KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK"

Átírás

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Budapest, 2010.

2 KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE (1. MODUL) SZERZŐK: 1. és 5. FEJEZET: DR. KILÉNYI GÉZA 2. FEJEZET: DR. ÁCS NÁNDOR 3-4. FEJEZET: DR. KALTENBACH JENŐ SZERKESZTETTE: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF DR. ANDRISKA SZILVIA LEKTORÁLTA: DR. MÁTHÉ GÁBOR DR. KILÉNYI GÉZA A TANANYAG HATÁLYOSÍTÁSÁT ELVÉGEZTE: DR. UGRÓCZKY MÁRIA (2007.) DR. SZEKERES ANTAL (2010.) A HATÁLYOSÍTOTT TANANYAGOT LEKTORÁLTA: DR. OCSKÓ ANDRÁS (2007. és 2010.) JOGALKOTÁSI ÉS JOGALKALMAZÁSI ISMERETEK (2. MODUL) SZERZŐ: 1-3. FEJEZET: DR. GYERGYÁK FERENC 4-6. FEJEZET: DR. BENDE-SZABÓ GÁBOR SZERKESZTŐ: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF DR. ANDRISKA SZILVIA LEKTORÁLTA: DR. KISS LÁSZLÓ DR. KILÉNYI GÉZA A TANANYAG HATÁLYOSÍTÁSÁT ELVÉGEZTE: DR. GYERGYÁK FERENC (2007.) SZÖLLŐSINÉ DR. CSEPELI ÁGOTA (2009.) DR. SEEREINER IMRE ALFONZ (2010.) A HATÁLYOSÍTOTT TANANYAGOT LEKTORÁLTA: DR. SEEREINER IMRE ALFONZ (2007.) DR. SZABÓ LAJOS (2010.) ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK (3. MODUL) SZERZŐK: 1-3. FEJEZET, és 6.2. PONT: DR. PERGER ÉVA 4-5.; 7. FEJEZET, és 6.1. PONT: DR. BENDE-SZABÓ GÁBOR

3 SZERKESZTETTE: DR. PERGER ÉVA LEKTORÁLTA: DR. WINKLER GYÖRGY A TANANYAG HATÁLYOSÍTÁSÁT ELVÉGEZTE: MAIYALEHNÉ DR. GREGÓCZKI ETELKA (2007.) HOFFMANNÉ DR. NÉMETH ILDIKÓ (2010.) A HATÁLYOSÍTOTT TANANYAGOT LEKTORÁLTA: DR. VÁRFALVI ISTVÁN (2010.) KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI ISMERETEK (4. MODUL) SZERZŐK: 1-3. FEJEZET: DR. KISS SÁNDOR 4-7. FEJEZET: DR. PALLAI ÉVA LEKTORÁLTA: DR. HAZAFI ZOLTÁN A TANANYAG HATÁLYOSÍTÁSÁT ELVÉGEZTE: DR. PALLAI ÉVA (2010.) A HATÁLYOSÍTOTT TANANYAGOT LEKTORÁLTA: 1-4. FEJEZET: DR. SZABADOS GYÖRGY (2010.) 5.. FEJEZET: DR. FAZAKASNÉ DR. VESZPRÉMY ANNA (2010.) AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE ÉS JOGRENDSZERE (5. MODUL) SZERZŐK: 1. és 3. FEJEZET: DR. HORVÁTH ZOLTÁN 2. FEJEZET: DR. BATHÓ FERENC PONT: DR. MOHAY GYÖRGY 4. FEJEZET: HORVÁTH PÉTER SZERKESZTETTE: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF DR. ANDRISKA SZILVIA A TANANYAG HATÁLYOSÍTÁSÁT ELVÉGEZTE: HORVÁTH PÉTER (2007.) SINKA LÁSZLÓ (2010.) A HATÁLYOSÍTOTT TANANYAGOT LEKTORÁLTA: DR. TORMA ANDRÁS (2007.) DR. SOMSSICH RÉKA (2010.) Budapest, ötödik, javított kiadás

4 Tartalomjegyzék A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE 1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS BERENDEZKEDÉSE 1.1. AZ ALKOTMÁNY Az alkotmány fogalma, a történeti és a kartális alkotmány A magyar alkotmányfejlődés A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény szerkezete, belső felépítése AZ ALAPJOGOK Az alapjogok fogalma Az alapjogok forrásai Az alapjogok csoportosítása Az alapjogok korlátozása AZ EGYES ALAPJOGOK Az alapjogok alapja Az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódó alapjogok A személyes szabadság alkotmányos garanciái Politikai szabadságjogok Az egyén társadalmi pozícióját meghatározó jogok Szociális-gazdasági jogok AZ ALAPVETŐ KÖTELESSÉGEK A jogszabályok megtartásának kötelessége A közterhekhez való hozzájárulás kötelessége A honvédelmi kötelezettség A tankötelezettség AZ ALAPJOGOK VÉDELME, ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSÉNEK ALKOTMÁNYOS ALAPJAI A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve A népszuverenitás elve A törvények uralma, a jogállam megvalósulása Az egyenjogúság elve Az emberi jogok deklarálása AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE, JELLEGÜK ÉS EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYUK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Az Országgyűlés feladat- és hatásköre Az Országgyűlés megalakulása és szervezete Az Országgyűlés működése Az országgyűlési képviselők jogállása A KORMÁNY A kormányzati tevékenység, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom viszonya A Kormány feladat- és hatásköre A Kormány létrejötte, megbízatása A Kormány tagjai, szervezeti jellege A Kormány működése, szervei A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A köztársasági elnök alkotmányos helyzete A köztársasági elnök feladat- és hatásköre Az államfő és az Országgyűlés viszonya Az államfő és a Kormány viszonya A köztársasági elnök megválasztása, megbízatása, felelőssége A BÍRÓSÁG Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei A bíróságok szervezete és hatásköre A bíróságok igazgatása, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács A bírók jogállása AZ ÜGYÉSZSÉG Az ügyészség feladat- és hatásköre Az ügyészség szervezete Az ügyészek jogállása AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSAI Az országgyűlési biztos jogállása Az országgyűlési biztos feladat- és hatásköre Az országgyűlési biztos intézkedései 60

5 2.7. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Az Alkotmánybíróság feladat- és hatásköre Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása Az alkotmánybírák jogállása AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Az Állami Számvevőszék hatáskörei Az Állami Számvevőszék szervezete és működése A számvevőszéki vizsgálat A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK Az önkormányzatiság alkotmányos garanciái Az önkormányzati jogok A helyi önkormányzatok és a közhatalom gyakorlásában részt vevő szervek kapcsolata A KÖZIGAZGATÁS AZ ÁLLAMI FUNKCIÓK RENDSZERÉBEN A KÖZIGAZGATÁS HELYE A HATALMIÁGAK RENDSZERÉBEN A KÖZIGAZGATÁS FOGALMA, SAJÁTOSSÁGAI A KÖZIGAZGATÁS FELADATAI A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE A SZERVEZETRENDSZER TAGOLÓDÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOGALMA, JOGI PARAMÉTEREI A Z ÁLLAMIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE A Kormány A Kormány munkáját segítő szervek A minisztériumok A kormányhivatalok A központi hivatalok A területi és helyi államigazgatási szervek Sajátos jogállású államigazgatási szervek AZ ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS Az önkormányzat feladat- és hatásköre Az önkormányzat szervezete Az önkormányzat gazdálkodása A KÖZTESTÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSE A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK TEVÉKENYSÉGI TÍPUSAI A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK HATÓSÁGI JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK ALAPVETŐ TÍPUSAI 91 JOGALKOTÁSI ÉS JOGALKALMAZÁSI ISMERETEK A JOGALKOTÁS TARTALMI KÉRDÉSEI JOGI ÉS TÁRSADALMI NORMÁK, A JOG ÉS AZ ERKÖLCS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG JOGFORRÁSI RENDSZERE A JOGFORRÁSI RENDSZER ELEMEI A törvény A rendelet AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI Határozat Utasítás Statisztikai közlemény Jogi iránymutatás A HIVATALOS LAPOK A NEMZETKÖZI ÉS A KÖZÖSSÉGI JOG A nemzetközi jog A közösségi jog JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS JOGSZABÁLY-SZERKESZTÉSI ISMERETEK A JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS Jogállam és jogalkotás Kezdeményezés A jogszabálytervezetek véleményezése 109

6 A tervezet jogalkotó szerv elé terjesztése, elfogadása, kihirdetése A JOGSZABÁLYTERVEZET SZERKESZTÉSE, SZÖVEGEZÉSE Általános jogszabály-szerkesztési ismeretek A jogszabályok formai tagolása A JOGSZABÁLY LOGIKAI TAGOLÁSA A JOGSZABÁLY HATÁLYOSULÁSÁNAK VIZSGÁLATA A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE, HATÁLYOSSÁGA A JOGSZABÁLYOK KIHIRDETÉSE ÉS KÖZZÉTÉTELE A JOGSZABÁLY-NYILVÁNTARTÁS ALAPVETŐ KÉRDÉSEI A DEREGULÁCIÓ A MAGYAR JOGALKOTÁS TIPIKUS TARTALMI ÉS FORMAI HIBÁI ÁLTALÁNOS JOGALKALMAZÁSI ISMERETEK A JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉG FAJTÁI A JOGALKALMAZÁS SZERVEI A JOGALKALMAZÁS FOLYAMATA A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS ELJÁRÁSI ALAPELVEK A törvényesség elve A rendeltetésszerű eljárás elve A törvény előtti egyenlőség elve A hivatalból való eljárás elve Az ügyfél védelme: az ügyféli jogok Az ügyfél kötelezettségei A költségtakarékos eljárás elve ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya Joghatóság, hatáskör és illetékesség A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZAKASZAI A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS A helyszíni hatósági ellenőrzés A hatósági ellenőrzés jogkövetkezményei AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS Az eljárás megindítása A tényállás tisztázása KÉPVISELET KIZÁRÁS A HATÓSÁG DÖNTÉSEI A döntés meghozatala Hatósági határozat Hatósági végzés A hatósági szerződés A hatósági döntések közlése A JOGORVOSLAT ÉS A DÖNTÉS-FELÜLVIZSGÁLAT A jogorvoslás rendszere A jogorvoslattal megtámadható hatósági döntések A jogorvoslati formák A fellebbezés A bírósági felülvizsgálat Az újrafelvételi eljárás A felügyeleti eljárás Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján Az ügyészi intézkedés A semmisség A VÉGREHAJTÁS AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK 165 ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE 169

7 1.1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN A NEMZETGAZDASÁG HELYZETÉT MEGHATÁROZÓ FŐ MAKROGAZDASÁGI TÉNYEZŐK ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATA A makrogazdaság helyzetét jellemző általános mutatók Az államháztartás helyzetét jellemző mutatók AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS ALAPELVEI, LEGFONTOSABB SZABÁLYAI AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE, ÖSSZEFÜGGÉSEI AZ ÁLLAMI SZERVEZETI RENDSZERREL VALAMINT EURÓPAI UNIÓS TAGSÁGUNKKAL Az államháztartás fogalma Az államháztartás alrendszerei Az államháztartás alapegységei A Z ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERÉNEK LEGFONTOSABB KÖZÖS MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI Az államháztartás egészére vonatkozó alapvető szabályok AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPELVEINEK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A RENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN Az alapelvek rendszerezése A TAKARÉKOS GAZDÁLKODÁS KÖVETELMÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI Az államháztartás bevételei Az államháztartási kiadások AZ ÁLLAM VAGYONA, A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI Az államháztartás vagyonának fogalma, rendeltetése Az államháztartási vagyon szerkezete A vagyongazdálkodás általános szabályai Az állami vagyonnal való gazdálkodás A KINCSTÁRI RENDSZER, A KINCSTÁR SZEREPE ÉS FELADATAI AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI SZINTJE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI ALRENDSZERE A központi költségvetés bevételei és kiadásai A költségvetési törvény szerkezete A költségvetési ciklus A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK MŰKÖDÉSE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER HELYI ALRENDSZERE AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁGÁNAK ALKOTMÁNYOS ALAPJAI, AZ ÁLLAMI ÉS HELYI FELADATELLÁTÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI AZ ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONA A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI A helyi önkormányzatok bevételei A helyi önkormányzatok kiadásai KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS A helyi önkormányzati költségvetés Az önkormányzati költségvetés előkészítése, elfogadása A helyi önkormányzati költségvetési beszámoló A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése A HELYI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK SPECIÁLIS SZABÁLYAI A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA Költségvetési szervek A költségvetési szervek alapítása A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TÍPUSAI, IRÁNYÍTÁSA, FELÜGYELETE A költségvetési szerv A költségvetési szervek irányítása és felügyelete A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK NYILVÁNTARTÁSA A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MŰKÖDÉSÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA,ÁTSOROLÁSA, ÁTALAKÍTÁSA, MEGSZÜNTETÉSE A költségvetési szervek tevékenysége A költségvetési szerv átsorolása, átalakítása, megszüntetése 228

8 5.5. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL RENDSZERE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BELSŐ ELLENŐRZÉSE Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Belső ellenőrzés Belső kontrollrendszerek központi harmonizációja és koordinációja Kormányzati belső ellenőrzés A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE TÁMOGATÁSOK ELLENŐRZÉSE ADÓK ÉS MÁS BEFIZETÉSEK ELLENŐRZÉSE 241 KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI ISMERETEK A VEZETÉS ÉS A VEZETŐI GONDOLKODÁS FEJLŐDÉSE. ALAPFOGALMAK MENEDZSMENT, LEADERSHIP, A VEZETÉS TÖRTÉNETE, A VEZETÉS TANULHATÓSÁGA A VEZETÉS TÖRTÉNETE A klasszikus iskola Az emberközpontú irányzatok Human Relations Integrációs törekvések Modern irányzat MEGTANULHATÓ-E A VEZETÉS? VEZETÉSI SZINTEK ÉS KÉPESSÉGEK. VEZETŐI SZEREPEK, FELADATOK. A VEZETÉSI MÓDSZEREK, STÍLUSOK, A VEZETÉS ESZKÖZEI, FORMÁI Vezetési szintek és képességek, szerepek, feladatok A vezetés módszerei A vezetési stílusok A vezetés jogi és nem jogi eszközei A vezetés formái SZERVEZETMENEDZSELÉS A MUNKAERŐ SAJÁTOSSÁGAI CSOPORTOS MUNKAVÉGZÉS, CSOPORTOS ÖTLETELÉS Brain storming A SZERVEZETI FORMÁK, A SZERVEZET DEFINIÁLÁSA, A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZET SAJÁTOSSÁGAI A szervezet belső jellemzői, a szervezet működését befolyásoló tényezők Szervezeti formák A közigazgatási szervezet főbb sajátosságai A SZERVEZETI KULTÚRA VÁLTOZÁSMENEDZSMENT A változtatás szereplői A változásokhoz való viszonyulás Az ellenállás kezelése FOLYAMATMENEDZSMENT A VEZETÉS FOLYAMATA, FOLYAMATMENEDZSELÉSI MEGKÖZELÍTÉS A VEZETÉS FOLYAMATAI A tervezés A döntés A szervezés Az ellenőrzés A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSI FOLYAMATAI ÉS TÁMOGATÓ TECHNIKÁI Az Új Közmenedzsment (New Public Management) általános vonásai Stratégiai tervezés A folyamatközpontú közigazgatás-szervezés, a folyamatok technologizálása PROJEKTMENEDZSMENT MINŐSÉGMENEDZSMENT A VEZETÉSBEN A MINŐSÉGMENEDZSMENT TÖRTÉNETE MINŐSÉGMENEDZSMENT A KÖZIGAZGATÁSBAN 299

9 4.3. EFQM ÉS A KÖZÖS (ÁLTALÁNOS) ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZER (CAF) A HELYZETFELMÉRÉS ESZKÖZEI, MÓDSZEREI SWOT-analízis Problémaelemzés (fadiagram módszer) A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI, MÓDSZEREI A szervezet átvilágítását támogató résztechnikák Ügyfélkarták alkalmazása Benchmarking HUMÁNERŐFORRÁS ÉS KÖZSZOLGÁLATI MENEDZSMENT A HUMÁNERŐFORRÁS ÉS KÖZSZOLGÁLATI MENEDZSMENT FOGALMA ÉS SAJÁTOS MŰKÖDÉSE AZ EMBERI ERŐFORRÁS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Az emberierőforrás-igény tervezése, kiválasztás Díjazási, ösztönzési rendszer, juttatások Teljesítményértékelés, minősítés Továbbképzés és nem képzés jellegű fejlesztési módszerek A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY ALANYAI, AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI A KÖZTISZTVISELŐI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE KINEVEZÉS A kinevezése A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE A végkielégítés célja, feltételei, összeg A Z ELŐMENETELI RENDSZER A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA A vagyonnyilatkozat Összeférhetetlenség Az utasítás végrehajtásának kötelessége Rendkívüli munkavégzés FELELŐSSÉGI RENDSZER A fegyelmi felelősség A kártérítési felelősségrendszer A köztisztviselők büntetőjogi felelőssége A vezetők eredményfelelőssége Etikai kódex, etikai eljárás A KÖZSZOLGÁLATI JOGVITA 332 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ LÉTREJÖTTE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ ELSŐ NÉGY ÉVTIZEDE KÖZÖSSÉGEKBŐL UNIÓ EURÓPA MAASTRICHT UTÁN AZ EURÓPAI UNIÓ AZ EZREDFORDULÓN A BŐVÍTÉS ÉS MÉLYÍTÉS KETTŐS CÉLKITŰZÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ JOGI KERETEI, JELLEMZŐI AZ UNIÓS JOG LÉTREHOZÁSÁNAK OKAI AZ UNIÓS JOG FORRÁSA AZ UNIÓS JOG JELLEGE JOGHARMONIZÁCIÓ AZ EURÓPAI UNIÓBAN UNIÓS POLGÁRSÁG ÉS ALAPVETŐ JOGOK UNIÓS POLGÁRSÁG AZ UNIÓ DEMOKRATIKUS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI ALAPVETŐ JOGOK AZ EURÓPAI UNIÓ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI Az Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa A Bizottság Az Európai Parlament Az Európai Unió Bírósága 368

10 Az intézmények tanácsadó szervei Egyéb uniós szervek DÖNTÉSHOZATAL ÉS JOGALKOTÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN A Bizottság döntés-előkészítő szerepe Döntéshozatal a Tanácsban A Parlament társjogalkotó szerepe Jogalkotási eljárások Felülvizsgálati eljárások A Bizottság delegált döntéshozói szerepe a komitológia működése AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI ALAPELVEK AZ UNIÓ SAJÁT FORRÁSAI Az Unió költségvetésének kiadásai A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS AZ EU HATÁSKÖREI ÉS POLITIKÁI AZ UNIÓ KIZÁRÓLAGOS HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ POLITIKÁK Vámunió A belső piac működéséhez szükséges verseny szabályok Monetáris politika azon tagállamok esetében, amelyek hivatalos pénzneme az euró Tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében Közös kereskedelempolitika Nemzetközi megállapodások megkötése AZ UNIÓ ÉS A TAGÁLLAMOK KÖZÖTT MEGOSZTOTT HATÁSKÖRÖK Belső piac Szociálpolitika Gazdasági, társadalmi és területi kohézió Mezőgazdaság és halászat Környezetvédelem Fogyasztóvédelem Közlekedés Transzeurópai hálózatok Energia Szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség Kutatás, technológiafejlesztés és űrkutatás Fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás GAZDASÁGPOLITIKÁK ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁK ÖSSZEHANGOLÁSA KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA AZ EU TÁMOGATÓ, ÖSSZEHANGOLÓ ÉS KIEGÉSZÍTŐ HATÁSKÖRE MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA Európai Megállapodás Magyar-EK Társulási Szerződés Út a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig Út a csatlakozási tárgyalások megkezdésétől a csatlakozásig AZ EU ÉS A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATRENDSZERE Az európai integráció hatása a nemzeti közigazgatási rendszerekre Az európai ügyek igazgatásának magyar modellje 417

11 I. modul A központi állami szervek rendszere A központi állami szervek rendszere 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése 1.1. Az Alkotmány Az alkotmány fogalma, a történeti és a kartális alkotmány Az alkotmányfogalmat kettős értelmezésben használjuk. Jelenti egyfelől szűkebben az alkotmányt, mint alaptörvényt, másfelől tágabban az alkotmányosságot, a jogilag szabályozott, korlátozott állami főhatalmat. Az alkotmány célja, hogy jogi keretet szabjon a hatalom gyakorlásának, garanciát nyújtson az állampolgároknak jogaik védelmére. Az alkotmány egy olyan (esetleg több egymással összefüggő) törvény, amely azáltal, hogy az adott ország államjogának legfontosabb szabályait tartalmazza, az ország közönséges törvényei fölé emelkedik. Az alkotmány a törvények törvénye, a jogrendszerben elfoglalt helyét tekintve alaptörvény. Az alkotmány formai szempontból azért alaptörvény, mert a jogforrási rendszer csúcsán helyezkedik el, a közönséges törvények fölött, megalkotásának, módosításának eljárási feltételei sajátosak, az alaptörvényi szabályozást igénylő tárgyak körét definiálja. Tartalmát tekintve azért alaptörvény, mert kifejezi a társadalmi berendezkedés alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát, megállapítja és biztosítja az alapjogokat, a jogegyenlőséget, szabályozza az államszervezet felépítését és működését. Az alkotmány két fajtája: a történeti és a kartális alkotmány. A történeti alkotmány jellemzői: több, a történelmi fejlődés során létrejött és alakult törvény és szokásjog együttese, az alkotmányt alkotó törvények és más alkotmányjogi jellegű jogszabályok viszonyát az állandó változás és együttélés jellemzi, 11

12 A központi állami szervek rendszere az alkotmányt alkotó törvények elnevezésükben, megalkotási módjukban megegyeznek más törvényekkel, jelentős a szokásjog szerepe, a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom nem válhat külön az alkotmányt képező törvények megalkotása kapcsán, stabilitását a tartós társadalmi elfogadottsága biztosítja. A kartális alkotmány jellemzői: az alapvető jelentőségű alkotmányjogi szabályok egy, a jogrendszer csúcsán elhelyezkedő alaptörvényben találhatók; a többi törvénytől elnevezésében és megalkotásában is megkülönböztetett (elnevezése alkotmány, vagy alaptörvény, megalkotásához valamilyen minősített többségre van szükség); törvények és más jogszabályok a kartális alkotmánnyal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhatnak; egyes alkotmányjogi részletkérdéseket más törvények rendeznek (állampolgárság, választójogi rendszer, önkormányzatok jogi szabályozása); a szokásjog szerepe csekély; megalkotását illetően az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom szétválhat egymástól (Magyarországon nem különül el); a stabilitása különféle módon biztosítható (pl. minősített többség a megalkotáshoz és módosításhoz) A magyar alkotmányfejlődés Magyarországnak ha eltekintünk a Tanácsköztársaság rövid életű alkotmányától a II. világháború végéig történeti alkotmánya volt. A magyar történeti alkotmánynak pl. része volt az Aranybulla (1222), amely korlátozta a királyi hatalmat, a nemeseknek személyes szabadságot, adómentességet és ellenállási jogot biztosított arra az esetre, ha a király a megegyezést megsérti, valamint Werbőczy István Hármaskönyve, amely a korabeli országos szokásjogot gyűjtötte egybe és rendszerezte, ám formálisan sohasem vált törvénnyé. A Hármaskönyvben megjelent Szent Korona-tan szerint a király hatalma a korona közvetítésével a nemességtől származott. A nemesi címet viszont a király adományozta. A nemesség a megkoronázott királlyal organikus egységet alkotott, ezt az egységet a Szent Korona fejezi ki, ez volt minden jognak a forrása. Az évi márciusi törvények szerint az 1831-es belga alkotmány példáját követve a népképviseleti parlament és a király együtt gyakorolják a törvényhozó hatalmat. A tanácsköztársaság (1919) megszervezte a tanácsválasztásokat, összehívta a tanácsok országos gyűlését, amely törvénybe iktatta az alkotmányt. (Ez a kartális alkotmány azonban csak rövid ideig élt.) A Horthy-rendszer (1920. évi I. törvény) nem rendelkezett az államformáról, így az ország államformája ismét királyság lett, király nélkül. A kormányzó jogköre fokozatosan bővült, de a törvényszentesítés joga nem illette meg, csak a törvény egyszeri visszaküldésének a joga. Az országgyűlés előzetes egyetértésével gyakorolhatta a hadüzenet és a békekötés jogát. Az évi I. törvény a köztársaság kikiáltásáról szóló alkotmányos alaptörvény volt. A törvény preambuluma a magyar törvényalkotásban először kifejezte az emberi jogok tiszteletben tartásának követelményét. Magyarország államformája köztársaság lett ben született meg a magyar Alkotmány, az évi XX. törvény, amely az 1936-os szovjet alkotmányt tekintette alapnak. Az államhatalom legfelsőbb szerve formálisan a parlament lett. Az országgyűlést évente általában két ízben hívták össze, évi néhány törvényt fogadott el, a tényleges jogalkotói tevékenységet az Elnöki Tanács, mint helyettesítő szerv gyakorolta törvényerejű rendeletek kiadásával. Az alkotmány deklaratív funkciói kerültek előtérbe, hiányoztak azonban belőle a polgárok jogai érvényesüléséhez szükséges jogi biztosítékok tól a politikai pluralizmus kialakulását figyelhetjük meg. Új politikai erők tűntek fel (MDF, SzDSz, Fidesz), illetve a régi történelmi pártok (Szociáldemokrata Párt, Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt) is megjelentek a politikai színen. Az évi I. törvény az alkotmánymódosításról előírta az alkotmánybíráskodás bevezetését. (Sorra születtek az alapjogokat szabályozó törvények: az egyesülési szabadságról, a gyülekezési jog szabadságáról, a sztrájkról, a népszavazásról.) Az évi XXXI. törvény formailag alkotmánymódosító törvény, amely az évi XX. törvény szerkezetét követve állapította meg a Magyar Köztársaság Alkotmányát.

13 Tartalmát tekintve azonban teljes alkotmányrevízió. Parlamenti kormányformát határozott meg, biztosította a jogállamiságot, a polgári és politikai jogokat A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény szerkezete, belső felépítése Az Alkotmány preambulumból és 15 fejezetből áll. I. fejezet Általános rendelkezések A II-XI. fejezet államhatalmi rendelkezéseket tartalmaz: II. fejezet Az Országgyűlés III. fejezet A köztársasági elnök IV. fejezet Az Alkotmánybíróság V. fejezet Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa VI. fejezet Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank VII. fejezet A Kormány VIII. fejezet A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek IX. fejezet A helyi önkormányzatok X. fejezet A bírói szervezet XI. fejezet Az ügyészség Az Alkotmány alapjogi rendelkezéseket tartalmazó része a XII. fejezet XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek A fentieken túl egyéb szabályokat a XIII-XV. fejezetek tartalmaznak. XIII. fejezet A választások alapelvei XIV. fejezet A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei XV. fejezet Záró rendelkezések A központi állami szervek rendszere Az Alkotmány preambuluma utal arra, hogy az átalakulás állapotában lévő társadalom számára kíván alkotmányos kereteket teremteni. (Az elmúlt húsz évben többször is felmerült az új Alkotmány megalkotásának igénye, alkotmány-előkészítő bizottság is alakult, de politikai konszenzus e kérdésben nem mutatkozott.) Az Alkotmány megalkotásáról és módosításáról az országgyűlés kétharmados többséggel dönt. Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése az Alkotmánybíróság hatásköre, e tevékenysége révén az Alkotmánybíróság jelentős alkotmány-fejlesztő tevékenységet tölt be Az alapjogok Az alapjogok fogalma Az alapjogok az állam és az egyén alapvető, legfontosabb viszonyait szabályozzák. Egyrészt korlátot állítanak az állam hatalma elé az egyén szabadságának, autonómiájának védelme érdekében, másrészt bizonyos állami szolgáltatások iránti igényt alapoznak meg. Érvényesülésüket különleges garanciák biztosítják, kikényszeríthetők, rendes bíróságok, vagy meghatározott esetben Alkotmánybíróság előtt érvényre juttatható. Az alapjog fogalmán egyrészt értjük az általános emberi léthez kapcsolódó jogokat, amelyek az Alkotmány szerint mindenkit megilletnek, másrészt az állampolgári jogokat, amelyeket értelemszerűen a magyar állampolgárok gyakorolhatnak. Az ókori görög irodalomban megjelenik a gondolat, hogy létezik egy természeti, isteni, égi jog az ember alkotta joggal szemben, amelynek elsőbbsége van. Ha a két jog ütközik, akkor az előbbinek kell engedelmeskedni. (Szophoklész drámájában Antigonénak döntenie kell, testvére halála után, hogy az isteni jognak, avagy a Kreon által alkotott emberi jognak engedelmeskedik-e.) Az emberi jogok természetjogi felfogása a II. világháborút követően ismét előtérbe került. Vannak olyan alapjogok az élethez való jog, az emberi méltósághoz való jog stb., amelynek örök érvényessége van. Az emberi jogok mindenkor megilletik az embereket, függetlenül attól, hogy a tételes jogban megjelentek-e vagy sem. (Lényegében erre az elvre épült a háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása.) 13

14 A központi állami szervek rendszere Az alapjogok forrásai Alkotmány A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. A magyar Alkotmány alapjogi katalógusa a XII. fejezet, amely teljes egészében az alapjogokról és kötelességekről szól. Néhány alapjog, például a tulajdonhoz való jog az I. fejezetben található. A törvények Az Alkotmány 8. (2) bekezdése szerint: A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Az alapjogokra vonatkozóan szabályokat csak törvény állapíthat meg, tehát alacsonyabb szintű jogszabály (kormányrendelet, miniszteri vagy önkormányzati rendelet) nem. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint az alapjogok tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet, és az alapjogok közvetlen és jelentős korlátozását is csak törvény teheti meg. Közvetett és távoli összefüggés esetében azonban elegendő a rendeleti szint is. Ezen túl az Alkotmány alapjogi katalógusa számos jog esetében még azt is előírja, hogy az adott alapjogról szóló törvényt csak a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával lehet elfogadni, módosítani, hatályon kívül helyezni (pl. személyes adatok védelme, lelkiismereti és vallásszabadság, a gyülekezési jog, az egyesülési jog). A kétharmados törvények körét a rendszerváltás politikai körülményei határozták meg. Nemzetközi dokumentumok Az alapjogok igen jelentős forrásai a nemzetközi dokumentumok. E dokumentumok egyrészt úgy válhatnak a belső jog forrásává, hogy törvényben kihirdetésre kerülnek, másrészt úgy is, hogy az Alkotmánybíróság vagy a rendes bíróságok hivatkoznak rájuk. Alapjogokkal foglalkozó legjelentősebb nemzetközi dokumentumok: az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (1948), Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966), Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966), az Európai Unió Alapjogi Chartája (2000), amelynek kiigazított változata a Lisszaboni Szerződéssel együtt lépett hatályba Az alapjogok csoportosítása A keletkezés idejére vonatkozó rendszerezés Az első generációs jogok körébe a XVII XVIII. században kialakult személyi és politikai szabadságjogok tartoznak, amelyeket klasszikus alapjogoknak is nevezünk. Ezek az alapjogok az államhatalmat korlátozzák az egyéni autonómia védelmében, az államtól a be nem avatkozást követelik. Az első nemzedékbe tartoznak a polgári forradalmak alapvető követelései, s ezen belül is két altípus. Az elsőbe a klasszikus szabadságjogokat szokták sorolni, pl. a vallásszabadságot, a sajtószabadságot, az egyesülési jogot, a gyülekezési jogot, a személyi szabadságot, az egyenjogúságot. A második altípust a polgári társadalom létrehozásának olyan alapvető feltételei alkotják, mint a magántulajdon szentsége, illetőleg a szerződési szabadság. A második generációs jogok körébe a XIX. század végén, a XX. század elején kialakult gazdasági, szociális, kulturális jogokat soroljuk. E jogok bizonyos állami szolgáltatások, juttatások iránti elvárásokat fogalmaznak meg. Az államtól aktív cselekvést, anyagi erőforrások biztosítását igénylik. A harmadik generációs jogok megjelenése az utóbbi évtizedekhez köthető. Ide tartozik például az egészséges környezethez való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a betegek, a fogyatékosok, a gyermekek jogai. Egyéni és kollektív jogok 14 A jogok osztályozásának alapja lehet, hogy egyénileg vagy kollektíven gyakorolhatók. Egyéni jog például a személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog. Kollektív jog az egyesülési és gyülekezési jog.

15 Értékrend alapján történő rendszerezés Az értékrend alapján nem lehet a jogokat hierarchikus sorrendbe sorolni, de kétségtelen, hogy az élethez és az emberi méltósághoz való jog minden más jogot megelőz, az Alkotmánybíróság korlátozhatatlan jognak tartja. A véleménynyilvánítás szabadsága már nem korlátozhatatlan, de csak kevés olyan jog van, amellyel szemben korlátozható. Vannak olyan jogok, amelyek gyakorlását rendkívüli jogrend idején sem lehet felfüggeszteni, így például az élethez való jogot, továbbá senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen bánásmódnak alávetni. A jogok csoportosítása érvényesíthetőségük alapján A klasszikus alapjogokhoz mindenkinek joga van, ezek védelmet és elismerést kapnak az állam részéről. Az Alkotmánybíróság alkotmányos alanyi jogként határozta meg ezeket. Az alanyi jogok az állammal szemben bírói úton kikényszeríthetők. Az államcélokat az Alkotmány szóláshasználatában a Magyar Köztársaság védi, elismeri, tiszteletben tartja, de nem minősítette alapjoggá. A központi állami szervek rendszere A szociális jogok az állam számára komoly kötelezettséget jelentenek, megvalósításukra intézményeket kell létrehozni és fenntartani. Az intézmények igénybevételéhez kapcsolódó alanyi jogokat a törvények határozzák meg. A jóléti igények kielégítése nem követelhető meg az államtól, senkinek nincs joga a már elért jóléti színvonal megőrzéséhez, de védendő és kikényszeríthető például a munka és a foglalkozás megválasztásának szabadsága. A környezethez való jogot az Alkotmánybíróság sajátos alapjognak tekinti, amelyben az állam intézményvédelmi oldala a meghatározó. Az államnak nem csupán annyi a kötelessége, hogy az alapjogokat tiszteletben tartsa, és ne sértse meg azokat, hanem az is, hogy gondoskodjon az alapjogok érvényesüléséhez szükséges feltételek biztosításáról Az alapjogok korlátozása Az alapjogok korlátozásának határai Az alapjogok elkerülhetetlenül egymással és más alkotmányos értékkel is szembe kerülhetnek. Ezt az ellentétet az államok jogalkotásának korlátozásával fel kell oldani. Kivételesen az Alkotmány is megfogalmaz korlátokat, például az alapjogok tekintetében egyesülési jog alapján nem hozható létre fegyveres szervezet. Az Alkotmány 8. (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. A fentiek alapján vannak olyan alapjogok, amelyek oszthatatlanok és korlátozhatatlanok. Az élethez és a méltósághoz való jog korlátozhatatlan. A többi alapjog az Alkotmánybíróság korlátozhatónak tekinti, minden esetben azonban meg kell felelni a szükségességi-arányossági tesztnek. A korlátozás szükségessége azt jelenti, hogy az alapjog védelme más módon nem érhető el, az arányosság pedig azt, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban van egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérése érdekében a legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes az a korlátozás, amely kényszerítő ok nélkül történik, és a korlátozás súlya a célhoz képest aránytalan. Az alapjogok kapcsán sok állami önkorlátozás három területet érint, a szabadságot, az egyenlőséget és a tulajdont. Ezek azok a legfontosabb beszámítási pontok, amelyek határt szabnak az állami beavatkozásnak, illetve komoly gátat emelnek. Az alapjogok gyakorlásának felfüggesztése Mind a nemzetközi dokumentumok, mind az alkotmányok ismerik a jogok időleges felfüggesztésének lehetőségét bizonyos helyzetekben, meghatározott körülményekre tekintettel. A magyar Alkotmány 8. (4) bekezdése szerint rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapjogok gyakorlása a tételesen felsorolt alapjogok kivételével felfüggeszthető vagy korlátozható. 15

16 A központi állami szervek rendszere 1.3. Az egyes alapjogok Az alapjogok alapja Az emberi méltósághoz való jog Az Alkotmány 54. -a szerint: (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezéseinek egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva a klasszikus megfogalmazás szerint az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá ( ) Emberi méltósága és élete mindenkinek érinthetetlen, aki ember, függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. {64/1991. (XII. 17.) AB hat.} Az Alkotmánybíróság e jogot az általános személyiségi jog alkotmányi megfogalmazásának tekinti. Az emberi méltósághoz való jog, az általános személyiségi jogi jellegből, anyajogi mivoltából következően olyan alapjog, amelyre minden esetben hivatkozni lehet az egyén autonómiájának védelmében, ha az adott tényállásra konkrét alapjog nem alkalmazható. (Például az önrendelkezéshez való jogból eredeztette az Alkotmánybíróság a vérségi származás kiderítésének jogát.) Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kínzás a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalma abszolút tilalom, azaz nem lehet mérlegelni vele szemben semmilyen más alkotmányos jogot vagy feladatot. A megkülönböztetés tilalma (általános egyenlőségi tétel) A Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/A. -a szerint: (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. A fentieken túl az Alkotmány kimondja: a bíróság előtt mindenki egyenlő {57. (1) bekezdés}, a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül {9. (1) bekezdés}, a Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és nők egyenjogúságát {66. (1) bekezdés}, az egyenlő munkáért az egyenlő bérhez való jogot {70/B. (2) bekezdés}. Az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésében az egyéb helyzet kifejezés a felsorolás példálózó jellegére utal. Az Alkotmánybíróság az utóbbi kategóriába sorolta pl. az életkor, illetve a szexuális irányultság alapján történő különbségtételt. 16 A hátrányos megkülönböztetés tilalma azonban nem abszolút jellegű. A megkülönböztetés tilalma csak arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, de nem következik belőle az, hogy az emberek közötti ténylegesen meglévő különbséget a jogalkotónak figyelmen kívül kellene hagyni. (Például, ha az állam méltányosságból juttat javakat, akkor a törvényhozó a részletekben jelentős megkülönböztetést is tehet, két korláttal: ügyelnie kell arra, hogy az egyenlő méltóság elve ne sérüljön, illetve ne sértse az Alkotmányban megfogalmazott alapjogokat.) Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetést tekinti az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek.

17 Az állam pozitív diszkriminációs intézkedéseket is alkalmaz a valódi esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Nők és férfiak egyenjogúsága Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint törekedni kell a nők oldalán meglévő hátrányok kiküszöbölésére (ezek a hátrányok a nők pszichikai, fizikai tulajdonságaikra vezethetők vissza), akár a pozitív diszkrimináció alkalmazása révén is. Kisebbségek védelme A kisebbségek valódi esélyegyenlősége védelmében az állam pozitív diszkriminációs intézkedéseket is tesz, kisebbségi többletjogokat, kedvezményeket biztosít. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a kisebbségeket ért visszásságok orvoslása érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhet. A kisebbségek védelme érdekében a Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely a többségi nemzetbe való beolvasztást, vagy a többségi nemzetből történő kirekesztést célozza; a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak megváltoztatására irányul; a kisebbséget vagy a kisebbséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi, jogai gyakorlásában akadályozza; a kisebbség erőszakos ki- vagy áttelepülésére irányul. A kisebbségek települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. (Magyarországon honos népcsoportnak /etnikai kisebbségnek/ minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.) Az Alkotmány május 25-i módosítása teszi lehetővé a későbbiekben a kisebbségek részvételét az országgyűlésben. Az Alkotmány 20. (1) bekezdése alapján a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható. A központi állami szervek rendszere Az emberi létezés alapfeltételeihez kapcsolódó alapjogok Az élethez való jog Az Alkotmány már idézett 54. -a alapján az élethez való jog abszolút jellegű, korlátozhatatlan, minden más alapjogot megelőző alapjog. Ezen alapjog kapcsán három kérdést feltétlenül érintenünk kell. Mikor kezdődik az élet? Elvehető-e az élet? Le lehet-e mondani az életünkről? A magzati élet védelme Az, hogy a magzati élet védelme és az anya önrendelkezési joga hogyan viszonyul egymáshoz, két nagy csoportra osztotta a kérdéssel foglalkozókat, attól függően, hogy a csoportok melyik jogot részesítették előnyben a másik rovására. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvényhozó felelőssége, hogy az abortusz tilalma és az indok nélkül megengedett abortusz alkotmányellenes szélsőségei között hol húz határt. A magzat jogilag nem ember, de a magzati élet alkotmányos védelmet élvez, ez azonban nem jelenti az abortusz tilalmát. Megszakítható a terhesség veszélyeztetettség (pl. egészségügyi) esetén, illetőleg az állapotos nő írásbeli kérelmére, amennyiben súlyos válsághelyzetben van. A válsághelyzetet amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz az állapotos nő ítéli meg. A halálbüntetés, az élet elvétele Az Alkotmánybíróság 23/1990. (X. 31.) AB határozatában kimondta: a halálbüntetés alkotmányellenes. Indoklásában a testület kiemelte, hogy az emberi élet és az emberi méltóság egységet alkot, és legnagyobb érték, amely korlátot jelent az állam büntetőhatalmának. Halálbüntetés kiszabására ma már nem kerülhet sor, de a jogos védelem és a végszükség járhat nem büntethető halálokozással. 17

18 A központi állami szervek rendszere Alkotmányosnak találta az Alkotmánybíróság a katonai eskü szövegét, annak ellenére, hogy a katonák arra tesznek esküt, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét életük árán is megvédik. (Ebben az esetben az élet feláldozásának kockázatát vállalja az eskütevő, és nem az a helyzet, mint a halálbüntetés esetén, hogy az élettől az állam fosztja meg.) Az eutanázia Az aktív eutanázia a halál kémiai, fizikai eszközökkel történő előidézését jelenti, a passzív eutanázia esetén a betegnek a továbbiakban nem nyújtanak, vagy abbahagyják az életfenntartó kezelést, hagyják meghalni. Az aktív eutanázia alkotmányellenes. Az aktív eutanázia esetében az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a betegnek életének más általi kioltására vonatkozó kérése nem tekinthető az életével kapcsolatos önrendelkezési joga olyan részének, amelyet a törvény más alapjog védelme érdekében nem vonhatna el. (Többek között azért, mert más személy, az orvos aktív közreműködésére van szükség.) Az orvos döntésén alapuló passzív eutanáziát az Alkotmánybíróság azért ítélte alkotmányellenesnek, mert ebben az esetben a beteg beleegyezését iktatnák ki a döntésből, a döntés átkerülne az orvos kezébe, tehát a beteg önrendelkezési jogának korlátozásával járna. A beteg elhatározása, az életmentő beavatkozástól történő lemondása az emberi méltósághoz való jogtól származó önrendelkezési jogának része. A betegnek joga van rendelkeznie a haláláról, de ehhez nem igényelheti az orvos segítségét. A visszautasításnak teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban kell megtörténnie. A nyilatkozatot háromtagú orvosi bizottság előtt kell megtenni és három napon belül megerősíteni. A Magyar Orvosi Kamara Orvosetikai Kódexe azt mondja ki, hogy az eutanázia minden formája összeegyeztethetetlen az orvosi etika elveivel, elismeri azonban azt, hogy indokolt a végső állapotba jutott, a tudomány mindenkori állása szerint gyógyíthatatlan beteg testi és lelki szenvedéseinek csökkentése. A testi épséghez való jog Az Alkotmány 70/D. -a kimondja: (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Az egészséghez való jog valódi alapjog, amelynek megvan mind az állami intézményvédelmi (pontosabban: szervezési) oldala, mind pedig alanyi jogi oldala. Ebben a körben az állam legfontosabb feladata az egészségügyi ellátórendszer megszervezése, a tekintetben viszont, hogy ezt miként teszi, az államnak széleskörű döntési szabadsága van. Teheti alapvetően az állami és önkormányzati fenntartású intézményhálózatra támaszkodva, de utat nyithat a szabályozott keretek között végbemenő privatizációnak is. Az utóbbi természetesen nem jelenti az állam kiszorulását az egészségügyből, mivel bizonyos hatósági pl. engedélyezési, ellenőrzési feladatok mindenképpen az állami szerveknél maradnak, és természetesen az állam kezében marad a jogi szabályozás is. Lényegében ugyanez vonatkozik az egészségbiztosításra. Az államnak kötelessége egy működőképes rendszert létrehozni és fenntartani. A finanszírozás azonban nem csupán államosított formában képzelhető el, jó néhány külföldi modell bizonyítja, hogy természetesen megfelelő állami kontroll mellett igenis szerephez juthatnak magán-biztosítótársaságok is. Az állam felelőssége tehát egyfajta eredményfelelősség: legyen a rendszer működőképes, hatékony és biztonságos. Az államot egyfajta háttérfelelősség is terheli pl. azért, hogy egy, az ellátórendszerbe tartozó kórház csődbe jutása ne vezethessen az érintett terület egészségügyi ellátásának megszűnéséhez. Abban is széleskörű döntési szabadsága van az államnak, hogy miként súlypontozza az egészségügyi ellátást, így pl.: mely feladatokat utal az alapellátás, illetőleg a szakellátás körébe; mekkora gondot fordít a megelőzésre, és ehhez milyen eszközöket használ (így pl. mely szakterületeken írja elő a rendszeres szűrővizsgálatok tartását); hogyan szervezi meg a rendkívül magas szintű felkészültséget és műszerezettséget igénylő szakellátást országos és regionális szinten. 18 A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogukat az állam az egészségügyi ellátáson kívül a munkavédelem megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával és a környezet védelmével valósítja meg.

19 Az egészséges környezethez való jog Az Alkotmány 18. -a szerint: A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Ezt a jogot az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. {70/D. (2) bekezdés} A környezethez való jog harmadik generációs alkotmányos alapjog, melynek jellemzői: globális jellegű, az emberi élet, az emberi faj egészének fennmaradását szolgálja, egyetlen állam erőfeszítése nem elegendő, megsértése gyakran nem érzékelhető azonnal, így a jogsérelem nem hoz létre azonnali orvoslási kényszert. A környezethez való jog a környezet védelmére vonatkozó állami kötelességet jelenti. Az állam szabadon választhatja meg a környezetvédelem módszereit, de a környezet állapotát nem engedheti rombolni. Mivel a természetben okozott károk sokszor visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el, a preventív védelmi szabályok is fontos szerepet játszanak a szankciók mellett. A környezethez való jogot az évi alkotmánymódosítás iktatta az Alkotmányba ben létrejött a jövő nemzedéke ombudsman intézménye. Az ombudsman feladata az egészséges környezethez való alapvető jog védelme. Figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát és javítását. A központi állami szervek rendszere A személyes szabadság alkotmányos garanciái A személyek általános jogalanyisága A magyar Alkotmány 56. -a szerint: A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. A jogképesség azt jelenti, hogy valaki jogviszonyok alanyaként jogok és kötelességek hordozója lehet. Az alkotmányjogi jogképesség általános és egyenlő, ez azonban nem zárja ki a megkülönböztetést az egyes jogok gyakorlóival kapcsolatban aszerint, hogy a jogok az embert, az állampolgárt, a természetes vagy jogi személyeket illetik-e meg. Az alanyok meghatározása a magyar Alkotmányban: mindenki pl.: minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz {54. (1) bekezdés}, mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra {55. (1) bekezdés}, magyar állampolgár pl.: magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet {69. (2) bekezdés}, az ország területén élők pl.: a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. {70/D. (1) bekezdés}, az EU állampolgárai pl.: A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fővárosi főpolgármesterré magyar állampolgár választható. {70. (2) bekezdés}. Az alapjogoknak jogi személyek is lehetnek alanyai, ha az adott alapjog természete ezt megengedi. Az állam és állami szervek azonban nem. Az önkormányzatok egyszerre alanyai és kötelezettjei az alapjogoknak. Jogosultjai annyiban, hogy az önkormányzáshoz való állampolgári alapjog gyakorlása következtében jönnek létre. Mivel állami-hatósági funkciókat is ellátnak, így kötelezettek is. Büntetőjogi alapelvek Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint: csak törvény határozhatja meg a büntetendő cselekményeket (alacsonyabb szintű jogszabályok nem), amit a törvény nem nyilvánít büntetendőnek, azt nem lehet bűncselekménynek tekinteni; a bűncselekménnyé nyilvánításnak és a büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokon kell alapulnia; 19

20 A központi állami szervek rendszere a büntetni rendelésnek, szükségesnek és arányosnak kell lennie annak céljához viszonyítva; csak a bíróság nyilváníthat valakit bűnössé; csak az elkövetéskor hatályos törvény szerint lehet valakit elítélni (visszaható hatály tilalma); a már elévült bűncselekményeket nem lehet újból büntethetővé tenni; senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg (az ártatlanság vélelme); a bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. (Ide sorolható még a humanizmus elve, a szubszidiaritás elve és az analógia tilalmának elve is.) A tisztességes eljáráshoz való jog Az Alkotmány 57. -a alapján: (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. (3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. (4) Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy a határozatok kölcsönös elismerése elvének érvényesülése céljából az Európai Unió jogi aktusai által meghatározott körben, az alapvető jogok lényeges tartalmát nem korlátozva a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában közreműködő más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. A tisztességes eljáráshoz való jog magában foglalja a fegyverek egyenlősége elvét, vagyis azt, hogy a bíróság előtt mindenki egyenlő eséllyel rendelkezik. Ezen túlmenően az alapjog tartalmi körébe tartozik: a hallgatás joga, nullum crimen sine lege (nincs bűntett törvény nélkül), nulla poena sine lege (nincs büntetés törvény nélkül), az ártatlanság vélelme, a bírósághoz fordulás joga, a közigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadásának lehetősége, bírói út biztosítása a szabálysértési ügyekben, a jogorvoslathoz való jog, a tárgyalás nyilvánossága. A közlekedés, a mozgás szabadsága A Magyar Köztársaság Alkotmányának 55. -a szerint: (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. (2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult. 20 A közlekedés és a mozgás szabadsága alkotmányos korlátozásának esetei: A büntetés-végrehajtási intézetben töltött büntetést bíróság szabja ki bűncselekmény elkövetése miatt. Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el, legfeljebb 72 óráig tarthat.

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap 2015. október 6. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap 2015. október 6. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2015. október 6-8. és 12-13. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek I. modul: Központi állami szervek rendszere Jegyzet Budapest, 2013 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Általános közigazgatási

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek I. modul: Központi állami szervek rendszere Jegyzet Budapest, 2014 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Általános közigazgatási

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvár

Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvár 1 Ügyszám: FEB/04/1973-1/2014. Székesfehérvár Közigazgatási szakvizsgára felkészítő tanfolyam programja Általános közigazgatási ismeretek Kötelező vizsgatárgy 2014. március 17-21. 1. csoport Helyszíne:

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA JAVASOLT TÉMAKÖREI. Közigazgatási jog

ZÁRÓVIZSGA JAVASOLT TÉMAKÖREI. Közigazgatási jog ZÁRÓVIZSGA JAVASOLT TÉMAKÖREI Közigazgatási jog 1. A jog és a jogrend fogalma. Az alkotmányos állam. Az alkotmányos elvek részletes ismertetése: a népszuverenitás és népképviselet, a hatalmi ágak megosztásának

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez

Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez Vizsgakérdések az A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig című fejezethez 15 pontos kérdések 1. kérdés: Mutassa be a pénz és a pénzügyi igazgatási rendszer szerepének alakulását

Részletesebben

Mik azok az alapvető jogok?

Mik azok az alapvető jogok? Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben Az alapvető jog - más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 79. Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:

Részletesebben

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Áttekintés A védett értékek: élet és méltóság Alkotmányjogi szabályozás A jog jellege, jelentősége, funkciója Tartalom, anyajogi jelleg Korlátohatatlanság Különös

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27. Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT

BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT BÁTONYTERENYEI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalva) Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 8. (5) bekezdésében

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap 2016. február 24. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap 2016. február 24. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2016. február 24-25. és február 29. március 2. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Családtámogatási

Részletesebben

A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI POLGÁRMESTERI HIVATAL ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Demecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott

Részletesebben

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról [a tervezet a Képviselő-testület 2012. március 27. napján tartandó ülésén kerül megtárgyalásra] Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete egyes tiltott,

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről

Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga követelményrendszeréről A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (1)

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Európa Tanács és az emberi jogok védelme Dr. Lattmann Tamás, PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok intézményi társulás keretében történő

Részletesebben

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL

A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben