Czabán Általános Iskola KIMENETI MÉRÉS SZABÁLYZATA. A 8. évfolyamos tanulók tanévi végi méréséhez

Átírás

1 Czabán Általános Iskola KIMENETI MÉRÉS SZABÁLYZATA A 8. évfolyamos tanulók tanévi végi méréséhez 1

2 A vizsgaszabályzat jogszabályi alapjai: 20/2012 (VIII.31) számú EMMI rendelet 24. pontja a tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok 24/1997. (VI. 5.) sz. MkM. rendelet az alapműveltségi vizsgák rendjéről a Czabán Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata a Czabán Általános Iskola Helyi Pedagógiai Programja A vizsgaszabályzat felépítése, tartalma: 1. Általános rendelkezések 2. A vizsga menete 3. A vizsga befejezése 4. A vizsga iratai, iratkezelés 5. Egyéb rendelkezések 6. Hatályba léptető rendelkezések 1. Általános rendelkezések A Czabán Általános Iskola Helyi Pedagógiai Programjának 1.9 fejezete alapján az iskola 8. évfolyamos tanulóinak egységes kimeneti mérést kell szervezni. A mérés formája: írásbeli és szóbeli vizsga. A vizsga keretében a felső tagozat évfolyamainak (5. 8.) fejlesztési követelményeinek, alapvető készségek és képességek elsajátítási szintjéről tájékozódunk. Jelen vizsgaszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a lebonyolítás, teljesítményértékelés, ügyviteli tevékenység során A vizsga tantárgyai, mérési módok Kötelező írásbeli vizsga: - magyar nyelv és szövegértés - matematika - történelem Eszköze: A, B, C típusú feladatlap. A tanulók besorolását a tanévi teljesítményük és/vagy szakértői vélemény alapján az érintett közösség végzi el. A feladatlapon nem szerepelhet a tanuló neve, ezt egy négy számjegyből álló kód helyettesíti. A kódlistát elkészítése után azonnal el kell zárni. Kötelező szóbeli vizsga: - magyar irodalom - idegen nyelv - komplex természettudományi Ha a vizsgázót szakértői vélemény alapján az intézményvezető mentesítette az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés alól, a kötelező vizsgatantárgynak megfelelő tantárgyból nem kell vizsgát tennie. A szóbeli vizsgák segédeszköze a tanévenként és tantárgyanként összeállított téma, témakör, melyet a szóbeli vizsga időpontja előtt legalább 45 nappal, komplex vizsga esetén 75 nappal a tanulók rendelkezésére kell bocsátani. A témák, témakörök összeállításáért tantárgyi hovatartozás szerint az adott munkaközösség vezetője felelős. Ezek tanulókhoz való eljuttatása pedig a mérésben részt vevő tanulócsoportok osztályfőnökeinek a feladata. 2

3 1.2. A vizsga fajtái, vizsgaidőszak és időpontok, a vizsgabizottságok A vizsga lehet: - rendes - pótló vizsga. Rendes vizsga: az adott tanévben a meghatározott vizsganapon (napokon) a szabályzat rendelkezéseinek megfelelően teljesített vizsga. Pótló vizsga: a vizsgázó távolléte miatt meg nem kezdett, a megkezdett, de be nem fejezett vizsga. A kijelölt vizsganapokon meg nem jelent tanulók a pótló vizsgát kötelesek az intézményvezető által kijelölt napon letenni. A vizsgabizottság működtetéséről a szervező iskola gondoskodik, ennek tagja lehet az iskolával bármilyen jellegű közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus. A vizsgabizottság tagjai: - írásbeli vizsga esetén: felügyelőtanár. Nem lehet felügyelőtanár, aki az adott tantárgy oktatására jogosító végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik. - szóbeli vizsga esetén: legalább három fős vizsgabizottság. Tagjai: - kérdező tanár: rendelkezik az általános iskola utolsó évfolyamán való oktatáshoz szükséges felsőfokú végzettséggel, szakképesítéssel - javaslatot tesz érdemjegyre - aláírja a vizsgával kapcsolatos iratokat - elnök: felelős a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, rendelkezik az általános iskola utolsó évfolyamán való oktatáshoz szükséges felsőfokú végzettséggel, szakképesítéssel - vezeti a szóbeli vizsgát - véleményezze a javasolt érdemjegyet - aláírja a vizsgával kapcsolatos iratokat - jegyző: ellátja az ügyviteli feladatokat - aláírja a vizsgával kapcsolatos iratokat A vizsgabizottságok tagjait az intézményvezető bízza meg. Egyben gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha bárkit pótolni kell. A vizsgabizottságokat az első vizsganap előtt legalább egy héttel ki kell jelölni. Az intézményvezető e feladatait az SzMSz-ben foglaltak szerint vezetőtársaira átruházhatja. A vizsgák időszaka: minden tanév május-június hónapja időpontjai: a vizsgák időpontjait az intézményvezető határozza meg 1.3. A vizsgák általános rendje A vizsgára külön jelentkezni nem kell, mert valamennyi jogviszonyban álló tanulóra nézve kötelező. 2. A vizsga menete A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető meg, és legkésőbb tizenhét óráig tarthat Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga adott tanévi feladatlapjainak elkészítési határideje: április 30. A feladatlapok elkészítése a szaktanárok hatásköre. 3

4 A feladatlapokat jóváhagyásuk után a mindenkori 8. évfolyamos tanulói létszámnak megfelelően sokszorosítani kell, plusz 1 1 példányt a vizsgajegyzőkönyvhöz kell csatolni. A feladatlapokat el kell látni az iskola ún. hosszú bélyegzőjével. Az így előkészített feladatlapokat az írásbeli vizsga napjáig a megoldásokat tartalmazókkal együtt biztonságosan elzárt helyen kell tartani. Az írásbeli vizsga megszervezéséhez az intézményvezetőnek, vagy az általa megbízottnak ki kell jelölnie azt az épületrészt (helyiségcsoportot), ahol a vizsgát lefolytatják. Erre a területre a felügyelő tanárokon kívül belépni csak intézményvezetői engedéllyel lehet. A terem ülésrendjét a felügyelő tanár határozza meg úgy, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, vagy segíthessék. A tanulókkal ráíratja kódjaikat a feladatlapra. A vizsga végeztével a kódlistát visszajuttatja őrzési helyére. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális Idő vizsgatantárgyanként 45 perc. Az esetleges rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A vizsgázó csak a feladatlapra készíthet jegyzeteket. A feladatlap megoldásához engedélyezhető segédeszköz (pl.: számológép) használata. Ha a vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre állót meg kell növelni. A 20/2012 (VIII.31) számú EMMI rendelet VI. fejezet 24.pontja 71. (3) szerint: A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az intézményvezető engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. A vizsgák között legalább 30 perc pihenőidőt kell a vizsgázóknak biztosítani. A vizsgázó a vizsga ideje alatt a helyiséget csak indokolt esetben hagyhatja el. A felügyelő tanár addig átveszi feladatlapját, és ahol a vizsgázó abbahagyta a munkát, feljegyzi a távozás és visszaérkezés idejét. Ha a felügyelő tanár a vizsga során szabálytalanságot észlel, elveszi a feladatlapot és ráírja, milyen szabálytalanságot észlelt. Továbbá feljegyzi az elvétel idejét, aláírja, majd visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja a munkát. A szabálytalanság tényéről értesíti az intézményvezetőt, vagy a vizsga lebonyolításáért felelős személyt. A vizsga végeztével a bejelentést ki kell vizsgálni és az alábbi döntést lehet hozni a cselekmény súlyosságának megfelelően: - az adott megoldásokat részben, vagy egészben érvénytelennek nyilvánítják, e részek figyelmen kívül hagyásával értékelik a teljesítményt; A döntést és indokait határozat formájába kell foglalni. A kivizsgáláson a vizsga vezetője (intézményvezető), a felügyelő tanár és a tanuló is jelen van. A vizsga végeztével a felügyelő tanár az átvett feladatlapokat, az intézményvezető a megoldásokat tartalmazó feladatlapokat átadja elbírálás céljából a javító szaktanárnak. 4

5 A javító szaktanár az intézményvezető által megjelölt határidőre elvégzi a feladatlapok értékelését. Az értékelést követően az intézményvezető által megbízott személy a kódlista alapján azonosítja a tanulókat és az osztályozó ívekre felvezeti érdemjegyüket. Az osztályozó íveket a kitöltő, a javító szaktanár és az intézményvezető írja alá Szóbeli vizsga Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három szóbeli vizsga szervezhető. A szóbeli vizsgák alapjai a témák, témakörök. Ezekből egy egy példánnyal rendelkeznie kell a munkaközösségeknek, a vizsgavezetőnek és az adott tanévi 8. évfolyamos osztályfőnököknek. A vizsgáztatás csoportokban történik. Egy vizsgacsoportban (a teremben) legfeljebb hat tanuló lehet jelen. A szóbeli vizsgák sorrendjét tanévenként, az osztálylétszámok függvényében határozzuk meg. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát. Angol nyelv és magyar irodalom vizsga menete: A vizsgázó húz egy témát, szükség esetén kiválasztja a kifejtéshez szükséges segédeszközöket. Ezek meglétéről a kérdező tanár gondoskodik. A tételben szereplő kérdések megoldási sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A gondolkodási idő legalább 30 perc. Ez alatt a vizsgázó jegyzeteket készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni, vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól kaphat segítséget. A feleltetés időtartama 15 percnél hosszabb nem lehet. Ha a vizsgázó a téma kifejtését befejezte, vagy önhibájából nem tudja folytatni, vagy súlyos tárgyi, logikai hibát vét a bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel. A vizsgázót a téma kifejtésében csak súlyos tárgyi, logikai hiba vétésénél vagy a rendelkezésre álló idő elteltével lehet félbeszakítani. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz felelete nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni. Komplex természettudományos vizsga: Két részből áll. Egy elektronikus úton beadandó írásbeli dolgozatból illetve annak prezentálásából. A témaköröket a szaktanárok határozzák meg. Mindkét vizsgarészt külön külön értékeljük. A dolgozat terjedelme nem lehet kevesebb egy A/4-es oldalnál (Times New Roman, 12-es betűtípussal, 2,5cm-es margókkal, maximum 1,3-as sorközzel), mely képeket nem tartalmazhat. A felhasznált forrásokat (internetes is) a tanult módon fel kell tüntetni. A prezentáció lehet Power Point vagy Prezi formátumú. Az időkorlát maximum 6 perc/tanuló. A prezentációt a vizsgázónak pendriveon is el kell hoznia a vizsgára, illetve a megadott határidőig elektronikus úton el kell küldenie az iskolába. A bemutató tárgyi feltételeiről (számítógép, projektor) az intézmény gondoskodik. A vizsga befejeztével a bizottság tagjai rávezetik értékelésüket az osztályozó ívre. 5

6 A vizsganap befejezése után, az értékelések alapján, meg kell állapítani az egyes tanulók érdemjegyeit. A szóbeli vizsgán a szabálytalanságot elkövető vizsgázót az elnök figyelmezteti, hogy a vizsgát befejezheti, de az elért eredményt megsemmisíthetik. (lásd: 2.1.) 3. A vizsga befejezése 3.1. A vizsgán elért teljesítmény értékelése és minősítése Írásbeli vizsga esetén a javítás és értékelés a megoldókulcs (megoldásokat tartalmazó feladatlap) segítségével történik. Ennek használata kötelező, eltérni tőle nem lehet. A javító szaktanár a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színnel megjelöli, és ezek alapján megállapítja az adott feladatra adható pontértéket. Csak egész pontszám adható! A feladatlap javítása után a pontokat összeadja és a maximálisan elérhető pontszámhoz viszonyítva százalékot számít. A tanulói teljesítmény egységes értékelésének elve alapján megállapítja az érdemjegyet. Az angol nyelv és magyar irodalom szóbeli vizsgán a vizsgázó témájának kifejtése után a kérdező tanár és az elnök nullától öt pontig terjedően értékeli saját osztályozó ívén a tanulói teljesítményt. A vizsganap befejeztével a tanulók két pontszámát összeadják. Ez a pontszám az értékelés és minősítés alapja: Az érdemjegy 10 9 pont elérése esetén: jeles; 8 7 pont elérése esetén: jó; 6 5 pont elérése esetén: közepes; 4 3 pont elérése esetén: elégséges; 2 0 pont elérése esetén: elégtelen. A szóbeli vizsgák értékelését összesített osztályozó íven a vizsgát követő öt napon belül nyilvánosságra kell hozni. A komplex vizsgán minden szaktanár érdemjeggyel értékeli az írásbeli dolgozatot. A prezentációt minden a vizsgán jelenlévő szaktanár bizottsági tag egytől öt pontig terjedően értékeli a tanulói teljesítményt. Ezen pontszámok átlagaként alakul ki a prezentáció jegye a szóbeli jegy ezen része a komplex vizsga minden tantárgyánál azonos A vizsgákon elért teljesítmények beszámítása az év végi értékelésbe. Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgák érdemjegyeit témazáró osztályzatként kezeljük. Komplex vizsga esetén az írásbeli dolgozatra és a prezentációra kapott jegy átlaga határozza meg a vizsga tantárgyi jegyét. Bejegyzésük az osztálynapló értékelő részénél a vizsgatantárgyaknak megfelelő tantárgy rovatában szerepel pirossal. A vizsgázó a vizsgakövetelményeket akkor teljesítette, ha valamennyi vizsgatantárgyból legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett. A sikertelen vizsga önmagában nem évfolyamismétlő hatású. 4. A vizsga iratai, iratkezelés A vizsga iratainak számítanak a következők:» írásbeli feladatlapok és azok megoldókulcsai 6

7 » a komplex tárgyból leadott írásbeli dolgozatok» tanulói kódlista» adott tanévi szóbeli témakörök» szóbeli vizsga témakidolgozó lapjai» az elektronikus úton beküldött prezentációk (elektronikusan archiválva)» szóbeli vizsga osztályozó ívei» írásbeli vizsga osztályozó ívei» szóbeli vizsga összesített osztályozó ívei» pótló vizsgát előíró határozatok» a tanévi vizsgabizottságok listája» az esetlegesen elkövetett szabálytalanságok okán hozott határozatok (aláírja az intézményvezető és a vizsgabizottság elnöke)» a csatolt iratok (pl.: kérelmek) Az iratokból legalább két példánnyal kell rendelkezni. Az eredeti iratpéldányok kitöltése nem fakuló és nem radírozható tintával, számítógéppel lehetséges. Az iratokat keletkezési idejük sorrendjében össze kell kapcsolni és tanévenként osztályjelzéssel ellátott dossziéban tárolni, más iskolai iratoktól elkülönítve. A dosszién szerepel az iskola hosszú bélyegzője, az intézményvezető, vagy a vizsga vezetőjének ellenőrző aláírása, valamint a körbélyegző. A vizsgával kapcsolatos valamennyi irat őrzési ideje öt év. 5. Egyéb rendelkezések A kiskorú vizsgázó szülője (gondviselője) a vizsgabizottság döntése ellen benyújtott kérelmével kapcsolatos eljárásrendet a KNT bekezdése szabályozza. Jelen vizsgaszabályzatot elfogadása, illetve jóváhagyása után nyilvánosságra kell hozni. A szabályzat tartalmát minden tanévben ismertetni kell a 8. évfolyamon, illetve későbbi beiratkozás esetén annak alkalmával. A vizsgaszabályzat egy egy példányát el kell helyezni a felsős tanáriban, az irodában és a könyvtárban. 6. Hatályba léptető rendelkezések A vizsgaszabályzat rendelkezései kiterjednek a Czabán Általános Iskola azon 8. évfolyamos tanulóira, akik a vizsgaidőszak teljes tartalma alatt az intézménnyel tanulói jogviszonyban állnak. Kivételt képezhetnek a magántanulói státuszban lévő tanulók. Ugyancsak kiterjed azon pedagógusokra, akik a vizsgák szervezésében, lebonyolításában bármilyen feladatot kapnak. Jelen szabályzat a (rész) tantestület elfogadásával lép hatályba és módosításáig érvényes. Módosítani lehet:» a vizsga lebonyolításában részt vevő munkaközösség(ek),» a (rész) tantestület több, mint felének kezdeményezésére. Módosítani kell: a vizsgák szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos magasabb jogszabályok, vagy az ezt a területet érintő Helyi Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat rendelékezéseinek megváltozása esetén. 7