Nemzetközi fejlesztési együttmködés

Átírás

1 Nemzetközi fejlesztési együttmködés 2005/06. szi félév Partner (fogadó) országok: Afrika november 14. Afrika, mint a nemzetközi fejlesztési együttmködés célterülete A kontinens relatív helyzete az utóbbi évtizedekben Fejlesztési célú tevékenységek a gyarmati idszakban függetlenné válást követen Donorok és fogadó államok viszonya Bilaterális kapcsolatok ENSZ, EU, WB(-IMF) Afrikai Fejlesztési Bank The poor are blamed for their problems. We say the poor are poor because they are corrupt or because they don't manage themselves. But in the past two years I've seen exactly the opposite.... The idea that African failure is due to African poor governance is one of the great myths of our time. (J. Sachs, NY Times, november 7.) 1

2 Afrika értékelése nemzetközi összehasonlításban I. Helyzetének romlása, elmaradottságának, lemaradásának okai: természeti tényezk (pl. szárazság; természetes közlekedési-szállítási útvonalak hiánya, stb) bels okok eltér fejldés: tribalizmus(-klientizmus), közösségi kapcsolatok; innováció-igény (készség), id-érzékelés, stb gyenge állami-politikai berendezkedés: pluralizmus hiánya, egypártrendszerek; intézményrendszer mköd(tet)ési gyengeségei sajátos magyarázó tényezk más kontinensekhez képest (küls okok) rabszolga kereskedelem, gyarmatosítás függetlenné válás gyakorlata (vö: pl L-A) Egyéb küls okok aszimmetrikus viszonyok; cserearányok romlása (nyersanyagok világpiaci árának ingadozása, árfolyamok ingadozása) Kereskedelmi szubvenciók, védvámok, egyéb korlátozások Koherens donorpolitika? Az eltér (elszigetelt) történelmi fejldés felfogása, értékelése: civilizációs alsóbbrendség, fekete (sötét) kontinens egyaránt bels és küls Szegény, mert szegény. 2

3 Afrika értékelése nemzetközi összehasonlításban II. Fejldés (~ segélyek hatásának) mérése makrogazdasági mutatók gazdasági-üzleti mutatók humán-társadalmi fejlettség HDI GDP/f (PPP; 1995-ös árak) Dél-Ázsia (+2,94% éves átlagban) Afrika (-0,59% éves átlagban) ODA/f (arány) Dél-Ázsia 0,21 Szub-szaharai Afrika 1 iskolai végzettség; orvosok, tanárok száma; stb... demográfia, urbanizáció Összes segély ( ) politikai(-intézményi) stabilitás diktatórikus rendszerek vs demokrácia mint alternatíva state failure (államkudarcok) korrupció és okai (pl. törzsi kötdés) Afrika ( ) 450 Mrd USD mezgazdasági termelés növekedése 45% lakosság növekedése (20 év: 2X) 110% Afrika értékelése nemzetközi összehasonlításban III. A Milleniumi Fejlesztési Célok, illetve Sachs-report megállapításai (Fekete-Afrika) 1. Szegénység (2015-re felére az 1990-es szinthez képest) szinte nincs változás 2. Teljes kör alapfokú oktatás lassú javulás 3. Nemek közötti egyenlség lassú javulás 4. Gyermekhalandóság csökkentése nincs változás 5. Szüléssel összefügg halálok csökkentése nincs változás 6. HIV/AIDS (malária, TBC) elleni küzdelem AIDS: nem romlik, malária, TBC: rosszabb 7. Környezeti fenntarthatóság nincs változás, romlás Fejlesztés a gyarmati idszakban Franciaország 50 ezer km aszfaltozott út; 18 ezer km vasút; 215 ezer km egyéb út; 63 kiköt; 196 repültér; 220 kórház; 2000 gyógyszertár 1960: 3,8 millió beíratott gyerek; 16 ezer ált. iskola; 350 középiskola; 28 ezer fro-i tanár (1/8-a a teljes állománynak) Egyesült Királyság Belgium (Belga Kongó) Portugália 3

4 Fejlesztés a második világháborút követen miért, milyen irányba változtak a prioritások Nyugati érdekek továbbra is (természeti erforrások, katonai együttmködés, kereskedelmi elnyök) mit milyen céllal - hol, mely régióban fejlesszenek Bilateralizmus és multilateralizmus arányának változása, különösen 1990 után Ideológiai fejlesztések (pl. asszuáni gát) A f donorok: partnerek és érdekek I. No. 2% 2,2% Bilaterális US 1% 2% J 1% 1% Franciaország Marokkó önmagában nagyobb kereskedelmi partner, mint a két CFA övezet Egyesült Királyság Fbb kereskedelmi partnerek: DAK (35%), Négiréia (25%), Zimbabwe, Kenya US (Nigéria, Angola, Algéria (...) olaj); DAK Afrika US export: 28 mrd USD (ebbl F-Afrika, a DAK kivételével: 5 mrd ez kevesebb mint az US összes importjának 0,25%-a); 2002 US Afrika export: 10 mrd USD (1/3-a: Egyiptom); F-Afrika (DAK nélkül): kevesebb, mint 0,33%-az összes amerikai exportnak African Growth and Opportunity Act (2000) alap: trade not aid Németország, Japán (Libéria) kevésbé jelents Európai Unió (EB) Everything but Arms Kína Export Import Fro. 5,3% 4,3% UK 3,2% 2,1% (a): a donorok által nyújtott összes segély arányában (b): az adott donor által nyújtott összes segély Afrikára es része 4

5 5

6 Németország Japán 6

7 Kína - Csiang Cö-min elnök látogatása (1996): 5 pontos javaslat a kínai-afrikai kapcsolatok fejlesztésére - élénkül kapcsolatok - kereskedelem (Afrika-Kína); Kína 2003 óta a második legnagyobb olaj felhasználó állam : 10 mrd : 28 mrd - Katonai együttmködés (Szudán, Mozambik, Zimbabwe, Angola, Mali, Namíbia, SL,... Ruanda 1993) - Segélyek: technikai együttmködés (nukleáris reaktor Algériának, telekommunikáció: Etiópia, Dzsibuti; mezgazdaság vízgazdálkodás) és humanitárius (Libéria - 600, KDK - 218) - Kína-Afrika Gazdasági Fórum (2000; 2003) - tárgyalás adósság-elengedésrl (1,27 mrd USD; 31 ország) - engedmények (ker. akadályok lebontása: 25 termék) A f donorok: partnerek és érdekek II. Multilaterális (leginkább: WB/IDA) feltételrendszer és változása strukturális kiigazítási programok sikertelensége 1990-es: jó kormányzás, demokrácia, emberi jogok ownership jegyében: PRSP WB és IMF kezdeményezésére, 1999 óta partner állam készíti, felülvizsgálat: 3 évente Cél: szegénység csökkentés (általában MDG) Fontos még: HIPC-programban való részvételhez (34/48 Afrikában) Benin, Burkina Faso, Bissau-Guinea, Csád, Burundi, Dzsibuti, Elefántcsontpart, Etiópia, Gambia, Ghána, Guinea, Kamerun, Kenya, Kongó, KDK, Közép-Afrikai Köztársaság, Lesotho, Malawi, Madagaszkár, Mali, Mauritánia, Mozambik, Niger, Ruanda, Sao Tomé, Szenegál, Sierra Leone, Tanzánia, Uganda, Zambia, Zöld-foki Szk, Regionális fejlesztési bankok: AfDB szerepe Memorandum of Understanding (2002, Világbankkal közösen) CSPs East African Development Bank West African Development Bank 7

8 Világbank 8

9 Afrikai megoldások: NEPAD (és AU) Elzmények: Mbeki (DAK): Afrikai reneszánsz Bouteflika (Algéria): Millenium Afrika Terv Wade (Szenegál): Omega Terv NEPAD-kezdeményezk (2001. okt) és felelsségek: DAK (jó kormányzás, béke, biztonság), Algéria (humán fejldés), Szenegál (infrastruktúra, környezet), Nigéria (tkeáramlások, magánszektor fejlesztése), Egyiptom (piacra jutás, termék div.) Afrikai Unió (2002) is elfogadta: cél: Afrika felzárkóztatása, a segélyektl való függség megszüntetése (bár realizálása évi 64 mrd USD-ba kerülne és 15%-os GDP növekedést feltételez) Problémák: magántke a magas kockázat(ok), a hiányos infrastruktúra miatt nem szívesen... Részt vevk hitelessége? Aids kezelése, megelzése ez kimaradt Peer review mechanism Az adósság-elengedés hatásai HIPC, 1996 Összegzés, értékelés Az afrikai államok felszívó, abszorpciós képessége Miért ütközik nehézségekbe a fejlesztés miért tnik eredménytelennek: belülrl a donorközösség ellentmondásos szerepe (pl. korrupció fenntartása; NGO-k érdekei) 9

10 A fejlesztés hatékonyságát gátló jelenségek és okaik demográfiai összefüggések (népességeloszlás, urbanizáció, korösszetétel) rabszolga kereskedelem hatásai VS egészségügyi fejlesztések (várható élettartam ntt, gyermekhalandóság csökkent) mezgazdasági termelés gazdaságtalan urbanizáció éhínségek (pl. Etiópia ; Kelet-Afrika 1992), okai: szárazság, természeti feltételek strukturális (gazdasági) problémák társadalmi viszonyok klientizmus, tribalizmus, közösségek szerepe korrupció (donorok szerepe!?) politikai pluralizmus gyengesége és intézményrendszer kompetencia-problémái diktatúrák; polgárháborúk, államkudarcok oktatás-képzés: képzetlen tömegek vs agyelszívás egészségügy helyzete Szegénységgel összefügg betegségek: AIDS/HIV, malária, TBC kereskedelem Nyersanyagárak világpiaci alakulása Mezgazdasági szubvenciók Trade not aid adósságszolgálat mértéke, terhe Ajánlott irodalom; források African Economic Outlook 2004/05. OECD Africa and the poverty of IR. Third World Quarterly, 2005/6. Bruce, Baker: Twillight of impunity for Africa1s presidnetal criminals. Third World Quarterly, 2004/8. Can Africa Claim the 21 century? Worldbank, 2000 Fage, J. D.: Afrika története. Osiris, Lugan, B.: Solutions for a Community Crisis. African Legacy. Carnot USA Books, pp és pp Eviatar, Daphne: Spend $150 Billion Per Year to Cure World Poverty. New York Times, November 7., Tupy, Marian L.: Poverty That Defies Aid. CATO Institute, június The Macroeconomic Challenges of Scaling Up Aid to Africa. IMF Working Paper (WP05/179) World Economic Outlook, IMF 2004 (pp ) World Economic Forum Africa Economic Summit (Maputo, 2004). Executive Summary. Economic Report on Africa UN Economic Commission for Africa Általában: Survival; Third Wolrd Quarterly 10