Államháztartási szakellenőrzés

Átírás

1 Nagy Orsolya, Németh Edit Államháztartási szakellenőrzés A kiadvány a 14447/14/2009 ügyiratszámon november 25-től tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott. Szerzők: Nagy Orsolya, 2009 Németh Edit, 2009 Szaklektor: Dr. Dencső Balázs Pedagógiai lektor: Pukli István Felelős szerkesztő: Gerussi Nóra A Pénzügyminisztérium által kirendelt szakértők: Dr. Méri Sándor Dr. Deli Lajos A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bűncselekmény! ISBN Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság A kiadásért felelős Kiss János Tamás cégvezető Borítóterv Jeney Zoltán Grafika Tóth Szilvia Rebeka Műszaki szerkesztő Kiss Tamás Teijedelem 24,72 (A/5) ív Tömeg 490 g Prospektkop Nyomda

2 Tartalomjegyzék 1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS 1.1. Az államháztartás fogalma 1.2. Az államháztartás feladata 1.3. Az államháztartás alapelvei 1.4. Az államháztartás alrendszerei 2. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS GAZDÁLKODÁSUK SZABÁLYAI 2.1. A költségvetési politika 2.2. A költségvetés szerkezete 2.3. A költségvetési gazdálkodás 2.4. A költségvetési szervek gazdálkodásának részletszabályai 3. KINCSTÁRI GAZDÁLKODÁS 3.1. A Magyar Államkincstár 3.2. Az Államadósság Kezelő Központ 4. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLLOK ÁLTALÁNOS ISMERETEI 4.1. Az államháztartás belső kontrollrendszere 4.2. Az államháztartás külső ellenőrzési rendszere, az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége 5. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KONTROLLRENDSZERÉNEK FŐBB INTÉZMÉNYEI 5.1. A Magyar Államkincstár ellenőrzési tevékenysége 5.2. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési tevékenysége 5.3. Az államháztartás kontrollrendszerének egyéb szereplői 6. A BELSŐ KONTROLL RENDSZER 6.1. A COSO keretrendszere 6.2. A kontrollkömyezet, mint COSO elem 6.3. A kockázatértékelés és kezelés rendszere 6.4. A kontrolltevékenységek 6.5. Információs és kommunikációs rendszer 6.6. Monitoringrendszer

3 7. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK BELSŐ ELLENŐRZÉSE 7.1. A belső ellenőrzés nemzetközi standardjai (IIA standardok) 7.2. A belső ellenőrzés irányítása 7.3. A belső ellenőrzés folyamata A belső ellenőrzés tervezése A belső ellenőrzés végrehajtása A belső ellenőrzési jelentés Az ellenőrzés eredményeinek nyomon követése 7.4. A belső ellenőrzés tanácsadó tevékenysége 8. A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS VIZSGÁLATA, A PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS 8.1. A pénzügyi ellenőrzés fogalma és célja, valamint a pénzügyi ellenőrzés előkészítése 8.2. A pénzügyi ellenőrzési kockázat 8.3. Helyszíni ellenőrzés a pénzügyi ellenőrzés során 8.4. A pénzügyi ellenőrzési jelentés 9. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ELLENŐRZÉSI RENDSZERE 9.1. Az önkormányzati gazdálkodás sajátosságai Az önkormányzatok bevételeinek rendszere A helyi önkormányzatok gazdálkodásának sajátosságai 9.2. Az önkormányzatok ellenőrzésére vonatkozó speciális szabályok IRODALOMJEGYZÉK

4 1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A fejezet célja, hogy általános áttekintést adjon a magyar államháztartásról és annak rendszeréről, a gazdálkodást jellemző sajátosságokról. A fejezetben bemutatjuk az államháztartás feladatait, az államháztartás gazdálkodásának alapelveit. Az olvasó betekintést nyer az államháztartás egyes alrendszereibe és gazdálkodásuk legfőbb sajátosságaiba Az államháztartás fogalma 1. ábra: Az államháztartás az a gazdálkodási rendszer, melynek keretében az állam közfeladatokat lát el és finanszíroz Az államháztartás közgazdasági értelemben a nemzetgazdaság része, az a gazdálkodási rendszer, melynek keretében az állam közfeladatokat lát el és finanszíroz. Ahhoz, hogy valóban megérthessük az állam- háztartás fogalmát, feladatait, alapelveit, szükséges röviden kitérnünk az államháztartásnak a nemzetgazdaságban betöltött helyére és szerepére is. A nemzetgazdaság az ország gazdasági szereplőinek összességét (vállalkozások, magán- személyek, állam), valamint a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszerét jelenti. Piacgazdasági viszonyok között e szereplők különböző szerepekben jelennek meg a különböző piaci szegmensekben. Arukat, szolgáltatásokat, értékpapírokat vásárolnak, vagy adnak el, hitelt nyújtanak, vagy vesznek fel. A magánszemélyek többsége pedig értékesíti munkaerejét a munkaerőpiacon. A gazdasági folyamatokat tiszta piaci viszonyok között a kereslet, a kínálat és az ár mechanizmusai szabályozzák. A nemzetgazdaság szereplői piaci viszonyok között saját jövedelmük maximalizálására törekednek. A vállalkozások minél magasabb profitot igyekeznek elérni, a munkavállalók minél magasabb munkajövedelmet szeretnének kiharcolni. Az állam azonban különleges gazdasági szereplő. Alapvető célja ugyanis az, hogy a közfeladatokat minél színvonalasabban, de egyben gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen (az angol nyelvű, szakirodalomban gyakran használt kifejezések alapján: Economy, Effectiveness, Efficiency, ún. 3E követelménye) lássa el. A közfeladatok köre történetileg, illetve egy-egy ország társadalmi, politikai berendezkedésének függvényében változik. A közfeladatok többsége közvetlenül nem szolgál gazdasági célokat. Természetesen ezen feladatok ellátásának is vannak direkt és indirekt gazdasági hatásai.

5 A közvetlen gazdasági célokat nem szolgáló feladatok az állam klasszikus feladatai, mint pl.: a jogalkotás, jogalkalmazás, honvédelem, oktatás, egészségügy, szociális ellátás stb. Közvetlenül hat a piaci viszonyok alakulására, amikor például egy közintézmény jelenik meg vevőként az áru-, illetve a szolgáltatás piacon. A gazdaságra gyakorolt közvetett hatásra a legjobb példa az egészségügy, vagy az oktatás. Ez utóbbi szolgáltatások színvonala nagymértékben befolyásolja a munkaerő minőségét, ezáltal a gazdaság teljesítőképességét. Az állam azonban nem csupán piaci magatartásával vagy a közszolgáltatások színvonalával képes befolyásolni a gazdasági folyamatokat. A gazdasági folyamatokat az állam úgy is befolyásolja, mint a közhatalom gyakorlója is. A piac működésének általános kereteit is jogszabályok alakítják ki. Az államnak speciális jogosítványai vannak például a pénzpiac szabályozására (a nemzeti bankon keresztül). Közhatalmi szerepénél fogva arra kötelezi a többi szereplőt, hogy jövedelmének egy részét befizesse az államkasszába. Ebből következik, hogy olyan jövedelmekből gazdálkodik, melyeket egyszerűen elvon az eredeti jövedelemtulajdonosoktól, azaz más gazdasági szereplőktől. FELADAT Példákkal alátámasztva magyarázza meg az állam befolyásoló szerepét a gazdasági folyamatokra! Az állam a modem polgári demokráciákban igen jelentős súlyú, meghatározó nemzetgazdasági szereplő. Az elvonások mértékének meghatározása, majd annak felhasználása során megtörténik az adott évben előállított jövedelem állami újraelosztása. Az egy országban, egy adott évben megtermelt és elosztható jövedelem azonban véges. A jövedelemtulajdonosok (lakosság, vállalkozások, állam, külföldi hitelezők) zárt rendszert alkotnak. Ha az egyik szereplő jövedelempozíciója javul, valamelyik másik szereplő (vagy az összes többi szereplő) jövedelempozíciója romlik. A mindenkori gazdaságpolitikának 1 mindig el kell döntenie, hogy kit, illetve mit preferál. A lakosságot, a vállalkozásokat, az államot (az állami szervek működését és beruházásait), vagy a külföldi hitelezőket. 1 A gazdaságpolitika nem más, mint egy ország gazdasági életének keretet adó, a gazdaság életét befolyásoló kormányzati, állami döntések összessége. Két fő területe: a monetáris és a költségvetési politika.