Az európai szomszédságpolitika kihívásai Afrikában

Átírás

1 Az európai szomszédságpolitika kihívásai Afrikában Marsai Viktor NKE Nemzetközi Intézet

2 Az előadás fő témái Miért fontos nekünk Afrika? Gazdasági érdekek Biztonsági kihívások Változó Afrika Konklúziók

3 Miért fontos nekünk a kontinens?,,magyar külpolitika az uniós elnökség után (2011 december) - Globális nyitás külpolitikája, nevesítve a szubszaharai térség mint a külpolitikai szempontból az elmúlt években elfelejtett térség,,afrika a globális hatalmi és gazdasági erőtérben felértékelődőben van.,,néhány térség látványos fejlődése mellett azonban a kontinens nagy része továbbra is súlyos gazdasági, környezeti, élelmezési, társadalmi problémákkal, illetve ezekből eredően különféle biztonsági kockázatokkal küzd.,,politikai, biztonsági, gazdasági érdekeink és humanitárius szemléletünk is szükségessé teszik, hogy a szubszaharai Afrika külkapcsolataink szerves részét képezze.

4 Miért fontos nekünk a kontinens? Budapesti Afrika Fórum június 6-7. (AESZ megalakulásának 50. évfordulója) Számos külföldi delegáció, politikai, gazdasági, tudományos és kulturális dimenziók

5 Miért fontos nekünk a kontinens? EU-Afrika csúcstalálkozók rendszere (2014. április) ACP-országok Lomé (1975), Cotonou (2000) Joint EU-Africa Strategy 2007 (80 ország) EU-s műveletek (10 db)

6

7 mégis Mérsékelt eredmények, korlátozott cselekvés Mindenki Szíriára, Ukrajnára és a gazdasági válságra koncentrál Stratégiai fáradtság (Líbia) Ad hoc fellépés Korlátozott figyelem Mindez éles kontrasztban más szereplők (Kína, Brazília, India, Indonézia, Malajzia) erőfeszítéseivel

8 Miért fontos nekünk a kontinens? Gazdasági dimenziók A világ legnagyobb kiaknázatlan és feltáratlan ásványkincskészleteit rejti a kontinens Nigéria, Angola (kőolaj), Zambia (rézérc) Koltán (belőle nyerik ki a tantán nevű fémet): csúcstechnológiai műszerek, 80%-a Afrikában, jórészt KDK. Szomália: akár 100 md hordó kőolaj (Líbia: 45 md; Szudán 5 md); platina, urán, arany

9 Miért fontos nekünk a kontinens? Gazdasági dimenziók A világ vízenergia-potenciáljának %-a (Asszuán; Nagy Megújulás Gát, Etiópia) Külföldi know-how, hitel, hasznosítás (koncessziók)

10 Miért fontos nekünk a kontinens? Gazdasági dimenziók Jelenleg egymilliárd fogyasztó 2050-re várhatóan már 2 milliárd Államépítés és egyéb fejlesztési programok befektetés nélkül (UN, WB, EU, egyéb pénzek) Infrastrukturális beruházások SSR Biztonsági magánvállalatok Fegyvereladás Befektetéssel: Hitelekért, megaprojektekért koncessziók Humanitárius projektek

11 Miért fontos nekünk a kontinens? Gazdasági dimenziók

12 Miért fontos nekünk a kontinens? Gazdasági dimenziók Mindezekért versenyfutás (Scramble for Africa) már lassan 140 éve; A dekolonizáció nem a vége, hanem a terület gazdasági kizsákmányolásának igazi kezdete Az afrikai gyarmatok többsége a felszabadulás előtt veszteséges A volt gyarmati hatalmak megszabadulnak az államapparátus és a közkiadások (infrastrukturális beruházások és szociális rendszer) A rentábilis szektorokra és beruházásokra koncentrálhatnak Legfőbb akadály: bürokratizmus, korrupció, életkörülmények

13 Miért fontos nekünk a kontinens? Biztonsági dimenziók Népességrobbanás A világtörténelem legnagyobb ismert népességrobbanása

14 Miért fontos nekünk a kontinens? Biztonsági dimenziók Egészségügy: 20. század elején forradalom Afrika katasztrófája? Lakosság 45 %-a 15 éven aluli Ma már képzett, tájékozott fiatalok perspektíva nélkül (Afrikai Tavasz?) Terület 6 %-át művelik elmaradott mezőgazdaság Rossz talajviszonyok,,természetes népességszabályozók (Malthus) nem működnek (Szomália) Még mindig magas a gyerekhalandóság ( főre 5 év alatt) Éhínségek AIDS, más járványok Háborúk

15 A népsűrűség és a konfliktusok összefüggése (Nyugat- Afrika, Nagy Tavak vidéke, szomáliai folyóvölgyek)

16 Vallás

17

18 Miért fontos nekünk a kontinens? Biztonsági dimenziók Failed States Index.

19 Miért fontos nekünk a kontinens? Biztonsági dimenziók: Az államiság problémája Európai minták 19. század - nacionalizmus: nemzetállamok megjelenése Állampolgárság Egyén hozzáférése a politikai szférához Földrajzi terjeszkedés a nagy földrajzi felfedezésekkel: az európai állammodell exportja a folyamat csúcspontja: hidegháború 70-es, 80-as évei (dekolonizáció)

20

21

22 Miért fontos nekünk a kontinens? Biztonsági dimenziók Az államiság problémája Állami hagyományok/központosított kormány hiánya Képzett adminisztráció hiánya Gyarmati határok közt egymással gyakran ellenséges népek A politika etnicizálása (Divide et impera - Ruanda) Biztos társadalmi hegemónia hiánya állandóan változó keretek Ellenzék ellehetetlenítése a hidegháború alatt eltorzult elit Civil társadalom hiánya

23 Miért fontos nekünk a kontinens? Biztonsági dimenziók Az államiság problémája Posztbipoláris rendszer: A destabilizáció már a 80-as évektől (gerillamozgalmak, polgárháborúk) Megszűnik a szuperhatalmi támogatás (pénz, fegyver, politika) Katonai/biztonsági szektor túlsúlya torz államszerkezet, a többi állami szektor gyenge A konfliktusok magasabb szintre kerülnek Az államoknak nincs eszközük a valós problémák (szociális, gazdasági, környezeti) kezelésére

24 Miért fontos nekünk a kontinens? Biztonsági dimenziók Mindez az 1990-es években elvezet Afrika számos államának összeomlásához Szomália, Ruanda, Sierra Leone, Libéria, Szudán, Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi, Uganda, Elefántcsontpart, Etiópia, Eritrea, Angola, Mozambik, Mali, Bissau-Guinea stb.

25 Miért fontos nekünk a kontinens? Biztonsági dimenziók Etnikai konfliktusok Terrorizmus Szervezett bűnözés Környezetrombolás Migráció Kalózkodás

26 Miért fontos nekünk a kontinens? Biztonsági dimenziók

27 Miért fontos nekünk a kontinens? Biztonsági dimenziók Észak-afrikai,,cordone sanitaire összeomlása Szélsőséges eszmék terjedése Migrációs hullám

28 A változó Afrika?

29 A változó Afrika? Az afrikai elit tanult a 90-es évek katasztrófáiból mérsékeltebb belső küzdelem (ld. Kenya, két Szudán) de még jelentős instabilitás (Szomália, Mali, KAK) Magabiztosság növekedése Zambia: kínai bányák államosítása afrikai középosztály megjelenése (300 millióan emelkedtek ki a szegénységből - társadalom szétszakadása) A kontinens ismét a nemzetközi érdeklődés középpontjában

30 A változó Afrika? A strukturális problémák jelentős része azonban továbbra is fennáll Megoldatlan a fiatalok becsatornázása a munkaerőpiacba A gazdasági fellendülés oka sok esetben a nyersanyagboom és az alacsony indulás sérülékeny gazdaságok (nyersanyagárak kilengéseinek hatása a költségvetésre) Az államiság problémájára továbbra sincs megoldás; éles szakadék a szűk elit, a középosztály és a slam-ok lakói között (urbanizáció) Az elmúlt évtized fellendülését valószínűleg recesszió követi, hasonlóan az es éveket követő válsághoz

31 A változó Afrika? Afrika geopolitikai helyzete, a világrendben betöltött pozíciója valójában nem sokat változott az elmúlt évszázad során periféria volt és periféria marad Ami változott, az az, hogy a globalizáció következtében az afrikai problémák gyorsan képesek továbbgyűrűzni a közvetlen szomszédokhoz hozzánk Nigériai drogcsempészek Szomáliai menekültek

32 Konklúzió Óriási gazdasági potenciálok a kontinensben a legnagyobb lehetőségek a posztkonfliktusos területeken (Szomália, Dél-Szudán), de nem csak ott (hulladékhasznosítás) Biztonsági problémák helyben tartása Terrorizmus és szélsőséges eszmék stratégiai szempontból másodlagos Migráció: legfontosabb kihívás Európa számára Helyi képességek kiépítése helyi erőkkel helyben oldják meg a problémákat

33 Köszönöm a figyelmet!