Gyümölcsfélék testalakulás szerinti csoportosítás. Gyümölcsfélék csoportosítása gyakorlati szempontok alapján. Dudvásszárú növények: szamóca

Átírás

1 Gyümölcsfélék csoportosítása gyakorlati szempontok alapján Almatermésűek alma körte birs naspolya Csonthéjasok cseresznye meggy kajszi őszibarack szilva Héjasok dió mogyoró mandula gesztenye Bogyósgyümölcsűek Dudvásszárú növények: szamóca málna, szeder, szamóca, ribiszke, köszméte, riszméte, festőbodza, egyéb kis gyümölcsű fajok Cserjék, bokrok: piros és fekete ribiszke, köszméte, mogyoró, festőbodza, (birs) A szamóca dudvaszárú gyümölcs - morfológiája Évelő, lágyszárú Gyökértörzs (rügyek) Tőrózsa (5-7 darab lomblevél) Levelek Indák Virágok Valódi, fotószintetizáló lomblevelek, Allevelek: a gyökértörzsön és az indákon találhatóak Fellevelek: a virágzatban. Szívlevelek Gyümölcsfélék testalakulás szerinti csoportosítás Félcserjék: málna, szeder Fa termetűek: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, őszibarack, mandula, dió, gesztenye A málna félcserje - morfológiája A málna hajtásrendszere 2 éves 1 = letermett termővessző; 2-3 = tősarjak; 4-8 = gyökérsarjak; 9-10 = még a talaj felszíne alatt elhelyezkedő gyökérsarj-kezdemények 2-8. meddő éves zöldhajtások 1. másodéves megfásodott termővesszők (A föld feletti vegetatív szervek többé-kevésbé serteszőrösek, tüskések, kopaszok, vagy pelyhesek. ) gyökérrendszere évelő. A gyökérsarjakról szaporítva járulékos gyökérrendszert fejleszt. A járulékos gyökerek a gyökértörzsön képződnek. Gyökérzetének zöme a bokor középpontjától cm-re helyezkedik el A cserje termetű gyümölcsfélék morfológiája tővessző Fa termetű gyümölcsök morfológiája rügyek hajtásrügy virágrügy vegyesrügy hajtás <1 termőgallyak Korona vessző gally ág 2-4 >5 tősarj cserjetörzs törzs gyökérsarj gyökér alvó rügy, rejtett rügy, járulékos rügy, másodrendű hajtások, fattyúhajtások 1

2 A termőrészek képződése A termőrészek azok a hajtásképletek, amelyeken egy-egy gyümölcsfajra jellemzően a virág- (vagy vegyes-) rügyek képződnek. A megfelelő mennyiségű és fejlettségű termőrész kialakulása a fiatal fák termőre fordulásának, illetve termőkorú fák évente közel egyenletes terméshozásának alapfeltétele. Termőrészek csoportosítása Rövid termővesszők: 0-20cm sima (vegetatív) termőnyárs dárda termőkalács termőbog 2

3 dárda termőkalács sima (vegetatív) termőnyárs 3

4 Körte Termőrészei az almafákéhoz hasonlóak, de az éves vesszőn virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra. Birs Hajtásrendszerének jellegzetessége, hogy a virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg, majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás - potenciális termőrész - alakul ki. Virágrügyképződés helye - csonthéjasoknál Cseresznye és meggy Tipikus termőrészük a bokrétás termőnyárs Az éves vesszők oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek, amikor ez túlzott mértékű, a felkopaszodás elkerülhetetlen. 4

5 Őszibarack Legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő erősségű éves vessző, amelyen kettes, vagy hármas (hajtás- és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak. A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a - fák kezeléséből eredő - kondíció által meghatározott. Teljes értékű v. hiányos hosszúvessző 5

6 Szilva termőnyárs Szilva és kajszi A rövid nyársak (generatív nyársak) fontos termőrészek, funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől függ. Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is. Kajszibarack termőnyárs Szilva termőnyárs Szilva termőnyárs Kajszibarack középhosszú v. hosszú termővessző Kajszibarack termőnyárs Kajszibarack termőnyársak Cseresznye bokrétás termőnyárs 6

7 Mandula Őszibarackhoz hasonló Virágrügyképződés helye a héjasoknál őszibarack termővessző Dió Kárpáti fajtacsoport: termőrész-képződése zömmel csúcsrügy, kb.20-30% oldalrügy Mandula termővessző Dió Gesztenye Vessző alsó részén hajtás- (tartalék-) rügyek Középső részen hím barkarügyek Csúcsközelben pedig vegyes barkarügyek vannak, az ebből kihajtó hajtás Alsó részén nővirágok Csúcsi részén hím barkák Mogyoró Csúcsrügy és a vessző oldalán elszórtan hajtásrügyek A vessző oldalán elszórtan hím barkák és női virágot rejtő vegyesrügyek 7

8 Termőrügyképződés helye a bogyósoknál Fekete ribiszke Hosszú vesszőin hosszabbrövidebb oldalhajtások - a következő évi termővesszők - jelennek meg - vegyesrügyek Piros ribiszke Hosszú vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszú hajtás alatt a csúcs közeli rügyekből rövid termőnyársak vagy még korlátozottabb növekedésű, mini bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmények lesznek. Köszméte Termésének nagy hányada szintén termőnyársakon helyezkedik el, de - különösen akkor, ha faiskolában Ribes aureumra oltott törzses fát állítanak elő - a hosszúvessző is teljes értékű termőrész. 8

9 Málna és szeder Az előző évben sarjként megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon való virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad, amit szüret után eltávolítanak. A METSZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE Gyümölcsültetvényekben a legáltalánosabban használt fitotechnikai elem a metszés. A metszés olyan termesztéstechnikai eljárás, amelynek során a gyümölcstermő növényeken különböző mértékű visszametszéseket végzünk, ill. egyes hajtásképleteket tőből eltávolítunk. A metszés céljai a következők: termőfelület kialakítása és a termőképességének a fenntartása gyorsított termőre fordítás vegetatív és a generatív egyensúly fenntartása (a hajtásnövekedés és a gyümölcsterhelés szabályozása) gyümölcsminőség javítása a korona térbeli alakjának és szerkezetének kialakítása az adott koronaformán a lehetőség szerinti legjobb fényellátottság biztosítása Alapfogalmak metszéshez 9

10 Csúcsi dominancia A csúcsdominancia, egy aktívan növekvő hajtás csúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa, amely éppen a hajtáscsúcs közelében akadályozza meg az oldalszerv képződést. Csúcsdominancia kialakulásának oka a hajtás csúcsrügyének auxintermelése. Alapi dominancia A metszés mértéke és hatása a termőzónára A vessző elágazási szöge (a), valamint a leívelés (b) hatása a hajtásnövekedésre és a terméshozásra. (Csider, 1978) a b A metszés mértéke és hatása az oldalrügyek kihajtására 10

11 Alapfogalmak I. Alakító metszés: ültetéstől a termőre fordulásig, célja a korona-szerkezet kialakítása Álsudarazás: sudárvisszametszés konkurens vesszőre, cél: sudár felkopaszodásának gátlása Felsőrügyes metszés: (Brunner-féle szektoriális kettős metszés) a végálló rügy felfelé áll, erősen hajt ki, a mögötte lévő rügyből gyengébb, laposabban növő hajtás lesz, a felfelé törő hajtást félfás metszéskor eltávolítjuk Ággyűrűre metszés (Pillar metszés): koronarész 1-1.5cm-es csonkra történő visszametszése, cél: felkopaszodás gátlása, új termőrészek kinevelése Fásmetszés: nyugalmi időszakban végzett metszés, visszavágáskor a rügy felett ferde metszlap és 0.5cm-nél rövidebb csonk marad Szektoriális kettős metszés 11

12 Félfás metszés: aug. szept.k., cél: a megmaradó koronarészek jobb megvilágítottsága, javul a vesszőbeérés, rügydifferenciálódás Ifjítás termőgally Hajtásválogatás termőrész teljes Könyököltetés: vmely koronarész növekedési irányának megváltoztatása, alsóbb helyzetű, laposabban növő részig történő visszavágással, cél: korona kiterítése, jobb fényellátásű Levélkoszorúra metszés Ez a metszésmód (másképpen Lorette-metszés) akkor célszerű, ha egy-egy, rendszerint függőlegesen álló hajtás a túlságosan erős növekedése miatt nem kívánatos, ám ha tőből eltávolítanánk, hiány keletkezne a koronában. Az ilyen hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki, hanem a hajtásalapra, az ott lévő fejletlen szemekre, illetve az őket ölelő levélkoszorúra metsszük vissza. (körte) Metszést kiegészítő eljárások hajtáslekötözés: függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása hajtáscsavarás: hajtáslekötözést helyettesíti kis növekedési erélyű fajtákon hajtásmegtörés: fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, ill. annak egy kis része épségben marad, cél:növekedési erély csökken 12

13 Metszést kiegészítő eljárások ágkitámasztás: termésnövekedés során a súly alátámasztása pincírozás: hajtásvisszacsípés (levélkoszorúra, 3-4 levélre, vitorla) gyűrűzés: erősen növő fajtáknál, a törzs elszorítása dróthuzallal, v. a kéreg eltávolítása, cél: javul a termőrügyképződés sebkezelés: nagyobb sebek szélének simára vágása,sebkezelő anyaggal lezárása, cél: védelem 13

14 Gyümölcsritkítás Alapfogalmak Ritkító metszés: valamely koronarész tőből való eltávolítása, cél: termőrészképződés jav., napfényellátottság jav., Szabolcsi vagy Nagy Sándor-féle metszés: az elágazott gallyakat mindig alsó, kifelé néző vesszőre metszik, a vesszőket hosszúra hagyják Váltócsapos metszés: őb. két teljes értékű vessző közül az egyiket 3-4 rügyes ugarcsapra, a másikat 4-6 hármasrügy csoportra metszük Szálvesszős metszés: csak a teljes értékű szálvesszőket hagyják meg metszetlenül, vesszőt Termőkori metszés: termőre fordult gyümölcsfán alk. metszés, cél: termőegyensúly megtartása 14

15 Zöldmetszés Sajnos elhanyagoljuk, pedig az intenzitás növelésében elengedhetetlen optimális időpontban végezve nem veszélyes, a téli munkacsúcsot csökkenti, de nem helyettesíti a fás metszést és fordítva, a fás metszés a növekedésre, a zöld metszés pedig a terméshozásra van hatással. A zöldmetszés időpontjai 10 cm-es hajtásig - hajtás válogatás cm - kerüljük a zöldmetszést június vége - július közepe - koronaalakításkor fontos időszak július közepe - augusztus eleje - termő időszakban részleges vagy teljes metszés is lehet augusztus közepétől káros a zöldmetszés Ágcsoportos sudaras korona Korona alakító metszés 15

16 16

17 17

18 Gyógymetszés Szerszámok 18

19 19