Adóigazgatás és ellenőrzés

Átírás

1 Bartha Katalin, Dipl.-Mat. Bodo Richardt, Botka Erika, Csordás Katalin, Dr. Darák Péter, Domokos László, Dr. Esküdt Gábor, Dr. Herich György, Horváth Józsefné, Kádár Gábor András, Dr. Kenyeres Sándor Adóigazgatás és ellenőrzés Szerzők: Bartha Katalin MOKLASZ II/8. fejezet Dipl.-Mat. Bodo Richardt EFAA III/l. fejezet Botka Erika MSZSZE II/9. fejezet Csordás Katalin MNB I/7. fejezet Dr. Darák Péter Kúria II/2. fejezet Domokos László ÁSZ I/3. fejezet Dr. Esküdt Gábor NAVKH I/5. fejezet Dr. Herich György PTE KTK, MOKLASZ II/l. fejezet Horváth Józsefné MOKLASZ II/4. fejezet Kádár Gábor András NAV II/6. fejezet Dr. Kenyeres Sándor MOKLASZ II/7. fejezet Prof. Dr. Lentner Csaba NKE I/1. fejezet Mihics Henrik NAVKH II/11. fejezet Pankucsi Zoltán NGM I/2. fejezet Schmidt Tünde MOKLASZ II/3. fejezet Siklós Márta MOKLASZ II/10. fejezet Sinkoviczné Nagy Adrienn MOKLASZ II/5. fejezet Szeverényi Dávid NAVKH I/6. fejezet Dr. Varga Árpád NAVKH I/4. fejezet Lektor: Dr. Herich György PTE KTK, MOKLASZ Szerkesztő: Auth Szabolcs Kiadó: PENTA UNIÓ Zrt Budapest, Sas u. 25. Készült: REPROFLEX Kiadó és Nyomda Kft. ISBN Minden ábra szerzői jogvédelem alá tartozik. Bármilyen felhasználása, másolása csak a szerzők előzetes írásbeli engedélyével történhet!

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet: A magyar adóigazgatási, ellenőrzési rendszer 1. Hungarikumok a magyar gazdaságpolitikában 2. A magyar adórendszer versenyképessége 3. Az ÁSZ ellenőrzések adózással kapcsolatos tapasztalatai 4. A magyar adóellenőrzési rendszer hatékonysága 5. Jövedéki ellenőrzés tapasztalatai 6. Az EU pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos magyarországi tapasztalatok 7. Az MNB felügyeleti feladatai és felügyelési módszerei II. Fejezet: Adóigazgatás, ellenőrzés gyakorlati kérdései 1. Az Art. továbbfejlesztésének egyes kérdései 2. Az adóigazgatási eljárás és a büntetőeljárás kapcsolata 3. Ellenőrzés és a büntetőeljárás kapcsolatának gyakorlati kérdései 4. Általános forgalmi adó ellenőrzési tapasztalatok 5. Az elektronikus szolgáltatás ésa távértékesítés szabályozásának ellenőrzése 6. Az online pénztárgép rendszer ellenőrzési tapasztalatai 7. SZJA ellenőrzési tapasztalatok 8. Fókuszban a transzferár-ellenőrzések 9. Az ellenőrzés, önellenőrzés számviteli kérdései 10. Adótanácsadói ellenőrzési tapasztalatok 11. Az EKÁER rendszer ellenőrzési tapasztalatai III. Fejezet: Nemzetközi tapasztalatok 1. EFAA tagországok nemzetközi adóellenőrzési tapasztalatai (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Portugália) 2. Ausztria adóellenőrzési eljárása 3. Adóigazgatás Cipruson 4. Csehország adóigazgatási sajátosságai Adóigazgatás Horvátországban 6. Magyar sajátosságok az adóigazgatásban 7. Román sajátosságok az adóigazgatásban 8. Szerbia adórendszere 9. Szlovákia sajátosságai az adóigazgatásban Melléklet: Az áfa bevallások terjedelme az egyes országokban

3 Tisztelt Olvasó! A 2015 júniusában rendezett IX. Nemzetközi Adókonferencia előadásaiból készült tanulmánykötetet tartja a kezében. A konferencián magasan képzett és gyakorlattal rendelkező hazai és külföldi előadók az adóigazgatás és ellenőrzés témakörét vették górcső alá. A témának különös aktualitást adott a folyamatban lévő magyar adóigazgatási reform előkészítése, valamint az adott terület nemzetközi szabályozatlanságából következő, országonként eltérő szabályozások globalizáció által motivált megismerésének igénye. A kötet első fejezetében a szerzők bemutatják és elemzik a magyar gazdaság adóigazgatási és ellenőrzési területeit, környezetét. Az egyes előadók az adott terület vezetőiként kellő rálátással rendelkeznek a kérdésről, lehetőséget adnak az olvasó számára a szabályozások, felhalmozott tapasztalatok, továbbfejlesztési elképzelések első kézből való megismeréséhez. A tanulmánykötet második fejezete az adóhatóságok és az adózók jogainak és kötelezettségeinek, azaz az adózás játékszabályainak egyes területekre lebontott elemzésével foglakozik, de nemcsak a diagnózis készítését vállalja fel, hanem a terápiára is javaslatot tesz. A fejezet sorra vizsgálja az Art. ellentmondásait és a továbbfejlesztés lehetséges alternatíváit, az adóigazgatásiés büntetőeljárás elméleti és gyakorlati kérdéseit, elébe menve a későbbiekben várható konfliktushelyzeteknek. Az egyes adónemek ellenőrzési tapasztalatai ismerhetők meg az áfa, az szja, az elszámolóárak tanulmányokból, valamint az online pénztárgépek és az EKAER eddigi működését bemutató anyagokból. Az ellenőrzéshez kötődő önellenőrzés és az adótanácsadói ellenőrzés legizgalmasabb kérdéseinek bemutatása teszi kerekké a témakör vizsgálatát. A harmadik fejezet nemzetközi kontaktusba helyezi a vizsgált területet azzal, hogy külföldi előadók segítségével 12 ország példáján keresztül mutatja be a nemzetközi gyakorlatot. Ezzel hasznosítható, gyakorlatban kipróbált megoldások megismerését és működési tapasztalatait teszi közkinccsé. A nemzetközi konferencia tükröt tartott a magyar adóigazgatás és ellenőrzés elé azzal, hogy bemutatta és elemezte mind az adózók, mind az adóhatóság oldaláról nemcsak a magyar szabályozási gyakorlat sikeres és ellentmondásos területeit, de a nemzetközi tapasztalatokat is. A tanulmányok elméleti jelentősége, hogy az összehasonlító adótan tudományterület egy új, eddig nem vizsgált részterületére irányítja a figyelmet. A kötetet bátran ajánljuk nemcsak a jogszabály-előkészítésben résztvevőknek, de minden, az adóigazgatásban, ellenőrzésben érintett szakembernek, adózónak, akik ellenőrként, ellenőrzöttként vagy egyszerűen alkalmazóként érintettek a témakörben. Hiszünk abban, hogy a kötet - céljának megfelelően - hozzájárul az élhetőbb adóigazgatási és ellenőrzési környezet kialakításához. Köszönjük a szerzők, intézmények, támogatók - a kötet megjelentetéséhez nyújtott - önzetlen segítségét. A kiadók

4 1. Hungarikumok a magyar gazdaságpolitikában 1.1. Rendszertani bevezetés Abból kell kiindulni, hogy Magyarország közpénzügyei, adórendszere az elmúlt öt évben egy nagyon gyors, hiperaktív és egy átfogó átalakuláson mentek keresztül. Magyarország közpénzügyi rendszere, fiskális politikája, monetáris politikája és egyes szintekre lebontva az adótörvények, szabályok alapvető átalakuláson mentek keresztül. Mi ennek az oka? Mi generálta, mi indokolta ezeket a mélyreható változásokat? Miért volt szükséges Magyarország közpénzügyi rendszerét 2010-től teljes mértékben átszervezni? Alapvetően a gazdaságpolitika, és benne az adórendszer is olyan tevékenység, amikor gazdasági szabályozó eszközökön keresztül azt kívánjuk elérni, hogy az állam hatékonyan működjön, illetve az állam a közkiadásokat, adósságszolgálati tételeket tudja teljesíteni. Másik oldalon pedig, úgy működjön a gazdaságpolitika, hogy az ország közigazgatási területén lévő vállalkozásokra, családokra, háztartásokra pozitív felhúzó hatást gyakoroljon, tehát amennyire csak lehet, egy optimális közgazdasági környezetet teremtsen. OECD statisztikák alapján előtt Magyarországon volt a legkisebb a társadalomnak a gazdaságpolitikába, illetve a kormányzásba vetett bizalma. Arról a szintről, ami a előtti állapotokat jellemezte - amikor a 2000-es években 7,2%~ os volt az átlagos költségvetési deficit, amikor az ország egyre nagyobb mértékben eladósodott, és folyamatosak voltak a megszorítások, újabb és újabb adóterhelések, ebből a szintből, annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak egy optimális gazdasági rendszer, feltételrendszer teremtődjön - el kellett mozdulni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az állam a kiadásaihoz, a közkiadásokhoz alapvetően az adóbevételek realizálása, beszedése révén tudja a forrásokat megteremteni. Ha az állam többet költ, mint ami a bevétele, abból költségvetési deficit alakul ki. Ha hosszú évek során deficites a központi költségvetés, de maga az államháztartás egésze, akkor ez a költségvetési deficit halmozódik, kumulálódik, és államadósságot generál. 1. ábra Az államadósság Ez a táblázat arra világít rá, hogy a 2000-es évek elejére Magyarországon sikerült csökkenteni a bruttó hazai termék arányos államadósságnak a mértékét.

5 Azonban 2002-től több mint 30%-kal emelkedett meg az államadósságnak a mértéke. A re kialakult szintről, csak és alapvetően úgy lehetett elmozdulni, hogyha Magyarországon más típusú gazdaságpolitika, és azon belül egy merőben más típusú adópolitika érvényesül Gazdaságpolitikai célok, az állami pénzügyek célrendszere Lényeges az, hogy az állam a vállalkozásoknak a helyzetbe hozását, a társadalom tagjainak az életszínvonal emelkedését, illetve az állam a szükséges bevételeknek a realizálását a közpénzügyi rendszerén keresztül tudja megteremteni Gazdasági növekedés elősegítése és a költségvetési- és külkereskedelmi (fizetési-) mérleg egyensúly biztosítása Ennek a közpénzügyi rendszernek, és benne az adóknak is az a küldetése, hogy gazdasági növekedést generáljanak, megteremtsenek a gazdaságban egy egyensúlyt. Az egyensúly biztosítása értendő a költségvetésre, és értendő a külkereskedelmi tranzakciókra, úgymint a külkereskedelmi mérlegre és a fizetési mérlegre egyaránt.