I az 991192-es tan.év Komárom-Eszterszabáyozás merevségének odódásáva és az mtézrné!1y gom, A egfontosabb cékitűzés az tantárgy- és tanórarendszert érintő térnyeréséve- eindutak az intézményekben, és ma is Ldj'''''''''-' régió iskoáiban jeenévő iskoaszerkezeti, oktatásszervezési megodások és tantervi vátozatok, vaamint a tervezett vátoztatások fetárására törekedtünk; postai úton, kérdő Íves adatfevétee. Lehetőség nyíott arra is, hogy információkat nyerjünk az iskoaszinn vátozások dinamikájáró -- ha korátozott érvényességge is. AL adatfevétehez hasznát kérdőív nyitott és zárt kérdéseket is tartamazott. Az oktatás szervezési megodások és a tantervi vátozások fetárására irányu16 vaamennyi kérdés az átaános képzést szogáó közismereti tantárgyak oktatására vonatkozott. \'L adatfedogozás során mennyiségi és minóségi eemzést végeztünk. Amintaképző vátozóként a teepüés közigazgatási státusa, az iskoa fokozata és nagysága szerepet. A minta A vizsgáathoz készüt adatapot a régió vaamennyi átaános iskoáj ához és középfokú intézményéhez kiküdtük. A három megyébó összesen 350 iskoábó érkezett vissza, így az érintettek 70%-árói rendekeztünk adatokka. A mintába bekerüt iskoák 83,7%-a átaános iskoa, G,3%-a pedig középfokú; a középfokú intézmények 21,1 %--a gimnázium, a többi szakmai képzést foytató intézmény. A községi iskoá{ aránya ugyanitt 54,0%. A községi iskoák 88,9%-a oyan községekbó kerüt ki, aho egyeten iskoa van. A minta több mint feét (59,4%) oyan iskoák teszik ki, aho a tanuóétszám nem haadja meg a 320 fót. Több mint 3/4 részük (79,3%) községekben működik, évfoyamonként egfejebb egy osztáya. A mintára vonatkozó további informácímut az aábbi tábázatok tartamazzák (1,. tába). A vizsgáat tapasztaatai A mintába bekerüt iskoák 61,40/0-a (215) a vizsgát négy terüet vaameyikén - iskoaszerkezet, osztáy-tantárgy- és tanórarendszer - az adott iskoafokozatra érvényes átaános gyakorattó etér, küönfée aternatív megodásokhoz foyamodtak. AL átagná nagyobb arányban taáhatók iyenek a középfokú képzést nyújtó (77,2%), a városi (82,6%) és a magas vagy közepes tanu!óétszámú intézmények (84,2%,82,7%) körében (III. tába). EDUCATIO 1994/3 HAZAI KORKÉP pp. 405--436.
406 HAZAI KÖRKÉP L TÁBLA Az iskodk teepüésszerkezet és iskoafokozat szerint Átaános iskoa Középfokú intézmény Összesen N % N % N % Község 186 63,5 3 4,3 189 54,0 Város 90 30,7 54 95,7 144 41,2 Nem jeöte 17 5,8 O 0,0 17 4,8 Összesen 293 100,0 57 100,0 350 100,0 II. TÁBLA Az iskodk teepüésszerkezet és nagysdg szerint -320 fő 32-580 fő 581- fő Nem jeöte Összesen N % N % N % N Község 165 79,3 18 22,2 3 5,3 3 Város 29 13,9 60 74,1 54 94,7 Nem 14 6,8 3 3,7 O 0,0 O Összesen 208 100,0 81 100,0 57 100,0 4 III. TABLA Vaamey terüeten az au,cuu:nufi U'\1IJ(f?n"r-d,rU etéró iskodk % N % 75,0 189 54,0 25,0 144 41,2 0,0 17 4,8 100,0 350 100,0 Á taános iskoa Középfokú intézmény Városi iskoa N'\,"Yétszámú iskoa Közepes étszámú iskoa Kisétszámú iskoa Összes iskoa 293 57 144 57 81 208 Az átaános gyakorattó etérést (119) tantárgyi rendszert érintő va:oz\:a[asr iskoaszerkezetet aakította át Etérő iskoa 171 44 Adott típusba tartozó iskoák %-ában 77,2 82,6 45,5 82,7 az IV. TÁBLA.Az átaános gyakorattá (%) Iskoaszerkezet Tanórarendszer rendszer Átaános iskoa (N=293) 3,5 15,8 36,2 7,2 13,0 43,9 59,6 intéz- Város (N=144) 9,7 22,2 58,3 66,0 Község (N=189) O 22,8 33,9 (N=350) A küönfée tantervi variánsok na!!vocid mint az átaános ~"-'J<iLU<LU,
o SZERKEZETI, SZERVEZÉSI ÉS TANTERVI VÁ.LTOzAsOK az a etérő iskoaszerkezetet. Ezek az, a középfokú a követik. meg az átaános iskoákban 9. és O. UMd"'U'~ esetében gimnáziumi képzés nyocosztáyos vátozatai. A szerkezeti átaakuás másik típusa vota(éppen nem hoz bár ehet()sé,gét Több átaános iskoa és középfokú szervezetieg integrá zépiskoai vagy átaános iskoai osztáyokat, így készítve dő a tényeges szerkezetvátást. A vizsgát időszakban szerkezetet érintő vátozásró számot be öt átaános iskoa és középfokú intézményt, mind városiak. Tanórarendszer Az átaános gyakorattó tanórarendszerre a mintába kerüt iskoák taákozhatunk. Az iskoák 7,7%-a az órák hosszának vátoztatásáva, 13,4%-a pedig az órák tömbösítéséve követ aternatív megodást. A 45 perctő etérő időtartamú órák nagyobb arányban fordunak eő a magas tanuó étszámú (14,0%), városi (12,5%) és átaános iskoákban (8,5%). 45 percné rövidebb órákat szerveznek idegen nyevbő (10), természettudományos és művészeti tárgyak esetében (6-6), vaamint matematikai és anyanyevi képzés során (4-4). Ezen átaános iskoák többsége az Értékközvetítő és Képességfejesztő Program (aternatív tanterv, ÉKP) szerint működik. 45 percné hosszabb órák csak evétve - egy-egy iskoáná- fordunak eő. Az órák "tömbösítésére" nagyobb arányban (13,4%) a városi (22,2%) magas tanuóétszámú (22,8%) és középfokú képzést foytató (15,8%) iskoákban kerü sor. A tömbösítés az aábbi tantárgyak, művetségterüetek óráira terjed kit (V. tába). V. TÁ.BLA A "tömbösítés " gyakorisdga Testneveés Anyanyev Idegen nyeivek Matematika Iskoák száma Tömbösítést jező iskoák %-ában (N=47) 26 55,3 17 36,2 13 27,6 II 23,4 T djes minta %-ában (N=350) 7,4 4,8 3,7 3,1 Mint átjuk, az anyanyevi órák "tömbösítésére" kizáróag átaános iskoákban kerü sor, a középfokú intézményekben eggyakrabban az idegen nyevek óráit "tömbösítik". t Ha a tanítási ódk hossza nem 45 perc, ietve ha egy napon a küönböw tantárgyak órái nem vátakozva követik egymást. :\: Hagyományosan dupa6rás tamárgyamak vettük a technikát és a rajmt. Kimutatásunkban így ezek nem szerepenek.
408 HAZAI KÖRKÉP Az idézett tantárgyak órái - a testneveést kivéve - egész évben "tömbösítve" vannak beépítve az órarendbe. A testneveés "tömbösítésére" az iskoák egy részében enné rövidebb idótartamig - fééven át (4), esetenként (8) - kerü sor. Tantárgyi rendszer, tantervi vátozások Az iskoákban zajó vátozások egyik egfőbb színtere a tantárgyaké, oykor a tantárgyi rendszer. A jezett időszakban az iskoák 34,O%-a kisebb vagy nagyobb mértékben etért az 1978-as tantervben - és annak korrigát vátozatában - megjeöt tantárgyi struktúrátó, bizonyos tárgyakná a tantervi programoktó. Az átaános gyakorattó etérő tantárgyi rendszert, ietve tantervi programokat követő iskoák megoszását mutatjuk (VI. tába). VI. TÁBLA Atadnostó etérő tantdrgyi rendszert, i tantervi programokat követő iskodk N % Tejes minta (N=350) 119 34,0 Átaános iskoa (N =293) 100 34,1 Középfokú intézmény (N=57) 19 33,3 Városi iskoa (N = 144) 79 54,2 Községi iskoa (N=189) 40 21,2 Nagyétszámú iskoa (N=57) 35 61,4 Közepes étszámú iskoa (N=81) 40 49,4 Kisétszámú iskoa (N=209) 43 22,1 A tábázatbó kitűnik, hogy a jezett időszakban a városi iskoák többsége a tantervi vátoztatások időszakát éhe. A tantárgyi rendszer egészét érintő módosítást 21 átaános iskoaa mintába bekerüt átaános iskoák 7,20/0-a; a vátoztatást végrehajtó átaános iskoák 21,O%-aeszközöt. Ezen iskoák az Értékközvetít6 és Képességfejesztő Program (ÉKP) tantárgyi rendszerére tértek át, ezt követik femenő rendszerben. A 21 iskoa közü 17 városi magas vagy közepes étszámú, 4 községi iskoa. Néhány iskoában kompex vagy integrát tantárgyként a VII. tábában fesorotak jeentek meg. Néhány iskoában több, hagyományos tárgy tantervi programja módosut. így épüt be több átaános iskoában (9) a technika ismeretanyagába 5-8. osztáyokban a háztartási ietve a számítástechnikai ismeretek köre, a testneveésébe pedig a néptánc (3). A testneveés oktatása további 3 átaános iskoában az Aternatív testneveési program szerint foyik 1-8. osztáyokban. Egy átaános iskoa a matematikai képzésbe bevonta aszámítógépet, TOAM-oktatást vaósít meg az -8. évfoyamokon. A középfokú intézmények közü 3 a bioógia, egy-egy pedig a fiúka és a matematika oktatása során tér e az 1978-as tanterv programjátó. A fent emített tantervi programjaiban megfigyehetó vátozásokná kiterjedtebb átaakuási foyamat az átaános iskoai anyanyevi I<'"""pc,-",, A hagyományostó etérést átaános iskoiák 480/0-ának - és így a mintában átaános iskoák 16,40/0-a - két aternatív terjedésének ehetünk tanúí. Az a Kommuni!cciós (NYIIé), a másik Tonainé heurisztikus írás-ovasástanításé. Utóbbi a régió átaános ""-U""'.1\. ában az eőző az iskoák 13,3%-ában hasznáatos.
c> SZERKEZETI, SZERVEZÉSI ÉS TANTERVI VÁLTOZÁSOK 409 VII. TABLA Kompex vagy integrdit tdrgyakat tanitó iskodk szdma Átaános iskoa Játék és mese, -2. (a technika és környezetismeret anyagának integráása magyar nyev és irodaomban) Mese és vaóság, 3. (az eőbb emített művetségterüetek anyagát öei fe) Környezetismeret a magyar nyev és irodaomban, -3. Ének-zene-rajz (asótagozat) Környezetesztétikai és vizuáis neveés (technika, rajz) Kompex művészeti neveés programja erdei iskoai formációban, 5. Történeem-ének-zene-rajz Középfokú intézmények Ember és környezet Integrát társadaomtudomány (kíséreti program) Iskoák száma A tantárgyi és tantervi vátozások újabb csoportját azok akotják, ameyek révén új, vagy eddig nem oktatott ismeretkörök "tantárgyiasunak". A számítástechnikai ismereteknek önáó (köteező) tárgyként oktatásáró számot be az iskoák 6,5%-a - az átaános iskoák 5,8%-a, a középfokú intézmények 1O,5%-a -; az informatika tárgy oktatásáró pedig 10 átaános iskoa. Érdekes, hogy az informatikát egyeőre csak asó tagozaton, számítástechnikát pedig kizáróag feső tagozaton tanítanak. Újként regisztráhattuk átaános iskoákban az esztétika (2), a néprajz (2), a kutúrtörténet (1), a környezetkutúra (1), és a kommunikáció és iemtan (1), egy középfokú intézményben pedig a tanuásmódszertan tantárgyakat (VIII. tába). VIII. TABLA A tantdrgyi rendszert, ietve a tantervi programokat érintő vdtozdsok (meyik iskoafokozatra terjed ki a vdtozds) 4 3 3 Tantárgyi rendszer egészét érintő vátozás -ÉKP Tantárgyi rendszer m6dosuását eredményező vátozás - Kompex v. integrát tantárgyak = Játék és mese = Mese és vaóság = Kompex művészeti neveés = Környezetesztétika és vizuáis neveés = Történeem-ének-zene-rajz = Integrát társadaomtudomány = Ember és környezet Átaános iskoa Középfokú intézmény././
410 HAZAI KÖRKÉP prc,gram):!t érintő Átaános iskoa -Technika = számítástechnika = háztartási ismeretek - Testnevdés = aternatív program = néptánc - Matematika = számítógéppe segített TOAM-oktatás - Bioógia - Fizika Osztáyrendszer Az iskoákban zajó vátozások másik fontos színtere az osztáyrendszer. Az órák szervezésében az átaános gyakorattó etérő, az oszráykeretet febontó szervezeti megodásti akamazó iskoák aránya 44,9% (IX. tába). IX. TAsLi, Osztdykeretet fo/bontó iskoák Tejes minta (N=350) Átaános iskoa (N=293) Középfokú intézmény (N=57) Városi iskoa (N=144) Községi iskoa (N=189) Nagyétszámú iskoa (N=57) étsz.imú iskoa (N=81) iskoa (N=208) N 157 124 33 88 60 33 54 70 % 44,9 57,9 61,1 31,7 57,9 33,7 megojuaiok akamazása az ádagná tanuóétszárnú városi Az aábbi három utat követik: 1" Ide au sorotuk, amikor nem az éetkor,hanem az dedódés, stb. szervewdnek egy vagy több oszwy csoportok, a csopottok stb. képesség, eőképzettség, haadási ütem, ércsoponokba. Iyenek ehetnek az ún. nívó-
SZERKEZETI, SZERVEZÉSI ÉS TANTERVI VALTOZ.(SOK 411 X. TARtA Az 052:tá.vkert'tet»u'fhnntn szervezeti nu "",'fujwip tn"7b'1r''')~'f száma Az adott kisebb csopor tokra bontása de küönböző tanuókbó á 87 70 20,0 bó akotott csoport tanuók 12 7,6 Az os 7.t:1vk:er,~tr,!)1 etérő, eggy:.kradijan eőforduó szervezeti keret az enné aacsonyabb Ezze a,c;cvu~t:.:!!e a nem kisétszámú éinek. A másik két megodási módot a nagy vagy közepes tanuó!étszámú iskoák váasztják, az aábbi tantárgyak, múvetségterüetek tanításához (XI. XI. TABLA A IPC'O'II,'t?c1f:WJn'n artunza2-:ott S7.fTJ,I?:z.en minta %-ában (N=350) Ef évfoyamra, de osztá- Etérő évfoyamra járó tanuókbó yo ba járó tanujókbó akotott csopott 2Jkotott csoport N % N % Idegen nyevek 70 20,0 12 Matematika 54 15,4 42 12,0 Testneveés 15 7 2,0 Természettudományok 11 3,1 7 2,0 Technika 7 2,0 5 1,4 Informatika 6 1,7 Művészetek 4 1,1 7 2,0 meg a intézméaz a természet-o és társadaomtudományi (12,3%, 8,8%) vaamint az informatika (7,0%) tantárgyak esetében. Átaános iskoákban erre az idegennyevi (18,8%) és a matematikai (13,6%) képzés meett az anyanyev oktatásáná (12,6%) kerü sor. Ahdyi dhul'i.:>uk várható tendenciái Mint ahogy a bevezetőben emítettük, vizsgáatunk igyekezett számba venni az iskoák áta tervezett vátoztatások körét is. A mintába bekerütek 64,80/0-a (227) a közejövőben kíván vátoztatást bevezetni. A vátoztatást tervező iskoák az átagná nagyobb arányban kerünek
412 HAZAI KÖRKÉP <::> ki a nagy és közepes tanuóétszámú (86,0%, 72,8%) városi (78,5%) és középfokú képzést foytató intézmények körébő. Figyeemre métó a községi (55,6%), kisétszámú (56,3%), átaános iskoák (63,8%) erre irányuó törekvése is (XII. tába). XII. TÁBLA. Az egyes terüeteken vdtozdst tervező iskodk megos:ddsa, Átaános iskoa (N=293) Középfokú intézmény (N=57) Városi iskoa (N=144) Községi iskoa (N=189) Nagyétszámú iskoa (N=57) Közepes étszámú iskoa (N=81) Kisétszámú iskoa (N=208) Iskoák száma Adott típusba tartozó iskoák %-ában 187 63,8 40 70,2 113 78,5 105 55,6 49 86,0 59 72,8 117 A vátoztatások fő cépontja a tantárgyi rendszer és az iskoaszerkezet. Míg az e16ző terüeten ezen iskoák több mint 3/4 része (77,5%), az utóbbin csaknem a fee kíván vátoztatást bevezetni (XHI. XIII. TÁBLA Az egyes terüeteken vdtozdst tervező iskodk megoszdsa, I Iskoák száma 112 Vátoztatást tervező iskoák %-ában 77,5 ~ n~ Tanórarendszer 37 16,3 A középfokú intézmények esősorban a kiaakut szerkezetükön (87,5%), az átaános iskoák pedig a rendszerükön kívánnak vátoztatni. A intézmények és az átaános iskoák körében is háttérbe szoru a tanórarendszer átaakítására törekvés 1 XN. TÁBLA Az egyes megoszdsa, III Iskoaszerkezet Tantárgyi rendszer T anóra'endszer N % 178 153 71 34 81,8 38,0 18,2 heyi az átaános gyakorattó etérő iskoaszerkezeti HH:jé;UIU<I!;U- 'UIH1<Ka és tantervi :Z iskoák önáóan UU.''.ULdK-C
SZERKEZETI, SZERVEZfsI ÉS TANTERVI V ALTOzASOK 413 átvették.-. hiszen az erre eárunak errő az aábbi adatok xv. 'rábla szintű va,w;uürm U'''W'''i UUJ~U11"" ki N 70 56 % ietve a tantervi másik három terüeten XVI. TÁBLA szintű vdtoztatdsok vau!j:z,iju T amárgyi rendszer Tanórarendszer Iskoaszerkezet I Iskoiák száma Az önáó kidogo- száma Átvétet akamazást váasztó k %- zók ában (N=70) (N=56) 38 54,3 40 71,4 9 i2,8 6 10,7 22,8 2 6 5 8,9 A kn7n,nnt s;,ab!á1)toz,ás~ban bekövetkedöntő ágenseivé az iskoák az átaános gyakorattó Ht;>TUmISOKés tantervi vátozatok jeennek meg. Az és tervezett gyakorisága azt jezi, hogy az átaaes,ebtjen a tantárgyi rendszeren beü zajik, és ez a terüet vaószítartós színtere hiszen az iskoaszerkezeti módosuások minden,uj>lhim'',',t: a tantervi-tartami átaakuás hordozói is esznek. Az aternatív megodásokat képviseő iskoák - érthetően - esősorban a városi, magas vagy közepes tanuó étszámú iskoákb6! kerünek ki, ugyanakkor a községi iskoák is egyre inkább fesorakoznak. A vizsgáati tapasztaatok szerint az iskoák vátoztatás iránti érzékenysége és aktivitása számtaan új, a hagyományos gyakoratot meghaadó tartami és szervezeti megodást hoz feszínre, fejeszt tovább. Anndsi Ferenc