Az Európai Unió Gazdasági Joga I.

Az Európai Unió Gazdasági Jga I. Készült DR. ERDŐS ISTVÁN az Európai Unió Gazdasági Jga c. előadása valamint DR. KIRÁLY MIKLÓS: Az Európai Unió Gazdasági Jga I. c. könyve (Budapest, 2010) alapján, Wlf Szandra jegyzetének felhasználásával; Budapest, 2011. január I. Áttekintés Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke: az Unió belső piact (Internal Market) hz létre. Az Európai Unió céljai: Európa fenntartható fejlődése kiegyensúlyztt gazdasági növekedésen, árstabilitásn, magas versenyképességű, teljes fglalkztatttságt és társadalmi haladást célul kitűző szciális piacgazdaság megvalósítása környezet minőségének magas fkú védelme és javítása társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés elleni küzdelem nők és férfiak közötti egyenlőség nemzedékek közötti szlidaritás gyermekek jgainak védelme gazdasági, társadalmi és területi khézió tagállamk közötti szlidaritás, stb. Az államk közötti gazdasági együttműködés frmái (az egyszerűbbtől a bnylultabb felé haladva) szabadkereskedelmi övezet vámunió közös piac belső piac vagy egységes piac gazdasági és mnetáris unió közös piac: felölelte az európai integráció gazdasági célkitűzéseinek teljességét, ide tartzik az áruk, a személyek, a szlgáltatásk és a tőke szabad mzgását biztsító négy gazdasági szabadság, tvábbá az integráció gazdaságplitikái, a közös kereskedelemplitika, mezőgazdasági plitika és versenyplitika belső piac (egységes vagy egyetlen piac): Olyan belső határk nélküli térség, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szlgáltatásk és a tőke szabad mzgása; szűkebb fgalm a közös piacnál, mert nem öleli fel a gazdaságplitikákat A belső piacra vnatkzó jgfrrásk Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) négy gazdasági szabadság: az áruk, a személyek, a szlgáltatásk és a tőke szabad mzgása 18. cikk: tils az államplgárságn alapuló bármely megkülönböztetés (a Bíróság általáns és feltétlen érvényesülést kívánó alapelvnek tekinti, gyakran hivatkzik rá a Szerződések értelmezésénél) Az Európai Gazdasági Közösséget létrehzó szerződés módsításai kezdetben: tilalmi rendelkezések megvalósulásán keresztül negatív integráció (fő cél a már meglévő kereskedelmi akadályk lebntása, eltörlése; eszköze a dereguláció) később: pzitív integráció, jgharmnizáció Egységes Európai Okmány (1986): megalktta és bevezette a belső piac fgalmát Maastrichti Szerződés (1993): létrehzta a pillér rendszeren alapuló Európai Uniót 1 / 47 készítette: Belga

Amsterdami Szerződés (1999): átszámzta az Európai Közösséget létrehzó szerződést Lisszabni Szerződés (2009): megszüntette a közös piac kifejezést, helyét a belső piac vette át tételesen megállapíttta, hgy az egyes tárgykörök milyen típusú uniós hatáskörbe tartznak Másdlags jgfrrásk és a belső piaci szabályzás természete legfntsabb másdlags jgfrrásk: rendeletek, irányelvek belső piaci szabályzás természete: a termelési tényezők szabad áramlását akadályzó nemzeti szabályzásk hatályn kívül helyezésére, megszüntetésére törekszik jgközelítés, közösségi szinten egységes vagy összehanglt szabályk alktása A belső piaci jgalap a belső piaci jgalktásra hatalmaz fel; EUMSz VII. cím 3. fejezet ( Jgszabályk közelítése ) 114. cikk (1) Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a 26. cikkben meghatárztt célkitűzések megvalósítására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jgalktási eljárás keretében és a Gazdasági és Szciális Bizttsággal flytattt knzultációt követően elfgadja azkat a tagállamk törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vnatkzó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése. a 114. cikken kívül száms speciális, meghatárztt területre (pld. környezetvédelem, fgyasztóvédelem, közlekedés, versenyjg, mezőgazdaság, adózás) vnatkzó jgalktási jgalapt is tartalmaz az EUMSz szubszidiárius a 114. cikkhez képest (csak akkr alkalmazható a speciális jgalap, ha a szabályzandó kérdés nem bír meghatárzó belső piaci vnatkzással) a tagállam kérheti szigrúbb nemzeti intézkedésének fenntartását a Bizttságtól a 36. cikkben felsrlt kivételek (közerkölcs, közrend, közbiztnság, az emberek, az állatk és növények egészségének védelme, a művészi, történeti vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdn védelme + környezet és munkakörnyezet védelme) alapján (114. cikk (4) bek.) kivéve, ha már az adtt témakörben uniós szintű harmnizációs intézkedés született a tagállam szigrú feltételek mellett kérheti új, az uniósnál szigrúbb nemzeti intézkedések meghzatalának engedélyezését a Bizttságtól a környezet és munkakörnyezet védelme alapján (EUMSz 114. cikk (5) bek.) A Bíróság és a tagállami bíróságk szerepe EUMSz 267. cikk: az Európai Unió Bírósága előzetes döntést hzhat a tagállami bíróságk, amennyiben úgy ítélik meg, hgy az előttük flyamatban lévő ügy eldöntéséhez szükséges az uniós jg értelmezése vagy érvényességének megállapítása, kérdéssel frdulhatnak a Bírósághz (ha az adtt nemzeti bíróság ítélete ellen már nincs tvábbi jgrvslati lehetőség, akkr az előzetes döntést köteles kérni) a Bíróság ítéletei erga mnes hatályúak, az Unió egészére nézve meghatárzzák egy-egy rendelkezés értelmét II. Az áruk szabad mzgása Az áruk szabad mzgásának gátját jelenthetik: pénzügyi jellegű akadályk: árumzgáshz kapcslódóan állapítanak meg biznys mértékű fizetési kötelezettséget vámk 2 / 47 készítette: Belga

adójellegű fizetési kötelezettségek mennyiségi jellegű krlátzásk nyílt és közvetlen kvótarendszer prima facie mennyiségi krlátznak nem tekinthető tagállami intézkedés tagállami intézkedés elmaradása technikai akadályk: tipikusan az lyan adminisztratív jellegű krlátk, mint például a határellenőrzések Az áru fgalma a Szerződések nem határzzák meg Bíróság: árunak minősül minden lyan dlg, amelynek értékét pénzben ki lehet fejezni és kereskedelmi ügylet tárgya lehet gyakrlatban árunak minősül: műkincs, hangfelvétel, energiahrdzó, akár a hulladék is Vámunió A vámunió fgalma EUMSz 28. cikk (az EKSz. krábbi 23. cikke) (1) Az Unió vámuniót alkt, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában fglalja a behzatali és kiviteli vámk, valamint az azkkal azns hatású díjak tilalmát a tagállamk között, tvábbá közös vámtarifa bevezetését harmadik rszágkkal fenntarttt kapcslataikban. vámunió lényege: belső vámk eltörlése (vámunió belső ldala) egységes (közös) külső vámtarifa (vámunió külső ldala) a vámunió a teljes árukereskedelemre kiterjed harmadik rszágból származó áruk: 3 knjunktív feltétel teljesülése esetén frgalmazhatók szabadn az Unión belül EUMSz 29. cikk (az EKSz. krábbi 24. cikke) A harmadik rszágkból érkező termékek akkr tekinthetők egy tagállamban szabad frgalmban lévőnek, ha az adtt tagállamban eleget tettek a behzatal alaki követelményeinek, és a fizetendő vámt vagy az azzal azns hatású díjakat az adtt tagállamban e termékekre beszedték, és azt sem teljes egészében, sem részben nem térítették vissza. e hárm feltétel teljesülése esetén a harmadik rszágbeli termék a tagállami termékekkel esik egy tekintet alá Vámk és vámmal azns hatású díjak eltörlése a vámunió megteremtése fkzatsan történt; 1968. július 1-jére fejeződött be kiindulópnt: a belső vámkat az 1957. évi szinten befagyasztó vagy nyugalmi záradék (standstill klauzula) a tagállamk vállalták, hgy egymás között sem új beviteli vagy kiviteli vámkat, illetve velük azns hatású díjakat nem vezetnek be, sem az egymás közötti kereskedelmi kapcslataikban már alkalmazttakat nem emelik Van Gend en Ls ügy (C-26/62.) Hllandia a hlland imprtőr által imprtált árut más vámkategóriába srlja, ezzel az áru után fizetendő vám nő; az imprtőr a standstill klauzulára hivatkzva megtámadja a döntést. 3 / 47 készítette: Belga

Másfelől a Szerződés 12. cikkének tilalma tekintetében ilyen tilttt emelés éppúgy származhat a vámtarifa átszervezéséből, melynek a következménye lehet a termék magasabb vámmal sújttt vámtarifaszám alá srlása, mint a vámtétel tényleges emeléséből. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehzó szerződés 12. cikke közvetlen hatállyal bír, és a jgalanyk számára lyan egyéni jgkat keletkeztet, amelyeket a nemzeti bíróságknak védelemben kell részesíteniük. a közösségi jg nem csupán kötelezettségeket támaszt a személyekkel szemben, hanem jgkat is biztsít számukra a Szerződés közvetlen hatállyal bír, arra a nemzeti bíróság előtt hivatkzni lehet EUMSz 30. cikk (az EKSz. krábbi 25. cikke) A tagállamk között tils bármilyen behzatali vagy kiviteli vám és azzal azns hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámkra is alkalmazni kell. Vámmal azns hatású díjak Bíróság: bármilyen díj legyen bármilyen szerény, függetlenül rendeltetésétől s alkalmazásának módjától, amelyet belföldi és hazai árukra egyldalúan, a határ átlépésének tényénél fgva vetnek ki, és nem minősül a szó szrs értelmében vett vámnak akkr is, ha: a díj nem megkülönböztető nem piacvédő természetű nem áll versenyben hazai termékkel Bíróság: pld. lyan díj, amit behzatali engedély megadásáért, statisztikai adatk gyűjtéséért vagy egészségügyi ellenőrzésért vetnek ki kivétel, ha a díjat lyan, kereskedelmi értékkel bíró szlgáltatás teljesítéséért szedték be, amelyből a díj fizetőjének közvetlen előnye származtt, vagy közösségi, illetve nemzetközi jgi szabály írta elő tagállamk területi egységein belül szedett díjak? (pl. francia tengerentúli területek) belföldinek minősül = nem alkalmazandó rá az EUMSz (elvileg); a Bíróság mégis kimndja, hgy az Unió vámterületének egységét alááshatják a tagállamk különböző régiói között szedett díjak is: ezek krlátzzák az áruk szabad mzgását és vámmal azns hatású díjnak minősülnek 1 A közös vámtarifa bevezetése a közös vámtarifa célja: az Unió határain a harmadik rszágkról behztt termékekre kivetett vámterhek kiegyenlítése annak érdekében, hgy az ezen rszágkkal fennálló kapcslatkban a kereskedelem mindennemű eltérítését és a belső szabad frgalm vagy a versenyfeltételek bármely trzulását elkerüljék EUMSz 31. cikk (az EKSz. krábbi 26. cikke) A közös vámtarifa vámtételeit a Tanács a Bizttság javaslata alapján állapítja meg. EUMSz 32. cikk (az EKSz. krábbi 27. cikke) Az e fejezetben rábíztt feladatk végrehajtása srán a Bizttság a következőket tartja szem előtt: a) a tagállamk és harmadik rszágk közötti kereskedelem előmzdításának szükségessége; b) az Unión belüli verseny feltételeinek fejlesztése lyan mértékben, amely a vállalkzásk versenyképességének javulásáhz vezet; 1 Administratin des Duanes et Drits Indirects c/ Legrs és másk ügy (C-163/90.) ; René Lancry SA c/ Directin Générale des Duanes és tvábbi egyesített ügyek (C-363/93.) 4 / 47 készítette: Belga

c) az Unió nyersanyag- és félkésztermék-ellátásával kapcslats követelmények; ebben a vnatkzásban a Bizttság ügyel arra, hgy elkerülje a tagállamk közötti verseny feltételeinek trzulását a késztermékek esetében; d) a tagállamk gazdaságaiban bekövetkező kmly zavark elkerülésének, valamint az Unión belüli ésszerű termelésfejlesztés és fgyasztásbővítés biztsításának szükségessége. A szabad árumzgást gátló belső adók a belső adók (pld. értéknövekmény-adó, fgyasztási adó) tilalmát a 110. cikkben szabályzza az EUMSz első bekezdés: diszkriminatív belső adók tilalma másdik bekezdés: prtekcinista belső adók tilalma a nemzeti elbánás követelményét támasztja a tagállamkkal szemben: az áru származásán alapuló megkülönböztetés tilalma az adószabályzásban A 110. cikk közvetlen hatálya Bíróság: a 110. cikk a közösségi jg általáns és állandó szabálya, amely világs és feltételtől nem függő kötelezettséget fgalmaz meg, ezért közvetlen hatállyal bír első bekezdés közvetlen hatálya: Lütticke ügy (C-57/65.) másdik bekezdés közvetlen hatálya: Fink-Frucht ügy (C-27/67.) Alfns Lutticke c/ Hauptzllamt Saarluis ügy (C-57/65.) Német kft. tejprt szállíttt Luxemburgból Németrszágba. Németrszágban a külföldről behztt tejprra frgalmkiegyenlítő adót vetettek ki tils A 110. cikk tárgyi hatálya nem terjed ki lyan adókra melyek nem az áruhz kapcslódnak (pld. a vállalkzáskra vnatkzó társasági adó) az EUMSz nem határzza meg az adó és a belső adó fgalmát Bíróság: az adó fgalma tágan értelmezendő; lényegtelen, hgy milyen szerv vagy szervezet veti ki, az sem releváns, hgy kivételesen kivetett adó vagy általánsan és rendszeresen fizetendő adó; nem csak az állam javára fizetendő adó a harmadik rszágkból származó termékekre is vnatkzik a tilalm (Bíróság terjesztette ki) C-Frutta ügy (C-193/85.) MINDEN tagállamból érkező termékre alkalmazni kell az EUMSz 110. cikket, azkra is, amelyek nem a tagállamból származnak, de szabad frgalmban vannak az EU területén. A megkülönböztető (diszkriminatív) belső adók tilalma EUMSz 110. cikk (az EKSz. krábbi 90. cikke) A tagállamk sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamk termékeire a hasnló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót. A termékekre kivetett adó jellege Bíróság: túlmutat az árukra kivetett klasszikus adókn, magában fglalja: állat- és közegészségügyi vizsgálat díját gyógyszerkészítmény törzskönyvezésének díját gépjárművek időszaks műszaki vizsgálatának díját termékek használatára vagy szállítására, ill. berendezések használatára kivetett adókat pusztán az a tény, hgy az adót az árukkal összefüggő valamely szlgáltatásra vetik ki, nem elegendő ahhz, hgy az adó kikerüljön a 110. cikk hatálya alól 5 / 47 készítette: Belga

vizsgálni kell, hgy az adó közvetlenül kihat-e a hazai és a behztt termékek költségére Hasnló termékek meghatárzása kezdetben: Bíróság frmalista megközelítése: ha az adtt termék adójgilag, vámjgilag vagy statisztikailag ugyanazn besrlás alá esik később: Bíróság szubjektív megközelítése, tág, kiterjesztő értelmezése: azkat az árukat kell hasnlónak tekinteni, melyek a fgyasztók értékelése és vásárlási szkásai szerint hasnló tulajdnságkkal rendelkeznek, illetőleg ugyanazn igényeket, szükségleteket elégítik ki A diszkrimináció tilalma Közvetlen diszkrimináció tilalma: hasnló imprtált terméken magasabb adó, mint a hazai megfelelőjén vagy szigrúbb adóeljárás Közvetett diszkrimináció tilalma: látszólags semleges ismérven nyugszik, de hatását tekintve mégis egy másik tagállamból behztt terméket érint hátránysan (pld. gépkcsi teljesítménye alapján, ha prgresszív adó mértéke hirtelen, indklatlanul és jelentősen emelkedik) Megengedhető diszkriminatív adók: ha az adó bevezetése és alkalmazása bjektív kritériumkn alapszik, célja összhangban van az Unió célkitűzéseivel és nem ellentétes a belső piac érdekeivel, nem valósít meg közvetlen diszkriminációt és nem piacvédő A magyar regisztrációs adó Nádasdi (C-290/05.) és Németh (C-333/05.) ügyek A felperesek használt gépjárművet imprtáltak Németrszágból, amelyek tekintetében a frgalmba helyezés feltételeként meg kell fizetniük a regisztrációs adót. Akkriban a magyar regisztrációs adót a gépjármű műszaki tulajdnságai (mtr típusa és hengerűrtartalma) és környezetvédelmi besrlása alapján számíttták ki, azns adómértéket megállapítva az új és a használt gépjárművek esetén, figyelmen kívül hagyva a gépjárművek értékcsökkenését. diszkriminatív a Magyar Államnak vissza kellett térítenie az arra jgsultak részére az uniós jgba ütköző adót (az egyénértékűség és hatéknyság elvét követve) A piacvédő (prtekcinista) belső adók EUMSz 110. cikk (az EKSz. krábbi 90. cikke) A tagállamk tvábbá nem vetnek ki más tagállamk termékeire lyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szlgálhatja. nem kell hasnlóság a termékek között, elegendő, ha versenyhelyzet áll fenn: lehet akár részleges, közvetett vagy ptenciális is, feltéve, ha nem esetleges, hanem tartós és egyedi sajátssággal jellemezhető Bizttság c/ Egyesült Királyság ügy (C-170/78.) Az Egyesült Királyságban a brt nagybb fgyasztási adóval sújttták, mint a sört. Bíróság: a sör és az lcsó brk versenyeznek egymással, így a br magasabb adója a sör áttételes védelmét eredményezi. Jhn Walker ügy (C-243/84.) Külföldi skót whisky-t nagybb adóval sújttták, mint a hazai likőrbrt. A két ital nem tekinthető hasnló terméknek, a Bíróság aznban a helyettesíthetőséget és verseny fennállását nem vizsgálja, mert a skót whisky mellett más hazai alkhl is ebbe a magas adókategóriába tartztt: a tagállamk saját belső adórendszerének kialakításában szabadságt élveznek. 6 / 47 készítette: Belga

a Bíróság a prtekcinista jelleg megítéléskr mindig figyelembe veszi a tényleges piaci visznykat (vö: Bizttság c/ Svédrszág ügy C-167/05; sör kntra br) A mennyiségi krlátzásk eltörlése Az elsődleges jgfrrásk szabályai EUMSz 34. cikk (az EKSz. krábbi 28. cikke) A tagállamk között tils a behzatalra vnatkzó minden mennyiségi krlátzás és azzal azns hatású intézkedés. EUMSz 35. cikk (az EKSz. krábbi 29. cikke) A tagállamk között tils a kivitelre vnatkzó minden mennyiségi krlátzás és azzal azns hatású intézkedés. EUMSz 36. cikk (az EKSz. krábbi 30. cikke) A 34. és a 35. cikk rendelkezései nem zárják ki a behzatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vnatkzó lyan tilalmakat vagy krlátzáskat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztnság, az emberek, az állatk és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdn védelme indkl. Ezek a tilalmak és krlátzásk aznban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamk közötti kereskedelem rejtett krlátzásának eszközei. az EUMSz nem értelmezi a mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedés fgalmát A mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedések fgalmának értelmezése A 70/50/EGK irányelv rendelkezései intézkedés: a jgszabályk mellett felöleli a közigazgatási gyakrlatt, illetve a hatóságk ajánlásait is közigazgatási gyakrlatn egy hatóság állandó és rendszeresen flytattt tevékenysége értendő ajánlásnak minősül minden lyan cselekmény, amely bár nem kötelezi a címzetteket, azt eredményezi, hgy egy meghatárztt magatartást flytassanak biznys esetekben tiltttak lehetnek a nem diszkriminatív intézkedések is (pld. az áruk frmájára, méretére, súlyára, összetételére vagy csmaglására vnatkzik) ha az áruk szabad mzgását krlátzó hatásuk meghaladja a kereskedelmi szabályk lényegéből adódó mértéket kereskedelemkrlátzó hatásuk aránytalan az elérendő célhz képest a kívánt célt más, kisebb akadályt jelentő eszközzel is el lehet érni a Dassnville-frmula Dassnville ügy (C-8/74.): belga kereskedők Franciarszágban vásárlt skót whiskyt frgalmaztak Belgiumban, de nem rendelkeztek a brit vámhivatal származási igazlásával; csak kmly nehézségek árán juthattak vlna ilyen igazláshz mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedés: minden lyan, tagállamk által alkttt, kereskedelemre vnatkzó szabály, amely alkalmas arra, hgy közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy eshetőlegesen akadályzza a Közösségen (ma: Unión) belüli kereskedelmet (ez a Dassnville-frmula) a Bíróság az intézkedés kereskedelmet trzító, krlátzó hatására összpntsít az áruk szabad mzgását elősegítő intézkedés megtételének elmulasztása állami intézkedések elmulasztása vagy nem kellő mértékben történő gyakrlása 7 / 47 készítette: Belga

eper ügy (C-265/95.): a francia rendőrség éveken át tétlenül szemlélte a francia gazdák erőszaks cselekményeit, melyekkel megsemmisítették a spanyl eper-, illetve a belga paradicsmszállítmánykat Tanács 2679/98 rendelete: az áruk szabad mzgását gátló akadály: az áruk szabad mzgásának súlys veszélyeztetése azáltal, hgy behzatalukat, rszágn keresztül haladó szállítmányzásukat akadályzzák, késleltetik, az árufrgalmat eltérítik, ezáltal kmly kárkat kznak az érintett magánszemélyeknek, s éppen ezért haladéktalan intézkedés szükséges a szabad árumzgás helyreállítása érdekében Eugen Schmidberger ügy (C-112/00.) Az illetékes nemzeti hatóságknak, amennyiben a Szerződés által kimndtt lyan alapvető szabadság, mint amilyen az áruk szabad mzgása, tényleges gyakrlásának magánszemélyek tevékenységéből fakadó akadályzásával szembesülnek, kötelességük meghzni az e szabadságnak az érintett tagállamban való biztsítása céljából megfelelő intézkedéseket, még abban az esetben is, amikr az áruk csak átmenő frgalmban találhatóak az adtt tagállam területén. vasárnapi kereskedelemmel kapcslats ügyek: milyen árucikkeket szabad és melyeket tils vasárnap árusítani Trfaen Brugh Cuncil c/ B. & Q plc ügy (C-145/88.) A tilalmat nem kell alkalmazni azn nemzeti szabálykra, amelyek megtiltják a kereskedőknek üzleteik nyitva tartását vasárnapnként, feltéve, hgy a közösségi kereskedelemre gyakrlt krlátzó hatás, amely ebből származhat, nem lépi túl azt a mértéket, amely e szabályk lényegéből adódik. A nemzeti, illetve reginális társadalmi és kulturális sajátsságkat figyelembe kell venni. Stke-n-Trent és Nrwich City Cuncil c/ B &Q plc ügy (C-169/91.) A Bíróság megszüntette a nemzeti fórumk mérlegelési lehetőségét és kategrikusan kijelentette, hgy a vasárnapi kereskedelem tilalma nem ellentétes a Szerződéssel. veszteségre történő visznteladás egyéb ügyek Keck és Mithuard egyesített ügyek (C-267/91. és C-268/91.) A veszteséges visznteladás általáns tilalma nem ellentétes a Szerződéssel. A Bíróság elhatárlta az árukra vnatkzó minőségi és technikai előírásktól azn nemzeti jgszabálykat, amelyek csak az értékesítés biznys frmáit tilalmazzák, s amelyek nem akadályzzák a tagállamk közötti kereskedelmet, tehát nem ütköznek az EUMSz 34. cikkének tilalmába. Az áru piacra jutásával kapcslats előírásk = mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedés. Az áru értékesítésére vnatkzó előírásk: nem tartznak a 34. és 35. cikkek hatálya alá. Clinique ügy (C-315/92.) A szépségáplási cikkek jelölésére használt Clinique kifejezés vészesen hasnlít a krházat jelölő német Klinik szóra, s így a megtévesztett fgyasztók gyógyhatást tulajdníthatnak e kzmetikumnak. Bíróság nem fgadta el az érvelést Mars ügy (C-470/93.) A Mars cég +10% jelszóval flytattt reklámkampányt, ám a cskládék csmaglásán a +10% felirat ennél az aránynál lényegesen nagybb felületet fedett le. a Bíróság nem fgadta el a német krlátzást 8 / 47 készítette: Belga

Familiapress ügy (C-368/95.) Osztrák versenyszabály tiltja a sajtótermékek támgatását nyereményjátékkkal. Német magazinban nyereményjáték. Bíróság: az lyan előírás, ami a más tagállamkban nymtattt újságk tartalmának megváltztatását igényli, akadályzza az áruk szabad áramlását. Dynamic Medien ügy (C-224/06.) A kiskrúak védelméről szóló német törvény tiltja az lyan képhrdzók csmagküldő kereskedés útján történő értékesítését és átruházását, amelyeket az illetékes hatóság nem ellenőrzött és nem srlt be a kiskrúak védelme céljából. mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedésnek minősül, aznban a gyermekek jgainak védelmével igazlható (tehát nem ellentétes az EUMSz 34. cikkével) a mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedések és az áru használatára vnatkzó előírásk kapcslata Bizttság c/ Olaszrszág (C-110/05.) Az lasz KRESZ tilttta a segédmtrs kerékpárkkal, a mtrkerékpárkkal, valamint a mtrs triciklikkel pótkcsi vntatását. Az árunak nem a tulajdnságait, hanem a használatát szabályzta. Kétfajta szabályzás: a termék használatát a termékre jellemző egyes feltételekhez köti, illetve a termék használatát térben vagy időben krlátzza Dassnville-frmula a termék használatának abszlút vagy szinte abszlút tilalmát írja elő ez jelentős hatással van a fgyasztók magatartására, amely kihat e terméknek az adtt tagállamban való piacra jutására mennyiségi krlátzással azns hatású intézkedés Aklagaren c/ Mickelssn and Rs ügy (C-142/05.) A mtrs vízi sprteszközökről szóló svéd rendelet sérti az EUMSz 34. és 36. cikkeit. A kölcsönös elismerés elve azkra a termékekre vnatkzik, amelyek nem tartznak a közösségi harmnizációs jgszabályk hatálya alá, illetve a termékek lyan vnatkzásaira, amelyek e jgszabályk hatályán kívül esnek Cassis de Dijn ügy (C-120/78.) A kis alkhltartalmú Cassis de Dijn likőr németrszági behzatalának tilalma. Bíróság: nincs elfgadható indk arra, hgy az egyik tagállamban jgszerűen előállíttt, illetőleg frgalmba hztt alkhltartalmú italkat miért ne lehetne egy másik tagállam piacára bevezetni (kölcsönös elismerés elve) kölcsönös elismerés elve = a nemzeti szabályzásk egyenértékűségének vélelme Barbara Hutwipper ügy (C-293/93.) (arany ékszerek fémjelzése) A hlland jg szerint bűncselekményt követett el az a kereskedő, aki lyan nemesfém tárgyakat birtklt vagy frgalmaztt, amelyek nem vltak a hlland jgszabály szerinti fémjellel ellátva. Bíróság: nem lehet megtiltani a másik tagrszág független hatósága által minősített ékszerek frgalmazását; ellenben ez nem érvényes a piaci szereplők által fémjelzett termékekre több sebességű piac 9 / 47 készítette: Belga

A kölcsönös elismerés elve és a közösségi jgalktás a Tanács határzhattt úgy, hgy az egyik tagállamban érvényes (egy biznys termékre, termékcsprtra vnatkzó) előíráskat kifejezetten egyenértékűnek kell elismerni egy másik tagállamban: tejes egyértékűség (full equivalence) Tanács 3052/95/EK határzata: a tagállamknak jelezniük kellett a Bizttságnak, amennyiben lépéseket tettek egy másik tagállamban jgszerűen előállíttt vagy frgalmaztt termék szabad áramlása vagy értékesítése ellen (ma már hatálytalan) az Európai Parlament és a Tanács 764/2008/EK rendelete: létrehzta az ún. termékinfrmációs kapcslattartó pntk rendszerét eljárási szabályk: valamely termék frgalmazásának krlátzását vagy tiltását elrendelő intézkedés jgszerűségét a tagállamnak kell biznyítania a termékinfrmációs kapcslattartó pntk feladati: a gazdasági szereplők és más tagállamk hatóságainak tájékztatása adtt terméktípusra vnatkzó műszaki szabálykról, esetleges előzetes engedélyezési kötelezettségről a kölcsönös elismerés elvéről a tagállami hatóságk elérhetőségi adatairól jgrvslati lehetőségekről A kölcsönös tájékztatás és előzetes megelőzés elve a Tanács 83/189/EGK irányelve: a Bizttságt és a tagállamkat tájékztatni kell a nemzeti szabvány- és előírás-tervezetekről, amelyek erről véleményt mndhatnak, s a nemzeti szabályzás kiadását el kell halasztani, amennyiben a fentiek annak módsítását kérik, hgy megszüntessenek vagy csökkentsenek az áruk szabad mzgásában bármely lyan akadályt, amit éppen az új szabályzás teremtene európai szabvány, illetőleg irányelv kibcsátását látják indkltnak az átfgó közösségi harmnizáció érdekében CIA Security ügy (C-194/94.) A Bíróság megállapíttta a 83/189/EGK irányelv közvetlen hatályát, valamint, hgy az irányelv megsértésével, azaz a tájékztatási kötelezettség megszegésével alkttt műszaki szabályzatkat nem lehet alkalmazni. a 83/189/EGK irányelvet közben felválttta a 98/34/EK irányelv Kivételek a mennyiségi krlátzás tilalma alól két csprt az EUMSz 36. cikke szerinti kivételek a Bíróság jggyakrlatában kimunkált ún. kényszerítő követelmények Az EUMSz 36. cikk szerinti kivételek a Bíróság rendkívül szigrúan vizsgálja nem lehet hivatkzni rájuk, ha az adtt kérdéskört már közösségi (uniós) irányelv rendezi Közerkölcs a közerkölcs fgalma és védelme minden tagállam önálló értékítéletén alapul Regina c/ Henn and Darby ügy (C-34/79.) Dán eredetű szeméremsértő újságk és filmek angliai behzatala miatt indult büntetőeljárás. Bíróság: az árufrgalm teljes tilalma a krlátzásk legszélsőségesebb frmája, tehát tils. Az adtt ügyben aznban megengedte a Bíróság, mert nem talált a hazai termékeket védő rejtett diszkriminációt. 10 / 47 készítette: Belga

Cnegate c/ HM Custms & Excise ügy (C-121/85.) Nem hivatkzhat egy tagállam a közerkölcs védelmére valamely áru behzatalának tilalmazása érdekében, ha ugyanazn termék szabadn előállítható az adtt rszágban, és csak pstai kézbesítése tilttt, illetve az rszág egyes részein külön engedélyhez kötött frgalmazásuk és kiállításuk. Közbiztnság Campus Oil ügy (C-72/83.) Az Írrszágban lajtermékeket frgalmazóknak beszerzéseik 35%-át az ír nemzeti kőlajfinmítótól kell vásárlniuk annak érdekében, hgy megrendeléseik biztsítsák annak fennmaradását. Esetleges hábrús vagy plitikai válság esetén a minimális nemzeti lajfinmító-kapacitás léte elemi fntsságú az rszág és a laksság szempntjából. a Bíróság elfgadta az érvelést Közegészség sztrák szabály megtiltja, hgy cukrból vagy cukrpótlóból készült édességet csmaglás nélkül, autmatából árusítsanak a tilalm igazlható, mivel a közegészség védelmét célzó megfelelő és aránys intézkedésnek minősül német jgszabály meghatárztt földrajzi közelséget követelt meg a gyógyszereket szállító gyógyszertár és azn kórház között, amelynek részére azkat szállítják szintén igazlható a közegészségre való hivatkzással A kényszerítő körülmények fajtái: pénzügyi ellenőrzéssel kapcslats közegészségüggyel kapcslats kereskedelmi ügyletek tisztaságával kapcslats fgyasztóvédelemmel kapcslats a kényszerítő körülmények köre nem zárt, hanem bővíthető (legutóbbi bővítés: környezetvédelemre való hivatkzás) kényszerítő követelmények nem indklhatják a belföldi és a más tagállamból származó áruk megkülönböztetését (a 36. cikk csak az önkényes megkülönböztetést tiltja) Kereskedelmi mnpóliumk és a mennyiségi krlátzásk tilalma EUMSz 37. cikk (az EKSz. krábbi 31. cikke) (1) A tagállamk minden kereskedelmi jellegű állami mnpóliumt kiigazítanak ly módn, hgy az áruk beszerzési és értékesítési feltételeire vnatkzóan a tagállamk államplgárai között ne álljn fenn megkülönböztetés. E cikk rendelkezései minden lyan szervre vnatkznak, amelyen keresztül valamely tagállam jgilag vagy ténylegesen, közvetlenül vagy közvetve ellenőrzi, irányítja vagy érzékelhetően beflyáslja a tagállamk közötti behzatalt vagy kivitelt. Ezeket a rendelkezéseket az állam által máskra átruháztt mnpóliumkra ugyanúgy alkalmazni kell. (2) A tagállamk tartózkdnak minden lyan új intézkedés bevezetésétől, amely ellentétes az (1) bekezdésben megállapíttt elvekkel, vagy amely krlátzza a tagállamk közötti vámk és mennyiségi krlátzásk tilalmára vnatkzó cikkek hatályát. Rsengren ügy (C-170/04.): svéd állami alkhlmnpólium csak az erre külön feljgsíttt kereskedők fglalkzhattak alkhls italk frgalmazásával és imprtjával Bíróság: aránytalan mértékű kereskedelemkrlátzó intézkedés 11 / 47 készítette: Belga

Jgközelítés 1985-ig: technikai mélységű termékspecifikáció: rendkívül részletes közösségi szabályzás írt le nagy alapssággal egy-egy termékkategóriát 1985-től: új szemléletű harmnizáció (new apprach in harmnizatin): az irányelvekben csak az elérendő célt és az alapvető követelményeket rögzítik, a termékek nagy részletességű leírását pedig rábízzák a szabványsításért felelős európai intézetekre visszautalás a szabványkra (reference back t standards) pld. a Tanács 88/378. irányelve a gyermekjátékk biztnságáról megfelelésre tanúsítvány: CE cnfrmity marking akkr kerülhet rá a termékre, ha megfelel az irányelv nymán a szabványsító testületek szabványainak (CEN, CENELEC) Tvábbi intézkedések a belső piac megteremtése érdekében árumzgással kapcslats határellenőrzés megszüntetése vámpapírk eltörlése új szabályk az árufrgalmban (új rendszer a statisztikai adatgyűjtés és az adóellenőrzés területén) a külső (uniós) határk megerősítése (Közösségi Vámkódex, 1992-ben fgadták el, 1994-től hatálys) a tagállamk közigazgatásai közötti együttműködés megerősítése (kölcsönös ismeretáramlás, közös adattárak) III. A személyek szabad mzgása munkavállalók szabad mzgása: a munkavállalókra (alkalmazttakra vnatkzik) letelepedés szabadsága: önálló vállalkzókra (kereskedőkre, szabad fglalkzásúakra) illetve gazdasági társaságkra vnatkzik különösen fnts az államplgárságn alapuló bármely megkülönböztetés tilalma (EUMSz 18. cikk) A munkavállalók szabad áramlása Az EUMSz. rendelkezései elméletileg lehetővé teszi, hgy a munkaerő-kereslet és -kínálat a tagállami határkn átnyúlva törekedjen egyensúlyba jutni EUMSz 45. cikk (az EKSz. krábbi 39. cikke) (1) Az Unión belül biztsítani kell a munkavállalók szabad mzgását. (2) A munkavállalók szabad mzgása magában fglalja az államplgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamk munkavállalói között a fglalkztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és fglalkztatási feltételek tekintetében. (3) A közrendi, közbiztnsági vagy közegészségügyi kk alapján indklt krlátzáskra is figyelemmel, a munkavállalók szabad mzgása jgt biztsít a munkavállalónak arra, hgy: a) tényleges állásajánlatkra jelentkezzen; b) e célból a tagállamk területén szabadn mzgjn; c) munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkdjn az adtt tagállam államplgárainak fglalkztatására vnatkzó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően; 12 / 47 készítette: Belga

d) egy tagállamban történő alkalmazását követően a Bizttság által rendeletekben meghatárztt feltételek mellett az adtt tagállam területén maradjn. (4) E cikk rendelkezései nem vnatkznak a közszlgálatban történő fglalkztatásra. az EUMSz 45. cikkének rendelkezései a (4) bek. értelmében nem vnatkznak a közszlgálatra, ugyanakkr, ha a dlgzót már egyszer alkalmazták a közszlgálatban, akkr később e cikk nem alapzhat meg fizetéssel vagy az alkalmazás más feltételeivel kapcslats diszkriminációt A diszkrimináció tilalma a nemzetközi közjg, illetve a nemzetközi magánjg hagymánysan csak a jgképesség, cselekvőképesség tekintetében biztsítja a külföldi természetes személyek számára a nemzeti elbánást nem ad alanyi jgt a munkavállalásra Bíróság a diszkriminációról: tilttt diszkrimináció: hasnló vagy összehasnlítható tényálláskat különbözőképpen, illetve különböző tényálláskat azns módn kezelnek, illetve ítélnek meg, hacsak ez bjektív kkkal nem igazlható nem ütközik a diszkrimináció tilalmába egy rendelkezés csupán azért, mert más tagállamk állítólag kevésbé szigrú szabálykat alkalmaznak; csak az egyazn tagállamn, illetve jgrendszeren belüli indklatlan megkülönböztetés felszámlására alkalmas a diszkrimináció tilalma Watsn és Belmann ügy (C-118/75.) Azk a nemzeti előírásk, amelyek bejelentési kötelezettséget rónak egyebek között a más tagállamkból érkező személyekre és szállásadóikra, elméletileg nem minősülnek diszkriminatív intézkedésnek (feltéve, ha a kötelezettség elmulasztásának szankciója nem aránytalanul súlys, pld. kitlnclás). A közvetett diszkrimináció tilalma közvetett diszkrimináció: ha a megkülönböztetés egy látszólag semleges ismérv alkalmazásán nyugszik, aznban ez hatását tekintve lyan, mintha az államplgárság kritériumára épülne a differenciálás 1612/68/EGK rendelet 3. cikk: TILOSak az lyan rendelkezések, amelyek ugyan államplgárságtól függetlenül alkalmazandók, de kizárólags vagy alapvető céljuk, hgy elriasszák a más tagállamból érkezőket a meghirdetett állástól. Személyi hatály főszabály: az integrációban részes tagállamk államplgárai + menekültek, uniós plgárk házastársa és eltartttai Bíróság: a munkavállaló lyan önálló tartalmmal bíró uniós jgi fgalm, amelyet nem lehet a különböző nemzeti jgk alapján értelmezni Levin c/ Staatsecretaris van Iusitite ügy (C-53/81.) A Bíróság elutasíttta, hgy a kedvezményekre jgsító munkavállalói státus fennállását ahhz kösse, hgy az illető eléri-e az érintett nemzeti jgk által megállapíttt legkisebb (létfenntartáshz szükséges) jövedelmet. Lawrie-Blum c/ Land Baden-Württemberg ügy (C-66/85.) A munkaviszny lényege, hgy egy személy meghatárztt ideig egy másik személy számára és irányítása alapján, ellenszlgáltatás fejében tevékenységet fejt ki. Tvábbá a munkavégzésnek valóságsnak és ténylegesnek kell lennie, megkülönböztetendő a csekély jelentőségű és mellékes tevékenységtől. 13 / 47 készítette: Belga

Kempf ügy (C-139/85.) A Bíróság egy Hllandiában heti tizenkét órás részmunkaidőben ktató, német államplgárságú zenetanárt minősített munkavállalónak. Bíróság: a díjazás krlátztt mértékétől és a tevékenység gyakrlásának rövid időtartamától függetlenül a tevékenység még lehet tényleges és valóságs Trjani ügy (C-456/02.) Francia államplgár Belgiumban az Üdvhadsereg részére egyéni beilleszkedési terv alapján végzett munkát, kb. heti 30 órában. Ellenszlgáltatásként szállást kaptt, valamint más természetbeni és készpénzben nyújttt szlgáltatásban részesült. Vizsgálni kell, hgy a végzett munka valós és tényleges jellegű-e; ennek eldöntése a nemzeti bíróság feladata. A vizsgálatnak bjektív kritériumkra kell támaszkdnia, az ügy valamennyi körülményét összességében kell értékelnie. Különösen azt kell megvizsgálni, hgy a teljesített szlgáltatásk a munkaerőpiacn szkáss szlgáltatásnak minősülnek-e. Meeusen ügy (C-337/97.) A házastársi kapcslat önmagában nem érinti a munkavállalói minőséget. akik munkakeresés céljából utaznak valamely tagállamba, csak a munkáhz jutás szempntjából részesülnek egyenlő bánásmódban akik már beléptek a tagállami munkaerőpiacra, azk a fglalkztatási és munkafeltételek (ideértve a szciális kedvezményeket is) tekintetében élveznek egyenlő bánásmódt A vallási közösség számára végzett munka és a szciális fglalkztatás megítélése gazdasági tevékenységnek tekintendő egy valláss közösség kereskedelmi tevékenységében való részvétel is, feltéve hgy a közösség által adtt viszntszlgáltatás a ténylegesen kifejtett munkavégzés egyfajta díjazása nem tekinthető aznban a szciális fglalkztatás valóságs és tényleges (effective and genuine) munkavégzésnek, ha annak kizárólags célja a rehabilitáció, azaz a majdani nrmális munkavégzésre történő felkészítés Nemzetközi elem szükségessége az adtt tényállás valamilyen módn több tagállamhz kötődik Saunders ügy (C-175/78.) Észak-ír tlvajt kitiltanak 3 évre Anglia és Wales területéről. Bíróság: nincs nemzetközi elem, mert ez az Egyesült Királyság belügye. Mser c/ Land Baden-Württemberg ügy (C-180/83.) Hans Mser német államplgárt, a német kmmunista párt tagját nem bcsáttták be egy psztgraduális tanárképző kurzusra. Bíróság: nem elégséges kapcslat a más tagállamban történő munkavállalás tisztán feltételezett lehetősége. (vagyis itt is hiányzik a nemzetközi elem) Részlegesen nemzetközi tényállásk és a személyek szabad mzgása Knrs c/ Secretary f State ügy (C-115/78.) Hlland víz- és gázszerelő Belgiumban dlgztt. Idővel engedélyért flyamdtt a hlland hatóságkhz, hgy tevékenységét Hllandiára is kiterjeszthesse. A 64/427/EGK irányelv 14 / 47 készítette: Belga

előírta, hgy a tagállamknak megfelelő képzettség helyett egy másik tagrszágban flytattt, kellően hsszú idejű szakmai gyakrlatt is el kell fgadniuk. Bíróság: a Szerződést nem lehet úgy értelmezni, hgy egy adtt tagállam saját államplgárát kizárja a közösségi jgrend által biztsíttt előnyökből Surinder Singh ügy (C-370/90.) Nem élvezhet kevesebb jgt a munkavállaló hzzátartzója a munkavállaló államplgársága szerinti tagrszágban, mint amennyit a közösségi jg biztsítana számára, ha egy másik tagállamban kívánna tartózkdni. Metck ügy (C-127/08.) A tagállamk nem követelhetik meg a beutazási illetve tartózkdási jg gyakrlásáhz, hgy az uniós plgár harmadik állam államplgárságával bíró házastársa már előzőleg jgszerűen valamely másik tagállamban tartózkdjék. Ritter-Culais ügy (C-152/03.) A házaspár munkavállalóként Németrszágban dlgztt, de Franciarszágban laktak. Bíróság: nem igazlható a más tagállamból származó jövedelem figyelembevételének megtagadása, ha az adórendszer a más tagállamban található lakóház hasznsításából eredő pzitív jövedelmet egyébként figyelembe vette az adó összegének meghatárzásánál. Munkáltatók kötelezettségek: egyszerű magánmunkáltatók sem különböztethetik meg alkalmazttaikat államplgárságuk alapján (közvetett módn sem) jguk van arra, hgy államplgárságtól függetlenül válasszák ki alkalmazttaikat (pld. érvénytelen az a jgszabály, ami előírja, hgy egy biznys pzíciót csak egy biznys államplgársággal rendelkező személy tölthet be) Területi hatály biznys sajáts esetekben az Unió határain kívül is Bukhalfa ügy (C-214/94.) Belga államplgárságú személy Németrszág algériai nagykövetségének alkalmazásában állt. Bíróság: alkalmazandónak találta a munkavállalók szabad mzgására vnatkzó rendelkezéseket a harmadik államban lévő nagykövetségen dlgzó tagállami államplgárk vnatkzásában is. Másdlags jgfrrásk a Tanács 1612/68/EGK rendelete államplgárságn alapuló megkülönböztetés tilalma TILOS lyan krlátzásk más tagállamk államplgárainak alkalmazásával szemben, amelyet a hazai plgárkkal szemben nem érvényesítenek TILOS vállalkzásnként, üzletáganként, régiónként, rszágs szinten meghatárzni a külföldi fglalkztatttak számát TILOS bérezés, elbcsátás, újraalkalmazás területén a megkülönböztetés JOGOSULT: ugyan azn szciális és adókedvezményre JOGOSULT: ugyanazk a szakszervezeti jgk JOGOSULT: azns feltételekkel részvétel szakmai képzésben/átképzésben 15 / 47 készítette: Belga

a rendelet szól a munkavállaló családtagjainak származéks jgsítványairól másik tagállamban tartózkdás és munkavégzés jga a munkavállaló gyermekei a fgadó rszág plgáraival azns feltételek szerint vehetnek részt a közktatásban és a szakmai képzésben Bizttság c/ Franciarszág (C-167/73.) A francia Tengeri Munka Törvénykönyv szerint a hajók legénységének külön rendeletben meghatárztt százaléka francia államplgár kellett legyen ellentétes a Szerződéssel Public Prsecutr c/ Michael Chquet ügy (C-16/78.) Nem ellentétes a közösségi jggal az a német előírás, mely szerint azn más tagállamból érkezett dlgzóknak, akik egy évet meghaladóan tartózkdnak Németrszágban, német jgsítványra is szükségük van a vezetéshez. Bíróság: a különböző tagrszágkban a közszlgálatban eltöltött időt be kell számítani a hivatali előmenetel szempntjából Köbler ügy (C-224/01.) Az sztrák egyetemeken legalább tizenöt éve ktató egyetemi tanárk különleges pótlékban részesülhettek, visznt valamely más tagállam egyetemén töltött szlgálati időt nem lehetett figyelembe venni. sérti a Szerződést az uniós jg védelme kiterjed a tagállamk közötti határn át napnta ingázó munkavállalókra (frntier wrker) is a más tagállamkból érkező munkavállalókat, illetve családtagjaikat ugyanazn szciális kedvezményekben, előnyökben kell részesíteni, mint a hazai dlgzókat (a szciális előny fgalma felölel minden lyan előnyt, amely alkalmas arra, hgy a munkavállalók szabad áramlását előmzdítsa) Mattern és Ciktic ügy (C-10/05.) Ha egy tagállam államplgára fglalkztatttként vagy önálló vállalkzóként tevékenységet flytat egy másik tagállam területén, házastársa és 21 év alatti vagy eltarttt gyermekei jgsultak ugyanannak a tagállamnak a területén fglalkztatttként bármely tevékenységet vállalni, abban az esetben is, ha egyik tagállamnak sem államplgárai. 2003/86/EK irányelv a családegyesítés tekintetében tartalmaz rendelkezéseket a harmadik rszág államplgáraira nézve (bővebben lásd könyv) 2003/109/EK irányelv meghatárzza a harmadik rszágk huzams tartózkdási engedéllyel rendelkező államplgárainak jgállását huzams tartózkdási engedély előfeltétele: közvetlenül a jgállásra irányuló kérelem benyújtását megelőzően jgszerűen és flyamatsan öt éven át az adtt tagállam területén kell tartózkdni + száms egyéb feltétel (lásd könyv) Nyelvismeret követelménye nincs nyelvközösség az integráció támgatja a nyelvi skszínűséget nyelvek közötti egyenlőség elve a munkavállalók szabad mzgása és a nyelv prblémája: munkáltatókra és munkavállalókra is kötelezettséget ró megkövetelhető egy adtt nyelv ismerete, ha ahhz szükséges, amit dlgzni fg Grener c/ Minister fr Educatin ügy (C-379/87.) Az ír ktatási miniszter megtagadta Anita Grener hlland államplgár kinevezését a festészet tanárává egy dublini főisklán. 16 / 47 készítette: Belga

Írrszág két hivatals nyelve: ír és angl. A laksság 1/3-a beszéli az írt, de a krmány támgatja a nyelv használatát. A dublini isklában senki nem taníttt ír nyelven. Grener festészetet akart ktatni. Bíróság: a tanári tevékenység nem merül ki az ktatásban, fnts az iskla mindennapi életében való részvétel, tehát kkal követelhető meg az ír nyelv ismerete. nem írható elő, hgy a nyelvtudást éppen a követelményt támasztó tagrszágban szerezzék meg, illetve biztsítani kell a sikertelen vizsga megismétlésének lehetőségét Angnese ügy (C-281/98.) Az EUMSz 45. cikke kizárja, hgy a munkáltatók az álláshelyek betöltésére kiírt versenypályázatknál a nyelvtudás igazlására kizárólag az rszág egyik tartmányában beszerezhető különleges biznyítványt fgadjanak el. Túl a diszkrimináció tilalmán a munkavállalók szabad mzgásának akadályai Kraus ügy (C-19/92.) A német jg a külföldön szerzett akadémiai fkzatk használatát csak külön engedéllyel teszi lehetővé, s az engedély nélküli használatt bűncselekménynek minősíti. Bíróság: krlátzza/megnehezíti a munkavállalás és a letelepedés szabadságát; kivéve, ha közérdek védelme indklja Az engedélyezés srán a német hatóságk nem vizsgálhatnák mást, mint hgy a diplmát az arra jgsult intézmény megfelelően állíttta-e ki. Bsman ügy (C-415/93.) Hivatáss fcisták szerződésük lejárta után sem szerződhettek át más tagállamk klubjáhz, amíg utóbbi egyesületek nem fizetnek képzési díjat (transfer, training r develpement fee) a labdarúgók krábbi nevelő klubjának. Bíróság: akadályzza a játéksk szabad mzgását, mert elrettentőleg hat. Lehtnen ügy (C-176/96.) Ksárlabdaklubknak tils egy maghatárztt naptári napt követően igazlt játékskat bajnki mérkőzésekre benevezni. Bíróság: EUMSz-be ütközik, ha harmadik tagállamból igazltakra későbbi határidő vnatkzik és nincs e szabályt igazló bjektív körülmény. Graf ügy (C-190/98.) Osztrák munkajgi szabály szerint kártalanítást fizet a munkavállalónak, ha a munkavisznya a munkáltató kezdeményezésére szűnik meg. Bíróság: ez összeegyeztethető a közösségi jggal, mert ugyanúgy vnatkzik az sztrák államplgárkra is, és csak feltételezhető, hgy megnehezíti a másik tagállamban való elhelyezkedést a kártalanítás elmaradása. Kivételek EUMSz alapján közrend, közbiztnság, közegészségügy Van Duyn ügy (C-41/74.) 17 / 47 készítette: Belga

Hlland államplgár Angliában az angl szcientlógia szektánál akart dlgzni. Az angl hatóságk megtagadják, mert bár nem jgellenes, de ellentétes a közjóval a szekta tevékenysége. 64/221/EGK irányelv: közrendre, közbiztnságra hivatkzni csak az egyén személyes magatartása alapján lehet. Bíróság: a közrend kategóriáját szűken kell értelmezni. Az adtt ügyben a Bíróság megengedte a közrendre való hivatkzást és megállapíttta az irányelv közvetlen hatályát. Adui an Crnuaille ügy (C-115/81. és 116/81. egyesített ügyek) Belga hatóságk francia nőktől megtagadták a tartózkdási engedélyt, mert vélhetőleg prstituáltként dlgztak vlna egy bárban. Belgiumban a prstitúció nem tils, bár erős krlátzásk vannak a visszaszrítására, hazai plgárk csinálhatják, a külföldieket pedig rendre kiutasítják. Bíróság: közrendre hivatkzni: társadalm valamely alapvető érdekét sértő tényleges és súlys fenyegetés esetén + nem lehet önkényes megkülönböztetés más tagállamk plgáraival szemben. Jelen ügyben önkényes a megkülönböztetés sérti a Szerződést. közszlgálat: azn besztásk, amelyek magukban fglalják a közhatalm gyakrlásában való közvetett vagy közvetlen részvételt, és az állam vagy más hivatals szerv általáns értékeinek védelmét 2 elmélet: Intézményi szemlélet: tagállamk minden lyan alkalmazás közszlgálat, amely a közigen belül történik Funkcinális szemlélet: Bíróság ugyanazn közig szervezeten belül is minden állást meg kell vizsgálni Közszlgálatba besrlás 2 feltétele (együtt kell fennállniuk) Gyakrl-e közvetlenül vagy közvetve közhatalmat? Közvetlen közhatalm gyakrlás = alkalmaztt tevékenysége érinti a természetes vagy jgi személyek helyzetét Közvetett közhatalm gyakrlás = Ø kiterjesztő értelmezés nem mindenki, aki lyan szervezetnél dlgzik, amelynek vezetője közhatalmat gyakrlt pl. titkárnő igen, de fizikai dlgzók (ld. kertész) nem Állam v. más hivatals szerv érdekeinek védelmét szlgáló kötelezettség-e? NEM közszlgálat: önkrmányzatk kertésze, festői, kórházi nővérkék, nyelvtanárk, középisklai tanárk, vasutask (kivéve hábrú esetén) IGEN közszlgálat: önkrmányzatk éjjeliőrei, felügyelői a Bíróság esetjgán alapuló kivételek bjektív igazlhatóság (bjectively justified) nymós közérdeken alapuló indk (pressing reasns f public interest vagy verriding reasns f public interest) Társadalmbiztsítási szabályk EUMSz 48. cikk biztsítja a munkavállalóknak: különböző államkban figyelembe vett minden idő összeadása (fnts az igényjgsultság megszerzése és megtartása miatt) pénzbeli járandóság kifizetése a tagállam területén lakó személyeknek ha az adtt gyógykezeléshez rendszerint szükséges időn belül a lakhely szerinti tagállamban az ellátás nem biztsítható, az illetékes intézménynek meg kell adni a külföldi ellátásk megtérítésére vnatkzó előzetes engedélyt 18 / 47 készítette: Belga

A letelepedés (vállalkzás) szabadsága Az EUMSz rendelkezései EUMSz 49. cikk (az EKSz. krábbi 43. cikke) Az alábbiakban megállapíttt rendelkezéseknek megfelelően tils a valamely tagállam államplgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vnatkzó minden krlátzás. Ezt a rendelkezést azkra a krlátzáskra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett államplgára által történő alapítására vnatkznak. A szabad letelepedés magában fglalja a jgt gazdasági tevékenység önálló vállalkzóként történő megkezdésére és flytatására, vállalkzásk, így különösen az 54. cikk másdik bekezdése szerinti társaságk alapítására és irányítására, a letelepedés rszágának jga által a saját államplgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vnatkzó fejezet rendelkezéseire is. TILOS a krlátzás: Letelepedésre, azaz vállalkzásra vnatkzóan Ügynökség, fióktelep, leányvállalat alapítására, ha másik tagállam plgára akarja létrehzni Egyszerű irdák létrehzására (ha saját személyzetük irányítja vagy független személy, de megbízással jár el) Fgalmba beletartzik: önálló kereső tevékenység megkezdése és gyakrlása, vállalkzásk alapítása és irányítása Ø krlátlan jgsítvány! nemzeti elbánás a más tagállamban vállalkzni akarónak Általáns prgram EKSZ 44. cikk (ma EUMSz 50. cikk) alapján elfgadtt általáns prgram (1962): részletesen tartalmazza az eltörlendő diszkriminatív intézkedések fajtáit + menetrend ágazatnként a megvalósításra TILOS: Hátránys adórendezés Szakmai képzésben való részvétel Tulajdnszerzési képesség krlátzása Jelentősége: közvetett vagy indirekt diszkrimináció tilalma megjelenik Másdlags jgfrrásk 73/148/EGK irányelv: biztsíttta a tagállamk plgárainak és családtagjainak, hgy egyéni vállalkzóként vagy szlgáltatásk nyújtása, illetve igénybevétele érdekében elhagyják a tagállamk területét, illetve belépjenek egy másik tagrszágba, s tt állandó jelleggel tartózkdjanak 75/34/EGK irányelv: a tevékenység megszűnése után is a vállalkzás rszágában maradhattak a letelepedés jgát gyakrló plgárk 2004/38/EK irányelv: hatályn kívül helyezte az előző kettőt valamennyi uniós plgárt megilleti a tartózkdás jga valamely másik tagállam területén hárm hónapt meghaladó időtartamn túl is, ha a személy önálló vállalkzóként tevékenykedik a fgadó tagállamban 86/653/EGK irányelv: pzitív integrációt segíti elő a kereskedelmi képviselőkkel kapcslatban: a tagállami anyagi jgi szabályk közelítése a célja Magánszemélyek és a letelepedés szabadsága a letelepedés szabadságának célja: biztsítani a tagállamk plgárainak, hgy állandó és tartós jelenlétükre támaszkdva részt vehessenek a fgadó tagrszág gazdasági életében, 19 / 47 készítette: Belga

ebből nyereségük származzék, s ezáltal egyéni vállalkzóként hzzájáruljanak a gazdasági és társadalmi kölcsönhatáskhz Angl építész ügy (C-11/77.) Angl építész engedélyt kér, hgy Franciarszágban dlgzhassn, de elutasítják azzal, hgy csak a diplmák kölcsönös elismeréséről vagy egyezmény, a hivatás gyakrlásának és engedélyezésének feltételeiről nincs. Bíróság: nem szabad államplgárságuk alapján megkülönböztetni őket, a Szerződés közvetlen hatállyal bír erre vnatkzóan. Thieffry ügy (C-71/76.) Belga ügyvéd kezdetben Brüsszelben gyakrlja hivatását, majd a Párizsi Egyetemen egyenértékűnek ismerik el belga diplmáját, leteszi az ügyvédi vizsgát, de az Ügyvédi Kamarába nem veszik fel, mert nincs francia diplmája. Bíróság: letelepedés szabadságát krlátzza, ha valaki nem gyakrlhat egy biznys hivatást, pedig rendelkezik a nemzeti diplmával ekvivalensnek elismert képesítéssel és a szükséges szakmai vizsgával Klpp ügy (C-107/83.) Egy Düsseldrfban már irdával rendelkező ügyvéd kívánt egy másik irdát nyitni Párizsban. A letelepedés szabadságának két frmája: - valaki elhagyja az egyik tagállamt, hgy egy másik tagállamban kezdjen vállalkzásba (elsődleges letelepedés) - a fgadó államban úgy kezd valaki vállalkzásba, hgy emellett flyatja az első tagállamban gyakrlt vállalkzói tevékenységét is (másdlags letelepedés) Vlasspulu ügy (C-340/89.) A tagállami hatóságknak össze kell hasnlítani a fgadó államban megkövetelt tudást és képesítést azzal a tudással és képesítéssel, amelyet a másik tagállamban szerzett diplma vagy valamely más klevél igazl. Amennyiben ezen csak részlegesen feleltethetők meg egymásnak a fgadó állam megkövetelheti: az érintett személy igazlja, hgy rendelkezik a többletként megkívánt ismeretekkel. A hatóságnak a döntését indklnia kell + jgrvslati lehetőség biztsítása. Diplmák és szakmai képesítések elismerése Diplmák és szakképesítések elismerése nagyn fnts, ezért külön irányelvek építészekről, állatrvskról, gyógyszerészekről stb. Irányelvek a felsőktatási diplmák általáns elismeréséről: 89/48/EGK irányelv: a felsőktatásban szerzett diplmák elismerésének általáns rendszeréről minden legalább 3 éves képzésre és lyankra terjed ki, amelyeket nem szabályztak a krábbi szakterületenkénti irányelvek főszabály: autmatikus elismerés (kivételesen elő lehet írni adaptációs időszakt vagy alkalmassági vizsgát, de ehhez biznyítania kell a fgadó államnak, hgy lényegi különbségek vannak a képzésben) Később irányelvek a szakmai képesítések és tapasztalatk elismerésének rendszeréről 92/51/EGK irányelv a kevésbé magas szintű ktatást igénylő képesítések elismeréséről 1999/42/EK irányelv 20 / 47 készítette: Belga

ipari, kézműipari és kereskedelmi tevékenységek esetében lehetővé teszi a szakmai tapasztalatk figyelembe vételét meghatárzza, hgy hány év gyakrlat után lehet szakmai képesítés hiányában dlgzni a másik tagállamban tanúsítás flyamatát is meghatárzza 2001/19/EK irányelv egyes felsőfkú végzettséget igénylő hivatáskra irányadó szabályk kiegészítése szakmai tapasztalat beszámítása elutasító döntés esetén indklási kötelezettség + fellebbezési lehetőség vagyni helyzet igazlása más tagrszágkban kötött felelősségbiztsítás elfgadása 2005/36/EK irányelv hatályn kívül helyezte az egyes szakmákra vnatkzó szektrális irányelveket, valamint a diplmák általáns elismerésére vnatkzó irányelveket (e területeket újraszabályzta) irányelv címzettei: a tagállamk azn államplgárai, akik önálló vállalkzóként vagy munkavállalóként (beleértve a szabadfglalkzásúakat) egy másik tagállamban kívánnak egy szabályztt szakmát gyakrlni, mint amelyben szakmai képesítésüket szerezték diplma ill. szakmai képesítés elismerése hárm módn történhet: képzés elvégzését tanúsító kiratk általáns rendszere (kölcsönös elismerés elve) az adtt szakmát a megelőző 10 év flyamán 2 éven keresztül teljes munkaidőben gyakrlta (egy másik tagállamban), feltéve, hgy egy vagy több képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító kirattal rendelkezik a tagállam megkövetelheti: max. 3 év alkalmazkdási időszak vagy alkalmassági vizsga ha az kirat a fgadó tagállamban megkövetelttől lényegesen eltérő tantárgyakat fglal magába: a kérelmező választhat az alkalmazkdási időszak és az alkalmassági vizsga között biznys szakmák (rvs, fgrvs, ápló, állatrvs, szülésznő, gyógyszerész, építészmérnök) esetében a képzési minimumkövetelmények összehanglása miatt kötelesek elismerni a képesítés megszerzését tanúsító kiratt a szakmának a fgadó tagállamban való gyakrlásáhz szükséges nyelvismerettel kell rendelkezni lyan kérdés esetén, amelyet nem rendez valamely másdlags jgfrrás a tagállamk megtartják hatáskörüket Az ügyvédi hivatás gyakrlása részletesen kell vizsgálni, hgy a pályázó jgásznak milyen a képzettsége és a tudása nem lehet elutasítani csak azért, mert nincs lyan diplmája 98/5/EK irányelv kereskedelmi frgalm növekedésével egyre többször kérnek tanácst határn átlépő ügyletekhez, nemzeti jgk, nemzetközi jg és közösségi jg találkznak szükséges a közösségi nrmaalktás, mert a nemzeti jgrendszerek jelentősen eltérnek 2 módn teszi lehetővé az ügyvédi hivatás állandó gyakrlását egy másik tagállamban 21 / 47 készítette: Belga

Az ügyvédi hivatás gyakrlása a hazai szakmai cím (hme cuntry prfessinal title) égisze alatt saját rszágában kaptt címe alatt működhet a fgadó államban (ez azt jelenti, hgy pl. kiírhatja Bécsben magyarul, hgy Ügyvéd, de azt már nem, hgy Rechtsanwalt) a fgadó állam illetékes hatósága nyilvántartásba veszi (ennek nem akadálya, ha hazájában már nyilvántartásba vették) le kell frdítani hazai címét is, de úgy, hgy ne lehessen összekeverni a fgadó rszág diplmájával rendelkező ügyvédekkel másik ügyvéd, ügyvédi irda alkalmazttja lehet (ha a fgadó rszágban ez egyébként lehetséges) tevékenysége: tanácsadás hazai jgáról, közösségi jgról, nemzetközi jgról, de be kell tartania a fgadó rszág eljárási szabályait előírható, hgy csak egy fgadó állambeli ügyvéddel együtt járhassn el bíróság előtt DE ez nem lehet aránytalanul széleskörű LB előtt nem járhat el, csak hazai ügyvéd Ugyanazn szakmai-etikai szabályknak van alávetve, mint a fgadó rszág ügyvédjei Integráció a fgadó rszág ügyvédei srába Ez tkp. a szkáss szakmai cím használatát jelenti (tehát az Ügyvéd kiteheti a Rechtsanwalt táblát is) 3 módn érhető el: diplma egyenértékűnek elismertetése 3 éven át hatéknyan és rendszeresen a fgadó rszág és a közösségi jggal kapcslats gyakrlatt flytat ilyenkr mentesül a különbözeti vizsga és a tvábbi adaptációs időszak alól (de alá kell támasztania papírkkal a pályázónak) még nem telt le a 3 év, de egyéb szakmai tevékenysége, tanflyamk látgatása flytán megfelelő szakmai jártassággal rendelkezik hatóságk ilyenkr szabadn mérlegelhetnek Ingatlantulajdn szerzése tagállamkban a gazdasági tevékenység egyik alapfeltétele az ingatlantulajdn sk államban feltételekhez kötik a tulajdnszerzést a nemzeti érdekek védelme érdekében Fearn c/ Irish Land Cmmissin ügy (C-182/83.) Az ír földtörvény mentesítette az Irish Land Cmmissin kisajátítása alól azkat a személyeket, akik több mint egy éve a földterület hárm mérföldes körzetében éltek (föld azé legyen aki műveli célt szlgálta) Bíróság: ez nem megkülönbözető szabály, ha az írekre és a külföldiekre is vnatkzik (arról nem beszéltek, hgy nyilván könnyebben teljesítik az írek ezt a követelményt ) Albre ügy (C-423/98.) Olaszk katnai fntsságú területeken a külföldiek tulajdnszerzését külön jóváhagyáshz kötnék. Bíróság: a Szerződésbe ütközik, mert az rszág biztnsága önmagában nem indklhat önkényes megkülönböztetést, csak a valós, különleges és kmly kckázat lehetne ennek indka. 22 / 47 készítette: Belga

Nem megkülönböztető krlátzásk Bizttság c/ Franciarszág ügy (C-96/85.) Azk a személyek, akik egy másik tagállamban gyakrlják hivatásukat kötelesek betartani a fgadó tagállam szakmai előírásait, de ez krlátzza a munkavállalók szabad mzgását, kivéve ha szakmai követelmények indklják. Gebhard ügy (C-55/94.) 4 (knjunktív!) feltételnek kell eleget tennie a nemzeti intézkedéseknek Nem szabad diszkriminatív módn alkalmazni őket Közérdek feltétlen érvényesülést kívánó, parancsló követelményeinek kell igazlni létüket Alkalmasnak kell lenniük a kitűzött cél elérésére Nem mehetnek túl a szabályzási cél eléréséhez szükséges mértéken Bizttság c/ Görögrszág ügy (C-140/03.) Az EKSz. 43. (ma EUMSz 49.) cikkével ellentétes valamennyi nemzeti intézkedés, amely alkalmas arra, hgy krlátzza vagy kevésbé vnzóvá tegye a letelepedés szabadságát. (Nem kell feltétlenül, hgy diszkriminatív legyen az intézkedés.) Kivételek a letelepedés szabadsága alól Kivételek az EUMSz alapján közhatalm, közrend, közbiztnság, közegészségügy ügyvédi tevékenység közhatalmnak minősül-e? Bíróság szerint alapvető szabadságról van szó, ezért szigrúan kell értelmezni a krlátzó kivételeket Nem közhatalm gyakrlása az ügyvédi tevékenység, mert nem elég, hgy tevékenységük ellátása srán kapcslatba kerülnek a bíróságkkal Apthekerkammer des Saarlandes és társai ügy (C-171/07. és C-172/07.) Német szabály: gyógyszertár tulajdnjga és üzemeltetési jga csak azt illeti meg, aki gyógyszerészi képesítéssel rendelkezik. Bíróság: tekintettel a közegészségügyi és társadalmbiztsítási rendszerek pénzügyi egyensúlyára gyakrlt kckázatkra, a tagállamknak jguk van szigrú követelményeket támasztani a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység végzésére feljgsíttt személyekkel szemben. Kivételek a Bíróság esetjga alapján közérdeken alapuló nymós indk (verriding reasn f general interest) pld. a fgrvsk megfelelő kmmunikációja a betegekkel, a közigazgatási hatóságkkal és a szakmai testületekkel nyelvi követelmények A letelepedés szabadsága és a gazdasági társaságk EUMSz 54. cikk (az EKSz. krábbi 48. cikke) Valamely tagállam jgszabályai alapján létrehztt lyan társaság, amelynek létesítő kirat szerinti székhelye, közpnti ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unió területén van, e fejezet alkalmazása szempntjából ugyanlyan elbánásban részesül, mint azk a természetes személyek, akik a tagállamk államplgárai. "Társaság" a plgári vagy kereskedelmi jg alapján létrejött társaság, beleértve a szövetkezeteket és a közjg vagy a magánjg hatálya alá tartzó más jgi személyeket, kivéve a nnprfit szervezeteket. 23 / 47 készítette: Belga

Államilag támgattt vállalatkra is kiterjed Kizárt: nnprfit szervezetek, ha nem kapcslódnak az Unió gazdasági célkitűzéseihez (de ha vallási szervezet gazdasági tevékenységet flytat, akkr már a Szerződés hatálya alatt) Bizttság c/ Belgium ügy (C-172/98.) Szerződésbe ütköző, hgy a belgák megkövetelték a jótékny, vallási vagy tudmánys egyesületektől, hgy a tagk 3/5-e belga legyen és az irányításban legalább egy belga személy részt vegyen. Factrtame ügy (C-221/89.) Az Egyesült Királyság szerint a számára biztsíttt halászati kvótát lerablják a spanylk, ezért előírták, hgy egy halászhajó csak akkr vehető fel a regiszterbe, ha a tulajdns kereskedelmi társaság részvényeseinek 75 %-a brit államplgár. Bíróság: ez diszkriminatív, ellentétes az EKSz 43. (EUMSz 49.) cikkel (a letelepedés szabadságát biztsítóval) társaság elsődleges letelepedése: az eredeti társaság jgi személyiségének megtartása mellett áthelyezze székhelyét az egyik tagállamból a másikba Daily Mail ügy (C-81/87.) A nemzeti jgrendszerek között nagy az eltérés és ezt nem ldja fel a letelepedés szabadságát biztsító közösségi szabályzás. A Szerződés nem ad jgt arra, hgy az egyik tagállam szabályai szerint alakult és tt bejegyzett társaság, eredeti jgi személyiségének megtartása mellett helyezze át közpnti igazgatását egy másik tagállamba akkr, amikr az engedélyezésre jgsult hatóság ezt nem hagyja jóvá, mivel a jgi személy (szemben a természetes személlyel) a nemzeti jgrendszer terméke. Überseering ügy (C-208/00.) Az Überseering társaság a hlland jg szerint jött létre Hllandiában (székhelye Amsterdamban, igazgatásának tényleges közpntja aznban Németrszágban), az általa Németrszágban perelt krlátlt felelősségű társaság pedig Németrszágban rendelkezett székhellyel. A német eljárás jg szerint a keresetet el kell utasítani, mert a perképességet az a jg határzza meg, hgy hl van a társaság székhelye, igazgatásának tényleges közpntja (Sitztherie) szemben az inkrpráció (Gründungstherie) elvével, ahl a bejegyzés államának jga dönt. Akkr kaptt vlna az Überseering Németrszágban perképességet, ha újjá alakul és bejegyezteti magát a német jg szerint. Bíróság: ez ellentétes a Szerződéssel, B tagállamnak el kell ismernie az A tagállamban alapíttt, de később B tagállamban letelepedett társaság jg- és perképességét. SEVIC Systems ügy (C-411/03.) A német hatóságk megtagadták egy Luxemburgban bejegyzett társaság belvadását a SEVIC Systems nevű német társaságba arra hivatkzva, hgy az egyesülésekre vnatkzó német törvény hatálya kizárólag a Németrszágban hns társaságkra terjed ki. Bíróság: ez nem egyeztethető össze a letelepedés szabadságával (nemzeti bánásmód!) CARTESIO ügy (C-210/06.) Az illetékes magyar cégbíróság megtagadta a CARTESIO Bt. kérelmét, hgy székhelyét Bajáról egy lasz vársba helyezze át. 24 / 47 készítette: Belga

Bíróság: összeegyeztethető a Szerződéssel az a tagállami szabályzás, ami megakadályzza az e tagállam jga szerint létrejött társaságt abban, hgy székhelyét úgy helyezze át másik tagállamba, hgy eközben megtartja azn tagállambeli hnsságát, amelynek szabályzása alapján létrejött. (Vagyis a Bíróság Magyarrszágnak adtt igazat CARTESIO ellenében.) társaság másdlags letelepedése: gazdasági társaság leányvállalatt vagy fióktelepet létesít egy másik tagrszágban Centrs ügy (C-212/97.) Dánk csinálnak egy kft.-t az Egyesült Királyságban, mert az angl jg nem támaszt követelményeket a törzstőkével kapcslatban. Így az 100 fnt vlt, de nem bcsáttták a társaság rendelkezésére, és gazdasági tevékenységet sem flytattt a UK-ban. Később Dániában fióktelepet akarnak létrehzni, de a dán hatóságk ezt nem engedik, mert a brit anyatársaság létrehzásának célja kizárólag a dán tőkekövetelmények megkerülése vlt, a hitelezőket így nem védi kellőképpen, mert lyan társaság áll a fióktelep mögött, amelynek csak 100 fnt tőkéje van. Bíróság: A Szerződés kifejezetten biztsítja ezt a jgt, ezért a dán hatóságk intézkedése a Szerződésbe ütközik, de felhatalmazást adtt döntésében arra, hgy a társasági jgt akár teljes mértékben harmnizálják, mivel feszültséget kz az eltérés. A hitelezők védelme más eszközökkel (pld. kötelező biztsítás) is biztsítható. A társaság megválaszthatja, hgy leányvállalatn vagy fióktelepen keresztül akar működni nem kényszeríthető arra, hgy egy másik jgi személyt hzzn létre. Bizttság c/ Franciarszág (C-270/83.) Adó-visszatérítési jgsultság, hgy elkerüljék a kettős adóztatást, de csak azkra a társaságkra terjedt ki, akiknek a címe Franciarszágban vlt, azzal indklják, hgy fióktelepek helyett leányvállalatkat kellett vlna létrehznia ezeknek a gazdasági társaságknak. Bíróság: A Szerződés biztsítja a letelepedés szabadságát akár fióktelep, akár leányvállalat frmájában és ez nem tehető látszólagssá adórendelkezésekkel. Marks & Spencer ügy (C-446/03.) Elutasíttta a Bíróság az eltérő adójgi bánásmód alkalmazását belföldi, illetve külföldi illetőségű leányvállatk veszteségeinek elszámlásánál. Cadbury Schweppes ügy (C-194/04.) Nem tekinthető a letelepedés szabadságával való visszaélésnek, ha egy társaság kizárólag azért alapít társaságt egy másik tagállamban, hgy ezáltal a kedvezőbb adószabályzás előnyeit élvezze. Társasági jgi szabályk közelítése cél: minden gazdasági ágazatban fkzatsan felldani a letelepedés szabadságának krlátait Társasági jgi irányelvek 2005/56/EK irányelv a tőkeegyesítő társaságk határn átnyúló egyesöléséről 2004/25/EK irányelv a nyilváns vételi ajánlatról Nem elegendő a diszkriminatív intézkedések eltörlése, hanem szükséges a gazdasági társaságkra vnatkzó jganyag közelítése is (mivel elbátrtalanítja a jelentkezőket ) Mégsem teremt egységes jgt: Elsősrban a részvénytársaságkra és a kft.-re vnatkznak Csak biznys kérdéseket szabályznak (pl. nyilvánssági követelmények, társaságk érvénytelensége, tőkevédelmi követelmények stb.) 25 / 47 készítette: Belga

új az integráció jgában gyökerező társasági frmák kialakítása: európai gazdasági érdekcsprt európai részvénytársaság Az Európai Unió plgársága Az uniós plgárk jgai EUMSz 20. cikk (az EKSz. krábbi 17. cikke) (1) Létrejön az uniós plgárság. Uniós plgár mindenki, aki valamely tagállam államplgára. Az uniós plgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti államplgárságt. (2) Az uniós plgárkat megilletik a Szerződésekben meghatárztt jgk, és terhelik az abban megállapíttt kötelezettségek. Így az uniós plgárk többek között: a) jgsultak a tagállamk területén szabadn mzgni és tartózkdni; b) választásra jgsultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanlyan feltételekkel, mint az adtt tagállam államplgárai; c) jgsultak bármely tagállam diplmáciai vagy knzuli hatóságainak védelmét igénybe venni lyan harmadik rszág területén, ahl az államplgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanlyan feltételekkel, mint az adtt tagállam államplgárai; d) jgsultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai mbudsmanhz flyamdni, valamint arra, hgy a Szerződések nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez frduljanak, és ugyanazn a nyelven választ kapjanak. Ezek a jgk a Szerződésekben és a végrehajtásukra elfgadtt intézkedésekben megállapíttt feltételekkel és krlátzáskkal gyakrlhatók. A Bíróság gyakrlata Martinez Sala ügy (C-85/96.) Tagállam plgára, aki jgszerűen tartózkdik egy másik tagállamban, vnatkznak-e rá az Unió plgárságára vnatkzó rendelkezések? IGEN, akkr is, ha nem munkavállaló, tils az államplgársága miatti megkülönböztetés. D Hp ügy (C-224/98.) Belga szabályzás áthidaló (munkanélküli) járulék nyújtásának egyik feltételéül szabta, hgy a jgsultnak Belgiumban kellett megszereznie a középfkú tanulmánykat igazló klevelet. Bíróság: valamely uniós plgárt jgilag ugyanlyan bánásmódban kell részesíteni valamennyi tagállamban, mint amelyet e tagállamk az ugyanlyan helyzetben lévő államplgáraik részére biztsítanak. Grzelcyzk ügy (C-184/99.) Belgiumban tanuló francia államplgár kérte a minimex nevű támgatást a belga krmánytól, amit az elutasíttt, mndván, hgy a támgatás belga államplgárknak és uniós munkavállalóknak jár. Bíróság: Uniós plgárság célja: azns elbánást élvezzenek a plgárk, államplgárságuktól függetlenül ki kell fizetnie a belgáknak Bidar ügy (C-209/03.) 26 / 47 készítette: Belga

Egyesült Királyságban csak lyan diák kaphattt a megélhetési költségek fedezésére diákhitelt, aki letelepedettnek minősült. Bíróság: igazat ad UK-nak; jgszerű, ha egy tagállam a támgatás feltételeként megköveteli a diákk részéről annak igazlását, hgy biznys fkig beilleszkedtek a fgadó állam társadalmába. Förster ügy (C-158/07.) Nem ellentétes a Szerződéssel a hlland jg azn előírása, amely ötéves előzetes tartózkdást követel meg más tagállamk államplgáraitól a megélhetési költségek fedezésére szükséges ösztöndíj flyósításáhz. De Cuyper ügy (C-406/04.) Belga államplgár Belgiumban munkanélküli-járadékban részesült, nyilatkzatban közölte, hgy Belgiumban rendelkezik állandó lakhellyel, ám egy ellenőrzés srán kiderült, hgy nem megvnták tőle a járadékt Bíróság: jgs, mert nem diszkriminál államplgárság alapján Tas-Hagen ügy (C-192/05.) Hlland szabályzás: a hábrú plgári áldzatainak járó juttatásból kizárólag a Hllandiában élők részesültek (kizárva azkat a hlland államplgárkat is, akik más tagállamban éltek a kérelem benyújtásakr). Bíróság: Szerződéssel ütközik Garcia Avell ügy (C-148/02.) A szülők a gyermekeik nevének megváltztatását kérték a belga hatóságktól, úgy hgy a gyermekeik vezetékneve a Garcia Avell névről az apa és az anya vezetéknevéből Garcia Weber vezetéknévként álljn össze. Belga hatóság megtagadta. Bíróság: Szerződéssel ütközik Az uniós plgárk és családtagjaik szabad mzgása és tartózkdása az Európai Unióban 2004/38/EK irányelv személyi hatály: uniós plgár függetlenül attól, hgy gazdaságilag aktív vagy inaktív + az uniós plgárt kísérő vagy hzzá csatlakzó családtag (házastárs; élettárs; uniós plgár, házastárs, élettárs egyenesági leszármazttja, aki 21 életévét még nem töltötte be vagy eltarttt; uniós plgár, házastárs, élettárs eltarttt egyenesági felmenője) a hzzá csatlakzó családtag kifejezés nem követeli meg, hgy a fgadó tagállamba való beutazás előtt családt alapítsanak, ezt megtehetik tt is kiutazás és beutazás jga: valamennyi uniós plgár jgsult érvényes személyaznsító igazlvánnyal vagy útlevéllel egy tagállam területét elhagyni vagy valamely tagállam területére belépni tartózkdás jga (right f residence) Baumbast ügy (C-413/99.) Nem szükséges, hgy az uniós plgár munkavállalóként vagy önálló vállalkzóként szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet végezzen ahhz, hgy megillessék a Szerződésben az uniós plgárságra vnatkzóan biztsíttt jgk. az uniós plgár személyaznsító igazlvánnyal vagy útlevéllel külön feltételek és más követelmények nélkül jgsult 3 hónapig más tagállam területén tartózkdni hárm hónapn túli tartózkdás feltételei: 27 / 47 készítette: Belga

munkavállaló vagy önálló vállalkzó a fgadó államban elegendő frráskkal rendelkezik önmaga és családtagjai számára, hgy a tbnek ne jelentsenek terhet + van egészségbiztsításuk tanulmánykat flytat akkreditált intézményben + a fenti feltételek egyikét teljesítő kísérő családtag a tagállamk nem határzhatják meg az elegendő frrás összegét a más nem munkavállaló/önálló vállalkzó uniós plgár megtartja munkavállalói/önálló vállalkzói jgállását, ha: baleset/betegség miatt ideiglenesen munkaképtelen kényszerű, regisztrált munkanélküli, miután 1 évnél hsszabb ideig dlgztt kényszerű, regisztrált munkanélküli, 1 évnél rövidebb ideig dlgztt (6 hónapig marad fenn a státusa) szakképzésben vesz részt 3 hónapnál hsszabb tartózkdás esetén a tagállam megkövetelheti a megfelelő hatóságnál történő bejelentkezést tartózkdási kártyát kap a nem uniós plgár családtag uniós plgár halála/távzása a fgadó államból családtagk srsa: lásd könyv a kiutasítási intézkedés nem lehet autmatikus következménye annak, hgy az uniós plgár vagy családtagjai igénybe veszik a fgadó állam szciális segítségnyújtási rendszerét huzams tartózkdás jga: elnyeri az uniós plgár, aki 5 éven át flyamatsan, jgszerűen tartózkdik a fgadó államban flyamatsságt nem érinti a 6 hónapt meg nem haladó ideiglenes távllét és a legfeljebb 12 hónaps egyszeri távllét Olazabal ügy (C-100/01.) Baszk származású spanyl államplgárt elítéltek (ETA terrrcselekmény) és kitiltttak 9 francia megyéből. Ő mégis da akart menni, a munkavállalók szabad mzgására hivatkzva. Bíróság: jgszerű a francia tiltás a közrendre hivatkzva az uniós plgár családtagjai akik (huzams) tartózkdási jggal rendelkeznek, jgsultak a tagállamban munkavisznyt létesíteni vagy önálló vállalkzói tevékenységet flytatni Zhu és Chen ügy (C-200/02.) Kínai államplgár csak azért utaztt Észak-Írrszágba, hgy a születendő gyermeke uniós államplgárságt szerezhessen és az anya az Egyesült Királyságban maradhassn. Gyermek ír államplgárságt szerez (az ír szigeten született). Maradnak UK-ban. Bíróság: nem fsztható meg a szabad mzgás és tartózkdás jgától a személy, aki krábban még sha nem hagyta el az adtt tagállamt és e jg gyakrlása nem köthető életkrhz. A beutazási és tartózkdási jg krlátzása az irányelv alapján közrend, közbiztnság, közegészségügy (de nem szlgálhat gazdasági célkat!) közrend, közbiztnság: aránysság elvének feleljen meg, kizárólag az adtt egyén személyes magatartásán alapulhat jövőbeli elkövetés távli lehetősége önmagában kevés uniós plgárk kiutasíthatók a fgadó államból huzams tartózkdás esetén csak súlys közrendi/közbiztnsági kból közegészségügy: WHO által meghatárztt járványt kzó betegségek; fertőző vagy ragálys parazitás betegségek jggal való visszaélés esetén: megtagadják/visszavnják a jgt a tagállamk 28 / 47 készítette: Belga

IV. A szlgáltatásnyújtás szabadsága Az EUMSz rendelkezései EUMSz 56. cikk (az EKSz. krábbi 49. cikke) Az alábbiakban megállapíttt rendelkezéseknek megfelelően tils az Unión belüli szlgáltatásnyújtás szabadságára vnatkzó minden krlátzás a tagállamk lyan államplgárai tekintetében, akik nem abban a tagállamban letelepedettek, mint a szlgáltatást igénybe vevő személy. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jgalktási eljárás keretében e fejezet rendelkezéseit kiterjesztheti harmadik rszágk lyan államplgáraira, akik szlgáltatáskat nyújtanak és az Unió területén letelepedettek. egyik tagállamban lakóhellyel, székhellyel bíró személy egy másik tagállamban szlgáltatást nyújthat (határn átnyúló jelleg!) időtényező: a jelenlét a másik tagállamban esete, rövid, átmeneti jellegű 57. cikk utlsó bekezdés: a szlgáltatást teljesítő átmenetileg flytathatja tevékenységét abban az államban is, amelyben a szlgáltatás teljesítése történik, ugyanlyan feltételekkel, mint amiket az állam saját államplgárainak előír itt összekapcslódik a letelepedés és a szlgáltatás szabadsága, DE a szlgáltatást nyújtó időlegesen tartózkdik egy államban, szemben az tt tartósan letelepedett vállalkzóval kiterjesztő értelmezés: nem csak a szlgáltatást nyújtók, hanem azk alkalmazttai is nem lehet hivatkzni a fgadó rszág külföldiek munkavállalására vnatkzó jgszabályaira vnatkzik arra is, amikr a szlgáltatás levél, telefn vagy televízió útján áramlik alkalmazás feltétele: tagállamközi (határn átnyúló) elem! A szlgáltatás fgalma EUMSz 57. cikk (az EKSz. krábbi 50. cikke) (részlet) A Szerződések alkalmazásában "szlgáltatás" a rendszerint díjazás ellenében nyújttt szlgáltatás, ha nem tartzik az áruk, a tőke és a személyek szabad mzgására vnatkzó rendelkezések hatálya alá. Szlgáltatásnak minősülnek különösen: a) az ipari jellegű tevékenységek; b) a kereskedelmi jellegű tevékenységek; c) a kézműipari tevékenységek; d) a szabadfglalkzásúként végzett tevékenységek. Gazdasági tevékenység: melyet rendszerint díjazás ellenében végeznek bírói gyakrlat: nem lényegi feltétel, hgy a szlgáltatás jgsultja fizesse az ellenszlgáltatást (más is fizethet helyette, pld. televízió műsrának sugárzása) Határn átnyúló elem A tagállamban letelepedett szlgáltató átmegy B tagállamba szlgáltatást nyújtani A tagállamban letelepedett szlgáltatást igénybe vevő személy utazik B tagállamba, hgy igénybe vegye a szlgáltatást A tagállamban letelepedett szlgáltató a saját tagállamából nyújtja a szlgáltatást, amit B tagállamban lévő igénybe vevő úgy kap meg, hgy nem hagyja el B tagállamt 29 / 47 készítette: Belga

A tagállamban letelepedett a szlgáltató és az igénybe vevő is, de a szlgáltatás nyújtására B tagállamban kerül sr NEM valósul meg: ha a tényállás összes eleme A tagállamban van (tisztán belföldi tényállás) Ideiglenes jelleg: eseti, rövid, illetve átmenet jellegű Másdlags alkalmazás: a szlgáltatásnyújtásra vnatkzó fejezet rendelkezései másdlagsak és csak akkr alkalmazhatóak, ha a másik hárm szabadságra vnatkzó rendelkezések nem Sajáts szlgáltatásk (az EUMSz külön címben tárgyalja) közlekedés pénzintézetek tevékenységének egyes elemei Általáns prgram Általáns jgalktási prgram irányelvek sra a szlgáltatásk szabadságát krlátzó rendelkezések eltörlésére, hatékny gyakrlásának lehetővé tétele Módja a nemzeti jgk közelítése Bíróság: 56. cikk első és 57. cikk utlsó bekezdése közvetlen hatállyal bír Másdlags jgfrrásk 89/646/EGK irányelv: bankkról szóló másdik irányelv egységesíti a pénzintézetek minimális alaptőkéjére vnatkzó szabályzást érvényesíti a kölcsönös elismerés elvét (egyik tagállamban a bankknak adtt egyetlen működési engedély (single licence) az egész Közösség területén elismert) bankk működését elsősrban a hnsságuk szerinti rszág hatóságai felügyelik, de a fgadó rszágéi is intézkedhetnek szükség esetén szabályzza a fióklétesítést időközben felválttta a 2006/48/EK irányelv a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és flytatásáról 2010/13/EU irányelv: audivizuális szlgáltatáskról célja a határn átnyúló televízióadás, mint szlgáltatás szabadságának biztsítása főszabály szerint nem krlátzható a másik tagállamból érkező műsr; krlátzásra szigrú szabályk Hrizntális szabályzás: a szlgáltatási irányelv (123/2006/EK irányelv) tárgyi hatály: minden lyan, valamely tagállamban letelepedett szlgáltató által nyújttt szlgáltatás, ami nincs kizárva az irányelv hatálya alól kizárt szlgáltatás például: általáns érdekű nem gazdasági szlgáltatás, pénzügyi szlgáltatás, elektrnikus hírközlési szlgáltatás, egészségügyi szlgáltatás, audivizuális szlgáltatás, szerencsejáték személyi hatály szlgáltató: bármely természetes személy, aki valamely tagállam államplgára vagy bármely, a Szerződésben említett jgi személy, amely valamely tagállamban letelepedett, és aki vagy amely szlgáltatást kínál vagy nyújt szlgáltatást igénybe vevő: bármely természetes személy, aki valamely tagállam államplgára vagy a közösségi jgi aktusk által ráruháztt jgkkal rendelkezik, illetve bármely, a Szerződésben említett jgi személy, amely valamely tagállamban 30 / 47 készítette: Belga

letelepedett, és aki vagy amely szakmai vagy nem szakmai célkra igénybe vesz vagy igénybe kíván venni valamely szlgáltatást irányelv által szabályztt terület: a nemzeti jgban meghatárztt követelmények, előírásk, tilalmak, krlátzásk, kötelezettségek, amelyek érintik a szlgáltatási tevékenység nyújtására való jgsultságt vagy annak gyakrlását az ügyintézés egyszerűsítése eljárásk egyszerűsítése: nemcsak a szlgáltatási tevékenység megkezdéséhez kapcslódó kötelezettségek, hanem minden lyan adminisztratív előírás, mely a szlgáltatási tevékenység nyújtása srán merül fel egyablaks ügyintézési pntk: nem kell több hatóságt, szervezetet felkeresni eljárásk elektrnikus útn: a szlgáltatók ügyeiket akár kizárólag elektrnikus útn is el tudják intézni a szlgáltatók letelepedésének szabadsága: részletesen szól az irányelv a fenntartható engedélyezési rendszerekkel szemben állíttt követelményekről, az engedély megadására vnatkzó feltételekről, az engedélyek időtartamáról, az engedélyezési eljáráskról a szlgáltatásnyújtás szabadsága: kivétel csak nagyn szűk körben meg kell felelnie a diszkriminációmentesség, a szükségesség és az aránysság követelményeinek irányelv által meghatárztt szlgáltatásk (amikre nem terjed ki az irányelv 16. cikkének hatálya nem összekeverendő az irányelv tárgyi hatályának hiányával!) egyedi mentesség köre: a tagállam állapítja meg a kivételt szigrú szabályk mellett a szlgáltatás igénybe vevő jgai: a tagállam nem támaszthat lyan követelményeket, ami államplgárát krlátzza abban, hgy egy másik tagállamban szlgáltatást vegyen igénybe igénybevevők kapjanak megfelelő tájékztatást jgrvslati lehetőségeikről a szlgáltatásk minősége: részletes szabályk a minőségbiztsítással kapcslatban tájékztatási kötelezettség + szakmai felelősségbiztsítás A Bíróság jggyakrlata Az ügyvédi hivatás Van Binsbergen ügy (C-33/74.) Van Binsbergen megbíztt egy Hllandiában élő hlland ügyvédet ügyének fellebbviteli bíróság előtti vitelére, de közben az ügyvéd Belgiumban telepszik le, ezért a hllandk szerint nem jgsult a tvábbiakban a tevékenység ellátására, mert Hllandiában csak tt élő személyek lehetnek ügyvédek. Bíróság: az eltörlendő krlátzás fgalmába beletartzik a szlgáltatást nyújtó államplgársága, szkáss tartózkdási helye szerinti diszkrimináció tilalma, mert az akadályzhatja a szlgáltatás nyújtását. Kivétel: vannak sajáts tevékenységek, ahl különleges követelmények nem összeegyeztethetetlenek a Szerződéssel: ha a közjó indklja, szervezeti, képesítési, szakmai, etikai, felügyeleti, felelősségi szabályk (amik minden, az adtt tagállamban letelepedett személyre vnatkznak). Ítélet: nem ütközik az EKSZ. 49. (EUMSz 56.)cikkébe, feltéve, hgy az előírás célja valóban az igazságszlgáltatással kapcslats szakmai és etikai szabályk tiszteletben tartása. Ám az ítélet hamar meghaladttá vált. 77/249/EGK irányelv: a szlgáltatásk szabadságának biztsítása az ügyvédek számára (NEM ugyanaz, mint a diplmák egyenértékűségének elismeréséről szóló irányelv!) 31 / 47 készítette: Belga

előírja, hgy a másik tagállamban szlgáltatást nyújtó jgászk képviseleti tevékenységük ellátása srán a fgadó rszágban a hazai jgászkra vnatkzó előírásknak megfelelően tevékenykednek nem alkalmazhatók azk a nemzeti szabályk, amelyek állandó lakhelyhez vagy valamilyen szakmai szervezetben (Ügyvédi Kamara) való tagsághz kötik az ügyvédi hivatás gyakrlását Gebhard ügy (C-55/94.) Aki szakmai tevékenységét állandóan és flyamatsan egy másik tagállamban gyakrlja, arra a letelepedés szabályai vnatkznak, aki csak időlegesen gyakrlja hivatását külföldön, arra a szlgáltatásk szabad áramlására vnatkzók szabályk irányadók. Szlgáltatásk nyújtója is kiépíthet magának infrastruktúrát, irdát tarthat fenn, ettől még nem számít a letelepedés hatálya alá tartzónak. Biztsítás Bizttság c/ NSZK ügy (C-205/84.) Német biztsításfelügyeleti törvény a Szerződésbe ütközik előírta ugyanis, hgy csak lyan nyújthat ügynökökön keresztül szlgáltatáskat, aki az NSZK területén állandó lakóhellyel rendelkezik és megfelelő engedélye van + német biztsítási ügynökök nem hzhatnak létre biztsítási szerződéseket németek és más tagállamban hns biztsító társaságk között. Bíróság: elvileg minden szlgáltatásra kiterjed a 49. cikk (ma EUMSz 56. cikk), de lehetőség van megszrításkra. A biztsítási jgviszny különösen érzékeny jgi kapcslat, mert hsszú időtartamra szól és mert a káresemény bekövetkezésének időpntja biznytalan, ráadásul tömegjelenség. Indklt lehet a krlátzás, feltéve, hgy a székhely szerinti állam nem nyújt elégséges garanciát és a fgadó állam követelménye nem lépik túl a szükséges mértéket. Elemezni kell, hgy a közérdek védelme megfelelően biztsíttt-e a székhely államában. Ítélet: külön engedélyhez kötést a Bíróság elfgadja. A letelepedéshez kötést visznt a Szerződésbe ütközőnek találja, mert az a szlgáltatás szabadságának teljes krlátzását jelenti. Később a Skandia ügyben a bíróság megállapítja a közösségi biztsítási irányelvek rendelkezéseinek közvetlen hatályát. (73/239/EGK, 79/267/EGK irányelvek) Sprt Walrave és Kch ügy (C-36/74.) Kerékpársk Világszövetsége kiköti, hgy a kerékpárskat kísérő, az iramt diktáló mtrs nyulak (pacemaker) csak a versenyzőkkel azns államplgárságúak lehetnek (hllandk perelnek). Kiterjed-e a sprtra a közösségi jg hatálya? ha gazdasági tevékenységről van szó (szórakztató, ellenszlgáltatás fejében nyújttt), akkr igen Lehet-e sprtszövetség, mint autnóm szervezet döntése ellen a közösségi jgra hivatkzni? igen, mert ha a közösségi jgt semlegesítenék a szervezetek döntései, akkr a Közösség céljai sérülnének Hzható-e közösségi szervek által döntés a Világszövetségre nézve? a diszkrimináció tilalma feltétlen alkalmazást kívánó imperatív szabály, ezért igen ( az uniós jg a magánszemélyek egymás közötti vitáiban is jelentőséghez juthat!) Csapatt alkt-e a versenyző és a mtrs? ha igen, akkr evidens, hgy csak azns államplgárságúak lehetnek, de ezt a nemzeti bíróságknak kell eldöntenie 32 / 47 készítette: Belga

Bsman ügy (C-415/93.) A Szerződés kizárja a nemzeti labdarúgó szövetségek által előírt államplgársági záradékk (natinality clauses) alkalmazást (ami krlátzta, hgy az egyes klubk milyen számú, más tagrszág államplgárságával rendelkező játékst küldhetnek pályára). Túl a diszkrimináció tilalmán Säger c/ Dennemeyer ügy (C-76/90.) EKSZ. 49. (EUMSz 56.) cikke elsőbbséget élvez azkkal a tagállami rendelkezésekkel szemben, amelyek megtiltják, hgy egy másik tagállamban székhellyel rendelkező társaság a szabadalmtulajdnsknak lyan szlgáltatáskat nyújtsn, amelyek lényege a szabadalm figyelése és a megújításukra való figyelmeztetés lényeg: nem krlátzni, hgy lyan személy nyújtsn szlgáltatást, akinek egy másik tagállamban van a székhelye és tt flytat jgszerűen hasnló tevékenységet. Alpine Investments ügy (C-384/93.) Olyan intézkedések is tilsak, amelyek nem megkülönböztetőek, de krlátzzák a határn átnyúló szlgáltatáskat. A szlgáltatás fgyasztóinak jgai Bíróság: a szlgáltatásban való részesülés szabadsága Luisi és Carbne egyesített ügyek (C-26/83.) Két lasz államplgár ellen büntetőeljárás indult, mert a megengedettnél több külföldi fizetőeszközt vittek magukkal. Arra hivatkztak, hgy turisztikai és gyógykezelés (azaz szlgáltatásk) igénybevétele céljából. Bíróság: a turizmus és az rvsi ellátás szlgáltatásnak minősül. A szlgáltatásban való részesülés szabadsága következik a Szerződésből és az irányelvekből minden krlátzástól mentesen (tehát fizetőeszköz is!). Nem alkalmazható, ha a lakhelyét azért helyezi át, hgy tt krlátlan hsszú ideig szlgáltatást vegyen igénybe. Fizetőeszközök kivitelét nem tőkemzgásnak minősítette, hanem szlgáltatásk ellentételének (ez azért fnts, mert ekkr még erősen krlátztt vlt a tőke áramlása). Gravier ügy (C-293/83.) Másik tagrszágbeli hallgatók számára előírt tandíj diszkriminatív, a szlgáltatás igénybevételét akadályzza. A szakképzés a Szerződés célkitűzései közé tartzik szakképzés: minden lyan ktatási frma, amely egy biznys mesterségre, szellemi fglalkzásra, alkalmaztt pályára készít fel. Cwan ügy (C-186/87.) Angl plgárt kirablnak Párizsban, a francia jg szerint ilyenkr kártérítés jár neki, de a francia hatóságk elutasítják, mert csak francia államplgárkra vnatkzik. Bíróság: ez jgellenes megkülönböztetés, mert nem biztsítja a látgatóknak a saját államplgárkkal azns szintű védelmet. Grgan ügy (C-159/90.) Írrszágban tils az abrtusz. Egyetemista szervezetek kiadványaikban rendszeresen közzétették a terhességek megszakítására vállalkzó angl klinikák listáját, címükkel együtt. Bíróság: szlgáltatás-e az abrtusz? igen, ha legálisan, ellenszlgáltatás fejében végzik. 33 / 47 készítette: Belga

Ítélet: a szlgáltatásra vnatkzó infrmációt nem a szlgáltatást nyújtó gazdasági szereplő azaz a klinikák javára terjesztették, hanem tőlük függetlenül. Ezért a tagállam megtilthatja. Kivételek mint a letelepedés szabadságára vnatkzó kivételek: közhatalm, közrend, közbiztnság, közegészségügy Calfa ügy (C-348/96.) Görög bíróság egész életére kitilttta az rszágból az lasz turistát kábítószer birtklása miatt. Bíróság: a teljes tilalm tagadja a szlgáltatás szabadságában való részesülést és a közrend védelméhez képest aránytalan. Bíróság: nymós közérdek (verriding reasns f general interest) (flyamatsan bővül a kör) pénzügyi ágazat jó hírnevének védelme egyes sprtklubbk közötti esélyegyenlőség fenntartása építőipari dlgzók szciális védelme kultúrplitika család és bűncselekmények ellen küzdelem társaságk hitelezőinek védelme a vállalkzás csődje ellen Schindler ügy (C-275/92.) Szerencsejátékk szervezése gazdasági tevékenységnek minősül. Sem a játékban rejlő szerencseelem, sem a bevételek egy részének esetleges közérdekű célra frdítása nem írja felül a gazdasági karaktert. V. A tőke szabad mzgása Az EUMSz rendelkezései 63. cikk (az EKSz. krábbi 56. cikke) (1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tils a tagállamk, valamint a tagállamk és harmadik rszágk közötti tőkemzgásra vnatkzó minden krlátzás. (2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tils a tagállamk, valamint a tagállamk és harmadik rszágk közötti fizetési műveletekre vnatkzó minden krlátzás. (közvetlen hatályát megállapítja a Bíróság a Sanz de Lera ügyben) 65. cikk: felhatalmazást ad a tagállamknak, hgy adójgukban különbséget tegyenek az adóalanyk lakóhelye vagy a tőkebefektetés helye szerint + megengedett a tőkemzgásk figyelemmel kísérése, valamint a közrend és közbiztnság érdekében hztt előírásk is 88/361/EGK irányelv általánsságban előírta a tagállamknak a tőkemzgásk teljes felszabadítását + a még meglévő krlátzásk eltörlését liberalizált tőkemzgásk csprtjai: közvetlen befektetések (direct investments) ingatlanbefektetések értékpapírügyletek kllektív befektetési vállalkzásk flyó- és takarékszámla-műveletek 34 / 47 készítette: Belga

kereskedelmi ügyletekkel és szlgáltatáskkal kapcslatk hitelek pénzügyi kölcsönök és hitelek kezesség és más biztsítékk, zálgjg biztsítási szerződés teljesítésével kapcslats átutalásk személyhez kapcslódó tőkemzgásk (pld. kölcsön, ajándék, hzmány, örökség) pénzeszközök (értékpapír, fizetőeszköz) tényleges (fizikai) exprtja és imprtja egyéb tőkemzgásk (pld. kártérítés, szerződi jgdíjak, stb.) védelmi intézkedés: csak akkr jgsultak az államk, ha a tőkemzgásk súlys zavarkat idéztek elő a mnetáris és árflyam-plitikában és csak max. 6 hónapig lehetnek hatályban + kell hzzá a Bizttság előzetes hzzájárulása főszabályként harmadik rszággal szemben is érvényes a tőke szabad mzgása A Bíróság krai jggyakrlata Regina c/ Thmsn ügy (C-7/78.) Jgellenesen hztak be UK-ba dél-afrikai aranyérméket és megszegték az ezüstérmék kiviteli tilalmát. Kérdés: fizetőeszköz vagy áru az aranyérme? lényegi ismérve, hgy a jg erejénél (mint legal tender ) töltse be funkcióját. Ha tehát frgalmban vannak még, akkr fizetőeszköz, ha nem, akkr áru itt az ezüst és az arany is pénznek minősül így. Luisi és Carbne egyesített ügyek (C-26/83.) Fizetésnek minősül az lyan valuta-átutalás, amely valamilyen alapul fekvő ügylet ellenszlgáltatását testesíti meg. Ezzel szemben a tőkemzgás önálló pénzügyi művelet, amelynek célja a frrásk befektetése. Brugnni és Ruffineng ügy (C-157/85.) A nemzeti devizaszabályzás és a közösségi jg visznya a kérdés. Olasz plgár megbízza ügynökén keresztül a bankt, hgy vásárljn számára Európai Szén- és Acélközösség által kibcsáttt részvényekből, amiket külföldi értékpapírtőzsdén jegyzetek lasz bank egy németnél helyezi letétbe a részvényeket, így extra költségeket kzva a megbízónak. Az irányelvek aznban a külföldi részvények megszerzését a feltétlenül felszabadítandó ügyletek közé srlták az lasz bank arra hivatkzik, hgy ez védelmi intézkedés. Bíróság: Szerződésbe ütközően járt el a bank. A 88/361/EGK irányelv értelmezése és a tőke szabad mzgásának megvalósulása a Bíróság gyakrlatában Brdesa ügy (C-358/93. és C-416/93.) Spanylk egy meghatárztt összeg felett engedélyhez kötik az peseta kivitelét. Bíróság: ez ellentétes az irányelvvel, mert egyben mérlegelési jgt ad a hatóságknak, ez által pedig akadályzza a tőkemzgáskat. A bejelentési kötelezettség visznt rendben van, mert az a hatékny felügyelet része. Svenssn és Gustavssn ügy (C-484/93.) Luxemburgi házaspár bankkölcsönt vett fel, hgy házat építsen gyermekének és a kamatterhek enyhítésére támgatást kért a Lakásügyi Minisztériumtól, amely azt elutasíttta 35 / 47 készítette: Belga

arra hivatkzva, hgy csak Luxemburgban letelepedett bankktól felvett kölcsönök kamataihz lehet segélyt kapni. Bíróság: az irányelv előírja a tőkemzgáskra vnatkzó krlátzásk eltörlését, ez a luxemburgi feltétel pedig lebeszélheti az ügyfeleket arról, hgy más tagállamban hns banktól vegyenek fel építési kölcsönt + a kölcsön pénzügyi szlgáltatásnak minősül, ezért a szlgáltatásk szabad áramlását is akadályzza. Verkijen ügy (C-35/98.) A hlland jövedelemadó-törvény meghatárztt mértékig az sztalékt terhelő jövedelem-adó alóli mentességet biztsíttt azn természetes személy részvényeseknek, akik hlland székhelyű társaságtól kaptak sztalékt. Akik más tagállamban székhellyel rendelkező társaságtól kaptak sztalékt, azk ilyen mentességben nem részesültek. Bíróság: irányelvvel ellentétes, mert tőkemzgásra vnatkzó krlátzás Eckelcamp ügy (C-11/07.) Az EKSz 56. és 58. (ma EUMSz 63. és 65.) cikkeivel ellentétes az a belga szabályzás, amely csak akkr biztsíttta a Belgiumban fekvő ingatlank után esedékes öröklési illeték kiszámítása srán az ingatlant terhelő tartzásk levnhatóságának lehetőségét, ha az örökhagyó halálának időpntjában Belgiumban rendelkezett illetőséggel. D. c/ Inspecteur van de ügy (C-376/03.) NEM ellentétes az EKSz 56. és 58. (ma EUMSz 63. és 65.) cikkeivel az a hlland szabályzás, amely megtagadja a belföldi illetőségű adózók részére járó vagynadó-kedvezményt az lyan külföldi illetőségű adózóktól, akik vagynának meghatárzó rése az illetőségük szerinti tagállamban (vagyis nem Hllandiában) található. Az Európai Bizttság közleménye 1997. az EU-n belüli befektetések jgi vnatkzásáról: minden tőkemzgással kapcslats krlátzást tilttt, akár diszkriminatív, akár nem megkülönböztető intézkedés, ha rögzítik a gazdasági társaságkban a más tagállamk plgárai által megszerezhető részvények mennyiségét vagy ezt engedélyhez kötik közrend és közbiztnság igazlhatja ezt kivételesen! Az államnak, illetve állami hatóságknak biztsíttt speciális jgk az aranyrészvényügyek aranyrészvény: a különleges jgk egyik frmája: lyan, a krmány tulajdnában álló részvény, amely határztt vagy határzatlan időre vétójgt biztsít az állam részére biznys társasággal kapcslats eseményekkel és a társaság struktúrájában bekövetkező váltzáskkal összefüggésben Bizttság c/ Prtugália (C-367/98.) A tőke szabad mzgásával ellentétes az a nemzeti szabályzás, amely külföldi befektetők valamilyen meghatárztt szint feletti részesedését tiltja. Bizttság c/ Egyesült Királyság (C-98/01.) 36 / 47 készítette: Belga

A British Airprts Authrity privatizációjánál az állam különleges részvényhez juttt. Az alapszabály megtilttta a részvények 15%-ának megszerzését Bíróság: ellentétes a tőke szabad áramlásával. Bizttság c/ Németrszág (C-112/05.) A Vlkswagen privatizálása után a Német Szövetségi Köztársaság és Alsó-Szászrszág tartmány a vállalat két fő részvényes 20-20%-s részesedéssel. Vlkswagen törvény: a részvényesek szavazati jga a társaság tőkéjében való részesedés nélkül 20% és 80%-s többség kell biznys közgyűlési határzatkhz. Tvábbá a szövetségi állam és Alsó- Szászrszág 2-2 tagt delegálhattak a felügyelőbizttságba, ameddig a társaságban részvénnyel rendelkeztek. Bíróság: EKSz 56. (EUMSz 63.) cikk érvényesülését krlátzza. Bizttság c/ Belgium (C-503/99.) Belga államnak vétójg a nemzeti csővezeték-szállítási társaság és a földgázelsztást végző társaságban nem a részvények tulajdnlása, hanem a közszlgálati kötelezettség ellátásáhz szükséges eszközök felhasználására vnatkztt a vétójg Bíróság elfgadta az indklást! Ingatlannal kapcslats ügyletek és a tőke szabad mzgása a tulajdnjg szabályzása tagállami hatáskör, de az nem hagyhatja figyelmen kívül az EUMSz rendelkezéseit Knle ügy (C-302/97.) Tagállamk ingatlanszerzésre vnatkzó rendelkezéseinek nem szabad sérteniük sem a letelepedés sem a tőkemzgásk szabadságát. Ingatlanvásárlásra vnatkzó engedélyezési rendszer krlátzza a tőkemzgásk szabadságát, a hatóság mérlegelési jga miatt pedig magában hrdzza az államplgárságn alapuló hátránys megkülönböztetés lehetőségét is nemzeti földvagyn védelme máshgy is biztsítható (pl. nyilatkzattétel a földvásárlás céljáról). Burtscher ügy (C-213/04.) A nyilatkzattételre vnatkzó követelményeknek is aránysnak kell lenniük. (Osztrák szabály: nyilatkzat megtételének elmulasztása esetén az adásvétel visszamenőleg semmis Szerződésbe ütközik.) Festersen ügy (C-370/05.) Az EKSz. 56. (EMSz. 63.) cikkével ellentétes az lyan nemzeti szabályzás, mely a mezőgazdasági földterület megszerzését ahhz a feltételhez köti, hgy a szerző fél állandó lakóhelyet létesítsen ezen a földterületen. Servatius ügy (C-567/07.) A Servatius nevű királyi rendelettel jóváhagytt, a lakásügy területén működő hlland szervezet Belgiumban kívánt megvalósítani egy ingatlanprjektet. Alapító kirata szerint tevékenységi köre csak biznys hlland településekre terjedt ki. A hatáskörrel rendelkező hlland miniszter nem adtt engedélyt, a belgiumi építési helyszín miatt. Szerződéssel ellentétes Trummer-Mayer ügy (C-222/97.) 37 / 47 készítette: Belga

Kivételek Kivételek az EUMSz alapján Osztrák előírás: az ingatlanra terhelt zálgjgt csak sztrák schillingben vagy finmaranyértékben lehet kifejezni, ha az ingatlan-nyilvántartásba be kívánják jegyeztetni. Akadályzza a tőkemzgás szabadságát, Szerződésbe ütközik. tagállam adójga a lakóhely vagy a tőkebefektetés helye alapján különbséget tehet az adózók között nem lehet önkényes megkülönböztetés vagy rejtett krlátzás adózás és pénzügyi szervezetek prudenciális felügyelete + eljárásk alakítható ki a tőkemzgásk igazgatási vagy statisztikai célú belejetésére közrend, közbiztnság, közegészségügy DE a Bíróság elnagyltnak és biznytalannak tartja a közrendre való általáns hivatkzást Sandz ügy (C-439/97.) Osztrák jg szerint kirati illetéket kellett fizetni az Ausztriában illetékességgel rendelkező adós és az tt illetékességgel nem rendelkező hitelező között megkötött kölcsönszerződésekre a Bíróság elfgadta Szcientlógiai szekta c/ francia miniszterelnök (C-54/99.) Francia szabály előzetes engedélyezést írt elő a befektetések számára, ha a külföldi beruházás a közrendet, közbiztnságt, közegészségügyet fenyegette. Bíróság: túlságsan elnagylt a közrendre való általáns hivatkzás EUMSz 64. cikk (az EKSz. krábbi 57. cikke) (3) bek. A (2) bekezdéstől eltérve, az Európai Parlamenttel flytattt knzultációt követően, különleges jgalktási eljárás keretében, egyhangúlag eljárva kizárólag a Tanács fgadhat el lyan intézkedéseket, amelyek az uniós jgban visszalépést jelentenek a harmadik rszágkba irányuló vagy nnan származó tőkemzgás liberalizációja tekintetében. 66. cikk (az EKSz. krábbi 59. cikke) Ha rendkívüli körülmények fennállása esetén a harmadik rszágkba irányuló vagy nnan származó tőkemzgás a gazdasági és mnetáris unió működésében súlys nehézségeket kz vagy azzal fenyeget, a Tanács a Bizttság javaslata alapján, az Európai Közpnti Bankkal flytattt knzultációt követően védintézkedéseket hzhat harmadik rszágkkal szemben hat hónapt meg nem haladó időszakra, amennyiben ezek az intézkedések feltétlenül szükségesek. 75. cikk (az EKSz. krábbi 60. cikke) (részlet) Ha az a 67. cikkben megállapíttt célkitűzések elérése, a terrrizmus és az ahhz kapcslódó tevékenységek megelőzése és az azk elleni küzdelem érdekében szükséges, az Európai Parlament és a Tanács rendes jgalktási eljárás keretében, rendeletekben meghatárzza a tőkemzgásk és a fizetési műveletek terén meghztt közigazgatási intézkedések, így például a természetes és jgi személyek, csprtk vagy nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásk birtkában vagy tulajdnában lévő, illetve őket illető pénzkészletek, pénzügyi eszközök és gazdasági jövedelmek befagyasztásának kereteit. 38 / 47 készítette: Belga

Kivételek a Bíróság esetjga alapján nymós közérdeken alapuló indk (verriding reasn in the public interest): csak akkr, ha nem diszkriminatív Knle ügy (C-302/97.) Bíróság: másdlags lakhely megszerzésének krlátzása indklható lehet azzal, hgy vidékfejlesztési célból meghatárztt földrajzi területen a turizmustól független állandó laksság és gazdasági tevékenység maradjn fenn. Reisch ügy (C-515/99., C-519/99.-C-524/99. és C-526/99-C-540/99. egyesített ügyek) A Knle ügyben szereplő krlátzást a környezet védelme is indklhatja. Ospelt ügy (C-452/01.) Az sztrák hatóságk megtilttták, hgy a liechtensteini Ospelt asszny Ausztriában fekvő ingatlanát átruházza egy liechtensteini alapítványra. Osztrák hatóságk: mezőgazdasági terület csak akkr szerezhető meg, ha ez összhangban áll valamely mezőgazdaságból élő közösség fenntartásával és a szerző fél maga műveli a földterületet VAGY az ingatlanszerzés nem ellentétes a gazdaságilag hatékny, közepes és kisméretű birtkstruktúra fennmaradásával, illetve kialakulásával. Bíróság az érvelést elfgadta, végül mégis elítélte Ausztriát, mert az intézkedés nem tett eleget az aránysság követelményének. Bizttság c/ Hllandia (C-282/04. és C-283/04. egyesített ügyek) Az lyan közérdekű szlgáltatás, mint az egyetemes pstai szlgáltatás biztsítása biznys feltételek mellett igazlhatja a nemzeti krlátzó intézkedéseket. Ez ügyben aznban a hlland szabály nem tett eleget az aránysság követelményének. Bíróság: az adórendszer összhangja kényszerítő k lehet VI. A Belső Piac jövője A Bizttság Cselekvési terv az egységes piacért című közleménye az egységes piac a közös pénzzel, az euróval együtt biztsítja azt a kritikus tömeget, ami lehetővé teszi, hgy az Európai Unió önálló szereplőként, hatéknyan léphessen fel a világkereskedelemben 1997-ben jelenik meg a Cselekvési terv az egységes piacért a Bizttság javaslatt tesz a Tanácsnak az egységes gazdasági térség megvalósítását még akadályzó tényezők felszámlására A cselekvési terv főbb célkitűzései A szabályzás hatéknyabbá tétele egységes piacra vnatkzó irányelveknek csak 65 % van hatályban a tagállamkban, így nem tud tökéletesen működni a belső piac a Bizttság felhívja a tagállamkat, hgy tegyék meg a jgharmnizációt szlgáló intézkedéseket szükséges a nemzeti és a közösségi szabályk egyszerűsítése SLIM (Simpler Legislatin fr the Internal Market) prgram kiterjesztése, az alábbi területek újraszabályzása: 39 / 47 készítette: Belga

értéknövekmény-adó (ÁFA), bankk működése, biztsítás, értékpapírk, fgyasztói szlgáltatásk, telekmmunikáció, vámszabályk, társasági jg, műtrágyákra (utánanéztem, tényleg műtrágya, nem elírás) vnatkzó előíráskra Fő piactrzító tényezők és az integráció ágazati akadályainak felszámlása szlgáltatáskkal kapcslats akadályk felszámlása tisztességes verseny biztsítása határn átnyúló vállalkzásk számára kedvezőbb jgszabályi környezet megteremtése (pld. európai részvénytársaság) alkalmazkdni az új eljárásk és módszerek kihívásáhz, mint az elektrnikus kereskedelem Egységes piac a plgárkért az egységes piac előnyeit biztsítani kell minden plgár számára személyekre vnatkzó határellenőrzések megszüntetése minden tagállam között tartózkdásra vnatkzó szabályk felfrissítése és a munkavállalók könnyebb mzgásának támgatása közösségi szinten kellene szabályzni az egyes fgyasztási cikkek vásárlásáhz kapcslódó biztsítékkat (pl. jótállás, szavatsság) 2007. évi stratégia: Az egységes piac a 21. századi Európa számára négy célfeladat: fgyasztók, kis- és középvállalkzásk érdekeinek erősítése a glbalizáció előnyeinek kihasználása a tudás és innváció ösztönzése a piacnyitás szciális és környezetvédelmi hatásainak kezelése 2009-ben bizttsági ajánlás: nagybb felelősséget helyez a tagállamkra a belső piac megfelelő működése, működtetése tekintetében Éves jelentések a belső piaci stratégiáról a Bizttság évente közleményt ad ki a belső stratégiáról összetett jgalktási terveket fgalmaznak meg piac, üzleti élet, plgárk, világkereskedelem és csatlakzás követelményei szerint csprtsítva átültetési deficit: a tagállamk elmaradása a belső piaci irányelvek átültetésében 1999-ben max. 1,5% 2007-ben max 1% több mint kétéves átültetési késedelmet szenvedő irányelvek zéró tlerancia! a tartalmilag megfelelő átültetést is ellenőrzi a Bizttság A belső piac működését segítő, határn átnyúló hálózatk és infrmációs rendszerek A belső piaci infrmációs rendszer: IMI (Internal Market Infrmatin System) cél: tagállami közigazgatásk hatékny együttműködése eszköz: a tagállami jgra vnatkzó infrmációcsere, ami elősegíti a belső piaci szabályzás hatékny érvényesülését 40 / 47 készítette: Belga

RAPEX az Unió élelmiszernek, gyógyszernek vagy rvsi segédeszköznek nem minősülő fgyasztói javakat érintő gyrs riasztási hálózata Belső piaci vitarendezés cél: a belső piaci szabályzással kapcslatban felmerült prblémák, jgsértések bíróságn kívüli rendezésének elősegítése Slvit a belső piaci jgalkalmazással kapcslats prblémamegldás elsődleges eszköze, a tagállamkban felmerülő helytelen hatósági jgalkalmazás megszüntetésére 2002-ben létrehztt tagállamközi n-line rendszer igénybevétele útján elkerülhető lehet a hivatals (közigazgatási, bírósági) vitarendezési út Európai Fgyasztói Közpntk Hálózata (ECC-Net) célja segítséget nyújtani az európai fgyasztók számára tájékztatást ad európai fgyasztóvédelmi kérdésekben, illetve jgrvslati lehetőségekről a vállalkzásk által elkövetett jgsértések rendezésének elősegítését szlgálja FIN-Net alternatív vitarendezési fórum, fgyasztók és pénzügyi szlgáltatók (bankk, biztsító társaságk, befektetési alapk) közötti, határn átlépő ügyletekkel kapcslats viták rendezésére VII. Közös kereskedelemplitika A közös vámtarifával és közös kereskedelemplitikával rendelkező vámunió mint a közös piac külső ldala az alapítók lyan Közösséget akartak, amely a nemzetközi jgvisznykban, hatásköre keretei között önálló jgalanyként lép fel a kívülálló harmadik rszágkkal szemben közös vámtarifa és közös kereskedelemplitika EUMSz 28. cikk (az EKSz. krábbi 23. cikke) (részlet) (1) Az Unió vámuniót alkt, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában fglalja a behzatali és kiviteli vámk, valamint az azkkal azns hatású díjak tilalmát a tagállamk között, tvábbá közös vámtarifa bevezetését harmadik rszágkkal fenntarttt kapcslataikban. A közös kereskedelemplitika jgi alapjai, alkalmazási köre és jgi természete, főbb elemei Jgi alapk az elsődleges jgban A közös kereskedelemplitika alapjai A közös külső kereskedelemplitika a közös piac megvalósításának első lépése ez aznban a vámunió létrejöttéig semmiképpen sem valósulhat meg vámunió: 1970. január 1-jétől 41 / 47 készítette: Belga

EGKSz 110. cikk: vámunió létrejöttének külső célja a világkereskedelem harmnikus fejlesztéséhez, a nemzetközi árucsere-frgalm krlátzásainak fkzats felszámlásáhz és a vámakadályk csökkentéséhez való hzzájárulás EGKSz 111. cikk: tagállamk kereskedelemplitikájának fkzats egymáshz közelítése és rögzíti a közösségi szervek jgsítványait EGKSz 112. cikk: exprttámgatási rendszerek összehanglása EGKSz 113. cikk: Az átmeneti időszak lejárta után egységes alapelvek szerint kell a közös kereskedelemplitikát kialakítani; ez különösen a vámtarifák módsítására, a vámtarifa- és kereskedelmi megállapdásk megkötésére, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exprtplitikára, valamint a kereskedelmi védintézkedésekre, köztük a dömping és szubvenciók esetén alkalmazandó intézkedésekre terjed ki. A közös kereskedelemplitikát érintő módsításk Egységes Európai Okmány érdemben nem módsíttt az eredeti rendelkezések tartalmán beiktatja a gazdasági és mnetáris együttműködésről szóló fejezetet Maastrichti Szerződés kisebb érdemi módsításk + eljárási jellegű váltztatásk belső piac létrejöttével befejeződött a kizárólags kereskedelmi hatáskör kialakítása az árucsere-frgalmban hatályn kívül helyezte az átmeneti időszakra vnatkzó fenti EGKSz cikkeket Amsterdami Szerződés érdemi módsítás egyszerűsítések + átszámzás 133. cikk alkalmazási körét kiterjeszti a szlgáltatáskra + a szellemi tulajdnjgkkal kapcslats nemzetközi tárgyaláskra és megállapdáskra Nizzai Szerződés szlgáltatásk és szellemi tulajdnjgk kereskedelmi vnatkzásai terén pntsabb elhatárlásk csak akkr adható felhatalmazás a Közösségnek a 133. cikk alapján nemzetközi megállapdás megkötésére, ha a mandátum belső hatáskörét nem haladja meg (vagyis nem lép túl jgharmnizációs lehetőségein) Tanács és Bizttság feladata gndskdni arról, hgy a létrehzandó megállapdás összhangban legyen a Közösség plitikájával és belső szabályaival Tagállamknak mindig részt kell venniük a szerződés létrehzásában és megkötésében HA: kulturális, ktatási, szciális és közegészségügyi szlgáltatáskra vnatkzik Lisszabni Szerződés újbóli átszámzás a közösségi plitikákat a jövőben uniós névvel kell illetni A közös kereskedelemplitika alkalmazási köre és jg természete a nemzetközi kereskedelem a magánjg alkalmazási körébe tartzó vagynjgi ügyletek segítségével valósul meg tárgyai: áruk, szlgáltatásk és anyagi értéket képviselő jgk (elsősrban szellemi alktáskkal összefüggő jgsultságk) 42 / 47 készítette: Belga

külkereskedelmi és külgazdasági eszközök részben nrmatív jellegűek, részben adminisztratívak nemzetközi kereskedelem tárgykörébe a termékek határn átnyúló frgalma tartzik közvetlen eszköztára: belső ldaln vámk és mennyiségi szabályzás; külső ldaln kereskedelmi és vámtárgyú szerződések a Közösség kizárólags hatásköre a közös kereskedelemplitika terén: RSZ.-ben tagállamk kötelezettséget vállaltak arra, hgy az átmeneti időszak lejártával az áruk nemzetközi frgalmára vnatkzó alapvető külkereskedelemplitikai eszközeiket a közös kereskedelemplitika keretében, az európai integráció intézményei útján gyakrlják közös kereskedelemplitika flytatása tehát a Közösség kizárólags hatásköre lett. kereskedelemplitikai kapcslatkban fellépni közös vámkat meghatárzni/megváltztatni frgalm mennyiségi szabályzása Termékek harmadik rszágkkal flytattt kereskedelmére vnatkzó hatáskör kizárólagssága, DE sürgősség esetén nemzeti védintézkedés lehetősége Bizttsági jóváhagyás nélkül is Lcal Cst Standard ügy A kereskedelemplitika fgalma azns, akár a Közösség, akár egy állam nemzetközi cselekedetének összefüggésében alkalmazzák, ebben a tárgykörben a (Közösség és a tagállam részéről) párhuzamsan flytattt közösségi plitika kizárt. az integráció egyetlen hangn szólaljn meg! Dnckerwlcke ügy (C-41/76.) Az átmeneti mentességeket szigrúan kell alkalmazni, mert azk nemcsak a közös piac működése szempntjából alapvető rendelkezések, hanem akadályzzák is az EGKSz 113. cikk szerinti közös kereskedelemplitikát. A közös kereskedelemplitika tartalma Pénzügyi, technikai, versenyjgi jellegű eszközök, amelyekkel a tagállamk közvetlenül vagy közvetve szabályzzák saját termékkivitelüket/behzatalukat Bíróság tágan értelmezi, mert szerinte zavark keletkeznének a különbségek miatt a harmadik rszágkkal való kapcslatkban GATT-ban szabályztt valamennyi kérdésre alkalmazandó a Közösség kizárólags kereskedelemplitikai hatásköre ez kiterjedhet a nemzetközi gazdasági kapcslatk fejlődésének eredményeképpen létrejövő új mechanizmuskra, jgintézményekre is Árukereskedelmen túl kiterjeszti a szlgáltatáskra és a szellemi alktáskra Kérdés: kiterjeszthető-e a 113. cikk alapján a Közösség kizárólags nemzetközi szerződéskötési hatásköre a GATT keretei között létrejött, majd a Kereskedelmi Világszervezet alapító szerződéséhez csatlt szlgáltatáskereskedelmi megállapdásra (General Agreement n Trade in Services, GATS) és a szellemi tulajdn kereskedelmi vnatkzásait szabályzó megállapdásra (Agreement n Trade-Related Aspects f Intellectual Prperty Rights, TRIPS) Bíróság: a Bizttság és a tagállamk együttes, szttt hatásköre Közös kereskedelemplitika területén kizárólags hatáskör ténylegesen az ESZAK és az Euratm alkalmazási körébe tartzó termékek nemzetközi frgalmára vnatkzóan is érvényesül(t) 43 / 47 készítette: Belga

A közös kereskedelemplitika főbb elemei vámtételek módsítása a közös vámtarifa segítségével egységes külső imprtrendszer fkzats kialakítása egységes exprttámgatás és -ösztönzés vám- és kereskedelmi tárgyú nemzetközi szerződések létrehzása és megkötése, ill. nemzetközi szervezetekben fellépés a Közösség (ma: Unió) nevében + közös mezőgazdasági plitika agrártermékek termelését, belső frgalmazását és külkereskedelmét szabályzza A Közösség (Unió) szerződéses és autnóm kereskedelemplitikája általában Szerződéses kereskedelemplitika: adtt állam rendelkezésére álló közvetlen kereskedelmi eszközök, a vámk és a mennyiségi krlátzásk különböző fajtáinak használatát behatárlják a harmadik rszágkkal létrehztt krábbi megegyezések Autnóm kereskedelemplitika: az rszág egyldalúan szabadn hzza meg, illetőleg hajtja végre a kereskedelmének szabályzására és beflyáslására szlgáló döntéseket a legtöbb állam vegyes külkereskedelmi szabályzást tart fenn a világ rszágainak gazdasági együttműködésben a legtöbb állam szerződéses kereskedelemplitikát tart fenn GATT és WTO multilaterális nemzetközi szabályzórendszer + felügyeli a szerződések végrehajtását GATT (Általáns Vám- és Kereskedelmi Egyezmény): célja a nemzetközi kereskedelem útjában álló vámk és egyéb akadályk csökkentése és felszámlása vámkat a kereskedelem alapvető eszközének tekinti fő szabályzási elve: diszkriminációmentes, legnagybb kedvezményes elbánás mindazt az előnyt, amelyet a behzatal és a kivitel terén egyik szerződő fél egy harmadik rszágnak megad, aznnal és feltétel nélkül meg kell adnia a többi szerződő félnek is. kivételek: szabadkereskedelmi övezetekre, vámuniókra, fejlődő rszágknak nyújttt előnyökre és kedvezményekre + meghatárztt rszágkra vnatkzó kivételek az EK kezdettől fgva tagja a GATT-nak és a Kereskedelmi Világszervezetnek Vámk és vámjgszabályk A Közösség (Unió) behzatali vámjai vám: az egyes államk gazdaságplitikájának közvetett, a gazdaságplitika egyik fő alktóelemének, a kereskedelemplitikának pedig nrmatív, közgazdasági jellegű, közvetlen eszköze. mértékének meghatárzásával tudja beflyáslni a behzatal mennyiségét EGK vámunióvá válásával az imprtvám meghatárzása a Közösséget illeti meg bármely tagrszágba imprtált vámárura ugyanazn mértékű vámk és közösségi vámjgszabályk alkalmazandók egyes termékekre vnatkzó vámtételeket EGK vámtarifába fglalta (közös vámtarifa): kéthasábs autnóm és szerződéses vámtételek 44 / 47 készítette: Belga

főleg a szerződésest alkalmazzák, autnómt akkr, ha vámfelfüggesztés vagy vámkntingens van önálló jgszabályk rendelkeznek: Európai Megállapdás: Magyarrszág és a Közösség tagállami között jött létre (ma már hatálytalan) Kedvezmények Általánsíttt Rendszere (GSP) ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete munkálatain és a fejlett ipari rszágk ttani elvi megállapdásán alapul a vámk már nem a legfntsabb kereskedelemplitikai eszközök A közösségi (uniós) vámjgszabályk vámrendszer: vámtarifa + egyéb vámjgi, vámtechnikai, illetve vámeljárási szabálykból áll 1994-ben egységes vámkódex lépett hatályba ma a 450/2008/EK rendelet szabályzza A behzatal mennyiségi szabályzása: az imprtrendszer és a védintézkedések A behzatalra alkalmaztt mennyiségi szabályzás általáns jellemzői imprtfrgalm mennyiségi szabályzása váltzats; a leggyakribbak: behzatali kntingensek diszkrecinális jgkörű döntésen alapuló imprtengedélyezési rend főleg adminisztratív jelleg, elsősrban védelmi funkció indklhatja egy adtt rszág természeti erőfrrásainak szűkössége, pénzügyi helyzete, fizetésimérleg-nehézségei a GATT éppen ezért kénytelen elismerni és megelégedni a diszkriminatív alkalmazás tilalmával védintézkedés előfeltétele: imprtőr rszág piacán valamely termék tekintetében kárt kzó vagy azzal fenyegető rendellenes helyzet alakuljn ki pld. dömpingelő exprtőr vagy exprtt szubvencináló harmadik rszág különbség a vámkhz képest: kizárólags hatáskör: vámk terén illette meg a Közösséget, de a mennyiségi krlátzás terén NEM (egyes tagállamk maguk szabályzhatták, mert úgy vélték, hgy hátránys lehet a közös szabályzás, mivel meghiúsíthatja a nemzeti kereskedelemplitikákat) 1968-re kiépül a vámunió és innentől már az imprtkrlátzásk a Közösség autnóm imprtrendszerének részeivé válnak fajták és súlyuk: vámknál a szerződéses kereskedelemplitika lesz dmináns, míg a frgalm mennyiségi szabályzására általáns és különleges rendszerek jönnek létre: általáns rendszer: csak frmailag autnóm, mert a GATT szabályainak megfelelően működik ez az állami kereskedelmű rszágkra hátránys (ld. vlt KGST rszágk) szektrális önkrlátzási megállapdásk a kereskedelmileg érzékeny termékek tekintetében Japánnal a fejlődő rszágkkal és az állami kereskedelmű rszágkkal az exprtáló rszág vállalta, hgy a Közösségek által szerződésben részére biztsíttt kntingensen felül nem szállít 45 / 47 készítette: Belga

A Közösség (Unió) autnóm imprtrendszere és védintézkedései Autnóm imprtrendszerek vnatkzó jgszabályk 2 ága: 3285/94/EK rendelet: a GATT tag és azkkal egy tekintet alá eső piacgazdaságú rszágkból származó behzatalra (általáns) 625/2009/EK rendelet: állami kereskedelmet flytató rszágkkal szembeni különleges imprtrendszer szabályai (különleges) itt új mennyiségi kntingensek állapíthatók meg, száms termék behzatalára ún. felügyeleti rend érvényesül piaczavarás esetén könnyebben hzható közösségi védintézkedés A kereskedelmi védintézkedések ide tartznak: kereskedelmi védintézkedések, harmadik rszágkkal szembeni antidömping, értékkiegyenlítő vámk vagy azkkal azns hatású és értékű mennyiségű szabályzásk 1225/2009/EK és 597/2009/EK rendeletek szabályzzák szabályzás a GATT és kódexei szabályrendszerén alapulnak meghzataluk iránti eljárás: EK közigazgatási jellegű eljárása eljárás felei a Közösség szervei és az eljárás alá vnt cégek alá-fölérendeltségi pzícióban mindig meghatárztt rszágból származó termék ellen irányulnak fgalmak: Dömping: ha valamely terméket rendes értéken alul imprtálnak a Közösség területére Szubvenció: ha az imprtált árucikk közvetlen vagy közvetett termelési, exprt- vagy szállítási támgatásban részesült a származási vagy exprtáló rszágban, így exprtára alacsnyabb, mint rendes értéke nrmál érték meghatárzása: exprtár és hazai eladási ár közötti árösszehasnlítás módszer: termék minimális eladási árára vagy maximális mennyiségére vnatkzó, meghatárztt időre szóló kötelezettségvállalás ritkán: dömpingellenes, v. kiegyenlítő vám kiszabása 5 évig sújtja az adtt rszágból származó adtt terméket az összes közösségi tagállamban A kivitel szabályzás és ösztönzése főszabály: exprt szabadsága (2603/69/EGK rendelet) nincsenek kiviteli vámk kivitel mennyiségi krlátzása: egyes termékekre (pld. bőr, papír, film, gyöngy) vnatkzó reziduális nemzeti krlátzásk közrendi záradék ill. EKSZ. eredeti 308. cikke szerinti védintézkedés estén felügyeletére közösségi infrmációs, knzultációs, felügyeleti rendszerek exprtösztönzés: nemzetközi szerződésekkel és RSZ.-el összeegyeztethető frmái engedélyezettek a kivitelre irányadó közös szabálykat az 1061/2009/EK rendelet krszerűsítette 46 / 47 készítette: Belga

VIII. rész A Lisszabni Szerződés és a Közös Kereskedelemplitika milyen módsításkat hztt a Lisszabni Szerződés a közös kereskedelemplitikába? a fentebb tárgyalt rendelkezések a Lisszabni Szerződés szerint hatálys rendelkezések A könyv e fejezete aznban segít jbban átlátni az Európai Unió működését, ezért a téma iránt érdeklődőknek, illetve aki át kívánja látni, hgy mit? miért? hgyan?, annak a fejezet ellvasása ajánltt; aki az Európai Unió magán- vagy közjgával mélyebben (akár prfesszinálisan) is akar fglalkzni, annak kötelező. 47 / 47 készítette: Belga