VIZSGÁZÓKNAK SZÓLÓ RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 VIZSGÁZÓKNAK SZÓLÓ RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ A JAVÍTÓVIZSGÁKKAL KAPCSOLATBAN Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tanévre szóló tanmenet teljes anyagát felölelik. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki a helyi tantervben előírt követelmények alapján. A javítóvizsga nem ismételhető. A vizsgák 8:00 és 18:00 között zajlanak, a vizsgákon a vizsga megkezdése előtt legalább 10 perccel meg kell jelenni. A tantermek részletes beosztását a tanterem ajtaján, valamint a bejárati ajtón, a vizsga napján lehet megtalálni. A vizsgarészek: szóbeli vizsga írásbeli vizsga gyakorlati vizsga Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Etika Fizika Kémia Földrajz Biológia Komplex természettudomány Testnevelés A szakmai alapozó tantárgyak vizsgaformái szakmacsoportoknak megfelelően évfolyamon. Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport Informatika Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok

2 Műszaki rajz Munkahelyi egészség és biztonság Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlatok Irányítástechnika Irányítástechnikai gyakorlat Közlekedés és automatizálás szakmacsoport Informatika Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki rajz Technológiai alapismeretek Technológiai gyakorlatok Informatika szakmacsoport Elektronika Informatika Programozás Programozás gyakorlat Információtechnológiai alapok Információtechnológiai alapok gyakorlat Információtechnológiai szakorientáció Információtechnológiai szakorientáció gyakorlat Információtechnológiai szakmai angol nyelv Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek Munkavédelmi alapismeretek Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat A szakmai évfolyamok vizsgatárgyait és vizsgaformáit a Vizsgaszabályzat 6.sz melléklete tartalmazza.

3 Értékelés Amelyik tantárgyból a vizsga több részből áll, a tanuló érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett jegyek átlaga és a matematikai kerekítés szabályai alapján alakítja ki. Az érdemjegyek megállapításánál az alábbi százalékos teljesítmény elérését vesszük figyelembe: % osztályzat 0-24 elégtelen elégséges közepes jó jeles A teljesítmény megállapítása a tantárgyanként megállapított maximális pontszámokhoz viszonyítva történik. Ha egy adott vizsgatárgy esetén a szóbeli vizsgát megelőzi egy másik vizsgarész, a szóbeli vizsgát csak az a tanuló kezdheti meg, aki előzőleg legalább 12 %-os teljesítményt ért el. Ellenkező estben osztályzata elégtelen. A vizsgák befejezése után a vizsgák eredményét a tantestület osztályozó értekezleten véglegesíti, majd eredményhirdetésen hozza nyilvánosságra. Az írásbeli/gyakorlati vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a vizsgázó a szóbeli vizsga megkezdése előtt ismeri meg, vagy ha ilyen nincs előírva, a vizsgák befejezése utáni eredményhirdetésen. Jelentkezés a vizsgára A tanulóknak a vizsgákra a kérelmet írásban kell benyújtani, az igazgatónak címezve, a bizonyítvány leadásával egy időben. Az írásbeli vizsga folyamatáról Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között 15 perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A vizsgázó helyét a teremben a felügyelő tanár jelöli ki. A vizsgaterembe csak a vizsgához engedélyezett segédeszközök vihetők be. A táskákat és a vizsgához nem szükséges holmikat előre kijelölt helyen kell hagyni. Mobiltelefon csak kikapcsolt állapotban lehet a vizsgateremben. Ezeket a táskában kell hagyni. Íróeszközökről és segédeszközökről a helyesírási szótár kivételével a vizsgázók gondoskodnak, azokat a vizsga megkezdése után egymás között nem cserélhetik. A vizsgán csak kék vagy fekete golyóstollal szabad dolgozni, rajzot ceruzával lehet készíteni. A vizsgázó csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapon és a feladatlapon dolgozhat. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázó minden lapon feltünteti a saját nevét, a vizsgatárgy nevét és a vizsganap keltét. A feladatlapokon csak úgy lehet javítani, hogy a téves szövegrészt egy vonallal áthúzzák, ésmelléírják a helyes szövegrészt. Hibajavító nem használható! A megoldási idő leteltével a vizsgázó a dolgozatot és a feladatlapot az üresen maradt részek áthúzása után átadja a felügyelő tanárnak, és elhagyja a vizsgatermet.

4 A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként hatvan perc. A szóbeli vizsga folyamatáról Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz/kap tételt vagy kifejtendő feladatot. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. A tételben/feladatban szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A gyakorlati vizsga folyamatáról A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgarészt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. A használható segédeszközökről Az íróeszközökről a vizsgázó, és segédeszközökről a szaktanár által meghatározottak szerint a vizsgázó, illetve a vizsgahelyszín gondoskodik. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgán íróeszközként kék vagy fekete golyóstoll használható, rajz ceruzával készíthető. A vizsgán csak a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapokon lehet dolgozni, jegyzetet és vázlatot is csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A szabálytalanságról és annak következményeiről (Meg nem engedett segédeszközt használ, vét a magatartási szabályok ellen stb.)

5 Ha a felügyelő tanár az írásbeli/gyakorlati vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli/gyakorlati vizsgát. A vizsga befejezését követően szabálytalanságról jegyzőkönyv készül, melyet a felügyelő tanár, az igazgató és a vizsgázó ír alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. A szabálytalanságról jegyzőkönyv készül. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: A) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, B) az adott vizsgatantárgyból a vizsgázó elégtelen osztályzatot kap. A javítóvizsga megszakításának következményeiről Ha a vizsgázó a vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, a) az igazgató ha ehhez a feltételek megteremthetőek hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgaidőszakon belül a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban pótolhassa a javítóvizsgát, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. Ha a vizsgázó a vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedély nélkül eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból a követelményeket nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. Mentességek A közoktatási törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján A) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, B) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, C) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. A közoktatásról szóló törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján A) a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, B) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.

6 Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Jogorvoslat A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely jogszabálysértő és vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Kérelmet a döntést követő három munkanapon belül az iskola igazgatójának, géppel vagy kézzel írt papíron lehet benyújtani. A kérelemnek röviden azokat az indokokat kell tartalmaznia, amelyeket a vizsgázó kifogásolt az eljárás során, jogszabálysértésre hivatkozva, a kérelmező (kiskorú tanuló esetén szülője) aláírásával ellátva.