A magyar közigazgatás szerkezete

Átírás

1 A magyar közigazgatás szerkezete (Óraszám: 2+0) (Kreditszám: 3) Tantárgyfelelős: Dr. Kozma Gábor egyetemi adjunktus Meghirdető tanszék: Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Debrecen, 2005

2 A tárgy neve: A magyar közigazgatás szerkezete (előadás) Tantárgyfelelős: Dr. Kozma Gábor egyetemi adjunktus A tárgy oktatója: Dr. Kozma Gábor egyetemi adjunktus Óraszám/hét: 2 óra Kreditszám: 3 Számonkérés módja: kollokvium Tematika: A tantárgy a rendszerváltás után új körülmények között működő magyar közigazgatás felépítését mutatja be, különös tekintettel a helyi önkormányzatok működésére. Kiemelten kezeli a központi és a helyi közigazgatás viszonyát, valamint az önkormányzati rendszer korszerűsítése során felmerült modernizálási elképzeléseket. Tartalma: Hatalmi ágak a mai Magyarországon. A köztársasági elnök, a bírói és ügyészi szervezet, az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés. A központi közigazgatás jellegzetességei: a kormány és az egyes minisztériumok működése. A helyi önkormányzatok működésének alapvető kérdései: a képviselőtestület és a képviselők tevékenysége, a polgármester és a jegyző személye, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzatok speciális helyzete. Az önkormányzati társulások. Ajánlott irodalom: 1. Agg Zoltán (1998) Közigazgatási ismeretek geográfusnak. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 123. p. 2. (szerk.) Ficzere Lajos (1998) Magyar közigazgatási jog általános rész. Osiris Kiadó, Budapest, 512. p. 3. (szerk.) Fogarasi József (1997) Önkormányzati kézikönyv. HVG-Orac, Budapest, 476. p. A tárgy részletes tematikája: 1. hét: Az államhatalom megosztásának az elve. A államhatalom gyakorlásában Magyarországon résztvevő szervezetek általános jellemzése a témakör jogi szabályozása. A köztársasági elnök helye az államszervezetben és megválasztási módja. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre, az elnöki tisztség megszűnése, az elnök felelőssége és védelme. A bírói és ügyészi szervezet: felépítés, működés, feladat- és hatáskör. Az Alkotmánybíróság szerepe. Az Országgyűlés az állami szervek rendszerében: feladata és hatásköre (az Alkotmány megalkotása, törvényalkotás, tisztség-betöltés). Az országgyűlési képviselők megválasztása. 2. hét: Az Országgyűlés szervezete és működésének főbb szabályai (frakciók, ülésszakok, bizottságok, jogszabály-kezdeményezés, határozat-hozatal). A képviselete tartalma, a képviselők jogállása. A parlament ellenőrzési szervei (Állami Számvevőszék, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa). Az közigazgatás felépítésének általános elvei: a centralizációs és decentralizáció jellegzetességei, a központi és helyi igazgatás viszonya. A kormány helye az államszervezetben. A kormány feladata és hatásköre. A kormány szervezete és működése (a kormány megalakulása, a kormány működése, a kormány megbízatásának megszűnése, a miniszterelnök és a miniszterek jogállása).

3 3. hét: A minisztériumok felépítése. A dekoncentrált szervezetek típusai. A helyi önkormányzatok típusai: települési önkormányzatok és területi önkormányzatok. Új települések kialakulásának módja (feltételek, a létrehozás legfontosabb lépcsőfokai). A települések egyesítésére vonatkozó előírások. Az önkormányzatok közötti területátadás lehetőségei (területcsere, megyeváltás). A várossá nyilvánítás menete. Az önkormányzatok viszonya a többi államhatalmi szervhez: az önkormányzatok és az Országgyűlés (Alkotmány-elfogadás, törvény-alkotás, feloszlatási jog, területszervezési jogosítványok), az önkormányzatok és a köztársasági elnök (a választás időpontja, területszervezési jogosítványok, köztársasági biztos kinevezése), az önkormányzatok és a kormány (miniszterek, közigazgatási hivatalok), az önkormányzatok és az Alkotmánybíróság, az önkormányzatok és a rendes bíróságok. 4. hét: A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörére vonatkozó jogszabályok. A helyi közügyek fogalma. A kötelezően ellátandó feladatok: általános sajátosságok, a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai (az önkormányzati törvény, a hatásköri törvény, egyéb jogszabályok), a megyei önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatainak típusai (a megye egészére vagy nagy részére kiterjedő közszolgáltatás, a megye egy körzetét felölelő közszolgáltatás), a megyei jogú városok speciális helyzete. A helyi önkormányzatok önként, szabadon vállalható feladatai: általános sajátosságok, a települési önkormányzatok, a megyei önkormányzatok. 5. hét: A hatáskör-átruházás kérdésköre: az önkormányzati törvény előírásai, az átruházás célzottjai, az átruházás korlátai, át nem ruházható feladatok. A feladat- és hatáskörgyakorlás módja: a képviselőtestület és szervezi, valamint a jegyző bevonása, a képviselőtestület által alakított intézmények, külső szervek és magánszemélyek bevonása. A települési képviselő megválasztási körülményei: a települések közötti különbségek, a képviselőség feltételei. A települési képviselő jogai: a döntés-előkészítésben, a végrehajtás-megszervezésben és az ellenőrzésben történő részvétel joga (hozzászólási, kezdeményezési, javaslattételi, szavazati, kérdezési jog), az önkormányzat képviseletének joga, intézkedés-kezdeményezési jog. 6. hét: A települési képviselő kötelezettségei: részvétel a képviselőtestület munkájában, a választók érdekeinek a képviselete, a felmerült összeférhetetlenségi okok megszüntetése, a tudomására jutott titkok megőrzése. A települési képviselő díjazása: tiszteletdíj (az alapdíj és a bizottsági pótlékok), az adható egyéb juttatások. A képviselőség megszűnési módjai. A képviselőtestület működésének általános szabályai. A képviselőtestület ülései: az ülések összehívása, nyilvánossága (általános elvek, a zárt ülés elrendelésének feltételei), az ülés menete (a polgármester feladatai). A képviselőtestület döntéseinek érvényessége: a határozatképesség feltétele, a döntéshozatal típusai (az egyszerű és a minősített többség). A képviselőtestület döntéshozatalának módjai: a nyílt és a titkos szavazás. 7. hét: A képviselők szavazásból történő kizárásának lehetősége. A képviselőtestület döntéseinek típusai: az önkormányzati rendeletek és határozatok (alkalmazási területek, a két jogszabály közötti különbségek). A polgármester jogai a képviselőtestület döntéseivel kapcsolatban. A képviselőtestület bizottságainak létrejötte: a kötelező és az önkéntes esetek. A képviselőtestületi bizottságok tagjainak megválasztása: belső és külső tagok, a bizottságok elnöke. A képviselőtestület bizottságainak tevékenysége: döntés-előkészítés, átruházott döntési jogosítványok gyakorlása,

4 ellenőrzés. A bizottságok működésének alapelvei. A polgármester jogai a képviselőtestületi bizottságokkal kapcsolatban. 8. hét: A polgármester megválasztási módja. A polgármesteri tisztség ellátási módjai: főállás és társadalmi megbízatás. A polgármester foglalkoztatási jogviszonya: különbség a főállás és a társadalmi megbízatás között. A polgármester felelőssége: fegyelemi felelősség (az eljárás lehetséges okai és kezdeményezése, az eljárás menete, a kiszabható büntetések), a kártérítési (anyagi) felelősség (szándékos károkozás, gazdátlan károkozás). A polgármester jogorvoslati lehetőségei. A polgármesteri összeférhetetlenség: a hatalmi ágak szétválasztásának elve, a gazdasági összeférhetetlenség (valamennyi polgármesterre vonatkozó előírások, a főállású polgármesterre vonatkozó jogszabályok), az összeférhetetlenség megszüntetése (az eljárás menete, lehetéses szankciók). 9. hét: A polgármester tisztségének bíróság általi megszüntetése (az eljárás lehetséges okai és menete). A polgármester feladat- és hatásköre: a város és a képviselőtestület képviselete, a képviselőtestület által ráruházott feladat- és hatáskörök gyakorlása, államigazgatási feladatok ellátása, a képviselőtestület működéséhez kötődő feladatok ellátása (döntés-előkészítés, az ülések összehívása és vezetése, a képviselők munkájának elősegítése, a bizottságokkal kapcsolatos feladatok). A polgármester és az önkormányzati hivatal kapcsolata: a jegyző és polgármester viszonya, az egyetértési jog. Az alpolgármester: a megválasztási körülményei, a megbízatás ellátásának a módja, feladat- és hatáskör, a foglalkoztatási jogviszony. 10. hét: A jegyző státusza és alapvető feladata. A jegyző kinevezése: képesítési feltételek és az adható mentességek, döntés a jegyző, illetve a körjegyző személyéről, a munkakör-ellátás módja. A jegyző közszolgálati jogviszonya: a munkáltató jogok gyakorlása, a jegyzői munkaviszony megszűnési módjai: általános és speciális esetek, fegyelmi kérdések (az eljárás-megindítás lehetőségei, a vizsgálóbiztos tevékenysége, a képviselőtestület által kiszabható fegyelmi büntetések). Az anyagi (kártérítési) felelősség kérdése felelősség felmerülésének lehetőségei: a költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértése, az ellenőrzési kötelezettség elmulasztása vagy hiányos teljesítése, a hatósági intézkedések során a jogszabályok megsértésével okozott kár, a hatósági intézkedések során a jogszabályok megsértésével okozott kár. 11. hét: A jegyző egyéb munkavégzési lehetősége: általános kivételek, a képviselőtestület által adható mentességek. A jegyző személyével kapcsolatos általános előírások: általános magatartási előírás, politikai tevékenységgel való összeférhetetlenség, összeférhetetlenségi okok jelentése. A jegyző feladat- és hatásköre: a jegyző és a képviselőtestület (az ülések szervezése, a döntések szakmai előkészítése, a jogszabályok betartásának ellenőrzése, döntésvégrehajtás felügyelete), a jegyző és képviselőtestület bizottságai, a jegyző mint a polgármesteri hivatal vezetője, a jegyző által birtokolt államigazgatási hatáskörök és a kiadmányozás joga. Az aljegyző személye: kinevezése, alapvető feladatai, jogviszonya. 12. hét: A polgármesteri hivatal jogállása az önkormányzati törvény szerint. A polgármesteri hivatal szerepe és fő funkciói: önkormányzati ügyek (politikai tevékenységgel való összeférhetetlenség, a döntések adminisztratív és technikai előkészítése, a döntések eljuttatása a végrehajtás felelőseihez, a lakosság tájékoztatási a döntésekről, a döntések végrehajtásának megszervezése, a települési

5 képviselő munkájához szükséges tájékoztatás megadása, a bizottságok tartalmi munkájának segítése), államigazgatási ügyek. A polgármesteri hivatal mérete és tagozódása: alapvető elvárások, a hivatal nagyságát befolyásoló tényezők, elvárások a szervezeti egységekkel kapcsolatban. A polgármesteri hivatal irányítása: a képviselőtestület jogosítványai, a polgármester jogosítványai, a jegyző jogosítványai. 13. hét: A megyei önkormányzatok feladat- és hatásköre: a kötelező és az önként vállalt feladatok. A megyei önkormányzatok szervezet: a közgyűlés (a közgyűlés tagjainak megválasztása, a közgyűlés működése), a megyei közgyűlés elnökének és alelnökének megválasztása és jogosítványai, a megyei önkormányzat hivatala: a megyei főjegyző személye, a hivatal működésének sajátosságai. Az önkormányzati társulások általános szabályozása: az Alkotmány, az önkormányzati törvény, a társulási törvény, a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény. 14. hét: Az önkormányzati törvény által megalkotott társulási formák: a körjegyzőség (a létrehozás feltételei, a körjegyző személye, a körjegyző feladatai), a hatósági igazgatási társulás (alapvető célok és lehetőségek), az intézményi társulás, a társult képviselőtestület. A társulási törvény alapvető jellemzői: a törvény célja, a társulások általános tulajdonságai. A társulási törvény által felajánlott társulási lehetőségek: megbízásos társulás, a közös intézményfenntartás lazább esete, a közös intézményfenntartás szigorúbb esete (társulási tanács létrehozása), jogi személyiségű társulás. A többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény alapvető jellemzői: a társulások létrejöttének feltételei, a társulás által felvállalható feladatok, a társulási megállapodás tartalma, költségvetési kérdések és az állami támogatások, a társulási tanács működése.