (tartalék-) rügyek Középső részen hím barkarügyek Csúcsközelben pedig vegyes barkarügyek vannak, az ebből kihajtó hajtás Alsó részén nővirágok Csúcsi részén hím barkák

45

46 Mogyoró Csúcsrügy és a vessző oldalán elszórtan hajtásrügyek A vessző oldalán elszórtan hím barkák és női virágot rejtő vegyesrügyek

47

48

49 Termőrügyképződés helye a bogyósoknál Fekete ribiszke Hosszú vesszőin hosszabbrövidebb oldalhajtások - a következő évi termővesszők - jelennek meg - vegyesrügyek

50 Piros ribiszke Hosszú vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszú hajtás alatt a csúcs közeli rügyekből rövid termőnyársak vagy még korlátozottabb növekedésű, mini bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmények lesznek.

51

52 Köszméte Termésének nagy hányada szintén termőnyársakon helyezkedik el, de - különösen akkor, ha faiskolában Ribes aureumra oltott törzses fát állítanak elő - a hosszúvessző is teljes értékű termőrész.

53

54 Málna és szeder Az előző évben sarjként megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon való virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad, amit szüret után eltávolítanak.

55

56 A METSZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE Gyümölcsültetvényekben a legáltalánosabban használt fitotechnikai elem a metszés. A metszés olyan termesztéstechnikai eljárás, amelynek során a gyümölcstermő növényeken különböző mértékű visszametszéseket végzünk, ill. egyes hajtásképleteket tőből eltávolítunk. A metszés céljai a következők: termőfelület kialakítása és a termőképességének a fenntartása gyorsított termőre fordítás vegetatív és a generatív egyensúly fenntartása (a hajtásnövekedés és a gyümölcsterhelés szabályozása) gyümölcsminőség javítása a korona térbeli alakjának és szerkezetének kialakítása az adott koronaformán a lehetőség szerinti legjobb fényellátottság biztosítása

57 Alapfogalmak metszéshez

58

59

60 Csúcsi dominancia A csúcsdominancia, egy aktívan növekvő hajtás csúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa, amely éppen a hajtáscsúcs közelében akadályozza meg az oldalszerv képződést. Csúcsdominancia kialakulásának oka a hajtás csúcsrügyének auxintermelése. Alapi dominancia

61

62 A metszés mértéke és hatása a termőzónára A vessző elágazási szöge (a), valamint a leívelés (b) hatása a hajtásnövekedésre és a terméshozásra. (Csider, 1978) a b

63 A metszés mértéke és hatása az oldalrügyek kihajtására

64

65 Alapfogalmak I. Alakító metszés: ültetéstől a termőre fordulásig, célja a korona-szerkezet kialakítása

66 Ággyűrűre metszés (Pillar metszés): koronarész 1-1.5cm-es csonkra történő visszametszése, cél: felkopaszodás gátlása, új termőrészek kinevelése

67 Álsudarazás: sudárvisszametszés konkurens vesszőre, cél: sudár felkopaszodásának gátlása

68 Fásmetszés: nyugalmi időszakban végzett metszés, visszavágáskor a rügy felett ferde metszlap és 0.5cm-nél rövidebb csonk marad

69 Felsőrügyes metszés: (Brunner-féle szektoriális kettős metszés) a végálló rügy felfelé áll, erősen hajt ki, a mögötte lévő rügyből gyengébb, laposabban növő hajtás lesz, a felfelé törő hajtást félfás metszéskor eltávolítjuk

70 Szektoriális kettős metszés

71 Félfás metszés: aug. szept.k., cél: a megmaradó koronarészek jobb megvilágítottsága, javul a vesszőbeérés, rügydifferenciálódás Hajtásválogatás

72 Ifjítás termőgally termőrész teljes

73 Könyököltetés: vmely koronarész növekedési irányának megváltoztatása, alsóbb helyzetű, laposabban növő részig történő visszavágással, cél: korona kiterítése, jobb fényellátásű

74 Levélkoszorúra metszés Ez a metszésmód (másképpen Lorette-metszés) akkor célszerű, ha egy-egy, rendszerint függőlegesen álló hajtás a túlságosan erős növekedése miatt nem kívánatos, ám ha tőből eltávolítanánk, hiány keletkezne a koronában. Az ilyen hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki, hanem a hajtásalapra, az ott lévő fejletlen szemekre, illetve az őket ölelő levélkoszorúra metsszük vissza. (körte)

75 Metszést kiegészítő eljárások hajtáslekötözés: függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása hajtáscsavarás: hajtáslekötözést helyettesíti kis növekedési erélyű fajtákon hajtásmegtörés: fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, ill. annak egy kis része épségben marad, cél:növekedési erély csökken

76

77

78

79 Metszést kiegészítő eljárások ágkitámasztás: termésnövekedés során a súly alátámasztása pincírozás: hajtásvisszacsípés (levélkoszorúra, 3-4 levélre, vitorla)

80

81 gyűrűzés: erősen növő fajtáknál, a törzs elszorítása dróthuzallal, v. a kéreg eltávolítása, cél: javul a termőrügyképződés

82 sebkezelés: nagyobb sebek szélének simára vágása,sebkezelő anyaggal lezárása, cél: védelem

83 Gyümölcsritkítás

84 Alapfogalmak Ritkító metszés: valamely koronarész tőből való eltávolítása, cél: termőrészképződés jav., napfényellátottság jav.,

85 Szabolcsi vagy Nagy Sándor-féle metszés: az elágazott gallyakat mindig alsó, kifelé néző vesszőre metszik, a vesszőket hosszúra hagyják

86 Szálvesszős metszés: csak a teljes értékű szálvesszőket hagyják meg metszetlenül, vesszőt

87 Váltócsapos metszés: őb. két teljes értékű vessző közül az egyik 3-4 rügyes ugarcsapra, a másikat 4-6 hármasrügy csoportra metszük

88 Termőkori metszés: termőre fordult gyümölcsfán alk. metszés, cél: termőegyensúly megtartása

89 Zöldmetszés Sajnos elhanyagoljuk, pedig az intenzitás növelésében elengedhetetlen optimális időpontban végezve nem veszélyes, a téli munkacsúcsot csökkenti, de nem helyettesíti a fás metszést és fordítva, a fás metszés a növekedésre, a zöld metszés pedig a terméshozásra van hatással.

90 A zöldmetszés időpontjai 10 cm-es hajtásig - hajtás válogatás cm - kerüljük a zöldmetszést június vége - július közepe - koronaalakításkor fontos időszak július közepe - augusztus eleje - termő időszakban részleges vagy teljes metszés is lehet augusztus közepétől káros a zöldmetszés

91

92

93 Ágcsoportos sudaras korona Korona alakító metszés

94

95

96

97

98

99

100

101

102

103

104

105

106

107 Gyógymetszés

108

109

110

111 Szerszámok

112

113

114

115

116