1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG"

Átírás

1 Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése nélkülözhetetlen az állam szervezetének és muködésének megértéséhez. A Magyar Köztársaság Alkotmányával kapcsolatos fontosabb tudnivalók megalapozzák a tantárgyi ismeretek elsajátítását. A fejezetbol Ön megismeri: Τ az alkotmány fogalmát, Τ az alkotmányossági követelmények rendszerét, Τ a Magyar Köztársaság Alkotmányának tartalmát nagy áttekintésben. A fejezet elsajátítása után Ön képes lesz: Τ meghatározni az alkotmány fogalmát, Τ meghatározni azt, hogy egy állam milyen feltételek mellett tekintheto alkotmányosnak, Τ elhatárolni a hatalomgyakorlás különbözo formáit, Τ kifejteni, hogyan érvényesül a népszuverenitás a Magyar Köztársaság Alkotmányában. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 1-1

2 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek TARTALOM 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG AZ ALKOTMÁNY FOGALMA AZ ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA A népszuverenitás elve és a népképviselet A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve A jogállam, a törvények uralma Az egyenjogúság elve Az emberi jogok deklarálása A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A magyar alkotmányfejlodés A Magyar Köztársaság Alkotmánya A Magyar Köztársaság Alkotmányának tartalma A népszuverenitás a Magyar Alkotmányban A közhatalom gyakorlásának formái A közvetlen demokrácia A képviseleti demokrácia ELLENORZO KÉRDÉSEK, FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM A felhasznált jogszabályok és irodalom Ellenorzo kérdések NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

3 Az alkotmány és alkotmányosság 1.1. AZ ALKOTMÁNY FOGALMA Az alkotmány napjainkban különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapveto jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának szervezetét és kereteit. Az ilyen értelmu alkotmány a polgári fejlodés eredménye. Az alkotmány politikai megközelítésben a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a hatalom korlátait és az állampolgárok szabadságjogait. Az alkotmánnyal szemben támasztott alapveto követelmény, hogy a jogokat ne csak megfogalmazza, hanem teremtse meg érvényesülésük biztosítékait is. Az alkotmány jogi megközelítésben norma, szabály, a legmagasabb szintu norma, mert magát az alkotmányozó törvényalkotót is köti. Az alkotmány alaptörvény, mert kifejezi a társadalmi berendezkedés alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát, megállapítja a személyes szabadságjogokat, szabályozza az államszervezet felépítését és muködését. A történeti alkotmány a kialakult szokások és különbözo idokben elfogadott törvények összessége. A magyar alkotmány történeti alkotmány volt 1949 elott. Az írott vagy chartális alkotmány olyan törvény, amelyet a legfelsobb népképviseleti szerv vagy alkotmányozó nemzetgyulés fogad el, esetleg népszavazás erosít meg. Az elso polgári alkotmánynak a németalföldi forradalom során létrejött Utrechti Unió 1584-ben deklarált köztársasági alkotmányát tekintik. Angliában szokásjogi úton alakult ki az alkotmány, történeti alkotmányként, mivel az alkotmány fejlodés vívmányait nem foglalták egységes törvénybe, írott alkotmányba. Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányát 1787-ben alkották meg, ma is hatályban van, az államszervezet a hatalom megosztás elvén alapul AZ ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA Az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik A népszuverenitás elve és a népképviselet Az állami fohatalom forrása a nép, ez egyet jelent a közhatalomban való állampolgári részvétellel, a közvetlen és képviseleti demokrácia intézményeinek muködésével. A népszuverenitás akkor valósul meg, ha a választójog szélesköru és a képviseleti szervekben különbözo irányzatok és érdekek kifejezodhetnek A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve Az elv megvalósulása az önkényuralom kizárására irányul. A hatalmi ágak szétválasztása a kormányzás szervezetének és hatáskörének alkotmányban történo meghatározását jelenti. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 1-3

4 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek A törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltatási hatalmi ágak egymással kölcsönös függésben, egyensúlyban vannak A jogállam, a törvények uralma A polgári demokratikus alkotmányok alapveto követelménye a törvényesség biztosítása és ennek érdekében alkotmányos intézmények létesítése (alkotmánybíráskodás, állampolgári jogok biztosa, közigazgatási bíráskodás) Az egyenjogúság elve Az egyenjogúság a törvény elotti egyenloséget jelenti mindenki számára. A legújabb demokratikus alkotmányok az egyenjogúságon túl felvetik a szolidaritás elvét, az állami szociálpolitika szükségességét, a gazdaság forrásainak igazságos, társadalmi rendeltetésnek megfelelo felhasználását is. Az egyenloség és a szabadság, különösen a tulajdon szabadsága ellentétben állnak egymással, ezt pozitív diszkriminációval, az esély egyenloség biztosításával lehet feloldani Az emberi jogok deklarálása A polgári alkotmányosság fontos követelménye az emberi jogok kinyilatkoztatása és ezek érvényesítése a jogszabályok megalkotásában és alkalmazásában A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A magyar alkotmányfejlodés A politikai beavatkozások a magyar alkotmányról több nemzedék történet-tudatában is hamis képet festettek. Az "ezeréves alkotmány" mítosza az alkotmány fogalmát a vérszerzodésig vetítette vissza. Ennek ellenkezojét jelentette az az állítás Rákosi Mátyás részérol, miszerint a magyar népnek 1949-ig nem volt alkotmánya. A magyar alkotmányfejlodés azt bizonyítja, hogy a magyar történeti alkotmány nagyon jelentos jogintézményeket foglalt magába. A II. András király által kiadott Aranybulla (1222) fundamentális alaptörvény volt, mint az angol Magna Charta (1215). Az Aranybulla a nemesség XIII. századra kialakult jogállását rögzítette. A magyar közjog az állami fohatalmat szimbolizáló Szent Koronának közjogi funkciókat tulajdonított, a szuverenitás teljességének a kifejezoje volt. A XIX. században a reform országgyulések és az 1848-as polgári forradalom a polgári társadalom kialakulásának komoly akadályait távolította el törvények egész sorának megalkotásával. A kapitalista fejlodés lendületét a kiegyezési törvénykezés indította el. 1-4 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

5 Az alkotmány és alkotmányosság A II. világháborút követoen az évi I. törvény a köztársaság kikiáltásáról, alkotmányos alaptörvény volt, amely meghatározta az új magyar demokrácia kormányformáját. Az évi XX. törvény már a megváltozott hatalmi viszonyokat tükrözte, kimondta, hogy az államhatalom tartalma a proletárdiktatúra és célja a szocializmus felépítése. Az 1988-tól fokozatosan kialakuló pluralizmus, a fokozódó társadalmi aktivitás sürgetové tette az alkotmány néhány elemének szabályozását, majd az átfogó alkotmány-módosítást, az alkotmány teljes revízióját 1989-ben A Magyar Köztársaság Alkotmánya A Magyar Köztársaság hatályos alkotmánya az évi XXX. törvény, október 23-án lépett hatályba, formailag alkotmány módosító törvény, mert az évi XX. törvény szerkezetét követi. Tartalmában azonban új alkotmány, alaptörvény, amely deklarálja és meghatározza a parlamenti kormányformát, a politikai berendezkedést és államszervezetet, biztosítja a polgári és politikai jogokat, jogállamiságot. Az azóta eltelt idoszakban több alkotmánymódosítást fogadott el az Országgyulés, például 1990-ben megváltoztatta a kormány és miniszterek jogállását, a miniszterelnök választja ki a kormány tagjait, akiket a köztársasági elnök nevez ki, bevezette a konstruktív bizalmatlanság intézményét. Az évi országgyulési választások eredménye az addigi átalakulási folyamatot a piacgazdaság pályájára állította át, teljesen szakított a szocialista rendszerrel. Ez a fordulat az Alkotmányban is kifejezésre jutott. Az új alkotmány kidolgozása társadalmi igényként is megfogalmazódott. Az Alkotmányelokészíto Bizottság április 1-jén közzé tette az alkotmány szabályozási elvérol szóló határozatát, amelyrol a társadalom véleményét is kérte. Új alkotmány elfogadására végül eddig nem került sor A Magyar Köztársaság Alkotmányának tartalma A Magyar Köztársaság Alkotmánya 15 fejezetre oszlik. Az I. fejezet tartalmazza az Általános rendelkezéseket, a XV. fejezet pedig a Zárórendelkezéseket. Az alkotmány külön fejezetben rendelkezik az Országgyulésrol a köztársasági elnökrol az Alkotmánybíróságról az országgyulési biztosokról (állampolgári jogok, nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok) az Állami Számvevo Székrol és a Magyar Nemzeti Bankról a kormányról a fegyveres erokrol és a rendorségrol a helyi önkormányzatokról a bírói szervezetrol, az ügyészségrol, az alapveto jogokról és kötelezettségekrol NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 1-5

6 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek a választások alapelveirol a Magyar Köztársaság fovárosáról és nemzeti jelképeirol A népszuverenitás a Magyar Alkotmányban A népszuverenitás fogalmát a Magyar Köztársaság Alkotmánya a következoképpen fogalmazza meg: "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviseloi útján, valamint közvetlenül gyakorolja." /2..(2) bek./ A népszuverenitás: a nép hatalmát jelenti és azt fejezi ki, hogy minden hatalom a néptol származik, tehát az állami keretben élo népnek joga és tényleges lehetosége, hogy szabadon döntsön alkotmányos berendezkedésérol, és ennek keretében meghatározza az államszervezet felépítésének, muködésének alapveto szabályait (a nép alkotmányozó hatalom), az államhatalom alanya is a nép, azaz a népszuverenitás az állami szuverenitás alapját képezi, a nép hatalmát választott képviseloi útján, közvetett formában, valamint közvetlenül gyakorolja, azaz részt vesz az állami döntések alakításában. A nép a fenti értelemben nem etnikai, szociológiai kategóriaként értendo, hanem azoknak az állampolgároknak az összességeként, akik rendelkeznek a politikai jogokkal (választójoggal, a közügyek vitelében való részvétel jogával, közhivatal viselésének jogával stb.), akik részt vesznek az államhatalom gyakorlásában A közhatalom gyakorlásának formái A közhatalom gyakorlásának történetileg két alapformája alakult ki: a közvetlen és a képviseleti demokrácia A közvetlen demokrácia A közvetlen demokrácia a történelmi múltban gyökerezik, a demokrácia osformája, az ókori görög város államok jellegzetes berendezkedése. A közvetlen demokrácia eszméje Rousseau munkásságában teljesedik ki. A közvetlen demokrácia lényege, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek vitelében. A közvetlen demokrácia legelterjedtebb formája a népszavazás (referendum vagy plebiszcitum). A referendum, a választók véleménynyilvánítása, döntése alkotmányos vagy törvényhozási kérdésekben. A népi kezdeményezés (iniciatíva) általában jogalkotó szerv (parlament, önkormányzat) hatáskörébe tartozó döntések, jogszabályok meghozatalának a kezdeményezésére irányul. A közvetlen demokrácia intézményeit a legtöbb demokratikus országban elovigyázatossággal és korlátozásokkal vezették be, mivel nem alkalmasak arra, hogy helyettesítsék a képviseleti szervek olyan döntéseit, amelyek összetettek, sokoldalú megfontolást igényelnek és nem egyszerusíthetoek az igen vagy nem választási lehetoségére. 1-6 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

7 Az alkotmány és alkotmányosság A magyar Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok az országos és helyi népszavazást, népi kezdeményezést szabályozzák, mint a közvetlen demokrácia intézményeit A képviseleti demokrácia A polgári államok alkotmányos fejlodése azt mutatja, hogy a népszuverenitás gyakorlásának fo formája a képviseleti demokrácia intézményrendszere A közvetett vagy képviseleti demokrácia esetében a nép az általa választott képviselok útján alkotja a törvényeket, gyakorolja a közhatalmat. Montesquieu A törvények szellemérol" címu munkájában kifejtette, hogy szabad államban a nép egészét illeti a törvényhozó hatalom. A nagyobb államokban azonban a közvetlen törvényhozás technikailag is lehetetlen, keresztülvihetetlen. Ezért amit a nép nem tud maga megtenni, azt az általa választott képviseloi útján kell elvégeznie. A polgári fejlodés igazolta Montesquieu elméletét, a képviselet és az intézményi biztosítékok nem helyettesíthetok a közvetlen demokrácia formáival. Az állampolgárok a népszuverenitást választott képviseloik utján gyakorolják az országgyulésben, valamint a helyi önkormányzatokban, a helyi közügyek intézésében. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 1-7

8 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek 1.4. ELLENORZO KÉRDÉSEK, FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM A felhasznált jogszabályok és irodalom Az évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról Alkotmánytan. Szerkesztette: Kukorelli István Osiris. Budapest, 1997.(továbbiakban: Alkotmánytan) Ellenorzo kérdések 1. Mi az alkotmány fogalma? 2. Ismertesse az alkotmányosság elvi követelményeit! 3. A népszuverenitás hogyan jelenik meg a Magyar Köztársaság Alkotmányában? 4. Melyek a közhatalom gyakorlásának formái? 1-8 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:

Részletesebben

Jogi alapismeretek szept. 21.

Jogi alapismeretek szept. 21. Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak

Részletesebben

2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái

2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4.

Részletesebben

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat (  Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,

Részletesebben

A modern demokráciák működése

A modern demokráciák működése A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

Közvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Közvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat (  Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) Közvetlen demokrácia Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 27. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,

Részletesebben

Pécs, november Dr. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, november Dr. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2018 tavasz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián:

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A legfontosabb állami szervek

A legfontosabb állami szervek A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG november 20. Lukonits Ádám (ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék)

VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG november 20. Lukonits Ádám (ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék) VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG 2017. november 20. Lukonits Ádám (ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék) I. A DEMOKRATIKUS HATALOMGYAKORLÁS 1. A népszuverenitás elve (ld. a szuverenitásról szóló előadást) A népszuverenitás

Részletesebben

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK 4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK Jogszabálytani ismeretek BEVEZETÉS A fejezetben a legfontosabb jogszabálytani ismeretek kerültek feldolgozásra: a társadalmi normák sajátosságai, a jog fogalma, a jogi normák

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata

Nemzeti Választási Iroda Elnök. A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata Nemzeti Választási Iroda Elnök A Nemzeti Választási Iroda elnökének 18/2015. NSz. számú határozata A Nemzeti Választási Iroda elnöke Miczán József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6. AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Részletesebben

Alkotmánytan I. Dezső, Márta Fürész, Klára Kukorelli, István Papp, Imre Sári, János Somody, Bernadette Szegvári, Péter Takács, Imre

Alkotmánytan I. Dezső, Márta Fürész, Klára Kukorelli, István Papp, Imre Sári, János Somody, Bernadette Szegvári, Péter Takács, Imre Alkotmánytan I. Dezső, Márta Fürész, Klára Kukorelli, István Papp, Imre Sári, János Somody, Bernadette Szegvári, Péter Takács, Imre Alkotmánytan I. ìrta Dezső, Márta, Fürész, Klára, Kukorelli, István,

Részletesebben

Szuverenitás. ELTE ÁJK 2013-14. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1. Ajánlott videó: https://www.youtube.com/watch?v=egy49rcnz-4

Szuverenitás. ELTE ÁJK 2013-14. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1. Ajánlott videó: https://www.youtube.com/watch?v=egy49rcnz-4 Szuverenitás ELTE ÁJK 2013-14. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1 Ajánlott videó: https://www.youtube.com/watch?v=egy49rcnz-4 A szuverenitás meghatározása Kihívások A szuverenitás tényével kapcsolatban

Részletesebben

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia

A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ

Részletesebben

Szerkesztő: Dr. Andriska Szilvia. Lektor: Dr. Dudás Ferenc. 2005. szeptember

Szerkesztő: Dr. Andriska Szilvia. Lektor: Dr. Dudás Ferenc. 2005. szeptember MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET A közigazgatási alapvizsga tankönyv a tananyagot megalapozó tanulmányok, és a Magyar Közigazgatási Intézet tulajdonában lévő képzési jegyzetek felhasználásával készült. A tankönyvet

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

Alkotmányjog záróvizsga DE ÁJK jogász szak. Jogforrásjegyzék

Alkotmányjog záróvizsga DE ÁJK jogász szak. Jogforrásjegyzék Alkotmányjog záróvizsga DE ÁJK jogász szak Jogforrásjegyzék 2019 Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek ismerete minden tételhez szükséges. A. tételek A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei:

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás

45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás 45/2008. (IV. 17.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

Államfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói

Államfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,

Részletesebben

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK

Részletesebben

4. Téma. Az állam sajátosságai

4. Téma. Az állam sajátosságai 4. Téma Az állam sajátosságai 1. Az állam meghatározása 2. A jogállam Arisztotelész: az athéni állam (az államról vallott nézetei) 2 1. Az állam meghatározása, sajátosságai: Az állam meghatározását egyetlen

Részletesebben

a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman

a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök

Részletesebben

A magyar közigazgatás szerkezete

A magyar közigazgatás szerkezete A magyar közigazgatás szerkezete (Óraszám: 2+0) (Kreditszám: 3) Tantárgyfelelős: Dr. Kozma Gábor egyetemi adjunktus Meghirdető tanszék: Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Debrecen, 2005 A tárgy

Részletesebben

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 1 TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1, Tétel Mi a politika? Mi a demokrácia? A politika fogalma. Alkotmány. A demokrácia alapelvei. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság közleménye

Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság közleménye Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság közleménye Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége a közigazgatási alapvizsgáról és ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Szuverenitás, demokrácia. ELTE ÁJK tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1

Szuverenitás, demokrácia. ELTE ÁJK tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1 Szuverenitás, demokrácia ELTE ÁJK 2015-16. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1 Népszuverenitás Alapelvek kapcsolata Jogállamiság hatalommegosztás Jogszuverenitás - joguralom Alapjogok Egyenlőség ALK Szuverenitás

Részletesebben

1_ÁltR Az Alkotmány fogalma, történeti típusai az alkotmányosság klasszikus alapelvei Alkotmánytan I. Osiris Kiadó 2002.: 19-29.

1_ÁltR Az Alkotmány fogalma, történeti típusai az alkotmányosság klasszikus alapelvei Alkotmánytan I. Osiris Kiadó 2002.: 19-29. 1_ÁltR Az Alkotmány fogalma, történeti típusai az alkotmányosság klasszikus alapelvei Alkotmánytan I. Osiris Kiadó 2002.: 19-29. oldal I. Az alkotmány fogalma szűkebb és tágabb értelemben [több alkotmány-fogalom]

Részletesebben

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése

6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése 6. A Magyar Alkotmány (Alaptörvény) szerepe és tartalma, módosításai, az Alkotmánybíróság feladata, működése Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia. A legfőbb törvényhozó szerv

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3

Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3

Részletesebben

Alkotmányjogi záróvizsga DE ÁJK jogász szak. Jogforrásjegyzék 2018.

Alkotmányjogi záróvizsga DE ÁJK jogász szak. Jogforrásjegyzék 2018. Alkotmányjogi záróvizsga DE ÁJK jogász szak Jogforrásjegyzék 2018. A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek I. modul: Központi állami szervek rendszere Jegyzet Budapest, 2014 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Általános közigazgatási

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

A köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

A köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat (  Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,

Részletesebben

3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi

3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi .th /z ;W 200 7 APR 16. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 2007. évi... törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról 1. A választási eljárásról szóló 1997.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések

Részletesebben

5. Téma: Az államtípusok jellemzői viszonyuk a civil közösségekhez, kultúrához, oktatáshoz

5. Téma: Az államtípusok jellemzői viszonyuk a civil közösségekhez, kultúrához, oktatáshoz 5. Téma: Az államtípusok jellemzői viszonyuk a civil közösségekhez, kultúrához, oktatáshoz Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer Erőszak-szervezet

Részletesebben

Választójog. Alkotmányjog 1. előadás május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán

Választójog. Alkotmányjog 1. előadás május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán Választójog Alkotmányjog 1. előadás 2017. május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán 1. A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás demokratikus legitimáció néprészvétel 2. A hatalomgyakorlás

Részletesebben

Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001

Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.)

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 31.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés, többszörös választásos

Részletesebben

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.

Részletesebben

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem

Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Szuverenitás, demokrácia. ELTE ÁJK tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1

Szuverenitás, demokrácia. ELTE ÁJK tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1 Szuverenitás, demokrácia ELTE ÁJK 2016-17. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1 Alapelvek kapcsolata Jogállamiság hatalommegosztás Jogszuverenitás - joguralom Alapjogok Egyenlőség ALK Szuverenitás Állami

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

II. A VIZSGA ELSŐ RÉSZÉHEZ KIJELÖLT TANKÖNYVI RÉSZEK ÉS JOGI DOKUMENTUMOK

II. A VIZSGA ELSŐ RÉSZÉHEZ KIJELÖLT TANKÖNYVI RÉSZEK ÉS JOGI DOKUMENTUMOK VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2016/2017. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás

Részletesebben

Tárgy: Kifogás benyújtása a Nemzeti Választási Bizottság 11/2013. (X. 8.) határozatára

Tárgy: Kifogás benyújtása a Nemzeti Választási Bizottság 11/2013. (X. 8.) határozatára Tárgy: Kifogás benyújtása a Nemzeti Választási Bizottság 11/2013. (X. 8.) határozatára Tisztelt Kúria! A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 124/A. (3) bekezdésének

Részletesebben

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek Tartalom Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben... 12 II. A nemzeti jelképek helye a hatályos magyar Alkotmányban kelet-közép-európai

Részletesebben

Alkotmánytani és jogi alapismeretek

Alkotmánytani és jogi alapismeretek Alkotmánytani és jogi alapismeretek SZALAI ANDRÁS ERDŐS CSABA Alkotmánytani és jogi alapismeretek Önkormányzati szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak Sorozatszerkesztő: Tózsa István Szalai András

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék

TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék A SPORT KÖZJOGA I. Alkotmányjog II. Közigazgatási alapok III. Testnevelés és sportigazgatás IV. A sport-munkajog V. Büntetőjogi kapcsolatok TF Az alkotmány éss

Részletesebben

Alkotmányjog 1 előadás november 6.

Alkotmányjog 1 előadás november 6. Alkotmányjog 1 előadás 2017. november 6. Népszuverenitás elve a közhatalom-gyakorlás legitimációja Minden közhatalom-gyakorlás forrása: a NÉP alanyi kör meghatározás? NÉP? Megközelítések Alaptörvény B)

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyag részéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2019. március 1.)

A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyag részéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2019. március 1.) A közigazgatási szakvizsga Államigazgatás c. tananyag részéhez tartozó írásbeli esszé kérdések (2019. március 1.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés, többszörös választásos

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

A bűncselekmény tudati oldala I.

A bűncselekmény tudati oldala I. Tantárgy kódja Meghirdetés féléve V. Kredit Heti kontakt óraszám (előadás+gyakorlat) Félévi követelmény Gazdálkodástudományi Intézet BSP1109 2+0 Tenatika Közjog I. kollokvium A tantárgyi program félévi

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között

Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között (Részletek) 2. cikk A Szerződő Felek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési

Részletesebben

A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma

A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma Az Alkotmány: az alkotmányjog kódexe; egy adott országban a közhatalom gyakorlásának alaprendjére vonatkozó szabályokat rendszerezett formában összefoglaló törvény,

Részletesebben

II. Köztársasági Elnökség

II. Köztársasági Elnökség II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági

Részletesebben