A kistérségi folyamatok szakmai hozadékai

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kistérségi folyamatok szakmai hozadékai"

Fruzsina Farkasné
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 A kistérségi folyamatok szakmai hozadékai Balázs Éva Ph.D

2 Milyen szakmai hozadékok? A kutatás kérdései Javultak-e az oktatás feltételei? Jobb lett-e az oktatás színvonala? Hozadék típusa Hozzáférés, elérés Infrastruktúra Humánerőforrás Tartalmi-módszertani modernizáció térbeli terjedése Minőség Eredményesség Nőttek-e a rászorulók esélyei? Szegregáció csökkenése / integráció erősödése) Esély-növelés / szelekció csökkenése

3 Az oktatás-nevelés feltételei (1) Térségi szinten javult: hozzáférés, elérés Közelebb a fogyasztókhoz (logopédia, gyógytestnevelés) Javuló területi lefedettség (szakszolgálatok, művészetoktatás) Többek számára elérhető szolgáltatások (óvoda helyben, iskolabusz) Rászorultabbak / őket segítők jobb elérése (nevelési tanácsadás, integráció EGyMI, leszakadók helyben) Kínálat-bővülés (többcélú iskola, pályázatok, versenyek, közművelődés) Az iskola nyitottsága: információcsere, pályázatok, kapcsolat más iskolákkal, településekkel, külfölddel (vezető, tanár, diák) Mérleg: Többnyire jellemző; mérhető, többnyire racionális, adekvát megoldások Eltérő jó modellek (kistérség / mikrotérség / intézmény; saját / szolgáltatás) Fennmaradó / újratermelődő kapacitáshiányok, fehér foltok Térségi szerveződés a TKT egy, de fontos állomás Kapcsolódó + mechanizmusok (iskolabusz, szakszolgálati, bejáró normatíva) átlátható, tervezhető terület, sok anomáliával

4 Feltételek (2) Infrastruktúra Jelentős javulás, de nagy egyenlőtlenségek (térben, pénzben) Nem a TKT-n múlik, de közvetett tényező (pályázati kényszerek, információ) Néhol ésszerűtlen nagyságrend, inadekvát fejlesztési célok, anakronizmus Kapcsolódás a tartalmi-módszertani fejlesztésekhez (szakmai szempont!) Fenntarthatósági problémák Humán erőforrás Szakos ellátás jelentős javulása, de így is maradt hiány Hatékony, de ambivalens megoldások (utazó tanárok objektív, szubjektív) Szakmai támogatás erősödése (EU-s módszertani fejlesztések, EGyMI) Kölcsönös tanulás, horizontális kapcsolatok, új szerepek Implementációs potenciál erősödése (széleskörű hogyan -tudások) Vezetési struktúra és kultúra (szereplőkön sok múlik szakértelem, bizalom) Iskolai szervezetfejlesztés (formális mellett helyenként tartalmi is)

5 Minőség és eredményesség (1) Szocializációs feladatok Korai óvodázás (Rakacaszend, Barátihegy), részvétel növelése EU-s óvodafejlesztések növelték a részvételt, óvoda-bölcsőde Óvoda a vizsgált kistérségek felében, kistelepülések többségében nincs helyben Szegregált vidékek: jelentős erőfeszítések a korai és helyben ellátásra szülői lehetőségek, fogadókészség bekalkulálása Városias térségek: fenntartói verseny; egyházak belépése nem javított a szegregáción; helyi társadalom diverzifikált igényeinek kielégítése Esélybiztosítás (lásd még Vidra Virág előadását) Szegregált térség és társadalom lehetetlen az integráció Problémát már továbbhárítani nem tudók: befogadó attitűd + szakmai minőség Rideg integráció inkább ront (Sásd) Szegregált intézmény tudatos megtartása (Cegléd) Más ágazati programok, Tanodák: ahol van, ott pozitív hozadék Alapítványi és magánszektor: korrektív, de izolált és nem átlátható

6 Minőség és eredményesség (2) Továbbhaladás a rendszeren Óvoda-iskola átmenet (TKT ernyő és tényező: fenntartói társulások, többcélú iskolák) Hátrányos térségek egy, gettósodott és falusi alapítványi iskolák nagyobb részében elkötelezettség + szakmai minőség Összevont és új mamutiskolák: sokféleség kihívása (tehetség és hátrány együtt) A középfokú továbbtanulás túlmutat a kistérségen (kárba veszett erőfeszítések) Országos kompetenciamérés Korlátok: rövid időtáv, folytonosan alakuló hálózat, kisiskolákban családi háttérkérdőívek hiánya, megbízhatatlansága Kutatás: leszakadás oldaláról vizsgálta Vegyes tapasztalatok: leszakadó térségekben vannak leszakadó iskolák, de itt másutt, egyes városi önkormányzati intézményekben is hátrányos térségek egy részében településkategória-átlagtól nem elmaradó átlag (Mindszentgodisa, Bikal-Egyházaskozár); magasabb teljesítményszintet elérők érdemi aránya (Zalabér, Ikervár) TKT iskolák: nagy szakadék (Lengyeltóti; 1 év); országos vagy jobb (Kiskőrös, 3)

7 A kistérségi szakmai irányítás és koordináció hozamai Érdemi hozamokról kevéssé beszélhetünk: Legfőbb tevékenység: pénzátfolyatás, normatíva-ellenőrzés; szabadon választott funkció és térségi léptékű horizontális együttműködés ritka Korábbi, más térségi irányítási formákban több lehetőség (pl. BAZ: KEK-ek) Települések kistérség erőtér: előbbiek horizontális egyeztető, utóbbi koordinatív szerepe eltérő tényezők mentén (közigazgatási múlt, politika, helyi társadalmak aktivitása) és más-más színvonalon valósult meg Rövid-távú, helyenként ésszerűtlen döntések mozgatói, további alakulásuk esélyei nem voltak (s már nem is lesznek) vizsgálhatóak Továbbgondolásra érdemes tapasztalatok: Korábbi együttműködések kedvező hatása az erőtér értelmesebb kitöltésére Mikrotérségi IFT-kben jelentős tanulási folyamatok (pl. nem erőközpontú feladatmegosztás, szimbolikus szféra) Fejlesztéspolitika és térségi közszolgáltatás-szervezés összekapcsolódásában rejlő szakmai potenciálok (oktatás fontossága, arról való tudás horizontja) Modernizáció térségi terjesztése: Intézmények implementációs potenciáljának tudatos koordinációja (pl. térség-specifikus jó példák, hálózatok)

8 Az érdemi szakmai hozadékok fenntarthatósági kérdései Hozam Óvoda-iskola átmenet, továbbhaladás az oktatási rendszerben Társadalmi háttérhez igazodó szolgáltatás-szervezés Helyi igényekhez igazodó szolgáltatások Rászorultság szerinti esélyteremtés Horizontális kapcsolatok Szervezeti, mérési-értékelési kultúra Kölcsönös tanulás Fejlesztések implementációja Infrastruktúra-fejlesztés Kontextus-változás dilemma Eltérő fenntartói háttér, térségi hálózatkoordináció lehetősége Centralizált, dekoncentrált irányítási struktúra Racionalizáció fűnyíró-elven Nem integrált közigazgatási (jogi) és szakmai irányítás (Kormányhivatal, KIK, Tankerület) Oktatáspolitikai, társadalmi értékek Centralizált, dekoncentrált irányítás Intézményi autonómia, iskolavezetők szerepének csökkenése EU-fejlesztések és oktatásirányítás koordinációja, mechanizmusai

9 Köszönöm a figyelmet! balevabaleva@yahoo.com

Hasonló dokumentumok

A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK ESÉLYEI AZ OKTATÁSBAN, LEHETŐSÉGEI A TÁRSADALMI RÉSZVÉTELBEN PAPP GABRIELLA

A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK ESÉLYEI AZ OKTATÁSBAN, LEHETŐSÉGEI A TÁRSADALMI RÉSZVÉTELBEN PAPP GABRIELLA ESÉLYTEREMTÉS A tanulás társadalmi feltételei nem egyenlően adottak ma Magyarországon.