A FÉNY ÉS A FOTOMORFOGENEZIS
|
|
- László Pásztor
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az elıadás vázlata A FÉNY ÉS A FOTOMORFOGENEZIS A növények direkt hatása a növények növekedésére Fotoreceptorok A vörös fény receptora: a fitokróm rendszer A fitokrómok által szabályozott szignál átviteli folyamatok A növények növekedésének és fejlıdésének szabályozása A fény a fotoszintetizáló zöld növények életében esszenciális tényezı Belsı szabályozás Két, egymással szoros kapcsolatban lévı mechanizmus 1) intracelluláris jellegő genetikai szabályozás 2) intercelluláris hormonális szabályozás. Külsı környezet hatása Esszenciális tényezık Módosító jellegő tényezık A fény a fotoszintetizáló zöld növények életében esszenciális tényezı. A szárazföldi növények alkalmazkodtak a fény maximális hasznosításához. A fényhez való genetikai adaptáció a filogenezis során ment végbe. A fény specifikus hatással van az ontogenezisre is, a teljes génexpresszió csak fény jelenlétében játszódhat le. A növények fejlıdését, morfogenezisét a gének és a környezet - ezen belül elsısorban a fény - határozza meg. 1
2 A növények fényérzékelése Fotomorfogenezis és szkotomorfogenezis A növények érzékelik a fény hullámhosszát a fény intenzitását a fény beesésének irányát A fényérzékelés fontos, mert a fényfeltételek változnak a növekedési és fejlıdési folyamataik megfelelhetnek a változó környezeti feltételeknek. A növények normális fejlıdése fény jelenlétében megy végbe: fotomorfogenezis. A fény hiányában történı fejlıdés: szkotomorfogenezis A sötétben fejlıdött növényen a fény hiányában sajátos morfológiai és fiziológiai jegyek figyelhetık meg: etioláltság jelensége Fényen Sötétben A szkotomorfogenezis a növények életciklusa során természetes körülmények között is megfigyelhetı: még nincs fény (csírázás), már nincs elegendı fény (árnyékolás). A fotomorfogenezissel kapcsolatban alapvetı fontosságú kérdések Milyen a hatékony fény hullámhossza? Milyen fotoreceptorok érzékelik? Milyen a fotoreceptorok természete? Milyen típusai vannak? Melyek a jelátviteli út jellemzıi a fény érzékelésétıl a génexpresszióban bekövetkezı változásokig? Alapvetıen 2 fényreceptort ismerünk: a vörös fény receptorát (fitokróm rendszer) a kék fény és UV-A hullámhossz elnyeléséért felelıs kriptokrómokat. Az UV-B sugárzás érzékelésének mechanizmusa még nem tisztázott. Fotomorfogenezis A fotomorfogenezisben két tényezı nagyon fontos: 1) A hatékony fény hullámhossza 2) A fotoreceptor pigment A növények életciklusa során sokféle fény által meghatározott reakció: a levél felületi növekedése, az internódium megnyúlása, a virágzás, a mag csírázása, az antocianin képzıdés, a fotonasztia stb. Közös jellemzıik: hasonló hullámhosszúságú fény által szabályozottak, közel azonos az akcióspektrumuk. A reakciókban a vörös fény hatásos, amelynek hatásmaximuma 660 nm-nél van. Egy vörös fényt abszorbeáló pigment szerepel ezekben a folyamatokban. A pigment aktiválásához alacsony fényintenzitás és rövid ideig gyakran néhány mp-ig vagy percig tartó besugárzás teljesen elegendı. 2
3 Kísérleti bizonyítékok a fotoreceptor jelenlétére A "Grand Rapids" saláta kísérlet 1. A csírázás akcióspektrumának meghatározásához a "Grand Rapids" saláta változat magját használták. A csírázást stimulálta a 660 nm hullámhoszúságú, vörös fény. A csírázást gátolni lehet 730 nm hullámhosszúságú, sötétvörös fénnyel. A vörös és sötétvörös fény antagonista hatású. Váltakozó vörös (660 nm) és sötétvörös (730 nm) fénnyel történı megvilágítás, majd sötétbe helyezés A csírázás csak azoknál a magvaknál, amelyeknél az utolsó megvilágítás vörös fénnyel (660nm) volt. "Grand Rapids" saláta kísérlet 2. A vörös fény aktiválja a pigmentet, amely azután elıidézi a csírázást. A pigment elveszíti az aktivitását, amikor sötétvörös fényt abszorbeál. A vörös fény a pigmentet sötétvörös fényt abszorbeáló formává alakítja. Az átalakulás reverzibilis. A váltakozó besugárzás hatása: vörös és sötétvörös besugárzással a két pigment forma egymásba átalakítható. A pigment rendszert fitokrómrendszernek (P) nevezzük. Két formája van: P660 (vörös fényt abszorbeáló forma): P R P730 (sötétvörös fényt abszorbeáló forma): P FR Vörös fény Távoli vörös Sötétben nıtt növényben, vagy magban: a fitokróm P660 forma. Napfényben (vörös+sötétvörös): A P660 P730 átalakulás egyensúlya jobbra tolódik, mivel kisebb energiát igényel, mint a fordított folyamat. A fitokróm formák abszorpciós spektruma Átfedıdés nagyobb részt a vörös tartományban. Mindkettı jelen van, vörös fény hatására a P660 legnagyobb része átalakul P730 formává, de valamennyi P730 is átalakul. Vörös fény hatására az össz-fitokróm 85 %-a P730 forma. Sötétvörös fény hatására az összfitokróm 97 %-a P660 forma. De mindkét forma abszorbeál a kék tartományban is.. A P730 forma a fiziológiailag aktív forma!!!! 3
4 Fitokrómok Felépítés: Kék színe van, és minden molekula két részbıl áll, egy proteinbıl és egy nem protein, fényabszorbeáló részbıl: kromofór csoport + fehérje Kromofór-csoport: fitokromobilin, nyílt láncú tetrapirrol A fitokróm egy dimer: két apopeptidbıl épül fel. A fitokróm szerkezete Oldható fehérje, móltömege: 250 kda. Mindkét alegység két komponensbıl épül fel az apoproteinbıl és a kromofór csoportból. A kromofór csoport kémiailag és spektrális sajátosságok tekintetében hasonló az állatok epefestékéhez és egyes algák pigmentjeihez, a fikobilinekhez. Az apoprotein monomer 125 kda. apoprotein+kromofór= holoprotein. 1 apoprotein monomerhez 1 kromofor csoport (fitokromobilin) kapcsolódik.. A fitokróm dimer két monomerje egyenként a kromofort kötı (A) domainból és a kisebb kromofórt nem kötı domain-ból áll (B). A fény hatására történı transzformáció Kromofór csoport cisz/transz fotoizomerizációja A protein konformáció változása A fitokróm szintézis lokalizációja A fitokróm apoprotein a sejtmagban kódolt. A fitokromobilin a plasztiszban szintetizálódik. A szintézis útja a klorofillok szintézisútjával kapcsolt: 5-aminolevulinsavból indul ki, a klorofill bioszintézis út elágazásaként. Az apoportein és fitokromobilin a citoszolban egyesül autokatalitikus folyamatban holoproteinné. 4
5 A fitokrómokat kimutatni. A fitokrómok kimutatása a szövetekben a szövetekben spektrofotometriásan lehet A fitokróm szine átfedıdik a klorofilléval, ezért a zöld szövetekben a kimutatása nehéz. Sötétben nıtt növényekben, ahol nincs klorofill, a fitokróm jól kimutatható. A fitokrómok lokalizációja a sejtekben és a szövetekben Az etiolált csíranövényekben a legnagyobb mennyiségben a merisztematikus régióban fordul elı: apikális merisztéma és gyökér. Fiatal differenciálatlan szövetekben fordul elı nagy mennyiségben, ahol a mrns a legnagyobb mennyiségben van jelen és a promoterek legaktívabbak. Erıs korreláció van a fitokróm koncentráció és dinamikus fejlıdésre képes sejtek között, ami azt jelzi, hogy a fejlıdési változásokban fontos szerepe A fitokrómok két csoportját azonosították A fitokróm legnagyobb mennyiségben az etiolált csíranövényekben van jelen. Nagyok kevés van jelen a zöld szövetekben. Az etiolált és a zöld szövetekbıl izolált formák moltömege különbözik: Fitokróm I és Fitokróm II típusok. A Fitokróm I mennyisége a sötétben nıtt csíranövényekben 9-szer nagyobb, mint a Fitokróm II típusénak. Fényben nıtt csíranövényekben a két típus mennyisége hasonló. Az Fitokróm I. típus az ún. I. típusú (fotolabilis fitokrómtól függı) reakciókat szabályozza (pl. a CAB, a RBCS,FED-1 gének fényindukálta expressziója, valamint a pigmentképzés). A Fitokróm II. típus az ún. II. típusú (fotostabil fitokrómtól függı) reakciókat (ilyenek a fényen nıtt növények reakciói). A két fitokróm típus fehérje része különbözik. Fiziológiai válaszok Csírázás Virágzás Fotomorfogenezis levélnövekedés kloroplasztisz fejlıdés szár megnyúlás 5
6 A fitokrómok által szabályozott szignál átviteli folyamatok A reakciók megkülönböztetése: 1) Fotomorfogenetikus 2) Fotoperiódikus hatások alapján 3) Az indukcióhoz szükséges vörös fény intenzitása szerint Az indukcióhoz szükséges vörös fény mennyiségét mol m -2 egységekben mérik. Minden reakciónál a megvilágítás erısségének a nagysága jellemzı, e felett a reakció mértéke arányos a fényintenzitással. A határérték nagyon különbözı!! A fitokróm által szabályozott folyamatok Válaszok a besugárzás intenzitása szerint: Nagyon kis besugárzási reakció, VLFR (very-low fluence response) 0,1nmol m -2 (de-etioláció, nem reverzibilis!) Kis besugárzási reakció, LFR (low-fluence response) 1µmol m -2 (pl. csírázás, reverzibilis hatás!) Nagy besugárzási reakció, HIR (high-irradiance response) 10 mmol m -2 (hipokotil növekedés gátlás) Nagy besugárzási reakció, HIR (high-irradiance response) Kis besugárzási reakció, LFR (low-fluence reponse) Fényintenzitás: 10 mmol m -2 Küszöbérték: 1µmol m-2 s-1, (pl. csírázás, reverzibilis hatás!) Telítıdik 1000 µmol m 2-nél. A legtöbb red/far-red fotoreverzibilis válasz ide tartozik pl. a saláta csírázása. Akcióspektrum: Az LFR akció spektrumok fı csúcsa a csírázás stimulációhoz 660 nm-nél és a gátlása pedig 720 nm-nél van. Válaszreakciók Antocián szintézis kétszíkő csíranövényekben Hipokotil megnyúlás gátlása etiolált csíranövényekben (saláta, mustár, petunia) Virágzás indukció (Hyoscyamus) Sziklevél növekedés (saláta) Etilén termelés (gyapot) HIR akcióspektrum maximuma a távoli vörösben és az UV-A tartományban van. 6
7 A zöld növények HIR Akció spektruma Az etolált csíranövények HIR válaszaa folyamatos vörösön túli sugárzásra gyorsan csökken, amint a csíranövények zöldülnek. A hipokotil növekedés gátlásának akcióspektruma Fényen nıtt növényekben a HIR akció spektrumban csak egyetlen csúcs van: a vörös tartományban, hasonlóan a LFR válaszokhoz A változó fényviszonyokhoz való alkalmazkodás Természetes feltételek között: Változások a fényintenzitásban és a vörös/sötérvörös fény arányában Az etiolált csíranövények HIR távoli vörös fényre adott válasza a Fitokróm I nagyon labilis pooljának a csökkenésével áll összefüggésben. A zöld növények vörös fényre adott válaszát pedig a Fitokróm II közvetíti. Az R:FR arány és az árnyékolás A fitokrómok lehetıvé teszik, hogy a növények képesek legyenek érzékelni a többi növényt és az árnyékfényt. Árnyékkerülési stratégia: A szár növekedéssel reagálnak az árnyékolásra Ha növekszik az árnyék, a R/FR arány csökken. A nagyobb FR fény hatására a Pfr átalakul Pr formává, és a Pfr/összP csökken. Ha a fény növények árnyékban nınek (alacsony Pfr/összP arány) nagyobb mértékő szármegnyúlást mutatnak, magasabbra nınek. Nem igaz ez az un. árnyéknövényekre, amelyeknél ha a Pfr/Pössz növekszik a szármegnyúlás nem csökken. Fénynövények, ill. árnyékkerülı növények árnyékban a szerves anyagokat a gyors növekedésre allokálják. Elıny: a fotoszintetikusan aktív sugárzás hatékony kihasználása. Az ára: az internódium megnyúlás rendszerint redukált levél területet és redukált hajtásképzıdést von maga után. A szomszéd növény és az egyedsőrőség érzékelése Egyedek közötti kompetíció A szomszéd növény érzékelése a visszaverıdı vörös fény alapján A fitokróm segítségével Alacsony LAI-nál a a horizontálisan elhelyezkedı levelekre PAR besugárzást a szomszédos egyed nem befolyásolja. A függılegesen elhelyezkedı szár esetében a beesı távoli vörös fény fluxusa a LAI növekedésével növekszik 1-nél nagyobb LAI mellett csökken mind a kék, mind a vörös fény fluxusa 7
8 R/FR arány változása: nyiladék benépesülés A szomszéd érzékelése A szomszéd egyed detektálása Ökológiai és agro-ökológiai jelentısége is van. Nagy elsıdleges produktivitású környezetben az egyed számára alapvetı fontosságú, hogy az egyedsőrőségnek megfelelı morfológiai választ adjon (fotomorfogenetikus plaszticitás). A szomszéd egyedek közötti fotomorfogenetikus jelzırendszer biztosítja a populáció méret - denzitás egyensúlyát. Ez a stabilizációs mechanizmus alakítja ki a monokultúrák termés - denzitás viszonyát, azaz meghatározza a területegységre elhelyezhetı optimális növényszámot. A levelek alvó mozgását fitokróm szabályozza F:FR arány és a csírázás Néhány növényfajnál a fényminıség befolyásolja a csírázást. Nagy magvú fajok: késleltetett csíranövény növekedés sötétben (talajfelszín alatt) és nem igényelnek fény a csírázáshoz. Niktinasztia: cirkadián ritmus, a fény szabályozza. A levelek/ vagy levélkék nappal horizontálisan helyezkednek el, éjszaka pedig vertikálisan egymáshoz simulnak. Mimosa, Albizia fajok Oka: ritmikus turgor változás a pulvinus sejtekben, a levélnyél alapjánál. Kis magvú fajok (pl. füvek) fényt igényelnek a csírázáshoz, sok közülük fény hiányában nyugalmi állapotban marad, hidratált állapot ellenére is, ha a talajban van eltemetve. Ha a talaj felszín közelében vannak a magvak és lombkorona által árnyékolt helyzetben (alacsony R/FR) vannak, a csírázásuk gátlódik. 8
9 Niktinasztia A levélalapnál a pulvinus ellenkezı oldalán lévı sejtek (ventrális és dorzális motorikus sejtek) turgor változásaival magyarázható. A turgor változás a dorzális és ventrális sejtek plazmamemránján keresztül történı a K + és Cl ionfluxustól függ. A levelek kiterülnek, ha a dorzális motorikus sejt ionokat akkumulál, amit vízfelvétel követ, a sejtek megduzzadnak, miközben a ventrális motorikus sejtek ionokat veszítenek és zsugorodnak. A levelek összecsukódásakor az ellenkı változások játszódnak le. Niktinasztia Ha a ritmus inicializálódott a levelek nyitódásának és záródásának a ritmusa megmarad állandó sötétben A ritmus fázisát különbözı külsı tényezık eltolhatják: pl. vörös és kék fény A fény közvetlenül hatással van a mozgásra: a kék fény stimulálja a zárt levelek nyitódását A vörös fény sötétet követıen a levelek záródását váltja ki. A levelek 5 percen belül záródni kezdenek, amikor sötétbe kerülnek és 30 percen belül bezáródnak. A távoli vörös fény a vörös fény hatását kioltja: fitokróm közvetíti a választ. Gyors fitokróm által közvetített fény válasz. A fitokróm szint szabályozása A fitokrómot egy multigén család kódolja: PHY (pl. a zab nukleáris genom legalább 4 fitokróm gént, ez.arabidopsisé 5 fitokróm gént tartalmaz). A géneket PHYA, PHYB, PHYC, PHYD és PHYE jelöléssel különböztetjük meg. A PHY gének genomikus DNS-ének szekvencia vizsgálata virágos és alacsonyabbrendő növényekbıl is megtörtént, és érdekes filogenetikai következtetéseket tett lehetıvé. Az apoprotein (kromofor nélkül): PHY, A holoprotein (apoprotein+kromofor): phy A kódolt aminósavszekvencia a zárvatermık esetében 3 alapvetı fitokróm protein meglétére utal, a phya, phyb és phyc esetében egyaránt divergens, mintegy 50 % homológiával. A gének valószínőleg génduplikációval keletkeztek. Elıször a (PHYA + PHYC) és PHYB alcsoportok, majd a PHYA és PHYC alcsoportok divergáltak, ez utóbbiak a virágos növények kialakulása körül. A PHY gének két fitokróm típust kódolnak Az expressziós mintázat alapján: a PHY géncsalád vagy I. vagy II.tipusú fitokrómok szerint csoportosítható. A PHYA az egyetlen gén, amely a Fitokróm I típust kódolja. A PHYA gén a transzkripciót tekintve a sötétben nıtt csíranövényekben aktív, de a fény az expresszióját erısen gátolja az egyszikőekben. a kétszikőekben kisebb mértékő a gátlás. Sötétben nıtt zab-ban a vörös fény csökkenti a fitokróm szintézist mert a Pfr forma a saját génjének az expresszióját gátolja. A PHYA mrns labilis, így ha az etiolált zab csíranövényeket fényre tesszük a PHYA mrns gyorsan eltőnik. Kétszíkőekben a fény hatása a PHYA átírására kevésbé drasztikus. A phya mennyiségét a fehérje lebontás is szabályozza. A Pfr forma fehérje részét PfrA-nak nevezik, ami szintén labilis. 9
10 Az egyszíkőekben gyorsan eltőnik a fitokróm I típus fényen, mert 1) gátlódik a transzkripciója, 2) a PHYA mrns degradálódik, mert labilis és 3) proteolízis játszódik le. A géncsaládból a többi gén PHYB PHYE kódolja a fitokróm II. típust. Zöld növényekben kimutathatók, de jelen vannak az etiolált csíranövényekben is. Különbség a PHYA-tól: A mrns-ük expressziója fényen nem változik jelentısen és a phyb-phye fehérjék stabilabbak a Pfr fromában, mint a phya A Pfr forma fehérje (PfrA) része labilis, destrukciójában az ubiquitinnek van szerepe. Az ubiquitin egy kis móltömegő polipeptid amely képes a fehérjéhez kovalensen képes kötıdni és a nagy proteolitikus komplex a proteasoma felismerı helyeként mőködik. A kétszikőekben csak kis mértékben csökken a phya mennyisége fényen a proteolízis miatt. A fitokróm molekulák és típusok közötti kölcsönhatások modellje A fotomorfogenezisben nemcsak a fitokrómrendszernek van szerepe A besugárzás hatása arányos az energia nagyságával: 1) kis energiareakciónak (KER): fitokrómok De: 2) számos reakcióválaszt relatíve hosszú ideig tartó (több óráig), ill. relatíve nagy fényenergiával való besugárzás hoz létre. Nagy energiareakció (NER): kriptokrómok Ezekben a kék és a sötétvörös fény hatásos. A kék fény esetében is megfigyelhetı a membránra gyakorol gyors hatás (H + extruzió, plazmamembrán ATPáz stimulálása), valamint genetikai szintő hatás. 10
11 Kriptokróm A NER fotoreceptor pigmentje az egész növényvilágban általánosan elıforduló pigment, elnevezése arra utal, hogy elıször alacsonyabbrendőeknél (kriptogámoknál) mutatták ki, valamint arra, hogy a molekula kémiai szerkezetét még nem ismerjük ("cryptic nature"). Általában flavinokra gondolnak, de karotinoidok is potenciális kromofor jelöltek. Legalább 3-féle kék fény receptort azonosítottak. A NER hatására létrejött reakciókat három csoportba oszthatjuk: 1. A NER-nek kizárólagos szerepe van a növekedés szabályozásában. Pl. a saláta csíranövény hipokotiljának növekedésére a vörös fény hatástalan, de a hosszabb ideig tartó kék vagy sötétvörös besugárzás gátolja. A napfény gátló hatása ebben az esetben a kék sugarak hatásával kapcsolatos és nem a vörösével. 2.A NER ellentétes hatású a rövid ideig tartó vörös megvilágítással. Pl. a saláta csíranövény hipokotilkampójának kiegyenesedését a rövid ideig tartó vörös fény gátolja, a kék fény serkenti. 3. Hosszabb ideig tartó kék fény ugyanolyan hatású, mint a rövid ideig tartó vörös fény. Pl. a fehér mustár sziklevelének kiterülése és néhány fajnál az internódium megnyúlásának gátlása. Mivel a fitokróm is abszorbeálja a kék fényt a reakcióválasz lehet a fitokróm, vagy a kriptokróm, vagy mindkettı által szabályozott. A kék fény receptorai A kék fény elnyeléséért felelıs receptorok nm és nm is abszorbeálnak A kék fény receptorai:kriptokrómok zavaró, hogy a fitokrómok szintén abszorbeálnak kék tartományban!!! 1.Kriptokróm-1 (CRY1) mikrobiális DNS-fotoliázhoz hasonló 2.Kriptokróm-2 - Hipokotil növekedés szabályozása, kis fényintenzitás mellett 3.Fototropin (domének: szerin-treonin kináz, fény, -oxigén, feszültség-érzékeny (LOV) domén) Az elızıek a hipokotil megnyúlás gátlását, a virágzást ill. a fotoperiodiszmust szabályozzák. 4.Zeaxantin-violaxantin rendszer sztómanyitódás 11
12 .Zeaxantin-violaxantin rendszer A zárósejtek a kék fényt a zeaxantin foton abszorpcióján keresztül érzékelik. A fény és a hormonok hatása a sztómákra és a zárósejtekre Vörös és kék fény hatása: Malátképzıdés Plazmalemma ATP-áz aktivitás (protonpumpa) Auxinok hatása: Protonpumpa Anion csatorna H+-ATPáz aktiválódás K + influx stb. sztómanyitódás Abszcizinsav hatása Ca 2+ -influx csatorna Citoszol Ca 2+ K+ -influx csatorna A kék fény receptorai: kriptokrómok 12
13 UV-B fotoreceptor Sok olyan reakcióválasz van a növényeknél, amelyet az UV sugárzás idéz elı. A kék fény fotoreceptora mellett, amely az UV-A tartományt is abszorbeál ( nm), megkülönböztetünk egy UV-B fotoreceptort is, amely az UV-B hullámtartományt ( nm) abszorbeálja. Az UV-B tartomány specifikus, de nem szükségszerően károsító hatású a növényekre, pl. a pigmentképzésben és a növekedés szabályozásában. A specifikus UV-B hatás megjelenése a fitokróm és a kék fény fotoreceptor szimultán aktivációjától függ. A vörös és a 312 nm hullámhosszúságú UV fény szinergista az antocianin szintézisében. 13
A FÉNY ÉS A FOTOMORFOGENEZIS
Fotomorfogenezis A fény direkt hatása a növények növekedésére és fejlıdésére A FÉNY ÉS A FOTOMORFOGENEZIS A fény a fotoszintetizáló zöld növények életében meghatározó környezeti tényezı. A szárazföldi
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Auxinok Előadás áttekintése 1. Az auxinok felfedezése: az első növényi hormon 2. Az auxinok kémiai szerkezete és
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gibberellinek és citokininek Előadás áttekintése 1. Gibberellinek: a növénymagasság és csírázás hormonjai 2. A gibberellinek
RészletesebbenSzaller Vilmos FŐKERT Nonprofit Zrt. FŐKERT Konferencia december 6.
Szaller Vilmos FŐKERT Nonprofit Zrt FŐKERT Konferencia 2018. december 6. A növényeket sokféle hatás éri: biotikus stressz (betegségek, kártevők) abiotikus stressz (környezeti hatások hőmérséklet, víz,
RészletesebbenFotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége
Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D
RészletesebbenFotoszintézis. fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella. Sötétszakasz - sztróma
Fotoszintézis fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella Sötétszakasz - sztróma A növényeket érı hatások a pigmentösszetétel változását okozhatják I. Mintavétel (inhomogén minta) II.
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
Részletesebben80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november
80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia 2009. november 13-14. NÖVÉNYÉLETTAN I 2009/10. tanév 1. félév Vízforgalom 1. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai.
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenA FITOKRÓM B FOTORECEPTOR SZEREPE A VIRÁGZÁS FOTOPERIODIKUS SZABÁLYOZÁSÁBAN. Hajdu Anita. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
A FITOKRÓM B FOTORECEPTOR SZEREPE A VIRÁGZÁS FOTOPERIODIKUS SZABÁLYOZÁSÁBAN Hajdu Anita Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Témavezető: Dr. Kozma-Bognár László - tudományos főmunkatárs Biológia Doktori Iskola
RészletesebbenFénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú
RészletesebbenA szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése. Kiss Erzsébet Kovács László
A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése Kiss Erzsébet Kovács László Bevezetés Nagy gazdasági gi jelentıségük k miatt a gyümölcs lcsök, termések fejlıdésének mechanizmusát
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése A tantárgy keretében megtárgyalandó ismeretkörök A félév elfogadásának feltételei, követelmények
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenA fitokróm fotoreceptorok irányította jelátvitelben szerepet játszó transzkripciós faktor funkcionális vizsgálata
A fitokróm fotoreceptorok irányította jelátvitelben szerepet játszó transzkripciós faktor funkcionális vizsgálata Doktori (Ph.D.) értekezés Készítette: Viczián András Témavezető: Dr. Nagy Ferenc Magyar
RészletesebbenA citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
RészletesebbenA FITOKRÓM B FOTORECEPTOR SZEREPE A NÖVÉNYI CIRKADIÁN ÓRA ÉS RITMUSOK SZABÁLYOZÁSÁBAN. Ph.D. értekezés. Palágyi Andrea
A FITOKRÓM B FOTORECEPTOR SZEREPE A NÖVÉNYI CIRKADIÁN ÓRA ÉS RITMUSOK SZABÁLYOZÁSÁBAN Ph.D. értekezés Palágyi Andrea Témavezető: Dr. Kozma-Bognár László Biológia Doktori Iskola, SZTE TTIK MTA Szegedi Biológiai
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenPh.D. értekezés tézisei A FITOKRÓM B FOTORECEPTOR SZEREPE A NÖVÉNYI CIRKADIÁN ÓRA ÉS RITMUSOK SZABÁLYOZÁSÁBAN. Palágyi Andrea
Ph.D. értekezés tézisei A FITOKRÓM B FOTORECEPTOR SZEREPE A NÖVÉNYI CIRKADIÁN ÓRA ÉS RITMUSOK SZABÁLYOZÁSÁBAN Palágyi Andrea Témavezető: Dr. Kozma-Bognár László Biológia Doktori Iskola, SZTE TTIK MTA Szegedi
RészletesebbenDoktori (PhD) értekezés
Doktori (PhD) értekezés AZ UV-B JELÁTVITEL MOLEKULÁRIS GENETIKAI VIZSGÁLATA ARABIDOPSIS THALIANABAN: AZ ANAC13 TRANSZKRIPCIÓS FAKTOR SZEREPÉNEK JELLEMZÉSE Sáfrány Judit Budapest 2011 1 A doktori iskola
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenLátás. Látás. A környezet érzékelése a látható fény segítségével. A szem a fényérzékelés speciális, páros szerve (érzékszerv).
Látás A szem felépítése és működése. Optikai leképezés a szemben, akkomodáció. Képalkotási hibák. A fotoreceptorok tulajdonságai és működése. A szem felbontóképessége. A színlátás folyamata. 2014/11/18
RészletesebbenA LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA. A szem törőközegei. D szem = 63 dioptria, D kornea = 40, D lencse = 15+
A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani sötétben kivilágított hálóval, vonalakkal, ütőkkel és labdával? A szem törőközegei
RészletesebbenDebreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenMágneses módszerek a mőszeres analitikában
Mágneses módszerek a mőszeres analitikában NMR, ESR: mágneses momentummal rendelkezı anyagok minıségi és mennyiségi meghatározására alkalmas analitikai módszer Atommag spin állapotok közötti energiaátmenetek:
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenApoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenDoktori (Ph.D.) értekezés. Terecskei Kata
Doktori (Ph.D.) értekezés Terecskei Kata Biológia Doktori Iskola Szeged 2013 Egy kis GTP-kötő fehérje szerepe a növényi cirkadián óra, stressz-válaszok és a fényfüggő endoreduplikáció szabályozásában Doktori
RészletesebbenMi jellemző a növényi növekedésre Fitokrómok spektrumai Ti-plazmid NOD gének szerepe Paál kísérletek
1. Mi jellemző a növényi növekedésre: az egyed élete során lejátszódó mennyiségi és minőségi változásokat foglalja magába. A növekedés és differenciálódás együttesen eredményezi a fejlődést, ami a növény
RészletesebbenAz eukarióta sejt energiaátalakító organellumai
A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenLÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ
LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC A növény szerepe a talajnövény-légkör rendszerben I.
RészletesebbenFloem-transzport. Az asszimilátumok szállítása a képzıdés és a felhasználás helye között a háncsban történik. A floem legfontosabb elemei:
Floem-transzport Az asszimilátumok szállítása a képzıdés és a felhasználás helye között a háncsban történik. A floem legfontosabb elemei: - Rosta elemek rostacsı elem (zárvatermık) rostacsı rostasejt (nyitvatermık)
RészletesebbenNano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek
Részletesebben2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül
2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenAz ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika
Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
Részletesebben5.9 A PHYA cirkadián kifejeződésének szövetspecifikus megjelenése AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A fotoreceptorok szövetspecifikus
TARTALOMJEGYZÉK RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...3 1. BEVEZETÉS...5 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...8 2.1 Cirkadián rendszerek...8 2.1.1 A cirkadián ritmusok jellemző paraméterei...8 2.1.2 A cirkadián rendszerek tulajdonságai...9
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenA napenergia alapjai
A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát
Részletesebben1D multipulzus NMR kísérletek
D multipulzus NMR kísérletek Rohonczy János ELTE, Szervetlen Kémia Tanszék Modern szerkezetkutatási módszerek elıadás 202. . Protonlecsatolt heteronukleáris mérések Elv 3 C mag detektálása alatt a protoncsatornán
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
RészletesebbenAZ ELÉRT EREDMÉNYEK Új mutáns allélek ismert óragénekben
Az F047013 számú OTKA pályázat zárójelentése Növényi cirkadián óra-komponensek azonosítása és funkcionális jellemzése Dr. Kozma-Bognár László MTA SZBK Növénybiológiai Intézet ELŐZMÉNYEK A legkülönbözőbb
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Atom- és molekula-spektroszkópiás módszerek Módszer Elv Vizsgált anyag típusa Atom abszorpciós spektrofotometria (AAS) A szervetlen Lángfotometria
RészletesebbenA BAKTERIORODOPSZIN. Péter Imre AINLHQ
A BAKTERIORODOPSZIN Péter Imre AINLHQ BEVEZETÉS A napfény energiáját az élőlények (növények, algák) egy bonyolult folyamat, a fotoszintézis során alakítják át és tárolják. Létezik egy baktérium, a Halobacterium
RészletesebbenMembránpotenciál, akciós potenciál
A nyugalmi membránpotenciál Membránpotenciál, akciós potenciál Fizika-Biofizika 2015.november 3. Nyugalomban valamennyi sejt belseje negatív a külső felszínhez képest: negatív nyugalmi potenciál (Em: -30
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenIntracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011
Intracelluláris ion homeosztázis I.II. Február 15, 2011 Ca 2 csatorna 1 Ca 2 1 Ca 2 EC ~2 mm PLAZMA Na /Ca 2 cserélő Ca 2 ATPáz MEMBRÁN Ca 2 3 Na ATP ADP 2 H IC ~100 nm citoszol kötött Ca 2 CR CSQ SERCA
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenSejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet
Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás
RészletesebbenAsztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal
RészletesebbenFluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek
Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek 2012. 11. 08. Fotonok és molekulák ütközése Fény (foton) ütközése a molekulákkal fényszóródás abszorpció E=hν
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenÁtmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi
Átmenetifém-komplexek ESR-spektrumának jellemzıi A párosítatlan elektron d-pályán van. Kevéssé delokalizálódik a fémionról, a fém-donoratom kötések meglehetısen ionos jellegőek. A spin-pálya csatolás viszonylag
RészletesebbenIn vivo szövetanalízis. Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra
In vivo szövetanalízis Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra In vivo képalkotó rendszerek Célja Noninvazív módon Biológiai folyamatokat képes rögzíteni Élő egyedekben
RészletesebbenDózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű
RészletesebbenRészletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025)
Részletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025) A pályázat megvalósítása során célunk volt egyrészt a molekulák asszociációjának tanulmányozására
RészletesebbenFöldminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás
Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés
RészletesebbenElektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András
Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András Témák Membrántranszport folyamatok Donnan egyensúly Nyugalmi potenciál Ioncsatornák alaptulajdonságai Nehézségi fok Belépı szint (6 év alatt is) Hallgató
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenNövénybiológia MSc 1. elıadás. Szignál-transzdukció
Növénybiológia MSc 1. elıadás Bevezetés a kurzus témáiba. A növény egyedfejlıdése és környezetével való kapcsolata során a külsı és belsı (hormonális) tényezık hatására bekövetkezı fiziológiai változások
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
RészletesebbenGyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
RészletesebbenLED világítástechnika alkalmazása a növénytermesztésben Harnos Noémi
LED világítástechnika alkalmazása a növénytermesztésben Termőtalaj, víz, levegő, tápanyag, hőmérséklet. NASA Hosszú űrutazások lehetővé tétele: friss élelem és oxigén Cél: zárt rendszerű bioregeneratív
Részletesebben