DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Fehér Helga KÍNA GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK HATÁSA A FEKETE-AFRIKAI ORSZÁGOK ÁRUKERESKEDELMI SPECIALIZÁCIÓJÁRA Témavezető: Dr. Majoros Pál Veszprém 2014
Vannak olyan sugárzó, olyan zseniális, olyan kedves, annyi örömet árasztó emberek, hogy ösztönösen úgy érezzük jelenlétükben, jót tesznek nekünk; akik ha belépnek egy szobába az olyan, mintha bevittek volna oda egy lámpát. HENRY WARD BEECHER Köszönetnyilvánítás Doktori disszertációm hosszas kutatómunka eredménye. Dr. Majoros Pál témavezetőm szakmai iránymutatása, tanácsai és sosem szűnő bíztatása nélkül ez a dolgozat nem születhetett volna meg. Mindig a legnagyobb köszönettel és hálával fogok tartozni Professzor Úrnak. Hálás vagyok Dr. Poór Judit kolléganőm szakmai segítségért, támogatásáért és legfőképpen azért, hogy a nehéz időkben mindig mellettem állt. Köszönöm Vida Zsuzsának a szervezési feladatok lebonyolítását és hasznos tanácsait. Hálásan köszönöm a családom minden tagjának, hogy olyan hosszú ideig tűrték a munkával járó nehézségeket és megtartottak engem. 2
Kína gazdasági fejlődésének hatása a fekete-afrikai országok árukereskedelmi specializációjára Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Fehér Helga Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében Témavezető: Dr. Majoros Pál Elfogadásra javaslom (igen/nem). (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton. %-ot ért el. Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen/nem (aláírás) Bíráló neve: igen/nem (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján..%-ot ért el. Veszprém,.... a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése.... Az EDHT elnöke 3
Tartalomjegyzék Ábrajegyzék.....6 Táblajegyzék......8 Rövidítések jegyzéke.....9 1. Bevezetés... 12 1.1. A témaválasztás indoklása... 15 1.2. A kutatás előzménye és célkitűzései... 17 1.3. Hipotézisek... 19 1.4. Módszertan és adatok... 21 2. Kína társadalmi, gazdasági jellemzői, fejlődésének sajátosságai... 33 2.1. A Kínai Népköztársaság megalakulása és fejlődésének alapjai... 33 2.2. Kína WTO-csatlakozásának folyamata és mozgatórugói... 50 2.3. Társadalmi jellegzetességek... 57 2.4. A kínai fejlesztési segélyezés elvi és gyakorlati keretrendszere... 65 2.5. A kínai működőtőke áramlás iránya, trendje, szerkezeti jellegzetességek... 72 2.5.1. A kínai működőtőke export sajátos jellemzői... 72 2.5.2. A kínai működőtőke import egyedi jellegzetességei... 77 2.6. Kína világpiaci pozíciójának változása tények, trendek és kilátások... 83 3. Kína és fekete-afrikai országok kapcsolata múlt és jelen... 93 3.1. A fekete-afrikai országok helye és szerepe a világban... 93 3.2. A kínai-afrikai kapcsolatok története kezdetek... 102 3.3. Kína és a fekete-afrikai országok kapcsolatrendszere az ezredforduló óta.. 109 3.4. Kína gazdasági és politikai érdekérvényesítése a fekete-afrikai régióban... 120 4. Kína és a fekete-afrikai országok kereskedelmi kapcsolatának elemzése... 122 4.1. Kína és a fekete-afrikai országcsoportok közti kapcsolatrendszer jellemzői 122 4.1.1. A külkereskedelmi versenyképesség vizsgálata Kína és a feketeafrikai országcsoportok példáján keresztül... 127 4.1.2. A fekete-afrikai országcsoportok és Kína RCA-indexeinek alakulása 128 4.1.3. A fekete-afrikai országcsoportok és Kína RCA-indexei közötti korreláció... 135 4.1.4. Az RCA-indexek relatív változásának egyes specifikus ismérvei... 140 4
4.2. Kína és az egyes fekete-afrikai országok külkereskedelmi specializációjának alakulása... 144 4.2.1. Vollrath-féle módosított RCA-indexek számítása országonként... 144 4.2.2. Kína és az egyes fekete-afrikai országok termékcsoportonkénti specializációjának vizsgálata... 148 4.3. Külkereskedelmi versenyképesség statisztikai vizsgálata... 152 4.3.1. Klaszteranalízis statikus RCA-mutatók alapján... 152 4.3.2. Statikus RCA-mutatók alapján kapott klaszterek elemzése... 154 4.3.3. Klaszteranalízis dinamikus RCA-mutatók alapján... 158 4.3.4. Dinamikus RCA-mutatók alapján kapott klaszterek elemzése... 160 5. Az értekezés főbb megállapításai, következtetések... 164 Irodalomjegyzék... 171 A szerzőnek az értekezés témájához kapcsolódó publikációi, konferencia előadásai.. 197 Melléklet... 200 5
Ábrajegyzék 1. ábra: A klaszteranalízisbe bevont fekete-afrikai országok kiválasztása... 29 2. ábra: A Kínai Népköztársaság GDP-jének növekedési üteme... 42 3. ábra: Kína populációjának alakulása három féle előrejelzés szerint... 58 4. ábra: Kínai populáció életkor és nem szerinti bontásban... 59 5. ábra: HDI-index alakulása (1980-2011)... 61 6. ábra: Országok CPI-eloszlás diagramja a 2002 és a 2011 évben... 64 7. ábra: Kína nemzetközi befektetési pozíciójának (aktívák) alakulása 2004 és 2011 között... 76 8. ábra: Működőtőke áramlás és projektek számának változása... 81 9. ábra: Az egyes KGÖ-k hozzájárulása a kínai GDP-hez... 82 10. ábra: Kína külkereskedelmi pozíciójának változása... 84 11. ábra: Kína kereskedelmi partnereinek koncentrációja... 85 12. ábra: Kína és importpartnereinek versenyképességi helyzete... 89 13. ábra: A fekete-afrikai országok reál GDP növekedése... 94 14. ábra: A világ energiafogyasztása... 96 15. ábra: A fekete-afrikai országokba irányuló működőtőke befektetések... 99 16. ábra: A fekete-afrikai országok működőtőke vonzó képessége... 100 17. ábra: A 8000 km-es selyemút... 103 18. ábra: Fekete-afrikai országok és Kína külkereskedelmi kapcsolatai (2011)... 115 19. ábra: A fekete-afrikai országok és a világ összes többi országának Kínával folytatott külkereskedelmi forgalmának %-os változása (2001=100%)... 123 20. ábra: A fekete-afrikai országok Kínával folytatott külkereskedelmének megoszlása 2001 és 2010 között... 124 21. ábra: A fekete-afrikai országok és Kína külkereskedelmének bővülése... 125 22. ábra: A fekete-afrikai országok Kínából importált termékei... 126 23. ábra: A fekete-afrikai országok exporttermékei Kínába... 126 24. ábra: Az egyes fekete-afrikai országok RCA-indexei és Kína RCA-indexei közötti korreláció (2001-2010)... 135 25. ábra: A fekete-afrikai országok versenyképességének alakulása (HS 25-27)... 149 6
26. ábra: A fekete-afrikai országok versenyképességének alakulása (HS 64-67)... 150 27. ábra: Statikus RCA-indexek alapján kapott klaszterek Afrika vaktérképén... 157 28. ábra: Dinamikus RCA-indexek alapján kapott klaszterek Afrika vaktérképén... 162 7
Táblajegyzék 1. táblázat: A Kínai Népköztársaság gabona exportja és importja, 1952-1965... 39 2. táblázat: A kínai működőtőke-export dinamikája... 74 3. táblázat: A kínai működőtőke-export struktúrája főbb ágazatonként... 75 4. táblázat: Realizált működőtőke befektetések Kínában (stock adatok)... 78 5. táblázat: Kína legnagyobb exportpiaci partnerei HS kód* szerinti bontásban... 85 6. táblázat: Kína teljes termékexportjának szerkezete... 86 7. táblázat: Kína 10 legnagyobb exporttermékének értéke... 87 8. táblázat: Országok ritkaföldfém évi kitermelése (2009-2010) és tartalékok... 88 9. táblázat: Kína teljes termékimportjának szerkezete... 90 10. táblázat: Kína 10 legnagyobb importterméke... 91 11. táblázat: Az ásványianyag-kitermelő szektor szerepe az országok exportjában... 97 12. táblázat: A fekete-afrikai országok és Kína RCA-indexeinek alakulása termékcsoportonként... 129 13. táblázat: Exportpiaci koncentráció (Herfindhal-index) Kínában és a fekete-afrikai régió országaiban (2001 és 2011)... 139 14. táblázat: Kína és a fekete-afrikai országcsoportok közötti RCA-indexek relatívváltozása... 141 15. táblázat: Kína és a fekete-afrikai országok közötti RCA-indexek 2001 és 2011-ben (1-10 ország)... 145 16. táblázat: Kína és a fekete-afrikai országok közötti RCA-indexek 2001 és 2011-ben (11-20 ország)... 146 17. táblázat: Kína és a fekete-afrikai országok közötti RCA-indexek 2001 és 2011-ben (21-30 ország)... 147 18. táblázat: Statikus mutatók alapján definiált csoportok... 153 19. táblázat: Statikus RCA-mutatók alapján definiált klaszterközéppontok... 153 20. táblázat: Dinamikus mutatók alapján definiált csoportok... 159 21. táblázat: Dinamikus RCA-mutatók alapján definiált klaszterközéppontok... 160 8
Rövidítések jegyzéke BPI CACFUND CIA CJV CPI DAC US EIA EIBC EJV FOCAC HDI HHI HIPC HS IDA IMF ITC KDK KNK LDC MOFCOM NAM OMA SEZ Bribe Payers Index (Vesztegetési index) China-Africa Development Fund (Kína-Afrika Fejlesztési Alap) Central Intelligence Agency Cooperative Joint Venture (Kínai külföldi szerződéses közös vállalat) Korrupció érzékelési index (Corruption Perceptions Index) Development Assistance Committee (Fejlesztési Támogatási Bizottság) United States Energy Information Administration (US Energia Ügynökség) China Eximbank Equity Joint Venture (Kínai külföldi tőkearányos közös vállalat) Forum on China Africa Cooperation (Kína Afrika Együttműködési Fórum) Human Development Index (Humán fejlettségi mutató) Herfindahl-Hirschman-index Heavily Indebted Poor Countries (Súlyosan eladósodott szegény országok) Harmonized System Codes (Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer) International Development Association (Nemzetközi Fejlesztési Társaságban) International Monetary Found (Nemzetközi Valutaalap) International Trade Centre Kongói Demokratikus Köztársaság Kínai Népköztársaság Last Developed Countries (Legkevésbé fejlett országok) Ministry of Commerce of China (Kínai Kereskedelmi Minisztérium) Non-Aligned Movement (El nem kötelezettek mozgalma) Overseas Mergers & Acquision (Tengerentúli fúzió és felvásárlás) Special Economic Zone (Különleges Gazdasági Övezet KGÖ) TPSSM Transitional Product-Specific Safeguard Mechanism (Átmeneti termékspecifikus védelmi mechanizmus UFI USGS WAEMU WCO WFOE WTO ZCCZ Tanzániai Ubungo Farm US Geological Survey (Amerikai Földtani Intézet) West Africa Economic and Monetary Union (Ny-Afrikai Gazd. és Monetáris Unió) World Customs Organization (Vám Világszervezet) Wholly Foreign-Owned Enterprise (Kizárólagosan külföldi vállalkozás) World Trade Organization (Kereskedelmi Világszervezet) Zambia-China Cooperation Zone (Zambia-Kína Gazd. és Együttműködési Övezet) 9
Kivonat Kína világgazdasági, világpolitikai és geopolitikai szerepének erősödése a nemzetközi közösség országainak figyelmét az ezredforduló első évtizedében egyre markánsabban a távol-keleti óriás felé fordította. Világgazdasági színtéren alig tudunk olyan országról, amely valamilyen különös oknál fogva ne lenne részese Kína növekvő erejének a működőtőke befektetések, nemzetközi kereskedelem vagy a diplomáciai kapcsolatok terén. Gazdasági növekedéséhez erőforrásokra van szüksége, amellyel biztosítani tudja további növekedését, de ezek az erőforrások nem állnak korlátlanul a rendelkezésre, azokhoz számos termékcsoport tekintetében import útján juthat hozzá. A disszertáció áttekinti Kína reformfolyamatához és WTO-csatlakozásához kötődő legfontosabb változásokat, amelyek hozzájárultak a kínai külkereskedelem dinamikus növekedéséhez. A szerző igazolja, hogy e változások alapvető módosuláshoz vezettek a külkereskedelem termékszerkezetében. Mindamellett az exportpiaci koncentráció növekedése azt jelzi, hogy Kína megtalálta azokat a et, melyekre ezen új környezetben specializálódhat, illetve amelyek alapvető fontossággal bírnak a legfontosabb export előállításához és beszerzésük a külpiachoz kötődik. A kínai gazdaság függése folyamatosan növekszik a világpiactól nem csak az ásványi, hanem a mezőgazdasági tekintetében is. Dinamikus gazdasági növekedése, valamint specializációs mintájának változása miatt növekszik a távol-keleti ország erőforrásigénye, ami hatással van a fekete-afrikai országok külkereskedelmére és a specializációs mintáinak alakulására. A disszertáció keretein belül tisztázásra kerül a távol-keleti ország fekete-afrikai országok versenyképességére gyakorolt hatása. A legszámottevőbb hatást a mezőgazdasági és ásványi, vagyis a primer szektor termékei vonatkozásában lehetséges azonosítani. A szerző igazolja, hogy Kína erőteljes gazdasági növekedése folyamatosan bővülő exportlehetőséget biztosít a fekete-afrikai országok számára, különös tekintettel a kitermelő ágazatok termékeire, ugyanakkor ezzel párhuzamosan Kína exportja is növekedhet a szubszaharai térség országaiban. 10
Abstract The reinforcement of China s global economic, political and geopolitical role has attracted the attention of the international community more and more distinctly to the Far East country over the past decade. There exist hardly any countries that, strangely enough, are not involved in China s increasing strength in the field of working capital investments, international trade or diplomatic relations. The country needs resources for its economic growth, which makes sure its further growth. These resources, however, are not at its disposal without restraint so those must be imported. The dissertation surveys the most important changes connected with China s reform processes and its WTO-accession, which contributed to dynamic increase of Chinese international trade. The author proved that these changes led to fundamental modification in the product structure of the international trade. Nevertheless the increase of concentration shows that China found those products in which it can become specialized in this new environment and those products which are essential in production of the most important export products and their acquisitions are connected with the foreign market. China s dependence on the world market is increasing perpetually not only in respect of mineral products but also in respect of agricultural products. According to the author s hypothesis on the one hand the general expansion of China, on the other hand the change of the Chinese specialization patterns generated increasing needs for resources which affected the foreign trade and in this way the trade specialization patterns of the Sub-Saharan African countries. The dissertation examines the influence of Chinese powerful economic growth on the competitiveness of Sub-Saharan Africa over the past decade. The most distinct effect was demonstrable in terms of agricultural and mineral products, fuels, i.e. the products of the primary sector. The author proved that China s powerful economic growth ensures continuously expanding export possibilities to Sub-Saharan African countries especially the producing sector of the Southern African region, and parallel with this Chinese export possibilities may increase in the Sub-Saharan African regions. 11
1. BEVEZETÉS Kína gazdaságának példátlan gyorsaságú fejlődése, felzárkózása a világ fejlettebb országaihoz, valamint az exportorientált stratégiára építő fejlődési modellje direkt módon hozzájárult a globális folyamatokban lezajlott és folyamatosan zajló nagymérvű változásokhoz. E gazdasági súlypont-áthelyeződés következményeképpen az ezredforduló óta Kína szerepe vitathatatlanul és egyedülálló módon meghatározó. A 2001-es WTO-csatlakozástól számítva a távol-keleti ország gazdaságának növekedését két forrásból építkező, ugyanakkor egymást erősítő folyamat táplálja: egyrészt külkereskedelmének figyelemreméltó expanzióját alapvetően meghatározza a nemzetközi szabályok és normák átvételéből fakadóan a világgazdaságba történő integrálódásának folyamata, másrészt a távol-keleti óriás globális gazdaságban betöltött (egyre növekvő) szerepét nagyban befolyásolja külkereskedelmi tevékenységének példa nélkül álló teljesítménye. Az ezredforduló óta bekövetkezett az export áruösszetételének jól kimutatható módosulása, az alsóbb technológiai szegmensekből való elmozdulás, a hozzáadott érték növelése is. E tényezők és folyamatok tovább erősítik az ország világgazdasági pozícióját. Gazdaságának kiemelkedő teljesítménye ellenére Kína továbbra is a világ legnagyobb fejlődő országa, annak ellenére, hogy világgazdasági ereje és befolyása növekszik. A 2012-es évben az országban az egy főre jutó GDP tekintetében a Nemzetközi Valutaalap által közzétett statisztika 1 szerint a nemzetgazdaságok rangsorában a 89. helyet foglalta el. Még mindig százötven millió kínai él 2 az ENSZ által meghatározott szegénységi küszöb alatt, az országon belüli kiegyensúlyozatlan és sok szempontból fenntarthatatlan regionális és társadalmi fejlődésbeli különbségek, valamint a példa nélküli gazdasági növekedés okozta erőforrás-kimerülés, a fokozódó környezeti terhelés miatt fellépő belső és külső (nemzetközi színtéren is jól érezhető) feszültségek kihívás elé állítják az ország döntéshozóit. A technológiai innovációs képesség hiánya és részben emiatt az ipar szerkezetének meglepő aránytalanságai szintén nehézséget jelentenek, ugyanakkor az 1990-es évek végétől az export szerkezetének jelenős részét kitevő ún. alacsony technológiai szintű irányából 1 Forrás: http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2013/02/weodata/index.aspx 2 Forrás: http://databank.worldbank.org/data/views/reports/tableview.aspx?isshared=true&ispopular=country&pid =1 12
jelentős elmozdulás történt a magasabb hozzáadott értéket igénylő termékportfólió irányába. Ennek köszönhetően a fejlődő országokkal folytatott külkereskedelemben különös tekintettel a fekete-afrikai és a latin-amerikai országokra növekedett a régiók közötti exportszerkezet komplementaritása, így az ezredforduló óta mind határozottabban épül ki az a bilaterális struktúra, amelyben fekete-afrikai országok nyersanyagokat, Kína pedig a feldolgozóipar késztermékeit exportálja. Kína a kereskedelmi kapcsolatok bővítésével, bizalomerősítő intézkedések meghozatalával és segélyakciókkal igyekszik megalapozni regionális vezető szerepét. Az ezredfordulót követő évtizedben szinte minden szomszédjával rendezte határvitáit, aktív résztvevője és kezdeményezője számos multilaterális és regionális együttműködésnek. Mindez azt hivatott bizonyítani, hogy a fölemelkedő Kína elkötelezte magát az integráció és nyitás mellett. Vámos (2006) 3 szerint a világnak azonban el kell fogadnia, hogy a nagyhatalommá válás útjára lépett Kína megnövekedett gazdasági erejére alapozva egyre erőteljesebben artikulálja saját igényeit és elképzeléseit, és a nemzetközi normák kritikátlan átvétele helyett (kulturális és történelmi hagyományaira való hivatkozással) a saját érdekeinek és igényeinek megfelelően igyekszik formálni a nemzetközi rendszer szabályait. Széles körű szakirodalom, számos tanulmány, könyv foglalkozik Kína világgazdaságban elfoglalt pozíciójával, az ázsiai régióban betöltött szerepével, az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz fűződő gazdasági, diplomáciai viszonyával és e kapcsolatok minőségének elemzésével. Azonban a szakirodalom igen érintőlegesen foglalkozik Kína és a fekete-afrikai országok kapcsolatrendszerével, annak ellenére, hogy e térnyerés több évtizedre visszanyúló folyamat következményeként alakult ki, amely azóta is fejlődik, s egyre komplexebbé válik. Kína és a fekete-afrikai országok (modern kori) kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatai az 1950-es évek végéig nyúlnak vissza, ahol a világgazdaság perifériáján helyet foglaló országok a közös (elsősorban ideológiai alapokon nyugvó) együttműködésének megteremtése céljából léptek szövetségre. Az ezredforduló környékére tulajdonképpen Kína világgazdasági pozíciójának megerősödésével egy időben e kapcsolatok lényegi átminősülésen mentek keresztül: mindinkább előtérbe kerültek a bilaterális külkereskedelmi kapcsolatok kiépítését és erősítését célzó intézkedések, 3 Forrás: http://www.historia.hu/archivum/2006/0601vamos.htm. Letöltve: 2012. szeptember 12 13
valamint az azt megalapozó diplomáciai kapcsolatépítés és a Kína fekete-afrikai országok relációjában létrejött interregionális megállapodás. A disszertáció Kína és a fekete-afrikai országok közös kapcsolódási pontjait elemzi, különös tekintettel az ezredforduló óta bővülő kereskedelmi kapcsolatok irányának alakulására és minőségére. Az 1955-ös Bandungi Konferencián megalapozott főként ideológiai alapokon nyugvó kapcsolatokat az 1990-es évek óta fokozatosan felváltotta egy minden korábbinál dinamikusabb, többnyire gazdasági szempontokat középpontba helyező viszonyrendszer, amely Kína dinamikus világgazdasági térnyerésével párhuzamosan új lehetőségeket teremtett a fekete-afrikai térség országai előtt. Kínát jól megfontolt érdekek hajtják a régió országai felé: egyrészről a távol-keleti óriás dinamikus ütemű gazdasági növekedéséhez a feketeafrikai országok relatíve megbízható nyersanyagforrást és alapanyagbázist jelentenek. Erre legfőképpen azért van szüksége, mert növekvő gazdaságához elengedhetetlen az ipar egyes szektorainak nyersanyagokkal való (kiegyensúlyozott) ellátása. Kína 1993- ban az ázsiai régió nettó kőolaj exportőre volt, ezzel szemben 2011-ben az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb kőolajimportőrévé vált 4. Másrészről a fekete-afrikai országok megbízható, nagy lélekszámú piacot jelentenek az olcsó, kínai feldolgozóipar által nagy mennyiségben előállított kész előtt. A disszertációban arra kerestem a választ, hogy a távol-keleti óriás megnövekedett nyersanyagigénye ténylegesen tetten érhető-e a fekete-afrikai országokkal folytatott külkereskedelmének alakulásában. A külkereskedelmi adatok elemzése során egyrészt vizsgáltam a kapcsolatok dinamizmusát, másrészt az egyes különálló fekete-afrikai földrajzi régiók országai és Kína külkereskedelmi versenyképességének kimutatásával, a specializáció feltérképezésével bizonyítékot kerestem kereskedelmük feltételezett komplementer jellegére, amelyhez a vizsgált országcsoportok és Kína megnyilvánult komparatív előny mutatója alapján a korrelációelemzés módszerét használtam. A komplex vizsgálatsorozat következő fázisában az előző elemzéseknél jóval kiterjedtebb és több összefüggés feltárására, mélyebb következtetések levonására alkalmas klaszterelemzési eljárással a feketeafrikai országok és Kína közti külkereskedelem adataiból kalkulált Vollrath-féle megnyilvánult komparatív előny mutató bevonásával, az azonos tulajdonságokkal rendelkező fekete-afrikai országcsoportok kialakítására került sor. 4 Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/ 14
1.1. A témaválasztás indoklása Témaválasztásomat alapvetően a fekete-afrikai fejlődő országok körüli ellenmondások, ezen országok világgazdaságba történő bekapcsolódása körüli inkonzisztenciák indukálták. A témával kapcsolatban elérhető bőséges, idegen nyelvű és hazai szakirodalom e térség országainak elmaradottságával, az országok fejlődésbeli különbözőségének okaival, a nemzetközi donorközösség egyszer áldásosnak mondott, máskor kritizált tevékenységével foglalkozik úgy, hogy azonos, vagy legalábbis megközelítően azonos kérdések (és válaszok) bukkannak fel időről időre a szerzők tanulmányaiban. A témakör és a probléma ugyanaz, alig változik legfeljebb az afrikai kontinensen belül vándorol és csúcsosodik ki attól függően, hogy milyen nemzetközi visszhangot vet egy-egy fegyveres megmozdulás, éhínség, járvány, vagy éppen egy ország kettészakadása. Az elmúlt néhány évben a statisztikai adatbázisok és a nemzetközi szervezetek által kiadott jelentések kapcsán új és igen izgalmas jelenség körvonalazódik, szinte ezzel egy időben a nemzetközi releváns irodalom 5 új lendületet kapva kezdett a feketeafrikai országokkal ismét intenzív(ebb)en foglalkozni. E különös érdeklődés oka Kína fekete-afrikai országokban történő egyre intenzívebb szerepvállalása. E reláció első olvasatra olyannyira szokatlan, hogy azonnal felmerül a kérdés: vajon milyen különös oka van annak, hogy a távol-keleti óriás nem csak földrajzi értelemben, hanem sok más (elsősorban kulturális, gazdasági) szempontból is a távol levő országok felé fordul? Az ezredforduló óta Kína markánsan növelte befolyását az afrikai kontinensen. E kapcsolatrendszer gyökerei az 1955-ös Bandungi Konferenciáig nyúlnak vissza, ahol mindenekelőtt ideológiai megfontolásokból, főként a dekolonizációs törekvések támogatása okán kötöttek szövetséget a tömbön kívüli országok. A hidegháború után az ideológiai indíttatású közeledés mindinkább háttérbe szorult, és egyre erőteljesebben érzékelhető a távol-keleti ország gazdasági, diplomáciai és nem utolsó sorban stratégiai jellegű okokra visszavezethető globális befolyás-növekedése. A sokszor csak általánosságokra alapozó, terjedelmes, ugyanakkor a konkrétumokat gyakran nélkülöző írások nem tudták teljes mértékben feltárni Kína fekete-afrikai szerepvállalásának tényleges mértékét és az ezzel kapcsolatos főbb tendenciákat, ezért mindenképpen 5 pl. Alden (2010), Anshan (2008), Artner (2009), Bräutigam (2010), Búr (2008), Davies (2008), Dent (2011), Hernádi (2009), Inotai (2009, Jordán-Tálas (2005), Juhász (2009), Kiss-Tétényi (2009), Muekalia (2004), Szentesi (2009), Tarrósy (2008) 15
fontosnak tartottam e sokak által körbejárt témakör részletes kibontását, a kereskedelmi kapcsolatok szorosságának empirikus alapokon nyugvó tényleges igazolását. 16
1.2. A kutatás előzménye és célkitűzései Kína világgazdasági, világpolitikai és geopolitikai szerepének erősödése a nemzetközi közösség országainak figyelmét az ezredforduló első évtizedében egyre markánsabban az ázsiai sárkány felé fordította. Világgazdasági színtéren alig tudunk olyan országról, amely valamilyen különös oknál fogva ne lenne részese (érintettje) Kína növekvő erejének a működőtőke befektetések, nemzetközi kereskedelem vagy a diplomáciai kapcsolatok terén. Gazdasági növekedéséhez erőforrásokra van szüksége, amellyel biztosítani tudja további növekedését, de ezek az erőforrások nem állnak korlátlanul a rendelkezésre. Azokhoz számos termékcsoport tekintetében import útján juthat hozzá. A kőolaj vonatkozásában például a közel-keleti országok nem nyújtanak biztonságos, kiszámítható forrást Kína számára, ezért a primer szektor (bányászat és agrárium) által előállított beszerzésének helyszíne jelentős mértékben átterelődött a nyersanyagokban gazdag fekete-afrikai és dél-amerikai országokba. E folyamatokat az is nagyban erősíti, hogy az Egyesült Államok Energia Információs Szolgálata (US Energy Information Administration) által közzétett adatok szerint 2011-re a világ második legnagyobb kőolaj-felhasználó országa Kína lett. A statisztikai adatok alátámasztják, hogy Kína függése folyamatosan növekszik a világpiactól nem csak az ásványi, hanem a mezőgazdaság termékei tekintetében is. Kína modern kori fejlődésének szakaszai, fegyelmezett gazdasági szerkezetátalakítási programja, valamint a felzárkózás példátlan gyorsasága és növekvő világgazdasági befolyása kellő indokot szolgáltat arra nézve, hogy e folyamat legmarkánsabb (történelmi, gazdasági, társadalmi) elemeinek azonosítása és keretbe foglalása a disszertáción belül megtörténjen. Kutatásomban egyrészt arra kerestem a választ, hogy Kína milyen okokra visszavezethetően növelte a fekete-afrikai régióban kimutatható befolyását, valamint mely történelmi események, külgazdasági kapcsolatok és politikai (ideológiai) hatások következményeként jöhettek létre a ma ismert Kína és a fekete-afrikai országok közti reláció(k). Másrészt kísérletet teszek annak feltárására, hogy milyen pontokon lehetséges ténylegesen kimutatható viszony(rendszer)t és önálló kapcsolódási pontokat azonosítani a távol-keleti ország és a fekete-afrikai országok között. Érdekes összefüggésekre világíthatnak rá a folyamatok áttekintése közben a dinamikus szemléletű elemzések, amelyekkel megállapítható, hogy a fekete-afrikai országok és Kína közt kialakult reláció az ezredforduló óta milyen irányú és jellegű 17
változásokon ment keresztül, azaz tovább erősödtek-e a kapcsolatok? Megnyugtató választ kerestem arra a kérdésre is, hogy azonosítható-e összefüggés, netán szoros kapcsolat Kína megnövekedett erőforrás-szükséglete és az afrikai kontinensen történő térnyerése között, valamint ez a megnövekedett erőforrás igény kimutatható hatással van-e a nyersanyagokban gazdag fekete-afrikai országok kereskedelmi specializációjára. E tekintetben felmerül az a kérdés is, hogy Kína és a fekete-afrikai országok egyes termékcsoportjainak specializációs mintái között van-e s ha igen, akkor milyen irányú és erősségű kapcsolat, továbbá a specializációs minták komplementer jellege ténylegesen érvényesülni tud-e a relációban. A disszertáció keretein belül ökonometriai módszerekkel arra kerestem a választ, hogy Kína gazdaságának ezredforduló óta bekövetkező erőteljes növekedése egyben folyamatosan bővülő külkereskedelmi lehetőségeket biztosít-e a természeti erőforrásokban gazdag fekete-afrikai országok számára. Felvetődik továbbá az a kérdés, hogy az egyes feketeafrikai országok között a Kínával folytatott külkereskedelem kapcsán milyen (földrajzi, természeti erőforrásokkal való ellátottság tekintetében megvalósuló) hasonlóságokat és különbözőségeket lehetséges azonosítani. 18
1.3. Hipotézisek A fekete-afrikai országok és Kína külkereskedelmi kapcsolatainak sajátosságai és egyedi jellemzői alapján a következő hipotéziseket fogalmaztam meg: 1. Kína az átalakulás nyersanyag-intenzív szakaszában van, ami a nyersanyagkeresletének hosszú távú és erőteljes felfutását okozta, ezért a távolkeleti ország az elsődleges szektor termékei beszerzése végett erőteljes mértékben növelte importját. Kína fejlődésének, példátlan gazdasági teljesítményének bemutatását a 2. fejezet tartalmazza. Egyszerű és speciális külkereskedelmi mutatók alkalmazásával került sor a fejezetben. 2. Kína fekete-afrikai reláció újragondolása és a távol-keleti ország fokozódó jelenléte a fekete-afrikai országok árukereskedelmi kapcsolataiban szinte egy időben kezdődött azzal, amikor az ezredforduló idején Kína gazdaságának növekedése és az ehhez szükséges nyersanyag- és energiaigénye kimutathatóan megnőtt. A vizsgálatba bevont mutatók elméleti áttekintését az 1.4. fejezet tartalmazza, az empirikus adatok alapján számított speciális külkereskedelmi mutatók alkalmazására, illetve a korrelációelemzés elvégzésére a 4.1.3. alfejezetben került sor. 3. Kína növekvő importkereslete ösztönzőleg hat a fekete-afrikai országokra, ezért a primer szektor termékei vonatkozásában a szub-szaharai országoknak érdemes dinamikusan növelni exportjukat a távol-keleti ország felé, ezzel kihasználva a kínai gazdaság növekedéséből származó előnyöket. Az elemzéshez többváltozós statisztikai módszer alkalmazására került sor klaszterelemzés formájában. Az ide vonatkozó módszertant az 1.4. alfejezet, az elemzés alapjául szolgáló statikus és dinamikus speciális külkereskedelmi mutatók számítását a 4.2.1. alfejezet, a konkrét klaszterelemzéseket a 4.3.1. - 4.3.4. alfejezetek tartalmazzák. 19
4. A külkereskedelmi egyenleg alakulását szem előtt tartva a fekete-afrikai országoknak olyan (termékcsoportok) exportját érdemes Kína irányába növelni, amelyek vonatkozásában Kína külpiaci helyzete nem elég erős, esetleg csökkenő tendenciát mutat. A megoszlási viszonyszámok dinamikájával, szerkezethasonlósági mutatókkal kapcsolatos elméleti áttekintést az 1.4. alfejezet tartalmazza, a konkrét számításokat a 4. fejezet és az ide tartozó mellékletek foglalják össze. A specializációs minták alakulása alapján levonható következtetéseket és a relatív versenyképességet kifejező számításokat a 4.3.2. és 4.3.4. alfejezetek egységesítik. Az exportpiaci koncentráció mérésének módszerét az 1.4. alfejezet, a korrelációelemzést és a versenyképesség relatív változását jelző számításokat a 4.1.4. alfejezet tartalmazza. 5. Az olcsó és nagy mennyiségben előállított kínai feldolgozóipari export számára nagy potenciállal rendelkező és rendkívül vonzó felvevőpiacot biztosítanak a fekete-afrikai térség országai. A feltételezést a 4.1. 4.3. fejezetek bizonyítják, a módszertan bemutatására az 1.4. fejezetben kerül sor. 20