Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító és Óvónőképző Kar Távcsővégen az egészséges életmódra nevelés múltja, jelene és fejlesztésének jövőképe a budaörsi Százszorszép Bölcsődében Témavezető: Mészárosné Dr. Darvay Sarolta Főiskola Docens Szerző: Hamza Margit Csecsemő és Kisgyermeknevelő BA szak Budapest 2014
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ÉS TÉMAVÁLASZTÁSOM INDOKLÁSA 4 2. VISSZATEKINTÉS A BUDAÖRSI BÖLCSŐDÉK TÖRTÉNETÉRE 8 3. ALAPFOGALMAK ÉS DEFINÍCIÓK AZ EGÉSZSÉGRŐL 13 3.1. Az egészséges életmód három pillére 13 3.2. Az egészség fogalma 13 3.3. Az egészség dimenziói 14 4. ALAPFOGALMAK AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSRŐL 15 4.1. Az egészségnevelés fogalma 15 4.2. Az egészségnevelés célja 15 4.3. Az egészség nevelés feladata 15 5. EGÉSZSÉGNEVELÉS SZEREPE, LEHETŐSÉGEI A SZÁZSZORSZÉP BÖLCSŐDÉBEN 16 5.1. Egészséges táplálkozás 18 5. 1. 1. Élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás - egészségügyi ajánlás 24 5.2. Higiénés nevelés 25 5.3. Mozgás, játékos testmozgás 28 5.4. Somadrin terápia a bölcsődében 33 5.5. Levegőztetés 34 5.6. Pihenés, levegőn való altatás 36 5.7. Egészséges lélek 37 6. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD NÉPSZERŰSÍTÉSE 38 6.1. Egészségdélután a Százszorszép Bölcsődében 38 6.2. Elsősegélynyújtás 39 7. JÖVŐKÉPÜNK 40 8. KÉRDŐÍV VIZSGÁLAT 41 8.1. Hipotézis 41 8.2. Vizsgálat során alkalmazott módszer 41 8.3. Kérdőív kiértékelése, válaszok az általam felállított hipotézisekre 42 8.4. Összegzés 67 9. ZÁRSZÓ 69 2
10. FELHASZNÁLT IRODALOM 73 11. FELHASZNÁLT WEBLAPOK 74 12. MELLÉKLETEK 74 3
Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében. Rudolf Steiner 1. BEVEZETÉS ÉS TÉMAVÁLASZTÁSOM INDOKLÁSA Napjainkban nagy hangsúly fektetődik az egészséges életmódra, az egészség nevelésére és fejlesztésére is, mindezt érdemes ebben a felgyorsult világban folyamatosan tudatosítani is magunkban. Fontos szerepet vállalnak mindebben az oktatási- és egészségügyi intézmények, és maguk a családok is. A nevelői és a szülői minta követendő példa a gyermekek számára. Úgy tudunk hitelesek lenni, ha mi magunk is egészségesen igyekszünk élni, rendszert és keretet biztosítunk a kisgyermekek részére, ami az egyik legfontosabb dolog az egészséges személyiség kialakulásához. Halljuk és olvassuk az egészségtudatosságot szinte minden honnan: sajtótermékekből, könyvekből, reklámokból, rádiót hallgatva vagy éppen televíziót nézve. Évekkel ezelőtt az egészséges életmódot a gyermekek számára a jó levegő biztosítása, a folyamatos testmozgás, és az életkornak megfelelő táplálékbevitel jelentette. Manapság ez a kérdéskör jóval összetettebb és nehézkesebb is: hiszen jó levegőt sem mindenhol találunk már, főként a nagyvárosokban okoz ez gondot, illetve az élelmiszerek skálája is szélesedett, olykor nehéz kiválasztani azt, ami valóban minőségi és szervezetünk számára megfelelő tápanyagokat tartalmaz. Szakdolgozatom témájául az egészségtudatosságot, az egészséges életmódra nevelést választottam és kérdésekre kerestem a választ: Miként valósul meg az egészségmegőrzés, az egészséges életmódra történő nevelés és fejlesztés a bölcsődékben? Mi az, amit itt egy kisgyermek, a kisgyermeknevelőkkel és saját szüleikkel, családtagjaikkal is együttműködve indulásként a további életükre megkap és megkaphat? A célom, hogy konkrét betekintést is nyújtsak, mindehhez saját munkahelyem környezetét vettem alapul, mely a budaörsi lakótelepen lévő, Lévai 4
utcai Százszorszép Bölcsőde, ahol 1986 óta dolgozom kisgyermeknevelőként. Tapasztalom, látom és érzem a bölcsődei gondozás fejlődését és megújulását, így ezen a területen az újítások fontosságát és hasznosságát, igyekszem megosztani. A szakdolgozatomat úgy építettem fel, hogy legelőször a budaörsi bölcsődék történetébe mutassak betekintést a kezdetektől indulóan, a jelen állapotig, majd a jövőképig, az előttünk álló lehetőségek megfogalmazásáig eljutva: kitekintve a múlt és jelen hasonlóságára és különbségére. Bemutatom életképekkel, hogy a Budaörsi Százszorszép Bölcsőde az utóbbi években milyen bővítéseken és fejlesztéseken ment át, melyért a helyi lakosság, a szülők is nagyon hálásak. Sorra veszem az egészséges életmód három pillérét, hangsúlyt fektetve a helyes táplálkozásra, testmozgásra és lelki egészségre. Ezt követően megmutatom, hogy egy kisgyermeknek három éves koráig mire is van szüksége fejlődése tekintetében. Miként valósul meg mindez a bölcsődében, a saját munkahelyemen, és hogyan milyen hatásos módszerekkel neveljük egészséges életmódra a kisgyermekeket, hogyan támogassuk, segítsük szüleiket ebben a témakörben, hogy valóban követendő példák lehessenek gyermekeik számára. Megmutatva az egészséges étkeztetést mintaétrend bemutatásával, a mozgási lehetőségek széles skáláját, és egy napirendi mintát is, mely tükrözi, miként telnek a kisgyermekek napjai bölcsődénkben. Szagdolgozatom témaválasztása során hipotézist állítottam fel. Évről évre egyre többen azt érezzük, hogy felgyorsul minden körülöttünk. A többség családot szeretne, melynek része a kisgyermekek nevelése is. Feltettem tehát a kérdést: Ebben a tempós, stresszes világban, ahol a szülőknek egyszerre több helyen is meg kell felelniük (pl. munkahelyükön, tanulásaik során, otthonteremtésben stb.): Vajon miként tudják a kisgyermekeiknek a legjobbat megadni? Mindezt annak érdekében, hogy gyermekük korának megfelelően a fejlődésükhöz szükséges egészséges táplálékot, folyadékot, vitaminokat rendszeresen biztosítsák, a szükséges mozgásigényüket kielégítsék, továbbá testileg és lelkileg figyelemmel kísérjék őket, és ha szükséges segítséget kérjenek. Ezzel biztosítva azt, hogy kiegyensúlyozott, boldog és egészséges gyermekük, gyermekeik és később felnőttek lehessenek. Mindez mennyire fontos számukra? A szülők gyermekeiknél miként alkalmazzák, mennyire tudják beépíteni a mindennapokba? 5
Úgy érzem, hogy a szülők évről évre elfoglaltabbak, egyre többeknél tapasztaljuk, hogy szinte megfelelési kényszerben vannak. Sokat dolgoznak, a munkahelymegőrzésük végett is, sokan munka mellett még tanulnak és képzik magukat, ugyanakkor egy rendezett otthont szükséges fent tartaniuk, és egy rendszert is meg kell alkotniuk. Azt gondolom, hogy egy jó rendszert, folyamatos rendszerességet nehéz a szülőknek megvalósítani, hiszen van, aki tanulja első gyermekénél vagy a második megérkezésénél, próbálja kialakítani, hogy mi jó a kisgyermekének, és mi jó saját maguknak is, igyekeznek a középutat megtalálni. Akkor lehet igazán boldog egy család, ha mindenki jól érzi magát: testileg és lelkileg is, fontos a tudatosság. A vizsgálat során, az önkitöltős kérdőíves módszert választottam, és a megkérdezést a budaörsi Százszorszép Bölcsődébe járó kisgyermekek szülei között végeztem el 2013. novemberében. A kitöltésénél a szülők nagyon segítőkészek voltak, valamint hozzájárultak a gyerekek fotózásához is. A bölcsődébe lépéskor minden kisgyermek szüleivel egy megállapodást íratunk alá, mely tartalmazza, hogy fotózhatjuk gyermekét, ezt a megállapodást a gyermek adatlapjai között tartjuk. (ld. 1. sz. melléklet). A kérdőív elkészítésénél és a 25 kérdés feltevésénél azt feltételeztem, hogy többségében olyan válaszok fognak érkezni, mely szerint a szülők fontosnak tartják az egészséges életmódra törekvést. A mozgás tekintetében is igyekeznek példát mutatni kisgyermeküknek, de többségük rendszeresen még sem sportol, mert nincs elég szabad ideje rá, vagy az étkezést illetően úgy vélik, körültekintően vásárolnak: nézik a minőséget, de ugyanakkor a többség viszont a fogyasztói ár alapján hozza meg a döntését, vagy az idő szűke miatt gyorsan elkészíthető, elérhető ételeket fogyasztanak, és gyermeküknek is megveszik a könnyen elérhető, palackozott cukros üdítőket. A kérdőívek kiértékelése, véleményezések összegzése mellett, a jelen igazolásait és a jövőkép felvázolását szeretném még megmutatni, mert mindig van honnan, hová fejlődni, és a konklúziót érdemes levonni. Többségében a bölcsődék is akkor tudnak az igényeknek a legjobban megfelelni, ha hozzájutnak olyan tőkéhez, melyet további ötleteik megvalósítására, fejlesztésekre és képzésekre tudnak fordítani. 6
A budaörsi Százszorszép Bölcsőde előnye, hogy amikor megépült a hetvenes években is modernnek számított, és most is az, egy lakótelepi közösség része, nagyon sok kisgyermek innen cseperedett fel. Vannak olyan szülők, akik szintén ide jártak annak idején. A bölcsőde igyekszik lépést tartani, minden téren fejlődést mutatni, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmód közvetítésére, annak fejlesztésére és példát mutatva az egészséges nevelésben, étkeztetésben is. Rendszeresen fejleszti és oktatja a nevelőket, gondozónőket, megfelelő gyermekorvost biztosít, több fórumon keresztül kapcsolatot ápol a szülőkkel. A kisgyermekek számára a család védőszárnya alól időszakosan kikerülve biztos helyet, érzelmi biztonságot nyújtó, környezetet igyekszik adni, napirendet, stabilitást, új ismereteket csempészve életükbe. A cél - és amiben hiszünk, mi kisgyermeknevelők -, hogy a bölcsődébe járó kisgyermekeknél (illetve ezen életkorban) fontos elkezdeni a példamutató egészséges táplálkozásra nevelést, a mozgásra fejlesztést, a megfelelő higiéniás szokások elsajátítását és betartását, hogy minden gyermekből aktív és egészségtudatos felnőtt váljék. Mindezt a dolgozatomban, szélesebb körben is kifejtem és megmutatom. 7
2. VISSZATEKINTÉS A BUDAÖRSI BÖLCSŐDÉK TÖRTÉNETÉRE Budaörsön mindig nagy gondot fordítottak a kisgyermekekre, már az 1800-as évek végén (1877-től) működött két óvodai csoport a településen, de bölcsőde még ez idő tájt nem volt. A visszatekintésben segítségemre szolgált a hat évvel ezelőtt megjelentetett, múltat és jelent is felidéző budaörsi bölcsődék történetéről szóló szép kivitelezésű, tartalmilag és logikailag nagyon jól felépített, fotókkal teli kiadvány. Az első bölcsőde a településen 1950-ben létesült (az első magyar bölcsőde Pesten nyitott 1852. április 21-én a Kalap (ma már Irányi utcában)). Tehát majdnem 100 évvel később indult a bölcsődei élet Budaörsön. A Szabadság út és Marx Károly, ma Károly király utca sarkán lévő épületben, amely korábban szatócs üzlet és kocsma volt. Kezdetben csak 40 férőhelyes, három csoport működtetésével: csecsemő-, tipegő csoport, nagycsoport. A csecsemőcsoportba két-három hónapos kicsik is megtalálhatóak voltak, mivel ekkor még a szülési szabadság is igen rövid volt. (Vokony és Dr. Csapó, 2008. 15. o.). A budaörsi, akkori Ó faluban az Uzsoki köz 60. szám alatt is megnyílt egy bölcsőde 1951-ben, (1. sz. kép) ez a KEFÉM és ISG üzemi bölcsődéje és óvodája volt. Az új létesítmény megfelelt az akkori elvárásoknak. 1. sz. kép: 2. számú Uzsoki Bölcsőde 1966-ban a Budaörsi Tanács Végrehajtó Bizottsága fennhatósága alá került, az óvodai rész megszűnt és 35 férőhelyes bölcsődeként két csoporttal csecsemő-kisded, és nagycsoporttal üzemelt tovább. 8
Eleinte nagy volt a fluktuáció, csak azok maradtak a pályán, akik igazán elhívatottak voltak a szakma iránt. Abban az időben mindenki szakképzetlenül kezdte a pályát, munka mellett szerezték meg képesítésüket. Az akkori viszonyok, mai szemmel nézve, eléggé elmaradottak voltak, a fűtést is cserépkályhákkal oldották meg. A takarítónő korán reggel ment dolgozni, a fűtő feladatát is ellátva, hogy reggel kellemes meleg várja a korán érkező gyerekeket. Volt, hogy a hideg miatt, csak egy-egy csoportot tudtak kifűteni, így összevontan voltak a gyerekek, sajnos, ezáltal kevés teret biztosítva számukra. Az akkori intézmény a bölcsődevezetőből, négy gondozónő, szakács, egy kézilány, takarító és később a fűtő-karbantartóból állt. Ekkor még a szülők is meztelenül adták be a kicsiket a gondozónőknek és viszont ők is így adták ki, az átadó a folyóson volt. Már ekkor is jó idő esetén a kicsiket szabadban altatták, téli időszakban kvarcolták őket, nyáron kint fürdették az udvaron. Nem volt könnyű dolga a gondozónőknek, mert 35 férőhelyre, sokszor 55 kisgyermek is fel lett véve. Abban az időben már fél hattól fogadták a gyermekeket. Amíg nem volt Gyes, sok volt a csecsemő, akiket már négyhónapos kortól felvettek a bölcsődébe. A védőnői szerep, megfelelő orvosi ellátás már ekkor is fontos volt. Szerény körülmények között is, de a legjobbat kívánták megadni az itt dolgozók a kisgyermeknek. (Vokony és Dr. Csapó, 2008. 31-32 o.). A főzés, sparhelten történt, a szakácsnőnek a kézilány segített, akinek feladata volt a bevásárlás is, kiskocsival húzta az élelmiszert a közeli kisboltból. Az ételt táblás jéggel hűtötték, melyet a helyi hentes biztosított. Ekkor a reggeli többségében vajas kenyér volt, kis felvágottal és tejes itallal, a kisebbek tápszert kaptak. A tízórai általában reszelt alma volt keksszel, piskótával, az ebéd pedig többségében főzelékféle, passzírozott ételek valamilyen feltéttel. Az uzsonna a kicsiknek rizsnyákos főzet, a nagyobbaknak mézes vagy lekváros kenyér. A sparheltet később kétpalackos gáztűzhely váltotta fel. Kezdetben kézzel mostak teknőben, a ruhákat téli időszakban a padláson, jó idő esetén a kertben, a napon szárították, 1963-tól már volt mosógép is. (Vokony és Dr. Csapó, 2008. 16. o.). Későbbiekben a bölcsődét bővítették, teraszt is építettek hozzá. Ezt a lehetőséget kihasználva jó idő esetén a gyermekek étkeztetése is a teraszon történt. (2. sz. kép). 9
2. sz. kép: Gyermekek étkeztetése a teraszon Szülőkkel együttműködve olyanra is volt példa az 1960-as 1970-es években, budaörsi bölcsőde esetében, hogy az udvarra gyümölcsfát, gyümölcsbokrot ültettek, majd a terméseket szüretelték (szilva, őszibarack, meggy, cseresznye) befőzések voltak és az eltett gyümölcsöt télen fogyasztották a gyermekek. Ez idő tájt a társadalmi munka népszerű volt: a szülők kerítést, hintát, csoportszobákat festettek, új homokozót létesítettek, szükség volt erre a szűkös keretek miatt. Összetartás volt, mint egy nagycsaládnál. (Vokony és Dr. Csapó, 2008. 32. o.). Az átalakítások ellenére az épületek elavultak voltak, szükségessé vált egy új bölcsőde építése, amit a lakosság növekedése is indokolttá tett. Az akkori vezető és a Városi Önkormányzat kezdeményezésére, 2002. májusában kezdődött az építkezés a Dózsa György utcában, és abban az évben, augusztusban átadásra is került. A földszintes pavilonos elrendezésű épületben három, egyenként 20 gyermek gondozására alkalmas csoportot alakítottak ki. A bölcsődét körbekerített füves játszókert övezi, mai követelményeknek minden szempontból megfelelő. Innen átkanyarodva, pár gondolatig szeretném bemutatni munkahelyemet, és az itt tapasztaltakat az egészséges életmód fejlődését, fejlesztését is, amilyen szemmel én megéltem, látom, hogy honnan hová tartunk. 10
1986-ban kerültem a lakótelepi bölcsődébe, ebben az évben avatták várossá Budaörsöt. A budaörsi lakótelep építése 1970-ben kezdődött, az első lakásokat 1975-ben adták át, a beköltözők többsége fiatal házas volt. Szükség volt egy bölcsődére, mely már a harmadik volt Budaörsön, amit a lakótelepen, a Lévai utca 35. szám alatt adtak át 1977. augusztus 20-án: 60 férőhelyes volt, 97 gyermeket vettek fel (ma már 120 férőhelyes) három csoporttal működött akkor (ma már öt csoporttal plusz egy játszó csoporttal működik). Nagyon korszerűnek számított már akkor is, nagy tér a gyerekeknek: udvar, terasz. Akkoriban még a gyermekeket szintén meztelenül adták be a szülők az átadórésznél, és a gondozónők öltöztették őket fel egyenruhába (ma saját ruhában váltóruhát is hozva érkeznek a gyerekek), a bölcsődébe 6 hónapos kortól jöhettek a picik. A gyermekek ellátását egységenként, 4 gondozónő 1 technikai dolgozó látta el. A szakácsnő mellett 2 konyhalány segédkezett, volt egy karbantartó, valamint egy gazdasági ügyintéző a vezetőnő mellett (jelenleg 40 fő a dolgozók száma). Ekkor még bölcsődei egyenruhák, textilpelenkák voltak, ezeket a bölcsőde napközben mosta forgótárcsás mosógépben, ennek feladatát, saját mosónő és egyben vasalónő látta el, s mikor ideje engedte, megvarrta a gyermekek elszakadt ruháit. Sok segítséget kapott a bölcsőde egyéb helyi vállalatoktól, így a kevésből is, de jutott mindenre. (Vokony és Dr. Csapó, 2008. 57. o.). Az 1980-1995 közötti időszakban nagyon sok képzett gondozónő hagyta el a pályát az alacsony bérezés végett, ami nehezítette azt, hogy mindig újakat kellett felvenni és megfelelően tanítani, oktatni őket. Közben nem mindig volt kihasznált a bölcsőde, 1990-es években a kihasználtság 50%-os. A bezárás fenyegette az intézményt, ezért egyéb bevételekhez kellett folyamodni, hogy a fennmaradás megmaradhasson, pl. napközbeni gyermekfelügyelet, vendégebéd elvitel. A Városi Önkormányzat segítségével az intézmény átvészelte ezt a nehéz időszakot. A 2000. évtől kezdődően jobb anyagi körülmények adódtak, évente komolyabbnál komolyabb felújítások kezdődhettek meg (tetőjavítás, világítás és fűtés korszerűsítése, fürdőszobák felújítása, külső burkolatok, nyílászárók cseréje, az épület külső színezése stb.) 2004-ben, az épületet bővítették 20 férőhellyel, megszűnt az Uzsoki Bölcsőde, az ottani gyermekek, és a dolgozók itt lettek elhelyezve, a bölcsődei új szárnyban. (3. sz. kép). 11
3. sz. kép Bölcsődei új szárny 2005. év újabb változásokat hozott. A Budaörs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szociális és Egészségügyi Irodája 2005. február 1-je óta működteti az egyesített Bölcsődei Intézményeket. Két tagintézményében biztosítják a napközbeni Bölcsődei ellátást. A Dózsa György úti bölcsőde a Pitypang, a Lévai úti pedig a Százszorszép nevet választotta. 2008-ban további fejlesztésekre volt szükség a Százszorszép Bölcsődében férőhelyhiány miatt. A bölcsőde ismét bővült egy csoporttal és egy játszó csoporttal, így jelenleg öt csoporttal működik. Intézményünk 120 kisgyermeket tud fogadni. Az új épületszárnyban lett kialakítva a só szoba és a torna szobánk. 2011. őszétől ismét 80 férőhellyel bővült a budaörsi Pitypang Bölcsőde. Erre rendkívül nagy igény volt, hiszen sok kisgyermekes család él itt. KMOP pályázaton való sikeres részvétellel, valamint önkormányzati forrásból, kezdődött el az építkezés. A beruházás révén az intézmény különleges nevelési igényű gyermekek fogadására is alkalmas lett. Hang és fényterápiás szoba, vízi terápiás medence, só szoba, fedett játszó és egy jól felszerelt tornaterem is készült a kicsik örömére. Uniós elvárásnak megfelelően az épület akadálymentes. Megújult a konyha, 250 adag étel főzésére van jelenleg lehetőség. A háztartási gépek helyett ipari gépeket helyeztek üzembe a felújításkor. A bővítés során a bölcsőde 140 gyermeket tud fogadni. Budaörs folyamatos fejlesztéseket hajtott végre a bölcsődei bővítések területén, a családok igényeihez igazodó magas színvonalú és sokszínű szolgáltatással. Ezáltal hosszú távon is megoldott a bölcsődei ellátás. (www.bolcsode-budaors.hu/fejlesztesek.html, 2013. 12. 18.). 12
Szeresd egészségedet, mert ez a jelen Védd a kisgyermeked, mert ez a jövő Őrizd szüleid egészségét, mert a múlton épül fel a jelen és a jövő! Bárczi Gusztáv 3. ALAPFOGALMAK ÉS DEFFINÍCIÓK AZ EGÉSZSÉGRŐL 3. 1. Az egészséges életmód három pillére: Hippokratész óta ismerjük, hogy az egészséges életmódnak három pillére van: 1. egészséges táplálkozás 2. rendszeres fizikai aktivitás 3. lelki egészség Amennyiben mindhárom faktorra odafigyelünk, elmondhatjuk, hogy egészséges életmódot folytatunk.(http://demo.itent.hu/diet/portal/downloads/2006_hirlev/ eletmod_hirlevel_3_2006_03_28. doc 2013. 12.14.). 3. 2. Az egészség fogalma Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO-World Health Organisation) 1946-ban született meghatározása alapján. Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya (Dr. Majoros, Lajtai, és Dr. Darvay, 2012. 19. o.). 13
3. 3. Az egészség dimenziói A biológiai egészség a szervezetünk megfelelő működését jelenti, amikor jól érezzük magunkat a testünkben, nincsenek problémáink. Helyesen táplálkozunk, megfelelő az anyagcserénk. A lelki egészség legfőképpen az önmagunkkal szembeni békének a jele, a tudatunk nyugalmát sugározza. Egy kisgyermek akkor van lelkileg rendben, ha nyugodtak a napjai, nem feszült és nem zaklatott. Megteremtjük számára a biztonságos környezetet, mesélünk neki, jó szóval szólunk hozzá, meghallgatjuk, szeretettel vesszük körül. A mentális egészség azt jelenti, hogy következetes gondolkodásra vagyunk képesek, viszont, ha mentális betegségünk van, akkor szorongunk, könnyen idegessé válunk, járhat légszomjjal és izzadással, alvási rendellenességekkel, nehezen tudó összpontosítással, fáradtsággal. A mentális egészség megőrzése történhet friss levegőn végzett sétával, rendszeres mozgással, sportolással, önmagunk törődésével. Tehát a kisgyermekek esetében nem lehet elég korán kezdeni a megfelelő mozgásigény kielégítését és a friss levegőn való tartózkodásukat. Az emocionális egészség az érzéseink megfelelő helyen való kezelését és kifejezését jelenti, ill., hogy mások érzéseit is megfelelően tudjuk fogadni és felismerni. A szociális egészség azt jelenti, hogy másokkal megfelelő kapcsolatba tudunk kerülni, jó kapcsolatokat tudunk kialakítani. A kapcsolatok kialakítása már kisgyermekkorban elkezdődik: családon belül, közösségen belül. Amikor egy kisgyermek jól érzi magát a bölcsődében, feltalálja magát, napjai mozgalmasan, derűsen telnek, akkor szociálisan is egészségesnek mondható. (www.hu.wikipedia.org/wiki/egészség 2013. 12. 18.). 14
4. ALAPFOGALMAK AZ EGÉSZSÉGNVELÉSRŐL 4. 1. Az egészségnevelés fogalma Az egészségnevelés olyan változatos, kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a közegészségének előmozdítása érdekében. WHO (www.apolastan.uw.hu/modell/ Egeszsegneveles/2323-06/alapfogalmak.htm. 2013. 10. 03.). 4.2 Az egészségnevelés célja Az egészségkulturáltság kialakítása, s ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse, megtartsa, figyeljen a betegségek megelőzésére, vagy ha beteg egészségi állapota mielőbb helyreálljon. Az egészségnevelés a személyiségre irányul, mindezzel elősegítjük a gyermek felelősségvállalását önmagáért, lehetőséget tudunk adni, hogy a bizonyítsa lelki, fizikai és szociális erejét. Fejleszteni tudjuk a döntési képességét, az önismeretét és önbecsülését, valamint az erkölcsi értékeiket és szellemi tudásukat. Az egészségnevelésnek az emberi élet első percében kell kezdődnie és a gyermekkoron, felnőttkoron át az élet végéig kell tartania. (Dr. Bombay, 1995 4. o.). 4.3 Az egészségnevelés feladata Az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányul, sokoldalú nevelőtevékenység. Ez magába foglalja az ismeretek átadását, az egészségi jártasságok, készségek, szokások kialakítását. Fontos, hogy az egyén beépítse ezeket, gondolva a személyi és környezeti higiéniára, az egészséges táplálkozás nevelésére, a mozgásigény kialakítására, mozgás és játék kapcsolatára. (www.egeszsegugy.hupont.hu/197/egeszsegmegorzes-egeszsegfejlesztesegészségnevelés, 2013. 10. 03.). 15
5. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZEREPE, LEHETŐSÉGEI A SZÁZSZORSZÉP BÖLCSŐDÉBEN Családbarát intézményünkben, az egészég megőrzésére nagy hangsúlyt fektetünk. Fontosnak tartjuk, hogy a 0-3 éves gyermekek egészséges környezetben nevelkedjenek, hiszen a bölcsőde, az egészségnevelés egyik első lehetősége az első társadalmi környezet, ahol a megfelelő vezetés, gondozói, és nevelőmunka esetén a bölcsődébe járó kisgyermekek egészségfejlesztése elkezdődik. Speciális szakemberek állnak rendelkezésünkre: gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, dietetikus, élelmezésvezető és gyermekorvos. A bölcsődei munkánk és nevelésünk során a gyermekközpontúságra, a gyermekek egészséges fejlődésére és kibontakozására törekszünk. A nevelésnek gondozásának a minősége rendkívül meghatározó, hiszen az egészségügyi szokások, egészséges életmód kialakítása, a fejlődéshez szükséges biztonságos környezet megteremtése, a szükségletek egyéni igények szerinti kielégítésének a jövőre nézve alapozó jellegük van. Az alapvető higiénés szokások kialakításának segítéséhez szükséges a testi-lelki harmónia kialakulását segítő napirend (2. sz. melléklet), ezen belül: étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőzés, játék, mozgás. Megfelelő idő biztosítása minden tevékenységre. (Péter A., 2012). A folyamatos és rugalmas napirend a nyugodt nevelés és gondozás feltételeit kívánja biztosítani, ezáltal megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot az aktivitás és az önállósodás lehetőségét, a kisgyermekek számára a megfelelő életritmus kialakítását. A gyermek biológiai és test szükségleteit a kisgyermeknevelőnek kell kielégíteni, az ő feladata, hogy biztosítsa a rábízott gyermekek aktív tevékenység és pihenés ritmikus váltakozását, várakozási idő nélkül. Ezáltal a gyermek számára az események egymáshoz kapcsolódása megszokottá válik, előre várják az ismerős tevékenységet. A napirend (ld. 2. sz. melléklet) összeállításánál, figyelembe vesszük a csoport létszámot, életkor összetételét, fejlettségét, de figyelembe vesszük az évszakok, az időjárás valamint a bölcsőde nyitva és zárva tartását is. A kisgyermeknevelők munkarendje, a gyermekek napirendje alapján készül. 16
Az egészséges életmódra nevelés területén, az intézményre elég sok feladat hárul. A kisgyermeknevelőknek fontos feladata, az optimális feltételeket biztosítani. Ezáltal a gyermekek elsajátítják a koruknak megfelelő egészségügyi szabályokat, szívesen tartózkodnak, tevékenykednek, játszanak a szabad levegőn, edzettebbek, mozgásuk összerendezettebb lesz. Az egészséges étkezési szokások kialakítása és a rendszeres testmozgás, a testi- lelki egészség, mind-mind fontos részei a gyermek fejlődésének és az egészséges életvitelre nevelésnek. (4. kép: Mi kell, ahhoz hogy egészségesek legyünk?) Egészséges táplálkozást és a plusz testmozgást közösen, a szülőkkel tudjuk megvalósítani. Az egészségkultúra az általános kulturáltság része, amit a családban kell megalapozni. (Vásárhelyi, 2008). 4. kép: Mi kell, ahhoz hogy egészségesek legyünk? 17
5.1. Egészséges táplálkozás Intézményünkben, a korszerű táplálkozás tárgyi és személyi feltételei adottak. A HCCP rendszer működtetése és folyamatos felülvizsgálata megoldott. Főzőkonyhánk 150 adagos, helyben készül a gyermekek és felnőttek normál és diétás ételeinek elkészítése. Bölcsődénkben leggyakrabban előforduló diéták: a tejfehérjementes, a tejcukormentes, tojás-allergia és a glutén- és tejmentes diéta. Dietetikus végzettségű élelmezésvezetőnk figyel arra, hogy a diéta se külalakjában, se ízében ne térjen el nagymértékben a normál táplálkozástól, mert a gyermekek ragaszkodnak a társuk által fogyasztott ételekhez is. A bölcsődés gyermekek étkeztetésében makrobiotikus ill. tisztán vegán étrendek nem szerepelhetnek. Speciális étrend (pl. szemi-vegetáriánus, lakto-ovo vegetáriánus) szigorú szakmai feltételek teljesülése mellett vezethető be, a gyermekek megfelelő fejlődése érdekében. (Balogh, Barbainé, Kovácsné, Nyitrai, Rózsa, Tolnayné és Vokony, 2012. 60. o.). Az élelmezés során a korszerű csecsemő- és kisgyermek táplálkozási elveket és a felnőtt étkeztetésre vonatkozó elveket és normatívákat vesszük figyelembe, úgy, hogy a táplálék: Mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, A higiénés követelményeknek megfelelő, Megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen. Új ételek, receptek kipróbálása, mely alkalmazkodik a gyermek egészséges életmódra nevelési programunkhoz. A gyermekeknek és a felnőtteknek külön étlap szerint főznek.(www.bolcsode-budaors.hu/elelmezes.html 2013.12.18.). A helyes táplálkozás fontos az élettani folyamatok fenntartásához. Mindenki szeretne egészségesen élni és táplálkozni felnőtt korban is, s gyermekét is ezen elvek alapján nevelni. (5. sz. kép). 18
5. sz. kép: Már a kisgyermekek is gyakorolják, a helyes táplálkozást A minap szembesültem azzal, mikor az egyik szülő azt mondta: Kényelemből, lustaságból főzünk főzeléket a gyermekeknek. Ezen egy kicsit meglepődtem, hiszen a Tv, média, az újságok, napi szinten, mind - mind, azzal foglalkoznak, hogy naponta fogyasszunk friss zöldséget, gyümölcsöt, és főzelékféléket. Ebben tudunk segítséget nyújtania a szülőknek, hiszen többször halljuk a gyermek nem kis felnőtt. Oda kell figyelnünk, s a szülőknek segítséget nyújtani, esetlegesen ötletekkel tanácsot adni, jó irányba terelni őket. A táplálkozásnak nemcsak a gyermek testi fejlődésében van szerepe, hanem az érzelmi élet, a szociális kapcsolatok alakulásában is, testünk működéséhez, fejődéséhez elengedhetetlen. Az egészség megtartásában fontos szerepet játszik, a naponta elfogyasztott ételek, italok minősége és mennyisége. Minőségi táplálkozás nélkül a lelki élet sem lehet kiegyensúlyozott. A táplálkozási szokások kialakítását már ebben a korban érdemes elkezdeni, hiszen a kicsik ilyenkor tanulják meg a helyes ételválasztást, formálódik az ízlésük, kialakul az étkezési ritmus. Ezért fontos mi magunk és gyermekeink is fogyasszunk minél többször rostban gazdag gyümölcsöt, zöldséget és gabonaféléket, melyek segítik az 19
emésztést és méregtelenítő funkciójuk is, van. Ha már kisgyermekkorban rögzülnek a jó szokások, akkor a későbbiekben, felnőttként ezt a habitust fogják folytatni, ami az egészségmegőrzést szolgálja. Az egészséges életmóddal kapcsolatos attitűd kialakulásáért legnagyobb mértékben, a gyermekkorban otthon látott pozitív szülői minta a felelős. Bölcsődénkben a napi étkezések a jól szervezett folyamatos napirend szerint történnek. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével először a csecsemők étkeznek (ölben evés-ivás). A csecsemőket a kisgyermeknevelő mindig állandó, meghatározott sorrendben gondozzák. A 2,5-3 éves gyermekek már ügyesen segédkeznek a terítésnél, szalvétát, poharat tesznek az asztalra, közben mondják, kinek hol a helye. Mindenkinek megszokott, saját helye van az asztalnál. (6. sz. kép). 6. sz. kép: Mindenkinek megszokott, saját helye van az asztalnál Minden kisgyermeknevelő a saját gyermekeinek étkezésénél felügyel. Amelyik kisgyermek elfárad az étkezésben, kisgyermeknevelője segítséget nyújt számára. A szülők az átadóban kihelyezett étlap alapján tájékozódhatnak a heti étrendről. A gyermek táplálkozási szokásait a családja alakítja. Az ételek elkészítésénél figyelembe vesszük a szülők kéréseit, pl. ha a gyermek vallása miatt, nem ehet sertéshúst, akkor más feltéttel pótoljuk. Az ételeket dietetikusunk, és élelmezésvezetőnk állítja össze, a bölcsőde vezetője és a bölcsőde orvosával 20