ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKGIMNÁZIUM

Átírás

1 ÁRPÁD-HÁZI SZENT PIROSKA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKGIMNÁZIUM 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 7. OM PEDAGÓGIAI PROGRAM Összeállította: Cseh Gyöngyi, intézményvezető november 1

2 Tartalomjegyzék I.BEVEZETŐ Az iskola alapadatai Az iskola pedagógiai programjának alapját képező jogszabályok, dokumentumok... 5 II.AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Az iskola konkrét feladatai Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az elsősegély-nyújtási elsajátítása Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi feladati, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az iskola kapcsolatrendszere partnereivel, kapcsolattartás a tanulókkal és szülőkkel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A felvételi eljárás és a tanuló átvételének rendje III. HELYI TANTERV A választott kerettanterv, a meghatározott óraszámok feletti kötelező tanórai foglakozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások tananyagai A kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezései és óraszámai Óratervek /2017. tanévtől felmenőrendszerben esti munkarendben /2017. tanévtől felmenőrendszerben nappali munkarendben Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez szükséges írásbeli és szóbeli feladatok kiadásának elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló tanulási teljesítményének, tanulmányi előmenetelének értékelése. Érdemjegy A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók jutalmazásának elvei, formái

3 3.15. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag IV. SZAKMAI PROGRAM Szakképzési alapelvek Képzési kínálat A képzésekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek Több szakképesítés megszerzésének lehetősége A tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítésének és szakirányú szakképesítésének a tanulmányokba történő beszámítása A képzések időterve A i képzésről történő mulasztás miatt évismétlés alóli mentesítés szabályai A szakképző iskolában a felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányoknak a szakképesítésre előírt megegyező tartalmú követelmények teljesítésébe történő beszámítása A szakmai vizsgák rendszere V. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVE, PROGRAMJA Az iskola drogstratégiája VI. KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVE, PROGRAMJA VII. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA VIII. TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉS, ÁLDOZATTÁ VÁLÁS, ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELÉS IX. A PEDAGÓGIA PROGRAM MELLÉKLETEI X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Legitimáció

4 I. BEVEZETŐ Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium Az Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium szeptemberben kezdte meg működését, mely a felnőttek oktatásával foglalkozik. Legfőbb feladatunk a belépő tanulók tudásához és egyéni élethelyzetének megfelelő, a szakmatanulást, szakmaváltást elősegítő, átjárható, differenciált oktatási rendszer kialakítása és működtetése. Pályatanácsadással segítünk minden kedves érdeklődőnek kiválasztani a képességeinek, készségeinek megfelelő képzést. Iskolánk esti tagozatú iskolai rendszerű szakképzést végez. Szakmai kínálatunkban elsősorban a szociális szolgáltatások szakmacsoport, valamint az egészségügy, ügyvitel, közgazdaság, oktatás és a művelődés ágazat szakmái szerepelnek. Az intézményünk képzési kínálatát a demográfiai, munkaerő-piaci és szociokulturális felmérések adatai alapján, továbbá a lakosság igényeinek megfelelően bővítjük. A kihelyezett oktatási helyszínek kiválasztása a felmerülő igényekhez és a jelentkezők számához alkalmazkodik, előtérbe helyezve azon településeket, ahol az oktatáshoz való hozzáférés kevésbé biztosított. jegyében alakítja ki a fejlesztési stratégiáját. Küldetésünknek tekintjük, hogy minden tanulni vágyó felnőtt számára megteremtsük az esélyt arra, hogy szakmát tanulhasson és egy mindenkire nyitott, befogadó és szeretetteljes iskolai légkörbe kerüljön Az iskola alapadatai Az iskola neve: Árpád-házi Szent Piroska Szakközépiskola és Szakgimnázium Címe: Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 7. Fenntartó: Nyíregyházi Egyházmegye Címe: Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 5. Az intézmény típusa: szakközépiskola, szakgimnázium Alapító: Görögkatolikus Krisztushívők Magántársulása a Hátrányos Helyzetűek Oktatásáért Egyházi Társulás Alapítás éve: Fenntartója: Nyíregyháza Egyházmegye Szakmai ellenőrző szerve: Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal, Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Törvényességi ellenőrző, felügyeleti szerv: Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal 4

5 1.2. Az iskola pedagógiai programjának alapját képező jogszabályok, dokumentumok évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (Nkt.) évi CXXIV. törvény (a CXC. törvény módosításáról) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (intézmények működéséről) 22/2013. (III.22) EMMI rendelet évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól Egyházi törvények 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési kerettantervekről 27/2016. (IX.16.) EMMI rendelet Helyi szintű szabályozásunk dokumentumai Pedagógiai program Szervezeti Működési Szabályzat Házirend Továbbképzési Program Gyakornoki Szabályzat Önértékelési szabályzat, önértékelési program 5

6 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Iskolánkban legfőbb törekvésünk olyan bensőséges, családias és bizalmi légkör megteremtése, amelyben a közös munka során jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt, amelyben a nevelés-oktatás összhangja megvalósul, ahol minden tanuló önmagához képest hatékonyan fejlődik és sikerélményhez jut. A megvalósulás érdekében a következő alapelvek szerint végezzük munkánkat: Legfontosabb alapelvünk az elkövetkezendő évekre is az, hogy diákjaink egyre harmonikusabb és teljesebb emberekké váljanak iskolánkban Korszerű, sokoldalú szakmai műveltség és tudás biztosítása A versenyképes tudás megalapozása Hagyományok tisztelete és ápolása Növeljük a társadalom egészséges tagjainak számát - Tanulóközpontúság, amely áthatja iskolánkban a tanórai és a tanórán kívüli személyiségfejlesztő és közösségfejlesztő tevékenységeket; - Partnerség elve, amely lehetővé teszi a partneri igények és elvárások megismerését, a rendszeres kapcsolattartáson alapuló munkavégzést; - Nyitottság a partnerek által megfogalmazott információkra, véleményekre, javaslatokra, a korszerű gazdasági, társadalmi, kulturális változásokra; - Tevékenységközpontúság a tanulásszervezés legfőbb elveként, amely a tanulót is aktív alkotó partnerként vonja be a tanulási folyamatba; - Egyéni bánásmód, a tanulók adottságainak és személyre szabott szükségletek figyelembe vétele, a lemaradók felzárkóztatása, azon maximális tudás és képességek megszerzése, amelyre ki-ki egyénileg képes; - Egységesség és differenciálás elve, tanulóink személyiségfejlesztése differenciált tevékenykedtetéssel az egységes értékrend kialakításáért; - Önmegvalósítás, az egyéni adottságok, képességek, önismeret fejlesztésével a közösség alkotó tagjaként; - Környezettudatosság elve, amely biztosítja az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését; - Innováció, a technikai és oktatás-módszertani területeket is beleértve; 6

7 - Élethosszig tartó tanulás, mely áthatja gondolkodásukat, alapja nevelő-oktató munkánknak; Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét, a nevelő jelleg dominál, a nemzeti értékeket szolgálja, fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus iskolánk egész pedagógiai működésében. A tanuló személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik. 2 A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. A dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, belső békéjét az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. 2 A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal 7

8 Iskolánk pedagógiai munkájának célja és további elvei: A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. A diákok morális és esztétikai szemléletének, kognitív és kommunikációs képességeinek fejlesztése, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét, önismeretét és a kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele. Színvonalas, orientált elméleti és i oktatás megvalósítása. Önszabályozó tanulás fejlesztése. Az önművelés fontosságának és igényének fejlesztése. IKT eszközök széles körű alkalmazása. Idegen nyelvi kommunikáció és ismeretszerzés igényének kialakítása. Környezetért érzett felelősség- és a magyarságtudat erősítése. Lehetőséget teremtünk a szociális hátrányok enyhítésére. Iskolánk oktatásának legfőbb feladata a belépők hozott tudásához igazodó, az egyén élethelyzetének megfelelő, a szakmatanulást/szakmaváltást elősegítő, átjárható, differenciált oktatási rendszer kialakítása, működtetése. A rendszer mindenkori specifikuma ma is a tanulók heterogén előképzettségéből, nagyon különböző motiváltságából, eltérő szociokulturális helyzetéből, meglévő az iskolai munkát segítő vagy akadályozó élettapasztalatából, különböző élethelyzetéből fakad. Ezen tényezők figyelembevételével kívánjuk elérni céljainkat. A feladatunk olyan rugalmas, nagy hatékonyságú formák kialakítása, amelyek biztosítják: a nem tanköteles korú tanulók felkészítését a szakmai vizsgára, a tanulók felkészítését újabb szakmák megszerzésére, kiegészítő képzések, ismeretpótló kurzusok, vizsgák szervezését, a munkaerő-piaci esélyek növelését. Feladataink közé tartozik: a munkavállalói kompetenciák erősítése, fejlesztése az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése, aktív együttműködés a tanulók i oktatásának szereplőivel az egyének életcéljainak megvalósításában való segédkezés a tanulók önértékelésének, önismeretének és önbecsülésének fejlesztése hiszen többségüket a tanköteles korúak iskolájában ért kudarcok vezették a felnőttoktatásba. 8

9 2.2. Az iskola konkrét feladatai Alapfeladatok, szakfeladatok Az iskola konkrét feladata az Európai Uniós elvek, az oktatáspolitika, a köznevelés céljaival összhangban a munkaerőpiac és a lakosság helyi, térségi és megyei igényeinek megfelelő szakképzés. Az iskola alapfeladatai: szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakgimnáziumi nevelés-oktatás, felnőttoktatás Az iskola képzési formái a az Nkt 60. (7) alapján esti munkarend alapján nappali munkarend alapján valósítandók meg Fontos feladat a tanári munka hatékonyságának növelése, az önálló tanulást segítő módszerek, az otthoni felkészülést segítő eljárások alkalmazása. Az intézményünkben megszerezhető szakképesítések: Egészségügy: Gyakorló ápoló, Ápoló, Gyakorló csecsemő és gyermekápoló, Csecsemő és gyermekápoló, Gyakorló mentőápoló Szociális szolgáltatások: Szociális gondozó és ápoló, Szociális asszisztens, Szociális szakgondozó Oktatás: Gyógypedagógiai segítő munkatárs, Pedagógiai és családsegítő munkatárs Környezetvédelem-vízgazdálkodás Informatika: Informatikai rendszerüzemeltető Közgazdaság: Pénzügyi-számviteli ügyintéző Ügyvitel: Irodai titkár Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció: Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző Vendéglátás-idegenforgalom Művészet, közművelődés, kommunikáció: Egyházzenész I. (Kántorénekvezető szakmairány) Szakközépiskolai ágazatok: I. Egészségügy II. Szociális III. Pedagógia V.Előadóművészet XIII.Informatika XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika XXIV.Közgazdaság XXV.Ügyvitel 9

10 2.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében fontosnak tartjuk, hogy a felnőttek minél nagyobb hányada hagyja el középfokú szakmai végzettséggel a köznevelést, és szakképzetten lépjen a munkaerőpiacra. Szem előtt tartjuk, hogy a tanulók rendelkezzenek idegen nyelvi és informatikai ismeretekkel, ismereteik, képességeik továbbfejlesztéséhez tegyenek szert önálló tanulási képességre. A kommunikációs készség, a gyors problémafelismerő és döntési képesség, a konfliktusok kezelése és az elviselésükhöz szükséges képességek, a kritikai gondolkodás, az együttműködési képesség, a megbízhatóság, a minőségért érzett felelősség birtoklása elengedhetetlen a magasabb kvalifikáció eléréséhez. Célunk a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban. A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését igényli, alapvető fontosságú, hogy a szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, az általános műveltség ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan történjen. A tananyagok elsősorban a szociális érzékenységhez, a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését szolgálják, ezért a tananyag feldolgozása nem a tananyag leadását, hanem a tanulók cselekvő részvételét igényli. A személyiségfejlesztés iskolai tantárgyi keretek között is megvalósul a Szociális szolgáltatások szakmacsoport képzésein belül Szakmai készségfejlesztés, továbbá szabadsávban Önismeret és Keresztény értékek tantárgy keretében. Ezen kívül minden tanévet csapatépítő tréninggel kezdünk, amely nemcsak a diákok saját személyiségét fejleszti, de közösségépítő szerepet is betölt. Feladataink: megismerni a tanulóink személyiségét, családi és szociális hátterét reális önértékelés és önismeret, önbecsülés kialakítása, önbizalom növelése pozitív példaadás kommunikációs készségfejlesztés konfliktuskezelési technikák megismertetése, i alkalmazása együttműködési készség fejlesztése tanulási képességek, tanulási technikák fejlesztése keresztényi személyiségjegyek fejlesztése: értékek felismerése és megbecsülése, nyitottság és befogadóképesség, józan ítélőképesség, segítőkészség, szelídség, alázat és türelem, bűnbánatra való készség, mértékletesség, mások előtérbe helyezése Módszerek: személyes beszélgetés megfigyelés tréningek minta élménybeszámolók 10

11 2.4. Egészségfejlesztéssel kapcsolatok pedagógiai feladatok Az egészséges életmód része a testi és lelki egyensúly megteremtése. Az egészséges életmódra nevelés, az egészségfejlesztés középpontjában az alábbiak állnak: a dohányzás visszaszorítása alkohol és drog-prevenció egészséges táplálkozás rendszeres testmozgás stressz-kezelés harmonikus családi élet fontossága elsősegély-nyújtási Az elsősegély-nyújtási elsajátítása Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy helyes alkalmazásával lehetővé váljon az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Az elsősegély-nyújtási oktatás keretein belül a diákok megismerkednek többek között a 'Ne árts!' elvvel, a veszélyeztető állapotokkal, a keringés és légzés megingást okozó kórképek ellátásával, az alapszintű újraélesztéssel, a sérülések osztályozásával, a különböző sérülés- és betegségcsoportok alapvető elsősegély-nyújtási ismereteivel, a segítségkérés alapelveivel, a hatékony csapatmunkával. Az oktatás során a következők elsajátítása válik lehetővé: telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása általános elsősegély-nyújtási ismeretek stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák kisebb sebek ellátása, kötözése közlekedésbiztonság veszélyes gyógyszerek és mérgező növények sebek, vérzések, sebellátások csontsérülések Az elsősegély-nyújtási elsajátításának formái: a) tantárgyi keretek között (az egészségügyi, szociális és az oktatás szakmacsoportokban) b) osztályfőnöki órán mentőtiszt, egészségügyi szakoktató, diplomás ápoló által tartott előadás és i bemutató során A képzés gerincét a szituációs ok adják. A ok esetmegbeszéléssel zárulnak, mely a feladatok közös elemzése nyomán lehetőséget nyújtanak a helyesen megoldások, megfelelő teljesítések megerősítésére, illetve az esetlegesen előforduló hibák, tévedések korrekciójára. Nagy hangsúlyt fektettünk emellett a szituációs játékok során megélt pszichés 11

12 élmények feldolgozására, valamint az elsősegélynyújtóra nehezedő stressz megfelelő kezelésének fontosságára is felhívjuk a figyelmet Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A közösség jellemzői: azonos eszmék, célok, feladatok aktív értékteremtő tevékenység tagjai között szoros kapcsolat van Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy bár más-más fokon az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. 3 A közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra: keresztény értékek, osztályfőnöki óra, önismeret és egyéb szaktárgy órák Egyéb lehetőségei a tanórán kívüli tevékenységek, bármilyen közös szabadidőprogramok: pl. szalonnasütés, kirándulások, karácsonyi és egyéb ünnepségek, lelki ok, amelyekben a tanulók és a pedagógusok is egyaránt részt vesznek. A közösségfejlesztés egyik eszköze intézményünkben a csapatépítő tréning. Minden tanév csapatépítéssel indul, amely összekovácsolja az osztályközösséget és lehetőséget ad arra, hogy a tanulókat és egymást jobban megismerjék. Tanulóink jelentős része nem csak azért jön hozzánk tanulni, hogy újabb szakképesítést szerezzen, hanem szeretne közösségben lenni, új embereket megismerni és vágyik arra, hogy új ingerek érjék, ezért is nagyon fontos, hogy milyen az osztályközösség légköre, szellemisége és a tagjai milyen hatással vannak egymásra, a közöttük kialakuló kapcsolatokra. Az osztályközösségnek is van feladata, hogy a közösség jól fejlődjön: az egyéni értékek felismerése egymás tisztelete egymás kölcsönös segítése a tanulásban, vagy beilleszkedésben a társak gondjainak, nehézségeinek felismerése és segítése tolerancia 3 A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 34. oldal 12

13 A pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai: A közösséget irányító pedagógus feladata az iskolai élet egyes területeihez (tanóra, tanórán kívüli tevékenység) kapcsolódó tanulói közösségek megszervezése, tervszerű nevelői irányítása, fejlesztése. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél elérése érdekében összehangoltan tevékenykedni, és az elvégzett munkát értékelni A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. Legyenek nyitottak, megértőek a különböző életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Becsüljék meg egymást és tisztelettel forduljanak a másik emberhez. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai Valamennyi pedagógus feladata a tanulók személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése és felkészítésük a szakmai vizsgára. Feladataik részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése és értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, szakmai záróvizsga, szintvizsga, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, rendezvények megszervezése, 13

14 iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, tantermek rendben tartása, Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Havonta ellenőrzi az osztálynapló jegyeit. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Részt vesz az osztályozó értekezleteken. Ismerteti a házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A kiemelkedő képességű tanulók differenciált foglalkozások keretében fejlődhetnek, valamint ösztönözzük a felsőoktatásban, felsőfokú szakképzésben szakirányban való továbbtanulásra. 14

15 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység A sikertelenség okai különbözőek lehetnek egyénenként: értelmi képességek magas követelményrendszer motiválatlanság túlterheltség magas hiányzás személyes problémák (családi, egészségügyi, stb.) Intézményünk úgy tudja segíteni azokat a felnőtteket, akik tanulási nehézséggel küzdenek, hogy a tantárgyi korrepetálásokat és egyéni foglalkozásokat szervezünk számukra A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulók korábbi életszakaszában felmerülő beilleszkedési és magatartási zavarokból származó estleges hátrányokat az önismeret fejlesztésével, jó tanulóközösség és tanulási módszerek kialakításával segítjük. Feladatok: hiteles, őszinte kommunikáció (egyéni bánásmód, egyéni segítés) sikerélmény elérése az osztályközösség empátiás készségének fejlesztése Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A már nem tanköteles, de 18. életévét be nem töltött tanuló esetében az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok megoldásában együttműködünk a szakmai szervezetekkel. Az intézmény specifikuma, hogy a hátrányos helyzet oldása, kezelése a napi oktatómunka szerves része, így önálló tevékenységként nem különítjük el Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Feladatunk, hogy minden tanulónk számára megteremtsük az esélyt a szakma megszerzésére. A diákjaink szociális hátterének megismerésével feltérképezzük, hogy kik azok, akik hátránnyal küzdenek és igyekszünk megtalálni annak a módját, hogyan tudjuk ezeket a hátrányokat csökkenteni, enyhíteni. A diákjaink körében az anyagi problémák jelentik a legnagyobb hátrányt, így minden tanév elején kiadott fenntartói utasítás alapján történik a szociális helyzet figyelembe vételével, a tanuló kérelmére. Lehetőségek: oltási, egészségügyi alkalmassági vizsgálat díjának átvállalása tandíjmentesség tandíjmérséklés 15

16 vizsgadíjmentesség vagy vizsgadíjmérséklés Módszerek: segítő beszélgetés kommunikációs és önismeretei foglalkozások esetmegbeszélések egyéni bánásmód tapasztalatcserék 2.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény növendékeinek közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. Részletesebben a házirendben szabályozva Az iskola kapcsolatrendszere partnereivel, kapcsolattartás a tanulókkal és a szülőkkel A diákélet fórumai Az iskolai demokrácia gyakorlásának színtere a diákönkormányzat, mely a tanulók szabadidős tevékenységének szervezésében is közreműködik. A diákönkormányzat legfelsőbb szerve a diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal a diákönkormányzat kezdeményezésére össze kell hívni. A fórumon a tanulók élhetnek a jogszabályokban biztosított demokratikus jogaikkal. A közgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzat munkáját a diákvezetőség irányítja, amelyet az osztályok diákvezetősége választ egy tanévre. A szülői közösség és az iskola kapcsolata A már nem tanköteles korú, de 18. életévét be nem töltött tanuló esetében az iskola és a szülői ház közötti kapcsolattartás egyik formája a fogadóóra. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy iskolánkban felnőttoktatás zajlik, a szülőkkel való kapcsolattartás eme oktatási formában lazább, kevésbé értelmezhető, mint egy átlagos iskolában, ahol évente legalább két alkalommal szülői értekezleten és fogadóórán tájékoztatja a nevelőtestület a szülőket gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Az erre igényt tartó szülőknek módjában áll gyermekük előmenetelével, vagy bármi mással kapcsolatban a szaktanárral vagy az osztályfőnökkel konzultálni. 16

17 2.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 24. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok pontjában foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti rendeletben foglalt szabályozás szerint: 65. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a i vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az intézményvezető, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén az illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetője a vizsgázó írásbeli kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira 17

18 akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény intézményvezetője különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A JAVÍTÓ, A PÓTLÓ, A KÜLÖNBÖZETI ÉS AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK SZABÁLYZATA A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. (1) szerint a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán és a tanulmányok alatti vizsgák (különbözeti, pótló és javítóvizsgán) nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a, felmentették a tanóra foglalkozásokon való részvétel alól, b, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget c, meghatározott időnél többet mulasztott (egy tanítási évben 250 tanóránál, az elméleti órák 20%-nál, vagy egy tantárgyból a tanítási órák 30%-nál), d, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.(2) Felnőttoktatásban, ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. (143 (10)) Az osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (3) Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei az iskola pedagógiai programjában vannak rögzítve. Osztályozó vizsgákat január utolsó két hetétől és február végéig lehet letenni, továbbá júniusban, augusztus utolsó és szeptember első két hetében az iskola megkezdéséig kerülnek megszervezésre. A vizsgát a meghatározott vizsgaidőszakban lehet letenni, de az intézményvezető ettől eltérő időpontot is kijelölhet. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, vagy a következő tanév megkezdéséig osztályozó vizsgát nem tett, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a megyeszékhely szerinti járási hivatal szervezi. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a fentebbi esetekben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván 18

19 számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. Az osztályozó vizsga napjait az intézményvezető jelöli ki, amelyről értesíti a diákot a vizsga előtt legalább 10 nappal. A vizsga a tantárgyak jellegének megfelelően írásbeli, szóbeli vagy i részből áll. Egy napon legfeljebb 3 tantárgyból lehet vizsgát tenni. Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell biztosítani. A dolgozatokat az illetékes szaktanárok bírálják el és a minősítést ráírják a dolgozatra, majd a szóbeli vagy i vizsga megkezdése előtt bemutatják az elnöknek. A szóbeli vizsgát vizsgabizottság előtt kell tenni. Elnöke az intézményvezető vagy megbízottjai, tagjai lehetőleg azok, akik a tanulót előzőleg tanították. A vizsgán az elnökön és a vizsgáztató szaktanáron kívül még legalább egy bizottsági tagnak kell lenni. Az osztályozó vizsga nem nyilvános. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét félévkor a naplóba, év végén a törzslapra, a bizonyítványba be kell vezetni, és fel kell tüntetni, hogy a tanuló osztályzatát osztályozó vizsgán szerezte. A 24/2017 (X.3.) EMMI rendelet 5. -a módosította a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 143 (11) (14) bekezdéseit az alábbiak szerint: Felnőttoktatásban: (11) Ha a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelmények egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésével összefüggő osztályozó vizsgát kíván tenni, az intézmény vezetője a vizsga megkezdése előtt legalább harminc nappal a vizsgázói létszám, az évfolyamok feltüntetése, valamint a vizsgabeosztás megküldése mellett a megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjétől vizsgabiztos kirendelését kéri. (12)Vizsgabiztosi feladat ellátására megbízást az kaphat, aki a hivatal által vezetett Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékben szerepel. A vizsgabiztos megvizsgálja, hogy a vizsga előkészítése során és a vizsgákon betartották-e a tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó szabályokat. (13) A (12) bekezdés szerinti feladatellátás keretében a vizsgabiztos részt vesz az érintett osztályozó vizsgák valamennyi vizsgarészén és az osztályozó vizsga előkészítésében. A vizsgabiztos az osztályozó vizsgák során keletkezett valamennyi dokumentumba betekinthet, azokról másolatot kérhet, amely során az igazgató a vizsgabiztossal köteles együttműködni. (14)A vizsgabiztos megfigyeléseiről, megállapításairól két példányban jegyzőkönyvet készít. A vizsga befejezését követő 8 napon belül a jegyzőkönyv egyik példányát eljuttatja az őt megbízó megyeszékhely szerinti járási hivatal vezetőjének, a másik példányt pedig az intézmény vezetőjének Vizsgára történő jelentkezés Az osztályozó vizsgára történő jelentkezés az igazgatónak címzett kérvényben történik. Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik. A jelentkezési lapot a tanuló aláírja. Minden évfolyam anyagából külön vizsgát kell tenni a követelményeknek megfelelően, ezeket külön kell dokumentálni. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti 19

20 követelményeit és az osztályozó vizsgára történő jelentkezés határidejét a házirend tartalmazza. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata, feladatlapja, valamint a szóbeli felkészülés alatti jegyzetei is. A diák jegyzetei egy év után selejtezendőek. Az írásbeli feladatlapot és a jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola bélyegzőjével el kell látni. A tanuló kérésre, egyeztetett időpontban, a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. A vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. A vizsgák eredményét a megfelelő záradék alkalmazásával az osztályfőnök írja be a törzslap -ba, bizonyítványba, naplóba. Értékelés: 0-49 % elégtelen (1) % elégséges (2) % közepes (3) % jó (4) % jeles (5) Javító vizsga (64. (7)) Javító vizsgát tehet az a tanuló, ha a, tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, b, az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javító vizsga augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kerül megszervezésre. A javítóvizsga időpontját az adott éves munkatervben rögzíti az iskola. A tanulónak az egész tanév anyagából kell vizsgáznia. A javító vizsga napjait az intézményvezető jelöli meg, arról a tanulót írásban értesíti. Felhívja a figyelmet arra, hogy ha a tanuló indokolatlanul elmulasztja a vizsgát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az a tanuló, aki halasztást kapott a javítóvizsga letételére, a következő felsőbb osztály munkájába bekapcsolódhat, és a - vizsga eredményétől függően - ott folytathatja tanulmányait vagy ismételni köteles az előző osztályt. A vizsgáztatás eljárása az osztályozó vizsgáéhoz hasonló. A szóbeli javítóvizsgán a feladatokat előre ki kell adni, hogy megfelelő idő álljon a tanuló felkészüléséhez. A feleletek maximum időtartama l5 perc. Szakmai ból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a i képzés szervezője azt engedélyezte. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz a tanuló, aki más iskolatípusból kérte átvételét. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65. szerint különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell megadni. 20

21 Iskolánkban ezen vizsgák félév előtt januárban és év végén augusztusban kerülnek megszervezésre. Ezen vizsgák pontos időpontját az adott éves munkatervben rögzíti az iskola. Különbözeti vizsgára a bizonyítvány benyújtásával lehet jelentkezni. A vizsgaengedményt az intézményvezető adja /kivéve, ha valaki külföldi bizonyítvány alapján jelentkezik vizsgára/. A különbözeti vizsga azokra a tantárgyakra terjed ki, amelyeket a tanuló - a bemutatott bizonyítványból megállapíthatóan- nem tanult. A tanuló egy-egy tanév anyagából ill.- összevontan - több tanév anyagából is kérhet vizsgaengedélyt. A különbözeti vizsga lebonyolítására az osztályozóvizsgára vonatkozó rendelkezések az irányadók. A vizsgákra (javítóvizsga kivételével) jelentkezni az intézményvezetőnél írásban kell a szaktanár ellenjegyzésével a vizsgák várható időpontja előtt legalább 5 héttel. A kérelemnek tartalmaznia kell a vizsga típusát, a vizsga szükségességét, a kérelmező tanuló nevét, évfolyamát, személyes adatait, az adott tantárgy nevét, amiből vizsgát szeretne tenni. A tanuló, és az érintett szaktanár aláírását. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az intézményvezető hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. A tanulmányok alatti vizsgákat 8.00 és óra között kell megszervezni. Az írásbeli vizsgák rendje: - ülésrend kialakítása (a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék), - a jegyzőkönyv vezetése, - a vizsgabizottság elnöke és a vizsgáztató pedagógus megállapítja a jelenlévők személyazonosságát,ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. - Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. - Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről (számológép, számítógép, stb.) az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. - A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. - A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló minimális idő vizsgatantárgyanként hatvan perc. - Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 21

22 A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére az intézményvezető engedélye alapján - az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, - lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, - engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. A kijavított írásbeli dolgozatokat a javító szaktanár a vizsgázó osztályfőnökének adja át. A dolgozat értékelését rávezeti az osztályozóvizsga jegyzőkönyvére. A szóbeli és i vizsga rendje: a) Egy vizsgázónak egy napon legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vagy i vizsga. b) Legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat a teremben. c) 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani vizsgatárgyanként. d) A vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. e) A szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. f) A vizsgázónak tantárgyanként legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleltet megelőzően. A vizsgázó jegyzetet készíthet. g) Egy-egy tantárgyból a feleltetés időtartama 15 percnél több nem lehet. h) 1 alkalommal póttételt húzhat a vizsgázó. i) A következő tantárgy tételének kihúzása előtt legalább 15 perc pihenőidőt kell biztosítani, ez alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja a tanuló. A szóbeli vagy i vizsga eredményét a vizsgabizottság elnöke rávezeti az osztályozó vizsga jegyzőkönyvére. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére az intézményvezető engedélye alapján - a harminc perc felkészülési időt tíz perccel meg kell hosszabbítani - a szóbeli vizsgát írásban teheti le (ez esetben külön helyiségben vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát, amelyre 30 percet kell biztosítani) Az osztályozóvizsgák adminisztrációját a vizsgázó osztályfőnöke végzi el. Az osztályfőnök feladatai: a) osztályozóvizsgára kötelezettek névsorának összeállítása b) osztályozóvizsga jegyzőkönyvek elkészítése (megnyitása, zárása) c) a kijavított dolgozatok jegyzőkönyvhöz csatolása a megfelelő záradékok beírása a naplóba, törzslapba, bizonyítványba. 22

23 A i vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - az iskola igazgatója hagyja jóvá. A i vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A i vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a i vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a i vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A i vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A i vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A i vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a i oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó i vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló i alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott ra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására A felvételi eljárás és a tanuló átvételének szabályai Tanulói jogviszony Belépés az iskola első évfolyam Az iskolába való belépés a felnőttoktatás esetében nem jár felvételi vizsgával, azonban egyes szakképesítések előírják az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot vagy pályaalkalmassági felmérést. A belépés feltétele minimum 10 osztály (Szociális gondozó és ápoló képzésre jelentkezőknél) vagy érettségi bizonyítvány (minden más képzés esetében). Belépés felsőbb évfolyamokra Feltétele az alacsonyabb évfolyamok elvégzését igazoló bizonyítvány, valamint a tantervben meghatározott összefüggő, nyári szakmai teljesítése. A tanulónak iskolánk helyi tantervének követelményeit teljesítenie kell, ezért a magasabb évfolyamba lépéshez különbözeti vizsga teljesítése előírható számára, Erről a beiratkozáskor tájékoztatást kap. Iskolán belüli átlépés másik osztályba vagy csoportba Egyik osztályból vagy csoportból a másikba szaktanár, javaslata, ha szükséges különbözeti vizsga letételével lehet átmenni. A tanuló áthelyezéséről a tanító szaktanárok, az osztályfőnökök véleményének figyelembevételével az intézményvezető dönt. 23

24 A képzésbe kerülés feltételei, az előzetes tanulmányok beszámítása A képzés megkezdhető az adott szakképesítés kerettantervében és a szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott iskolai előképzettség, a pályaalkalmassági, egészségügyi, illetve szakmai alkalmassági követelmények igazolását követően. Túljelentkezés esetén: a jelentkezési sorrendet vesszük figyelembe. A beszámítási lehetőségek: A beszámíthatóság módját és mértékét a szakképzési törvény, kerettantervek, valamint az iskola szakmai programja tartalmazzák. Olyan esetben, ahol a szakképesítésekkel kapcsolatos jogszabályok konkrét szabályt nem írnak elő, a beszámíthatóság feltételei: - az óraszám azonossága, - a tematika azonossága, - modul/tantárgy azonosság A beszámíthatóságról a szaktanár javaslata alapján az intézményvezető dönt. Az iskolaváltás szabályai A szakmai kerettantervek biztosítják az iskolák közötti átjárhatóságot, így garanciát jelentenek arra, hogy a tartalmi és fejlesztési követelmények iskolán belül és iskolák között beépülnek a napi nevelő-oktató munkába. Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, de a döntés jogkörét az intézményvezetőhelyettessel megoszthatja. Tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. Megszűnik a tanuló jogviszonya a Kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. 24