A Cselekvési (kommunikációs) Terv elkészítésének alapjául szolgáló kérdőíves elemzés

Átírás

1 A Cselekvési (kommunikációs) Terv elkészítésének alapjául szolgáló kérdőíves elemzés Dombóvár és térsége ivóvízminőség -javító program KEOP / Készítette: Geo-Graf Nonprofit Kft Előzmények

2 A 2010 márciusában megalakított Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminőség-javító Társulást jelenleg 13 tag, Dombóvár város (Mászlony-puszta és Szilfás-puszta), valamint Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Csoma, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd és Szabadi község önkormányzata alkotja. A társulás, amely eddig 60 millió Ft-ot nyert ivóvízminőség-javítási programja előkészítésére, jelenleg a második pályázati fordulón való sikeres eredmény elérésén dolgozik. Jelen kérdőíves elemzésünk ehhez a munkához kíván hozzájárulni azáltal, hogy segíti a projekt kommunikációs részének minél magasabb színvonalon történő megvalósítását, illetve egy, a lakosságot, önkormányzatokat és kivitelezőket érintő hatékony Cselekvési (kommunikációs) Terv kidolgozását. Kérdőívünket úgy állítottuk össze, hogy reális képet kapjunk a fentebb felsorolt települések lakosságának a társulással és a projekttel kapcsolatos alapvető információiról vagy annak esetleges hiányáról, a saját település ivóvízminőségével, a tennivalókkal összefüggő tudásáról, hajlandóságáról, valamint a program kommunikációjával kapcsolatos véleményéről. A 12 kérdésből álló kérdőíveket Dombóvár kivételével valamennyi önkormányzathoz eljuttattuk úgy, hogy összességében 150 kitöltendő dokumentum került kiosztásra a települések évi lakosságszámához viszonyítva. 1 Ennek megfelelően, mivel az összlakosság száma főt tett ki, minden település lakosságszáma elosztásra került az előbbi teljes összeggel, amit ezt követően egyenként szoroztunk meg 150-el. Így, a röviden vázolt képlet szerint Attala 2012 szeptemberében 11 db, Kapospula (Alsóheténnyel) 11 db, Csibrák 4 db, Csikóstőttős 11 db, Csoma 6 db, Dalmand, 16 db, Döbrököz 24 db, Gyulaj 12 db, Kaposszekcső 19 db, Kocsola 16 db, Kurd 16 db, Szabadi pedig 4 db kérdőívet kapott. A kérdőívek minden esetben az egyes önkormányzatokhoz érkeztek be, amelyek ezután gondoskodtak azok lakosság általi kitöltetéséről. A kitöltést követően az egyes települések jegyzője, polgármestere visszajuttatta értékelésre a dokumentumokat. Az elemzés során igyekeztünk figyelmet fordítani a kérdések településenkénti és összesített értékelésére is. 2 A fentebb említett számú kiküldött kérdőívből Gyulajról 9 db, Dalmandról 10 db, Kurdról 15 db, Kaposszekcsőről 17 db, Döbröközből 12 db, Kocsoláról 1, azaz mindösszesen egy darab kérdőív érkezett vissza, miközben Attaláról, Csikóstőttősről, Csibrákról, Kapospuláról, Csomáról és Szabadiból hiánytalanul visszakaptuk valamennyi dokumentumunkat. Ezt azt jelentette, hogy a 150 kérdőívből összesen 111 db, vagyis 74% kerülhetett kiértékelésre. A statisztikát 50%-os kitöltési 1 A Magyar Köztársaság Helységnévtára adatai alapján 2011-ben Attala lakosságszáma 840, Kapospuláé (Alsóheténnyel) 903, Csibráké 324, Csikóstőttősé 890, Csomáé 437, Dalmandé 1280, Döbröközé 1938, Gyulajé 971, Kaposszekcsőé 1555, Kocsoláé 1230, Kurdé 1232, Szabadié pedig 287 főt tett ki. 2 Az egyes kérdések településenkénti értékelésénél kiemelt jelentősége volt az 5. pontnak, amely alapján kiderült, hogy a lakossága mennyire van tisztában saját községe ivóvízének szennyezettségével.

3 hajlandósággal Döbrököz, illetve 16-ból 1 visszaküldött kérdőívvel Kocsola rontotta leginkább. Ez utóbbiakkal összefüggésben ugyanakkor úgy döntöttünk, hogy egyelőre nem ismételjük meg a lakosság kérdőíves lekérdezését, mivel vizsgálatunkban meghatározott időintervallumot átfogó állapotrögzítés történt, amelynél többek között Döbrököz vagy éppen Kocsola önkormányzatának, lakosságának a programhoz való hozzáállása számunkra igen fontos információkat, tanulságokat hordozott. Alább, az egyes kérdésekre adott válaszok részletes elemzése következik, amelyek könnyen átlátható, áttekintő értékelése az IV. fejezetben olvasható. I. A programmal kapcsolatos alapvető információk kérdésköre (1-3. kérdés) A kiküldött kérdőívek első három kérdése a társulással, illetve a programmal kapcsolatos alapvető információk után érdeklődött. Első kérdésünk mint kiindulási pont azt igyekezett feltérképezni, hogy az adott település lakossága hallott-e már a Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminőség-javító Társulás Dombóvár és térsége ivóvízminőség-javító programjáról. A beérkezett kérdőívek alapján Gyulajon 9-ből 2 fő, Dalmandon 10-ból 4 fő, Kurdon 15-ből 2 fő, Csibrákon 4-ből 1 fő, Kaposszekcsőn 17-ből 9 fő, Döbröközön 12-ből 2 fő, Kapospulán 11-ből 10 fő nem hallott még a programról, miközben Csikóstőttősön, Attalán, Csomán, Szabadiban és Kocsolán csak igenlő válaszokat kaptunk. Ez azt jelentette, hogy 111 válaszból 81 igen és 30 nem érkezett, amely összességében 73%-ot és 27%-ot tett ki. Az egyes települési arányokat figyelembe véve fel kell hívnunk a figyelmet a kiugróan rossz értéket produkáló Dalmandra, Kaposszekcsőre, illetve Kapospulára is, ahol 40%, 53% és 91% volt a nemleges válaszok aránya. 27% 1. sor 2. sor 73%

4 1. diagram: Az ön hallott-e már Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminőség-javító Társulás Dombóvár és térsége ivóvízminőség javító programjáról kérdésre (1. kérdés) adott válaszok összesített aránya 1. sor=nem; 2. sor=igen Második kérdésünk a társulás tagtelepüléseinek nevére kérdezett rá, amellyel a következőket igyekeztünk kideríteni: a válaszadók mennyire vannak tudatában annak, hogy a projekt sikeressége érdekében számos település fogott össze; mennyire tudatosult az egyénben és a települések lakosságában, hogy a program előkészítésének és kivitelezésének időszakában egy nagyobb, kistérségi közösség részét képezik. A válaszok alapján az összefoglaló értékelést megelőzően is megállapíthatjuk, hogy a válaszadók többségének a társulásra vonatkozó mentális térképén általában a saját helységen kívül csak 2-4 főként szomszédos település jelent meg. A Csoma és Szabadi 3 helységekből visszajuttatott kérdőíveken érthető módon a két szomszédos kistelepülés 8 alkalommal együttesen jelent meg általában Attalával, Kapospulával és Nagyberkivel, egy esetben pedig Nakkal kiegészülve. Kettő kérdőíven azonban érdekes módon kizárólagos tagtelepülésként Mosdóst és Nagyberkit jelölték meg. 4 A 10 dokumentum közül egyetlen egyen szerepelt 5 tagtelepülés (Szabadi, Csoma, Kapospula, Attala, Nak), az összes többi ennél kevesebbet tartalmazott. 5 A csikóstőttősi válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a saját helységen túl leggyakrabban Dombóvár, illetve a szomszédos Kaposszekcső fordult elő, miközben a további tagok közül változatos kombinációban Attala, Kocsola, Gyulaj, Kapospula, Csoma, Szabadi, Döbrököz és Dalmand szerepelt. A társuláshoz tartozónak gondolták a felsoroltakon kívül Nakot, Szakcsot és 3 A Nagyberki Körjegyzőséghez tartozó Csoma és Szabadi összesen 10 kérdőívét Nagyberkiből egyben, egymástól el nem választva kaptuk vissza, így ezen települések esetében együttes elemzésre került sor. 4 Nagyberki és Mosdós közös projektje (eltérő szolgáltatóval és projektmenedzsmenttel) egy másik, már a megvalósítás szakaszába lépett pályázat keretében zajlik. 5 A válaszadók által felsorolt helységek közül Nagyberki, Nak és Mosdós nem tagtelepülés.

5 Jágónakot is. A 11 dokumentum válaszai közül csak egy tartalmazott 5 tagtelepülést (a többi ennél kevesebbet), miközben egyetlen személy próbálta megkerülni a problémát kistérségi települések válaszadással. A Csibrák településről visszaérkezett 4 válaszból mindössze egy tartalmazott tagtelepülés listát (Kurd, Csibrák, Dombóvár), míg a kurdi kérdőíveken 2 fő hagyta válasz nélkül a kérdést. A fennmaradó 13 esetben Kurdon kívül a felsorolásokban természetesen Csibrák, illetve gyakorisági sorrendben Gyulaj, Döbrököz és Dombóvár fordult elő. A 15 dokumentumot tekintve 4 tagnál egyetlen egy válasz sem tartalmazott többet. A 11 db attalai kérdőív második kérdésünk tekintetében 8 alkalommal az Attala, Dombóvár, Csoma, Szabadi és Nagyberki sort jelölte meg válaszként, egy alkalommal Attala, Csoma, Szabadi, Dombóvár, Kapospula, szintén egy alkalommal Attala, Kapospula, Dalmand, Dombóvár, Szakcs, Kocsola, míg utolsó variációként Attala, Kapospula, Dombóvár, Csoma, Szabadi, Kocsola és Kurd jelent meg együttműködési csoportként. 6 A Dalmandról visszakapott 10 dokumentumból 6 darabon nem szerepelt válasz, egyen Dalmand és Dombóvár, 1 dokumentumon Dalmand, Dombóvár és Attala, 1 kérdőíven Attala, Kapospula, Kocsola, Dalmand, Gyulaj, Döbrököz és Kurd, míg az utolsón 7 11 települést felsorolva Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Dombóvár, Döbrököz, Gyulaj, Kapospula, Kocsola, Kurd és Kaposszekcső nevét tüntették fel. Gyulaj esetében a 9 kérdőívet vizsgálva látható, hogy 2 esetben nem született válasz, míg 1 esetben a Dombóvári kistérség, 1 esetben pedig az értelmezhetetlen Dombóvári kistérségek volt olvasható. A fennmaradó 5 válaszból három 4-4 települést jelölt meg Dombóvár, Kurd, Gyulaj, Döbrököz és Dombóvár, Kurd, Döbrököz, Kocsola, valamint Gyulaj, Kurd, Csoma és Szabadi képviseletében, 1 fő 5 települést, név szerint Attalát, Csomát, Gyulajt, Kapospulát és Dalmandot sorolta fel, illetve a Dombóvár és környéke falvai kategóriát adta meg, míg 1 személy csaknem teljes sort alkotva Gyulaj, Kurd, Döbrököz, Dombóvár, Csibrák, Attala, Alsóhetény, Csikóstőttős, Dalmand, Kapospula, Kaposszekcső és Kocsola településeket nevezte meg. 8 Az egyetlen visszaérkező kocsolai kérdőíven érdekes módon a saját település nem, csak a szomszédos Dalmand, Kurd, Döbrököz és Gyulaj szerepelt. Kaposszekcső 17 dokumentumát vizsgálva 10 fő 9 nem válaszolt, a fennmaradó 7 fő pedig Kaposszekcső, Jágónak, 10 Csikóstőttős, 6 Az attalaiak tehát Nagyberkit és Szakcsot is a programhoz tartozónak vélték. 7 Erről a kérdőívről ritka kivételként csak kettő település, Csoma és Szabadi hiányzott. 8 Kivételt képez a felsorolásban Alsóhetény, amely nem önálló település, hanem Kapospula településrésze. A válaszok közül itt szintén Csoma és Szabadi hiányzott. 9 Köztük egy olyan személy is szerepelt, aki ugyan hallott már a programról, de az egymással összefogó települések neveiről nem volt tudomása. 10 Jágónak község szerepeltetése a kaposszekcsőiek szempontjából a közös körjegyzőség következtében logikusnak tűnhet, ugyanakkor a település ahogy a fentebbi felsorolásból is látszik, természetesen nem tartozik a társulás tagjai közé.

6 Döbrököz, Attala, Kurd, Dombóvár és Dalmand helységek valamilyen variációját adta meg. A válaszok közül a legkisebb számú 3 települést (Kaposszekcső, Jágónak, Csikóstőttős), a legnagyobb pedig összesen 7 helységet (Dombóvár, Kaposszekcső, Jágónak, Csikóstőttős, Döbrököz, Kurd és Dalmand) tartalmazott. 11 Döbrököz 12 válaszát figyelembe véve értelemszerűen az az említett 2 fő, aki nem hallott még a programról, kitöltetlenül hagyta második kérdésünket is, míg 10 fő Döbrököz, Csikóstőttős, Kurd, Gyulaj, Dombóvár, Csibrák és Kaposszekcső települések különböző kombinációira szavazott. Ezek közül 1 fő csak Dombóvárt jelölte meg, 2 fő Döbröközt és Dombóvárt, illetve Döbröközt és Csikóstőttőst, 3 fő 3 települést, név szerint Döbröközt, Dombóvárt, Csikóstőttőst; Döbröközt, Kurdot és Dombóvárt, illetve Döbröközt, Csikóstőttőst és Gyulaj adta meg válaszként. Az eddigieken kívül 2 fő 4-4 települést sorolt fel Döbrököz, Dombóvár, Kurd, Csibrák és Döbrököz, Csikóstőttős, Kurd, valamint Gyulaj képviseletében, míg 1 fő Döbröközt, Dombóvárt, Csikóstőttőst, Kurdot, Csibrákot és Gyulajt, 1 fő pedig Döbröközt, Dombóvárt, Kurdot, Csibrákot, Gyulajt, Kaposszekcsőt és Csikóstőttőst nevezte meg válaszában. Végül utolsóként Kapospula esetében, ahogy korábban említettük, csak 1 fő hallott az ivóvízminőség-javító programról, így a 11 kérdőív esetében értelemszerűen csak egy esetben találkozhattunk válasszal a Kapospula, Dombóvár és Attala településsor képviseletében. Harmadik kérdésünk azt próbálta kideríteni, hogy a válaszadó egyetért-e azzal a törekvéssel, amely szerint a Társulás javítani kívánja a térség ivóvizének minőségét. A válaszlehetőségek között a következők szerepeltek: igen, egyetértek, mivel településünkön az ivóvíz minősége nem megfelelő; egyetértek, de úgy vélem a településen, a térségben vannak súlyosabb gondok is, először ezeket kell megoldani; nem, nem értek egyet, úgy vélem az ivóvíz minősége a településünkön megfelelő. Csoma és Szabadi esetében valamennyi válaszadó az első válasz mellett döntött, amely azt jelentette, hogy nem tartják a jelenlegi ivóvízminőséget megfelelőnek és ezért szükségesnek vélik az annak javítására irányuló törekvést. 14% 14% 1. sor 2. sor 3. sor 11 A kaposszekcsői válaszok között egyetlen olyan helység nevével találkozhatunk tehát, amely nem képezi a projekt részét (Jágónak). 72%

7 2. diagram: Az ön egyetért-e azzal a törekvéssel, amely szerint a Társulás javítani kívánja a térség ivóvizének minőségét kérdésre (3. kérdés) adott válaszok összesített aránya. 1. sor=nem értek egyet 2. sor=részben egyetértek 3.sor=egyetértek A válaszok alapján gyakorlatilag teljesen ugyanez a helyzet állt fenn Csikóstőttősön, Kocsolán és Döbröközben, illetve hasonló szituációval találkoztunk Kapospula és Gyulaj községekben. A hasonló jelen esetben azt jelenti, hogy Kapospulán és Gyulajon ugyan mindenki egyetértett a törekvéssel, de itt 2, illetve 1 fő úgy vélte, előbb a súlyosabb gondokat kellene megoldani. Az előbbieknél változatosabb válaszok születtek a többi település esetében. Kaposszekcsőn 7 fő maradéktalanul egyetértett a törekvéssel, 7 fő a második válaszlehetőséget jelölte meg, míg a maradék 3 főnek megfelelt a jelenlegi vízminőség. Dalmandon 2 fő nem válaszolt, 4 fő az első válaszlehetőséget, 2 fő a másodikat, 2 fő pedig a harmadikat jelölte meg. Attalán 8 db, tehát feltűnően sok volt a nemleges válasz, így csak 3 fő támogatta a törekvést, bár ebből 1 személy előbb a súlyosabb problémák megoldására szavazott. Végül Csibrákon a 4 válaszból 3 teljes mértékben támogatta az ivóvízminőség javítását, 1 fő elutasította, míg Kurdon 12 fő szavazott az első, 2 fő a második és 1 fő a harmadik válaszlehetőségre. Összességében tehát a 109 értékelhető válaszból 79 teljes mértékben támogató, 15 részben támogató és 15 elutasító volt, amely 72%-os, illetve 14-14%-os arányokat jelentett (lásd 2. diagram). II. Az ivóvízminőség-javító program kiváltó okai, a cél eléréséhez szükséges tevékenységek és az anyagi áldozatvállalás kérdésköre (4-7. kérdés) Kérdőívünk negyedik pontja azt kérte a válaszadóktól, hogy sorolja fel azokat az okokat, amelyek miatt az ivóvízminőség javítása szükségessé vált. Ezzel összefüggésben az 5. kérdés már konkrét listát kínált fel azon elemek, vegyületek kiválasztására, amelyekből az adott településen gyakran mérnek határérték feletti értéket. A válaszok áttekintése előtt érdemes figyelembe venni a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. által az egyes településekre vonatkozóan megadott

8 2011. évi átlagos ivóvízminőségi paramétereket. 12 A táblázatokban közölt települési tényadatok és a 201/2001 (X.25) Korm. rendeletben előírt határértékek összehasonlítása alapján jól látszik, hogy a szolgáltatott vízben Szabadiban és Csomán az előírtnál magasabb a jelenlévő vas, mangán és ammónium, Csibrákon és Kurdon a nátrium és az ammónium, Döbröközben az ammónium, Dalmandon, Gyulajon és Kocsolán a vas, a mangán és az ammónium, miközben az előbbieken túl az arzéntartalom miatt is problémás Csibrák, Kurd és Döbrököz helyzete. Attalán a vízműtől kapott információk szerint általában határérték közeliek az eredmények attól függően, hogy az adott üzemállapotban melyik kútból nyernek éppen több vizet (a kisebb vízhozamú szentivánpusztai kút a kedvezőbb minőségű), míg Csikóstőttősön, Kapospulán és Kaposszekcsőn a szolgáltatott ivóvíz minősége az említett értékek szempontjából megfelelő. Ugyanakkor mindehhez hozzá kell tennünk, hogy a felsorolt községeket figyelembe véve a termelt víz mindegyik tagtelepülésnél tartalmaz határérték feletti értékeket, 13 így azoknál a településeknél, ahol a jelenleg szolgáltatott ivóvíz minősége megfelelő, a tartalékkutak használata szintén problémát jelenthet. A negyedik kérdésünkre adott válaszok alapján megjegyezhetjük, hogy a kérdést többen is félreértették, így olykor nem a kiváltó okokat, hanem a célokat nevezték meg. Csoma és Szabadi esetében így például az egészséges, egészséges legyen, fogyasztható legyen, iható legyen, tisztaság, tiszta, iható fogalmak szerepeltek, és csak egyetlen személy jelölte meg tényleges kiváltó okként a tisztasága, szaga, fogyaszthatósága tette szükségessé válaszsort. Az 5. kérdésre adott válaszok tekintetében a mangán 6, az ammónium 8 szavazatot kapott. Csomán és Szabadiban többen is tudták tehát, hogy ezekből a szolgáltatott vízben többször határérték feletti értékeket mérnek, ugyanakkor a vas hiányzott a felsorolásból. A Csikóstőttősiek közül egy fő nem válaszolt, ugyanakkor a fennmaradó 10 személyből 4 fő csak a klóros vizet,1 fő a klóros vizet, a rossz ízt és a keménységet, 2 fő a klóros vizet és a rossz ízt, 1 fő a rossz ízt, 1 fő a vasízt, míg 1 fő a technikai szükségességre koncentrálva az elavult vezetékhálózatot sorolta fel a korszerű tisztítóberendezések hiányával kombináltan. Következő kérdésünknél a nátrium 2, a nitrát 1, a nitrit 1, a klorid 10, az ólom 2, a vas 5, a magnézium 6, a hidrogénkarbonát-ion 2 alkalommal szerepelt. Látható tehát, hogy a válaszadók egy sor olyan elemet is felsoroltak, amelyből nem hogy a szolgáltatott, de a termelt vízben sem szoktak határérték feletti értékeket mérni. Ez utóbbiak tekintetében csak a vas szerepelt, az ammónium és a mangán is hiányzott. Csibrák esetében 1 fő nem válaszolt, 1 fő a jelenlegi víz büdösségét, 1 fő a büdösséget és szennyezettséget emelte ki, míg 1 fő a piszkos szót használta. Kurdon ugyanezt a kérdést figyelembe véve 1 személy nem válaszolt, ezen túl a válaszadók a szükségességet a régi csövek, 12 A tanulmány adatai 2013 januárjában frissítésre kerülnek majd a évi adatsor ismeretében. 13 Szabadi nem rendelkezik saját kúttal, így ott nem a termelt, hanem a Csomáról átvett víz tartalmaz határérték feletti értékeket.

9 ihatatlan, büdös, rossza a szaga, sárga a színe, valamint a meglehetősen profán nem lehet meginni kategóriában jelölték meg. Ennél is fontosabb információ volt számunkra az, hogy a válaszok között az arzén, arzénos kifejezés 11, az ammónium szó 2, míg a nátrium 1 alkalommal szerepelt. Csibrákon a vasat 1, a nitritet, nitrátot és a kloridot 2-2-2, míg Kurdon a nátriumot 3, a magnéziumot 2, a hidrogénkarbonát-iont 3, a vasat 2, az ammóniumot 9, a nitrátot 2, az arzént pedig 14 esetben választották ki a felsorolt elemek, vegyületek közül. 14 Mindez azt jelentette, hogy a kurdiak általában tisztában voltak a település szolgáltatott vizével kapcsolatos arzén és ammónium-problémával, a nátriumra ugyanakkor kevesen szavaztak, miközben Csibrákon az arzén, a nátrium és az ammónium a felsorolásokban egyáltalán nem szerepelt. Attalán 11 válaszadó közül 5 kitöltetlenül hagyta 4. kérdésünket, a többi esetben a koszos, a barna színű, büdös, sárga színű, ihatatlan, zavaros, illetve az elavult vagy régi csővezeték került felsorolásra. Mindemellett az 5. kérdésnél a vas 6, a nitrát pedig 1 szavazatot kapott. Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy a termelt vízben itt a vas valóban problémát jelent (és esetlegesen a szolgáltatott víznél is, attól függően, hogy melyik kútból nyernek több vizet), de senki sem említette a mangánt vagy az ammóniumot, amelyből ebben a vonatkozásban, vagyis a termelt vízben határérték feletti értékeket szoktak mérni. A 10 dalmandi kérdőív esetében mindösszesen 3 választ kaptunk a büdös a víz, nem jó ízű, gyakran üledékes és a csőrendszer kifejezésekkel, miközben itt 9 fő gyakorlatilag érintetlenül hagyta a következő kérdésünket, és csak egy személy jelölte be a nincs ilyen választ. A dalmandi válaszadók tehát nem tudták, hogy ivóvizükben problémás mennyiségben van jelen a vas, az ammónium és a mangán. Gyulajon 2 személy nem válaszolt a kérdésre, a többiek a magas ammónium és vastartalmat, a hálózat és a víztisztítók elöregedését, a határt átlépő károsanyag értéket, a klóros, büdös vizet és az ihatatlanságot jelölték meg kiváltó okként, míg az egyetlen kocsolai személy a büdös, rozsdás és szennyezett fogalmakat használta. Gyulajon a nátrium 2, a magnézium 1, a vas 8, az ammónium 4, a nitrát 2, az arzén 5, az ólom pedig 1 alkalommal, míg Kocsolán a hidrogénkarbonát-ion 1, az ammónium 1, az arzén 1, a cianid 1, az ólom pedig szintén 1 alkalommal szerepelt. Mindkettő településen több olyan elemet is megjelöltek tehát, amellyel az ivóvízben eddig még nem volt probléma. Gyulajon ugyanakkor helyesen szerepelt a vas és az ammónium, Kocsolán csak az ammónium, de míg az előbbin a mangán hiányzott, az utóbbi településen a mangán mellett a vas sem jelent meg. Kaposszekcsőn a 17 válaszadó közül 5 kitöltetlenül hagyta 4. kérdésünket, összesen 5 fő egyszerre használta a zavaros és sárga (vagy elszíneződik), 1-1 fő az időnként zavaros és a sokszor zavaros, további 5 fő pedig az akadozó szolgáltatás és zavaros víz; rossz ízű a víz, zavaros; klór ízű 14 Csibrákon az egyik válaszadó úgy vélte, ivóvizükben nincs határérték feletti elem, vegyület.

10 víz, a víz íze és mechanikai szennyezettsége és az ebben a relációban nem értelmezhető életszínvonal kifejezést. A településsel kapcsolatosan tehát kiemelhetjük, hogy a zavaros szó összesen 9 alkalommal szerepelt a kérdőíveken. Emellett az 5. kérdés kapcsán a vasra 4, az ammóniumra 1, a nitritre 2, a nitrátra 2, az arzénra 4, a kloridra 4, az ólomra 1, a nincs ilyenre pedig 5 szavazat érkezett. Ez utóbbiak a szolgáltatott vízre vonatkozóan helyes választ adtak, mivel itt a Csikóstőttőssel közös rendszerben üzemelő tartalék kút esetleges bevonása jelenthet problémát a termelt víz magasabb ammónium, vas és mangán tartalma miatt. Amennyiben ebben a relációban vizsgálódunk, úgy láthatjuk, hogy a mangánt nem jelölte meg senki, az ammóniumra pedig mindössze 1 és a vasra is csak 4 voks érkezett. Döbröközön 1 fő nem válaszolt, 3 fő az elavult hálózatot, 1-1 fő az arzéntartalmat, illetve a károsanyag tartalmat, további 6 fő pedig az ihatatlanságot és az arzéntartalmat; az egészségre gyakorolt ártalmas hatást; a rossz ízt, koszosságot, büdösséget és nyálkásságot; a kellemetlen ízt és a nem megfelelő színt; illetve a víznyomást és a kémiai tisztaságot emelte ki. Itt a nátrium 1-szer, a vas 2-szer, a mangán 1-szer, az ammónium 7-szer, a nitrit 5-ször, a nitrát 1-szer, az arzén 12 alkalommal, a fluorid pedig 1-szer szerepelt. A döbrököziek tehát több normális értékkel bíró elem téves megnevezése mellett helyesen vélték úgy, hogy az ivóvízben lévő arzén, illetve ammóniumtartalom túlságosan is magas. Kapospulán 11-ből 9 fő válaszolt, közülük 3 fő szerint a víz néha zavaros és rozsdás, 2 fő a néha rozsdás, 1 fő a rozsdás és szemetes, 1 fő a néha büdös, zavaros és hipó szagú kifejezést használta, miközben 1-1 válaszadó az előfordult, hogy büdös a víz és a néha nem jó kifejezéssel élt. A települést tekintve az elem és vegyületsorból a nátriumot 1-szer, a magnéziumot 5-ször, a vasat 8-szor, az ammóniumot 1-szer, a kloridot 3-szor, az arzént 1-szer, az ólmot pedig 2- ször választották ki. Amellett, hogy a szolgáltatott víz minősége itt gyakorlatilag megfelelő volt 2011-ben, a termelt víz, vagyis a tartalék kút tekintetében problémás magnézium, vas és ammónium közül itt a vas helyesen szerepelt, az ammónium csak 1 szavazatot kapott, a mangánt pedig egyáltalán nem jelölte be senki. Hatodik kérdésünknél a válaszlehetőségek közül azokat a tevékenységeket kellett bejelölni, amelyek a lakosság szerint a helységben az ivóvízminőség-javító program részét kellene képezzék. A válaszok és a tervezett tevékenységek összehasonlítása érdekében szereztük be a vízműtől az egyes településekre vonatkozóan a vízminőség-javítás érdekében tervezett tevékenységet, amelyek a következő táblázat 3. oszlopában láthatók: A legfrissebb tervezési fázisban Döbrököz kapcsán egyelőre kétséges, hogy kap-e egyáltalán távvezetéket, illetve egyelőre úgy tűnik, Gyulaj-Csibrák-Kurd közös rendszeren lesz egy Gyulaj központú víztisztítóval.

11 TELEPÜLÉS Kapospula- Alsóhetény Attala Csibrák Csikóstőttős Csoma Dalmand, Újdalmand, Vörösegyháza, Alsóleperd Dombóvár- Mászlonypuszta, Dombóvár- Szilfás puszta Döbrököz, Nagy Pál telep Gyulaj Kapospula MEGOLDANDÓ PROBLÉMA termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja termelt víz határérték feletti arzén-, ammónium-, vaskoncentrációja termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja, vízátvételi kapacitás elégtelensége termelt és részben Szabadi községnek átadott víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja, puszták esetében a közüzemi vízellátás hiánya közüzemi vízellátás hiánya termelt víz határérték feletti arzénés ammónium koncentrációja, alacsony keménysége, Nagy Pál telep esetében a közüzemi vízellátás hiánya termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja, Kapospula esetében a vízátvételi kapacitás elégtelensége KEOP / MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT MŰSZAKI TARTALOM RÖVID LEÍRÁSA megfelelő minőségű tisztított víz átvétele Dombóvárról, távvezeték építése megfelelő minőségű tisztított víz átvétele Dombóvárról (Kapospulán át), távvezeték építése, hidroglóbusz felújítása helyi vízkezelés kiépítése, a meglévő magastároló felújítása, megfelelő minőségű tisztított víz átvétele Dombóvárról (Kaposszekcsőn át), új távvezeték építése, a meglévő magastároló felújítása megfelelő minőségű tisztított víz átvétele Dombóvárról (Kapospulán, Attalán át), távvezeték építése helyi vízkezelés kiépítése Dalmandon, 1 db új kút fúrása, a meglévő hidroglóbusz felújítása, puszták esetében megfelelő minőségű tisztított víz átvétele Dalmandról (Alsóleperd Dombóvárról Nagy Pál telepen át), távvezeték építése megfelelő minőségű tisztított víz átvétele Dombóvárról (Alsóhetényen át), távvezeték építése helyi vízkezelés kiépítése, a meglévő hidroglóbusz felújítása, Nagy Pál telep esetében megfelelő minőségű tisztított víz átvétele Dombóvárról, távvezeték építése helyi vízkezelés kiépítése (törésponti klórozás), új kút fúrása, a meglévő magastároló felújítása megfelelő minőségű tisztított víz átvétele Dombóvárról, új távvezeték építése Kaposszekcső termelt víz határérték feletti megfelelő minőségű tisztított víz

12 TELEPÜLÉS Kocsola MEGOLDANDÓ PROBLÉMA ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja termelt víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja KEOP / MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT MŰSZAKI TARTALOM RÖVID LEÍRÁSA átvétele Dombóvárról, új távvezeték építése helyi vízkezelés kiépítése (törésponti klórozás), a meglévő hidroglóbusz felújítása Kurd, Csurgópuszta Szabadi termelt víz határérték feletti arzén-, ammónium-, vaskoncentrációja, Csurgópuszta esetében a közüzemi vízellátás hiánya Csomáról átvett víz határérték feletti ammónium-, vas- és mangánkoncentrációja helyi vízkezelés kiépítése (törésponti klórozás), a II. sz. kút és a meglévő magastároló felújítása, Csurgópuszta esetében tisztított víz átvétele Döbröközről tisztított víz átvétele Dombóvárról (Kapospulán, Attalán, Csomán át), távvezeték építése 1. táblázat: Az egyes tagtelepüléseken megoldandó problémák és a megvalósítani tervezett műszaki tartalmak rövid leírásai A beérkezett válaszok alapján Csoma és Szabadi településeknél a csőrendszer tisztítás 6-szor, a részleges csővezeték csere 8-szor, a távvezeték rendszer kiépítése 1-szer, a helyi víztisztító technológia kiépítése pedig 7-szer szerepelt. 16 A Csikóstőttősiek esetében a részleges csővezeték csere 4, a távvezeték rendszer kiépítése és az ivóvíz tároló medence felújítása 3-3, a helyi víztisztító technológia kiépítése és a nyomás alatti gyorsszűrés kiépítése 2-2 alkalommal volt olvasható. Csibrákon a csőrendszer tisztítására 3, a távvezeték rendszer kiépítésére 2, az ivóvíz tároló medence felújítására 3, a gyorsszűrés kiépítésére 2, míg Kurdon a csőrendszer tisztítására 4, a részleges csővezeték cserére 5, a távvezeték rendszer kiépítésére 4, a helyi víztisztító technológia kiépítésére 10, a nyomás alatti gyorsszűrés magvalósítására 4, új kút fúrására 1 szavazat érkezett. Attalán a csőrendszer tisztítás 11, a részleges csővezeték csere 10, a távvezeték rendszer kiépítése 3, az ivóvíz tároló medence felújítása 8, a helyi víztisztító technológia kiépítése 4, a nyomás alatti gyorsszűrés kiépítése 3 voksot kapott. Dalmandon a csőrendszer tisztítás mellé 2, a részleges csővezeték csere mellé 1, a távvezeték rendszer kiépítése mellé 2, a víztorony felújításához 1, a helyi víztisztító technológia kiépítéséhez 2, a nyomás alatti gyorsszűrés kiépítéséhez 1, míg Gyulajon a csőrendszer tisztítás mellé 8, a részleges csővezeték csere mellé 5, a távvezeték rendszer kiépítéséhez 1, a víztorony felújításához szintén 1, ivóvíz tároló medence felújításához és a helyi víztisztító technológia 16 Annak ellenére, hogy technikailag egyszerűbb lett volna számunkra egy-egy tevékenység mellé írni, hogy azt az adott településen hányan választották a vízminőség javításának megoldásaként, végül az állandó ismétlések ellenére is a jelenleg látható szerkezet mellett döntöttünk. Ez a felépítés ugyanis egy-egy település esetében egyben láttatja az adott lakosság által elvárt tevékenységeket, így hozzásegít ahhoz is, hogy ezeket a táblázatban szereplő valóban megvalósítandó tevékenységekkel könnyen össze tudjuk vetni.

13 kiépítéséhez 3-3, a nyomás alatti gyorsszűrés kiépítéséhez pedig 7 jelölés került. Kocsolán az egyetlen válasz a részleges csővezeték cserének, a távvezeték rendszer kiépítésének, az ivóvíz tároló medence felújításának, a helyi víztisztító technológia és a nyomás alatti gyorsszűrés kiépítésének elvárását tartalmazta. Az eddigieken túl Kaposszekcsőn a csőrendszer tisztításra 9, a részleges csővezeték cserére 6, a távvezeték rendszer kiépítésére 2, a víztorony és az ivóvíz tároló medence felújítására 4 és 1, a helyi víztisztító technológia és a nyomás alatti gyorsszűrés kiépítésére pedig 6, illetve 3 szavazat érkezett. Döbröközön ugyanebben a relációban a csőrendszer tisztítás 10, a részleges csővezeték csere 6, a helyi víztisztító technológia és a nyomás alatti gyorsszűrés kiépítése 5 és 10, az új kút fúrása pedig 1 szavazatot kapott. Végül Kapospulán a csőrendszer tisztítása mellett 6-an, a részleges csővezeték csere mellett 4-en, a távvezeték rendszer kiépítése és a víztororny felújítása mellett 2-2- en, az ivóvíz tároló medence felújítása mellett szintén 6-an, a nyomás alatti gyorsszűrés kiépítése és az új kút fúrása mellett pedig 5-5-en tették le voksukat. Hetedik kérdésünkkel azt igyekeztünk kideríteni, hogy a társulás tagtelepüléseinek lakosai hajlandóak lennének-e anyagi áldozatot hozni annak érdekében, hogy településükön a vízminőség javuljon. 17 Csoma és Szabadi településeken 4 fő ha kisebb összeggel is, de támogatta volna a vízminőség javítását, 6 fő pedig anyagi okokra hivatkozva utasította el azt. Csikóstőttősön 7 fő kisebb mértékben, 1 fő akár nagyobb személyes anyagi ráfordítással is támogatta volna a minőség javulását, 3 fő azonban anyagi helyzete miatt elutasította azt. Kurd esetében ebben a vonatkozásban 1 értékelhetetlen válasz született 18, továbbá 9 igen a kisebb anyagi hozzájárulásra, 5 nem pedig az anyagi lehetőségekkel összefüggésben. Csibrákon anyagi okokra hivatkozva teljes volt az elutasítottság, Kaposszekcsőn 5 fő a jelenlegi vízminőséggel is elégedett volt, 3 fő kisebb mértékű támogatást adott volna, 9 fő pedig anyagi okokból utasította el a kérdést. Ugyancsak teljes elutasítást kapott a kérdés Attalán, ahol 3 fő az anyagiakra, 8 pedig a megfelelő ivóvízminőségre hivatkozott. Kapospulán 11 válaszadóból 11 nemmel válaszolt, ebből 10 főnek a hajlandóságot az anyagi lehetőségei nem tették lehetővé, 1 fő pedig a jelenlegi vízminőséggel is elégedett volt. Döbröközön 3 fő nagyobb, 6 fő pedig kisebb összeget áldozott volna a cél elérése érdekében, miközben 3 főnek szintén az anyagi lehetőségei nem tették lehetővé a támogatást. Kocsolán a válaszadó 1 fő anyagilag állt olyan helyzetben, hogy a nem válaszra szavazott, miközben Dalmandon 5 fő szintén anyagi helyzetére hivatkozva voksolt nemmel, 5 fő szerint pedig a vízminőséggel jelenleg sincs probléma. Gyulajon 7 fő igennel szavazott, ebből 6 személy kisebb, 1 személy pedig nagyobb összeget is hajlandó lett volna a cél érdekében fizetni, ugyanakkor 2 fő 17 A kérdés már csak azért is aktuális, mert a vízminőség javítását követően, feltehetőleg növekedni fognak a fogyasztói árak. 18 A válaszadó az egymást kizáró b) és c) választ is megjelölte.

14 anyagi helyzete következtében nemmel szavazott. KEOP / % 32% 46% 1. sor 2. sor 3. sor 4. sor 17% 3. diagram: Az ön hajlandó lenne-e anyagi áldozatot hozni annak érdekében, hogy településén a víz minősége javuljon kérdésre (7. kérdés) adott válaszok összesített aránya 1. sor=nem, anyagi okokra hivatkozva 2. sor=nem, a jelenlegi vízminőséggel is elégedett 3. sor=igen, kisebb összeget 4.sor=igen, nagyobb összeget is A részletesen felsorolt válaszok alapján összességében megállapíthatjuk, hogy a 7. kérdésünkre a 110 értékelhető voks tekintetében összesen 51 (46%) anyagi okokra hivatkozó és 19 (17%) a jelenlegi vízminőséggel való elégedettséggel összefüggő elutasítás érkezett, miközben az is látható, hogy 35 válaszadó (32%) kisebb összeggel, 5 fő (5%) pedig nagyobb összeggel is hajlandó lett volna támogatni a minőség javítására irányuló tevékenységeket (lásd 3. diagram). III. Kommunikációs igények, tájékoztatási és tájékozódási szokások, kommunikációs csatornák kérdésköre (8-12. kérdés) kérdésünk egymással összefüggve és egymásra épülve a Cselekvési (kommunikációs) Terv szempontjából kiemelten fontos kommunikációs igények, kommunikációs szokások felmérésére törekedett. A kérdések közül a 8. (lásd 4. diagram) azt igyekezett kideríteni, hogy a lakosság igényli-e a tájékoztatást a programmal kapcsolatosan. A 9. kérdés (lásd 5. diagram) a tájékoztatás, a 10. kérdés (lásd 6. diagram) a településsel, kistérséggel kapcsolatos általános tájékozódásra használt kommunikációs csatornák formájára kérdezett rá. A 11. kérdés (lásd 2. táblázat) konkrét kommunikációs csatornák felsorolását kérte, végül a 12. kérdés (lásd 7. diagram) azt igyekezett feltérképezni, hogy a tagtelepüléseken lakók igényelnék-e egy olyan információs központ felállítását, amelyen keresztül munkaidőben személyesen, telefonon vagy en keresztül

15 folyamatos tájékoztatást kaphatnának a beruházásokkal kapcsolatos kérdéseikre. A kérdések és válaszok tekintetében a fentebbi sorrendet figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy Csoma és Szabadi esetében 8 fő nem kért tájékoztatást, számukra csak a vízminőség javulása volt a fontos, 1-1 fő azonban rendszeres tájékoztatást kért, illetve nem kért tájékoztatást annál az oknál fogva, hogy nem támogatta a beruházásokat. A helységből az előbbiekkel összefüggésben mindössze 1 válasz érkezett a 9. kérdésünkre. A válaszadó itt a szórólapokat és a plakátok-hirdetőtáblák kategóriákat jelölte meg tájékoztatási formaként. Ezen túl 1 értékelhetetlen válasz mellett 8 fő úgy vélte, tájékozódásnál nem részesít előnyben egyetlen kommunikációs csatornát sem, 1 fő pedig ezzel kapcsolatban a települési hirdetőtáblákra szavazott. A 11. kérdés kapcsán igen fontos volt számunkra az az információ, hogy konkrét tájékozódási felületként a Somogyi Hírlapot 8 fő sorolta fel, mellette a Hír Tv 2, a 2, a Somogy Tv, a Kapos Tv és a szavazatot kapott. A 12. kérdést, vagyis a programmal kapcsolatos információs központ felállítását valamennyi csomai és szabadi elutasította. 13% 25% 1. sor 2. sor 30% 3. sor 4. sor 32% 4. diagram: Az ön igényli-e, hogy tájékoztassák az ivóvízminőség-javító program beruházásainak aktuális állásáról, a megvalósított fejlesztésekről kérdésre (8. kérdés) adott válaszok összesített aránya 1. sor= időszakos tájékoztatást kért 2. sor=rendszeres tájékoztatást kért 3. sor=nem kér tájékoztatást, csak a vízminőség javítása érdekli 4. sor=nem kér tájékoztatást, nem támogatja a beruházást A Csikóstőttősiek a programról, azzal kapcsolatosan valamennyien kértek tájékoztatást, közülük 3 fő rendszeresen igényelt információt, 8 fő pedig csak időszakosan. A tájékoztatási formák közül a szórólapok (10) és a lakossági fórumok (9 szavazat) emelkedett ki, emellett az újsághirdetések (7 szavazat), az internetes honlapok (2 szavazat), illetve a plakátok-hirdetőtáblák (1

16 szavazat), televízió- és rádióinterjúk (1 szavazat) kaptak még voksokat. A 10. kérdésnél a tájékozódási csatornák tekintetében a helyi, térségi nyomtatott médiumok kategória 9 jelöléssel messze kimagaslott, míg 1 fő nem részesített előnyben egy kommunikációs csatornát sem, 1 fő pedig általában az Internet segítségével tájékozódott. A 11. kérdés esetében a Tolnai Népújság 7, a Dombóvári Szuperinfó 6, a 2 szavazatot kapott, miközben a 12. kérdésünkre 9 igen és 2 nem válasz érkezett. Csibrákon 2 fő kért rendszeres tájékoztatást, 2 fő számára pedig csak a vízminőség javulása volt fontos. A 9. kérdésre csak kettő válasz érkezett, itt a válaszadók kizárólag a lakossági fórumokat jelölték meg. A 10. kérdésnél 2 fő a települési hirdetőtáblákra, 1 fő az Internetre szavazott, 1 fő pedig nem részesített előnyben egyetlen kommunikációs csatornát sem. A 11. kérdésnél a Tolnatáj Televíziót 3, a Hőgyész Tv-t 1, a honlapot pedig 1 személy nevezte meg. A 12. kérdésre 2 igen és 2 nemleges választ kaptunk sor 2. sor 3. sor 4. sor 5. sor 6. sor 7. sor 5. diagram: Az amennyiben igényt tart a tájékoztatásra, kérem jelölje azt a választ vagy azokat a válaszokat, amelyeket a legmegfelelőbbnek tart annak formájára vonatkozóan kérésre (9. pont) adott jelölések összesített darabszáma 1. sor=lakossági fórumok 2. sor=szórólapok 3. sor=plakátok hirdetőtáblák 4. sor=újsághirdetések 5. sor=televízió és rádióinterjúk 6. sor=internetes honlapok 7. sor= Kurdon 8 fő kért időszakos, 5 fő pedig rendszeres tájékoztatást, 1 fő ugyanakkor nem támogatta a beruházásokat, 1 fő számára pedig csak az ivóvíz minőségének javulása volt fontos. A 9. kérdésnél a szórólapok 11, a lakossági fórumok pedig 9 vokssal messze kiemelkedtek, ezeket követték a plakátok-hirdetőtáblák, illetve az újsághirdetések 4-4, valamint az internetes honlapok és az 1-1 szavazattal. A 10. kérdés esetében 5 értékelhetetlen válasz mellett 6 fő a helyi, térségi papíralapú médiumokat, 2 fő a települési hirdetőtáblákat, 1 fő a helyi, térségi rádiót és televíziót részesítette előnyben, miközben 1 fő nem emelt ki egyetlen kommunikációs csatornát sem. A 11. kérdésnél a Tolnatáj Televízióra 8, a Tolnai Népújságra 7, a Dombóvári Szuperinfóra 6, a

17 honlapra és a Hétről Hétre reklámújságra 2-2, míg az N-Joy magazinra, a és a Hőgyész Tv-re 1 szavazat jutott. A programmal kapcsolatosan egy információs központ felállítását 15-ből mindössze 2 fő támogatta. 5% 3% 24% 41% 1. sor 2. sor 3. sor 4. sor 5. sor 27% 6. diagram: Az ön általában milyen módon, milyen csatornán keresztül tájékozódik a települését, illetve annak közvetlen térségét érintő kérdésekben kérdésre (10. kérdés) adott válaszok összesített aránya 1. sor=elsősorban helyi, térségi nyomtatott, papíralapú médiumokon keresztül 2. sor=elsősorban települési hirdetőtáblák segítségével 3. sor=nem részesítek előnyben egyetlen kommunikációs csatornát sem 4. sor=elsősorban Internet segítségével 5. sor=elsősorban a helyi, térségi rádiót, televíziót részesítem előnyben Attalán 8 fő nem kért tájékoztatást azon oknál fogva, hogy egyáltalán nem támogatják a beruházásokat, mellettük 2 fő időszakos, 1 személy pedig rendszeres információs-szolgáltatást igényelt. A településen a 9. kérdésnél 10 szavazattal kiemelkedett a szórólapok kategória, mellette 3 vokssal a 2. helyen az újsághirdetések végzett, majd 2, illetve 1-1 vokssal a plakátokhirdetőtáblák és a lakossági fórumok, valamint az internetes honlapok következtek. A 10. kérdésnél a települési hirdetőtáblát 8, a helyi, térségi papír alapú médiumot 1 fő nevezte meg, 2 fő pedig nem részesített előnyben egyetlen kommunikációs csatornát sem. A 11. kérdés esetében a Dombóvári Szuperinfót 4, a Tolnai Népújságot és a Hétről Hétre újságot 2-2, míg a

18 az N-JOY rádiót, a Dombóvár és Környékét, a Dombóvári Hírmondót, valamint a Másik Tv-t 1 alkalommal nevezték meg. A településen valamennyi válaszadó elutasította a programmal kapcsolatosan felállítandó információs központ létrehozását. Dalmandon a 8. kérdésre nem válaszolt 3 fő, illetve egy értékelhetetlen válasz született. Mindemellett ebben a vonatkozásban 3 fő nem kért tájékoztatást, mivel számukra csak az ivóvíz minőségének javulása volt fontos, továbbá 2 fő időszakos, 1 fő pedig rendszeres tájékoztatást igényelt. A tájékoztatás formájára vonatkozóan a szórólapok 6, a plakátok-hirdetőtáblák 3 alkalommal szerepeltek. A 10. kérdésnél 2 fő nem válaszolt, 1 dokumentum értékelhetetlennek bizonyult, emellett pedig 3 fő a helyi, térségi papír alapú médiumokat, 2 fő a hirdetőtáblákat, 1 fő pedig az Internetet nevezte meg elsődleges tájékozódási felületként, miközben 1 fő nem részesített előnyben egyetlen kommunikációs csatornát sem. A 11. kérdésnél a Tolnai Népújság 3, a Tolnatáj Televízió és a Dombóvári Szuperinfó 1-1 alkalommal szerepelt. A településen amellett, hogy 1 fő nem válaszolt, összesen 9 személy utasította el az említett információs központ felállítását. Kocsolán a válaszadó egyetlen személy rendszeres tájékoztatást igényelt, a tájékoztatás formáját figyelembe véve a lakossági fórumokat és a szórólapokat részesítette előnyben, a tájékozódás formáját tekintve a papíralapú helyi és térségi médiumokat emelte ki, konkrét kommunikációs tájékozódási csatornájaként pedig a Tolnai Népújságot és a Falu Hangja helyi médiafelületet jelölte meg. Az információs központ létrehozását nem támogatta. Médiafelület neve Szavazat száma (db) Tolnai Népújság 24 Dombóvári Szuperinfó 23 Tolnatáj Televízió 13 Somogyi Hírlap Hétről-Hétre Dombóvár és Környéke Dombóvári Hírmondó 2 Hőgyész Tv Hír Tv 2 Másik Tv 1

19 N-Joy magazin 1 Kapos Tv N-Joy rádió Somogy Tv 1 KEOP / Falu Hangja 1 2. táblázat: A kérem soroljon fel név szerint olyan kommunikációs csatornákat, amelyeken rendszeresen tájékozódik a helyi, térségi ügyeket, kérdéseket illetően kérésre (11. pont) adott válaszok összefoglaló adatsora Gyulajon 4 személy kért rendszeres, 3 személy pedig időszakos tájékoztatás, emellett 2 fő nem kért információt, mivel számára kifejezetten csak a minőség javulása volt fontos. A 9. kérdésnél 6 vokssal a szórólapok válaszlehetőség végzett az élen, ezen túl az újsághirdetéseket 4 fő, a lakossági fórumot 3 fő, a plakátok-hirdetőtáblákat és a televízió és rádióinterjúkat 2-2 fő, míg az internetes honlapokat 1 fő jelölte be. A tájékozódási csatornák közül (2 értékelhetetlen válaszon túl) a helyi, térségi offline médiumokat 3 fő, a települési hirdetőtáblákat 2 fő választotta, míg 2 fő nem részesített előnyben egyetlen kommunikációs csatornát sem. A 11. kérdésnél a Tolnai Népújság 3, a 2, a Hétről Hétre és a Dombóvári Hírmondó 1-1 alkalommal szerepelt. Az információs központ felállítását 7 fő elutasította, 2 fő pedig támogatta. 20% 1. sor 2. sor 80% 7. diagram: Az ön igényelne-e egy olyan információs központot, amelyen keresztül munkaidőben személyesen, telefonon vagy en keresztül folyamatosan választ kaphat a beruházásokkal kapcsolatos kérdéseire kérdésre (12. kérdés) adott válaszok összesített aránya 1. sor=nem igénylem

20 2. sor=igénylem Döbröközben 9 fő kért rendszeres, 2 fő pedig időszakos tájékoztatást, 1 személy számára pedig a tájékoztatás nem, csak a vízminőség javulása volt fontos. A 9. kérdésnél a szórólapok 7, a lakossági fórumok 6, az újsághirdetések és az internetes honlapok 4-4, az 3, a plakátokhirdetőtáblák, valamint a televízió és rádióinterjúk 2-2 voksot kapott. A 10. kérdésnél 5 értékelhetetlen válasz mellett a nem részesítek előnyben egyetlen kommunikációs csatornát sem 5, míg az Internet és a települési hirdetőtábla 1-1 válaszban szerepelt. A 11. kérdés esetében a 8, a Dombóvár és Környéke újság 3, a Dombóvári Szuperinfó, a Tolnai Népújság és a 1 alkalommal jelent meg. A helység válaszadóit tekintve 50-50%, vagyis 6 fő támogatta, 6 fő pedig nem támogatta egy információs központ működését. Kaposszekcsőn a 8. kérdésre összesen 14 fő válaszolt elutasítóan, ebből 4 fő nem támogatta a beruházásokat. Az igennel voksoló 2 válaszadó rendszeres tájékoztatást kért, a fennmaradó 1 fő pedig kérdésünket kitöltetlenül hagyta. 9. kérdésünknél a szórólapok 4-szer, a lakossági fórumok 3- szor, míg a plakátok-hirdetőtáblák és az újsághirdetések 1-1 válaszadónál szerepeltek. A tájékozódási csatornákra vonatkozóan 3 értékelhetetlen kérdőív érkezett, 1 fő pedig egyáltalán nem válaszolt. Emellett a papír alapú helyi és térségi médiumokat 6, a települési hirdetőtáblákat 5, a helyi, térségi rádiót és televíziót pedig 2 fő nevezte meg. A konkrét kommunikációs csatornáknál a Dombóvári Szuperinfó 4-szer, a Hétről Hétre és a 2-2, a Tolnai Népújság és a alkalommal volt olvasható. A kommunikációs központ felállítását mind a 17 kaposszekcsői elutasította. Végül utolsó településünkön Kapospulán a 8. kérdésre 1 fő nem válaszolt, 1 fő időszakos, 5 személy pedig rendszeres tájékoztatást kért, 4 fő számára pedig csak a vízminőség javulása volt fontos. A tájékoztatás kapcsán a szórólap 7, a lakossági fórumok és az újsághirdetések 2-2, a plakátok-hirdetőtáblák 1 szavazatot kapott. A 10. kérdés tekintetében 3 értékelhetetlen kérdőív mellett az offline helyi és térségi médiumokra 7, a települési hirdetőtáblákra 1 voks érkezett. A konkrét kommunikációs csatornák közül az N-Joy rádiót 2-ször, a Dombóvári Szuperinfót és a Tolnatáj Televíziót 1-1-szer nevezték meg. A településen 11-ből 10 fő nem támogatta az említett információs központ létrehozását. IV. Az egyes kérdésekre és a válaszokra vonatkozó áttekintő értékelés Az egyes kérdések részteles elemzése után, elsősorban a könnyebb áttekinthetőség kedvéért szükségesnek látjuk az egyes pontokhoz tartozó eredmények rövid összefoglalását. Első megjegyzésünk a kérdőívek kitöltésével és visszaküldésével, így tulajdonképpen az egyes tagtelepülések önkormányzatainak és lakosságának a programhoz való hozzáállásával

21 kapcsolatos. Erre vonatkozó megállapításunk: annak ellenére, hogy kezelhető mennyiségű, kérdőívet küldtünk ki a településekre, azok maradéktalanul csak Attaláról, Csikóstőttősről, Csibrákról, Kapospuláról, Csomáról és Szabadiból érkeztek vissza. Mindemellett ahogy korábban kiemeltük, a statisztikát 50%-os kitöltési hajlandósággal Döbrököz, illetve 16-ból 1 visszaküldött kérdőívvel Kocsola rontotta leginkább. Feltételezhetjük, hogy a most a hajlandóságot tekintve kevésbé jól szereplő önkormányzatok 19, a program során a lakosságot érintő kérdések kommunikációjánál is hiányosságokat fognak mutatni. Ezért javasoljuk, hogy a kommunikációs programmal kapcsolatos egyeztetések során Gyulaj, Dalmand, Kurd és Kaposszekcső, de főként Döbrököz és Kocsola kiemelt figyelmet kapjon. Második megjegyzésblokkunk az első három kérdésünkkel kapcsolatos, amelyek a tagtelepülések lakosságának a társulással, illetve a programmal összefüggő alapvető információi után érdeklődtek. A válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a 27%-os arány, amely azokra vonatkozik, akik még nem hallottak az ivóvízminőség-javító programról, meglehetősen magas. Ahogy említettük itt kiugróan rossz értéket produkált Dalmand, Kaposszekcső és Kapospula, 20 ahol 40%, 53% és 91% volt a nemleges válaszok aránya. Ezen túl a tagtelepülésekre vonatkozó információk szintén hiányosak voltak, a válaszok alapján ugyanis megállapíthatjuk, hogy a válaszadók többségének a társulásra vonatkozó mentális térképén általában a saját helységen kívül csak 2-4 főként szomszédos település, illetve esetlegesen a nagyobb Dombóvár jelent meg. Mindemellett a kérdőíveken egy-egy válaszban nem csak hogy a tagtelepülések többségét nem tudták megnevezni, de több alkalommal is felsoroltak olyan községeket, amelyek nem képezik a program részét (Nagyberki, Nak, Mosdós, Jágónak és Szakcs). Mindezek az információk egyben természetesen azt is jelzik, hogy a települések lakosságának összességében kevés fogalma van arról, hogy a kitűzött cél érdekében több mint lakost 21 tömörítve, 13 önkormányzat fogott össze. Pozitív tényként értékeltük ugyanakkor azt, hogy 3. kérdésünknél, amely az ivóvíz minőségének a javítására való törekvéssel való egyetértésre vagy egyet nem értésre kérdezett rá, 109 értékelhető válaszból 79 (72%) teljes mértékben, 15 (14%) pedig ha csak részben is, de támogató volt. Így tehát a vonatkozó dimenzióban mindössze 15 (14%) elutasító válasz érkezett (fontos kiemelni, hogy ezek legnagyobb része attalai 22 volt). Negyedik kérdésünkkel kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy az érintettek az 19 Nyilvánvalónak tartjuk ugyanis, hogy az önkormányzatok megfelelő munkával elérhették volna valamennyi kérdőív maradéktalan kitöltését. 20 Kaposszekcső és Kapospula esetében a nemleges válaszok magas arányára részben magyarázatot adhat az a tény, hogy ellátásuk hosszú évek óta Dombóvárról átvett ivóvízzel történik. Ezzel a lakosság nagy része tisztában van, így a fejlesztési program iránti igény is korlátozott. A felsorolt településeken kizárólag rendkívüli üzemállapotban, a rendszerben lévő tartalék kút indításakor fordulnak elő időszakos vízminőségi problémák. Esetükben a projekt során valójában a meglévő összeköttetés fejlesztése, hálózattisztítás és vezetékrekonstrukció zajlik majd. 21 Dombóvár esetében természetesen csak az érintett puszták lakosságát vettük számításba. 22 Attala esetében, ahogy említettük többször is határérték közeliek az eredmények attól függően, hogy melyik kútból nyernek éppen több vizet a vízminőség vizsgálatok során.