MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! Szám: /1967. A MINŐSÍTÉS MEGSZŰNT az é v i lxv. TV árafigyelemel A FEGYELMI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályonkívülhelyezve:BM10-270/ é n ÁBTL / 1967 /1

2 BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI H A SZN Á LA TR A! Szám: /1967. Jóváhagyom : BENKEI ANDRÁS s. k., belügym iniszter A FEGYELMI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. A FEGYELMI BIZOTTSÁG MEGSZERVEZÉSE A B elügym inisztérium hivatásos személyi állom ánya által elkövetett fegyelm i vétségek, szabálysértések és b ű n te tte k elbírálásában, a jog sértések és szabályszegések m egelőzésére, csökkentésére irányuló nevelő m unkában fokozottabban érvényre kell ju tta tn i a kollektívák közrem űködését. Ennek érdekében a fenyítés kiszabására jogosult vezető, parancsnok (továbbiakban: vezető) a kivizsgált ügyet, am ely elbírálásánál a kollektíva segítségét, nevelőerejét k ívánja igénybe venni, a fegyelm i bizottság elé u ta lh a tja. A B elügym inisztérium h i vatásos állom ányának fegyelm i szabályzata 92. p o n tjá n a k rendelkezéseire figyelem m el a rendőrség, a korm ányőrség és a tűzoltóság szerveinél feb ru ár 15-től fegyelm i bizottságok létrehozását elrendelem. 1. Á llandó fegyelm i bizottságot kell szervezni: BM csoportfőnökségeken, BM önálló osztályokon, BM T itkárságon, BM K orm ányőrségnél, m egyei (budapesti) rendőrfőkapitányságokon, rendőrkapitányságokon, BM tanin tézetein él (külön a törzsnél és külön a hallgatóknál. 1 ÁBTL / 1967 /2

3 A 6 hónapnál rövidebb tanfolyam on a h allgató knál bizottsá got szervezni nem kell.) T űzrendészet Országos Pk-n. megyei (budapesti) és budapesti k erü leti tűzrendészeti parancsnokságokon. 2. Állandó bizottságot lehet létrehozni a felsoroltakon kívül olyan szervnél is. ahol az állom ány létszám a a 30 főt m eghaladja. A m ennyiben a személyi állom ány létszám a indokolttá teszi, több állandó bizottság is szervezhető. Pl.: a m egyei budapesti rendőrfőkapitányságok az egyes szakszolgálati ágak rendőri, állam biztonsági, vagy bűnügyi, közrendvédelm i állom ánya részére. Az állandó bizottság m ellett egy-egy speciális ügy tárg y alására ideiglenes jelleggel is létrehozható bizottság. Egy adott ügy tárg y alására ideiglenes jelleggel annál a szervnél is létrehozható bizottság, ahol a létszám a 80 főt nem haladja meg. Ebben a p ontban m egjelölt bizottságok létrehozását az 1. p on t ban felsorolt szervek vezetői engedélyezhetik. 3. A rendőrkapitányság, s ezzel azonos vagy alacsonyabb hatáskörű szervnél beosztott főtisztek ügyében a m agasabb szervnél m ű ködő bizottság já r el. A B udapesti R endőrfőkapitányságon a fő tisztek és parancsnoki beosztásban lévő tisztek ügyében a köz ponti fegyelm i bizottság, míg a beosztott tisztek ügyében az érin te tt osztályon, illetőleg a k erü leti rendő rk ap itán y ság o n szerve zett fegyelm i bizottság já r el. 4. A ren d ő rfőkapitányság vezetője, s vele azonos vagy m agasabb beosztású vezető és tábornok ügyében a bizottság létrehozásának jogát m agam nak tarto m fenn. A fe n t em lített vezetők, helyetteseinek ügyében eljáró bizottsá got az illetékes m iniszterhelyettes, főcsoportfőnök bízza meg. 5. A zoknál a szerveknél, ahol állandó bizottságot kell létrehozni, a szerv vezetője az illetékes pártszervezet vezetősége vélem é nyének figyelem be vételével az állom ány létszám ától függően 6 9 bizottsági t agot bízzon m eg 2 évi id ő tartam ra. A bizottsági tagokat úgy kell kiválasztani és m egbízni, hogy lehetőleg m inden szakterü let, rendfokozati csoport (főtiszt, b e osztott tiszt, tiszthelyettes, irodai) képviselve legyen. A bizott sági tagok között 2-3 olyan vezető beosztású főtiszt, tiszt le gyen, aki az elnöki teendők ellá tásá ra alkalm as. T an in tézetek nél a hallgatói fegyelm i bizottság elnöke ta n á r legyen. A bizott sági tagok m egbízása a tan év idejére szól. 2 ÁBTL / 1967 /3

4 6. A bizottság tagja lehet, aki szolgálatban és szolgálaton kívül példam utató, élvezi a közösség bizalm át. Nem lehet tagja, aki büntető, Vagy fegyelm i eljárás alatt áll, vagy érvényben lévő fenyítése van. A bizottság azon tagját, aki e felad atát hanyagul látja el. vagy m egbízatására m é ltatla n n á v á lt, le kell váltani. A bizottsági ta gok létszám ában beállott csökkenést 30 napon belül ki kell egészíteni. A bizottság tag jait 2 év le já rta u tán újból meg lehet bízni. 7. A fegyelm i bizottság elé az a feny ítési jo gkö rrel rendelkező ve zető u talh at ügyet, aki a bizottság létrehozására jogosult. A m ennyiben e jogkörrel nem rendelkező vezető valam ely beosz to ttjá n a k ügyét fegyelm i bizottság elé k ívánja vinni, javaslatát az illetékes vezetőhöz terjessze fel. 8. A szerv vezetője az alárendeltségében m űködő fegyelm i bizott ság tevékenységét, az ügyben' k eletk ezett ira to k a t köteles ellenőrizni. H a a bizottság m unkájában eljárási, vagy tartalm i hiányosság m erül fel, köteles azok m egszüntetésére intézkedni. II. A FEGYELMI BIZOTTSÁG FELADATA ÉS A BIZOTTSÁG ELÉ UTALHATÓ ÜGYEK 9. A fegyelm i bizottság felad ata: a kivizsgált és a vezető által rendelkezésre bocsátott iratok alapján az érdekelt szem élyek részvételével az ügy bizottsági ülésen tö rtén ő letárgyalása, a vizsgálati irato k és a tárg y alás alap ján az ügy érdem i elbírá lá sá ra ja v asla t előterjesztése a szerv vezetőjéhez, a tárg y alt bűntettek, fegyelm i vétségek és szabálysértések elkövetését kiváltó okok, az elősegítő körülm ények feltárása, ezek elem zése és m egszüntetésük érdekében teendő intézkedések m eghatározása, hogy m űködésével növelje a szem élyi állom ány kollektív fe lelősségérzetét, fokozza ak tív részvételét a fegyelem re neve lés eredm ényeinek biztosításában. Segítse elő a vezető nevelő megelőző m unkáját, a szem élyi állom ány erkölcsi, fegyelm i helyzetének további szilárdítását. ÁBTL / 1967 /4 3

5 10. A bizottság elé a jogszabályok, vagy a Fegyelm i Szabályzat rendelkezései alapján kivizsgált olyan ügyeket kell utalni, am elyek súlyosságuknál vagy gyakoriságuknál fogva sértik a szolgálati rendet és fegyelm et, a szocialista erkölcs szabályait, am elyeknek bizottsági ülésen a közösség közrem űködésével tö r ténő m eg tárg yalása alkalm as az elkövető és az állom ány nevelésére; segíti a fegyelm i vétségek, szabálysértések és bűntettek megelőzését. 11. A szerv vezetője a Fegyelm i Szabályzatban biztosított jogánál fogva bizottsági ülés elé u ta lh a tja: a b ű n tetteket; ha a K atonai Ügyészség vagy a K atonai Bíróság az ügyet fegyelm i fenyítés kiszabása vég ett h atásk ö réb e adta. ha a B tk alap ján az ügy fegyelm i úton is elbírálható, a fegyelm i vétségeket, szabálysértéseket. A bizottsági ülés elé utalásról a vezetőnek az ügy érkezésétől, illetve a vizsgálat befejezésétől szám ított 3 napon belül döntenie kell. D öntéséről értesíti az e ljárás alá vontat, ism erteti az általa kijelölt eljáró bizottság összetételét. Az eljárás alá vont a tudom ásulvételtől szám ított 3 napon belül kifogással élhet a bizottság összetétele ellen. Az alaptalan kifogást szóban is el lehet utasítani. Jogos kifogás esetén a vezető intézkedjen a bizottság összetételének megfelelő m egváltoztatásáról. 12. A kivizsgált ügyet bizottsági ülés elé kell utalni, ha a m agasabb beosztású vezető e rre u ta sítást adott. 13. N em kell bizottság elé u taln i az olyan ügyet, am elyben az e ljárás alatt álló ellen pártfegyelm i eljárást kezdem ényeztek, illetve ügyét a p árt alapszervezet vezetősége párttaggyűlés elé kívánja terjeszteni. 14. Ism ételten nem lehet bizottság elé u taln i az olyan ügyet, am elyben az ügy befejezését illetően egyszer m ár érdem i döntést hoztak. ÁBTL / 1967 /5 4

6 III. A FEGYELMI BIZOTTSÁGI ÜLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, LEVEZETÉSE 15. Az eljáró bizottságot az a rra jogosult vezető jelöli ki, m ely h á rom személyből, egy elnökből, két tagból áll. A bizottság tagjai az eljárás alá vontnál azonos vagy m agasabb beosztású, illetve rendfokozati csoportú legyen. A bizottságot lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy az eljárás alá vont szakterülete is képviselve legyen. 16. A bizottság elé u talt ügy ira ta it az eljárásra kijelölt bizottsági tagok kötelesek tanulm ányozni. Szükség esetén a bizottság el nöke indítványozhatja a vezetőnél a vizsgálat kiegészítését, aki azt elfogadja vagy elutasítja. 17. A bizottság elnöke köteles m inden ügyet a hozzáérkezéstől szá m íto tt 10 napon belül bizottsági ülés elé vinni, és azt lehetőleg egy ülés keretében befejezni. 18. A bizottság elnöke az irato k áttanulm ányozása u tán határozza a bizottsági ülés helyét és idejét, m ajd a vezető jó v á hagyásával értesíti a bizottság tag jait és berendeli az eljárásban érd ek elt szem élyeket. A bizottsági ülésre be kell rendelni: az eljárás alá vontat, azokat a szem élyeket, (sértett, panaszos, tanú, szakértő) ak ik nek ny ilatk o zata az ügy e lb írálására nézve fontos és szem é lyes m eghallgatásuk n élkül nem tu d n á k az ügyet eredm ényesen befejezni, a jegyzőkönyvvezetőt, azokat a beosztottakat, akiknek a nyilvános fegyelm i bizott sági ülésen való részvételét a vezető elrendelte. A b erendel tek az eljárás alá v onttal azonos, vagy m agasabb beosztású, illetve rendfokozati csoportba tarto zó k legyenek. Más szem élyek a bizottsági ülésen csak a vezető engedélyével v ehetnek részt. A fegyelm i előadó, illetőleg az ügy vizsgálója a bizottság tag ja nem lehet. Részvétele a bizottsági ülésen nem kötelező, azonban az elnök az ülésre m eg hívhatja. 5 ÁBTL / 1967/6

7 19. A bizottsági ülésre m inden esetben m eg kell hívni az illetékes pártalapszervi vezetőség egy ta g já t, vagy ahol pártfegyelm i bi zottság m űködik, annak egy tag ját. 20. A bizottsági ülések nyilvánosak. Á llam titok, szolgálati titok m egőrzése végett, vagy h a erkölcsi okból szükséges, az érdekeltek berendelésénél a vezető u tasítása szerint kell eljárni, polgári szem élyek idézésétől el kell tekinteni. A jelenlevőket az elnök oktassa ki a tito k ta rtá si kötelezettségre. 21. A bizottsági ülést az elnök vezeti a közvetlenség és szóbeliség elve alapján. Az elnök a bizottsági ülést m egnyitja, m ajd m egállapítja, hogy az ügyben berendeltek jelen vannak-e. Az eljárás alá vontnak jelen kell lennie. A m ennyiben tanú, szakértő, sértett nem jelent meg. az ülést a k k o r is le kell folytatni. Ha a tá v o lm arad t érdekelt szem élyek m eghallgatása, nyilatk o zata nélkül a fegyelm i bizottság az ügyben érdem i javaslatot nem tu d tenni, akkor azokat 5 napon belül tárgyaláson kívül hallgassa m eg és azt követően tegyen jav aslato t az érdem i elbírálásra. 22. A bizottság elnöke ism erteti a vizsgálat alapján m egállapított tényállást, m ajd felhívja az eljárás alá vont szem élyt, hogy az üggyel kapcsolatban szóban nyilatkozzon. Az elnök és a bizottság tagjai az eljárás alatt állóhoz kérdéseket tehetnek fel. Az ügy 'ism ertetésekor, illetve az eljárás alá vont szem ély m egh allg atásak o r ta n ú, szakértő nem lehet jelen. 23. Az eljárás alá vont m eghallgatását követően a bizottság elnöke a ham is tanúzás következm ényeire való figyelm eztetés után m egh allgatja a beidézett ta n ú k a t, szakértőket. 24. Az eljárás alatt álló a tanúk, szakértők nyilatkozatára, valam int az ism e rte tett bizonyítékokra észrevételt tehet. Az elnök köteles őt erre a jogára figyelm eztetni. Az elnök elrendelheti, hogy a tan ú, szakértő m eghallgatását követően eltávozzon. Az elnök az ülésen részvevőket rendzavaró m a g a ta rtá su k ért szó beli figyelm eztetésben részesítheti, szükség esetén az ülésről eltávolíthatja. 25. A bizonyítási eljárás lefolytatása u tán az elnök engedélyt ad a jelenlevő hallgatóknak a hozzászólások m egtételére, vélem ényük, állásfoglalásuk kifejtésére. ÁBTL / 1967 /7 6

8 26. A hozzászólások u tá n az elnök figyelm ezteti az eljárás alá vonta t arra, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban nyilatkozhat. 27. Az e ljárás alá vont ny ilatk o zata u tá n az elnök az ülést felfüg geszti és a bizottság z á rt ülésen egyszerű szótöbbséggel dönt a r ról, hogy m it javasol és azt h alad ék talan u l írásb a foglalja. A jav a slat tartalm azza: a felelősségre vonás nem ét, m értékét, rövid tényállást, súlyos bító és en y h ítő körülm ényeket, vagy az e ljárás m egszüntetésének okát, körülm ényeit. 28. A jav aslat u tán a bizottság nyílt ülésen fo ly tatja m unkáját. Az elnök ism erteti a javaslatot és a cselekm ény társad alo m ra való veszélyességét, valam int a n n a k k ih atását a szolgálati fegyelem re. 29. A fenyítés kiszabására jogosult vezető részvétele a bizottsági ü lé sen nem kötelező. H a azonban jelen van és a bizottság által ism ertetett jav aslattal egyetért, döntését nyom ban közölheti. E gyébként a felelősségre vonás kérdésében 3 napon belül köte les dönteni. H a a bizottság javaslatával nem é rt egyet, attól eltérően i s h a tározhat. A fenyítésre, an n ak közlésére, k ihirdetésére, v ég reh aj tá sá ra a Fegyelm i Szabályzat rendelkezései az irányadók. 30. A m ennyiben a javasolt fenyítés a vezető h atásk ö rét m eghaladja és azzal egyetért, az irato k at állásfoglalásával együtt a szolgálati ú t b e tartá sá v al három napon belül a döntésre jogosult vezetőhöz kell felterjeszteni. 33. A bizottság jav aslata ellen panasznak helye nincs. Az eljárás alá vont személy, ha a bizottsági ülésen a jelen u tasításban foglalt jogaiban korlátozták, vagy jogainak gyakorlásától m egfosztották, az ülés u tá n 3 nap on belül panasszal élhet. 32. H a a vezető a panaszt jogosnak találja intézkedik a jogsértés m egszüntetésére. H a a panasz alaptalan, azt elutasítja. Érdem i döntéséről m ind a panaszttevőt, m ind a bizottság elnökét szóban értesíti. VEGYES RENDELKEZÉSEK 33. A fegyelm i bizottság am ennyiben a körülm ények azt indok o lttá teszik a helyszínen is ta rth a t ülést. PL: a fő k a p itán y ság fegyelm i bizottsága a já rá si k ap itányság székhelyén. ÁBTL / 1967 /8

9 34. A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, am ely ta r ta l m azza a bizottság tagjain ak nevét, az eljárás alá vont személy, a m eghallgatott tan ú k, szakértők szem élyi adatait, v alam int val lom ásaikat, a tárg y aláso n elhangzott kérdéseket, hozzászólásokat, to vábbá a fegyelm i bizottság jav asla tá t. A bizottság által készített irato k at a TŰK szabályai szerint kell kezelni. 35. A bizottsági ülést be kell zárni, h a olyan a d a t m erül fel, m iszerin t az e ljá rá s alá vont cselekm ényére a tö rv én y egy évet m eghaladó szabadságvesztést ír elő, és az ügyben ügyészségi, illetve bírósági döntés m ég nem volt. Ebben az esetben az ügy ira ta it az illetékes vezetőnek további intézkedés végett h aladéktalanul á t kell adni. 33. A fenyítési jav aslat elkészítésénél a bizottság vegye figyelem be a Fegyelm i Szabályzat p o n tjaib a n foglaltakat. 37. A BM hiv atásos állom ányának Fegyelm i Szabályzata 104. p o n t já b a n elren d elt évi jelentésben a szervek vezetői a fegyelm i bi zottságok m űködését, tevékenységét is értékeljék. 38. A szabályzat h a tá ly a k ite rjed a B elügym inisztérium szervei közül a rendőrség, korm ányőrség, tűzoltóság h ivatásos és p ró b a idős, v alam in t irodai rend fokozatú állom ányára. A h atárőrség és k arhatalom hivatásos állom ányára továbbra is a Fegyveres E rők B ecsületbírósági Szabályzata hatályos. E szerveknél -az irodai állom ányúaknál fegyelm i bizottságot létrehozni nem kell. 39. A jelen szabályzat fe b ru á r 15-i h a tá ly b a lépésével egyidejűleg a Fegyelm i Bizottság Ideiglenes M űködési Szabályzatát hatályon k ívül helyezem. A szabályzatot az é rin te tt állom ány előtt ism ertetn i kell. B udapest ja n u á r hó 7. Galambos József s. k., r. vezérőrnagy m iniszterhelyettes Kapják: Elosztó szerint K észült: 3000 példányban. ÁBTL / 1967/ 9 8