131. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, ok tó ber 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 693, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, ok tó ber 27., péntek 131. szám Ára: 693, Ft TARTALOMJEGYZÉK 212/2006. (X. 27.) Korm. r. A Pá lya mó do sí tó hi tel prog ram ke re té ben nyúj tott hi tel igény be - vételének feltételeirõl /2006. (X. 27.) Korm. r. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szó ló évi XV. tör vény vég re haj tá sá nak egyes szabályairól /2006. (X. 27.) EüM FVM e. r. A nö vé nyek ben, a nö vé nyi ter mé kek ben és a fe lü le tü kön meg en ged - he tõ nö vény vé dõ szer-ma ra dék mér té ké rõl szó ló 5/2002. (II. 22.) EüM FVM együt tes rendelet módosításáról /2006. (X. 27.) PM r. A számla, egyszerûsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosításáról /2006. (X. 27.) OGY h. Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tag ja i nak meg vá lasz tá sá ról szó ló 14/2006. (V. 31.) OGY ha tá - ro zat mó do sí tá sá ról /2006. (X. 27.) OGY h. Az Állami Számvevõszék évi tevékenységérõl szóló jelentés elfogadásáról /2006. (X. 27.) OGY h. A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és át - láthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a ja - nu ár 1. de cem ber 31. kö zöt ti idõ szak ban vég zett te vé keny sé gé - rõl szóló beszámoló elfogadásáról /2006. (X. 27.) KE h. Kitüntetéses doktorrá avatásról /2006. (X. 27.) KE h. Vezérezredesi elõléptetésrõl /2006. (X. 27.) KE h. Vezérezredesi elõléptetésrõl /2006. (X. 27.) KE h. Al tá bor na gyi elõ lép te tés rõl /2006. (X. 27.) KE h. Nyug ál lo má nyú al tá bor na gyi elõ lép te tés rõl /2006. (X. 27.) KE h. Vezérõrnagyi elõléptetésrõl /2006. (X. 27.) KE h. Nyug ál lo má nyú ve zér õr na gyi elõ lép te tés rõl /2006. (X. 27.) KE h. Dan dár tá bor no ki ki ne ve zés rõl /2006. (X. 27.) KE h. Dan dár tá bor no ki ki ne ve zés rõl /2006. (X. 27.) KE h. Nyug ál lo má nyú ha tár õr dan dár tá bor no ki ki ne ve zés rõl /2006. (X. 27.) KE h. Dan dár tá bor no ki ki ne ve zés rõl /2006. (X. 27.) KE h. Nyug ál lo má nyú rend õr dan dár tá bor no ki ki ne ve zés rõl /2006. (X. 27.) KE h. Nyug ál lo má nyú bün te tés-vég re haj tá si dan dár tá bor no ki ki ne ve zés - rõl /2006. (X. 27.) KE h. Nyug ál lo má nyú ha tár õr dan dár tá bor no ki ki ne ve zés rõl /2006. (X. 27.) KE h. Nyug ál lo má nyú ha tár õr dan dár tá bor no ki ki ne ve zés rõl /2006. (X. 27.) Korm. h. A Pályamódosító Hitelprogramhoz kapcsolódó árfolyam-garanciáról /2006. (X. 27.) Korm. h. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Alapító Okiratának mó do sí tá sá ról /2006. (X. 27.) Korm. h. A Tempus Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet elnökének közleménye a Nem ze ti Föld alap va gyo ni kö ré be tar to zó föld te rü le tek ér té ke sí - tésére irányuló pályázati és bírálati szabályzat módosításáról (egységes szerkezetben) A Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye Helyesbítés Oldal

2 9586 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/131. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 212/2006. (X. 27.) Korm. rendelete a Pályamódosító hitelprogram keretében nyújtott hitel igénybevételének feltételeirõl A Ma gyar Köz tár sa ság évi költ ség ve té sé rõl szóló évi CLIII. tör vény (a továb biak ban: Kvtv.) ának g) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a Pá lya mó do sí tó hi tel prog ram (a továbbiak - ban: Hi tel prog ram) ke re té ben nyúj tott hi tel igény be vé te lé - nek fel té te le i rõl a kö vet ke zõ ket ren de li el: 1. E ren de let al kal ma zá sá ban a) köz szfé rá ban fog lal koz ta tott: aa) a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló évi XXIII. tör vény (a továb biak ban: Ktv.) ha tá lya alá tar to zó köz tiszt vi se lõ és ügy ke ze lõ, ab) a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló évi XXXIII. tör vény (a továb biak ban: Kjt.) ha tá lya alá tar to zó köz al kal ma zott, ac) a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló évi XLIII. tör vény (a továb biak ban: Hszt.) ha tá lya alá tar to zó szol gá la ti jog - vi szony ban álló sze mély, ad) a Ma gyar Hon véd ség hi va tá sos és szer zõ dé ses ál lo - má nyú ka to ná i nak jog ál lá sá ról szóló évi XCV. tör - vény (a továb biak ban: Hjt.) ha tá lya alá tar to zó szol gá la ti jog vi szony ban álló sze mély, ae) a több sé gi ál la mi tu laj do nú gaz dál ko dó szer ve zet - nél, a köz ala pít vány nál, va la mint a Mun ka Tör vény köny - vé rõl szóló évi XXII. tör vény (a továb biak ban: Mt.) XII. fe je ze te alap ján köz igaz ga tá si szerv nél fog lal koz ta - tott mun ka vál la ló; b) pá lya kez dõ: az a köz szfé rá ban fog lal koz ta tott, aki elõ ször lé te sí tett az aa) ae) pont ban fel so rolt jog vi szonyt, és a jog vi szony lé te sí té se kor a hu szon ötö dik élet évét fel - sõ fo kú vég zett sé gû sze mély ese tén a har min ca dik élet - évét még nem töl töt te be; c) nyug dí jas: az a köz szfé rá ban fog lal koz ta tott, aki a jog vi szo nya meg szû né se kor meg fe lel az Mt. 87/A. -a (1) (2) be kez dé sé ben fog lal tak nak; d) gaz da sá gi tár sa ság: a gaz da sá gi tár sa sá gok ról szóló évi IV. tör vény (a továb biak ban: Gt.) sze rin ti kor lá - tolt fe le lõs sé gû tár sa ság és a zárt kö rû en mû kö dõ rész vény - tár sa ság; e) egyé ni vál lal ko zó: az évi V. tör vény ha tá lya alá tar to zó vál lal ko zó, aki vál lal ko zói iga zol vá nyát e ren - de let ki hir de té sét köve tõen vál tot ta ki; f) több sé gi ál la mi tu laj do nú gaz dál ko dó szer ve zet: az olyan gaz da sá gi tár sa ság, köz hasz nú tár sa ság, amely ben az ál la mi köz vet len vagy köz ve tett be fo lyás mér té ke a tõ ke pi ac ról szóló évi CXX. tör vény ren del ke zé sei alap ján szá mít va leg alább öt ven szá za lék; g) tõ ke eme lés: kor lá tolt fe le lõs sé gû tár sa ság ban törzs - tõ ke, ille tõ leg zárt kö rû en mû kö dõ rész vény tár sa ság ban alap tõ ke eme lés; h) be ru há zás: a tár gyi esz köz be szer zé se, lé te sí té se, sa - ját vál lal ko zás ban tör té nõ elõ ál lí tá sa, a be szer zett tár gyi esz köz üzem be he lye zé se, ren del te tés sze rû hasz ná lat ba vé - te le ér de ké ben az üzem be he lye zé sig, a ren del te tés sze rû hasz ná lat ba vé te lig vég zett te vé keny ség. Be ru há zás a meg - lé võ tár gyi esz köz bõ ví té sét, ren del te té sé nek meg vál toz ta - tá sát, át ala kí tá sát, élet tar ta má nak, tel je sí tõ ké pes sé gé nek köz vet len nö ve lé sét ered mé nye zõ te vé keny ség is; i) ügy fél: az a jog vi szo nya meg szû né sé ig a köz szfé rá - ban fog lal koz ta tott, aki a Hi tel prog ram ke re té ben a ked - vez mé nyes hi telt igény be ve szi, il let ve an nak igény be vé - te lét kez de mé nye zi; j) fi nan szí ro zó hi tel in té zet: az a hi tel in té ze tek rõl és a pénz ügyi vál lal ko zá sok ról szóló évi CXII. tör vény 5. -ában meg ha tá ro zott pénz ügyi in téz mény, amely az ügy fél szá má ra a Hi tel prog ram ke re té ben a Ma gyar Fej lesz té si Bank Rész vény tár sa ság (a továb biak ban: MFB Rt.) ál tal nyúj tott re fi nan szí ro zott for rás ból ked vez - mé nyes ka ma to zá sú hi telt nyújt; k) ked vez mé nyes ka ma to zá sú hi tel: a Kor mány ál tal el - fo ga dott Hi tel prog ram ke re té ben a fi nan szí ro zó hi tel in té - zet ál tal nyúj tott, a Ma gyar Ál lam kész fi ze tõ ke zes ség vál - la lá sá val biz to sí tott hi tel. 2. (1) Az ügy fél nek nyújt ha tó ked vez mé nyes hi tel össze ge a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott cél ra for dí tan dó összeg, de leg fel jebb 3 mil lió fo rint, le já ra ta leg fel jebb tíz év, a tü - rel mi idõ leg fel jebb há rom év. (2) A ked vez mé nyes ka ma to zá sú hi telt ki zá ró lag a) gaz da sá gi tár sa ság ala pí tá sá hoz nyúj tott pénz be li hoz zá já ru lás hoz, b) gaz da sá gi tár sa ság ban tör té nõ tõ ke eme lés hez, c) egyé ni vál lal ko zó ré szé re a vál lal ko zás in dí tá sá hoz szük sé ges be ru há zás hoz le het fel hasz nál ni. (3) A hi tel bõl szer zett üz let rész vagy rész vény fu tam idõ alat ti ér té ke sí té se ese tén a hi tel fenn ál ló tel jes össze gét egy összeg ben vissza kell fi zet ni.

3 2006/131. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) A hi tel ké rel met az ügy fél a fog lal koz ta tá si jog vi szo - nya meg szû né sét kö ve tõ egy éven be lül és ab ban az eset - ben nyújt hat ja be, ha a fog lal koz ta tá si jog vi szo nya meg - szû né sét köz vet le nül meg elõ zõ en meg sza kí tás nél kül leg - alább egy évig pá lya kez dõk ese tén leg alább hat hó na - pig a köz szfé rá ban állt al kal ma zás ban, a fel men té se (ren - des fel mon dá sa) mun kál ta tó ál ta li köz lé sé re jú li us 1. és de cem ber 31. kö zött ke rült sor, és arra a fel men té - si (fel mon dá si) ok irat ta nú sá ga sze rint a) a Ktv a (1) be kez dé sé nek a) c) pont ja, (2) be - kez dé sé nek a), il let ve c) d) pont ja, b) a Kjt a (1) be kez dé sé nek a) c) pont ja, c) az Mt. ha tá lya alá tar to zó mun ka vál la ló ese tén a mun kál ta tó mû kö dé sé vel össze füg gõ ok, d) a Hszt a (1) be kez dé sé nek a) b) és d) pont ja, il let ve (2) be kez dé sé nek c) pont ja, vagy e) a Hjt a (1) be kez dé sé nek a) b) és d) pont ja alap ján ke rült sor, fel té ve, hogy a jog vi szony megszûné - séig nem mi nõ sül nyug dí jas nak. (2) Hi tel fel vé tel re az (1) be kez dés ben fog lalt fel té te lek - nek való meg fe le lés ese tén sem jo go sult az az ügy fél, aki a) a hi tel ké re lem be nyúj tá sá nak idõ pont já ban le járt ese dé kes sé gû adó- vagy adók mód já ra be hajt ha tó köz tar - to zás sal ren del ke zik, ki vé ve, ha az adó ha tó ság szá má ra fi - ze té si ha lasz tást vagy rész let fi ze tést en ge dé lye zett, b) a hi tel ké re lem be nyúj tá sá nak idõ pont já ban hi tel - szer zõ dés bõl ere dõ le járt tar to zás sal ren del ke zik, c) el len a hi tel ké re lem be nyúj tá sá nak idõ pont já ban vég re haj tá si el já rás van fo lya mat ban. (3) Az (1) (2) be kez dés ben fog lalt fel té tel nek való meg fe le lést a fel mon dá si (fel men té si) ok irat tal, a jog vi - szony meg szû né se kor ki adott mun kál ta tói iga zo lás sal, az adó ha tó ság ál tal ki adott iga zo lás sal, ille tõ leg a (2) be kez - dés b) és c) pont ja ese tén az ügy fél nyi lat ko za tá val kell iga zol ni. (4) A ked vez mé nyes hi tel irán ti ké re lem hez a (3) be - kez dés ben fog lalt ok ira to kon túl me nõ en ere de ti ben vagy hi te les má so lat ban be kell nyúj ta ni a) új gaz da sá gi tár sa ság ala pí tá sa ese tén a köz jegy zõ ál tal ké szí tett köz ok irat ba, vagy ügy véd, il let ve az ala pí tó jog ta ná cso sa ál tal el len jegy zett ma gán ok irat ba fog lalt tár - sa sá gi szer zõ dést, alap sza bályt vagy ala pí tó ok ira tot, b) tõ ke eme lés ese tén az(oka)t a ha tá ro za to(ka)t, amely(ek)ben a gaz da sá gi tár sa ság leg fõbb szer ve a tõ ke - eme lés el ha tá ro zá sá ról, va la mint ar ról dönt, hogy az ügy - fe let jo go sít ja fel a tõ ke eme lés hez szük sé ges va gyo ni szol - gál ta tás nyúj tá sá ra, to váb bá a Gt ának (2) be kez dé - sé ben fog lalt nyi lat ko za tot, c) egyé ni vál lal ko zó ese tén a vál lal ko zói iga zol ványt. (5) A ked vez mé nyes hi tel igény be vé te lé re vo nat ko zó hi tel ké rel me ket a fi nan szí ro zó hi tel in té ze tek hez fo lya ma - to san, a) a Kvtv ának (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott tõ ke összeg tel jes fel hasz ná lá sá nak idõ pont já ig, de b) leg ké sõbb de cem ber 31-éig le het be nyúj ta ni. 4. (1) A ked vez mé nyes hi tel hez a Kvtv ának (2) be - kez dé sé ben fog lalt fel té te lek kel az ál lam kész fi ze tõ ke zes - sé get vál lal. Az ál la mi ke zes ség vál la lás to váb bi fel té te le i - re és a ke zes ség be vál tá sá nak rend jé re az ál lam ál tal vál lalt ke zes ség elõ ké szí té sé nek és a ke zes ség be vál tá sá nak el já - rá si rend jé rõl szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. ren de let ren - del ke zé se it kell al kal maz ni. (2) A hi tel fo lyó sí tá sá nak fel té te le, hogy a hi tel fel ve võ a Kvtv a (2) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti a hi tel tõ ke össze ge 2%-ának meg fe le lõ ke zes ség vál la lá si dí jat a Ma gyar Ál lam kincs tár szá mú, Kincs tár Pá lya mó do sí tó hi tel prog ram ke zes ség vál la lá si díj el ne ve zé sû szám lá já ra be fi zes se. 5. (1) Az MFB Rt. fel ada ta a Kvtv ának (3) be kez dé - se sze rin ti ,0 mil lió fo rin tos ál la mi ke zes ség vál la lá - si ke ret és ügy fe len ként a 3,0 mil lió fo rin tos hi tel összeg túl lé pé sé nek meg aka dá lyo zá sa. (2) Az MFB Rt. a ke zes ség vál la lá si ke ret igény be vé te - lé nek ala ku lá sá ról hi tel in té ze tek sze rin ti bon tás ban a tárgy ne gye dé vet kö ve tõ 30. na pig tá jé koz tat ja a Pénz ügy - mi nisz té ri u mot. 6. A Hi tel prog ram ke re té ben nyúj tott ked vez mé nyes ka - ma to zá sú hi tel ál la mi tá mo ga tás nak, for má ját te kint ve ked vez mé nyes ka ma to zá sú hi tel nek mi nõ sül. A tá mo ga tás ka te gó ri á ja: D. Cse kély össze gû tá mo ga tás. A hi telt ki - zá ró lag az EK-Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al kal ma zá sá ra szóló 69/2001/EK bi zott sá gi ren de let tel össz hang ban le het nyúj - ta ni. Az egy vál lal ko zás nak cse kély össze gû tá mo ga tás jog cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma há rom év vo nat ko zá sá ban nem ha lad hat ja meg a eu rót. 7. Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha - tály ba. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök

4 9588 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/131. szám A Kormány 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérõl szóló évi XV. tör vény végrehajtásának egyes szabályairól Az üveg ház ha tá sú gá zok ki bo csá tá si egy sé ge i nek ke - res ke del mé rõl szóló évi XV. tör vény (a továb biak - ban: Üht.) 20. -a (5) be kez dé sé nek a) és c) pont já ban és a kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi LIII. tör vény 36. -ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el: [Az Üht. 4. -ához] A kibocsátási engedély 1. (1) Az 1. mel lék let ben meg ha tá ro zott üveg ház ha tá sú gáz ki bo csá tás sal járó te vé keny ség (ide ért ve a pró ba üze - met is) csak az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé - del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség (a továb biak ban: kör - nye zet vé del mi ha tó ság) ál tal ki adott ki bo csá tá si en ge dély alap ján vé gez he tõ. (2) A ki bo csá tá si en ge dély irán ti ké re lem rész le tes tar - tal mi kö ve tel mé nye it a 2. mel lék let ál la pít ja meg. A kör - nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz ter (a továb biak ban: mi - nisz ter) a ki bo csá tá si en ge dély irán ti ké re lem re vo nat ko zó adat la po kat és a ki töl té si út mu ta tót köz le mény ben te szi köz zé a Kör nye zet vé del mi és Víz ügyi Mi nisz té ri um (a továb biak ban: mi nisz té ri um) hi va ta los lap já ban, va la - mint hon lap ján. (3) A 314/2005. (XII. 25.) Korm. ren de let alap ján egy - sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dély hez kö tött te vé keny sé - gek ese tén a ki bo csá tá si en ge dély irán ti ké rel met az egy sé - ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dély jog erõ re emel ke dé sét köve tõen kell be nyúj ta ni a kör nye zet vé del mi ha tó ság hoz. (4) A (3) be kez dés alá nem tar to zó te vé keny sé gek ese - tén a ki bo csá tá si en ge dély irán ti ké rel met a kör nye zet hasz - ná lat fel té te le it meg ál la pí tó en ge dély jog erõ re emel ke dé - sét köve tõen kell be nyúj ta ni. (5) A kör nye zet vé del mi ha tó ság a ki bo csá tá si en ge délyt a kör nye zet hasz ná lat fel té te le it meg ál la pí tó en ge dély ben fog lal tak ra te kin tet tel ki ad ja, ha meg ál la pít ja, hogy az üze - mel te tõ ké pes az üveg ház ha tá sú gá zok ki bo csá tá sa it a 2. sze rint nyo mon kö vet ni és ar ról je len tést ten ni. A ki bo csá - tá si en ge dély rész le tes tar tal mi kö ve tel mé nye it a 3. mel lék - let ál la pít ja meg. (6) Ugyan azon üze mel te tõ ál tal egy a tár sa sá gi és osz - ta lék adó ról szóló évi LXXXI. tör vény pont - ja sze rin ti te lep he lyen mû köd tet ni kí vánt több te vé keny - ség ese tén az üze mel te tõ kér he ti egyet len ki bo csá tá si en - ge dély ki adá sát. A ké re lem ben a 2. mel lék let sze rin ti ada - to kat va la mennyi, tech no ló gi a i lag nem egy be tar to zó te vé - keny ség re kü lön-kü lön kell meg ad ni. (7) A ki bo csá tá si en ge délyt a kör nye zet vé del mi ha tó ság rend sze re sen, de leg alább öt éven te fe lül vizs gál ja. Ha a kör nye zet vé del mi ha tó ság a fe lül vizs gá lat ered mé nye alap ján meg ál la pít ja, hogy a) az en ge dély ki adá sa kor meg ál la pí tott fel té te lek meg vál toz tak, az en ge délyt meg fele lõen mó do sít ja, il le tõ - leg b) ha az en ge dély ki adá sá hoz szük sé ges va la mely fel té - tel nem áll fenn, a ki bo csá tá si en ge délyt vissza von ja. [Az Üht. 5. (1) bekezdéséhez] A kibocsátások nyomon követése, jelentéstétel 2. (1) Az üze mel te tõ kö te les a ki bo csá tá si en ge dély ha tá - lya alá tar to zó üveg ház ha tá sú gáz ki bo csá tá sát az 5. mel - lék let ben fog lal tak ra te kin tet tel, a Bi zott ság 2004/156/EK ha tá ro za ta és a ki bo csá tá si en ge dély sze rint nyo mon kö - vet ni és ar ról a kör nye zet vé del mi ha tó ság ré szé re a tárgy - évet kö ve tõ már ci us 31-ig kü lön jog sza bály sze rint hi te le - sí tett je len tést ten ni, a (2) be kez dés sze rin ti adat la pok fel - hasz ná lá sá val. (2) A mi nisz ter az (1) be kez dés sze rin ti hi te le sí tett je - len tés re, va la mint a (4) be kez dés sze rin ti vál to zás-be je len - tés re vo nat ko zó adat la po kat és a ki töl té si út mu ta tót köz le - mény ben te szi köz zé a mi nisz té ri um hi va ta los lap já ban, va la mint hon lap ján. (3) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zot ta kon túl a kör - nye zet vé del mi ha tó ság jo go sult az en ge dély ben meg ha - tá ro zott te vé keny sé gek re vo nat ko zó an, az en ge dély ben és az al kal ma zan dó jog sza bá lyok ban fog lalt kö ve tel mé nyek tel je sí té sé hez szük sé ges to váb bi rend sze res, il let ve ese ti in for má ci ó kat kér ni. (4) Az üze mel te tõ kö te les a 4. mel lék let ben meg ha tá ro - zott ada tok meg vál to zá sát, és a te vé keny ség vég zé sé hez kap cso ló dó ese mé nye ket az ott meg je lölt ha tár idõ vel a (2) be kez dés sze rint köz zé tett adat la pok fel hasz ná lá sá - val be je len te ni. (5) A kör nye zet vé del mi ha tó ság a 4. mel lék let 1., 3. és 4. pont ja sze rin ti eset ben ugyan azon en ge dély azo no sí tó alatt új ki bo csá tá si en ge délyt ad ki, vagy a mó do sí tás irán ti ké rel met el uta sít ja. (6) A 66/2006. (III. 27.) Korm. ren de let 1. (3) be kez - dés a) pont ja sze rint be zá ró lé te sít mény üze mel te tõ je a be - zá rás nap já tól szá mí tott 30 na pon be lül kö te les a te vé keny - ség foly ta tá sá nak ide jé re vo nat ko zó an, kü lön jog sza bály

5 2006/131. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9589 sze rint hi te le sí tett je len tést ten ni. Ha a be zá rás évé re vo - nat ko zó ki bo csá tá si je len tés be nyúj tá sá nak ha tár ide je ko - ráb ban van, mint már ci us 31., ak kor az (1) és az e be kez dés sze rin ti je len tés té tel együt te sen tel je sí ten dõ. [Az Üht. 6. (1) (2) bekezdéséhez] A Nemzeti Kiosztási Terv 3. (1) A Kor mány a Nem ze ti Ki osz tá si Ter vet (a továb - biak ban: Ki osz tá si Terv) e ren de let ai sze rin ti el já - rás ban fo gad ja el. (2) A Ki osz tá si Terv el ké szí té se so rán a Kor mány figye - lembe ve he ti kü lö nö sen a) a kibocsátási engedélyezés során benyújtott adatokat; b) a ki bo csá tá si en ge déllyel ren del ke zõ lé te sít mé nyek hi te le sí tett ki bo csá tá si je len té sé ben be nyúj tott ada to kat; c) az e ren de let nek meg fele lõen elõ írt ki egé szí tõ adat - szol gál ta tás so rán be nyúj tott egyéb ada to kat; d) a Ma gyar Ener gia Hi va tal szak vé le mé nyét; e) a ren del ke zés re álló mak ro gaz da sá gi és tech no ló gi ai ada to kat, va la mint elõ re jel zé se ket. 4. (1) Az Üht. 2. mel lék le té ben meg je lölt alap el vek kel össz hang ban a ki bo csá tá si egy sé gek ki osz tá sá nak ter ve - zett el ve it a mi nisz ter a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz - ter rel egyet ér tés ben a ke res ke dé si idõ szak kez de tét meg - elõ zõ má so dik év ja nu ár 1-jé ig vé le mé nye zés cél já ból köz le mény ben te szi köz zé a mi nisz té ri um hi va ta los lap já - ban, va la mint hon lap ján. (2) Az (1) be kez dés sze rint köz zé tett ki osz tá si el vek re a köz zé té telt kö ve tõ ja nu ár 31-ig írás ban vagy elekt ro ni kus úton bár ki ész re vé telt te het. (3) A mi nisz ter a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter - rel együtt mér le ge li a vé le mé nye zõk ész re vé te le it, és az ész re vé te lek rõl, va la mint el uta sí tott ész re vé te lek ese - tén a nyil ván va ló an alap ta lan ész re vé te lek ki vé te lé - vel az el uta sí tás in do ka i ról össze fog la lót ké szít, ame lyet a mi nisz té ri um hon lap ján az 5. (1) be kez dés sze rin ti köz - le ménnyel egy ide jû leg köz zé tesz. A mi nisz tert egye di vá - lasz adá si kö te le zett ség nem ter he li. 5. (1) A ki bo csá tá si egy sé gek ki osz tá sá nak el ve it, ki vá - lasz tá suk in do ka i val együtt a mi nisz ter a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel egyet ér tés ben a ke res ke dé si idõ szak kez de tét meg elõ zõ má so dik év feb ru ár 28-ig köz - le mény ben te szi köz zé a mi nisz té ri um hi va ta los lap já ban, va la mint hon lap ján. Ezen köz le mény ben egy út tal a mi - nisz ter köz zé te szi a 8. (2) be kez dés, va la mint a 11. (2) be kez dés sze rin ti nyom tat vá nyo kat is. (2) A mi nisz ter a Ki osz tá si Terv ter ve ze tét a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel egyet ér tés ben a ke res ke dé si idõ szak kez de tét meg elõ zõ má so dik év már ci us 31-ig vé - le mé nye zés cél já ból köz le mény ben te szi köz zé a mi nisz té - ri um hi va ta los lap já ban, va la mint hon lap ján. (3) A Ki osz tá si Terv (2) be kez dés sze rint köz zé tett ter - ve ze té re a köz zé té telt kö ve tõ áp ri lis 30-ig írás ban vagy elekt ro ni kus úton bár ki ész re vé telt te het. (4) A ke res ke dé si idõ szak alatt ter ve zett új be ru há zá sok fel mé ré se ér de ké ben a ke res ke dé si idõ szak kez de tét meg - elõ zõ har ma dik év ok tó ber 1-jé tõl a Ki osz tá si Terv ter ve - ze té nek köz zé té te lé ig a mi nisz ter a gaz da sá gi és köz le ke - dé si mi nisz ter rel együtt va la mennyi érin tett ága zat be vo - ná sá val kon zul tá ci ót tart. Az ága za ti kon zul tá ci ók he lyét és ide jét a mi nisz ter a mi nisz té ri um hi va ta los lap já ban, va - la mint hon lap ján te szi köz zé. (5) A (3) be kez dés sze rint be nyúj tott ész re vé te le ket, to - váb bá a (4) be kez dés sze rin ti kon zul tá ci ók ered mé nye it a mi nisz ter a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel együtt mér le ge li a Ki osz tá si Terv vég le ge sí té se so rán. A mi nisz ter az ész re vé te lek rõl, va la mint el uta sí tott ész re vé - te lek ese té ben a nyil ván va ló an alap ta lan ész re vé te lek ki - vé te lé vel az el uta sí tás in do ka i ról össze fog la lót ké szít, ame lyet a Ki osz tá si Terv tar tal mát meg ál la pí tó, a (6) be - kez dés sze rint el fo ga dott kor mány ha tá ro zat tal egy ide jû leg a mi nisz té ri um hon lap ján köz zé tesz. A mi nisz tert egye di vá lasz adá si kö te le zett ség nem ter he li. (6) A Kormány a Kiosztási Terv tartalmáról, valamint annak az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és az Európai Gazdasági Térség tagállamai részére történõ megküldésérõl a kereskedési idõszak kezdetét megelõzõ második év június 30-ig határozatban rendelkezik. A Kiosztási Terv továbbításáról a miniszter gondoskodik. A kormányhatározatot a miniszter a minisztérium honlapján közzéteszi. 6. (1) Amennyiben a Bizottság a Kiosztási Tervet részben vagy egészben elutasítja, azt a miniszter az elutasítás kézhezvételétõl számított harminc napon belül a Bizottság észrevételeinek megfelelõen, a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben átdolgozza, és az átdolgozott változatot a módosítás tartalmát és indokait összefoglaló tájékoztatóval együtt a minisztérium honlapján közzéteszi. (2) A Ki osz tá si Terv (1) be kez dés sze rint át dol go zott vál to za tá ra a köz zé té telt kö ve tõ ti zen öt na pon be lül írás - ban vagy elekt ro ni kus úton bár ki ész re vé telt te het. (3) A mi nisz ter mér le ge li a vé le mé nye zõk ész re vé te le it, és az ész re vé te lek rõl, va la mint el uta sí tott ész re vé te lek ese -

6 9590 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/131. szám tén a nyil ván va ló an alap ta lan ész re vé te lek ki vé te lé - vel az el uta sí tás in do ka i ról össze fog la lót ké szít, ame lyet a Ki osz tá si Terv tar tal mát meg ál la pí tó, a (4) be kez dés sze - rint el fo ga dott kor mány ha tá ro zat tal egy ide jû leg a mi nisz - té ri um hon lap ján köz zé tesz. A mi nisz tert egye di vá lasz - adá si kö te le zett ség nem ter he li. (4) A (2) be kez dés sze rin ti ész re vé te lek be nyúj tá si ha - tár ide jé nek le jár tát kö ve tõ har minc na pon be lül a Kor - mány a Ki osz tá si Terv tar tal má ról, va la mint an nak a Bi - zott ság és az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség tag ál la mai ré szé re tör té nõ is mé telt meg kül dé sé rõl ha tá ro zat ban ren del ke zik. A Ki osz tá si Terv to váb bí tá sá ról a mi nisz ter gon dos ko dik. (5) A Kor mány a Ki osz tá si Ter vet a Bi zott ság ál tal tör tént jó vá ha gyá sát kö ve tõ har minc na pon be lül ren de - let ben hir de ti ki. [Az Üht. 6. (3) bekezdéséhez] A Nemzeti Kiosztási Lista 7. (1) A Nem ze ti Ki osz tá si Lis ta (a továb biak ban: Ki osz tá - si Lis ta) té te le sen, éves bon tás ban meg ha tá roz za a té rí tés - men te sen ki osz tan dó ki bo csá tá si egy sé gek mennyi sé gét min den olyan lé te sít mény szá má ra, mely a ke res ke dé si idõ szak ra vo nat ko zó Ki osz tá si Terv 5. (6) be kez dé se sze rin ti el fo ga dá sa ide jén jog erõs ki bo csá tá si en ge déllyel ren del ke zik. (2) A Ki osz tá si Lis ta el ké szí té se so rán a Ki osz tá si Terv ál tal meg ál la pí tott ke ret szá mok nak és ki osz tá si alap - el vek nek meg fele lõen a Kor mány figye lembe ve he ti kü - lö nö sen: a) a hi te le sí tett ki bo csá tá si je len té se ket; b) a (3) bekezdés szerint szolgáltatott kiegészítõ adatokat. (3) A Ki osz tá si Lis ta meg ala po zá sa cél já ból a ki bo csá - tá si en ge déllyel ren del ke zõ lé te sít mé nyek üze mel te tõ i tõl a mi nisz ter leg ké sõbb a ke res ke dé si idõ szak kez de tét meg - elõ zõ má so dik év jú ni us 30-ig e ren de let 6. mel lék le té nek 1. pont já ban sze rep lõ az 5. (1) be kez dés sze rin ti köz le - mény ré sze ként köz zé tett ada tok meg adá sát kér he ti. (4) A (3) be kez dés sze rin ti adat szol gál ta tás hi á nyos vagy 30 na pot meg ha la dó ké se del mes tel je sí té se ese tén a mi nisz ter a be nem nyúj tott in for má ci ó kat a ren del ke zés re álló ada tok alap ján ál la pít ja meg. 8. (1) A Ki osz tá si Lis ta ter ve ze tét a mi nisz ter a gaz da sá - gi és köz le ke dé si mi nisz ter rel egyet ér tés ben a Ki osz tá si Terv 6. (5) be kez dés sze rin ti ki hir de té sét kö ve tõ 15 na - pon be lül ész re vé te le zés cél já ból köz le mény ben te szi köz - zé a mi nisz té ri um hi va ta los lap já ban, va la mint hon lap ján. (2) A Ki osz tá si Lis ta ter ve ze té ben az egyes lé te sít mé - nyek ré szé re ki osz ta ni ter ve zett ki bo csá tá si egy sé gek mennyi sé gé re vo nat ko zó an az érin tett lé te sít mény üze mel - te tõ je a mi nisz ter nél szá mí tá si hi bá ra vagy egyéb el írás ra hi vat koz va az (1) be kez dés sze rin ti köz zé té telt kö ve tõ 30 na pon be lül írás ban ész re vé telt te het. Az ész re vé tel hez csa tol ni kell a hiba fenn ál lá sát meg ala po zó szá mí tá so kat és do ku men tu mo kat. (3) E ren de let vo nat ko zá sá ban el írás nak vagy szá mí tá si hi bá nak mi nõ sül kü lö nö sen, ha a) a Ki osz tá si Terv ben a lé te sít mény vo nat ko zá sá ban fel tün te tett ter me lé si és ki bo csá tá si ada tok nem egyez nek meg az üze mel te tõ ál tal szol gál ta tott ada tok kal; b) az adott lé te sít mény ré szé re a ki bo csá tá si egy sé gek ki osz ta ni ter ve zett mennyi sé ge nem egye zik meg a szol - gál ta tott és el len õr zött ada tok nak a Ki osz tá si Terv ben meg je lölt kép le tek be tör té nõ be he lyet te sí té se után szá molt ered ménnyel. (4) A mi nisz ter a (2) be kez dés sze rint be nyúj tott ész re - vé te le ket a Nem ze ti Ki osz tá si Lis ta vég le ge sí té se so rán meg fele lõen figye lembe ve szi. A szá mí tá si hi bá ra vagy egyéb el írás ra vo nat ko zó ész re vé te lek kap csán a mi nisz - tert egye di vá lasz adá si kö te le zett ség ter he li. (5) A Ki osz tá si Lis tát a Kor mány a ke res ke dé si idõ szak kez de tét meg elõ zõ má so dik év de cem ber 31-ig ren de let - ben hir de ti ki. A mi nisz ter egy ide jû leg gon dos ko dik a 2216/2004/EK bi zott sá gi ren de let XIV. mel lék le té nek meg fe le lõ ki osz tá si terv táb lá nak a Bi zott ság ré szé re tör té - nõ meg kül dé sé rõl. [Az Üht. 10. (1) bekezdéséhez és a 7. (2) (3) bekezdéséhez] A kibocsátási egység jóváírása és törlése 9. (1) A jegy zék ke ze lõ a ki bo csá tá si egy sé gek ese dé kes éves mennyi sé gét min den év feb ru ár 28-ig írja jóvá az üze - mel te tõ szám lá ján. (2) A jegy zék ke ze lõ tör li a ki bo csá tá si egy sé get: a) a ki bo csá tá si egy ség jo go sult já nak a jegy zék ke ze lõ - jé hez el jut ta tott nyi lat ko za ta alap ján bár mi kor; b) a vissza adást köve tõen az adott év jú ni us 30-án; c) a ke res ke dé si idõ szak vé gét kö ve tõ év má jus 1-jén, ha a ki bo csá tá si egy ség még nem ke rült tör lés re az a) vagy b) pont sze rint. (3) A má so dik és az azt kö ve tõ ke res ke dé si idõ sza kot köve tõen a (2) be kez dés c) pont ja sze rint tö rölt ki bo csá tá si egy sé gek he lyett a jegy zék ke ze lõ je a ki bo csá tá si egy ség

7 2006/131. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9591 jo go sult já nak szám lá ján a tö rölt egy sé gek kel meg egye zõ mennyi sé gû új ki bo csá tá si egy sé get ír jóvá. [Az Üht. 9. (3) bekezdéséhez] Vis maior-kiosztás 10. (1) Vis ma i or-ki osz tás vo nat ko zá sá ban el há rít ha tat lan kül sõ ok nak mi nõ sül kü lö nö sen a lé te sít mény ki bo csá tá sá - nak nö ve ke dé sét köz vet le nül ered mé nye zõ, olyan elõ re nem lát ha tó ese mény vagy aka dály így ter mé sze ti ka - taszt ró fa, ron gá lás, fegy ve res cse lek mény, mely nek ki - kü szö bö lé se az üze mel te tõ tõl fo ko zott gon dos ság mel lett sem vár ha tó el. (2) Vis ma i or-ki osz tás ra irá nyu ló ké rel met az üze mel te - tõ az el há rít ha tat lan kül sõ ok fel me rü lé sét kö ve tõ év ja nu - ár 15-ig nyújt hat be két pél dány ban a kör nye zet vé del mi ha tó ság hoz. A ké re lem ben meg kell je löl ni, hogy az el há - rít ha tat lan kül sõ ok mi lyen mér té kû több let ki bo csá tást ered mé nye zett, to váb bá a ké re lem hez csa tol ni kell a vis ma i or-ki osz tást meg ala po zó do ku men tu mo kat. (3) A kör nye zet vé del mi ha tó ság a ké rel met ha la dék ta la - nul to váb bít ja a mi nisz ter hez. A mi nisz ter a ké rel met jó vá - ha gyás cél já ból ha la dék ta la nul, de leg ké sõbb a kéz hez vé - tel tõl szá mí tott ti zen öt na pon be lül to váb bít ja a Bi zott ság ré szé re. (4) A mi nisz ter a vis ma i or-ki osz tás irán ti ké re lem Bi - zott ság ál ta li jó vá ha gyá sát kö ve tõ ti zen öt na pon be lül a meg ál la pí tott ki bo csá tá si egy sé gek mennyi sé gét ha tá ro - zat ba fog lal ja, és egy ide jû leg ér te sí ti a jegy zék ke ze lõt a ki - bo csá tá si egy sé gek nek az üze mel te tõ szám lá ján tör té nõ jó vá írá sá ra ér de ké ben. [Az Üht. 10. (3) bekezdéséhez] Új belépõk 11. (1) A Ki osz tá si Terv sze rint az új be lé põ tar ta lék ból ki - bo csá tá si egy sé gek re jo go sult üze mel te tõk a ki bo csá tá si egy sé gek té rí tés men tes ki osz tá sát az e jo go sult sá got meg - ala po zó ese ményt kö ve tõ de cem ber 31-ig kér he tik a mi - nisz ter tõl. Ezen ha tár idõ el mu lasz tá sa jog vesz tõ. (2) A ké re lem hez csa tol ni kell a 6. mel lék le té ben sze - rep lõ ada to kat is, az 5. (1) be kez dés sze rin ti nyom tat vá - nyok fel hasz ná lá sá val. (3) A mi nisz ter a gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter vé le mé nyé nek figye lembe véte lével a ki osz tan dó ki bo - csá tá si egy sé gek mennyi sé gét a Ki osz tá si Terv ben az új be lé põ tar ta lék fel hasz ná lá sá ra vo nat ko zó sza bá lyok nak meg fele lõen ter me lõi en ge dély kö te les te vé keny sé gek ese tén a Ma gyar Ener gia Hi va tal szak vé le mé nyé nek figye lembe véte lével ha tá ro zat ban ál la pít ja meg a ké re lem be nyúj tá sát kö ve tõ év feb ru ár 28-ig. (4) A (3) be kez dés sze rin ti ha tá ro za tot a mi nisz ter ha la - dék ta la nul meg kül di a jegy zék ke ze lõ ré szé re. [Az Üht hoz] Közös teljesítés 12. (1) Az 1. mel lék let sze rint azo nos te vé keny sé get foly ta - tó, ma gyar or szá gi szék hellyel ren del ke zõ lé te sít mé nyek üze mel te tõi írás ban meg ál la pod hat nak, hogy a ki bo csá tá si egy sé gek vissza adá sá ra az Üht a sze rint fenn ál ló kö - te le zett sé gü ket az elsõ, il let ve a má so dik ke res ke dé si idõ - szak alatt az ál ta luk ki vá lasz tott tel je sí té si meg bí zott út ján tel je sí tik (kö zös tel je sí tés). (2) A tel je sí té si meg bí zott: a) jo go sult a kö zös tel je sí tés ben részt vevõ üze mel te - tõk szá má ra meg ál la pí tott ki bo csá tá si egy sé gek együt tes mennyi sé ge fe let ti ren del ke zés re; b) kö te les va la mennyi üze mel te tõ ne vé ben a ki bo csá tá - si egy sé gek vissza adá sá ra; c) vi se li a vissza adá si kö te le zett ség el mu lasz tá sá ból egyéb ként az üze mel te tõt ter he lõ jog kö vet kez mé nye ket. (3) Tel je sí té si meg bí zott ként az a gaz da sá gi tár sa ság je - löl he tõ ki, aki nek: a) nin csen ma gyar or szá gi köz tar to zá sa, és b) nem áll csõd el já rás, vég el szá mo lás vagy fel szá mo - lás alatt. (4) A meg ál la po dás ban a részt vevõ üze mel te tõk nyi lat - koz nak ar ról, hogy a kö zös tel je sí tés tar ta ma alatt ki bo csá - tá si egy sé ge ik és üze mel te tõi szám lá ik fe lett a ren del ke zé - si jo got tel jes mér ték ben a tel je sí té si meg bí zott gya ko rol ja. A meg ál la po dás tar ta ma alatt az üze mel te tõk ki bo csá tá si egy sé gei olyan összes sé get al kot nak, amely fe lett a tel je sí - té si meg bí zott je len jog sza bály meg kö té se i vel, sza ba don ren del kez het anél kül, hogy a kö zös tel je sí tés hez szük sé ges egy sé gek a tel je sí té si meg bí zott tu laj do ná ba (szám lá já ra) ke rül né nek. A kö zös tel je sí té sen kí vü li, egyéb tranz ak ci ók te kin te té ben a tel je sí té si meg bí zott a meg bí zás sza bá lyai sze rint jár el. (5) Kö zös tel je sí tés re irá nyu ló meg ál la po dás leg fel jebb egy ke res ke dé si idõ szak ra köt he tõ. Ezen be lül a meg ál la - po dás tar ta mát a fe lek nap tá ri évek ben sza ba don ál la pít ják meg. (6) A meg ál la po dás jó vá ha gyá sá ra irá nyu ló ké rel met a kö zös tel je sí tés sel érin tett idõ szak elsõ évét meg elõ zõ szep tem ber 1-jé ig kell a kör nye zet vé del mi ha tó ság ré szé re

8 9592 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/131. szám két pél dány ban be nyúj ta ni. A ké rel met a részt vevõ üze - mel te tõk fel ha tal ma zá sa alap ján a ki je lölt tel je sí té si meg - bí zott nyújt ja be. (7) A ké re lem ben meg kell je löl ni a kö zös tel je sí tés ben részt vevõ lé te sít mé nye ket és azok üze mel te tõ it, a tel je sí - té si meg bí zot tat, va la mint a kö zös tel je sí tés tar ta mát. A ké - re lem hez csa tol ni kell az aláb bi a kat: a) a kö zös tel je sí té sé re vo nat ko zó meg ál la po dást ma - gyar nyel ven, il let ve a meg ál la po dás ma gyar nyel vû hi te - les for dí tá sát; b) a tel je sí té si meg bí zott ra vo nat ko zó há rom hó nap nál nem ré geb bi cég ki vo na tot, to váb bá a cég bí ró sá gon ik ta - tott, de még el nem bí rált vál to zás be jegy zé si ké re lem hi te - les má so la tát; kül föl di szék hellyel ren del ke zõ tel je sí té si meg bí zott ese tén a re giszt rá ci ót meg fele lõen iga zo ló do - ku men tum hi te les má so la tát; c) a cég kép vi se le té re vagy jegy zé sé re jo go sult sze - mély ere de ti alá írá si cím pél dá nyát vagy an nak köz jegy zõ ál tal hi te le sí tett má so la tát; d) iga zo lást a (3) be kez dés ben fog lalt fel té te lek tel je sí - té sé rõl. (8) Amennyi ben a meg ál la po dás, il let ve a ké re lem az e ren de let ben fog lalt kö ve tel mé nyek nek meg fe lel, a kör nye - zet vé del mi ha tó ság a ké rel met az an nak alá tá masz tá sá ra szol gá ló ada tok kal együtt a mi nisz ter út ján ha la dék ta la nul, de leg ké sõbb a kéz hez vé tel tõl szá mí tott ti zen öt na pon be - lül to váb bít ja a Bi zott ság felé. (9) Amennyi ben a Bi zott ság a kéz hez vé tel tõl szá mí tott há rom hó na pon be lül a ké re lem el len nem emel ki fo gást, a kör nye zet vé del mi ha tó ság a kö zös tel je sí tés ben részt vevõ üze mel te tõk kö rét, a tel je sí té si meg bí zott sze mé lyét, to - váb bá a részt vevõ üze mel te tõ ket együt te sen meg il le tõ ki - bo csá tá si egy sé gek mennyi sé gét a ha tár idõ le jár tát kö ve tõ ti zen öt na pon be lül ha tá ro zat ban ál la pít ja meg. A Bi zott - ság jó vá ha gyá sá ról vagy a ké re lem el uta sí tá sá ról a mi nisz - ter a ha tár idõ le jár tát köve tõen ha la dék ta la nul ér te sí ti a kör nye zet vé del mi ha tó sá got. (10) A közös teljesítésre irányuló jóváhagyott megállapodásokról a környezetvédelmi hatóság nyilvántartást vezet. 13. (1) A tel je sí té si meg bí zott kö te les a kö zös tel je sí tés ben részt vevõ üze mel te tõk ja vá ra, ezen üze mel te tõk tárgy évi együt tes ki bo csá tá sá nak meg fe le lõ mennyi sé gû ki bo csá tá - si egy sé get a tárgy évet kö ve tõ áp ri lis 30-ig vissza ad ni. (2) Amennyi ben a kö zös tel je sí tés ben részt vevõ bár - mely üze mel te tõ a hi te le sí tett ki bo csá tá si je len tés be nyúj - tá sá ra az Üht. 5. (1) be kez dé se alap ján fenn ál ló kö te le - zett sé gé nek rész ben vagy egész ben nem tesz ele get, a meg fele lõen hi te le sí tett je len tés be nyúj tá sá ig a tel je sí té si meg bí zott nem jo go sult ki bo csá tá si egy sé gek át ru há zá sá - ra. A jegy zék ke ze lõ a hi te le sí tett je len tés be nyúj tá sá ig zá - rol ja a részt vevõ üze mel te tõk szám lá ját. (3) Amennyi ben a tel je sí té si meg bí zott a ki bo csá tá si egy sé gek vissza adá sá ra vo nat ko zó kö te le zett sé gé nek rész ben vagy egész ben nem tesz ele get, az Üht. 17. (1) (4) be kez dés ben fog lalt jog kö vet kez mé nyek ide ért - ve az e ren de let 19. -a sze rin ti bír sá got is a tel je sí té si meg bí zott vo nat ko zá sá ban meg fele lõen al kal ma zan dók. 14. (1) A kö zös tel je sí tés re irá nyu ló meg ál la po dás meg - szû nik: a) a meg ál la po dás ban meg ha tá ro zott idõ tar tam le jár - tá val; b) a fe lek kö zös meg egye zé se alap ján, a kö vet ke zõ év ja nu ár 1-jei ha tállyal; c) bár me lyik fél fel mon dó nyi lat ko za tá val, a kö vet ke zõ év ja nu ár 1-jei ha tállyal; d) a részt vevõ üze mel te tõk sze mé lyé ben tör té nõ min - den olyan vál to zás ered mé nye kép pen, mely érin ti a kö zös tel je sí tés be be vont ki bo csá tá si egy sé gek tel jes mennyi sé - gét, azon na li ha tállyal; e) a tel je sí té si meg bí zott meg szû né se, össze ol va dá sa ese tén, il let ve a 12. (3) be kez dés sze rin ti al kal mas sá gi fel té te lek meg szû né se ese tén azon na li ha tállyal; va la mint f) a vissza adá si kö te le zett ség el mu lasz tá sa után ki rótt bír ság meg nem fi ze té se ese tén azon na li ha tállyal. (2) A fe lek sze mé lyé ben tör té nõ va la mennyi vál to zás ról a tel je sí té si meg bí zott ha la dék ta la nul ér te sí ti a kör nye zet - vé del mi ha tó sá got. A meg ál la po dás meg szû né sé rõl az (1) be kez dés f) pont sze rin ti eset ki vé te lé vel a tel je sí té si meg bí zott ha la dék ta la nul ér te sí ti a kör nye zet vé del mi ha - tó sá got. (3) A kö zös tel je sí tés re irá nyu ló meg ál la po dás meg - szû né se ese tén va la mennyi részt vevõ üze mel te tõ fe le - lõs a sa ját ki bo csá tá sa i nak meg fe le lõ ki bo csá tá si egy sé - gek vissza adá sá ra, il let ve a sa ját mu lasz tá sa utá ni bír ság meg fi ze té sé re. A tel je sí té si meg bí zott a részt vevõ üze - mel te tõk ré szé re oko zott ká ro kért a pol gá ri jog sza bá - lyai sze rint fe lel. [Az Üht. 15. (1) (3) bekezdéséhez] A forgalmi jegyzék közhitelessége és nyilvánossága 15. (1) A for gal mi jegy zék a be jegy zett ada tok és té nyek fenn ál lá sát köz hi te le sen ta nú sít ja. Ha va la mely ada tot vagy tényt a for gal mi jegy zék be be je gyez tek, sen ki sem hi vat koz hat arra, hogy an nak fenn ál lá sá ról nem tu dott. A for gal mi jegy zék ben fel tün te tett ada tok kal és té nyek kel szem ben a bi zo nyí tás azt ter he li, aki az adat vagy tény fenn ál lá sát vagy he lyes sé gét vi tat ja.

9 2006/131. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9593 (2) A számlabirtokos jóhiszemû személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a forgalmi jegy zék ben be jegy zett adat nem fe lel meg a va ló ság nak. Ellenkezõ bizonyításig jóhiszemûnek kell tekinteni azt, aki a forgalmi jegyzékben szereplõ adatban bízva ellenérték fejében szerez kibocsátási egységet vagy egyéb jogot. (3) A for gal mi jegy zék ben sze rep lõ ada tok a Bi zott ság 2216/2004/EK ren de le té nek XVI. mel lék le té ben fog lal tak sze rint nyil vá no sak. Számlavezetési díj 16. (1) A ki bo csá tá si egy sé gek köz hi te les nyil ván tar tá sá ért és ke ze lé sé ért e ren de let 7. mel lék le té ben meg ha tá ro zott mér té kû szám la ve ze té si dí jat (a továb biak ban: szám la ve - ze té si díj) kell fi zet ni. (2) A szám la ve ze té si dí jat a kör nye zet vé del mi ha tó ság - nak a Ma gyar Ál lam kincs tár nál ve ze tett elõ irány zat-fel hasz ná lá si ke ret szám - lá já ra kell be fi zet ni. (3) A for gal mi jegy zék hez kap cso ló dó üze mel te tõi szám la és a sze mé lyi szám la ese té ben a szám la ve ze té si dí - jat a 17. -ban meg ha tá ro zott ki vé tel lel a szám la tu laj - do no sa éven te a tárgy év ja nu ár 31-ig kö te les meg fi zet ni a kör nye zet vé del mi ha tó ság ál tal a tárgy év ja nu ár 5-ig ki ál - lí tott és a szám la tu laj do nos ré szé re meg kül dött szám la alap ján. (4) A szám la ve ze té si dí jat át uta lá si meg bí zás sal kell tel - je sí te ni vagy kész pénz-át uta lá si meg bí zás sal pos tai úton kell be fi zet ni. (5) A szám la ve ze té si díj az el já ró köz igaz ga tá si szerv be vé te le. A szám la ve ze té si dí jat a kör nye zet vé del mi ha tó - ság a for gal mi jegy zék mû köd te té sé re for dít ja. (6) A kör nye zet vé del mi ha tó ság a szám la ve ze té si dí jak - ról nyil ván tar tást ve zet. 17. (1) A szám la ve ze té si dí jat, amennyi ben a szám la nyi tá - sá ra év köz ben ke rül sor, a szám la nyi tá sát kö ve tõ ti zen öt na pon be lül kell be fi zet ni a kör nye zet vé del mi ha tó ság ál tal a szám la nyi tá sá val egy ide jû leg ki ál lí tott és a szám la tu laj - do nos ré szé re meg kül dött szám la alap ján. (2) Az (1) be kez dés ben fog lalt eset ben szám la ve ze té si dí jat a szám la nyi tást kö ve tõ nap tól a tárgy év de cem ber 31-ig ter je dõ idõ szak ra kell fi zet ni. (3) A szám la ve ze té si díj mér té ke az (1) be kez dés ben fog lalt eset ben e ren de let 7. mel lék le té ben meg ha tá ro zott éves díj nak a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott idõ szak ra esõ ará nyos ré sze. (4) Ha a for gal mi jegy zék hez kap cso ló dó üze mel te tõi szám lát és sze mé lyi szám lát a szám la tu laj do nos év köz ben meg szün te ti, a kör nye zet vé del mi ha tó ság a szám la meg - szün te té sét kö ve tõ ti zen öt na pon be lül vissza utal ja a szám - la tu laj do nos ré szé re a szám la meg szün te té sét kö ve tõ nap - tól a tárgy év de cem ber 31-ig ter je dõ idõ szak ra esõ szám la - ve ze té si dí jat. 18. (1) Ha a szám la tu laj do nos díj fi ze té si kö te le zett sé gé nek ha tár idõ ben nem tesz ele get, ké se del mi pót lé kot kö te les fi - zet ni, a jegy zék ke ze lõ pe dig a ki bo csá tá si egy sé gek tör - lé sét és vissza adá sát ki vé ve le tilt min den to váb bi olyan át ru há zást, amely a szám lán lévõ ki bo csá tá si egy sé gek mennyi sé gét csök ken te né (a továb biak ban: zá ro lás). A jegy zék ke ze lõ a zá ro lás té nyé rõl ér te sí ti az érin tet te ket. (2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. (3) A jegy zék ke ze lõ a szám la zá ro lá sát a szám la ve ze té si díj és a ké se del mi pót lék be fi ze té se után old ja fel. A szám - la zá ro lá sá nak fel ol dá sá ról a jegy zék ke ze lõ ér te sí ti az érin - tet te ket. [Az Üht. 17. (1) bekezdéséhez] Bírság 19. (1) Amennyi ben az üze mel te tõ az 1. mel lék let ben meg - ha tá ro zott üveg ház ha tá sú gáz ki bo csá tás sal járó te vé keny - sé get ki bo csá tá si en ge dély nél kül foly tat ja, a kör nye zet vé - del mi ha tó ság a kö te le zett ség sze gés sú lyát és az érin tett lé te sít mény ka pa ci tá sát figye lembe véve az üze mel te tõt a ki bo csá tá si en ge dély irán ti ké re lem be adá sá ig ter je dõ idõ szak ra ha tá ro zat ban napi húsz ezer tõl száz ezer fo rin tig ter je dõ bír ság meg fi ze té sé re kö te le zi. (2) Az (1) be kez dés sze rin ti jog kö vet kez ményt kell al - kal maz ni ak kor is, ha az üze mel te tõ a 4. mel lék let 1. pont ja sze rin ti be je len té si kö te le zett sé gét el mu laszt va, a te vé - keny sé get mó do sí tott ki bo csá tá si en ge dély nél kül foly tat ja to vább. (3) Amennyi ben az üze mel te tõ az üveg ház ha tá sú gá zok nyo mon kö ve té sét és je len té sét nem e ren de let nek, a Bi - zott ság 2004/156/EK ha tá ro za tá nak, il let ve a ki bo csá tá si en ge dély nek meg fele lõen vég zi, a kör nye zet vé del mi ha tó - ság a kö te le zett ség sze gés sú lyát és az érin tett lé te sít mény ka pa ci tá sát figye lembe véve az üze mel te tõt ha tá ro zat ban öt ven ezer tõl öt száz ezer fo rin tig ter je dõ egy sze ri bír ság meg fi ze té sé re kö te le zi.

10 9594 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/131. szám (4) Amennyi ben az üze mel te tõ a 2. (4) be kez dés sze - rin ti be je len té si kö te le zett sé gé nek nem tesz ele get, a kör - nye zet vé del mi ha tó ság a kö te le zett ség sze gés sú lyát és az érin tett lé te sít mény ka pa ci tá sát figye lembe véve az üze - mel te tõt ha tá ro zat ban öt ven ezer tõl öt száz ezer fo rin tig ter - je dõ egy sze ri bír ság meg fi ze té sé re kö te le zi. A (2) be kez - dé sen ala pu ló bír ság ki sza bá sá val egy ide jû leg ezen jog kö - vet kez mény nem al kal maz ha tó. (5) A (4) be kez dés tõl el té rõ en a be zá rás be je len té sé nek el mu lasz tá sa ese tén kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott jog kö vet kez mé nyek al kal ma zan dók. (6) Amennyi ben az üze mel te tõ a ki bo csá tá si egy sé gek vissza adá sá ra irá nyu ló kö te le zett sé gé nek ha tár idõ re rész - ben vagy egész ben nem tesz ele get, a kör nye zet vé del mi ha tó ság az üze mel te tõt ha tá ro zat ban a mu lasz tás sal érin - tett min den egyes ton na szén-di oxid-egyen ér ték nek meg - fe le lõ ki bo csá tás után 100 eu ró nak meg fe le lõ fo rint összeg egy sze ri meg fi ze té sé re kö te le zi. (7) A bírság összegének megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a visszaadás napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni. [Az Üht. 18. (1) bekezdéséhez] Nemzetközi jelentéstétel 20. A mi nisz ter az üveg ház ha tást oko zó gá zok ki bo csá tá si egy sé gei Kö zös sé gen be lü li ke res ke del mi rend sze ré nek lét re ho zá sá ról és a 96/61/EK ta ná csi irány elv mó do sí tá sá - ról szóló 2003/87/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány - elv vég re haj tá sá ra vo nat ko zó je len té sek alap já ul szol gá ló kér dõ ív lét re ho zá sá ról szóló 2005/381/EK bi zott sá gi ha tá - ro zat nak meg fele lõen éven te je len tést ké szít a ki bo csá tá si egy ség ke res ke del mi rend szer mû kö dé sé rõl. A je len tést a mi nisz ter a tárgy évet kö ve tõ év jú ni us 30-ig kül di meg a Bi zott ság ré szé re. Átmeneti és záró rendelkezések 21. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 45. na pon lép ha - tály ba. (2) Az elsõ ke res ke dé si idõ szak alatt a 19. (6) be kez - dés sze rin ti bír ság össze ge 40 eu ró nak meg fe le lõ fo rint - összeg a mu lasz tás sal érin tett min den egyes ton na széndi oxid-egyen ér ték nek meg fe le lõ ki bo csá tás után. (3) A jegy zék ke ze lõ az Or szá gos Kör nye zet vé del mi, Ter mé szet vé del mi és Víz ügyi Fõ fel ügye lõ ség. A jegy zék - ke ze lõ a 2216/2004/EK bi zott sá gi ren de let sze rint jár el. (4) Az 1. mel lék let ben meg ha tá ro zott üveg ház ha tá sú gáz ki bo csá tás sal járó te vé keny sé get ki bo csá tá si en ge dély nél kül foly ta tó lé te sít mény ese tén a ki bo csá tá si en ge dély irán ti ké rel met e ren de let hatályba lépését kö ve tõ 45 na pon be lül kell be nyúj ta ni. (5) A (4) be kez dés tõl el té rõ en az ipa ri ko rom gyár tás, hõ bon tás (pi ro lí zis, krak ko lás) és a kõ zet gya pot gyár tá sa ese tén a ki bo csá tá si en ge dély irán ti ké rel met e ren de let hatályba lépését kö ve tõ 30 na pon be lül kell be nyúj ta ni. (6) E ren de let 10. -a jú ni us 1-jén ha tá lyát vesz ti. (7) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg az egyes lé te sít mé nyek üveg ház ha tá sú gáz ki bo csá tá sá nak en ge dé - lye zé sé rõl, nyo mon kö ve té sé rõl és je len té sé rõl szóló 272/2004. (IX. 29.) Korm. ren de let és az üveg ház ha tá sú gá zok ki bo csá tá si egy sé ge i nek ke res ke del mé rõl szóló évi XV. tör vény vég re haj tá sá nak egyes sza bá lya i ról szóló 143/2005. (VII. 27.) Korm. ren de let és az üveg ház - ha tá sú gá zok ki bo csá tá si egy sé ge i nek ke res ke del mé rõl szóló évi XV. tör vény vég re haj tá sá nak egyes sza bá - lya i ról szóló 143/2005. (VII. 27.) Korm. ren de let mó do sí - tá sá ról szóló 308/2005. (XII. 25.) Korm. ren de let, to váb bá a kö zöt ti idõ szak ban az üveg ház ha tá sú gá zok ki bo csá tá si egy sé ge i nek ke res ke del mé re vo nat ko zó Nem - ze ti Ki osz tá si Terv és Nem ze ti Ki osz tá si Lis ta ki hir de té sé - rõl, va la mint a ki bo csá tá si egy sé gek ki osz tá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 66/2006. (III. 27.) Korm. ren de let 4. (3) be kez dé se ha tá lyát vesz ti. 22. (1) Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak való meg fe le lést szol gál ja: a) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 2003/87/EK irány - el ve (2003. ok tó ber 13.) az üveg ház ha tást oko zó gá zok ki - bo csá tá si egy sé gei Kö zös sé gen be lü li ke res ke del mi rend - sze ré nek lét re ho zá sá ról és a 96/61/EK ta ná csi irány elv mó do sí tá sá ról (az Üht.-vel együtt); b) a Bi zott ság 2004/156/EK ha tá ro za ta (2004. ja nu ár 29.) a 2003/87/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv alap ján az üveg ház ha tást oko zó gá zok ki bo csá tá sa i nak nyo mon kö ve té sé re és je len té sé re vo nat ko zó irány mu ta tá - sok lét re ho zá sá ról. (2) Ez a ren de let a 2003/87/EK eu ró pai par la men ti és ta - ná csi irány elv és a 280/2004/EK eu ró pai par la men ti és ta - ná csi ha tá ro zat sze rin ti ki bo csá tás for gal mi-jegy zé kek egy sé ge sí tett és biz ton sá gos rend sze ré rõl szóló, de - cem ber 21-i 2216/2004/EK bi zott sá gi ren de let 8. cik ke (1) be kez dé sé nek, 38. cik ke (1) és (2) be kez dé sé nek, 44. cik ke (1) és (2) be kez dé sé nek, va la mint 74. cik ké nek a vég re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg. Gyur csány Fe renc s. k., mi nisz ter el nök

11 1. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységek és üvegházhatású gázok A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységi kategóriák és üvegházhatású gázok, valamint a tevékenységi kategóriák IPCC és egységes környezethasználati engedélyezés szerinti (EKH) sorszámai Tevékenység Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek I. Tü ze lõ be ren de zé sek 20 MWth-ot meg ha la dó be me nõ hõ tel je sít ménnyel (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégetõ létesítményeket, az atom erõ mû vek ben szük ség áram for rás ként használt dízelgenerátorokat) Üvegházhatású gáz Tevékeny - ség IPCC kód ja Tevékenység IPCC megnevezése Tevékeny - ség EKH sor - szá ma Szén-di oxid 1.A.1.a Közcélú villamosenergia- és hõtermelés 1.1 Tüzelõberendezések 1.A.2.e 1.A.2.f 1.A.4.a Élel mi szer-ipa ri hõ ter me lés Egyéb ipa ri hõ ter me lés Intézményi hõtermelés Te vé keny ség EKH meg ne ve zé se II. Ás vány olaj-fel dol go zás Szén-di oxid 1.A.1.b Olaj fi no mí tás 1.2 Ás vány olaj- és gáz fel dol go zók III. Kok szo lás Szén-di oxid 1.A.1.c Szi lárd tü ze lõ anyag-elõ ál lí tás 1.3 Kok szo ló ke men cék IV. Fémek termelése és feldolgozása Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pör kö lé se és zsu go rí tá sa V. Vas vagy acél termelése (elsõdleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a fo lya ma tos ön tést is 2,5 ton na/óra kapacitás felett VI.a VI.b VI.c VII. Ás vány anyagipar Ce ment-klin ker gyár tá sa for gó ke men cé ben, 500 ton na/nap ter me lé si kapacitáson felül Mész gyár tá sa for gó ke men cé ben, 50 ton na/nap ka pa ci tá son felül Mész gyár tá sa egyéb ége tõ ke men cé ben, 50 ton na/nap ka pa ci tá son felül Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 ton na/nap ol vasz tó ka pa ci tá son felül Szén-di oxid 1.A.2.a Vas- és acélgyártás hõtermelés 2.1 Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölõ 2.C.1. Vas- és acélgyártás technológia és szinterelõ létesítmények Szén-di oxid 1.A.2.a Vas- és acélgyártás hõtermelés 2.2 Vas és acél termelésére szolgáló 2.C.1. Vas- és acélgyártás technológia létesítmények (elsõdleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a fo lya ma tos ön tést is 2,5 ton na/óra kapacitás felett Szén-di oxid 1.A.2.f Egyéb ipa ri hõ ter me lés 3.1 Ce ment-klin ker nek for gó ke men cé ben 2.A.1. Ce ment/klin ker gyár tás tech no ló gia történõ gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap ter me lé si kapacitás felett 1.A.2.f Egyéb ipa ri hõ ter me lés 3.1 Mész nek for gó ke men cé ben tör té nõ 2.A.2. Mész gyár tás tech no ló gia gyártására szolgáló létesítmények 50 ton na/nap kapacitás felett 1.A.2.f Egyéb ipa ri hõ ter me lés 3.1 Egyéb ége tõ ke men cék 50 tonna/nap 2.A.2. Mész gyár tás tech no ló gia kapacitás felett Szén-di oxid 1.A.2.f Egyéb ipa ri hõ ter me lés 3.3 Üveg gyártására szolgáló létesítmények, 2.A.7. Üveg gyár tás tech no ló gia beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap ol vasz tó ka pa ci tá son felül 2006/131. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9595

12 Te vé keny ség Kerámia termékek égetéssel történõ gyártása VIII.a Tetõcserép, tégla, tûzálló tégla gyártása 75 ton na/nap ter me lé si ka pa ci tá son fe lül és/vagy ahol a ke men ce tér fo ga ta 4 m 3 és ab ban az áru sû rû ség a 300 kg/m 3 -t meghaladja VIII.b Csem pe, kõ áru vagy por ce lán gyár tá sa 75 ton na/nap ter me lé si ka pa ci tá son fe lül és/vagy ahol a ke men ce tér fo ga ta 4 m 3 és ab ban az áru sû rû ség a 300 kg/m 3 -t meghaladja IX. Egyéb tevékenységek a) faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szá las anya gok gyár tá sa X. b) pa pír és kar ton gyár tá sa 20 ton na/nap termelési kapacitáson felül Ér tel me zõ ren del ke zé sek: Üveg ház ha tá sú gáz Tevékeny - ség IPCC kód ja Tevékenység IPCC megnevezése Tevékeny - ség EKH sor - szá ma Te vé keny ség EKH meg ne ve zé se Szén-di oxid 1.A.2.f 2.A.7. Egyéb ipa ri hõ ter me lés Kerámiaégetés technológia 3.5 Kerámiatermékek égetéssel történõ gyártására szolgáló létesítmények, kü lö nö sen csem pék, tég lák, tûz ál ló tég lák, kõ áruk vagy por ce lá nok gyár tá sa 75 ton na/nap ka pa ci tá son fe lül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m 3 és ab ban az áru sû rû ség a 300 kg/m 3 -t meghaladja Szén-di oxid 1.A.2.d Cel lu lóz gyár tás 6. a) Ipari üzemek faanyagból származó pép (cel lu lóz) vagy egyéb szá las anya gok gyártására Szén-di oxid 1.A.2.d Papírgyártás 6. b) Ipari üzemek papír és karton gyártására 20 ton na/nap ter me lé si ka pa ci tá son felül a) IPCC kód: az ENSZ Ég haj lat vál to zá si Ke ret egyez mé nyé nek szer ve, az Ég haj lat vál to zá si Kor mány kö zi Tes tü let (IPCC) ál tal elõ írt kö zös je len tés té te li formátum szerinti kódok. b) EKH sor szám: a kör nye ze ti ha tás vizs gá la ti és az egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dé lye zé si el já rás ról szó ló 314/2005. (XII. 25.) Korm. ren de let 2. mel lék le - té ben az egyes te vé keny sé gek hez rendelt sorszámok. c) Kü szöb ér té kek ér tel me zé se: a meg adott kü szöb ér té kek ma xi má lis ka pa ci tá sok ra vo nat koz nak. Amennyi ben egy üze mel te tõ több, azo nos ró mai szám mal je - lölt te vé keny ség hez tar to zó be ren de zést üze mel tet egy te lep he lyen, a kü szöb ér ték meg ál la pí tá sa so rán ezen be ren de zé sek ka pa ci tá sá nak össze gét kell fi gye lem be ven ni. Ok ta tá si in téz mé nyek és egész ség ügyi szol gál ta tók ese tén a tü ze lõ be ren de zé sek kü szöb ér té ké nek szá mí tá sa so rán nem kell fi gyel embe ven ni a biz ton sá gi tar ta lék tü ze lõ be ren de zé sek ka pa ci tá sát, melyek kizárólag az általánosan használatban lévõ tüzelõberendezés meghibásodása esetén mûködnek. d) Tü ze lõ be ren de zés (I): ide tar to zik min den olyan, a tel je sít mény ha tárt a fen ti c) pont sze rint el érõ be ren de zés, amely ben tü ze lõ anyag oxi dá ci ó ja fo lyik az így ter melt hõ hasz no sí tá sa cél já ból, füg get le nül at tól, hogy a ter melt hõt ener ge ti kai (hõ- vagy vil la mos ener gia ter me lés) vagy tech no ló gi ai cél ra hasz no sít ják ja nu ár 1-jétõl ide tar to zik az ipa ri ko rom gyár tás, a hõbontás (pirolízis, krakkolás) és a kõzetgyapot gyártása is. e) Ás vány olaj-fel dol go zó (II): ide tar toz nak a ka ta li zá to rok re ge ne rá lá sa, pet rol koksz gyár tás és a kõ olaj-fel dol go zás hoz kap cso ló dó hid ro gén ter me lés techno - lógiai kibocsátásai. f) Vas és acél ter me lé se (V): ide tar toz nak az in teg rált acél mû vek, va la mint a vas-, il let ve acél ter me lés és tech no ló gi a i lag a hoz zá kap cso ló dó vas-, il let ve acél ter - mé kek gyár tá sa ja nu ár 1-jétõl nem tar to zik ide a vas- és acél ter mé kek gyár tá sa, amennyi ben a lé te sít mény ben nincs vas-, il let ve acéltermelés. g) Üveg gyár tás (VII): ja nu ár 1-jé tõl az üveg gyár tást foly ta tó lé te sít mény ese tén a te lep he lyen az üveg ki dol go zá sa kor ke let ke zõ tü ze lé si ere de tû ki bo csá - tá so kat is fi gye lem be kell ven ni. Nem mi nõ sül üveg ki dol go zás nak az üveg gyár tás ból ki ke rü lõ fél kész vagy kész ter mék olyan meg mun ká lá sa, mely nek ered mé nye - kép pen az üveg al kat rész ként ke rül be épí tés re a ter mék be M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/131. szám

13 2006/131. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez A kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi követelményei A ki bo csá tá si en ge dély irán ti ké re lem ben kö te le zõ meg - ad ni va la mennyi lé te sít mény szá má ra a len ti A., il let ve C. pont ban fel so rolt ada to kat, az 1. mel lék let I. te vé keny sé gi ka te gó ri á já ba tar to zó, il let ve bár mely más ka te gó ri á ba tar to zó, de tech no ló gi ai hõt is elõ ál lí tó lé te sít mény szá má ra a len ti B.1.1 pont ban fel so rolt ada to kat és in for má ci ó kat, az 1. mel lék let II V. te vé keny sé gi ka te gó ri á já ba tar - to zó lé te sít mény szá má ra az üze mel te tõ vá lasz tá sá nak meg fele lõen a len ti B.1.2 vagy B.1.3 pont ban fel so rolt ada to kat és in for má ci ó kat, az 1. mel lék let VI X. te vé keny sé gi ka te gó ri á já ba tar - to zó lé te sít mény szá má ra a len ti B.1.2 pont ban fel so rolt ada to kat és in for má ci ó kat. Amennyi ben az üze mel te tõ a ki bo csá tá sok köz vet len mé ré sét vá laszt ja, úgy kö te le zõ meg ad ni a B.2 pont ban fel - so rolt ada to kat és in for má ci ó kat is. A. AZ AZONOSÍTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK A.1 AZ ÜZEMELTETÕ AZONOSÍTÁSÁRA VONATKO - ZÓ ADATOK A.1.1 Az üzemeltetõ (engedélykérõ) neve; cégjegyzékszáma; adószáma; számlavezetõ bankjának neve; számlaszáma; címe; te le fon- és fax szá ma; e-ma il címe; KÜJ szá ma; KSH száma, valamint képviselõjének neve és beosztása; A.1.2 a 2. sze rin ti adat szol gál ta tá sért fe le lõs sze mély neve és be osz tá sa, te le fon- és fax szá ma, e-ma il címe. A.2 A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÁSÁRA VONATKO - ZÓ ADATOK A.2.1 A lé te sít mény meg ne ve zé se (azo no sí tó ja); A.2.2 a te lep hely neve; címe; KTJ szá ma és föld raj zi (EOV) ko or di ná tái; A.2.3 a lé te sít mény egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge - dé lyé nek, kör nye zet vé del mi en ge dé lyé nek vagy a kör nye - zet hasz ná lat fel té te le it is meg ál la pí tó en ge dé lyé nek ki ál lí - tó ha tó sá ga, szá ma, ki adá sá nak dá tu ma és az en ge dély jog - erõ re emel ke dé sé nek dá tu ma; A.2.4 a lé te sít mény te lep he lye sze rint ille té kes kör nye - zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és víz ügyi fel ügye lõ ség meg ne ve zé se; A.2.5 a lé te sít mény ben vég zett 1. mel lék let sze rin ti te - vé keny ség meg ne ve zé se; A.2.6 a lé te sít mény mû kö dé sé nek kez de te (év, hó nap, nap); A.2.7 a be ren de zé sek üzem óra szá ma (óra/év) és a lé te - sít mény ben meg ter melt ter mé kek mennyi sé ge az en ge - dély ké re lem be adá sát meg elõ zõ 5 év ben; A.2.8 a be ren de zé sek vár ha tó üzem óra szá mai (óra/év) és a lé te sít mény vár ha tó ter me lé si ada tai az en ge dély ké re - lem be adá sát kö ve tõ 5 év ben; A.2.9 a be ren de zé sek ál la po ta az en ge dély ké re lem be - adá sa kor: pró ba üzem elõtt vagy alatt álló, sza ka szo san mû kö dõ, tar ta lék, fo lya ma to san mû kö dõ; A.2.10 a lé te sít mény ben vég zett fõ te vé keny ség meg ne - ve zé se és TEÁOR szá ma; A.2.11 an nak meg je lö lé se, hogy az üze mel te tõ ren del - ke zik-e 76/2001/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi ren de let sze rin ti, a 74/2003. (V. 28.) Korm. ren de let nek meg fele - lõen nyil ván tar tott kör nye zet vé del mi és ta nú sí tá si (EMAS), ISO kör nye zet irá nyí tá si, ISO 9001 mi nõ - ség biz to sí tá si, va la mint egyéb mi nõ ség biz to sí tá si rend - szer rel; amennyi ben igen, úgy a rend szer rö vid le írá sa. A.3 A LÉTESÍTMÉNYBEN VÉGZETT TEVÉKENY - SÉG(EK)RE VONATKOZÓ ADATOK A.3.1 A ki bo csá tá si en ge dély kö te les te vé keny ség meg - ne ve zé se e ren de let 1. mel lék le te sze rin ti te vé keny sé gi ka - te gó ri ák, az IPCC va la mint az EKH kó dok sze rint. Ab ban az eset ben, ha az egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dé lye - zés alá tar to zó lé te sít mény ben az 1. mel lék let sze rin ti ró - mai szám mal je lölt te vé keny ség nem egye zik meg a lé te - sít mény ben az egy sé ges kör nye zet hasz ná la ti en ge dély sze rint vég zett fõ te vé keny ség gel, ak kor a fõ te vé keny ség meg ne ve zé se és EKH kód já nak meg adá sa szük sé ges; A.3.2 összefoglaló a létesítményben végzett, az 1. melléklet szerinti vagy azokhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekrõl, mely megjelöli az 1. melléklet szerinti tevékenységet végzõ berendezés(ek)et, azok névleges bemenõ hõteljesítményét vagy termelési kapacitását, valamint leírja a tü ze lés bõl szár ma zó ki bo csá tá sok ese tén az al kal - ma zott tü ze lé si módo(ka)t, tü ze lõ be ren de zé sen kén ti bon - tás ban, amennyi ben a tü ze lõ be ren de zé sek nél más tech no - ló gi át al kal maz nak vagy kü lön bö zõ tü ze lõ anya go kat hasz - nál nak, tech no ló gi ai ki bo csá tá sok ese tén az 1. mel lék let ben meg je lölt üveg ház ha tá sú gá zok ki bo csá tá sá val járó tech - no ló giá(ka)t, be ren de zé sen kén ti bon tás ban, amennyi ben a be ren de zé sek kü lön bö zõ tech no ló gi á val mû köd nek, a CO 2 -ki bo csá tás meg ha tá ro zá sá ra vá lasz tott meg - kö ze lí tést (szá mí tás vagy köz vet len ki bo csá tás mé rés) és a fo lya ma tos ki bo csá tás mé rés ese tén an nak bi zony ta - lan sá gát; A.3.3 a lé te sít mény ben fel hasz nált olyan anya gok be - mu ta tá sa, ame lyek az 1. mel lék let ben meg je lölt üveg ház - ha tá sú gá zok ki bo csá tá sát ered mé nye zik, így kü lö nö sen 1. a tü ze lés bõl szár ma zó ki bo csá tá sok ese tén a lé te - sít mény ben hasz ná la tos tü ze lõ anya gok meg je lö lé - se tü ze lõ be ren de zé sen kén ti bon tás ban, amennyi - ben a tü ze lõ be ren de zé sek kü lön bö zõ tü ze lõ anya - go kat hasz nál nak, 2. a tech no ló gi ai ki bo csá tá sok ese tén a tech no ló - giá(k)ban hasz ná la tos kar bon- és kar bo nát-tar tal - mú, il let ve ke let ke zõ al ká li- és al ká li-föld fém-oxi - dot tar tal ma zó anya gok meg ne ve zé se,

14 9598 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/131. szám B. A KIBOCSÁTÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATOK ÉS MÓDSZEREK A B.1.1 és a B.1.2 alatt sze rep lõ ada to kat és in for má ci ó - kat az adott te vé keny sé get vég zõ min den lé te sít mény re és te vé keny ség tí pus ra kü lön-kü lön, azon be lül pe dig az el té - rõ tech no ló gi át al kal ma zó vagy el té rõ tü ze lõ anya got hasz - ná ló be ren de zé sek re kü lön-kü lön kell meg ad ni. Az ada tok adat meg ha tá ro zá si szint jét a Bi zott ság 2004/156/EK ha tá ro za ta (a továb biak ban: ha tá ro zat) irány mu ta tá sai alap ján kell meg je löl ni. B.1 KIBOCSÁTÁSOK SZÁMÍTÁSA ESETÉN MEG - ADANDÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK B.1.0 Lé te sít mény ter ve zett összes CO 2 -ki bo csátása (CO 2 kt/év) B.1.1 A tü ze lé si ere de tû ki bo csá tás szá mí tás sal való meg ál la pí tá sa Amennyi ben az üze mel te tõ a tü ze lés bõl (mind a hõ- és vil la mos ener gia-ter me lés cél já ból tör té nõ tü ze lés bõl, mind a tech no ló gi ai tü ze lés bõl) szár ma zó ki bo csá tá sa i nak szá mí tá sá ra e ren de let 5. mel lék le té nek pont ja sze - rin ti szá mí tá si mó dot vá laszt ja, a kö vet ke zõ ada tok meg - adá sa szük sé ges: B a lé te sít mény ben a kü lön bö zõ tü ze lõ anya got fel hasz ná ló be ren de zé sek és az ott hasz nált tü ze lé si tech - no ló gia meg ne ve zé se; B a fel hasz ná lás ra ke rü lõ tü ze lõ anya gok meg ne - ve zé se, a tárgy év ben fel hasz ná lás ra ke rü lõ mennyi ség mé - ré sé nek mód sze re és an nak adat meg ha tá ro zá si szint je; B a fel hasz ná lás ra ke rü lõ tü ze lõ anya gok fû tõ ér té - ké nek meg ál la pí tá sá hoz hasz nált mód szer és an nak adat - meg ha tá ro zá si szint je; B a fel hasz ná lás ra ke rü lõ tü ze lõ anya gok ki bo csá - tá si té nye zõ jé nek meg ál la pí tá sá hoz hasz nált mód szer és an nak adat meg ha tá ro zá si szint je; B a felhasználásra kerülõ tüzelõanyagok oxidációs tényezõjének megállapításához használt módszer és annak adatmeghatározási szintje; B a fel hasz ná lás ra ke rü lõ tisz ta bio massza-tü ze lõ - anya gok meg ne ve zé se; fel hasz ná lás ra ke rü lõ mennyi ség, a fû tõ ér ték, a ki bo csá tá si té nye zõ és az oxi dá ci ós té nye zõ meg ha tá ro zá sá ra hasz nált mód szer és an nak adat meg ha tá - ro zá si szint je; B a fel hasz ná lás ra ke rü lõ bio massza-tar tal mú tü - ze lõ anya gok bio massza-há nya dá nak meg ha tá ro zá sá ra hasz nált el já rás pon tos le írá sa; fel hasz ná lás ra ke rü lõ mennyi ség, a fû tõ ér ték, a ki bo csá tá si té nye zõ és az oxi dá - ci ós té nye zõ meg ha tá ro zá sá ra hasz nált mód szer és an nak adat meg ha tá ro zá si szint je; B a fel hasz ná lás ra ke rü lõ tü ze lõ anya gok tü ze lé si ere de tû szén-di oxid ki bo csá tá sá nak meg ál la pí tá sá ra al kal - ma zott mód szer rö vid szö ve ges le írá sa; B a lé te sít mény bõl to vább hasz no sí tás ra át adott szén tar tal mú anya gok meg ne ve zé se, mennyi sé gé nek és szén-di oxid-tar tal má nak meg ha tá ro zá sá ra hasz nált mód - szer le írá sa. Meg jegy zé sek: a B B pon to kat szük ség sze rint be ren de - zé sen ként, míg a B B pon to kat szük ség sze rint tü ze lõ anya gon ként is mé tel ni kell; hul la dék ége tés ese tén a tü ze lõ anyag ként hasz ná la tos hul la dé kok tí pu sát a 16/2001. (VII. 18.) KöM ren de let ben meg ha tá ro zott Eu ró pai Hul la dék Ka ta ló gus sze rin ti osz tá - lyo zás (EWC kód szám) al kal ma zá sá val is meg kell je löl ni; csak azo kat az anya go kat kell meg je löl ni mint to - vább hasz no sí tás ra át adott anya gok, ame lyek a ha tá ro zat I. mel lék le té nek pont ja alatt sze re pel nek. B.1.2 A tech no ló gi ai ere de tû ki bo csá tás meg ál la pí tá sa nem anyag mér le gen ala pu ló szá mí tás sal Amennyi ben az üze mel te tõ a tech no ló gi ai el já rás ból ere dõ ki bo csá tá sa i nak szá mí tá sá ra az 5. mel lék let pont ja sze rin ti szá mí tá si mó do kat vá laszt ja, a kö - vet ke zõ ada tok meg adá sa szük sé ges: B a lé te sít mény ben a kü lön bö zõ tech no ló gi á kat al kal ma zó be ren de zé sek meg ne ve zé se; B a lé te sít mény ben al kal ma zott üveg ház ha tá sú gáz ki bo csá tás sal járó tech no ló giá(k) meg ne ve zé se; B a tech no ló giá(k)ban hasz ná la tos kar bon- és kar - bo nát-tar tal mú vagy a ke let ke zõ al ká li- és al ká li föld - fém-oxi dot tar tal ma zó anyag(ok) meg ne ve zé se, mennyi - sé ge meg ál la pí tá sá nak mód sze re és an nak adat meg ha tá ro - zá si szint je; B a tech no ló giá(k)ban hasz ná la tos kar bon- és kar - bo nát-tar tal mú vagy a ke let ke zõ al ká li- és al ká li föld - fém-oxi dot tar tal ma zó anyag(ok) szá za lé kos kar bo nát-, illetve oxid-tar tal má nak meg ha tá ro zá si mód ja; B a tech no ló giá(k)ban hasz ná la tos kar bo nát-tar - tal mú vagy a ke let ke zõ al ká li- és al ká li föld fém-oxi dot tar - tal ma zó anyag(ok) ki bo csá tá si té nye zõ je (tco 2 /t vagy tco 2 /ezer m 3 ) meg ál la pí tá sá nak mód sze re és an nak adat - meg ha tá ro zá si szint je; B a tech no ló giá(k)ban hasz ná la tos kar bon- és kar - bo nát-tar tal mú vagy a ke let ke zõ al ká li- és al ká li föld - fém-oxi dot tar tal ma zó anyag(ok) kon ver zi ós té nye zõ je meg ál la pí tá sá nak mód sze re és an nak adat meg ha tá ro zá si szint je; B a fel hasz ná lás ra ke rü lõ tisz ta bio massza-anya - gok meg ne ve zé se; mennyi ség-, a ki bo csá tá si té nye zõ- és a kon ver zi ós té nye zõ meg ha tá ro zá sá ra hasz nált mód szer és an nak adat meg ha tá ro zá si szint je; B a fel hasz ná lás ra ke rü lõ bio massza-tar tal mú anya gok bio massza-há nya dá nak meg ha tá ro zá sá ra hasz - nált el já rás pon tos le írá sa; mennyi ség-, a ki bo csá tá si té - nye zõ- és a kon ver zi ós té nye zõ meg ha tá ro zá sá ra hasz nált mód szer és an nak adat meg ha tá ro zá si szint je; B a tech no ló giá(k)ban hasz ná la tos kar bon- és kar - bo nát-tar tal mú vagy a ke let ke zõ al ká li- és al ká li föld - fém-oxi dot tar tal ma zó anyag tech no ló gi ai szén-di oxid ki - bo csá tá sá nak meg ál la pí tá sá ra al kal ma zott mód szer rö vid szö ve ges le írá sa; B a lé te sít mény bõl to vább hasz no sí tás ra át - adott szén tar tal mú anya gok meg ne ve zé se, mennyi sé gé -

15 2006/131. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9599 nek és szén-di oxid-tar tal má nak meg ha tá ro zá sá ra hasz - nált mód szer. Meg jegy zé sek: a B B pon to kat szük ség sze rint az el té rõ tech no ló gi át hasz ná ló be ren de zé sen ként, a B B pon to kat pe dig szük ség sze rint alap anya gon ként vagy anya gon ként is mé tel ni kell; a ter mé kek oxid tar tal má nál figye lembe kell ven ni a be me nõ anya gok oxid tar tal mát; a ce ment gyár tás ke men ce-po ra mint ter mék szá mo - lan dó; a fen ti B.1.2 pont sze rint kell meg ad ni a kar bo nát ala - pú füst gáz tisz tí tás ból szár ma zó ki bo csá tás nyo mon kö ve - té sé re ter ve zett ada to kat is; hul la dék alap- vagy se géd anyag ként való fel hasz ná - lá sa ese tén a hul la dé kok tí pu sát a 16/2001. (VII. 18.) KöM ren de let ben meg ha tá ro zott Eu ró pai Hul la dék Ka ta ló gus (EWC kód szám) sze rin ti osz tá lyo zás al kal ma zá sá val is meg kell je löl ni; csak azo kat az anya go kat kell meg je löl ni mint to - vább hasz no sí tás ra át adott anya gok, ame lyek a ha tá ro zat I. mel lék le té nek pont ja alatt sze re pel nek. B.1.3 A ki bo csá tás anyag mér le gen ala pu ló szá mí tá sa Amennyi ben az üze mel te tõ a tech no ló gi ai el já rás ból ere dõ ki bo csá tá sa i nak szá mí tá sá ra az 5. mel lék let pont ja sze rin ti szá mí tá si mó dot vá laszt ja, a kö vet ke - zõ ada tok meg adá sa szük sé ges: B a lé te sít mény be be szál lí tott vagy a tech no ló gi á - ba be adott szén tar tal mú anyag(ok) meg ne ve zé se, mennyi - sé ge meg ál la pí tá sá nak mód sze re és an nak adat meg ha tá ro - zá si szint je; B a lé te sít mény be be szál lí tott vagy a tech no ló gi á - ba be adott szén tar tal mú anyag(ok) szá za lé kos szén tar tal - má nak meg ál la pí tá si mód ja; B a létesítménybõl vagy a technológiából távozó széntartalmú anyag(ok) megnevezése, a távozó mennyiség megállapítási módszere és annak adatmeghatározási szintje; B a lé te sít mény bõl vagy a tech no ló gi á ból tá vo zó szén tar tal mú anyag(ok) szá za lé kos szén tar tal má nak meg - ál la pí tá si mód sze re; B a lé te sít mény ben kész let ként meg ma ra dó szén - tar tal mú anyag(ok) meg ne ve zé se, a meg ma ra dó mennyi - ség meg ál la pí tá si mód sze re és an nak adat meg ha tá ro zá si szint je; B a lé te sít mény ben kész let ként meg ma ra dó szén - tar tal mú anyag(ok) szá za lé kos szén tar tal má nak meg ál la - pí tá si mód sze re; B a ki bo csá tás anyag mér leg ala pú szá mí tá si mód - sze ré nek rö vid szö ve ges le írá sa. B.1.4 Tü ze lé si vagy tech no ló gi ai ere de tû ki bo csá tás nem anyag mér leg-ala pú, mé rés sel alá tá masz tott számí - tása Akár a tü ze lé si, akár a tech no ló gi ai ere de tû ki bo csá tá - sok nem anyag mér leg ala pú szá mí tá sa ese tén, ha az üze - mel te tõ a fel hasz nált mennyi sé ge ket tö meg mé rés sel, a fû - tõ ér té ket, a ki bo csá tá si, az oxi dá ci ós és a kon ver zi ós té - nye zõ ket pe dig la bo ra tó ri u mi ana li ti kai vizs gá la tok kal ha - tá roz za meg, úgy a vo nat ko zó fen ti B.1.1, a B.1.2, il let ve a B.1.3 pon tok alatt sze rep lõ ada to kon és in for má ci ó kon fe - lül meg kell ad nia a mé rés sel meg ál la pí tott té nye zõk meg - ha tá ro zá sá ra szol gá ló mé rõ mû sze rek és el já rá sok le írá sá ra vo nat ko zó ada to kat is, me lyek a kö vet ke zõk: B az egyes üveg ház ha tá sú gáz-ki bo csá tás sal járó anya gok mennyi sé gé nek, fû tõ ér té ké nek, szén tar tal má nak, ki bo csá tá si té nye zõ jé nek meg ha tá ro zá sá hoz hasz nált min - ta vé te li és ana li ti kai szab vá nyok és mé ré si mód sze rek, a mé rõ mû sze rek tí pu sa, he lye és mû sza ki jel lem zõi, va la - mint az adat gyûj té si- és tá ro lá si el já rá sok is mer te té se; B a mé ré se ket vég zõ la bo ra tó ri um meg ne ve zé se és akk re di tá ci ós szá ma, a min ta vé tel pon tos he lye, gya ko - ri sá ga, a ka lib rá ci ós el já rá sok, va la mint az adat gyûj té si- és tá ro lá si el já rá sok is mer te té se; B a bi zony ta lan sá gi elem zés so rán hasz ná lan dó ada tok és a meg bíz ha tó ság ra vo nat ko zó in for má ci ók és el - já rás tü ze lõ anyag-tí pus sze rint cso por to sít va, össz hang ban a ha tá ro zat I. mel lék le té nek pont já val. B.2 KIBOCSÁTÁS KÖZVETLEN MÉRÉSE ESETÉN MEGADANDÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK Amennyi ben az üze mel te tõ a lé te sít mény ki bo csá tá sa it az 5. mel lék let pont ja sze rin ti köz vet len mé rés sel ál - la pít ja meg, a vo nat ko zó fen ti B.1.1, a B.1.2 és a B.1.3 alatt sze rep lõ ada to kon és in for má ci ó kon kí vül a to váb bi ada - tok meg adá sa szük sé ges: B.2.1 a mérésen alapuló nyomon követési rendszer választásának indoklása, melynek során az üzemeltetõ bemutatja, hogy a mért ered mény pon to sabb, mint a leg ma ga sabb adat - meghatározási szint esetében alkalmazott számítás; B.2.2 a fo lya ma tos mé rõ rend szer rész le tes mû sza ki le - írá sa, ezen be lül az egyes üveg ház ha tá sú gáz ki bo csá tá si for rá sok ki - bo csá tá sa i nak mé ré sé re hasz nál ni kí vánt mé rõ mû sze rek tí - pu sa, mû sza ki jel lem zõi, il let ve a min ta vé tel pon tos he lye, gya ko ri sá ga, a ka lib rá ci ós el já rá sok, va la mint az adat gyûj té si- és tá ro lá si el já rá sok is - mer te té se; B.2.3 a bi zony ta lan sá gi elem zés so rán hasz ná lan dó ada - tok, a meg bíz ha tó ság ra vo nat ko zó in for má ci ók és el já rá - sok tü ze lõ anyag-tí pus sze rint cso por to sít va, össz hang ban a ha tá ro zat I. mel lék le té nek pont já val. C. A MÛKÖDÉSI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK C.1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TANÚSÍTÁSI REND - SZER C.2 HITELESÍTÉSI, ADATGYÛJTÉSI ÉS -TÁROLÁSI, VALAMINT IRATKEZELÉSI ELJÁRÁSOK C.3 AZ ÜZEMELTETÕ BELSÕ AUDITJÁRA VONAT - KOZÓ ELJÁRÁSOK

16 9600 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/131. szám C.4 AZ ADATMINÕSÉG BIZTOSÍTÁSÁRA VONAT - KOZÓ ELJÁRÁSOK C.5 ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK ARCHIVÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK C.6 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS D. A NYOMON KÖVETÉSI DOKUMENTUMTERV KÖZÉRTHETÕ, NEM TECHNIKAI JELLEGÛ SZÖVE - GES ÖSSZEFOGLALÓJA 3. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez A kibocsátási engedély tartalmi követelményei A ki bo csá tá si en ge dély nek tar tal maz nia kell kü lö nö sen az aláb bi a kat: a) en ge dély azo no sí tó; b) az üze mel te tõ azo no sí tó ada tai; c) a lé te sít mény azo no sí tó ada tai; d) az engedélyezett üvegházhatású gáz(ok) megjelölése; e) a kör nye zet hasz ná lat fel té te le it meg ál la pí tó, ala pul szol gá ló en ge dély meg ne ve zé se; f) a lé te sít mény ben foly ta tott te vé keny ség le írá sa; g) az en ge dé lye zett ki bo csá tá si ka te gó ria (TIER A; TIER B; TIER C) 1 ; h) az en ge dé lye zett üveg ház ha tá sú gáz ki bo csá tá sok nyo mon kö ve té sé re jó vá ha gyott ál ta lá nos és lé te sít mény - spe ci fi kus mód szer tan és in téz ke dé sek: ha) be ren de zé sek, be ren de zés cso por tok, hb) ki bo csá tá si for rá sok (tü ze lõ anya gok, alap-, se - géd- és ada lék anya gok), hc) ki bo csá tá si ada tok meg ha tá ro zá sá nak szint jei (TIER szin tek), hd) mé rõ be ren de zé sek, he) ana li ti kai vizs gá la tok, hf) a ha tá ro zat ál tal elõ írt mi ni má lis adatmeghatá - rozási szint tõl való egye di el té ré sek (ha van ilyen), hg) az át adott CO 2 mennyi sé gé nek meg ha tá ro zá sa (ha van ilyen), hi) a jó vá ha gyott adat ke ze lõ és adat mi nõ ség-el len - õr zé si rend szer; i) az eseti adatszolgáltatási kötelezettség megállapítása; j) az üze mel te tõ azon kö te le zett sé gé nek meg ál la pí tá - sa, mely sze rint min den év áp ri lis 30-ig kö te les a nyo - mon kö ve tett elõ zõ évi ki bo csá tá sa i nak meg fe le lõ mennyi sé gû ki bo csá tá si egy sé get kü lön jog sza bály sze rint vissza ad ni. 1 A Bizottság 2004/156/EK I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott adatmeghatározási szintek szerint. 4. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez A 2. (4) bekezdés alapján bejelentésköteles tények és események 1. Az üze mel te tõ kö te les a ki bo csá tá si en ge dély 3. mel - lék let f) és h) pont já ban fog lalt ada tok ter ve zett meg vál to - zá sát a ki bo csá tá si en ge dély mó do sí tá sa irán ti ké re lem - ben leg alább 45 nap pal elõ re a kör nye zet vé del mi ha tó - ság ré szé re be je len te ni. 2. Az üze mel te tõ kö te les az aláb bi a kat 15 na pon belül be je len te ni a kör nye zet vé del mi ha tó ság ré szé re: a) a 3. mel lék let b), c), e) pont já ban fog lalt ada tok meg - vál to zá sa; b) a lé te sít mény kü lön jog sza bály sze rin ti be zá rá sa; c) mû sza ki okok ból adó dó el té rés a ki bo csá tá si en ge - dély ben meg ál la pí tott adat meg ha tá ro zá si szint tõl, ki vé ve, ha a jó vá ha gyott adat meg ha tá ro zá si szint vissza ál lí tá sa a be je len té si ha tár idõn be lül iga zol ha tó an meg tör té nik. Eb - ben az eset ben az üze mel te tõ nek az éves ki bo csá tá si je len - tés ben kell az át me ne ti el té ré se ket je len te nie; d) a ki bo csá tá si en ge dély ben elõ írt egyéb ese ti adat - szol gál ta tás kö ré be tar to zó in for má ci ók; e) az 1. pont tól el té rõ en, amennyi ben 3. mel lék let f) és h) pont já ban fog lalt ada tok ter ve zett mó do sí tá sa a tárgy év ben a lé te sít mény ki bo csá tá sát ke ve sebb, mint 2%-kal nö ve li. 3. Az üze mel te tõ a ki bo csá tá si en ge dély mó do sí tá - sa irán ti ké re lem ben ha la dék ta la nul kö te les be je len te - ni a kör nye zet vé del mi ha tó ság ré szé re, amennyi ben a tárgy évi ki bo csá tá sai az en ge dé lye zett ki bo csá tá si ka te - gó ria [a 3. mel lék let g) pont] fel sõ ha tá rát meg ha lad ják. 4. Az üze mel te tõ a ki bo csá tá si en ge dély mó do sí tá sa irán ti ké re lem ben ha la dék ta la nul kö te les be je len te ni a kör nye zet vé del mi ha tó ság ré szé re, amennyi ben a ki bo csá - tá sok a ki bo csá tá si en ge dély ben elõ írt, il let ve a jó vá ha - gyott adat meg ha tá ro zá si szin tek hez tar to zó pon tos ság nál na gyobb pon tos ság gal ha tá roz ha tók meg, vagy ha a hi te le - sí tõ a ki bo csá tá sok pon to sabb meg ha tá ro zá sá ra tesz ja vas - la tot. 5. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez A kibocsátások nyomon követésére vonatkozó szabályok A ki bo csá tá sok nyo mon kö ve té se so rán e ren de let 2. (1) be kez dé se, a Bi zott ság 2004/156/EK ha tá ro za ta

17 2006/131. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9601 (a továb biak ban: ha tá ro zat), va la mint a kö vet ke zõ sza bá - lyok sze rint kell el jár ni: 1. A ki bo csá tá sok meg ál la pí tá sa A ki bo csá tás meg ál la pí tá sa tör tén het: (i) a ki bo csá tás szá mí tá sá val vagy (ii) a ki bo csá tás köz vet len, fo lya ma tos mé ré sé vel. A ki bo csá tást fo lya ma tos mé rés sel ak kor le het meg ál la pí ta ni, ha bi zo nyít ha tó, hogy a köz vet len mé rés pon to sabb ered ményt ad, mint a ha tá ro zat ban meg je lölt leg ma ga sabb adat meg ha tá ro zá si szint alap ján tör té nõ ki - bo csá tás szá mí tás. 1.1 A ki bo csá tá sok szá mí tá sa A szá mí tá so kat min den lé te sít mény re, s azon be lül min - den egyes anyag áram ra vagy ter mék tí pus ra kü lön-kü lön kell el vé gez ni az aláb bi ak sze rint: Ki bo csá tá sok szá mí tá sa nem anyag mér leg alap - ján A szá mí tás a len ti ál ta lá nos kép let al kal ma zá sá val tör té - nik. Ha a tech no ló gi ai el já rás ré sze a tü ze lés, ak kor az ab - ból ere dõ ki bo csá tást mint tü ze lés ere de tû ki bo csá tást kell szá mí ta ni, füg get le nül at tól, hogy a tü ze lés cél ja nem el - sõd le ge sen a hõ- és vil la mos ener gia ter me lés, ha nem a tech no ló gi ai el já rás ki szol gá lá sa. Tü ze lés ere de tû ki bo csá tás ese tén: CO 2 -ki bo csá tás [tco 2 ] = tü ze lõ anyag-áram [t vagy Nm 3 ] net tó fû tõ ér ték [TJ/t vagy TJ/Nm 3 ] ki bo csá tá si té nye zõ [tco 2 /TJ] oxi dá ci ós té nye zõ Tech no ló gi ai ere de tû ki bo csá tás ese tén: CO 2 -ki bo csá tás [tco 2 ] = te vé keny sé gi adat [t vagy Nm 3 ] ki bo csá tá si té nye zõ [tco 2 /t vagy tco 2 /Nm 3 ] kon ver zi ós té nye zõ, ahol: Tüzelõanyag-mennyiség: a tárgyévben a létesítmény által igazolhatóan felhasználásra került tüzelõanyag mennyisége, amelybõl a létesítmény kibocsátása származik. Tech no ló gi ai te vé keny sé gi adat: a tárgy év ben a lé te sít - mény ál tal iga zol ha tó an fel hasz ná lás ra ke rült azon anya - gok mennyi sé ge (anyag áram, a fel hasz nált ki in du lá si anya gok vagy a meg ter melt ter mék), ame lyek bõl a lé te sít - mény ki bo csá tá sa szár ma zik. A ke rá mia ter mé kek ége tés - sel tör té nõ gyár tá sa so rán az agyag ban ta lál ha tó szer ves és szer vet len szén bõl szár ma zó ki bo csá tás sal egy aránt szá - mol ni kell. Ki bo csá tá si té nye zõ: a tü ze lõ anyag tü ze lé se so rán, il let - ve az alap-, se géd- vagy ada lék anyag ké mi ai re ak ci ói so - rán a be me nõ anyag szer ves és szer vet len kar bon tar tal má - hoz vi szo nyí tot tan kép zõ dõ szén-di oxid ará nya. A ki bo - csá tá si té nye zõt tco 2 /TJ (tü ze lés bõl szár ma zó ki bo csá tá - sok) vagy tco 2 /t vagy tco 2 /Nm 3 (tech no ló gi ai ki bo csá tá - sok) mér ték egy ség ben kell meg ad ni. Amennyi ben va la - mely tü ze lõ anyag ese té ben az üze mel te tõ ren del ke zé sé re áll nak MSZ EN ISO szab vány sze rint akk re di tált la - bor vizs gá la ti ered mény nek a tü ze lõ anyag kar bon tar tal má - ra vo nat ko zó an, ak kor az üze mel te tõ nek a tü ze lõ anyag ki - bo csá tá si té nye zõ jét tco 2 /t vagy tco 2 /Nm 3 -ben kell meg - ad nia. Mind azon ál tal ilyen eset ben az üze mel te tõ kö te les meg ha tá roz ni és je len te ni a tü ze lõ anyag net tó fû tõ ér té két, va la mint a ki bo csá tá si té nye zõ jét tco 2 /TJ mér ték egy ség - ben is. Oxi dá ci ós té nye zõ: a tü ze lõ anyag ból ki égett és a tü ze lõ - anyag gal be vitt szén ará nya. Csak ak kor kell oxi dá ci ós té - nye zõt al kal maz ni, ha a ki bo csá tá si té nye zõ nem ve szi figye lembe, hogy a tü ze lõ anyag egy ré sze nem oxi dá ló dik. Amennyi ben a ha tá ro zat te vé keny ség-spe ci fi kus irány mu - ta tá sai nem tar tal maz nak az adott te vé keny ség re jel lem zõ oxi dá ci ós té nye zõt, ak kor az e mel lék let 2. táb lá za tá ban meg adott alap ér tel me zett oxi dá ci ós té nye zõ ket kell al kal - maz ni, ki vé ve, ha az üze mel te tõ bi zo nyí ta ni tud ja, hogy a sa ját te vé keny ség-spe ci fi kus oxi dá ci ós té nye zõi pon to sab - bak. Kon ver zi ós té nye zõ: a tech no ló gi ai fo lya ma tok so rán, a be vitt anya gok ból ké mi ai re ak ci ók út ján kép zõ dõ széndioxid ré sze ként tá vo zó kar bon mennyi sé gé nek és a fo lya - mat ba be vitt összes kar bon mennyi sé gé nek ará nya. Amennyi ben a ki bo csá tás nem tü ze lés so rán, ha nem egyéb ké mi ai fo lya mat ered mé nye kép pen ke let ke zik, úgy kon - ver zi ós té nye zõt kell al kal maz ni. N (gáz nor mál ál la pot): a gáz tér fo ga tot min den eset ben a gáz nor mál ál la po tá ra vo nat koz tat va kell meg ha tá roz ni (gáz nor mál ál la po tá nak ér té kei: T = 15 C; p = Pa, ahol T: hõ mér sék let; p: nyo más) Do ku men tá ci ó val alá tá masz tott szá mí tás A ki bo csá tá si szá mí tá so kat ki zá ró lag ak kor le het do ku - men tá ci ó ra ala poz ni, ha mû bi zony la tok, szám lák vagy iro - dal mi ada tok for má já ban a tü ze lõ anya gok, alap-, se géd- és alap anya gok mennyi sé gé re; a tü ze lõ anya gok, alap-, se géd- és alap anya gok mi nõ - sé gi pa ra mé te re i re (pl. CaCO 3 - és MgCO 3 -tar ta lom, szén - tar ta lom vagy fû tõ ér ték); a ki bo csá tá si té nye zõ re; il let ve az oxi dá ci ós vagy kon ver zi ós té nye zõ re vo nat ko zó ada tok ren del ke zés re áll nak, va la mint a kör - nye zet vé del mi ha tó ság a szá mí tás alap ja ként eze ket az en - ge dély ben jó vá hagy ta Mé rés sel alá tá masz tott szá mí tás Tö meg mé ré sen vagy ana li ti kai vizs gá la ti ered mé nye - ken ala pu ló szá mí tás ese té ben az üze mel te tõ hi te les mé - rés sel ha tá roz hat ja meg a tü ze lõ anya gok, alap-, se géd- és alap anya gok mennyi sé gét; a tü ze lõ anya gok, alap-, se géd- és alap anya gok kar - bon- és kar bo nát-tar tal mát, fû tõ ér té két; a ki bo csá tá si té nye zõt; az oxidációs tényezõt és a konverziós tényezõt; illetve a ter mé kek oxid-tar tal mát. Amennyi ben az üze mel te tõ hi te les mé ré sen ala pu ló szá - mí tás sal ál la pít ja meg ki bo csá tá sát, úgy meg kell ad nia a mé rés sel meg ál la pí tott te vé keny ség-spe ci fi kus ér té kek

18 9602 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/131. szám meg ha tá ro zá sá ra szol gá ló mé rõ mû sze rek re vo nat ko zó ada to kat, a min ta vé te lek he lyét, gya ko ri sá gát, a min ták elõ ké szí té sé re hasz nált el já rá so kat, az al kal ma zott el já rá - so kat és szab vá nyo kat, a vizs gá la to kat vég zõ la bo ra tó ri u - mok ada ta it. A min ta vé te le ket, a min ta vé te lek gya ko ri sá gát, a min - ták elõ ké szí té sét, va la mint a mé ré se ket CEN, ezek hi á nyá - ban ISO vagy nem ze ti szab vá nyok sze rint kell el vé gez ni, mind ezek hi á nyá ban pe dig a leg jobb ipa ri gya kor lat irány - mu ta tá sa it kell ala pul ven ni Anyag mér leg ala pú szá mí tás A je len ren de let 1. mel lék le té ben a II V. szám mal je lölt te vé keny sé gek, va la mint a hõ bon tá si el já rá sok ese té ben a ki bo csá tás szá mí tá sa tör tén het anyag mér leg ké szí té sé vel is, figye lembe véve a ha tá ro zat meg fe le lõ elõ írásait. Az anyag mér leg ala pú meg kö ze lí tés ak kor al kal maz ha tó, ha az üze mel te tõ bi zo nyí ta ni tud ja, hogy ez a lé te sít mény egé szé re néz ve pon to sabb ered ményt ad, mint az egyes anyag faj ták nál, il let ve tech no ló gi ai el já rá sok nál el vég zett szá mí tás. Az üze mel te tõ dönt het úgy is, hogy anyag mér leg ala pú meg kö ze lí tést al kal maz a tech no ló gi ai el já rá sok jól meg ha tá ro zott rész hal ma zá ra vo nat ko zó an és egyé ni szá - mí tá so kat a lé te sít mény töb bi tech no ló gi ai el já rá sá ra vo - nat ko zó an, de szin tén csak ab ban az eset ben, ha bi zo nyí ta - ni tud ja, hogy ez pon to sabb a lé te sít mény egé szé re néz ve, mint az egyes tech no ló gi ai el já rá sok ra el vég zett szá mí tás. A te vé keny ség re vo nat ko zó ada to kat eb ben az eset ben is hi te les mé rés sel kell meg ha tá roz ni. 1.2 A ki bo csá tá sok köz vet len mé ré se A ki bo csá tá sok köz vet len fo lya ma tos mé ré se ese tén meg kell ha tá roz ni a füst gáz, il let ve a vég gáz tér fo gat ára - mát, és e ren de let 1. mel lék le té ben meg adott üveg ház ha tá - sú gáz kon cent rá ci ó ját. A ki bo csá tás köz vet len mé ré se ese tén szük sé ges: a köz vet len mé ré sen ala pu ló nyo mon kö ve té si rend - szer vá lasz tá sá nak in dok lá sa, amely so rán az üze mel te tõ iga zol ja, hogy a mért ered mény pon to sabb, mint a leg ma - ga sabb adat meg ha tá ro zá si szint tel al kal ma zott szá mí tás; a fo lya ma tos mé rõ rend szer rész le tes mû sza ki le írá sa; a mé ré si mód sze rek meg bíz ha tó sá gá ra vo nat ko zó in - for má ci ók meg adá sa. 2. A ha tá ro zat al kal ma zá sá ra vo nat ko zó ren del ke zé sek 2.1 Alap ér tel me zett ki bo csá tá si té nye zõk A ki bo csá tás meg ha tá ro zá sá nak el ér he tõ leg na gyobb pon tos sá ga ér de ké ben tech no ló gia-, il let ve tü ze lõ - anyag-spe ci fi kus ki bo csá tá si té nye zõ ket kell al kal maz - ni. Ab ban az eset ben, ha az üze mel te tõ nem ren del ke zik sa ját, egye di ki bo csá tá si té nye zõk kel, és a vo nat ko zó mi ni má lis adat meg ha tá ro zá si szin ten a ha tá ro zat sem írja elõ a ki bo csá tá si té nye zõ egye di meg ha tá ro zá sát, ak kor az alap ér tel me zett té nye zõ ket kell figye lembe ven ni. Ha a ha tá ro zat az adott te vé keny ség-spe ci fi kus szá mí tá si mód szer tan nal kap cso lat ban nem ren del ke zik kü lön az al kal ma zan dó fû tõ ér ték rõl és ki bo csá tá si té - nye zõk rõl, ak kor tü ze lé si tech no ló gia ese té ben a ha tá ro - zat sze rin ti 1. és 2. adat meg ha tá ro zá si szint ese té ben el - sõd le ge sen a je len mel lék let 1. táb lá za tá ban fog lalt alap ér tel me zett ér té ke ket kell al kal maz ni. Az 1. adat - meg ha tá ro zá si szin ten a táb lá zat ban nem ta lál ha tó egyéb tü ze lõ anya gok fû tõ ér té két és ki bo csá tá si té nye - zõ jét a ha tá ro zat I. mel lék le té nek 8. pont ja alatt sze rep lõ 4. táb lá zat ér té ke it figye lembe véve kell meg ha tá roz ni. Amennyi ben egy adott tü ze lõ anyag ra sem az aláb bi 1. táb lá zat, sem a ha tá ro zat idé zett táb lá za ta nem tar tal - maz vo nat ko zó ér té ke ket, úgy azo kat egye di leg kell meg ha tá roz ni. 1. táblázat: Tüzelõanyag fûtõértékek és alapértelmezett kibocsátási tényezõk (nem tartalmazza az oxidációs tényezõket) Tüzelõanyag megnevezése 1. Szi lárd tü ze lõ anya gok Tüzelõanyag kód je le (LAIR) Fû tõ ér ték MJ/kg Kibocsátási tényezõ tco 2 /TJ 1.1 Hazai feketeszén ,6 1.2 Im port fe ke te szén ,6 1.3 Hazai barnaszén ,1 1.4 Im port bar na szén ,6 1.5 Lig nit ,2 1.6 Koksz 51 29,8 108, Pet rol koksz ,8 1.8 Tû zi fa és fa hul la dék (109,63) Bio bri kett és egyéb bio (109,63) 2 tü ze lõ anya gok Bri kett ,6 2. Csepp fo lyós tü ze lõ anya gok 2.1 Tü ze lõ ola jok TÜ 5/20 tü ze lõ olaj , Erõ mû vi tü ze lõ olaj , Gáz tur bi na olaj (GTO) , Fû tõ ola jok FA 60/80 ext ra könnyû ,37 fû tõ olaj FA 60/120 fû tõ olaj , FA 60/130 fû tõ olaj , F 60/130 fû tõ olaj , F 90/160 fû tõ olaj , F 100/200 ne héz 75 39,5 77,37 fû tõ olaj FA 90/160 kis kén tar ,37 tal mú fû tõ olaj FA 100/200 ne héz 77 39,5 77,37 fû tõ olaj 2.3 Egyéb csepp fo lyós tü ze lõ anya gok Ben zin , Dí zel olaj ,07

19 2006/131. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9603 Tü ze lõ anyag meg ne ve zé se 3. Gáz ne mû tü ze lõ anya gok Tü ze lõanyag kód je le (LAIR) Fû tõ ér ték MJ/kg Kibocsátási tényezõ tco 2 /TJ 3.1 Föld gáz ,1 3.2 PB-gáz 35 45,7 63, LPG 37 45,7 63, Kam ra gáz (kok szo lás ból) , Ko hó gáz 34 3, Bio gáz 36 22,65 1 (54,9) Csök ken tett metántartalmú földgáz (inert gáz) , ,1 3 1 A fû tõ ér ték di men zi ó ja nem MJ/kg, ha nem MJ/m 3 (föld gáz és inert gáz esetében ez MJ/gNm 3 ). 2 Az 1.8, az 1.9 és a 3.6 sz. tü ze lõ anya go kat nul la ki bo csá tá si té nye zõ vel kell figye lembe venni. 3 Az inert gáz ere de ti CO 2 tartalmát a kibocsátás számításánál nem lehet figye lembe ven ni, csak az inert gáz me tán tar tal má ból szár ma zó kibocsátásokat. 2.2 Alap ér tel me zett oxi dá ci ós té nye zõk A tü ze lé si ere de tû ki bo csá tá sok 1. adat meg ha tá ro zá si szin tû szá mí tá sá nál a kö vet ke zõ alap ér tel me zett oxi dá ci ós té nye zõ ket kell figye lembe ven ni, amennyi ben a ha tá ro zat te vé keny ség-spe ci fi kus irány mu ta tá sai más képp nem ren - del kez nek: 2. táblázat: Oxidációs tényezõk Tüzelõanyag Oxidációs tényezõ Szi lárd 0,99 Fo lyé kony 0,995 Gáz 0, melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez Az új belépõ tartalékba tartozó kibocsátási egységek kiosztása iránti kérelem tartalmi elemei és a csatolandó dokumentumok köre 1. A ké re lem tar tal ma a) A ké rel me zõ üze mel te tõ azo no sí tó ada tai (név, szék - hely, le ve le zé si cím, cég jegy zék szám, adó azo no sí tó jel, te le fon szám, fax szám, ema il cím, a cég jegy zé sé re jo go - sult kép vi se lõ neve és be osz tá sa); b) a ki osz tá si ké re lem ál tal érin tett lé te sít mény azo no - sí tó ada tai (lé te sít mény neve, le ve le zé si címe, a kör nye zet - hasz ná lat fel té te le it meg ál la pí tó en ge dély szá ma, a ki bo - csá tá si en ge dély szá ma); c) a lé te sít mény ter me lé si szint jét jel lem zõ ada tok (így pél dá ul a köz ben sõ és a vég sõ ter mék mennyi sé gi ada tai, a ter me lés hez fel hasz nált anya gok és tü ze lõ anya gok mennyi sé gi ada tai); d) a ke res ke dé si idõ szak ra ter ve zett ter me lé si szint; e) a ke res ke dé si idõ szak alatt fel hasz nál ni ter ve zett anya gok és tü ze lõ anya gok, to váb bá ezek nek a szén-di oxid ki bo csá tást be fo lyá so ló jel lem zõi. 2. A ké re lem hez csa to lan dó do ku men tu mok a) 30 nap nál nem ré geb bi cég ki vo nat; b) a ki bo csá tá si en ge dély má so la ta, az egy sé ges kör - nye zet hasz ná la ti en ge dély má so la ta (ha van); c) az 1. c) pont sze rin ti ter me lé si szin tek, va la mint a ter - me lés hez fel hasz nált anya gok és tü ze lõ anya gok mennyi - sé gét iga zo ló do ku men tu mok, el sõ sor ban ter mék el adá si és tü ze lõ anyag be szer zé si szer zõ dé sek; d) a lé te sít mény be ren de zé se i nek az 1. d) pont sze rin ti tech no ló gi ai jel lem zõ it iga zo ló do ku men tu mok, el sõ sor - ban a lé te sít mény be ren de zé se i nek gyár tó ja ál tal ki adott mû sza ki do ku men tu mok és a lé te sít mény mû sza ki ter vei; e) a fel hasz nál ni kí vánt anya gok szén-di oxid ki bo csá - tá sát be fo lyá so ló jel lem zõ it iga zo ló do ku men tu mok, el sõ - sor ban füg get len la bo ra tó ri u mi mé ré sek, va la mint a szál lí - tó ál tal vég zett mé ré sek. Sorszám (fõ)/alszám 7. melléklet a 213/2006. (X. 27.) Korm. rendelethez A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj megállapítása 1. A számlavezetési díj mértéke és alapja A for gal mi jegy zék hez kap cso ló dó számlák (ki bo csá tás egy ség mennyi ség/év) A számlavezetési díj mértéke (Ft/év) 1. Üze mel te tõi szám la ki bo csá tás tól Személyi számla A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetõi számlavezetési díj alapja Az üze mel te tõi szám la ese té ben a díj fi ze tés alap ja a Nem ze ti Ki osz tá si Lis tá ban a tárgy év re ki osz tott ki bo csá - tá si egy ség mennyi sé ge [ki bo csát ási egy ség-mennyi - ség(t)/év] lé te sít mé nyen ként.

20 9604 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2006/131. szám A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter, valamint a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 40/2006. (X. 27.) EüM FVM együttes rendelete a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhetõ növényvédõszer-maradék mértékérõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM FVM együttes rendelet módosításáról Az élel mi sze rek rõl szóló évi LXXXII. tör vény 20. -ának (10) be kez dé sé ben, va la mint a nö vény vé de - lem rõl szóló évi XXXV. tör vény 65. -ának (5) be - kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren del jük el: 1. A nö vé nyek ben, a nö vé nyi ter mé kek ben és a fe lü le tü - kön meg en ged he tõ nö vény vé dõ szer-ma ra dék mér té ké rõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM FVM együt tes ren de let (a továb biak ban: R.) 1. szá mú mel lék le te e ren de let mel - lék le te sze rint mó do sul. 2. (1) Ez a ren de let a (2) be kez dés ben fog lal tak ki vé te lé - vel a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba. (2) E ren de let mel lék le té nek 1., 3., 5 6., 8. és 19. pont ja ja nu ár 21-én lép ha tály ba. (3) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg az R. 3. -a (4) be kez dé sé nek a) b) pont ja a 2006/4/EK szö veg részt köve tõen a 2006/60/EK szö veg résszel, b) c) pont ja a 2006/9/EK szö veg részt köve tõen a 2006/60/EK szö veg résszel egé szül ki. (4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a) a nö vé nyek ben, a nö vé nyi ter mé kek ben és a fe lü le - tü kön meg en ged he tõ nö vény vé dõ szer-ma ra dék mér té ké - rõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM FVM együt tes ren de let mó do sí tá sá ról szóló 55/2005. (XI. 23.) EüM FVM együt - tes ren de let mel lék le te 2. pont já nak fe na mi don szö veg - ré szei he lyé be a 122. fe na mi don szö veg rész, 3. pont já - nak izo xaf lu tol és izo xaf lu tol (64) szö veg ré szei he lyé be a 202. izo xaf lu tol (64) szö veg rész, 4. pont já nak kar fent - ra zon-etil és kar fent ra zon-etil (65) szö veg ré szei he lyé be a 212. kar fent ra zon-etil (65) szö veg rész, 5. pont já nak ma - le in sav-hid ra zid szö veg ré szei he lyé be a 249. ma le in - sav-hid ra zid szö veg rész, 6. pont já nak me kop rop (me - kop rop-p) és me kop rop (me kop rop-p) (66) szö veg ré szei he lyé be 256. me kop rop (me kop rop-p) (66) szö veg rész, 7. pont já nak pro pi za mid szö veg ré szei he lyé be a 331. pro pi za mid szö veg rész, 8. pont já nak trif lo xist ro - bin szö veg ré szei he lyé be a 387. trif lo xist ro bin szöveg - rész lép; b) az R.-nek a nö vé nyek ben, a nö vé nyi ter mé kek ben és a fe lü le tü kön meg en ged he tõ nö vény vé dõ szer-ma ra - dék mér té ké rõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM FVM együt - tes ren de let mó do sí tá sá ról szóló 8/2006. (II. 27.) EüM FVM együt tes ren de let mel lék le te 14. pont já val meg ál la pí tott, áp ri lis 21-én ha tály ba lépõ, a gli fo - zát ha tó anyag hoz tar to zó kul tú ra-ha tár ér ték elõ írásai a tea (szá rí tott) 2 szö veg részt köve tõen a ci kó ria 10 elõ írással egészül nek ki. (5) Ez a ren de let a kö vet ke zõ eu ró pai uni ós jogi ak tu - sok nak való meg fe le lést szol gál ja: a) a Bi zott ság 2005/48/EK irány el ve (2005. au gusz - tus 23.) a 86/362/EGK, a 86/363/EGK és a 90/642/EGK ta ná csi irány elv nek a ga bo na fé lék ben, va la mint egyes ál la ti és nö vé nyi ere de tû ter mé kek ben, il let ve azok fe lü - le tén ta lál ha tó egyes pesz ti cid-szer ma rad vá nyok meg - en ge dett leg ma ga sabb mér té ke vo nat ko zá sá ban tör té nõ mó do sí tá sá ról; b) a Bi zott ság 2005/76/EK irány el ve (2005. no vem ber 8.) a 90/642/EGK és a 86/362/EGK ta ná csi irány elv nek a ben nük a kre zo xim-me til re, a ci ro ma zin ra, a bi fent rin re, a me ta la xil ra és az azo xist ro bin ra vo nat ko zó an meg ha tá ro - zott meg en ge dett leg ma ga sabb szer ma rad vány-ér té kek tekintetében történõ módosításáról; c) a Bi zott ság 2006/30/EK irány el ve (2006. már ci us 13.) a 86/362/EGK, a 86/363/EGK és a 90/642/EGK ta ná - csi irány el vek mel lék le te i nek a be no mil-cso port és a kar - bo fu rán meg en ge dett leg ma ga sabb ha tár ér té kei te kin te té - ben tör té nõ mó do sí tá sá ról; d) a Bi zott ság 2006/60/EK irány el ve (2006. jú li us 7.) a 90/642/EGK ta ná csi irány elv mel lék le te i nek trif lo xist ro - bin ra, ti a ben da zol ra, aba mek tin re, be no mil ra, kar ben da - zim re, tio fa nát-me til re, mik lo bu ta nil re, gli fo zát ra, tri me - til-szul fó ni um ra, fenp ro pi morf ra és klór mek vát ra vo nat - ko zó ma xi má lis ma ra dék anyag-szin tek te kin te té ben tör té - nõ mó do sí tá sá ról. Dr. Mol nár La jos s. k., Gráf Jó zsef s. k., egészségügyi miniszter föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter