Önkormányzatiság és önkormányzás

Átírás

1 Önkormányzatiság és önkormányzás 2015 Belügyminisztérium Miniszterelnökség

2 1. A helyi önkormányzatok helye és szerepe A helyi önkormányzatok helye és szerepe: a helyi önkormányzatok az állami szervezetrendszer részei; szerepük meghatározó a közfeladatok ellátásában

3 2. A helyi önkormányzatok helye az államszerkezetben A helyi önkormányzás alapja: a közhatalom forrása a nép; a közhatalom gyakorlásának letéteményesei a helyi önkormányzatok A helyi önkormányzás joga és gyakorlása: a helyi önkormányzás joga a választópolgárok közösségét illeti, melyet gyakorolhatnak Közvetlenül helyi népszavazás útján Közvetett módon választott képviselő

4 3. A helyi önkormányzatok alapvető rendeltetése A helyi önkormányzatok alapvető rendeltetése A helyi közhatalom gyakorlása A helyi közügyek intézése A lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása A helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés Személyi Feltételek megteremtése Anyagi

5 4. A helyi önkormányzatok típusai Községi Nagyközségi Települési önkormányzatok Városi Járásszékhely városi A helyi önkormányzatok típusai Megyei jogú városi Fővárosi kerületi Területi önkormányzatok Fővárosi Megyei

6 5. Önkormányzati jogok az Alaptörvénybe Az önkormányzati autonómiát biztosító jogok: szabályozás (rendeletalkotás); önálló döntés (határozathozatal, igazgatás); gazdasági önállóság (adókivetés, tulajdon, költségvetés, vállalkozás szabadsága); szervezetalakítás szabadsága; szabad együttműködés (társulás, érdekképviselet, nemzetközi szervezetek) törvény kötelezővé teheti Önkormányzati jogok védelme: felterjesztési jog; vélemény nyilvánítása

7 6. A helyi önkormányzás alapelvei demokratikus működés; széleskörű nyilvánosság; átfogó felelősség (több feladatot lát el); önállóság; jogszerű működés védelme (AB, Bíróság); rendeltetésszerű joggyakorlás; önfenntartás

8 7. Az önkormányzati rendszer kialakulása és működtetése Az önkormányzati rendszer kiépülése: az évi LXV. törvény (Ötv.) megalkotása; az önkormányzati működés alapjainak lerakása (helyi adó, vagyontörvény, hatáskör); önkormányzati feladatrendszer bővülése; a működést segítő törvények (társulás, kistérség); jelentős eredmények

9 8. Az önkormányzati rendszer megújítása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) Célok: modern, költséghatékony, feladatorientált rendszer alapjai; az alapértékek megőrzése; a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének megszilárdítása

10 9. A képviselő-testület működése Képviselő-testület: választott szerv (5 évre); gyakorolja a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit ( átruházás!); ülések nyilvánosak (esetenként zárt); rendes / rendkívüli ülések; rendeletalkotás Társult képviselő-testület: gazdaságosság; közös hivatal, intézmények stb.

11 10. Nyilvános és zárt képviselő-testületi ülések Nyilvános: a képviselőtestületi ülések főszabályként nyilvánosak, zárt testületi ülést csak kivételes esetekben lehet elrendelni Zárt ülés esetkörei: Kötelező zárt ülést tartani: Pl: összeférhetetlenség; méltatlanság; fegyelmi büntetés kiszabásakor, vagyonnyilatkozattal összefüggő eljárásakor Érintett kérésére kerül elrendelésre: Pl.: választás; kinevezés; vezetői megbízás adása, ennek visszavonása A nyilvános testületi ülés sértené az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét: Pl.: az önkormányzat vagyonával való rendelkezés; pályázat megtárgyalása

12 11. A képviselő-testület határozatképessége Egyszerű többség Jelenlévő képviselők > 50% Minősített többség Megválasztott képviselők > 50% Javaslat Döntés

13 12. A képviselő-testület döntéshozatala SZMSZ szerint Nyílt szavazás módja, eljárási szabályai Titkos szavazás szabályai Név szerinti szavazás szabályai kézfelemeléssel szavazatszámláló géppel ezek együttes alkalmazásával A zárt ülésen tárgyalt ügyekben: alpolgármester választás; önkormányzati hatósági ügy; összeférhetetlenség; méltatlanság; az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára SZMSZ-ben meghatározott esetekben Az eljárási szabályokat SZMSZ-ben kell rögzíteni

14 13. A képviselő-testület határozata A határozatok csoportosítása: A döntés tartalma szerint: gazdasági (költségvetési) munkáltatói hatósági egyéb döntések A döntések várható hatása szerint: hosszú távra szólóak adott időtartamra (időállapotra) érvényesek A döntéshozó szerint: képviselő-testületi döntések önkormányzat szervei általi döntések Határozatokkal szemben támasztott követelmények: Ágazati, szakmai jogszabályok Ket. szabályai SZMSZ

15 14. A képviselő-testület rendelete Rendeletet alkot: törvény felhatalmazása alapján; törvényben nem szabályozott társadalmi viszony rendezésére Elfogadásához minősített többség szükséges Sajátosságai: illetékessége: o főszabályként a helyi önkormányzat illetékességi területe; o társulás és társult képviselő testület esetén speciális szabály kihirdetése: helyben szokásos módon aláírója: jegyző és polgármester

16 15. A képviselő-testület bizottságai és feladatai Alapfeladata: a képviselő-testület döntéseinek előkészítése; végrehajtásának szervezése; végrehajtás ellenőrzése Döntéshozatalban való részvétel: a képviselő-testület döntési jogot is biztosíthat számára; a képviselő-testület visszavonhatja döntését, valamint felülvizsgálhatja, megváltoztathatja azt; bizottsági ügyrendről, munkaterv elfogadásáról személyes érintettség esetén a kizárásról dönthet; önállóan meghozott döntések

17 16. A bizottság összetétele az elnökének és tagjainak megbízatása megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára; bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani; törvényi előírás, hogy nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester; a bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható; polgármester és a jegyző a bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet

18 17. A polgármester helyi politikus, választott tisztségviselő, a helyi közélet első számú szereplője; megbízatását közvetlenül a választópolgároktól kapja, erős felhatalmazás; a képviselő-testület elnöke, összehívja és vezeti a testület ülését; tagja a képviselő-testületnek, képviseli a testületet; a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő

19 18. Az alpolgármester alapvető rendeltetése a polgármester helyettesítése, munkájának segítése; személyére csak a polgármester tehet javaslatot, a képviselőtestület választja (választása: titkos szavazás, minősített többség); egy alpolgármester választása kötelező (kizárólag a testület tagjai közül); több alpolgármester is választható; alpolgármester választható nem képviselő-testület tagjai közül is (korlátozott jogkör); az alpolgármester főállású akkor lehet, ha a polgármester is az; illetményét, tiszteletdíját a testület a polgármester díjazásának 70-90%-ában állapítja meg

20 19. A jegyző a képviselő-testület szerve, döntési jogköre is van; a funkció lényeges eleme a közvetítő jellegű tevékenység (hivatal polgármester testület bizottságok); első számú szakmai vezető (képzettség: főiskola, egyetem); a polgármester(ek) nevezi(k) ki határozatlan időre, vezetői munkakör, díjazás Kttv.; formai változás: a hivatal vezetője a jegyző, a fővárosban a főjegyző; testület legfeljebb 6 hónap időtartamra az SZMSZ-ben rendelkezhet a jegyzői feladatok ellátásának módjáról; a tisztség betöltetlensége esetén a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására hivatali köztisztviselőt, vagy más jegyzőt nevez ki

21 20. A jegyző feladatai Képviseleti szervekkel kapcsolatos: adminisztratív, technikai jellegű, szervezési feladatok; döntések tartalmi előkészítése és a jogszabályoknak való megfelelésének biztosítása, jegyzőkönyv a testületi ülésekről Szakmai feladatellátásával összefüggő A hivatal vezetése: államigazgatási, önkormányzati és önkormányzati hatósági feladatok ellátása Évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról Gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében

22 21. Aljegyző helyettesíti a jegyzőt, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat; fő felett kötelező a kinevezése; főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város és a megyei közgyűlés hivatala esetén több aljegyző is kinevezhető; kinevezésére a jegyzőre vonatkozó szabályok irányadók; illetményét kinevezésekor a polgármester, azt követően a jegyző állapítja meg

23 22. A hivatal Az Alaptörvény és az Mötv. alapján a képviselő-testület hivatalt hoz létre: a hivatal az önkormányzat szerve, mely ellátja a képviselőtestület munkájával kapcsolatos feladatokat, illetve közreműködik a polgármester, jegyző feladat- és hatáskörébe utalt államigazgatási feladatok ellátásában A hivatalok típusai: önálló polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, főpolgármesteri hivatal, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal); a kétezer vagy a kétezer fő lakosságszámot meghaladó község, továbbá lakosságszámtól függetlenül a város önálló hivatalt hozhat létre, de csatlakozhat közös hivatalhoz is; közös önkormányzati hivatal

24 23. A közös önkormányzati hivatal Feltételek: azon községek, amelyeknek a lakosságszáma nem éri el a kétezer főt, közös önkormányzati hivatalt hoznak létre (nem tarthatnak fenn önálló hivatalt); a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeknek járáson belül kell lenni, a települések egymással határosak, vagy legfeljebb egy település választja el őket egymástól

25 24. A hivatal feladatai képviselő-testület döntéseinek szakmai előkészítése, döntések végrehajtása; államigazgatási feladatok ellátása; közös önkormányzati hivatal esetén kihelyezett ügyintézés biztosítása (ügyfélszolgálat, ügyintéző)

26 25. A helyi önkormányzatok társulásai lényege: két vagy több önkormányzat megállapodás útján történő közös feladatellátása;

27 Képviselő: 26. A helyi önkormányzati képviselő A képviselő jogállása tagja a képviselő-testületnek; megbízatása a megválasztással keletkezik; a település valamennyi állampolgárának érdekeit képviseli; jogai és kötelezettségei azonosak; megbízatása nem minősül foglalkoztatási jogviszonynak

28 A helyi önkormányzati képviselő 27. A képviselő jogai Részvételi, és ahhoz kapcsolódó jogok: a testületi ülésen részvétel; jelnyelv, speciális kommunikáció használata (költségek - az önkormányzatot terheli); általános informálódási jog (polgármestertől, a képviselő-testület szerveitől, figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvényben írtakra); hozzászólás, hozzászólásának jegyzőkönyvben rögzítése, vagy mellékletként csatolása; felvilágosítás kérés (válasz azonnal vagy 30 napon belül); tanácskozási jog (a képviselő-testület, illetve valamennyi bizottságának ülésén); döntéshozatal, szavazati jog (csak törvényben zárható ki)

29 V. A helyi önkormányzati képviselő 28. A képviselő jogai Kezdeményezési jog: rendeletalkotás, határozathozatal (SZMSZ-ben szabályozottak szerint); döntés-felülvizsgálat (bizottság, részönkormányzat, polgármester, jegyző átruházott hatáskörben hozott döntése esetén); bizottság feladatkörébe tartozó ügy bizottság előtti megtárgyalása; közérdekű ügyben polgármesteri intézkedés; összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárás; vagyonnyilatkozat-tételi eljárás; kizárás kezdeményezése Képviselet joga: nem általános, csak egyedi megbízás alapján Tanácsnokká választhatóság

30 Munkavégzés: 29. A képviselő jogosultságai munkahelyi felmentés a munkavégzés alól (a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamban); kiesett jövedelem megtérítése (átalányban is) Járandóságok: (helyi SZMSZ szerint) tiszteletdíj (nincs felső korlát); természetbeni juttatás; költségtérítés, költségátalány

31 30. A képviselő kötelezettségei Általános kötelezettség részt venni: o testületi ülésen; o döntéshozatalban; o képzésen; kapcsolattartás a választópolgárokkal; képviselői minőségére szakmai, üzleti ügyeiben nem hivatkozhat Megszegésük esetén: tiszteletdíj, természetbeni juttatás megvonás (max. 12 hó, ismételhető)

32 31. A képviselő kötelezettségei 2. Egyéb kötelezettségek: eskü; vagyonnyilatkozat-tétel; köztartozásmentes adózói nyilvántartásba vétel; összeférhetetlenségi helyzet megszüntetése; méltatlansági helyzet beálltáról tájékoztatás; nem választhatóságról tájékoztatás; döntéshozatalnál személyes érintettség bejelentése

33 32. Az önkormányzatok feladatrendszere A helyi önkormányzatok feladatrendszere Önkormányzati feladat- és hatáskörök Önkormányzati hatósági ügyek Államigazgatási feladatés hatáskörök Kötelező feladatok Önként vállalt feladatok Mötv.-ben meghatározott feladatok Ágazati törvényekben meghatározott feladatok Helyi népszavazással vállalt feladatok A képviselő-testület döntésével vállalt feladatok

34 33. Kötelező önkormányzati feladatok csak törvény állapíthat meg forrás biztosításával egyidejűleg; differenciálás kötelező; Mötv. 13. (felsorolás nem teljes körű); ágazati törvények pl. ivóvíz-szolgáltatás, szemétszállítás, egészségügyi alapellátás, óvodai ellátás

35 34. Önként vállalt feladatok Feltételei: jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos hatáskörébe; nem veszélyeztetheti a kötelező feladat ellátását; csak saját bevétel vagy erre rendelt külön forrás terhére

36 35. Az önkormányzatok bevételi forrásai Átengedett központi adók Saját bevételek Egyéb állami támogatások Feladat alapú állami támogatások

37 36. Saját bevételek helyi adók; saját tevékenységből, vállalkozásból, vagyon hasznosításából származó bevételek; átvett pénzeszközök; egyéb (működési, ár- és díj-) bevételek; az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei

38 37. Átengedett központi adók gépjárműadó 40 %-a; a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a; a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni SZJA100%-a

39 38. A gazdálkodás szabályrendszere, korlátai önálló gazdálkodás, korlátokkal; adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás korlátai; adósságrendezési eljárás; költségvetési szervek alapítása és gazdálkodása

40 39. Az önkormányzatok vagyona Az önkormányzatok vagyona Törzsvagyon Üzleti vagyon Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű

41 40. A törvényességi felügyelet Törvényességi felhívás Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve A felhívásban foglaltaknak eleget tett Ülést követő 15 nap A felhívásban foglaltak képviselő-testület (érintett) általi vizsgálata Tájékoztatás a kormányhivatal részére A felhívásban foglaltakkal nem ért egyet Illetékes kormányhivatal Eredménytelenül eltelt határidő Jogszabály sértést állapít meg Felhívást tesz Törvényes kormányhivatal nem indít törvényességi eljárást Állami Számvevőszék, Alkotmánybíróság, Bíróság